Az állami statisztika automatizált rendszere

(1)

n STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM'

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMELETE ÉS MÓDSZERTANA

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA AUTOMATIZÁLT RENDSZERE

(Avtomatizirovonnaja szisztema goszudarsztvennoj sztatisztiki.) Sztatisztika. Moszkva. 1979. 333 p.

1979-ben 30 éves fennállását ünnepelte a 'Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet (MESZI) Gépi—adatfeldolgozási Fakultása. E jubileum tévében jelent meg a fenti tankönyv Sz. l. Vol- kov és A. N. Romanov szerkesztésében. Szer—

zői az Intézet oktatói és a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalának munkatársai. A szerzői kollektíva eddigi munkásságának is- meretében a tankönyvet úgy tekinthetjük, mint a statisztikai információrendszer-fejlesztés

eredményeinek összefoglalását.

A fejlesztési munkák a Szovjetunióban kü- lönösen az SZKP XXV. kongresszusa után gyorsultak fel; lényegében a kongresszusi ha- tározatok teljesítésének eredményeként. A ha—

tározatok előírták az egységes állami infor- mációgyűjtési és —feldolgozásí rendszer lét- rehozását a nyilvántartás, a számvitel, a ter- vezés és az irányítás céljaira. Az Összállami Automatizált Rendszer (OGASZ) fontos részét képezi az állami statisztika automatizált rendszere (ASZGSZ), amely lényegében a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala szá—

mítástechnikai rendszerének bázisán létreho—

zandó és a tervezés, valamint a népgazda- ságirányítás céljait szolgáló automatizált statisztikai adatgyűjtési és —feldolgozási rendszert jelenti. Az automatizált statisztikai in—

formáció-rendszer fogalma tehát egyrészt a statisztikai adatgyűjtési és adatfeldolgozási rendszer tervezésének, létrehozásának és mű- ködésének alapjaira vonatkozó tudományos ismeretek összességét jelenti, másrészt a gaz- dasági matematikai módszereket, korszerű számítástechnikai, szervezéstechnikai és adat- átviteli eszközöket alkalmazó állami statisztikai rendszert.

A tankönyv ismereteket nyújt az állami sta—

tisztikai rendszer felépítéséről, fejlődéséről és különösen a statisztikai információról, annak automatizált feldolgozásáról, az információ- rendszer fejlesztésének tudományos alapjai- ról. A tankönyv természetesen nem egyetlen forrása a számítógépes információfeldolgozá- si ismeretek megszerzésének az Intézetben.

A tankönyvet a szerzők egyrészt statisztika szakos hallgatóknak szánták, másrészt a számítástechnikai fakultáson tanulók forgat- hatják haszonnal számítástechnika—alkalma- zási ismeretanyaguk bővítése céljából. Emel—

lett hasznosnak ítélik közgazdász—statisztikus szakemberek számára is.

A tananyag tartalma szerint három részre osztható. Először 6 fejezetben bemutatja az automatizált statisztikai információ-rendszer fejlesztésének alapjait. Ezek után tárgyalja az ún. funkcionális alrendszereket, mégpedig kezdetben az automatizált statisztikai infor- máció—rendszer funkcionális struktúráját, majd újabb 6 fejezetben az egyes konkrét funkcio- nális alrendszereket. végül bemutatja az 1979.

évi össz-szövetségi népszámlálás adatfeldol- gozásának előkészítését, szervezését.

A tankönyv az ismeretanyag feldolgozását az automatizált statisztikai információ—rendszer Iétrehozása alapvető feltételeinek bemu- tatásával kezdi. Ennek keretében kitér az állami statisztika fejlesztésének és korszerű—

sítésének objektiv szükségszerűségére, az ASZGSZ helyére és szerepére az összáIIami automatizált rendszerben és az automatizált statisztikai rendszer szervezeti struktúráját jel-

lemző specifikus vonásokra.

A statisztika előtt álló feladatok ismerteté- sén túl jelentőségének megfelelően foglalko—

zik a statisztikai munkatervvel. A statisztikai feladatokat elsősorban a tömegszerűség, () feldolgozandó adatok nagy volumene, az al-

' A Statisztikai Szemle 1962. július! számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi satisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi

vismertetésekre tagolódik.

statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és foiyólratcikk- (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.

