Az automatizált adatbank kialakításának néhány kérdése a Szovjetunióban

AZ AUTOMATlZÁLT ADATBANK KlALAKlTÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE A SZOVJETUNIÓBAW

A. SZLAVKlN

A termelőfalyamatok jellege a legátfogóbb módon megszabja azokat a mun- kia/tárgyakat és eszközöket, amelyeknek kölcsönhatása az ember által előre kidolgozott programok szerint és az emberi tevékenységek meghatározo-tt szerve—

zeti keretében valósul meg. Minden szervezetben vannak olyan egységek (részle- gek). amelyeknek "termelési folyamata" a vizsgált szervezet gazdasági tevékeny- ségére vonatkozó adatok (információkí) feldolgozása. Számos szervezet tevékeny—

ségének tárgya az információ. E szervekhez sorolhatjuk az állami statisztika, a tervezés. az anyagi—műszaki ellátás szerveit, az ágazati minisztériumokat, a fő- hatós'ágolkat és egyéb szerveket.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és alárendelt (szervei rendelkez- nek az információteldolgozá-s egyik legbonyolultabb hierarchikus rendszerével. E rendszer működésének folyamatában mindegyik statisztikai szervezet a legkülön- félébb információk tárolója lehet.

A továbbiakban a statisztikai szerveknél tárolt információk összességét infor- mócióbózisnak nevezzük. Vizsgáljuk meg az információbózis szerkezetét és ta—

golását! Tekintettel arra, hogy —— ha rövid ideig is — minden szóban forgó statisz—

tikai szerv bemenő és kimenő információkat is tárol, az információbázis fogalmát bármely statisztika—i szervvel össze lehet kapcsolni. Ennek megfelelően beszélhe—

tünsk például a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának, az egyes szövetségi köztársaságok (például a Lett SZSZK) központi statisztikai hivatalainak vagy a

Moszkva terület Statisztikai Hivatala lpani információs Osztályán—alk, valamely szö—

vetségi köztársaság Központi "Statisztikai Hivatala Mezőgazdasági Statisztikai Osz- tálya begyűjtési csoportjának, végül az előbb említett szervek valamely munkatár—

sának (utóbbinak: ,,egyéni") info'rmócióbázisáról stb. A továbbiakban az egész rendszer bázis-ának az egyéb szintek bá—zisazitól való meg'külön'bözbetése érdeké- ben az összes statisztikai szerv információit együtt értelmezzük, és egyetemes bá—

zisnak nevezzük. Az információbázisoik bármely szintje három tipusú információt

foglal magába. Ezek:

1. feldolgozás alá eső vagy az adott szerv munkatársai által végrehajtott feldol- gozas eredményeként létrejött származékos információk (kérdőívek alapadatai, egyes mutatószámok. adatgyűjtemények stb.);

' Vesztnik Sztatisztíki. 1971. évi 7. sz. 22—32. old. A cikk eredeti címe: Nekotorüe voproszü rnzra- botki sztrukturü ovtomatizirovannogo banka dannüh v sziszteme CSU SZSZSZR.

1 lnformóción itt és a továbbiakban olyan adatokat (közléseket) értünk, amelyek :: tervezéshez.

(: népgazdaság egyes objektumainak. az ágazatoknak. a főhatóságoknak stb. irányításához szükségesek.

4'

1 108 A. SZLAVKIN

2. a feldolgozás irányításához adott kezelési-módszertani információk (algoritmusok.

programok, utasítások stb.);

3. az adatszolgáltatásra, illetve a f(:.—lhcisznc'zlóki'cl2 vonatkozó közlések: a felhasz- nálók címe, az információ megjelenési formája, a rendelkezésre bocsátás határideje.

Minden egyes információtípus az i—nfonmációbázis tagolásának felel meg. Fl- gyelembe kell venni, hogy ha például az egyéni bázisban a rendszer felhasz—

nálóira vonatkozó közléseket egy helyen (tárolják, akkor az ilyen információk tá—

rolását osz—tály szinten az osztály bázisábain decenitnalizáltnak kell tekinteni. Ennek ellenére az osztály információbózisának meghatározásánál azt egységes egész—

ként, mint az osztályhoz tartozó információk sokaságát kell kezelni.

A felsorolt bármely információtípus központltólrolás céljából való reális egye—

sítése (ellentétben az absztrakt sokasággal) — a felhasználás opera-tivitása—n—ak

egyidejű figyelembevételével — szükségessé teszi az automatizált információm—roló

és Jkereső rendszerek bevezetését. automatizált információbázis megszervezését és

kialakítását.

Az információbázis (az automatizált i'nform—ácíóbázis) anyagi megjelenése,: az

információhordozák összessége. azaz a rendszer tágabban értelmezett memóriája.

A memória-rendszert alkotó fő lnfor—m—ációhordozó'k:

— az információk gépi feldolgozásánál használt lnformációhordozák,

* a gépi feldolgozásra nem alkalmas információhordazók.

Az első csoportot alkotó fő információhordozóuk: mágin'esllemezek, dobok.

kártyák, szalagok. lyukszalagok és -kártyák. Ezeket gépi ínformócióhordózóknak nevezzük.

A második csoportba alapjában véve a mikrofi—lmlek es az adatok rögzítésére

szolgáló (gépi feldolgozásra nem alkalmas) papír űrlapok tartoznak. A továbbiak-

ban a rendszer ezen Aixnformáeiáhordozáit egyéb ínlormácíóhordozóknak fogjuk ne-

vezni. Ily módon a xmemór'iarendszer a gépi és az egyéb inform—áciáho—rdazákbál

tevődik össze, az információ'bázist pedig a rendszer memóriájában a recordok sokaságának tekinthetjük.

