KGST TUDOMÁNYOS SZEMlNÁRlUM BUDAPESTEN
DR. HORVÁTH GYULA
A KGST Statisztikai Állandó Bizottságának XXV. ülésén magyar javaslatra vet-
ték'fel a Bizottság munkaprogramjába ,.Az állami statisztika és a statisztikai szervek
munkájának szervezése —- a statisztikai adatgyűjtés általános korszerűsítése" témájú tudományos szeminárium megrendezését, amely 1977. április 19. és 22. között zaj—lott le Budapesten.
Mivel a Statisztikai Állandó Bizottság eddig még nem foglalkozott az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezési kérdéseivel s az adatgyűj- tés korszerűsítésének problémáival, indokolt volt a téma napirendre tűzése. A sta—
tisztikai rendszerek fejlődésének jelenlegi szintjén ugyanis egyre nyilvánvalóbbá válik a tagországok fejlesztésre vonatkozó nézetei és elképzelései megvitatásának,
egyeztetésének szükségessége.
A téma időszerűségét az is érzékelteti, hogy hasonló kérdések időközben az ENSZ égisze alatt is napirendre kerültek: Washingtonban — pár héttel a budapesti előtt -- szemináriumot rendeztek a statisztikai szervezettel összefüggő kérdések meg-
vitatása céljából?
A SZEMINARlUM ELÖKESZlTÉSE
A budapesti szeminárium előkészítése több fázisban történt.
Általános szokások szerint először egy kérdőívet állítottunk össze s küldöttünk szét, amelyen az egyes tagországok állami statisztikájának és a statisztikai adat—
gyűjtésnek a helyzetét tudakoló kérdések szerepeltek.
A kérdőív 8 témacsoportban 41 kérdést tartalmazott. Ezek az alábbiakra tér- tek ki.
A statisztikai hivatal szervezete.
A statisztikai jogalkotás.
A hivatal vezetése és irányítása, a munka tervezése és a végrehajtás ellenőrzése.
A statisztikai munka hoszabb távú fejlesztési elképzelései.
A statisztikai adatgyűjtési rendszerek és módszerek.
A statisztikában használatos fogalmak, osztályozások.
A számítástechnika alkalmazása a statisztikai hivatalokban.
A statisztika oktatása.
A kérdőívre érkezett válaszokat feldolgoztuk, és ennek alapján beszámoló ké—
szült. amelyet minden érdekelt megkapott. A beszámoló összeállításánál azt a célt
* A washingtoni szeminárium munkájáról szóló beszámolót lásd a Statisztikai Szemle 1977. évi 7. szó- mában (718—730. old.).
DR. HORVÁTH: KGST-SZEMINARIUM 1017
követtük. hogy a kérdőívekre adott válaszokból lehetőleg teljeskörűen szemléltes- sük, hogy a tagországok statisztikai szervezetei jelenleg milyen feladatokat látnak el, ehhez milyen jogi felhatalmazással rendelkeznek. Továbbá, hogy az egyes or- szágok feladataikat milyen szervezettel, vezetési módszerekkel végzik. nem utol—
sósorban milyen filozófia alapján. Szerettük volna bemutatni. hogy a nemzeti sta—
tisztikai szervezetek országos szintű jövő feladatairól és azok megoldásáról kiala—
kultak-e már elképzelések vagy tervek. Az alaptevékenységeket illetően a szeminá- rium elhatározott célkitűzéseinek megfelelően ezúttal az adatgyűjtés és -feldolgozás terén alkalmazott nemzeti gyakorlat és a megoldott, illetőleg előttünk álló feladatok áttekintésén és bemutatásán volt a fő hangsúly.
A beérkezett válaszok számbavétele során azt tapasztaltuk, hogy azok nem minden vonatkozásban nyújtottak elegendő információt. Ezért az összefoglalóban mind a jelen helyzet, mind a jövőre vonatkozó elképzelések némely esetben szemel—
vényszerűen voltak csak bemutathatók. Az összefoglaló ennek ellenére széles körű információkat közölt a vizsgált kérdésekről, és számos következtetés levonását is
lehetővé tette.
Megállapítható volt, hogy bár az egyes országok statisztikai rendszerei között
ma jelentős különbségek is találhatók, mégis alapjában több a közös, mint az el- térő elem. Minthogy valamennyi országban tervgazdálkodás folyik. a tervezéshez szükséges adatbázis szolgáltatása. a tervek teljesítésének figyelemmel kísérése a tagországok számára azonos feladatot jelent. Éppen ezért a feladatok megoldásá- hoz felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújt a KGST kereteiben folyó tudományos együttműködési és információcsere—kapcsolat.A beszámolóban összegezett megállapítások lényegében a következők voltak.