(2)

920

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

goritmusok bonyolultsága és tipizálhatósága, az input információk megjelenésének időbe- ni egyenetlensége. a sürgős, rövid határide- iű feladatok viszonylag nagy súlya. az input adatok magasfokú felhasználása az elemző táblák összeállításához és a tárolt informá—

ció nagy tömege jellemzi.

A statisztikai munkák automatizálása jelen—

tős mértékben az egységes statisztikai mód- szertan függvénye. A módszertan egysége különösen fontos a feladatok gépi adatfeldol—

gozásra történő előkészítése, vagyis szerve- zése és programozása szempontjából. Aszá- mítástechnika statisztikai alkalmazása nem- csak a statisztikai munkák automatizálását.

munkaigényének csökkentését, az adatok ope- rativitásának, pontosságának fokozását biz- tosítja. hanem megteremti a statisztika kor- szerűsítésének előfeltételeit is azáltal. hogy lehetővé teszi a statisztika további matemati- zólását és a matematikai statisztikai módsze- rek széles körű alkalmazását,; aminek koráb—

ban nem voltak meg a gépi feltételei.

A statisztika korszerűsítésének másik fontos iránya a nagy. egymással módszertani- lag kölcsönös kapcsolatban álló és egyez- tetett olyan statisztikai adatállományok ki- alakítása, amelyek nagyobb időszakokat foa- nak át és gyorsan, kényelmesen elérhetők.

Az integrált adatállományok lehetővé teszik a statisztikai idősorok automatizált tárolását és kezelését is.

A statisztikai munkát általában a piramis—

szerű tervezés jellemzi és feltételezi az adatok gyakorlatilag egyidejű gyűjtését és ennek megfelelő területileg osztott előkészítését és feldolgozását. Az automatizált statisztikai rendszer tehát nem egyszerűen a számítógé- pek vagy számítástechnikai kapacitások igény- bevételét. hanem számítóközpontok hálóza- tának összehangolt munkáját igényli, egysé—

ges üzemmódban és a számítóközpontok kö—

zötti információs kapcsolat biztosításával.

A számítógépes statisztikai információ-rendszert rendeltetésének megfelelően nem izolál- tan kell kidolgozni, hanem az összá/lami aw tomatízált rendszer keretei között: párhuza- mosan és egyeztetve más minisztériumok és főhatóságok automatizált rendszereivel. Az OGASZ a minisztériumi és főhatósági auto- matizált irányítási és információ-rendszerek.

továbbá a számitóközpontok fokozatos össze- vonásával, egyesítésével alakul ki. Alapvető feladata a különböző tervezési és irányítási szintek ellátása megbízható információval.

Az ÓGASZ-ban megkülönböztetik a funk- cionális. az ágazati és a közigazgatási—te- rületi aspektust. A funkcionális metszetet a központi államigazgatás funkcionális szervei—

nek (Tervhivatal, állami statisztika, tudomá- nyos—műszaki fejlesztés. anyagi—műszaki el—

látás, Állami Bank, Szabványügyi Állami Bi- zottság. pénzügyek, munkaügy, Állami Árbi-

zottság és építésügy) automatizált rendsze—

rei képezik. Az ágazati metszetet az ágazati irányítási minisztériumok és főhatóságok és a:

helyi ágazati irányító szervek automatizált irányítási rendszerei, a területi-közigazgatási metszetet pedig a köztársasági, területi és más közigazgatási egységek automatizált irá—

nyítási rendszerei jelentik.

Az OGASZ fejlesztése több szakaszban tör- ténik. Az első etapot az adathordozókon és távközlési vonalakon történő adatátadás, az össz-szövetségi osztályozó rendszerek kidolgo—

zása és bevezetése, a könyvviteli—statisztikai dokumentáció egységesítése, az állami statisztika számítástechnikai eszközbázisának' kollektív felhasználása. valamint a statisztikai és más automatizált információ-rendszerek hatékony együttműködését biztosító elő- feltételek megteremtése jellemzi.

