A szovjet állami statisztika fejlődésének főbb állomásai

(1)

A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA FEJLÓDESÉNEK FÓBB ÁLLOMÁSAF

A. JEZSOV

Hatvan év telt el azóta az emlékezetes pillanat óta. amikor Vlagyimir Iljics Le—

nin 1918. július 25-én aláírta az állami statisztikáról szóló rendeletet. Az elmúlt hat

évtized folyamán a szovjet állami statisztika különböző korszakain áthaladva nagy

és bonyolult utat tett meg. A szovjet statisztika történetét az irodalom nagy alapos- sággal tárgyaltai, ezért jelen cikkben csupán emlékeztetjük az olvasót arra, hogy

melyek voltak a főbb állomások a szovjet állami statisztika létrehozásának és fej—

lődésének útján.

A kezdeti — a szovjet statisztika történetében legfontosabb — szakasz az 1918- 1925-ös éveket öleli fel; ez az állami statisztika központosított rendszerének létreho—

zási szakasza. melyben e rendszer kialakult, és első lépéseit tette az eléje kitűzött feladatok végrehajtása terén.

1918 júniusában került megrendezésre a Statisztikusok első Csszoroszországi Kongresszusa. amely megvitatta az állami statisztikáról szóló rendelet tervezetét. A tervezetet P. l. Popov terjesztette a kongresszus elé, aki akkor a Legfelsőbb Nép—

gazdasági Tanács összeírási és statisztikai osztályának volt a vezetője, később pe-

dig ő lett a Központi Statisztikai Hivatal első vezetője. A tervezetet megvitatása után -— bizonyos módosításokkal - a Népbiztosok Tanácsa elé terjesztették. ,,Az állami statisztikáról szóló (a Népbiztosok Tanácsa által jóváhagyott) rendelet" egyetlen

országos statisztikai szerv, a Központi Statisztikai Hivatal létrehozását rendelte el.

Ezt követően, ugyanazon év szeptember 3-án jóváhagyást nyert ,.A helyi statisztikai intézmények szervezetéről szóló rendelet". Valamennyi kormányzóságban, a velük egyenrangú városokban és a kerületekben statisztikai irodákat létesítettek. Három hét múlva — 1918. szeptember 26—án — közzétették a Statisztikai Tanácsról szóló rendeletet. Ezekben a dokumentumokban, amelyek a világ első szocialista állama statisztikai szolgálatának szervezeti alapjaivá lettek, testet öltöttek Lenin eszméi az egy—

séges. központosított állami statisztikai rendszer létrehozásáról.

A szovjet statisztika. különösen a kezdeti időszakban, a szocialista népgazda—

ság irányítási és tervezési szükségleteinek kielégítésére alkalmas statisztikai szolgá-

' A cikk eredeti címe: Osznovnüe vehi razvitija szovetszkoj goszudarsztvennoj sztatisztiki. Vesztník Szta- tisztiki. 1978. évi 7. sz. 10—25. old.

* Lásd például: Isztorija szovetszkoj goszudarsztvennoj sztotisztiki (A szovjet állami statisztika törté- nete). Sztatísztika. Moszkva. 1969.: A. !. ]ezsov: Organizacija sztatisztiki v SZSZSZR (A statisztika szervezete a Szovjetunióban). Sztatisztiko. Moszkva. 1968.; továbbá: Vesztnlk Sztatisztiki. 1968. évi 5. sz. (lásd: A. l. le- zsov: Ötven éves a szovjet állami statisztika. Statisztikai Szemle. 1968. évi 11. sz. 1067—1088. old.): 1970. évi 2. sz. (lásd: A. [. Iezsov: Lenin eszméinek megvalósítása a statisztika területén. Statisztikai Szemle. 1970. évi 4. sz. 339—353. alá.): 1975. évi 5. sz. (lásd: V. Sztarovszkií - A. Iezsov: A szovjet állami statisztika a Nagy Honvédő Háború éveiben. Statisztikai Szemle. 1975. évi 11. sz. 1059—1066. old.); 1977. évi 11. sz.

(2)

JEZSOV: A SZOVJET STATISZTIKA FEJLÓDESE 1069

x

lat létrehozásáért folytatott szívós és kiélezett harc közepette fejlődött. Természete- sen az újonnan létrehozott Központi Statisztikai Hivatal és helyi szervei apparátu-

sába elsősorban a forradalom előtti statisztikusok széles köreit vonták be. Ezt az in-

dokolta. hogy a zemsztvo—statisztikusok túlnyomó többsége és az elméleti (akadé- miai) statisztika képviselőinek jelentős része az orosz értelmiség azon részének első soraiba tartozott, akik azonnal a szovjethatalom szolgálatába álltak. E statisztikusok egy részét azonban megfertőzték a statisztika ,,pártatlansága" és "függetlensége"

polgári eszméi, amelyekkel. mint ismeretes. szokás szerint a polgári statisztika apo- logetikus jellegét álcázzák. Ezek az eszmék megmutatkoztak például a szovjet ól—

lami statisztikai szervek létrehozásával kapcsolatos kérdések megvitatásakor az em—

lített kongresszuson, amikor komoly vita támadt a Központi Statisztikai Hivatal és a Statisztikai Tanács közötti kapcsolat kérdésében.