A KGST—tagországok központi statisztikai hivatalainak fő feladatai egységesen:
a népgazdasági tervezés munkájának segítése; statisztikai adatok gyűjtése és köz- zététele és ezzel összhangban statisztikai—közgazdasági elemzések készítése a gaz—
dasági élet és a társadalom valamennyi fontos területének jelenségeiről; országos
jelentőségű összeírások végzése: a statisztikai adatgyűjtési rendszer szervezése és fejlesztése; tudományos és módszertani kutatások végzése: tájékoztatás; a statisz- tikai adatszolgáltatás megbízhatóságának ellenőrzése, a statisztikai munka köz—ponti irányítása; általában felelősség az országban folyó statisztikai munkáért.
A statisztikai hivatalok tevékenységéhez mindegyik tagországban szorosan kap—
csalódik a számítástechnika mint a modern adatfeldolgozás eszköze és az ehhez járuló szervezet.
A KGST—tagországok központi statisztikai hivatalai az alaptevékenységek el- látása szempontjából általában vegyes felépítésűek, az ágazati szervezeti felépí- tést kombinálják funkcionális szervezeti egységek létrehozásával.
Mindegyik KGST-tagországban a statisztikai jogalkotás legfőbb jellemzője az.
hogy magas szintű jogszabály intézkedik a statisztikai tevékenységről, a statiszti- kai hivatal feladatairól és jogköréről. A központi statisztikai hivatalok vezetőinek meghatározott statisztikai jogalkotási szerepük van az állami statisztikai rendszer működése területén. Valamennyi KGST—tagországban a központi statisztikai hivatal jogállásából eredően a hivatal vezetője az állami statisztika egységes irányítása és az adatszolgáltatás egyöntetűsége érdekében jogszabályokat ad ki, amelyek a sta- tisztikai szervezetre, a szocialista szektor jogi személyeire kötelező érvényűek.
A KGST-tagországok központi statisztikai hivatalai mindegyikében munkaterv alapján dolgoznak.
A KGST—tagországok központi statisztikai hivatalai az olyan vegyes szervezeti
modellt tartják a jövőben is a legalkalmasabbnak, amelyben az ágazati jelleg az
1018 * DR. HORVÁTH GYULA erősebb. A tagországok válaszaiból kitűnt, hogy törekvés van arra, hogy az adat- gyűjtés. az adatfeldolgozás és az adattárolás teljesen funkcionális jellegű szerve- zeti egységekben koncentrálódjék, mig az elemzés és a tájékoztatás, a módszer—
tani kérdések kidolgozása az ágazati jelleggel szervezett egységekben történjék.
A KGST-tagországok információs rendszerei önálló információs alrendszerekre tagolódnak, az alrendszerek közötti összhangot a tagországok többségében jag- szabályokkal biztosítják.
A statisztikai adatgyűjtés fogalmát a KGST—tagországok többségében nem ha—
tározták meg egyértelműen. Ahol ez fennáll, ott az információk statisztikai vagy nem statisztikai megkülönböztetése általában az információgyűjtést végző szervek tevékenységének jellegéből adódik.
Az információs alrendszerek összehangolása a tagországokban általában a
központi statisztikai hivatal feladata. A központosított adatgyűjtési tevékenységen kívül -— amely általában a központi statisztikai hivatalokban folyik — több tagország-ban jelentős szerepe van a főhatóság—i adatgyűjtési rendszereknek is.
A KGST—tagországok információ-rendszereiben a tervezési és a statisztikai mód- szerek összhangjának kiemelkedő jelentősége van. A szocialista országokrtöbbsé—
gére jellemző, hogy különösen nagy gondot fordítanak a statisztika és a tervezés összehangolására, e tevékenység kereteit általában jogszabályok határozzák meg.
A KGST—tagországok mindegyike központi statisztikai hivatalának legalább egy,
egyes esetekben két számítóközpontja van. A hivatalok egy része kisebb—nagyobb területi számítóközpont—hálózattal is rendelkezik. A központi statisztikai hiVatalok felügyelete alá tartozó számítógépes hálózatra számos országban jellemző az, hogy Aa feldolgozó kapacitás csak egy hányadát köti le a statisztikai adatfeldolgozás.
Ezért ezeket a központokat önelszámoló (hozrazscsot) formában szervezték meg.
Ebből következik, hogy a központi statisztikai hivatalok a legtöbb országban szer- ződésekkel biztosítják adatfeldolgozási szükségleteiket saját számítógépes adatfel- dolgozó központjaikban. A statisztikai feladatok mindenhol prioritást élveznek.
A statisztikai adatfeldolgozás egyre nagyobb hányadát végzik elektronikus szá- mítógépekkel. bár országonként változó mértékű az elektronikus adatfeldolgozás részesedése az összes feldolgozósból. Néhány országtól eltekintve jelenleg még nem beszélhetünk arról, hogy a statisztikai adatfeldolgozásban az elektronikus—mód megközelíti a lehetséges szint felső határát.