A második szakaszra jellemző az állami statisztika adatdiszpécser szolgálatának meg—

teremtése, amelynek fő feladata a statiszti—

kai adatáramlás és az eszközbázis (kapaci- tások) irányítása. Az azt követő szakaszok—

ban a rendszerközi technológia kialakítása a fő feladat. amely dialóg üzemmódot, inter-

aktív technikát és iteratív feladatmegoldá'si módszereket igényel.

A statisztikai információ-rendszer szerepét és helyét az összállami automatizált rendszer—

ben az határozza meg. hogy az ASZGSZ a statisztikai információk alapvető forrása, ez nélkülözhetetlen az összállami rendszer min-—

den egyes láncszeme számára. Ugyanakkor az ASZGSZ a saját műszaki—technikai bázi- sát kollektív felhasználásra rendelkezésre ba- csátja a külső megrendelők számára is,

Az ASZGSZ szervezeti struktúrája az alábbi négy szintet foglalja magába: össz-szövetsé—

gi, köztársasáai. területi és járási (rajonális).

A hierarchikus struktúra alapvető láncsze—

me a területi statisztikai apparátus, amely közvetlen kapcsolatban van a statisztikai megfigyelés objektumaival. A területi statisz—

tikai apparátusok a statisztikai információk alapvető forrásai és közülük mindegyik rendelkezik számítóközponttal, vagy hagyomá—

nyos gépparkkal. A statisztikai szervek fel—

építését minden szinten a funkcionális—ága- zati elv határozza meg.

Az automatizált adatfeldolgozás bevezeté- se és fejlődése hatást gyakorol a statisztikai elméletre és módszertanra is. Ennek fontos megjelenési formája. hogy lehetőség van olyan bonyolult és munkaigényes módszerek alkalmazására, amelyekre korábban nem volt mód, továbbá kiterjeszti a gazdaságmatema- tikai és a matematikai statisztikai módszerek—

alkalmazási lehetőségét, ugyanakkor tovább növeli az igényeket a statisztikai feldolgozá- sok pontossága és korszerűsítése, a feladatok méretei, a kombinációs táblák és a matema—- tikai statisztikai módszerek tekintetében.

(3)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

921

Az ASZGSZ tizenhét funkcionális és hat támogató alrendszerből áll. Funkcionális alrendszeren a rendszernek azt a részét értjük, amelyet általános funkcionális ismérvek alap—

ján jelölnek ki, és amelyhez meghatározott feladatkomplexum, adminisztratív és szerve- zési módszerek tartoznak. A támogató al- ' rendszereket rendeltetésüknek megfelelően olyan alapvető elemek képezik, amelyek a funkcionális alrendszerek feladatainak ellátá- sához nélkülözhetetlenek, így megkülönböz- tetünk információs, matematikai, technikai.

programozási, káder és jogi alrendszert. Az információs alrendszerbe a mutatórendszer, az osztályozók, a számrendszerek. a nómen—

klatúrák, a statisztikai dokumentáció, az előb- biek segítségével kialakított adatállományok és az adatok leírására szolgáló nyelvek tartoznak. A matematikai alrendszerbe a matematikai módszerek, modellek és algoritmu- sok tartoznak. A technikai alrendszeren a technikai eszközök összessége értendő. ide—

értve a számítógépeket. az adatelőkészitő, adatgyűjtő, adattároló és adatátviteli eszkö- zöket, a sokszorosító és nyomdai berendezé—

seket. A programozási alrendszert (: progra—

mozási eszközök összessége képezi, amely alapvetően két részből áll, rendszerprogra—

mozóí és konkrét programozói ellátásból. A káder alrendszer feladata a szakemberszük- séglet meghatározása profilonként, a szűk- ségletek kielégítése és a továbbképzés. Ajo- gi alrendszer olyan normatívákat és szabály- zatokat tartalmaz, amelyek az ASZGSZ szer- vezetét, célját. feladatait, struktúráját és funk- cióit, valamint jogi státusát, továbbá a lét- rehozás és működés különböző folyamatait szabályozzák.

Az ASZGSZ fejlesztése különböző szaka- szokban történik.

