A. I. Petrov professzor szerkesztésében megjelent "Gazdaságstatisztika" c. tankönyv megvitatása a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában

SZEMLE

'553'

A. I. Petrov professzor szerkesztésében megjelent ,,Gazdaságstatisztikacc c. tankönyv megvitatása a

Szovietunó Központi Statisztikai Hivatalában"

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- talában 1953. december lő.-én és lő.—án vitatták meg az A. l. Petrov professzor szerkesztésében megjelent ,,Gazdaságstatisz- ,tika" c. könyvet. A vitát a ,,Vesztnik Sztatisztiki" folyóirat szerkesztősége, vala—

mint a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának tudományos könyvtára és ok—

tatáSi osztálya rendezte. Az élénk vitában több mint 20 felszólaló vett részt. Ezenkivül több elvtárs, aki a megbeszélésen, nem jelenhetett meg, (l. Sz. Barbasov, Sz. A.

Bekunova, Sz. B. Goldin, M. R. Ejdelman) írásban küldte el a könyvvel kapcsolatos bíráló megjegyzéseit.

A vitát V. A. Szabo! nyitotta meg. Szobol főleg a könyv általános értékelésével és ,,A társadalmi-gazdasági statisztika tárgya, feladatai és módszerei" cimű [. fejezettel foglalkozott. A szovjet statisztika gyakorlati munkásai, mondotta V. A. Szobol, nagy érdeklődéssel és figyelemmel fogadták az A. !. Petrov professzor szerkesztésében ' megjelent ,,Gazdaságstatisztika" c. müvet.

Foglalkozott előadásában a statisztika fogalma, tárgya és módszere körül a szovjet statisz'ikusok között folyó vitával és rövi- den ismertette az egyes kérdésekben kiala- kult különböző álláspontokat. Rámutatott arra, hogy a vitás statisztikai kérdések tár- gyalásának célja és feladata a statisztikai elmélet továbbfejlesztésének és tökéletesíté- sének előmozdítása és a gyakorlati statisz- tikai munka megjavítása. A ,,Gazdaság—

statisztika" című könyv megvitatásának is s, hozzá kell járulnia, .hogy a statisztika szá—

mos kérdésében tájékozódni tudjunk és ki—

küszöbölhessük az elmélet és a gyakorlat között fennálló, az ,,univerzális" statisztika elmélete által okozott 'szakadékot.

Áttérve a könyv részletes értékelésére, V. A. Szobol megjegyezte, hogy a könyv

1) Vesztnik Sztatlsztiki 1954. l. szám 79—95.

old. Rövidített közlemény.

8 Statisztikai Szemle

szerzői kollektívája nagy és igen hasznos munkát végzett. A gazdaságstatisztíka kér- déseit rendszeresen tárgyaló könyvet a Szovjetunióban évek óta először adtak ki, pedig gazdaságstatisztikai tankönyvre már régóta igen nagy szükség volt, különösen azért, mert a főiskolákon előadják a gazdaság- statisztikát, de eddig a jelenlegi programm—

nak megfelelő tankönyv nem volt.

A tankönyv! elfogadható teljességgel tár-

gyalja a gazdátágstatisztika x"kérdéseit és

alapjábanvéve kielégítően világítja meg azokat. De a könyvben lényeges hibák is vannak. llyen elsősorban a statisztika tárgyának az első fejezetben található homályos megfogalmazása. Már maga az a tény, hogy a könyv elnevezése gazdaság- statisztikai tankönyv, úgy magyarázható, mintha a gazdaságstatisztikán (pontosabban társadalmi-gazdasági statisztikán) kívül a statisztikának még más ,,általános" elmélete is volna. A ,,Gazdaságstatísztika" c. tankönyv egész tartalma pedig azt mutatja, hogy a szerzők szerint a statisztika —— társadalom- tudomány. Ezt a bizonytalanságot még fokozza az a lábjegyzet, amelyet a szerzők szükségesnek láttak a könyv 12. oldalán elhelyezni. A jegyzet igy hangzik: ,,A gazda- ságstatisztika elméleti és módszertani kér—

déseivel kapcsolatos jelen fejezetben tárgyalt tételek meghatározásai a statisztika elméleti kérdéseinek jelenleg folyó sajtóvitája után megváltozhatnak"!)

Minden könyvne'l előfordulhat, hogy egyik vagy másik tételt helyesbítik vagy konk—

retizálják. A szerzők kötelessége, hogy a kritika hangját, az olvasók megjegyzéseit és

a sajtó visszhangját figyelmesen meghall—

gassák. Ebből a szempontból a gazdaság—

statisztikai tankönyv szerzőinek ez a meg- jegyzése teljesen felesleges. De a megjegyzés- nek nyilvánvalóan más volt az értelme.

2) Gazdaságstatisztika. Szerkesztette: A. l. Petrov, Statisztikai Kiadóvállalat, Budapest, l953. ll. old.

* (a továbbiakban ld. m.)

SZEM

Úgylátszik a szerzők előtt nem volt, minden világos és ahelyett, hogy egyenesen meg—

mondták'volna az olvasónak, mi az ami nem világos, elhatározták, hogy ilyen ,,diplo- matikus" megjegyzéshez folyamodnak. Ki- vánatos, hogy a szerzők az első adandó

alkalommal határozottabban nyilatkozzanak

— a statisztika legfontosabb kérdéseiről és

kiküszöböljék azokat a zavarosságokat, , amelyeket könyvük jelenlegi kiadása Xtar-

talmaz.

,A könyv általános értékelésével és külö—

nösen ,,A társadalmi-gazdasági statisztika tárgya, feladatai és módszerei" c. első feje—

zettel foglalkoztak l.

Ljnbimov, Sz. M. Gurevics, es. G. Mihajlov

és Sz P. Partigul.

, , I. F. Merinov felszólalásában kiiejtette, _, hogy egyetért azokkal az elvtársakkal, akik

" úgy találják, hogy a tankönyvben külön—

jböző aránytalanságok vannak. Különösen

kevés figyelmet szentelt a szerkesztő a mező—

r—gazdaságnak, a mezőgazdasági statisztiká-

kval foglalkozó részek szerzői pedig keve-

set foglalkoznak a munkaerőstatisztika ' kérdésével.