Ezután összeállítottuk a szeminárium tematikájának tervezetét. amelyet az egyes tagországok azzal a kéréssel kaptak meg, hogy annak alapján jelezzék-a benyújtandó előadásaik téziseit. A tézisek alapján munkarendet készítettünk.
Javaslatunk az volt. hogy az előadásokat öt fő téma szerint csoportosítva vi—
tassuk meg. Vitavezetőnek a szemináriumra beküldött előadások alapjánrlegilleté- kesebbnek látszó delegációk vezetőit kértük fel. Az öt téma a következő volt:
1. A statisztikai hivatalok feladatai és szervezeti felépítése. Az állami statisztikai rend—
szer. (E témakörben 9 előadást nyújtottak be.) 2. A statisztikai munkák tervezése. (2 előadás.)
3. A statisztikai adatgyűjtési rendszer problémái. (5 előadás.) 4. Az adatfeldolgozási rendszer. (1 előadás.)
5. A központi statisztikai szervek tudományos tevékenysége. (2 előadás.) A benyújtott 21 előadás országonként a következő volt:
Bolgár Népköztársaság
1. A statisztikai adatok megbizhatóságának ellenőrzése.
2. A Központi Statisztikai Hivatal tudományos kutató tevékenysége.
KGST-SZEMINARIUM 1019
Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztársaság
1. Az állami statisztika szervezete és a statisztikai szervek munkája.2 Kuba
1. Az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezése.
Lengyel Népköztársaság
1. A statisztikai információs rendszer korszerűsítése a tervgazdálkodás viszonyai között.3
2. A Statisztikai Főhivatal munkájának tervezése. _
3. A Statisztikai Főhivatal szervezeti egységeinek feladatai a statisztikai munkák folya- matában — az ipar példáján.
Magyar Népköztársaság
7. A magyar statisztikai rendszer időszerű kérdései.4
2. A magyar Központi Statisztikai Hivatal tevékenységének tervezése és a végrehajtás ellenőrzése.
3. A statisztikai adatgyűjtési tevékenység szervezése, fejlesztése és koordinálása Ma- gyarorszógon.5
4. A statisztikai munka szervezése és az adatfeldolgozás néhány aktuális kérdése.6 5. A magyar Központi Statisztikai Hivatal tudományos—kutatási és fejlesztési tevékeny—
sege.
Mongol Népköztársaság
1. Az információs rendszerek egyeztetése.
2. A központi statisztikai hivatalok feladatai, szervezeti felépítése és munkájuk szer—
vezése közötti kölcsönös kapcsolatok.
Német Demokratikus Köztársaság
1. A tervezés rendszere és a népgazdasági tervteljesítés számbavétele közötti össze- hangolás problémái a Német Demokratikus Köztársaságban.
2. A statisztikai adatszolgáltatás biztosítása az ágazati minisztériumok beszámolóiból a társadalmi újratermelési folyamatról való komplex információik nyerése céljából.
Román Szocialista Köztársaság
1. A statisztika helye és funkciója a társadalmi—gazdasági információs rendszerben.
Szovjetunió
1. A központi statisztikai hivatalok munkájának szervezése, szervezeti felépítése és fel- adatai közötti kölcsönös kapcsolatok.7
Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
1. A statisztikai adatgyűjtés koordinálása és jelentősége a jugoszláv statisztikai rend—
szer továbbfejlesztésében.
Finn Köztársaság
1. A statisztikai szervezet fejlesztésére ható tényezők.
2. A statisztika szervezete Finnországban.
2 Az előadást a Statisztikai Szemle jelen száma közli (1006—1015. old.).
3 Az előadást a Statisztikai Szemle 1977. évi 12. száma fogja közölni.
4 Megjelent a Statisztikai Szemle 1977. évi 8—9. számában (795—805. old.).
5 Megjelent a Statisztikai Szemle 1977. évi 8—9. számában (806—818. old.).
5 Az előadást a Statisztikai Szemle 1977. évi 12. száma fogja közölni.
7 Az előadást a Statisztikai Szemle jelen szóma közli (998—1005. old.).
1020 DR. HORVÁTH GYULA A Finn Köztársaság delegációja a szemináriumon adott tájékoztatást Finnor- szág statisztikai szervezetéről és a statisztikai szervezet fejlődésére ható tényezőkről.
A szeminárium keretében a résztvevők Székesfehérváron a Fejér megyei igaz—
gatóságon tájékoztatást kaptak a magyar területi statisztikai szerveik munkájáról.
A SZEMINÁRIUM LEBONYOLlTÁSA. FÖBB EREDMÉNYEI
A szeminárium munkájában a KGST—országok. a Jugoszláv Szocialista Szövet- ségi Köztársaság és a Finn Köztársaság statisztikus szakértői delegációi. valamint a KGST Titkárság képviselője vettek részt. Feltétlenül említésre méltó -— s a szemi—
náriu'm témájának jelentőségét érzékelteti —, hogy csaknem valamennyi delegációt elnökhelyettes vezette.