Az ASZGSZ első fejlődési szakaszát a má—

sodik generációhoz tartozó MlNSZK—22 és MlNSZK—32 számítógépek technikai bázisa

képezte.

A második szakaszt az ESZR gépek alkal—

mazása, az új progressziv technológiák be-

vezetése, az automatizált adatbankok kiépí—

tése és a népgazdaság információ-rendsze- rén belüli fokozódó együttműködés jellemzi.

Fontos fejlesztési irányt jelent a statisztika objektumaira irányuló automatizált regiszte- rek kialakitása. például iparvállalatok, beru-

házási, építőipari és tervező szervezetek, valamint mezőgazdasági üzemek regiszterei.Az információs ellátó alrendszer keretében fo—

lyik (: különböző osztályozó rendszerek ki—

dolgozása, az adatgyűjtési dokumentáció egy- ségesitése és összehangolása. katalógusok.

szótárak és kereső könyvek kialakítása, a mutatórendszer kiterjesztése, és a dinamikus sorok számának és tartományának növelése.

A tankönyv a statisztikai információt mint közgazdasági információt fogja fel, amelyet

az adatszolgáltatás és —feldolgozás tömeg—

szerűsége, ismétlődő ciklikus jellege és a stabil elemek relatíve nagy aránya jellemez.

Ezenkívül a statisztikai információra jellem- ző. hogy kívülről lép be a rendszerbe; jellem—

ző a mutatók kiszámításának és feldolgozásá- nak egységes módszertana; az információ bi- zonyos részeinek többszöri felhasználása; a hosszú tárolási szakasz; a szigorúan szabá—

lyozott feldolgozási határidők és átfutási idők; és az információfeldolgozási technoló- gia egysége a különböző szinteken.

Az információellátás keretei között tárgyal- ja a tankönyv az adatbank felépítésének alapelveit is, mivel az adatbankok létreho- zását az adatfeldolgozás integrálásának leg—

fontosabb előfeltételeként kezeli. A könyv az adatbankot mint a tárolás. adatbegyűjtés.

feltöltés, aktualizálás, visszakeresés és ered—

ményközlés automatizált rendszerét értelme- zi. Az adatbankban az adatok centralizálása és integrálása érvényesül kölcsönkapcsolat- ban álló információs file-ok formájában, amelyek többfunkciós felhasználást tesznek lehe—

tővé.

Foglalkozik a tankönyv a software háttér kidolgozásának kérdéseivel is. A software háttér matematikai módszereket, modelleket, algoritmusokat és programozási eszközöket jelent. Kidolgozása a rendszerszemlélet, a statisztikai és matematikai statisztikai meg- figyelési, elemzési módszerek szerves össze—

kapcsolása; a software háttér folyamatos fejlesztése; a szervezés modularitása; az ASZGSZ struktúrájának megfelelő hierarchi—

kus felépítés és az adaptivitás alapján tör—

ténik.

Az ASZGSZ hatalmas számítástechnikai ap—

parátussal rendelkezik. Magában foglalja a számítóközpontok és gépi adatfeldolgozó ál-

lomások kiterjedt hálózatát.

Az össz—szövetségi szint eszközbázisát a fő számítóközpont és a központi számítóközpont képezi. A köztársasági szint esetében a köz—

társasági számítóközpont, a területi és járási szint esetében pedig a hozzátartozó számító—

központ vagy gépi adatfeldolgozó állomás jelenti az eszközbázist. A központi és a fő szá- mitóközpont elsősorban a kormányzati, terve—

zési, valamint tudományos célú adatfeldolgo- zást, ezen belül a központi számítóközpont pedig elsősarban a cenzusok és különböző

összeírások feldolgozását végzi.

Az ASZGSZ funkcionális része alrendsze- rekből tevődik össze. A funkcionális alrendszer olyan statisztikai munkákból áll, ame- lyeket a statisztikai megfigyelés közös ob—

jektuma, a statisztikai mutatók kölcsönös ösz- szefüggése jellemez.