A kommunikációs folyamatok feltételezik az információhalmazok jelrendszer—

elemek soroz—ataikén-t való kialakítá—sát. Az egyik ilyen rendszer a természetes nyelv,

melynek elemei a szó, a mondat stb. Az ii'nformációhalmaz megjelenése az info-r- mációhordozákon az információ szóbeli kifejezése rögzítésének két alapvető for- máját határozza meg: a lineáris és a do—kumentálís formát. Eformákat általánosítva bevezetjük a ,.szóbeli leírás" fogalmát, ami az információhalmaz értelmét közlő szavak rendezett sokaságát jelenti. '

Tekintettel arra. hogy a gazdasági irányítás folyamataiban a gazgaság'i. mu- taták3 az alapvetők, vizsgáljuk meg a ..mutató" és a .,szóbel—i leírás" fogalmak köl- csönös kapcsolatát a 28. sz. beszámolójelentés l. fejezete egy részletének példáján.

(Lásd az l. táblát.)

A bemutatott részlet szósokaságát nevezzük dokumentális szóbeli leírásnak.

A beszámolójelentés-töredé'k egyik mutatójának do—kumenrtális szóbeli leírásából a következő lineáris szóbeli leírást képezhetjük: ..Az 1969. évi idényben a 100. sz.

vállalat 90 tonna mart tőzeget termel—t ki."

2A továbbiakban a ..rendszer felhasználói" terminológiát alkalmazzuk.

3 A .,mutató" meghatározása megtalálható —- többek között — a következő művekben: A. I. know Sztatisztiku promüslennoszti. Sztatísztika. Moszkva. 1966.; D. I. Pil'menstein: Osznovü huhg'ulterszkogo ucseta. Sztatisztika. Moszkva. 1968.; Sztatisztlka. (Szerzői kollektíva munkája.) Sztatisztíku. Moszkva. 1969.

Mi azokat a definíciókat vesszük alapul, amelyeket M. A. Korolev ad meg ,,Obrabotka ekonomi—

cseszkoj informacii na élektronnüh-masinah'" (Ekonomika. Moszkva. 1965.) c. könyvében.

AZ ADATBANK

Ugyanennek a mutatónak lineáris szóbeli leírását más formában is rögzíthet- jük: ,.A 100. sz. vállalat 90 tonna mart tőzeget termelt ki az 1969. évi idényben."

A példa azt mutatja, hogy egy és ugyanazon információh—a-lmaznalk (a jelen eset-

ben emutatának) különböző szóbeli leírásai lehetségesek. Következésképpen a ,,szó—

beli leírás" és a "mutató" fogalmát szét kell választani. Ne álljunk meg a lineáris szóbeli leírás képzésének sza'bávlyavixnálá hanem vizsgáljuk meg a fent idézett

leírás szerkezetét. E mutató értéke a ..90". Az érték kiiktatása lehetővé teszi a

többi rész szóbeli leírásának elemzését, vagyis: .,Az 1969. évi idényben a 100.

sz. vállalat kitermelt. ; . mart tőzeg—et" mondatból a következő szócsopair—tok egy- egy jellemzőt fejeznek ki:

1. szervezeti jellemző: ..100. sz. vállalat";

2. területi jellemző: a vizsgált leírásban nincs:

3. funkcionális jellemző: a vizsgálat leírásban nincs; a ..tényleges" szóval határoz- hatnánk meg (ez a szó leírásból hiányzott);

4. a mértékegység jellemzője: ,,tonna";

5. az időbeli jellemző leírása: ..az 1969. évi idényben".

A felsorolt jellemzők alapvető sajátossága az, hogy különböző mutatókhoz

tartozhatnak. Ezeket összefoglaló néven st rukturális jellemzőnek nevezzük. A jellem-

zők relikülönítése után maradt szóihal'mazt ,.értelmi szóbeli leírásnak" nevezzük. A jelen esetben az értelmi szóbeli leírás: ..ma—rt tőzeget termelt ki."

1. tábla A 100. sz. vállalat által az 1969. évi idényben kitermelt

tőzeg (tonna)

A tőzegfajta l

megnevezése ) _ __me _

... terv szerint ! ténylegesen

A 1 j 2

Mart tőzeg ... l ; 90 j 90

! (

A mutatóknak két eltérő fajtáját különböztetjük meg: egyszerűt és összetettet.

Egyszerű az a mutató. amelynek szóbeli leírásában egy érték (szerepel. és minden egyes jellemzőnek csak egy jelentése van. A bemutatott példában a szervezeti jellemző jelentése: ,.100. sz.". az időbelfié: ,, az 1969. évi idény" stb. A vizsgált leirás az egyszerű mutatóik körébe tartozik. Az olyan mutatót tekintjük összetett- nek, amelynek szóbeli leírásában több számszerűen kifejez—ett érték vagy azonos jellemző tö'bb jelentéssel szerepel, vagy — végül — azt, amelynek leírásában az előző sajátosságok együtt szerepelnek. ilyen összetett mutatóra a következő pél—

dát hozzuk: '

a) .,Az 1967.. 1968. és 1969. évek idényeinek mind-egyikében a 100. sz. vállalat 90 tonna mart tőzegnél nem termelt ki többet". '

b) .,Az 1967—1969 közötti időszakban a 100. sz. vállalat évente 70, 80, illetve 90 tonna mart tőzeget termelt ki".

Vizsgálatunk érdekében a .,következtetés" szó értelmét szűkítve, ezen olyan halmazt fogunk érteni, amelynek nincs számszerűen kifejezett értéke. Erre példa (az előbbiekből): .,Az 1967—1969 közötti időszakban a 100. sz. vállalat rendsze-

" Lásd A. H. Szlavkin: ,.Metod sifrovki pokazateiej ékonomicseszkoj informacii, obrabatüvaemoj v avtomatiziravannüh szisztemmah." Cikkgyűjtemény. 3. kiadás. Moszkva. Sztatisztika.1971.