A tankönyvben, mondotta l. F. Meri—

*", .; nov, a mezőgazdasági munkaerőstatisztika

f kérdéseinek tárgyalása nem áll másból,

*mint a már elévült beszámolójelentés-

Éminták tartalmának elmondásából.

', A beszámolójelentés-minták tartalmának elmondása azonban egyáltalán nem helyet- tesítheti a munkaerővel kapcsolatos mutató—

számok hiányzó elvi, alátámasztását. Külö—

* nősen azt kellett volna megmagyarázni, hogy a szovhozok állandó munkásai gépek javi—

tásával és más nem mezőgazdasági munkával is foglalkoznak, a szovhozok évi beszámoló—

_ jelentésében. éppen ezért emelik ki az alap- vető mezőgazdasági tevékenységgel töltött

idő mutatószámát.

Merinov elvtárs rámutatott arra is, hogy pontatlan az az állitás, hogy ,,a tervezési és statisztikai gyakorlatban a munkaterme- lékenység fogalmát az eleven munka terme- lékenységének mutatószámaként használják"a Amikor a munka termelékenységéről be-

8) ld. m. 254. old. oroszul, 213. old. magyarul.

F. Merinov, N. P. ,

szélünk, akkor mindig és nem csak a gyakor—

lati munkában, az eleven munka termelékeny-'

ségére gondolunk. A' tárgyi alakot öltött

munka termelékenységéről beszélni hely—

telen.

,,A statisztika elmélete" tankönyvben ezt a kérdést, elvi szempontból, helyesebben világítja meg a Szovjetunió Központi Sta- tisztikai Hivatala dolgozóinak kollektívája, mint a ,,Gazdaságstatisztika" c. tankönyv.

A tárgyalt tankönyvet általánosságban értékelte N. P. Ljubimov is. A szerzői kollek- tiva — mondta N. P. Ljubimov, amikor megirta a gazdaságstatisztikai tankönyvet, komoly és hasznos munkát végzett. Vélemé—

nye szerint a szerzők helyesen indultak ki abból, hogy a statisztika —-— társadalom-—

tudomány. Azt, hogy a szerzők helyesen értékelika statisztika fogalmát, bizonyitja a tankönyv egész felépítése

jelenleg a főiskolákon a gazdaságstatisz—

tika tanítását szembeállítják a statisztika elméletének a tanításával. Arra kell törekedni, hogy ezt a szembeállítást megszüntessük.

A gazdaságstatisztika szintén a statisztika elméletét tárgyalja. A statisztika elméletét tárgyaló egységes tankönyvre van szükség, amely magában foglalja azoknak a kérdések- nek az alapjait is, amelyeket a gazdaság—

statisztikában tárgyalnak. A statisztikai és

gazdasági" főiskoláknak szánt ilyen tan—

könyvet két könyvben lehetne kiadni.

Ezek lennének ,,A statisztika elmélete"

!. rész és ,,A statisztika elmélete", ll. rész.

A statisztika elméletének ilyen előadása mellett megmaradnak az egyes ágakkal foglalkozó tantárgyak, vagyis az egyes nép- gazdasági ágak statisztikája, iparstatisztika, mezőgazdasági statisztika stb.

Ugyanakkor nem szabad azt gondolnunk, hogy a szerzők helytelenül cselekedtek, amikor kiadták a ,,Gazdaságstatisztiká"—t.

A jelenlegi körülmények között szükség van a statisztika elmélete tantárgynak azzal a részével összhangban lévő tankönyvre, amelyet a főiskolákon egyelőre még, mint külön gazdaságstatisztikát adnak elő.

A VI. fejezettel kapcsol tban mondja Ljubimov elvtárs, hogy a könyvben található általános meghatározások néha nem teljesen

SZEMLE

kielégítőek. Például az álióalapok 72. oldalon található meghatározásában') az álló—

alapok között szerepelnek : ,, . .

lévő munkaeszközök és a _nemtermelési

rendeltetésű, hosszú ideig fennálló objek—

tumok, _ amelyeket a társadalmi munka

hozott létre". De a termelési állóalapokhoz

tartozó munkaeszközök szintén hosszú ideig fennálló objektumok. Ugyanakkor a nem- termelési állóalapokhoz tartozó nemtermelé si rendeletetésű objektumok szintén ,,üzemben

lévő" objektumok. így tehát az állóalapok

e meghatározásának tartalma sokkal pon—

tosabb lehetne.

Ugyanebben a fejezetben vannak más pontatlanságok és zavarosságok is. Az álló—

alapokról szóló, rész 76. oldaláns) olvashatjuk:

,,Az amortizációs levonásokat az állóalapok ? eredeti teljes értékéből kiindulva számítják.

Ebben az értékelésben kerülnek 'az álló-

alapok a vállalatok mérlegébe és szerepelnek a beszámolójelentésekben." Valójában az amortizációs levonások nem az eredeti értékből, hanem a mérlegben feltüntetett értékből kiindulva történnek, ez pedig több esetben nem egyezik az eredeti értékkel.

A továbbiakban a tankönyvben erről van

ugyan szó, csak nem elég világosan érthető.

Jobban meg kell magyarázni ezt a kérdést.

Bizonyos következetlenséget láthatunk a VI. fejezetben az állóalapmérlegek értéke—

lésénél. A tankönyvben a kérdések leg—

nagyobb részét elsősorban népgazdasági

szempontból vizsgálják, az állóalapmérleg

kérdését valamilyen okból egy vállalatra vonatkozóan fejtették ki. A VI. fejezetet másképpen kellett volna szerkeszteni. Elő-, ször is általános-képet kellett volna adni a népgazdaság állóalapmérlege'ről. Itt kell megjegyezni, hogy nagyon rosszul sikerült az egyes vállalatoknál az elhasználódás levonása utáni érték szerint összeállított állóalapmérlegnek a tárgyalása. Ilyen mér- leget ténylegesen semmiféle vállalat nem

állit össze.

Sz. M. Gurevics felszólalásában meg- jegyezte, hogy az utóbbi években számos, a népgazdaság egyes ágainak statisztikájávai

4) ld. m. 6]. old. magyarul.