A funkcionális alrendszer kialakításánál alapvető szempont a statisztika és a szám- bavétel centralizálása, amely biztosítja a módszertani egységet. a kapott adatok ob-

(4)

922

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ

jektivitását, a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölését és az adatfelhasználás komp- lexitását. Minden funkcionális alrendszer te- rületi hierarchikus elv szerint épül fel, és há—

rom össz-szövetségi, köztársasági és területi szintet tartalmaz.

A funkcionális alrendszerekben az informá- cióáramlás három csoportra osztható. opera—

tív információkra (heti, dekád. kétheti, havi gyakoriságú információk); rendszeres megfi- gyelésre (negyedéves, féléves és éves) és egy—

szeri megfigyelésre. Az éves megfigyelés az összes adatgyűjtés mintegy 60 százalékát teszi ki (kb. 900). A negyedéves 15, a havi és féléves 10—10, a heti, dekád, kétheti. egyszeri

megfigyelés kb. 5 százalék.

Az íparstatísztikai funkcionális alrendszer az ASZGSZ egyik alapvető elemét képezi és számos statisztikai munkát foglal magá- ban. A feladatokat hat csoportra osztották, amelyek mindegyike több adatfeldolgozási komplexumot tartalmaz. A feladatok többsé- ge között jelentős információs kapcsolat van.

az általuk átfogott statisztikai információ megoszlása a következő: össz-szövetségi szinten 5, köztársasági szinten 15, területi szinten 80 százalék. Az eloszlás azzal magyaráz- ható, hogy a statisztikai adatok a felsőbb szintekre alapvetően aggregált formában jui- nak el. Az iparstatisztikai adatok 49 száza—

léka sürgős, operatív adat (ebből heti 8 szá- zalék, dekád és kétheti 1. havi 40 százalék, 51 százaléka pedig rendszeres megfigyelési adat (ebből negyedéves 10, éves 41 száza- lék). A feldolgozott információk jelentős ré—

sze esik áprilisra és májusra 14, illetve 20 százalék, a második negyedévre 45, és az első félévre 65 százalék. Az iparstatisztikai funkcionális alrendszer más funkcionális al- rendszerekkel is kiterjedt információs kapcso- latokkal rendelkezik.

A statisztikai beszámolójelentések tartalom szerinti csoportosítása alapján kerültek kiala- kításra az elektronikus adatfeldolgozási komp- lexumok. Az ASZGSZ fejlesztés első szakaszá- ban három komplexum működött, az ipari termelési tervteljesítésre vonatkozá operatív beszámolójelentések értékben, illetve termé- szetes mértékegységben, valamint ugyanezek rendszeres statisztikai beszámolójelentése.

Az ASZGSZ fejlesztés második szakaszában az ipari objektumok tevékenységének elem- zésére a megfigyelés regiszter tipusát alkal- mazzák.

A megfigyelésnek ez a formája a statisztikai információ esetében különösen haté- kony, annak következtében, hogy stabil ob- jektumokkal rendelkezik, és működése hosz- szú időtartamot fog át. A regisztert úgy te- kinthetjük mint egy automatizált kortoték- rendszert, amely meghatározott típusú sta—

tisztikai megfigyelések homogén csoportját tartalmazza. Ennek megfelelően került kiala-

kításra az iparvállaloti regiszter. melynek alapját a kiválasztott mutatók képezik. A mu- tatók kiválasztásának szempontjai. hogy biz- tosítsák a vállalatok termelési, gazdasági te- vékenységének megítélését a különböző idő- szakokban és megfelelő gyakorisággal bizto—

sítsák a vállalatok tevékenységének komplex elemzését. illetve a további szükséges muta- tók előállítását. E követelményeknek legin- kább megfelel az alapvető mutatók össze—

foglaló táblája. amely olyan mutatókat tartalmaz, mint az állóalapok és forgóeszközök évi átlagos értéke. a termelési volumen. a készárutermelés és értékesítés, a havi átla- gos termelői létszám, az évi átlagos anyag- és készárukészletek, a nyereség. a termelési folyamat energiafelhasználáso stb. Ezek a mutatók megfelelő bázisul szolgálnak további

mutatók képzéséhez.