A megnyitó beszédet Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal
elnöke tartotta. A szeminárium elnökévé dr. Kiss Albertet, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét. a magyar delegáció vezetőjét választották.
Az elfogadott munkarend alapján a benyújtott előadások részletes ismerteté—
sére nem került sor, csupán azok kiegészítésére és megvitatására. A gördüléke-
nyebb bonyolítás érdekében előzetes téziseket dolgoztunk ki a témákban érintett és a vita vezérfonalául szolgálható főbb kérdésekről.
Az előadások öt fő témakörben. a vitavezetők irányításával történt megvitatása
nagyon hatékonynak bizonyult. , ,
Az egyes delegációk élénken vettek részt a vitában. A felszólalások kiegészí—
tették az írásban megküldött előadásokat, áthidalták az egyes témák között, sőt azokon belüli egyenetlenségeket. Az eszmecsere végül is érintette a statisztikai munka minden fontos elemét. Feltárta a problémák megközelítésében található kü—
lönbözőségeket és segítséget nyújtott a közös megoldások ösztönzéséhez. A továb- biakban a vitában elhangzott néhány felszólalás megállapításait kívánjuk röviden
ismertetni.8
A statisztikai hivatalok feladatai és szervezeti felépítése Az állami statisztikai rendszer
A hozzászólások és a beküldött előadások számát tekintve a legnagyobb ak- tivitást kiváltó témacsoportnak ez bizonyult. A delegációk itt fejtették ki általában véleményüket a statisztikát mint rendszert érintő kérdésekről. így a statisztika jelen feladatairól, a jövő fejlesztési elképzeléseiről. Emellett ez a téma nyújtott fórumot a szervezeti problémák megvitatására is. A felszólalók amellett, hogy országuk sta- tisztikájának ismertetését előtérbe helyezték. számos általánosítható véleményt is
kifejtettek. _
A statisztikai adatok felhasználása a tervezéshez és a tervek teljesítésének el- lenőrzésére általános és egyre növekszik. A népgazdasági és vállalati tervek telje- sítésének megfigyelése és a jelentések készítésének gyakorisága vonatkozásában ugyan eltérők a feladatok, de általános követelményként fogalmazódott meg az, hogy a statisztika alapvető kötelessége a felső szervek és a közvélemény tájékoz—
tatása a társadalmi és gazdasági célkitűzéseknek a tervezetthez viszonyított meg—
valósításáról.
A statisztikának mint fő információs csatornának egyre inkább befolyást kell gyakorolnia a népgazdaságban áramló információk közötti összhang biztosítására.
3 Ez az ismertetés értelemszerűen nem terjed ki a dolgozatokban leírtakra. Ezekből a Statisztikai Szemle folyamatosan válogatást közöl.
KGST-SZEMINÁRIUM 1021
Ehhez nélkülözhetetlen a standardok egységesítése és a közös fogalmak. osztályo- zások kötelező használata. Ehhez kapcsolódó követelmény a stabilitás megterem—
tése. mind a fogalmak körében, mind az adatgyűjtések, feldolgozási programok és az információközlési formák tekintetében. A statisztika fejlesztése állandó és folya- matos követelmény. Szükséges és elkerülhetetlen a feladatok és a végrehajtó szer- vezet. a jogi szabályozás összhangban tartása. Ehhez tudományos mélységű vizsgá- latokra és a megvalósítás előfeltételeit tartalmazó tervekre van szükség. A nemzeti statisztikai szolgálatok feladataik ellátása során egyre inkább támaszkodnak a számítástechnikára. A növekvő feladatok megoldásának az utóbbi időben felme—
rült bíztató lehetőségét nyújtják a megvalósítás útján levő adatbázis—szervezések és a regiszterek (elsősorban népességi) adatforrásként történő figyelembevétele.
A statisztika materiális lehetőségeinek bővítése sürgető feladat. Az életkörül- mények. a gazdasági környezet változása újabb és újabb területeket von be a sta- tisztika megfigyelési körébe. Majdnem minden országban megfigyelhető -— a sta- tisztika szervezeti bővítése árán is —-. hogy újabban nagyobb figyelmet fordítanak olyan területek vizsgálatára. mint a környezet állapota, a lakosság szociális hely- zete. a hatékonyság alakulása. az energiahelyzet stb.
Az országos szintű vizsgálatok bővítése és javítása mellett előtérbe kerültek a területi vizsgálatok, a kisebb igazgatási vagy gazdasági körzetek statisztikájána
kiépítése is. '
A statisztikai munkák tervezése
A növekvő igényeknek a statisztikai szervezetek csak úgy tudnak megfelelni, ha mindenre kiterjedően számba veszik feladataikat, és ehhez rendelik a rendel- kezésükre álló munkaerőt és anyagi forrásaikat. A statisztikai hivatalok e cél meg—
valósítása érdekében éves, egyes országokban középtávú munkaterveket készíte- nek. A tervezés során a globális egyensúly megteremtése mellett hasonló fontos- ságú feladat a prioritások meghatározása. Azaz az egyes feladatok között el kell dönteni azok fontossági sorrendjét is.