6) U. o. 64. old. magyarul.

stét

. az üzemben '

foglalkozó könyvet adtak ki a Szovjet—_

unióban. E művek pozitiv jelentösége, hogy w,a szovjet statisztika gyakorlati tapasztalatát *

többé-kevésbbé általánosítják és a statisz- tika alkalmazásának konkrét kérdéseit meg- világítják. Még nem is olyan régen a szovjet statisztikai irodalomban túlsúlyban voltak a statisztika úgynevezett, ,,általános" el- méletével foglalkozó tankönyvek, amelyeket elvontság, *az élettől, a szocializmus építé;

sétől való elszakadás jellemzett. E tan—_

könyvek alapja a statisztika tudományának

tárgyáról és tartalmáról szóló helytelen,

gyökerében hibás nézet volt.

Ebből a szempontból hangsúlyozni kell a tárgyalt könyv pozitiv jelentőségét. A könyv eredményesen kíséreli meg az egész bővített szocialista újratermelés statisztikai vizs—

gálatával foglalkozó alapvető kérdések rend- szeres, konkrét tárgyalását. '

Meg kell azonban említeni azokat a nagy hiányosságokat, amelyek a bírált gazdaság—

statisztikai tankönyvben találhatók.

Először is a könyvből hiányzik a statisz—

tikai tudomány tárgyának és annak pontos

és világos meghatározása, hogy a könyvben

tárgyalt gazdaságstatisztika milyen helyet foglal el a statisztikában

A könyvnek ,,A társadalmi-gazdasági statisztika tárgya, feladatai és módszerei" c.

I. fejezetében szó van statisztikáról is, társadalmi—gazdasági statisztikáról is, gaz- daságstatisztikáról is és ezeket a kifejezéseket teljesen véletlenszerűen használják. Nehéz megállapítani, hogy az egyik esetben miért beszélnek egyszerűen statisztikáról, a másik esetben társadalmi—gazdasági statisztikáról, a harmadik esetben pedig gazdaságstatisz—

tikáról. Nem világos a lényeg, hogy milyen "

jelentést tulajdonítanak a szerzők ezeknek a , _ fogalmaknak és miben látják tulajdonképen a különbséget a statisztika és a társadalmi—

gazdasági statisztika között, milyen jelen- ségeket vizsgál a statisztika a társadalmi- gazdaSági jelenségeken kívül ? Ha a szerzők itt nem látnak különbséget és a statisztika tárgyának a társadalmi élet jelenségeit és folyamatait tekintik, a helyes értelmezési * pedig csak ez lehet, —-— akkor ezt teljesen világosan és egyenesen meg kellett volna , ;

556

_a;

szakma

mondaniok, Ezzel kapcsolatban valóban

; 'nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a láb-

jegyzetet, amelyről Szobol elvtárs már beszélt. E megjegyzés tükrében a szerzők

álláspontja a statisztika tárgyáról különösen ,,homályos és határozatlan. Az ilyen zavaros—

ságoknak nem lehet helyük a tankönyvben , és azokat nem igazolhatja semmiféle meg—

gondolás.

A könyvben ugyancsak nem határozzák

'meg a statisztika módszerét. A statisztika

módszerének igen fontos kérdéséről mind—

össze_30—40 sorban van szó és amellett, L;_ bármily különösen hangzik is, a statisztikai

* - összesítést mégcsak meg sem emlitik. itt meg

— kell jegyeznünk, hogy a statisztikai meg—

_ figyelést helytelenül tárgyalja a tankönyv,

'; a statisztikai munkának kizárólag szervezési

kérdéseként. A tankönyv szerzői teljesen figyelmen kívül hagyták a statisztikai meg-

" figyelés megszervezésével kapcsolatos igen

fontos módszertani kérdéseket. Nem véletlen, hogy a tankönyv nem világítja meg például a gazdaságstatisztikai megfigyelés egységé—

_ nek kérdését.

Egy statisztikai tankönyv egyik főker—

désének a statisztikai mutatószámrendszer—

nek kellene lennie. A bírált tankönyvben Csak egyszer említik a szocialista újratermelés mutatószámrendszerét!) Egyáltalában nem mutatják meg, hogy milyen az összefüggés és a kölcsönös kapcsolat a könyvben tárgyalt mutatószámok között, nem bizonyítják be, hogy a szocialista gazdaságban szükség van az egységes, tudományosan megalapozott mutatószámrendszerre: nem mutatják meg, hogy az egységes, tudományosan meg—

alapozott mutatószámrendszer a szovjet statisztikának jellemző vonása és egyik

legfontosabb előnye a polgari statisztikával

szemben. 4

Mivel a tankönyvben nem tárgyalták elég alaposan a statisztika tárgyának és módszereinek kérdését és nem tisztázták, hogy a statisztika által gyűjtött és fel—

dolgozott mutatószámok meghatározott egy- séget, meghatarozott mutatószámrendszert

0) Id. m. !. fejezet 20—2l., old. oroszul, és u.a.

í'l—lB. old. magyarul.

alkotnak, az egységesnek tervezett tankönyv valójában sok különálló fejezetre bomlik fel_

A bírálat alatt álló könyv egy évvel ezelőtt jelent meg. Az év folyamán a szovjet statisztikára újabb nagy feladatok hárul- tak. Ezek a feladatok a párt és a kormány által kiadott, az ipar és a mezőgazdaság területével kapcsolatos legközelebbi felada—

tokról és a nép anyagi jólétének további felemelését célzó intézkedésekről szóló irány—

elvekböl következnek. A szerzők, amikor könyvük .új kiadását készítik elő, dolgozzák át alaposan, szem előtt tartva a statisztika előtt álló új, nagy feladatokat.

Ugyancsak el kell távolítani a könyvből a gazdasági élet kérdéseinek dogmatikus, betűrágó módon való tárgyalását (a termék—

csere problémáját például hibásan értelmezik

a könyvben) és ki kell javitani a könyvben található pontatlan meghatározásokat.

N. 6. Mihajlov felszólalásában elmondta, hogy a ,,Gazdasagstatisztika" kiadása po—

zitiv jelenség, mivel kiadása jelzi, hogy statisztikai irodalmunk kezd megszabadulni a régebben egyeduralkodó tankönyvek sze—

rint a statisztika ,,általános" elméletének nevezett elméleti zagyvaléktól. Nem volna azonban helyes, ha a szerzőket arról bizto—

sítanánk, hogy teljesértékű gazdaságstatisz—

tikai tankönyvet alkottak és hogy tan- könyvük elméleti szempontból magasszin- vonalú. Csak az első lépéseket tették meg, bizonyos anyagot összegyűjtötték, de egye—

lőre az elméleti gazdaságstatisztikai tankönyv szerzői egy formális rendelkezésből, a volt Felsőoktatási Minisztérium jelenleg érvényes felsőoktatási programmjából indultak ki.