A vállalati termelési, gazdasági tevékeny- séget jellemző mutatók mellett a regiszter tartalmaz tájékoztató jellegű adatokat is. a—

melyek körét a területi irányító szervek igé- nyei szerint határozzák meg. A regiszter ha—

tékony működése és a felhasználók minőségi kiszolgálása érdekében a lekérdezéseket és információkéréseket nyilvántartják. A regisz—

terforma tehát ebben a vonatkozásban a megfigyelési objektum leírását adja azonosí—

tó adatok. közgazdasági mutatók és tájékoz- tató adatok segítségével.

Az információ file—ok funkcionális rendelte- tés szerint oszthatók fel.

A regiszterben tárolt adatok képzése és le- irása olyan elvek szerint történik mint az adatok blokkszerű ábrázolása, az ábrázolás egysége és teljeskörűsége, a dinamikus fel- töltés, valamint a tárolt és előállított adatok

standardizált közlése.

A regiszter segítségével végrehajtott feladatok teljesítésének előfeltétele a szükséges táblákelőállítóso, amely standardizált for—

mában történik, közöttük dinamikus, terv.

strukturális és csoportosítási táblák találhatók.

A táblák csoportosításánok alapját az igé- nyek elemzése képezte. Az igények között megkülönböztetünk rendszeres és eseti igé- nyeket. A rendszeres odatkérések összeállí—

tása speciális input nyelv segítségével, tipi- zált adatkérőlapon történik.

A népszámlálási adatok gépi feldolgozása az 1897-ben végrehajtott összoroszországi népszámlálásnál alkalmazott lyukkártyás gé- pekkel kezdődött. A Nagy Októberi Forrada—

lom után, 1920-ban Lenin kezdeményezésére volt először népszámlálás. Az 1926. évi nép- számlálási anyogok egy részének feldolgozá—

sa már az első szovjet gyártmányú lyukkár- tyás gépek segítségével történik. Az 1970. évi népszámlálás anyagainak feldolgozásánál lyukasztás nélküli adatbevitelre került sor az úgyszintén szovjet gyártmányú .,Blank" típu- sú bizonylatolvasá segítségével.

(5)

'STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

923

A legutóbbi népszámlálás jellegzetességei közé tartozik, hogy olyan új összeírálapot al—

kalmaztak, amely egyidejűleg gépi adathor- dozó is. Az összeírt adatok előkészitése. valamint mágnesszalagos felvitele decentrali- záltan (29 számítóközpontban) történt. Az alapadatok feldolgozása centralizáltan folyik.

a központi számítóközpont kapacitásaival.

A népszámlálási output információ 52 te- matikus táblát igényel, amelyek biztosítják minden a kérdőíveken szereplő adot felhasz- nálását, valamint a különböző témák csopor- tosítását és az egyes mutatók kombináció- ját.

A népszámlálási adatok feldolgozásának technológiai folyamatát 12 szakaszra osztot- ták. Az első művelet az összeíróívek kitöl- tése, majd továbbítása az illetékes statisztikai szervhez. a második művelet az össze—

íróívek csoportosítása számlálókörzetek szerint. ezt követi az összeíróívek előkészítése, kódolása négy ciklusban. a kitöltés ellenőr- zése, a feljegyzett válaszok kódolása. az ösz—

szeíróívek beszámozása, kontrollszámok kép- zése és továbbítása.

A tankönyv tanulmányozása számos össze- ' 'hasonlításra és következtetés levonására ösz- tönzí az olvasót. Áttekintést ad az ASZGSZ kialakításának és működésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Tárgyalja az ASZGSZ

"kialakításának módszertani és szervezeti alap—

jait. Különös figyelmet szentel az ASZGSZ alapvető funkcionális rendszerei kidolgozásá-

nak és alkalmazásának.

Lényeges/szempont, hogy ez esetben való—

ban nagy rendszerről van szó. Az ASZGSZ méretei miatt a logikus közelítés, a rendszer- szemlélet, a tudományos igényű vizsgálat, az egyszerű módszerekre való törekvés (egyszerű-

ség) különös figyelmet érdemel.