A statisztikai hivatalok éves akcióprogramjait egy kivétellel a hivatalok vezetői alakítják, illetve hagyják jóvá. Jugoszláviában egyéves és ötéves munkaprogram készül, amelyet a parlament fogad el.
A munkatervek alapját minden országban a felső szerveknek a statisztikára is hatást gyakorló határozatai képezik. Emellett a hivataloknak öntevékenyen is fi—
gyelem—mel kell kísérniök a ,,fogyasztók" igényeit. Az újabb feladatok tervbe ikta- tása mellett nyomon kell követni az adatok elöregedési folyamatát is. Megfelelő időben kell intézkedni a nem szükséges megfigyelések, adatok kiiktatásáról. A ter—
vezés során folyamatos összhangot kell teremteni a korábban készült középtávú és az éves tervek között.
A statisztikai adatgyűjtési rendszer problémái
Ennek a témának a tárgyalása során elsősorban kiegészítések hangzottak el az írásban benyújtott előadásokhoz. Az alábbiakban csak a felszólalások általános érdeklődésre számot tartó részleteiből adunk beszámolót.
Az adatgyűjtés, adatáramlás rendszerét, az alkalmazott módszereket számos tényező befolyásolja. A tervezés és szervezés során a követelmények mellett számot
kell vetni az adott statisztikai szervezet csak lassan módosítható adottságaival is.
Mégis elsősorban a követelményeket kell hangsúlyozni. Olyanokat mint a statiszti—
kában nagy szereppel bíró folyamatosság és összehasonlíthatóság követelményét.
1Óéé biz. HORVÁTH GYULA
Ez utóbbit sokoldalúan kell biztosítani már az adatgyűjtések tervezése során. még- pedig az időbeli, szervezeti és ágazati, területi. árszínvonalbeli követelmények szem előtt tartásával.
Az adatáramlás menetének, a csatornák, pályák útjainak kitűzésénél az adatok biztonságos begyűjtése mellett egyenlő súllyal kell figyelni a párhuzamosságok, a felesleges. megtakarítható költségek elkerülésére is. Az ún. egy— vagy többcsator—
nás adatgyűjtési változatok közül csak praktikus szempontok alapján lehet helye- sen választani.
Az adatgyűjtési rendszerek kialakításánál ma már egyik fő vezérfonal az adat—
feldolgozás mikéntje. Az információs rendszer jellegét ugyanis nagymértékben be—
folyásolják az ebből adódó követelmények, amelyek egyaránt kihatnak a feldolgo- zás software-jére és hardware-jére. Az adatgyűjtések lehetőségeinek végrehajtásá—
nál első helyen jelentkezik a koordináció igénye. A koordináció sokféle eszköz—
tárában fontos helyet foglal el az elrendelt vagy lebonyolított adatgyűjtések nyil—
vántartása. a kataszter.
Az adatbázisok alkalmazása és a meta—adatok folyamatos és helyes regisztrá—
lása ugyszintén fontos tényezője a koordináláisnak.
A statisztikusok rendelkezésére álló korszerű technika az adatok áramoltatása során ma már lehetővé teszi bizonyos fázisok, szintek kihagyását. llyenkor az ado- tok közvetlenül magasabb szinten kerülnek feldolgozásra. Ezzel a módszerrel csök- kenthetők az adatszolgáltatási határidők és a feldolgozási költségek. Ez az eljárás a legrövidebb út elvének nevezhető. Ezzel szembenálló jelenség a területi adat-
igények növekedése.
A statisztikai adatgyűjtési tevékenységgel párhuzamosan még más jelentős in- formációgyűjtések is folynak. Fontos feladat az ezek közötti összhang megterem—
tése. Ez a követelmény egyre inkább a jelenleg még sok helyen különálló informá- ciós rendszerek integrálását sürgeti. Létre kell hozni az ún. komplex információ—
rendszert, a piramis elv betartásával. Azaz olyan rendszert, amelynél a szükséges információkat minden szinten le tudják hívni. Ez azonban csak lassan megvalósuló célkitűzés.
Az ágazati statisztikák integrációját a népgazdasági mérlegek tökéletesítése útján kell ösztönözni. Az adatáramlás csatornáinak kétirányú forgalmat kell bizto- sítani. A gyorsaság és a párhuzamosságok kiszűrése azt is megköveteli. hogy az in—
formációk visszaáramoltatása a szükséges szintekre éppoly gyors és akadálymen—
tes legyen, mint fordítva.