Ennek a programmnak az az alapja, hogy a statisztikának létezik külön ,,általános" egye—

temes elmélete és külön van gazdaságstatisz—

tika, amely az ,,általános" statisztika téte- leit az országok és államok gazdasági életé- nek vizsgálatára alkalmazza.

A gazdasagstatisztikai tankönyvből hi- ányzik minden statisztikai vizsgalat legfon—

tosabb része, éspedig a statisztikai meg—

figyelés. Mihajlov elvtárs ebben látja egyik okát, hogy miért nem határozzák meg a tankönyvben a gazdaságstatisztika tárgyát.

A tankönyv utolsó oldalan olvashatjuk, hogy

SZEMLE '

557—

a gazdaságstatisztikai mutatószámok alapja a népgazdaság mérlege. Eszerint tehát nem a statisztika konkrét tárgyának specifikus sajátosságai, hanem a népgazdaság mérlegé—

nek absztrakt sémája szüli a statisztika mód—

szerét és mutatószámait.

N. 6. Mihajlov véleménye szerint a tan- könyv szerzőinek elméleti álláspontja nem világos, amikor a statisztika tárgyát hatá- rozzák meg. Felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti vagyonról szóló fejezetben a statisztika tárgyának ismerik el a termé- szeti jelenségeket és kijelentik, hogy a természeti kincseket is a statisztika vizs—

gálja.

A tankönyvben nem határozzák meg világosan a számvitel és a statisztika közötti különbséget. Sőt a tankönyv számos tételét úgy érthetjük, hogy a statisztika a szocialista gazdaság körülményei között nem más, mint népgazdasági számvitel.

A gazdaságstatisztikai tankönyvben, foly—

tatta Mihajlov elvtárs, nem találjuk a sta- tisztika módszerének pontos meghatározá- sát, de találhatjuk az olyan meghatározások egész sorát, amelyek a régen elitélt, avult metafizikus apriori módszer mocsarába ve- zetnek. Például a népesség osztályösszetéte—

lének vizsgálatakor a tankönyv szerzői azt

javasolják, hogy azokat a konkrét ismérve- ket, amelyeket a statisztika számbavesz, az álmélet alapján állapítsák meg. Mihajlov éleménye szerint ez a javaslat teljesen hibás. A jelenségek konkrét ismérveit nem szabad az elmélet alapján megállapitani.

Csak a konkrét jelenségek lényegének vizs- gálata alapján, a marxi-lenini elmélet által vezetve határozhatjuk meg azokat.

Sz. P. Parligul szerint a tárgyalt könyv alapvető és döntő érdeme, hogy kísérletet tesz a statisztika tantárgyának a bővített szocialista üjratermeléssel szoros kapcsoiat- ban és annak alapján való előadására.

El kell ismernünk, hogy ez a kísérlet általában sikerült, mondta Partigul elvtárs, annak ellenére, hogy a könyvben sok lénye- ges/hiba van. Kétségtelen, hogy egészbenvéve statisztikai tankönyvet készítettek és nem a statisztika ,,általános" elméletének tan—

könyvét, mint ahogy azt régebben oly nagy—

számban megjelent formalísta tankönyv beh _ tárgyalták. Olyan statisztikai tankönyvet adtak ki, amely a szocialista újratermelés

elemzésével elszakithatatlan kapcsolatban

van.

Véleménye szerint a tankönyv hiányos- '

sága, hogy nem adja meg a statisztika tár- , gyának világos meghatározását. A tankönyy

1. fejezetében a statisztikát pontatlanul, határozták meg, mint ahogy ezt már Sz. ? M. Gurevics és más felszólalók megjegyezték.

V. Sz. Osztroumov megjegyzi, hogy a gaz—

daságstatisztikai tankönyv megjelenésének pozitiv jelentősége van. Különös érdeklő—

désre tarthatnak számot a népgazdasági mér- leggel foglalkozó fejezetek. Ugyanakkor a könyvben komoly hibák is vannak. Lényeges ; hiányosságok vannak többek között ,,A szovjet népgazdaság állóalapiaínak statiszti—

kája" c. Vl. fejezetben.

Az állóalapok statisztikája kérdéseinek tárgyalásában nem tükröződik megfelelő mó- don a termelési állóalapok szerepéről szóló marxista tétel, különösen nem tükröződik a munkaeszközök szerepe a bővített újraterme- lésben. Semmit sem találhatunk a VI. fejezet—

ben arröl, hogy milyen mértékben függ a társadalmi termék megnagyobbodása az álló-

alapok növekedésétől. Nem található meg '

az állóalapok statisztikai vizsgálatának össze—

függése a tervezéssel; szó sem esik a leltári számbavétel (folyamatos és általános leltáro—

zás) jelentőségéről az állóalapok szocialista megőrzésének biztositása szempontjából.

Nem foglalkoztak itt az egységáron kifejezett állóalapok dinamikus sorainak kiszámításá- '

hoz szükséges együtthatók kérdésével.

A tárgyaltfejezetben vannak ponta tlan- ságok. ,,Az állóatapok értékelési módjai" c. * paragrafusban például azt olvashatjuk, hogy mivel ugyanazoknak az objektumoknak az eredeti értékei különbözők, az amortizáció- juk mértéke is különböző lehet és ezt a különbséget csak az általános újraértékelés segitségével küszöbölhetjük ki. Ez nem egé- szen helyes: újraértékelés útján az értékelés -

vegyes jellegét Csak ideiglenesen lehet ki? '

küszöbölni. Az árváltozások, az egymást követő árleszállltások következtében a Szov- *

" unióban bizonyos idő mulva ismét szük—

égesse válik az újraértékelés.

N. A. Klimkin az egész könyvet pozitíven

rtékelte, de ugyanakkor számos kritikai

megjegyzést tett a- szállítási statisztika kérdé—

eiről. Komoly mulasztás, mondta, hogy kiányzik az önálló szállítási vállalat meg—

atározása. Ez igen fontos ahhoz, hogy meghatározhassuk, a statisztikai megfigyelés

egységét a szállítási statisztikában. Klimkin lvtárs úgy látja, helytelen a szállítás _érmelése fizikai terjedelmének dinamikáját sszehasonlítható árakon megadni. Klimkin ili/társ véleménye szerint a szállításban,

hol a termelés egynemű és a munkát tonna-

kilométerekben fejezik ki, az összehasonlít—

ható árak alkalmazása teljesen felesleges.