Felvetődik a kérdés, hogyan ítélhetjük meg hazai szempontból a tankönyvet. Alapvető je- lentőségét az adja meg, hogy az első olyan mű, amely a számítógépes statisztikai infor—

máció—rendszerről teljes körű áttekintést ad.

Ebből a szempontból úttörő jellegét és mód—

szertani jelentőségét, valamint hagyományte- remtő érdemeit kell hangsúlyozni. Elsősorban a rendszertervező számára jelent hasznos ké- zikönyvet. E tekintetben méltán vív ki elis- merést és tölt be hézagpótló szerepet, mert éppen ilyen orientációjú művek hiányoznaka 'hazai kínálatból is. Sőt megkockáztathatjuk, hogy a rendszerszervezés vonatkozásában meglehetős bizonytalanság és az egyéni mód- szerek sokasága uralkodik, nagyon is érez—

zük (: hiányát az egységes, átgondolt mód- szertani útmutatásnak.

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó tan—

könyv — mint említettük — a sokat hivatko—

zott ASZGSZ-ről teljes körű ismereteket nyújt, a könyvet azok a felhasználók is haszonnal forgathatják, akik a szovjet számítógépes

statisztikai információ-rendszerről szeretnének megalapozott, átfogó képet nyerni.

Bármilyen sok jó tulajdonsággal rendelkezik egy tankönyv. kétségtelen, hogy vannak gyenge pontjai is. Ilyen közelítésből a tan—

könyvről először is azt kell megjegyezni, hogy az sokkal inkább az ASZGSZ múltját és je- lenét mutatja be, mint jövőjét. Kétségtelen, hogy a közölt ismeretek igazak, helytállók és korrektek. Több tekintetben azonban a statisztikai szolgálat már megkezdte az új fejlődési tendenciák megalapozását és kibon- takoztatását. sőt ilyen tekintetben jelentős eredményeket is magáénak mondhat. Ezekkel az eredményekkel keveset vagy egyáltalán nem foglalkozik a tankönyv még olyan tor—

mában sem, hogy jelezné a várhatóan be—

következő fejlődést, előrelépést, igaz ugyan, hogy más megjelent művek tanulmányozása pótolhatja ezt a hiányosságot.

Nagy erőssége a tankönyvnek, hogy nem a számítógépes ismeretekről ír, hanem azo- kat a felhasználói tudnivalókat, szemponto- kat elemzi rendszerszemlélettel, amelyek a korszerű technika hatékony alkalmazásához nélkülözhetetlenek. E szempontból megkülön—

böztetett figyelmet érdemel az információ—

ellátás jól kidolgozott rendszere.

(ism.: Varga Lajos)

KAZIMOUR. J.:

HATVAN ÉVES A CSEHSZLOVÁK STATISZTIKA

(60 let ceskosiovenské statistiky.) -— Statistika. 1979.

2. sz. 49—59. p.

Az elmúlt esztendő nevezetes, jubileumi év volt a csehszlovák statisztika számára. Az ön- álló csehszlovák állam megalakulása után néhány hónappal —- 1919. január 28—án — fo- gadta el a nemzetgyűlés (: statisztikai szol- gálatról szóló törvényjavaslatot. A törvény centralizált statisztikai rendszert hozott létre.

Területi szerveket nem létesített, s minden- fajta adatgyűjtést. az ágazati statisztikai adatok gyűjtését ís a statisztikai hivatal hatás- körébe utalt. Erre tekintettel a statisztikai hivatalt a törvény közvetlenül a miniszterel- nöknek rendelte alá, A törvény általános tel- hatalmazása ellenére a gyakorlatban egyes nagyobb szabású statisztikai műveletekről, például a népszámlálásokról, a külkereske- delmi statisztikáról külön törvények intézked- tek.

Az 1919. évi statisztikai törvény egy tanács- adó, véleményező szerv, az Országos Statisz- tikai Tanács létesítéséről is intézkedett. A Ta- nács, melynek élén a Statisztikai Hivatal el-

nöke állt, fontos szerepet játszott az országos statisztikai adatfelvételek, statisztikai vizsgá- latok elrendelésében. Az 1920-tól 1939—ig mű—