1 1 10 A. SZLAVKIN

resen növelte termelő kapacitását". Az ilyen értelmű ,.következtetés"-hez vezet az információhalmaz rendszerének leírása is: ,.A 100. sz. vállal—at termékjegyze'kében a mart itőz'eg"—nek ,,001" jelzőszáma van. A jelen esetben a .,001" nem mennyi- ségi rérték, hanem a ,,mart tőzeg" kódszámú, a 100. sz. vállalat 'iinformácviőfel- dolgozó—si rendszerében. '

Megemlítjük az informáciáhalmazok olyan sajátos tulajdonságait is, amelyek befolyásolják az információknak az automatizált információbózison belüli elhe—

lyezési struktúráját és tárolásuk rendjét. l—lyen sajátosságokat fej'ezahetünk ki az

"egységesítés", a ,,szabványositás", (: "szabályozottság" és a "rendezettség"

terminológi'ákkal. Tekintsük át. hogyan határozzák meg e sajátosságokat a tudo- ,

mányos szakirodalomban. például a kérdőívek és más gazdasági dokumentációk

formájára vonatkozóan.

,.Sza'bványosak azok a bizonylatok, amelyeket rendezett formában állítottak össze, és nyomdai eljárással készültek. Szabvány bizonylatokat alkalmaznak min—

den olyan gazdasági művelet "formába örntésére". amelyek tartalmilag valamennyi intézmény szempontjából egyneműek. Ezek felépítését nem befolyásolják a nép—

gazdaság adott ágazatának sajátosságai".5 Ebben az esetben a szabványosság jellemzői az egész bizonylatra vonatkoznak.

Egy másik szerző. P. V. Veszelov úgy véli. hogy a szabványosság jellemzői az egyes - a dokumentációban használt — nyelvi kifejezésekre vonatkoznak. ,.A többszörösen ismétlődő termelőfolyamatok lényege, amely az élet tényeiből az írott beszédbe nő át, szabványos kifejezések formájában realizálódik."6 A szerző folytatja a dokumentáció elemzését, szerkezete szempontjából: ,.Szerkezeti jelle—

gük szerint. az ügyiratokat szabályozottakra (szabványosakra) és nem szabályo—

zottá—kra (nem szabványosakra) lehet felosztani. A szabályozott levélnek meghatá—

rozott típusa van (nemcsak tartalmi szempontból, hanem a papír formátuma stb. tekintetében is). A szabályozott levél mindenkor bizonyos rendszerben rögzíti a termelési folyamatot, és szabványos mondattani konstrukció formájában jelenik

meg."7

A felsorolt példák a szabályozottság és a szabványosítottság fogalmának ér—

tel-mezéséről adnak képet, a dokumentációkészítés vonatkozásában.

Most nézzük meg: e fogalmak hogyan jelennek meg a közgazdászok mun- káiban?

,.A bizonylatok racionalizálása egységesítésü'k és szabványosításujk révén való—

sul meg. Egységesi'tésen a bizonylatok űrlapjainak a felhasználás érdekében tör—

ténő megalkotását értjük. —- egynemű gazdasági műveletek rögzítésére —— nem egy, hanem sok vállalatra vonatkozóan" stb. ,,Az egységesítés az emlitett bizonylatok űrlapjai méretének szabványosuiit—ásával jár együtt. A típusbizonylatok űrlapjainark elkészítését és kibocsátását a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Köz—

ponti Statisztikai Hivatal végzi."8

Annak megjegyzésével, hogy az említett szerzők a ,,típus— (tipizált)" fogalmát vezetik be, amely jelen esetben az .,egységes'ített"-tel analóg, vizsgáljuk meg.

hogyan egyesíti a terminológiá—kat munkájában D. I. Pil'menstejn: ,,Egységesí- tésen az egynemű gazdasági műveletek rögzítése esetén használatos bizonyla—

tok tipusűrlapjainak elkészítését értjük . .. Szabványosításon pedig a méret szem-

5V. A. Baharev _. G, N, Kor/akin: Korreszpondencija i delopraizvodsztvo. Ekonomika. Moszkva.

1970. 12. old.

6P. Veszelov: Szovremennoe delovoe pisz'mo v promüslennoszti. lzd-vo Komítata sztandartov.

Moszkva. 1968. 8. old.

7 Uo. 21. old.

8M. V. Dmitriev — A, M. Dmílriev: Buhgalterszkij ucset i onaliz hozjajsztvennoj dejatel'noszti promüsiennogo predprijatija. Ékonomika. Moszkva. 1968, 56. old.

AZ ADATBANK 1111

pontjából egységes bizony—latok kialakítását annak érdekében, hogy felhasználásra

a Élegzmeglelelőbibek rlegyenek."9

Az előbb elmondottakból kitűnik, hogy az említett fogalmak jelentős kevere- désével van dolgunk. Ez arra vezet. hogy a ..szabNá-nyosság" és az ,,egységesítés"

a tudományos szakirodalom különböző ágaibarn azonos értelmet nyer.

Az említett terminológiák alk-almazhatóságának alapvető kritériumai: az in- formáciő'hal-mazok feldolgozását jellemző — több szerző által vizsgált — egyes sa- játosságok. Ezekből lehet meghatározni a dokumentáció struktúrájával szemben támasztott követelményeket. Ezt a körülményt tekintetbe véve. csoportosítsuk át a vizsgált fogalmak jelentését azon követelmények szerint. amelyek a beszásmolóje—

lentések szóbeli anyagával kapcsolatosak. E célból használjuk fel a követelmé- nyek azon jegyzékét. amely—et A. l. ]ezsov ismertet ..lparstatisztika" cimű könyvé—

ben. E jegyzék alapján a beszámolójelen-tésekkel szemben támasztott alapköve- telménynek tekinthetjük a következőket: .,A *beszámolőjelentés felépítésének egy—

szerűn'ek és tömörnek. tartalmának megbízhatónak kell lennie és kellő időben kell beterjeszteni". (25. old.)

A jelentés szóbeli anyagát a kérdőívek, a fejezetek, a sorok és oszlopok meg- nevezései határozzák meg. ezért a tá-b'lacímmel szemben támasztott alapvető kö- vetelmény a következő: .,A tábla címe legyen rövid, csak a tábla tartalmának lényegét fejezze ki, annak felsorolása nélkül, hogy a tábla miit fejt ki részletei- ben" (68. old.).