A. G. Davidova felszólalásában felhivta afigyelmet ,,Az ipari termelés statisztikája"

e'". _Xil. fejezetben található hibás és pontat—

an tételekre. Figyelmet érdemel a vállalati

módszer szerint számított teljes termelés

termelés a vállalat végleges terméke. Az

'mlitett meghatározásban még azt sem mond- ák meg, hogy egyik, vagy másik időszak

_A. N. Pavlov ,,A mezőgazdasági termelés statisztikája" c. Xll. fejezetéről beszélt. '

*A tankönyvben, mondotta, kimutatták,

hogy a mezőgazdaság termelésébe tartoznak:

a növénytermelés, az állattenyésztés terme—

lése, valamint a gép— és traktorállomások termelése. Ez utóbbi Pavlov elvtárs véle-

ménye szerint vitatható. A gép— és traktor—

állomások nem hoznak létre valami külön—

álló termelést, amely különbözik a növény-

termeléstől és az állattenyésztés termelésétől.

A-gép- és traktorállomások munkájának

azt a részét, amelyet a földművelés területén

végez a növénytermelés értékébe számítják bele, azt a részét pedig, ame-lyet az állat-

SZEMBE

tenyésztés területén végeznek az állattenyész—

tés termelésének az értékébe.

Jelenleg a mezőgazdaság termelését a követ- kezőképpen állapítják meg, mint a növenyter—

melés és az állattenyésztés végleges nyers—

termékeinek értékét beleszámítva a befejezet—

len termelés állománykülönbözetét.

Ha egyetértünk azzal, hogy a gép- és

traktorállomá'Sok termelését a földműiíelés és

az állattenyésztés termelésétől elkülönítve kell számbavenni, akkor revideálni kell a mezőgazdaság termelési terjedelme meg- állapításának gyakorlatát és nem szabad be—

érnünk azzal, hogy a gép- és traktorállomás termelését mechanikusan hozzáadjuk a föld- művelés és az állattenyésztés termeléséhez, mint ahogy ezt a tárgyalt könyvben java- solják. '

L. M. Cirlin megjegyezte, hogy a pol- gári statisztika bírálatát a tankönyvben föleg a ,,A termelési és munkaügyi polgári statisztika bírálata" c. XVll. fejezetben, ,,A nemzeti jövedelem—számítás" c. XXIV. fe—

jezetben és a ,,Népességi statisztika" e. rész—

ben tárgyalják. Ez távolról sem elég ahhoz, hogy a hallgató a marxi—lenini elméleten

"alapuló képet kapjon a polgári statisztika apologetikus lényegéről és sajátosságáról, a

statisztikai adatoknak arról a körmönfont

meghamisításáról, amelyhez a polgári statisz—

tikusok folyamodnak. Ezenkívül a jelzett fejezetben lényeges hiányosságok is vannak.

A polgári statisztika bírálatának helyt kel- lett volna adni a tankönyv minden részében.

Sokkal nagyobb figyelmet kellett volna for—

ditani a polgári statisztikában használt mód— "' szerek kritikai vizsgálatára. Amikor arról beszélünk, hogy a polgári statisztika az egyik, vagy a másik mutatószámot meghamisítja, akkor konkréten meg kell magyarázni, hogy pontosan miből áll ez a hamisítás és milyen módszerekkel hajtották végre.

P. M. jelasev a tankönyvnek ,,Az anyagi—

mtiszaki ellátás és készletek statisztikája" c.

XlX. és ,,Az anyagmérlegek és összeállítások módszerei" c. XXX. fejezetéről beszélt.

Ezekben a fejezetekben, mondta '*Jelcsev elvtárs, egyes meghatározások és megállapi- tások hiányosak és pontatlanok. Sok kérdés

szamai —

559,

nem kapott helyet a tankönyvben, például ,a szállítási feltételekkel, a szerződésekkel, a helyi ellátási és értékesítési szervek funkciói—

val kapcsolatos, és egyéb kérdések. Nagyon kis helyet foglalnak el a? gazdaSági elemzés kérdései. (

V. M. Sziniutin a tankönyvnek a szovjet kereskedelem statisztikájáról szóló XXI., XXII fejezetét bírálta.

FeltétlenülJényeges elvi javításokra van

szükség az áruforgalom statisztikája felada-

tainak meghatározásakor. Itt a könyvben ugyanazt a hibát követték el, amelyet né—

hány közgazdászunk is elkövetett, hogy a termékcseréhez való átmenetet helytelenül a legközelebbi jövő feladatának tekintette és nem értékelte kellőképpen a kereskedelem hatalmas jelentőségét a szocialista gazdaság—

ban.

A vita végén felszólaltak a könyv szerzői.

!. G. Mali] felszólalásában emlékeztetett

V. A. Szobol szavaira: feltétlenül arra kell törekednünk, hogy a statisztika legfontosabb kérdéseiben elérjük az elvi egységet.

Malij elvtárs úgy véli, hogy mind a gazdaságstatisztikai tankönyv szerzőinek, mind a tankönyv értékelése során felszó-

laló elvtársaknak lényegében azonos az állás—

pontjuk. Ezt igazolja a gazdaságstatisztikai

tankönyvnek és ,,A statisztika elmélete" címen a közelmultban megjelent könyvnek7) őssze-

hasonlítása is. Mindkét könyvben a statisz—

tikai vizsgálat tárgyaként a társadalmi jelen-

Ségek és folyamatok és elsősorban az újra-

termelés folyamata szerepel.

A gazdaságstatisztikaí tankönyvröl el—

hangzott bíráló megjegyzések nagy részét Malij elvtárs helyesnek találja és annál is értékesebbnek, mivel olyan tudományos dolgozók Véleménye, akik egyben a Szovjet- unió Központi Statisztikai Hivatalának dolgozói is. Néhány észrevétellel azonban nem értett egyet. Klimkin elvtárs sok lényeges és fontos megjegyzést tett, de alaptalan a szállítás termelésének Összehasonlítható árakon való értékelése

7) A statisztika elmélete, Moszkva, 1953. A Szov—

jetunió Központi Statisztikai Hivatalának dolgozói- ból alakult szerzői kollektiva munkája.