Az adatfeldolgozási rendszer
Az adatfeldolgozási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekről folyó eszmecsere viszonylag kevés új problémát vetett fel. Erre bizonyos mértékig magyarázattal szolgál az. hogy ebben a témakörben a közelmúltban több nemzetközi értekezletre került sor, és a számbajöhető kérdések ezeken már felvetődtek. A felszólalások e helyen elsősorban az automatizált adatfeldolgozási rendszerrel, valamint a meg- valósításához szükséges intézkedésekkel foglalkoztak. lgy a statisztikai információ—
rendszerének kialakításával. mindenekelőtt az alapvetően szükséges technikai segít- séget nyújtó statisztikai célú számítástechnikai bázis megteremtésével.
A számítástechnikai kultúra sokat fejlődött az utóbbi évek folyamán a statisz—
tikai hivatalokban. Az automatizált kontroll révén javult a feldolgozások minősége.
rövidebbek lettek a határidők. Eredményes kísérletek történtek az optikai adatbe-
KGST-SZEMINARIUM
1623
vitel megvalósítására stb. Növekedett a megértés és egymásra hatás a statiszti- kusok és szá-mítástechnikusok között. A számítástechnika zártabb módszerei és szempontjai hatást gyakoroltak a statisztikai munka más területeinek módszereire és stílusára is. Minőségileg új fejezetet jelent az adatbázisok szervezésének meg—
kezdése.
A központi statisztikai szervek tudományos tevékenysége
A statisztikai hivatalokban jelentős profilt képvisel a tudományos kutatói te—
vékenység. A tudományos kutatási munka határmesgyéinek megjelölése éppen a statisztika vonatkozásában ugyan meglehetősen nehéz, mert nem eléggé tisztázott még a kutatás fogalma. mégis megállapítható. hogy ez a tevékenységi elem bő—
vülő jelentőséggel van képviselve minden statisztikai hivatal feladatai körében. A kutatói feladatok. legyenek a statisztikai vizsgálat eredményeit összefoglaló elem- zések vagy a statisztikai tevékenység elemeinek módszertani tökéletesítésére irá—
nyuló alapkutatások, ma már minden hivatal munkatervének fontos részei.
Az országok többségében a módszertani kutatásokat, a rendszerfejlesztési ku- tatásokat önálló kutató intézetekben folytatják. Különösen ez utóbbiaknál problé- maként és megoldandó feladatként jelentkezik. hogy az elméleti kutatómunka eredményeit miként hasznosítsák a statisztika napi feladatainak végzése során.
vagy hogy a gyakorlati problémák hogyan adják fel a leckét a kutatóknak.
A statisztika területén folyó kutatási tevékenységet össze kell kapcsolni a más- hol folyó tudományos munkákkal is. lgy a matematika, a szociológia, a demográfia stb. eredményei és problémái nem közömbösek a statisztika számára sem.
A nemzetközi együttműködésre a tudományos tevékenység különösen alkal—
mas fórum. A KGST-n belül is ki kell használni minden kínálkozó lehetőséget.
*
A szeminárium részben az előzetes összefoglaló, majd a beküldött dolgozatok és a vitában elhangzottak alapján összegezte a levonható tanulságokat.
A népgazdaság irányítási és tervezési rendszerének javítása egyre újabb fela- datokat állít az állami statisztika és annak központi szervei elé. Minden statisz- tikai szervezet legfontosabb célja az, hogy a párt- az állami és a gazdasági szer—
vek információigényeit minél teljesebb körben. minél gyorsabban és ugyanakkor minél jobb minőségben elégítse ki. E cél elérése érdekében állandóan törekedni kell az állami statisztika szervezetének javítására, a statisztikai munka egyes fá—
zisai hatékonyságának növelésére.
A statisztika eredményes, megfelelő műveléséhez jó alapul szolgálnak azok az állami rendelkezések, amelyek meghatározzák a statisztikai szolgálat szerepét és jelentőségét a népgazdaság irányítási rendszerében.
A módszertan, a szervezeti kérdések és a beszámolási rendszer kidolgozása tekintetében a centralizáció elve alapján folyik a statisztikai munka. Ez jó előfel- tételeket teremt ahhoz, hogy biztosítani lehessen a tervezés és a számbavétel mu—
tatói közötti egységet. valamint a statisztikai adatok összehasonlíthatóságát az irányítási rendszer valamennyi láncszemében. Természetesen figyelembe kell venni az egyes irányítási szintek specifikus információigényeinek kielégítését is.
A statisztikai szervek fontos feladata az egységes népgazdasági osztályozások és nómenklatúrák kidolgozása, valamint az egységes tartalmú mutatók kimunkálása.
Mindez lényeges alapfeltétele az integrált statisztikai információ-rendszer létreho—
zásának.