Ily módon azt a következtetést vonhatjuk le, 'hogy a táblák kialakitásának alapkövetelménye a nyelvi eszközökkel való takarékoskodás. Ezt figyelembe véve.

az egységesített halmaz meghatározására a következőket mondhatjuk:

— ha az információhal—mazna—k van szóbeli leírása, amelyet a különböző ágazatok, szervek kommunikációs folyamataiban azonos ..lényeg" megjelölésére. kifejezésére alkal-

maznak, továbbá

- ha az ilyen leírás megalkotásánál a nyelvi eszközökkel kellően takarékoskodtak, és

— ha a leírás megfelelő mondattani szerkezettel rendelkezik, amely hosszabb idő—

szakra állandó.

akkor az ilyen halmazt egységesítettnek nevezzük.

Azt az 'iinform'ációhalmazt, amelynek a feldolgozás rendszerében történő

,,megjelene'si" ideje már előzőleg ismert: szabályozottnak hivjuk. Szabványhalmaz az olyan információha—lmaz. amely az egyetemes bázisban többször jelenik meg,

s amelynek megjelenését a feldolgozási rendszer memóriája rögzíti.

A mondottakxnazk megfelelően. nem szabvá-nyosítottnak kell tekintenünk azt az

információ'hsalmazt, amely először kerül feldolgozásra, és melynek az információ-

halmazban való egyéb előfordulására vonatkozóan a memória nem tartalmaz adatokat. Az emlitett sajátosságokon kívül az Aixnformxációhalmaz strukturális ren- dezettséggel is rendelkezhet. ami azt jelenti, hogy az információhalmazt alkotó

elemek el'helyezked'ésénvek leírása rendezett modellben lehetséges. A 4. sz. for-

manyomtatvány űrlapjaiín az ,,A" rovatban ("Termékek megnevezése") semmilyen nyomtatott szöveg nincs. Ezt az indokolja. hogy több vállalatra vonatkozóan a vizsgá'lttermékek (meg—nevezése sem formailag, sem tartalmilag nem azonos (kivé- ve egyes esetelcet). Ezért a 4. sz. nyomtatvány előirt formáját a szabályozott, szab-

vány. nem egységes-ített és szerkezetileg rendezett fhalmazokhoz sorolhatjuk.

A vizsgált sajátosságokat a gyakorlatba átültetve, bemutatjuk e sajátoesá- goknak a statisztikai információ formájára és muta'tóira alkalmazható kódjait.

',D. !. Pil'menstein: Osznovü buhgalterszkogo ucseta. Sztatisztika.Moszkva. 1968. 23. old.

1 1 12 A. szava-cm

Az információhalmazok pragmatikus sajátosságainak kódjai :: (következő—k.

2. tábla

,...m. i ; l ,

; . . . j ) Szerkezetile

lnformáclóhalmazak ; Sor— j Szabvany Egysegesúett l Szabályozott rendezett 9

3 szám j !

l l igen j nem ) Igen ' nem ] igen ] igen l nem ! nem

; l l ;

Mutató-k ... u 1 1 2 l l 2 'l 2 'l 2

"Következtetések" ... 2 1 2 D* D* 1 2 1 2

Nyomtatvány- és

táblaformák ... l 3 1 2 ; 1 2 l 2 4 1 2

l

*A ,,következtetések" egységesítettséggel kapcsolatos sajátosságait nem vizsgáljuk.

Amint ez a táblából kitűnik, minden egyes információ—halmaz pragmatikáját 5 jegyű kód formájában ábrázolhatjuk. A 4. sz. formanyomtatvány pragmativkáját' például a ,.31211" kódszám jellemzi (formanyomtatvány, szabvány, nem egysége—

sített, szabályozott, szerkezeti—leg rendezett).

Figyeljük meg most a kölcsönös kapcsolatot az informáci—óhalm—az jellem- vonásai és az automatizált inlormációwbázis strukturális paraméterei között, Az előzőkben megvizsgáltuk az információbázis és az automatizált irnformáciábázis

három alapvető tartalmi csoportra való felbontását. Tekintetbe véve. hogy ez a fel-

bontás a bázis bármely változatára egyaránt jellemző, ezt a felosztást a tárolás makrostruktúrájának fogjuk tekinteni. Az említett makrostruktúra bármely bázis—

változatra jellemző.

Megjegyezzük továbbá. hogy a halmazoknak mutatók, "következtetések" és táblák alakjában való megjelenése a mikrostrukturális tárolásnak és az informá- ciók tárolóba történő beirásának két módját kívánja meg, ezek:

a) tóblaforma.

b) hval'mazjegyzék.

A fenti mikrostruktúrák bármelyike szorosan összefügg a tárolás operatív struktúrájával. Ez utóbbin azt a ,,munkasé'mát" értjük, amely szerint az informá- cióhav'lmaz elhelyezésre kerül a rendszer memóriájában. Az operatív struktúrát a halmazok jellemzői és pragmatikája eredményezik.

Az információhalmaz funkcionális rendeltetése szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy az információbázisban található halmazok az automatizált információ'bázis három szervezeti formájának megalkotását teszik szükségessé, ezek:

— a speciális automatizált információbázís,

—— az univerzális automatizált_lnformációbózis.

. , .

—- az automatizalt adatbank.10

Speciális automatizált információbázisnak nevezzük az egyfajta információk tárolásának szervezeti formáját. ilyen információk például az ipari termékek árai,

továbbá termelési normái stb. ide sorolható az az automatizált info—rmációbwázis

is. amely az információk jegyzékével kapcsolatos adatokat tartalmazza.

"' Az automatizált információbázis említett változatai a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala rendszerében egyetlen egészként is és szervezetek szerint is létezhetnek. Beszélhetünk például az automatizált adatbankok hálózatáról is.

AZ ADATBANK

Az univerzális automatizált információbázis többfajta információt tárol, de nem tartalmazza az egyfajta információhal—mazok viszonylag teljes jegyzékét.

Az automatizált adatbank sokfajta információ tárolásának olyan szervezeti formája. amelynek megvalósítás-ával egy vagy több információfojtát az információ—

haflmaz teljes jegyzéke szerint (az adott rendszer határán belül) rendelkezésre lehet bocsátani. ,,Teljes jegyzék" például az árjegyzék—nómenlklatúra szerint ösz—

szeállított árjegyzék, amelyet a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának ár- statisztikai és árképzési osztályán tárolnak.