!

ellen tett észrevétele; a szállítás termelé-f

sének összehasonlitható árakon való értéke—7,

lése a társadalmi össztermék volu'menindexe ,

kiszámításának nélkülözhetetlen eleme.

Helyesnek tartja Davidova elvtársnő szá— _ mos megjegyzését, de nem ért egyet azzal a"

megjegyzésével, hogy a gazdaságstatisztikai tankönyvben a teljes termelés számbavételé- *

nek kérdéseit úgy tekintenék, hogy az nem k'

vonatkozik egy meghatározott időpontra., A könyv 169. és 172. oldalán") szó van a, beszámolási időszak halmozott termeléséről és'ő teljes termeléséről; éppen ezért fejezi ki a,

könyv azt a gondolatot, hogy a vállalat—

teljes termelésének mutatószáma a vállalat , által előállított végleges termék terjedelmét ;

jellemzi az adott időszakban. Malij elvtárs ]

ugyanakkor megjegyzi, hogy a gyakorlati

statisztikai munkában a teljes termelés terje— ;

delmének meghatározásakor ugyanannál a

vállalatnál további feldolgozásra kerülő le?

vonandó félkésztermékek értékét attól füg- getlenül állapítják meg, hogy mikor termel— - ték azokat. Davidova elvtársnő, mikor arról - beszélt, hogy a félkésztermékeket az áruter- 1 melésbe kell belevenni, elfelejtkezett arról,

hogy az utasításban az erről szóló helyes-' bités csak 1953-ban jelent meg. '

Osztroumov elvtárs számos megjegyzése, i' vagy annak az eredménye, hogy nem értette * meg,,rhogy a VI. fejezet csak egyik fejezete"

a könyvnek és nem az állóalapokról szóló"

önálló mű, vagy pedig valamilyen félreértés "

következménye. Malij elvtárs véleménye szerint figyelmet érdemel Osztroumov elv— ; társnak az az észrevétele, hogy az elhasz—L

nálódás levonása utáni érték szerint össze— '_

állitott mérleget séma formájában és nem ' szövegként kell feltüntetni és rá kell mutatni,

hogy az újraértékelés útján az ,értékelés "

vegyes jellegét csak ideiglenesen lehet kikü-Ú

szöbölní.

Ami Ljubimov elvtárs megjegyzését illeti — az állóalapok meghatározásának ellentmon—_

dásos voltát illetően, Malij elvtárs úgy tartja, hogy a munkaeszközök lényegükből kifog

lyóan hosszúideig fennálló objektumok. '

a) ld. m. 141. és 143. old. magyarul. *

— Teljesen helytelen Mihaljov elvtárs meg- jegyzése, aki kétségbe vonja annak a tétel-

nek helyességét, hogy a statisztikai adatok tudományos csopórtosltásának főfeltétele,

hogy előzőleg elméleti-gazdasági szempont- ból elemezzük a vizsgált jelenségek lényegét.

Hogyan hajthatnánk végre, például, a népes- ség statisztikai csoportosítását osztályok szerint, ha előzőleg elméletileg nem állapí- tanánk meg, hogy mi az osztály, és társa- dalmunknak milyen osztályai vannak. Lénye—

gében Mihajlov elvtársnak ez a tézise neni más, mint a valódi tudománnyal összeegyez—

tethetetlen empirizmus hirdetése.

N. P. Titelbaum azt mondta felszólalá—

"sában, hogy a gazdaságstatisztikaí tankönyv megjelenése a statisztika fejlődésének pozi- tív szakasza, akármilyen kedvezőtlenül is

ítélte meg a tankönyvet Mihajlov elvtárs.

Ez a könyv a gyakorlati statisztikáról,

rendezett formában és nem ahogy Mihajlov

' * elvtárs mondta, elemek formájában ad képet :

ha ,ez a kísérlet bizonyos hibákkal járt is, mégis a szovjet statisztika történetében először adtak ki olyan gazdaságstatisztikai , tankönyvet, amely főrésze ,,A statisztikai

elmélet" című tantárgynak.

__; *Titelbaum elvtárs úgy véli, hogy a tan—

* * f könyv szerzőinek jogtalanul vetik szemükre, hogy tankönyvüket szembe lehet

* , állítani a statisztika elméletének tanköny-

7 véve]. Ez az észrevétel nem állja mega helyét.

'A tankönyv szerőit a tankönyv tartalma, a tankönyvben előadott anyag alapján kell

megitélni. A tankönyv pedig minden főte- telében abból indul ki, hogy a statisztika ,tantárgya egységes. A felszólaló elvtársak közül néhány felhívta a figyelmet az I.

fejezetben a 12. oldalon tett megjegyzésre.

N. P. Titelbaum elismeri, hogy ez a megjegy—

zés kompromisszum eredménye.

Sikerült—e egységes, valamennyire is kielé—

gítő tankönyvet létrehozni ? Gurevics elvtárs erre a kérdésre úgy válaszol : mégsem sikerült

_ egységes tankönyvet létrehozni, a fejezetek

f nem függnek össze egymással. Titelbaum elvtárs szerint ez nem így van. A tankönyv egységes. Ennek alapja az egységes prog—

ramm, a bővített szocialista újratermele's folyamatát tárgyaló témák meghatározott

sorrendje. Ezért, ha a tankönyvet figyel—

mesen olvassuk, akkor el kell ismerni, hogy

az a bővített szocialista újra—termelés egész folyamatának, statisztikáját tárgyalja,

Ezután Titelbaum elvtárs néhány rövid megjegyzést tett ,,Az áruforgalom statisz- tikája" c. XXI. fejezettel kapcsolatban, amelynek 6 a szerzője.

Titelbaum elvtárs elismerte, hogy a bírált tankönyvben és az általa írt fejezetekben számos olyan hiányosság és pontatlanság van, amelyet helyesen jelöltek meg a fel- 8zólaló elvtársak. Mindezeket és a többi hibákat is ki kell javítani a tankönyv máso—

dik kiadásában. / .

V. D. Csermenszkíi egyetértett; Szobol és Gurevics elvtársakkal abban, hogy a statisz- tika tárgyáról és módszeréről világosabban kellett volna nyilatkozni. Maga a ,,gazdaság—

statisztika" kifejezés ellen Csermenszkij elv—

társ véleménye szerint nem lehet kifogást emelni. Csak hangsúlyozni kellett volna, hogy a gazdaságstatisztika tantárgya a statisztika elmélete egységes tantárgyának történelmileg kialakult meghatározott része.