1024 DR. HORVÁTH GYULA Jelentős figyelmet kell fordítani azokra a munkálatokra, amelyek az állami sta- tisztika automatizált rendszere és az egyéb. elsősorban tervezési automatizált rend—
szerek közötti összhang megteremtését célozzák. A jó együttműködés kedvező fel- tételeket teremt a statisztikai szervek munkája hatékonyságának növeléséhez, ész- szerű megtervezéséhez, a beszámolási rendszerben és az adatfeldolgozás rend—
szerében meglevő párhuzamosságok kiküszöböléséhez és a statisztikai információ—
elemzés komplex jellegének elmélyítéséhez.
A hatékony munka további fontos feltétele a statisztikai szervek nemzeti és nem- zetközi feladatainak harmonikus összhangja. a KGST—tagországok és a Statisztikai
Állandó Bizottság tapasztalatainak megismerése és felhasználása.
A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága keretében kidolgozott módszertani té- telek, osztályozások és nómenklatúrák széles körű alkalmazása a nemzeti statisz-
tikai munkában elősegíti a KGST—országok statisztikai rendszerének fokozatos kö-
zeledését. s a statisztikai adatok nemzetközi szintű összehasonlíthatóságát.Az állami statisztika fejlődésében lényeges szerepe van a statisztikai munkák
tervezésének, amelynek a távlati és a folyamatos feladatok meghatározásán kell
alapulnia. figyelembe véve a különböző szintű irányító szervek igényeit.
A statisztikai szervek talán legnehezebb. de legidőszerűbb feladata az. hogy az
adatszolgáltatóktól kért információk mennyiségének növelése nélkül fokozzák tájé-koztatási tevékenységüket. E feladat csak úgy oldható meg. ha állandóan törek—
szenek a beszámolási rendszer ésszerűvsítésére, a párhuzamos és a felesleges mu—
tatók kiküszöbölésére. Természetesen. új mutatók bevezetése is szükséges lehet.
amenyiben azok megalapozott információigwények kielégítését célozzák.
A jobb tájékoztatáshoz nem elegendő csupán a beszámolási rendszer állandó tökéletesítése; nagy figyelmet kell fordítani - az elért magas színvonal ellenére — a statisztikai adatok minőségének szakadatlan javítására, a megbízhatóság növelé- sére is. E célból fejleszteni kell az ellenőrzés módszereit.
A párt- és állami vezetés a statisztikai tájékoztatással szemben mind nagyobb.
s minőségileg új igényeket támaszt. Mind nagyobb jelentőségre tesz szert a gaz- dasági és társadalmi jelenségek komplex vizsgálata. Ezen igények kielégítése cél- jából a statisztikai szervek hatékony intézkedéseket hajtanak végre, nagy jelentő- séget tulajdonítva mind az operatív célokat. mind a nagy népgazdasági problé- mák vizsgálatát szolgáló elemzések kidolgozásának.
E minőségileg új feladatok megoldásához lényeges előfeltételeket teremt a statisztikai adatok közötti kölcsönös összhang kialakítása, a statisztikai adatok különböző csoportosításokban és kombinációkban történő többszöri felhasználása.
Mégis, az adatfeldolgozás további tökéletesítésének s a gazdasági és társa—
dalmi jelenségek egyre komplexebb és mélyebb elemzésének legfontosabb. hatá—
sában leginkább szerteágazó feltétele: az adatbázisok létrehozása. Ezzel össze- függésben olyan kérdéseket kell megoldani. mint az adatellenőrzés, az adattáro-
lás tervezése, az adatok koordinálása, szabványosítása és osztályozása.
Mindezen követelmények teljesítése együtt jár egy sor. a statisztikai hivatalok előtt álló új feladattal, olyanokkal. amelyek a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére és a munka minőségének javítására ösztönző párt- és kormányhatáro- zatokból adódnak. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
-— ki kell alakítani a vállalatok. egyesülések, ágazatok és alágazatok munkája haté- konyságának mérésére szolgáló, objektív értékelést biztosító mutatószám—rendszert;
—— tökéletesíteni kell a tudományos—műszaki fejlődés statisztikai tanulmányozását;
— ki kell dolgozni a termékek minőségét tükröző mutatókat;
— javítani kell az anyagi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra vonatkozó sta- tisztikai információkat;-
KGST-SZEMINARJUM
1025
— korszerűsíteni kell az állóalapok minőségi összetételének és kihasználásuk mértéké- nek tanulmányozását szolgáló statisztikai beszámolási rendszert.
Korunkban, amikor a KGST-országok gazdasági és tudományos—műszaki együttműködése egyre mélyül és bővül. a statisztikai szervek fontos feladata, hogy tájékoztassák az illetékes nemzeti szerveket, valamint a KGST szerveit azon köte—
lezettségek teljesitéséről is, amelyek az illető országokra különböző intézkedésekből, elsősorban a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervéből adódóan há-
rulnak.
A szeminárium folyamán nagy hangsúlyt kapott a statisztikai kutatások egyre növekvő szerepe. Egyértelművé vált annak szükségessége, hogy szoros összhangot kell teremteni a tudományos tevékenység és a statisztikai szervek jelenleg megol- dandó gyakorlati feladatai között.