Az automatizált adatbank bonyolult szerkezetű, automatizált információ-tá—

rolási alrendszere—kból és vezérlő alrendszerekből áll.

Nézzük meg most az automatizált adatban'k alapvető részeit — mint az auto- matizált intormációbázis alapvető megje'lenítőit — és ezek funkcióit. Annak a le- hetőségét, hogy a nem szabályozott, 32222, 22022, 12222. 32121, 12122 (a kő—

dokat lásd a 2. táblán) típusú információhal-maz-rendszerbe belépjünk az hatá—

rozza meg, hogy az információhalmaznak legyen bemenő tárolója, melynek fel- adata a 32222, 22022, 12222 stb. típusok olyan formában történő elsődleges fel—

dolgozása. hogy azok az automatizált adatbankban tárolhatók legyenek. Külö—

nösk'éxppen fontos, hogy a bemenő tárolóban történjék a bonyolult mutatók egy-

szerűbbé alakítása. Ezenkívül a bemenő tároló funkciója az is. hogy az informá-

cióhal—mazt add—ig tárolja, amíg vég-leges tárolási helyét meg nem határozzák a permanens tárolóban.

A statisztikai információk pragmatikus jellemzői nagyban meghatározzák az iniormációhalmaz feldolgozási technikáját és tárolási módját.

Az információ szabványossága az informwációhalmaz feldolgozási folyamatai-

nak technológiai óllandóságára vezet. A szabályozottság betolyásolja az automa—

tizált adatbank működéséhez megtervezendő folyamatokat. Az ínformációhalmaz

egységesítettsége —— amely a nyelvi eszközökkel való takarékoskodás (követelmé—

nyének teljesítéséből adódik -— meghatározza a tároló eszközök kapacitásának minimumát (a memóriában rögzítik az i-nformációholmaz szóbeli leírását). Az in- formációha'lmaz strukturális rendezettsége szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk az automatizált adatbank működését. ,.kérdés—feielet" üzemmódban.

Mindezek alapján célszerű, hogy az információhwalmazok karakterisztikáinak megfelelő közlések blokkokra kerüljenek — ez utóbbiak a permanens tárolás strukturális egységei —. melyek a következők:

8-1 blokk: A 31111 és a 21011 tipusú, egységesített információhalmazra vonatkozó jegy- zékek és táblák formájában csoportosított mutatók.

B-2 blokk: A 3-1 blokkban szereplőkhöz hasonló csoportosítású mutatók. Ebben a blokkban kerülnek tárolásra (: 31211, 0 21011 és a 21012 típusú információhalmazok.

B-3 blokk: Valamennyi blokk recordjainak szóbeli leírású anyagai.

8-4 blokk: lnformációosztályozók. jegyzékek. amelyeket a tárcaközi információcsere folyamán használnak.

B—5 blokk: A rendszeren belüli felhasználásra szolgáló információosztályozók. nó- menklatúrák, mindennemű jegyzékek (21011, 22021 stb. tipusú információhalmazok).

B-6 blokk: Az automatizált adat—bank irányításához szükséges algoritmusok recordjai.

B-7 blokk: Az információhalmaz feldolgozási algoritmusaina—k recordjvai a Szovjet—

unió Központi Statisztikai Hivatalának vizsgált alosztályán. Azokra az inforumációhal- mazokra vonatkozó közlések, amelyek az adott alosztályon feldolgozás alatt állnak.

B-8 blokk: Több automatizált adatbank tervezési, irányítási algoritmusa-inak és a statisztikai rendszer más adatbankjaíban tárolt információhalmazokra vonatkozó tájé- koztató adatok recordjai.

8-9 blokk: Tájékoztató adatok olyan különböző információhalmazokról. amelyeket más — a statisztika rendszerével információ-kooperációban álló -' rendszerek (ágazati.

irányítószervi) automatizált adatbankjaiban tárolnak.

1 l 14 A. SZLAVK—IN

Maradjunk a permanens tároló blokkjainak tartalmánál.

A B—1-ben egységesített minform'áoióha—lxmvazokat. mutatókat tárolnak. Az elő- zőkben rámutattunk arra. hogy a lté'nyeg'beli leírás változatlansága ellenére a mu- tatók jellemzőik szempontjából eltérnek egymástól. Ezért a mutatóknak jegyzék- ben vagy táblában történő egyesítése mindig a jellemzők kiválasztásával jár.

(Példának említhetjük az egységesített statisztikai beszámolójelentés—formákat, . melyeknek fejrovotá'ban egyszer rögzítenek olyan jellemzőket, mint ..tew szerint.

ténylegesen, tonnában" stb.)

Az információs anyaggal kapcsolatos igénytől függ, hogy a mutató—kat jegy—

zék vagy tábla formájában fogilafljákae össze. A vizsgálatok azt mutatták: ha a nem szabvány információk volumene (ezek a Központi Statisztikai Hivatal lrend- szlerévben lényegében analitikus inform'áciölcklént jelennek meg) túllépi a szabvány

információ terjedelmét, akkor a tárolás jegyzékform'ájú mikrostruktúráját célszerű

alkalm azn i.

Az információhalmaznak a 3—1 blokkban történő elhelyezését — jegyzékszerű mikrostru'ktúr—a esetén — a 3. táblán mutatjuk be.

3. tábla

,.A" ágazat l ,.B" ágazat

1. sz. üzem 1 2. sz. üzem

Egy hónapnál hosszabb Egy hónapnál rövidebb l

időszak időszak 4

l l

terv tény— terv tény-

szerint É legesen szerint legesen

A táblákhoz — a visszakeresés biztosítása érdekében — mindig csatolni kell

a mutatók értelmi leírását tartal—mazó jegyzéket is, amelyen minden egyes értelmi szóbeli leírásnak megfelelően megjelölik a megfelelő koordinátákat, melyek a

mutatók ismérveinek a táblán belüli elhelyezésére vonatkoznak. Ennek sémájá't a

4. táblán mutatjuk be.