Mivel a gazdaságstatísztika a statisztika elmélete egységes tantárgyának második—

része, tehát az első fejezetnek, mint ahogy ez a tankönyvben így is van, nem a gazdaság- statisztika tárgyával, hanem a társadalmi—

gazdasági statisztika tárgyával kell foglal—

koznia.

Csermenszklj elvtárs a tankönyv hiányos—

ságát abban látja, hogy aránylag kevés szó van benne a polgári statisztika bírálatáról.

Nagyon helytelen az is, hogy sok fontos közzétett statisztikai adatnak nem adtak elég helyet a gazdaságstatisztikai tankönyv—

ben.

Áttérve ,,A termelési és munkaügyi pol—

gári statisztika bírálata" c. XVll. fejezet tárgyalására, amelynek 6 a szerzője, 'ACser- menszkíj elvtárs egyetért Cirlin elvtárssal abban, hogy a fejezet rövidsége miatt, nem teljesen kielégítő. De a könyv újabb kiadásá—

ban sem lenne helyes elosztani a XVII.

fejezet tartalmát más fejezetekben. A polgári statisztika bírálata így egyáltalában nem kapna több helyet, viszont a téma nem lenne összefüggő és a hallgatóknak nem lenne

SZEKLE

helyes képük a polgári statisztika apologe—

tikus voltáról.

M. R. Eidelmann írásban küldte el megjegy- zéseit. Hozzászólásában utalt a statisztika fogalma, tárgya és módszere körül folyó vitára és megjegyezte, hogy a tankönyvnek a szerzők elgondolása szerint, konkréten meg kellett mutatnia a népgazdaság fejlődé- sének vizsgálatakor alkalmazott statisztikai módszer felhasználását, hogy ezáltal segítse a statisztika tudománya tárgyának és tar- talmának és a többi társadalomtudomány között elfoglalt helyének a megértését.

A továbbiakban rámutatott arra, hogy a szerzők a statisztikát társadalomtudo- mánynak, a gazdaságstatisztikát pedig az egységes társadalmi-gazdaság statisztika legfontosabb alkotó részének tekintik.

Az a tény, hogy a gazdaságstatisztika'

külön könyvben jelenik meg, amelyben a

bővített szocialista újratermelés statisztika-.

jának összes alapvető kérdését tárgyalják,

nemcsak: hogy nem mond ellent annak, hogy

a statisztika tudománya egységes, hanem ellenkezőleg alátámasztja a statisztika társa- dalmi-gazdasági jellegét.

M. R. Ejdelman megjegyzi, hogy a gazda—

ságstatisztikai tankönyv megvitatásán részt- vett elvtársak sok értékes megjegyzését a szer—

zök kollektívája köszönettel veszi tudomá- sul és igyekszik a könyv legközelebbi kia- dásában tekintetbe venni. Egyes felszólalá- sokban azonban helytelen nézetek is hang—

zottak el. Többek között P. M. Jeicsev azt

561—

javasolta, hogy a gazdaságstatisztikal tan- könyv részletesen tárgyalja az ellátás és értékesítés kérdéseit, mutassa be a helyi ellátó és értékesítő szervek össZetételét és funkcióit, a szállítás főfeltételeit, az anyagi müszaki ellátás tervezésének rendjét, és más kérdéseket. A gazdaságstatísztikai tan—

könyvvel szemben támasztott ilyen követel-

mények, ha megvalósítanánk azokat, akkor

csak arra vezethetnének, hogy a statisztika felbomlana egyes ágak gazdaságtanává és megszűnnek önálló tudománnyá lenni.

Azt sem követelhetjük meg, hogy az anyagi műszaki ellátás statisztikájáról szóló fejezet—

ben, amelynek a tankönyvben meghatározott helye—van, részletesen foglalkozzunk az első—

leges számvitel formájával, stb. Ami pedig az anyagi-műszaki ellátás megszervezésének kérdéseit illeti, úgy ezzel a könyvben eleget.

foglalkoztunk.

Ejdelman elvtárs szerint nem eléggé meg—

alapozott Jelcsev elvtársnak az a megjegy—

zése, hogy a XIX. fejezetben nincsenek példák a statisztikai

Szó van a statisztikai adatok elemzéséről a 4. §-ban, ahol részletes példát találhatunk a szállítási tervteljesítés ütemességének elem—

zésére; az 5. §-ban, ahol az anyagok kész- leteiről, beérkezéséről és felhasználásáról szóló adatok elemzésére van példa, a 6. §—ban, ahol az anyagfelhasználás fajlagos normáinak elemzésére találhatunk példát, stb.

Az ülés végén felszólalt A. !. Petrov. . Hangsúlyozta, hogy a tankönyv megvitatá-

MEGJELENT

ÁLTALÁNOS STATISZTIKA

(a statisztikai szakvizsgák tananyaga) című könyv új kiadása,

Ára: fűzve 8,—— Ft

Kapható a 14. sz. Pénzügyi és Statisztikai Könyvesboltban (Budapest, V., Kecskeméti-u. 2.)

és valamennyi Állami Könyvesboltban.

adatok elemzésére. _ ,

^_SZEKL—B

11562 "

[sának milyen nagy jelentősége van hibái és

_ hiányosságai kiküszöbölése, a statisztika / tanításának megjavítása és általában a _ Statisztikai tudomány problémáinak feldol-

, gozása szempontjából.

' csolatos bíráló megjegyzések nagyrészét

*— Petrov elvtárs helyesnek tartja. Ugy latja azonban, hogy számos kérdést meg kell magyaráznia, egyes kérdésekben pedig ellent

kell mondania.

A statisztika tárgyát és módszerét ille—

tően, mondotta Petrov elvtárs, a tankönyv [. fejezetében bizonyos határozatlanság ész- lelhető abban, hogy a gazdaságstatisztiká- [nak és statisztika elméletének milyen a

"kölcsönös viszonya. A dolog. azonban nem úgy áll, mintha a tankönyv álláspontját egyáltalán nem lehetne meghatározni, vagy hogy ez az álláspont kétértelműen volna meg—

fogalmazva.