A rendelettervezetet ilyen formában nyújtották be a Népbiztosok Tanácsának.

Nem kétséges az. hogy a statisztikusok kongresszusa nevében érkezett dokumentu- mot Lenin elolvasta. Ez világosan kitűnik Popov azzal kapcsolatos közléseiből. hogy mi volt Lenin véleménye a rendelettervezet más kérdéseiben. Nyilvánvaló. hogy Le- nin nem érthetett egyet azzal a hibás felfogással. hogy a statisztikai szervek ,.füg- getlenek" a szovjethatalomtól. Magától értetődik, hogy Lenin megfelelő útmutatást adott annak az általa létrehozott bizottságnak. amelynek Ciurupa, Míliutin, Popov és Szereda voltak a tagjai. a tervezet ezen részének lényeges korrekciójáról.

A rendelettervezet egy sor más szervezési kérdéssel is foglalkozott, mint példá- ul kongresszusok, konferenciák, tanácskozások rendezése, a Központi Statisztikai Hi- vatal kollégiumának. a Statisztikai Tanácsnak létrehozása stb. Egyes népbiztossá—

gok képviselői azt tartották, hogy az ilyen statisztikai szervezet túlságosan bonyo—

lult. Ezzel kapcsolatosan P. !. Popov Leninre való visszaemlékezésében a követke- zőket írta: ..Erre Lenin kijelentette, hogy személyes tapasztalatai szerint a statisztika, a statisztikai anyag vizsgálata és összegyűjtése bonyolult dolog. és hogy a statisztikai munkaprogram kidolgozása és annak gyakorlati keresztülvitele ezeknek a terveknek speciális szervekben és tanácskozó testületekben való megvizsgálása nél- kül nem lehetséges, és hogy a terv áttanulmányozása során úgy találta. hogy az állami statisztika megszervezése — véleménye szerint — teljesen helyesen van fel—

építve . . ."2

A bizottság beterjesztette ..Az állami statisztikáról szóló rendelet" végleges vál- tozatát a Népbiztosok Tanácsának, amelyet a Tanács jóvá is hagyott. Ez a rende—

let. majd később a Statisztikai Tanácsról szóló rendelet is. teljes mértékben tisztázta a Központi Statisztikai Hivatal és a Statisztikai Tanács közötti kapcsolatokat: utób- bit olyan szervnek tekintette. amely a Központi Statisztikai Hivatal mellett tevékeny—

kedik, a Központi Statisztikai Hivatal pedig tevékenységét a Népbizosok Tanácsá—

nak felügyelete alatt folytatja. Figyelembe véve a statisztikusok kongresszusának kívánságait, a kormány a Központi Statisztikai Hivatal mellett működő Statisztikai Tanácsnak igen széles körű jogokat biztosított. A Tanácsnak a következő feladatokat kellett ellátnia: a statisztikai munkatervek kidolgozása. az országos és a főha- tósági statisztikai szervek tevékenységének. az adatfelvételek és -feldolgozások prog- ramjának összehangolása, a statisztikai ismeretek terjesztése az országban.

A szovjet statisztikai szervek kialakitása Lenin közvetlen figyelme és hatalmas segítsége mellett ment végbe. F. I. Popov Leninről szóló, emlitett visszaemlékezésé- ben sok szemléletes példával támasztja alá Lenin figyelmét és az állami statiszti-

kai szerveknek nyújtott támogatását. ..A köztársaság nehéz anyagi helyzetben volt,

" Vesztnik Sztatisztiki. 1924. évi 1-3. sz. VII. old. és F. Popov: V. !. Lenin és az állami statisztika.

Statisztikai Szemle. 1950. évi 3—4. sz. 138—139. old. ,

(3)

1070 ' , A. Jezsov

és nem fordíthatott sokat az állami statisztikára. Csak Lenin segítségével jutottunk helyiséghez, csak az ő segítségével sikerült ezeket a helyiségeket megvédeni aiok- tól, akik klubnak és egyéb célokra akarták használni. Voltak esetek, hogy a Központi

Statisztikai Hivatal helyiségeinek egy részét erőszakkal elfoglalták színi előadások

részére. Mindez csak volt és sok egyéb is volt . . . De Lenin mindig a Központi Sta—

tisztikai Hivatal segítségére sietett. Lenin telefonon kiadott rendelkezései, néha pe—

dig írásbeli utasításai mágikus hatással voltak. és az állami statisztika nyugodtan dolgozhatott tovább."3 Popov más példát is hoz Lenin hatalmas támogatására.