.

l

4. tábla

! Blokkbeli koordináták

l . , ,

Sor- l A mutató értelmi l _ Koordmatok

szám ] leírása A tábla § ] A tábla

! száma § rovat se,, száma

] l : (oszlop) !

1 , l

1 l ...

l

i l

l

20 l Diesel—mozdony gyártás ! 15 04 ' 10 l 10 ... ... . ., ... l ...

l

Ily módon a tárolási rendszerben a jegyzék két formáját lehet használni: a) a mutatók és ismérveik kódjainak jegyzékét: ez P—1 (jegyzékes m'ikrosatruktú'ra esetén), b) a mutatók értelmi szóbeli leírásának és b'lokkrbeli koordinátáinak jegyzékét: ez P—2 (táblaszerű vmfikrostruktúlra esetén).

A fenti funkciókon kívül, az értelmi szóbeli leírás jegyzékét a feldolgozási rendszerben számláló eszközként is lehet használni (P—3) (: mutatók felzhawSZnálá-

sának (vagy a mutatót alkotó elemek számának) szá'mlá—lására. Az ilyen adatok—

nak nagy a jelentőségük az információhalmaznak a memóriaszinteken történő el- hely—ezését illetően. Az információhalmaz —— a mutatók — tárolása céljából sor ke- rül ezek struktruális rendezésére: az értelmi leirás lineáris formájában első

helyre kerül ,.az információközlés tárgya", a szóbeli leírás. lgy például a ,.Mart—

tőzeg—kitermelés" értelmi szóbeli leírás tárgya a ,,tőzeg".

A tárgyaknak a leírásból történő kiemelése lehetővé teszi annak az elvnek érvényesítését, hogy a leírások tömegét a tárgyak betűrend—je szerint rendezzük.

Az előzőkben szó volt arról, hogy a 3-1 blokkban egységesített halmazokat tá- rolnak. Ez a körülmény teszi lehetővé a tárgyak P—4 jegyzékének összeállítását (kb. 10000 tétel), amely arra szolgál, hogy az információhalmaz kódolásának és

a blokkban történő visszakeresésének eszköze legyen.

Ugyanilyen P-4 jegyzék. amelyet a 8—2 blokkban alakítanak ki, kb. 2 millió

tárgyat tartalmazhat.12 Az információknak (: B-2—ben történő elhelyezési struk-

túrája alapjában véve a 8-1 blokk sémájához hasonló.

A tároló valamennyi blakkjában levő recordok minden egyes szav-át kód- jellel cserélik fel, ezért olyan blokkra van szükség, amely a kommunikációs fo- lyamatokban felhasznált szavaknak és ezek kódjainak jegyzékét tárolja. E funsk—

ciót tölti be a 8-3 blokk. A szójegyzékeknek a blokkban történő elhelyezési sé- máját több szakkönyv ismerteti.13

Alapvető funlkcióin kívül az automatizált adatbank közvetítő szerepet is játsz- hat az információcserék azon folyamatában, amely a különböző szervezetek kö- zött bonyolódik le.

A fkooperált áru'szállításokkal kapcsolatos inform—ációáramlósokban például többször találkozhatunk a termékmegnevezésekkel. Ezek nemcsak a terméikosz- tázlyozó már említett csoportjainak pozícióira vonatkoznak (kb. 50000 pozíció), hanem termékválaszték-mélységűek is (legalább 2.106 megnevezés). Megjegy- zendő, hogy nem szükséges minden egyes szervezet számára az osztályozó'k táro- lása, minthogy a szervezetek közötti kommunikációs folyamat során maximum néhány ezer termék, anyag, technológiai művelet stb. megnevezését használják, s ezek jegyzéke meglehetősen stabil. Ezért a szervezet összeállíthatja lés használ—

hatja saját (üzemi, ágazati) osztályozóit (jegyzékeit). ily módon, ha megálla—

podás jön létre az automatizált adatbank —— mint az információcsere közvetítő—

jének — alkalmazására, akkor az automatizált adatbank szerepe azt ered—mé- nyezi, hogy a cserében részt vevő szervezetek osztályozói szerint különböző kó- dokkal rendelkező megnevezéseket (temékeket) egyértelmően fogják 'kódolni.'4

Az osztályozókat és jegyzéküiket a 8-4 blokk tartalmazza.15

A 8—5 blokk tárolja azokat az osztályozókat, amelyek a Szovjetúnió Köz- ponti Statisztikai Hivatalának információs rendszerében működnek. Mindkét em—

lített blokk tárolja a felsoroltakon lkívül a rendszer adatainak felhasználóira vo—

natkozó információkat is.

A 8-6 blokk az automatizált adatbank működését vezérlő algoritmusokat

tárolja. llyene'k például az automatizált adatbank file—jeinek képzése, az infor-

11Erről részletesebben lásd a formális logikával foglalkozó munkákat, továbba - főként ——

M. !. Kondakov tájékoztató munkáját (Vvedenie v logiku. Nauka. Moszkva. 1967.).

12A 8—2 blokk azokat a mutatókat tartalmazza, amelyeknek ,.tárgya" (: terméknőmenklatúrában sze- replő valamely termék megnevezése, ami nagy tömegeket eredményez.

13Lásd például: G. G. Belonogov—R. K. Kotov: Avtomatizirovannüe informacionno—poiszkovüe sziszte' mü. lzd-vo ..Szovetszkoe Radio". Moszkva. 1968.

thMí itt csak a termékosztólyozókról beszéltünk, de az automatizált adatbank egyéb osztályozókat is tóro at.

15Itt olyan új funkcióró! (az információcsere közvetítőjének szerepéről) beszélünk. amely eddig még nem szerepel a Központi Statisztikai Hivatal rendszerében.

1 1 16 A. SZLAVKIN

mációhalmazok tárolókban való visszakeresése, különböző változtatások keresztül-

vitele stb. —

A 8-7 blokk algoritmusokat, a feldolgozási folyamatok és azon információk továbbítási programjait tárolja. amelyek külső alrendszerekben találhatók. Az ilyen alrendszerek közé sorolható:

—- a gépi feldolgozás,

—— az információcsere (—átadás).