A tankönyv világosan megmondja, hogya statisztika és különösen a gazdaságstatisz- tika tárgya a szocialistak társadalom, továb—

bá, hogy a statisztika társadalomtudomány, amely a szocialista társadalom gazdasági és kulturális területének jelenségeit és folya—

matait vizsgálja. A tankönyv agazdaság- ' statisztikát az egységes statisztikai tantárgy

— részének tekinti.

,, Véleménye szerint nincs semmi akadálya sem elvi, sem gyakorlati szempontból külön gazdaságstatisztikai tankönyv kiadásának.

Nincsen semmi akadáiya hiszen avizsgálat- nak megvan a meghatározott önálló objek-

tuma: a bővített szocialista újratermelés

folyamata. De az ilyen gazdaságstatísztikai ' _, tankönyvet, természetesen úgy kell tekinteni, mint a statisztika elmélete egységes tan—

könyvének egy részét. A gyakorlati elgon—

dolás szerint bizonyos időre van szükség

ahhoz, hogy a gyakorlatban ellenőrizzük az egységes statisztikai tantárgy és egyes részei—

nek új értelmezését és ugyanakkor lehető—

séget adjunk az előadóknak, hogy meg—

győződjenek ennek helyességéről.

XNem érthetünk egyet Sz. M. Gurevics azon ' megjegyzésével sem, hogy a statisztika

A könyv tartalmával és formájával kapi

tárgyát és módszerét egyáltalában nem határoztuk meg ebben a tankönyvben. A' tárgyat és a módszert meghatároztuk.

Lehetséges, hogy ez a meghatározás nem kielégítő, hogy javítani kell rajta, konkre—

tizálni kell. Ez más kérdés. Ugyanakkor Petrov elvtárs véleménye szerint helytelen lenne, ha a tárgy és a módszer kérdésére csak a bevezető fejezetben keresnénk felele—

tet, minthogy az egész tankönyvnek illuszt—

rálnia kell a statisztika elméletének és mód—

szerének megértését és alkalmazását.

Ha az egész könyvről beszélünk, akkor kétségtelenül meg kell jegyeznünk, hogy ebben a kiadásban nem sikerült teljes mér—

tékben megoldani mindazokat a felada_okat, amelyeket ,a szerzők maguk elé állítottak.

Be kell ismerni, hogy a tankönyv gyenge pontja a gazdaságstatisztikai elemzés kér- déseinek tárgyalása. Ezekre a kérdésekre nem fordítottunk elég figyelmet. De nem szabad elfelejteni, hogy a statisztikai adatok elemzését csak eleven anyagon lehet elvégezni, hogy a gyakorlatban ellenőrzött módszerek csak általánosításuk után vál—

hatnak a tudomány, a tananyag részévé.

Ezért a tankönyv szerzői ezen a területen számítanak a gyakorlati statisztikusok segít- ségére. Ugyanez a helyzet az új problémák felvetése tekintetében. A szerzők igyekeztek itt egyet- mást tenni, de amit tettek, nyilván- valóan nem elég. A főiskolák dolgozóinak itt is nagy szükségük van a gyakorlati téren dolgozók segítségére, mivel azok naponta találkoznak olyan új problémákkal és kérdé—

sekkel, amelyeket tudományosan fel kellene

dolgozni. ,

A. l. Petrov ezutan egyes kérdésekkel fog—

lalkozott. A. N. Pavlovval ellentétben, aki úgy véli, hogy a gép- és traktorállomások nem hoznak létre külön termelést, amely

különböznék a iöldmívelés és az állattenyész—

tés termelésétől, A. l. Petrov úgy látja, hogy a géb— és traktórállomások munkáját önálló termelésként kell számbavenni.

Hiszen a kolhozok termékei a kolhozok tulajdonát képezik és ezért a gép— és traktor—

állomás termelését a kolhozok termelésének részeként tekinteni nem lehet. Másrészről

%,

SZEHLE

1563 :

a gép— és-traktorállomások állami vállalatok, amelyeknek megvan a saját állóalapjuk, saját munkaerejük, azaz a szocialista ter—

melő vállalatnak minden eleme, a nemzeti jövedelem termelésiformák szerinti összetétele

! tehát nem tükröződnek helyesen, ha a gép- és traktorállomások munkáját nem vennék külön számba. Tehát vitathatatlan, hogy a

gép- és traktorállomások munkáját úgy kell

számításba venni, mint a termelés önálló fajtáját; ez a termelés, természetesen leg— ( közelebb a mezőgazdasághoz áll.

A felszólalók az elsőleges számvitelről az elgondolásaik egész sorát mondták el. A. I.

Petrov véleménye szerint az elsőleges szám—

vitel kérdései nem tartoznak a gazdaságsta-

tisztikai tankönyv kereteibe. Néhány elv-

társ azt követelte, hogy a tankönyvben tárgyaljuk a népgazdaság egyes ágainak

gazdasági kérdéseit. Igen fontos, hogy meg—

találjuk a határvonalat a statisztikai és azdaság txt-.dések között. A gazdaság-

statisztikai tankönyvben tárgyalni például az ellátással kapcsolatban kötött helyi és ' általános szerződések kérdéseit nem helyes , 1

és szükségtelen. _ W " *

( Mihajlov elvtárs felszólalásával foglal—

kozva Petrov elvtárs hangsúlyozta, hogy azzal nem ért egyet. Különösen helytelen Mihaj—

lov elvtársnak az az állítása, hogy a vizs- gált társadalmi jelenségek konkrét ismét-_

veit a statisztika állítólag a marxi—lenini elmélet mellőzésével állapitja meg.

V. A. Szobol a ,,Gazdaságstatisztika" c.

tankönyv megvitatásának eredményeit ösz—

zege zve megjegyezte, hogy a vita során a

könyvnek majdnem az összes fontos részét

is fejezetét érintették.

Egészében a könyvet pozitíven értékelték, ugyanakkor a lényeges kritikai megjegy- zések egész sora hangzott el. Ezek a megjegy—

zések segíteni fognak abban, hogy a statisz- tika elméletét tárgyaló tankönyvek irói további termékeny munkát tudjanak végezni.

Az európai statisztikusok genfi értekezlete

Az Európai Gazdasági Bizottság mellett működő Európai Statisztikusok _ Értekezlete nevű szervezet június 14—18—a között Genfben ülést tartott. Az ülésen résztvettek az európai államok, köztük néhány népi demokratikus állam küldöttei is. A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalát az ülésen Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke képviselte.