Ez az 1920. évi népszámlálás lebonyolításával volt kapcsolatos. ... . . nem volt papír:

Lenin kiadta az utasítást, és a gyárak, melyek az újságoknak dolgoztak, a népszám- lálás számára kezdtek el papírt gyártani. De a gyárak. amelyekre a népszámlálás részére való papírgyártás volt bízva, nem tudták elvégezni e munkát. mert nem volt élelmiszer a munkások részére, nem volt fa a fűtéshez, rongy (: gépekhez és

tégla (kitűnt, hogy tégla nélkül a gyárak nem dolgozhattak). És íme Lenin javasla-

tára a Népbiztosok Tanácsa bizottságot alakított az én ,vezetésemmel. melyet feljo—

gosítottak, hogy minden intézménytől kérhet mindent. ami a gyárak munkájához szükséges. és az intézmények haladéktalanul kötelesek voltak teljesíteni a bizottság kívánságát. Csak Lenin segítségével tudtam kiharcolni a Közoktatásügyi Népbiztos- ságtól tanítókat a népszámlálás végrehajtásához. Nem volt pénz: Lenin előterem- tette. Igen. az 1920—as népszámlálás teljes egészében Leninnek köszönhető. És a

többi munka? Vajon el lehetett volna-e végezni Lenin segítsége nélkül akkor, ami-

kor az államnak hiányoztak az anyagi lehetőségei?"4

Lenin a következő években is nagy figyelmet szentelt az új statisztika kialakulá-

sának. Részletesen tanulmányozta a munka megszervezését a Központi Statisztikai Hivatalban. mélyrehatóan foglalkozva a folyamatos statisztika első ránézésre tisztán

szakmai szervezési kérdéseivel. amivel az akkori központi állami statisztikai appará- tus tevékenységének gyökeres átalakítását kívánta elérni annak érdekében, hogy az állami statisztikai apparátus operatív módon reagáljon a szocialista építőmun- ka szükségleteire és igényeire. aktívan vegyen részt a fiatal szovjet köztársaság nép—

gazdaságának fejlesztésében.

Széles körben ismeretesek a Központi Statisztikai Hivatal munkájára vonatkozó lenini útbaigazítások és megállapítások, amelyek felbecsülhetetlen haszonnal jár- tak a szocialista állam statisztikájának kialakítása szempontjából. Ezeket az útmu- tatásokat az a gondolat hatotta át, hogy a szovjet statisztikának a szocialista építő—

munka eszközévé kell válnia. Lenin az akkori Központi Statisztikai Hivatal munká- jában megmutatkozó hiányosságok megszüntetését követelve. a következőket írta: a Központi Statisztikai Hivatal ,.. . . a szocialista építés szerve legyen, amely megvizs- gálja, ellenőrzi és nyilvántartja azt, amit a szocialista államnak ma. most elsősor—

ban kell tudnia."5

A polgári statisztika sohasem töltött be ilyen szerepkört. nem foglalhatott és nem foglalhat el olyan helyet az államigazgatásban. amilyet a szocialista statisz—

tika elfoglal.

Az 1918—1925—ös időszakban a Központi Statisztikai Hivatal egy sor jelentős sta—

tisztikai felvételt végzett. 1918-ban ipari összeírásra került sor. Ennek az össze- írásnak a szükségessége 1917 decemberében merült fel, amikor az ipar irányítása és az ipari munka átszervezése céljából létrehozták a Legfelsőbb Népgazdasági Ta—

nácsot. Az ipar állapotára vonatkozó adatok hiányában az összeírás volt az egyet-

3 Uo. és Statisztikai Szemle. i. sz. 139. old.

* Uo. VlI—Vlll. old. és Statisztikai Szemle i. sz. 139. old.

5 Lenin Művei. 33. köt. Szikra. Budapest. 1953. 335. old

(4)

A SZOVJET STATISZTIKA FEJLÖDÉSE 1071

len mód arra. hogy a szükséges adatokat megszerezzék. Az összeírás programja az iparvállalatok igen alapos jellemzését irányozta elő. az összes alapvető fontosságú kérdésben az 1913—1918-as időszak minden egyes évére külön—külön kértek adatokat. Ez az összeirási program igen bonyolult feladatot jelentett a számlálábiztosok számára. s ráadásul nem volt elegendő számú szakképzett számlálóbiztos. Sok eset—

ben még az is súlyosbította a helyzetet, hogy a vállalatok korábbi tulajdonosai és volt vezető alkalmazottai nem voltak megtalálhatók. a szükséges dokumentumok pe-

dig megsemmisültek.