—- az adatok feldolgozásra való előkészítésének

stb. alrendszere.16

Különös—képpen fontos, hogy megvizsgáljuk az automatizált adatbank és a

rendszer belső ada-tfelhasználói (a Központi Statisztikai Hivatal szervei és mun- katársai) közötti kapcsolatot, együttműködést. Jelenleg vannak olyan javaslatok, hogy egyéni információs bázisok a továbbiakban ne legyenek. Ha valamelyik munkatársnak valamilyen információra lesz szüksége, azt az adattmegjelenítőn (ilyet valamennyi munkahelyen vagy a munkahelyek többségén 'létesítenének) gyűjtené ki, s utána a feleletet a nyomtató egységen kapná meg. A javasolt feldolgozási séma alapján az egyéni információ—bázis minden ad—athordozója át—

kerül az automatizált adatbankba abban az időszakban, amely alatt megszer—

vetik.

Megjegyzendő azonban, hogy —- amennyiben az inforrmációhxa—l'mazok fel—

dolgozási és tárolási rendszerét a legnagyobb mértékben automatizálnák is - mindig szükség lesz bizonyos egyéni bázisnak az adatbankon kívül történő fenntartására úgy, hogy azok birtokosai jól ismerjék azok szerkezetét és a bázi—

sok információs terjedelme ne legyen túl nagy.

Ezért az automatizált adatba-nk'ba be kellene vinni a Központi Statisztikai Hivatal különböző alrendszeiben tárolt ivnforvmációhordozók egy részét. mégpedig

azokat, amelyeket a munkatársak (szervek) kevéssé (vagy nem) használnak. Az

egyéni bázisok'ban azokat az adathordozókat hagynák meg, amelyek a statisz—

tikai munkák során leggyakrabban felhasznált információs anyagokat tartalmaz-

zák. Ezekről azonban másolatot kellene készíteni. azt az adatbanknak átadni, hogy az el tudja látni a teljes rendszer információcseréjét.

Ha az előzőkben bemutatott automatizált adatban'kra hárul a rendszer ve—

zető szervének17 szerepe. akkor a 8—8 blokk tartalmazza azokat az algoritmusokat

(programokat), amelyek az automatizált adatbankhálózat megtervezéséhez és irányításához szükségesek. valamint azon információhalmazna vonatkozó informá-

ciókat is. amelyeket más automatizált adatbankokban tárolnak. A vezető auto- matizált adatbank ugyanis az automatizált adatbankok rendszere kiépítésének első fázisában —— a technikai eszközök hiányosságai miatt — még nem rendel—

kezhet mindazon információha—lm—az—imá'solatoilakal, amelyeket más adatbankban tárolnak.

A statisztikai és a többi (ágazati, i—rányítószervi) rendszerek közötti kölcsönös

együtműködés szükségessé teszi azt, hogy adatok álljanak rendelkezésre a rend—

szer alrendszereiben tárolt információ'halmazokra vonatkozóan. llyen természetű adatokat rögzít a 8—9 blokk. A 3—7, 3—8 és a 3-9 blokkok azon alosztály szó- mára jelentik az alapvető tárolókat, amelyek az adatbank működésének megter- vezésével és irányításával foglalkoznak. Mindegyik említett blokkon belül három

WLásd M. K. Rahmanov—G. Sz. Reznikov cikkét: O posztroenii goszudarsztvennoj szeti vücsiszlitel'nüh centrov. Vesztnik Sztatísztíki. 1968. évi 2. sz.

17A központi automatizált odatbankról csak akkor lehet beszélni, ha az automatizált adotbankhálőzat már kiépült.

AZ ADATBANK 1117

memória—szintet lehet megkülönböztetni: operatívU). közbenső?) és hosszú idő—

szakra vonotkozóG) szintet. A memória—szintek bevezetése azon i-nformác—ióhordo-

zók tartalékainak e—légtelenségével függ össze. amelyek az információk hatékony visszakeres—ését biztosítják, és közvetlenül kapcsolatban állnak az elektronikus

számítógépekkel. Ilyenek a mágneslemezek, szalagok és -dobo-k. Minden egyes

memória-szintet az i—nformáció'igény és az információhordozó fajtája határoz meg.

lgy például az olyan információt, amely nem igényel a közeljövőben feldol—

gozást. a 3. szinten egyéb tipusú információhordozák (mikrofilm, dokumentu- mosk stb.) tárolják. Azon i-nformációt,'amelynek feldolgozási időpontja már elő-

zetesen ismert. a 3. memória-szintről a 2-ba lehet áthelyezni oly módon, hogy lyukkártyára, lyuzksza—lagra visszük rá. Figyelembe véve azt. hogy az 1. memória- szinthez a mágnesszalagokat, elemezeket, -dobokat soroljuk, megjegyzendő, hogy az információknak a 3. szintről az elsőre való átvitele csak a 2. szintet alkotó lyukasztott adathordozók segítségével lehetséges, és abban az esetben, ha az ilyen információkra holaszthatatlanul szükség van.

Az i. memória—szint csak azokat az információkat tárolja, amelyek közvet- lenül vesznek részt a feldolgozásban. Ily módon a 2. memória-szint alkalmazása

** .! n' i *,

biztosítja az információknak a feldolgozásra legkedvezőbb időben'tör énő elő—

készítését.

Végükn—ézzük meg az automatizált adatbank (információ—bázis) és a rend—

szer számítóközpontjainak kölcsönös kapcsolatát. Ez utóbbiak jelenleg a statisz- tikai információk gépi feldolgozásának élenjáró szervezeti formái. Az auto—ma—

tizált információbázis a számítóközpo'ntok állományába tartozhat, és ezek me- móriájá-nak funkcióit töltheti be. Önállóan abban a szervezeti formában reali—

zálódik, amelyet automatizált tudakozó-információs bázisnak nevezünk. Az auto- matizált adatbank a Központi Statisztikai Hivatal valo—mely szervének alosztálya

lehet vagy pedig a Központi Statisztikai Hivatal rendszeréhez csatolt önálló szer-

vezet. így vagy amúgy, az automatizált adatbank jelentős szerepet fog betölteni a statisztikai információk automatizált feldolgozási rendszerének működésében.