Javaslatként felmerült. hogy a statisztika időszerű kérdéseinek megoldása so- rán hatékony eredményeket lehetne elérni az érdekelt KGST-országok és Jugoszlávia szakértőiből álló, ideiglenes nemzetközi tudományos—kutató kollektivák létrehozá—
sával.
*
A szemináriumon részt vevő jelentős beosztású statisztikusok egyöntetű vélemé- nye szerint a tapasztalatcsere hasznos volt egyrészt abból a szempontból, hogy megismerték egymás véleményét a felmerült időszerű témákkal kapcsolatban. más—
részt egy távolabbi cél: az érdekelt országok statisztikai munkája módszertanának egymáshoz való közelítése szempontjából.
Feltétlenül említést érdemel az a többször elhangzott igény, hogy a jövőben is — két- és többoldalú tapasztalatcserék formájában — kölcsönösen tájékoztassák egymást a KGST-országok és a Jugoszláv Szocialista SZÖVetségi Köztársaság a sta—
tisztika fejlődésének fontos és új problémáiról.
Végezetül a KGST-szeminárium és a washingtoni ENSZ-szeminárium eredmé—
nyeinek ismeretében ismételten alá lehet húzni azt a tényt, hogya KGST—országok- ban a szocialista társadalmi rendszer nyújtotta előnyök birtokában a statisztikai tevékenység folytatásához a feltételek kedvezőbbek. Ennek bizonyításaként elég pusztán arra utalni, hogy míg a washingtoni szemináriumon a vita egyik kulcskér- dése volta statisztika helye. szerepe. feladatai az államigazgatásban, s eleven prob—
lémaként vetődtek fel a statisztikai elemi tevékenység zavartalanságát akadályozó üzleti titkok és az alapnyilvántartások bevezetésével összefüggő aggodalmak. ad- dig itt a statisztikai rendszer fejlett fázisai—nak tökéletesítéséről bontakozott ki termé- keny eszmecsere.
PE3l-0ME
B caoeü crarbe asrop noAbi'romusaer paőory HaYl-IHOI'O ceMnHapa C3B,cocroasweroca a Eyganewte c 19 no 22 anpensi 1977 rona.
I'locne onucanm nonrorosxn ceMuHapa aarop npusonur nepe—tenu npeACTaBHEHHbIX AenerauunMi—r AOKHGAOB. B nanbneümem Aaer ouemry Bamueümnx peaynb'raros, ocrauasnn—
Bence e paMKax 3TOI'O Ha oöcymAeHm OTAeanle Temamuecwx rpynn. npeACTaBneHHble AOKnaAbl OXBaTbIBaJ'IH 5 Humecnegyi—oumx remamuecwx rpynn:
1. 3anauu " oprauusaunonuan CTPYKTypa ueHTpaanblx cvamcmuecxux ynpasneuuü.
Cuc-tema rocyAapcraeHHov'r CTaTHCTHKH (9 AOKJ'IHAOB).
2. l'inanupoaaune CTawc-rmiecxnx paőor (2 Aounana).
3. l'ipoőneMbi CHCTeMbl cőopa crarncmuecxnx AaHHbIX (5 goxnaAoa).
ó Statisztikai Szemle
1026 DR. HORVÁTH: KGST-SZEMINÁRIUM
4. Cucrema oőpaőorxu p.am-iux (1 nomen).
5. HayuHan Aem'eanocn. uempanbnux cramcmuecmx opraHoa (2 p.annana).
BcaoeM ouepxe aarop ycrfauasnuaaer, uro cemunap oxa3ancn HOHGSHHM c oAHoű cro—
pOHbI noromy, lno nossonnn ero yuacrHuKaM oőmeunrbcn MHeHunMu no anryanbnum Tennem, a c Apyroü CTOpOHbI c Tot-um apam—m nepcneuruaHoü u.enu, aaxmouarouteűcn :; cőnumenn'u
merononorm cramcmuecnoü paÖOTbl aanmepecoaauuhix crpau. —
SUMMARY
The article reviewslthe CMEA scientific seminar held in Budapest from 19th to 22nd
April 1977. _
'l'he author reports on the—A_preparatory work of the seminar, then presents the list of the lectures delivered by the delegations. He evaluates the main results of the seminar and, with—
in this; reviews the discussiononj various issues. The lectures covered five subject groups:
1. Tasks and organization ,of statistical Offices. The system of state statistics (9 lectures).
2. Planning of statistical work'(2*lectures).
3. Problems of the system *of'dwci'ta collection (5 lectures).
4. System of data processing (1 lecture).
5. Scientific activities of the central statistical organs (2 lectures).
Finally, the author emphasízes the use of the seminar in respect of the exchange of opinions on timely issues on the one hand. and of the mutual approach in the field of methodology, on the other.