Az eddig elmondottak alapján a következőket állapíthatjuk meg:

1. Az infovrmáciáhalmazok bármelyike —- amely az állami statisztika rend- szerén belül áramlik — strukturális és pragmatikus jellemzőkkel írható le.

2. Strukturális jellemzői révén az információholmazokat file-ekké lehet egye- síteni (dokumentumok, gyűjtemények, gépi információhordozólkra vitt információ- tömbök stb.). A pragmatikus jellemzők nagyban elősegítik a feldolgozás tech—

nológiáját és a statisztikai információk tárolási rendjének megvalósítását.

3. Az információk szabvá-nyoss—ága meghatározza az i—nformációhal—mazok fel- dolgozásával kapcsolatos technológiai folyamatok stabilitását. Az információhal- mazok szabályozottsága befolyásolja az információk rendszeren belüli feldolgo—

zásának megtervezési és irányítási folyamatait.

Az információh—a—lmazok egységesítettsége -— amely az információs folyoma- takban alkalmazott nyelvi eszközökkel való takarékoskodás követelményének tel—

jesítéséből következik -—- a memória-eszközök kapacitásigényének minimumát ha—

tározza meg, az inform—ációhordozákon levő információhalmazok szó—beli leírásá- nak rögzítésénél. A strukturális rendezettség szükséges ahhoz, hogy megvaló—

sítható legyen a válaszok összeállítása azokra a kérdésekre, amelyek a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal rendszerébe érkeznek. '

4. Az információehalmazak mindegyikére együttesen vizsgált pragmatikus jel- lemzők kibővítve meghatározzák az információfeldolgozás és —tárolás technoló-

giáját. '

1 1 18 A. SZLAVKiN

5. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala rendszerének adott alosztá—

lyánál (szervénél) tárolt informiációhalmazokat mint információbázist határozzuk meg. Automatizált információbázisnak a gépi iniormációhordozákon levő infor—

máció'bázis tekinthető. Az automatizált adatbank az automatizált iniformiációbázis legmagasabb formája. és a Központi Statisztikai Hivatal (vagy szervei) rendszere önálló alrendszerének tekinthető.

6. Az automatizált adatbanekon belül a tárolás háromféle struktúráját vizs—

gálhatjuk: az információtárolás makro-, m—irkro— és operatív struktúráját.

7. Az információk alapvető fajtáit meghatározó maskro'struktúira alkotja az i'nformáciáb'ázist, mely jellemző a bázis egyéb változataira, és az információ—

feldolgozás folyamatainak jellege határozza meg.

8. A milkrostruktúra .,írja le" az informvációihialmaz elhelyezését a file—eken belül. A mikrostrukturális tárolás adott variánsának kiválasztása az információ- feldolgozás 'technológ—iájátó'l, továbbá a szabvány és a nem szabvány informá—

ciók volumenének egymáshoz viszonyított arányától függ.

9. Az operatív struktúra határozza meg az informwácíáhalmaz file-jeinek el—

helyezkedését (: tárolás folyamán és az automatizált adatbanknak az állami statisztika rendszerében betöltött funkciójától függően.

10. Az automatizált adatbank alapvető funkcióinak elsősorban a következők

tekinthetők: '

a) a Központi Statisztikai Hivatal rendszerében áramló különböző fajta információk tárolása;

b) a statisztikai információt igénylő szervek információkkal történő kielégítése;

c) a Központi Statisztikai Hivatal rendszerébe tartozó szervek információkkal való ellátása;

d) a különböző osztályozók. jegyzékek nómenklatúrák tárolása annak érdekében, hogy az információcserét mindazon különféle szervek között lebonyolíthassók, amelyek nem a Központi Statisztikai Hivatal rendszerébe tartoznak.

11. Az említett funkciók megvalósításához szükséges információkat az in- formációhalmazt tároló blokkokib—a viszik, amelyek működésének megtervezése és irányítása központilag — az automatizált adatbank egyik alosztá'lyá'ban — történik.

PEBIOME

Haaromgax C'l'a'I'bH őbma onyőAuKoaaHa B nomepe 7 mypHaAa Been-mrc crarucruku sa 1971 rogy, (crp. 22—32.) nap, sarAaBueM ,,HeKO'ropre Banpocm paapaöotku CprKTypr as- TDMaTMsHpOBaHI-IOFO őanxa AaHHbIX B cuc'reme'gcy CCCP'É

SUMMARY

The article is a Hungarian version of the study published in Vestník Statistiki. i971 No.

7., (pp. 22—32).

The author deals with auestions connected with the organization of the information process- ing system of the Central Statistical Office of the Soviet Union and of its subordinate organs.

as well as with some ph—ases of preparation. The bases of informations may be classified into three types:

—— basic informations for processing and the results of processing i. e. derivative informations (indi- cators, totals);

— operating and methodologicai informations for the purpose processing;

—— descriptions relating to them who supply and use the data.

Communication is conditioned upon the formation of information sets in the form of series by elements of system of symbols.

AZ ADATBANK

Any of theinformation sets can be defined with pragmatic and structural characteris- tics. Through structural characteristics theinfor-mation sets can be combined into files. The pragmatic characteristics determine the technology of processing and the order of the stor—

age of informations. Unification of" the information sets determines the minimal eauipment of means of storage. The information sets stored at individual subsystems (at units of organ- ization) of the information system of the Central Statistical Office of the Soviet Union are to be considered as an integral whole information-basis. An automated basis of infor- mations mea—ns a basis of informations stored in mechanical data carriers. T-he automated data bank is the highest form of the automated information—basis. The determination of macro, micro and operative structure of data storage means the main phases of organization.The fundamental functions of an automated data bank ore as follows: storage of data. sup- plying ofinforimations, storage of different clossifiers, of registers and nomenclatures in or- der to perform exchange of informations with other systems. '