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is. hogy a felvétel az országban dúló pol- gárháború közepette folyt. Mindezen körülményekből kifolyólag az ipari összeírás a kitűzött alapvető feladatot, azt. hogy pontos és kimerítő választ adjon arra a kér- désre. hogy az Októberi Szocialista Forradalom után hány iparvállalat volt az or- szágban, és milyen volt azok összetétele. nem oldhatta meg. Erre a kérdésre a kö—

vetkező — az 1920-ban megtartott — ipari összeírás adott választ. Ezt a felvételt igen rövid programmal hajtották végre. a felmérésbe bevont vállalatok köre viszont igen széles volt. Az összeírás szervezési szempontból a városokban a népszámlálással.

falun pedig a mezőgazdasági összeírással volt összekapcsolva. Az ipari összeírás tehát az ország egész területére kiterjedt néhány olyan vidék kivételével, amelyet

akkor a fehérek tartottak ellenőrzésük alatt.

A következő — az 1923. évi össz-szövetségi városi összeírás — az első nagy ipari összeírás az új gazdasági politika (NEP) körülményei között került lebonyolításra.

Az 1920-as és 1923—as összeírás adatainak összehasonlítása lehetővé tette, hogy feltárják a NEP első eredményeit az ipar területén, hogy meghatározzák a NEP-nek a vállalatok nagyságára gyakorolt hatását. a vállalatok tulajdonformák. valamint

más ismérvek szerinti megoszlását.

1925—ben került lebonyolításra az össz—szövetségi kis— és kézműipari összeírás, melynek az volt a célja, hogy meghatározza az ország gazdasági életében az idő tájt jelentős szerepet betöltő kis- és kézműipar munkájának mértékét és körülmé—

nyeit.

A mezőgazdaság helyzetének. az Októberi Szocialista Forradalom eredménye- ként a mezőgazdaságban bekövetkezett gyökeres változásoknak vizsgálata céljából egy sor összeírást és nagyszabású felvételt hajtottak végre. lgy 1919—ben a paraszt- gazdaságok 10 százalékos reprezentatív összeírására, 1920—ban teljes körű mező—

gazdasági összeírásra, 1922—ben pedig reprezentatív földösszeírásra került sor. Az 1920—1925-ös időszakban évente tartottak reprezentatív mezőgazdasági összeíráso- kat (ezeket 1927-ben és 1929—ben is folytatták). valamint (1919—től) évente kerültek megrendezésre a parasztgazdaságok költségvetéseinek reprezentatív tavaszi össze—

írásai is. Az 1918—1922—es időszakban feldolgozták az 1917. évi Összoroszországi Mezőgazdasági és Földösszeírás adatait. és az eredményeket is publikálták.

Az 1920. évi összeírás adatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal szervei megállapították a mezőgazdasági munkaerő számát és összetételét. a mezőgaz- dasági növények vetésterületét, a szarvasmarha-állományt, a mezőgazdasági eszkö- zök mennyiségét és a mezőgazdasági termelés más elemeit a termés betakarítása (szeptember—október) utáni állapot szerint. Ezen összeírás előzetes adatai alapján már 1921 márciusában — a Kommunista Párt X. kongresszusára — elvégezték azokat a számításokat. amelyek az ország akkori kenyérgabona—tartalékainak megha- tározására szolgáltak. Általában az 1920. évi összeírás adatainak nagy szerepük

volt a háború és az intervenció által szétdúlt. sőt az OSZFSZK számos kerületében

ezenkívül az 1921. évi rossz terméstől is'sújtott mezőgazdaság helyreállítási prog-

ramjának kidolgozásában.

(5)

1072 A. JEZSOV

Ezen időszak legnagyobb statisztikai felvételei közé kell sorolni a népoktatásl

intézmények összeírását. A lakosság évszázados elmaradottsága. (: cári Oroszor- szág hagyatéka elleni széles körű harchoz, az írástudatlanság elleni aktív harchoz és ahhoz. hogy a szovjethatalom a régi iskolarendszer gyökeres átalakítását meg- oldhassa, elengedhetetlenül szükség volt a megfelelő adatokra. Az 1920. január 1-i állapot alapulvételével hajtották végre a különféle oktatási intézmények (kivéve a felsőfokú és az iskola előtti oktatási intézményeket) első összeírását. Erre az ösz—

szeírásra az 1920. évi első szovjet népszámlálást követően került sor, azzal szerves összefüggésben. Az összeirási program igen széles körű volt, különösen olyan ke'r- dések tekintetében. amelyeket korábban nem tanulmányozták: tudakolták az isko—

lák oktató—nevelő és felvilágosító munkájának történetét és jellemző adatait. az iskolák anyagi bázisára, a tanulmányi segélyekre, a tanulókra és oktatókra. az isko—

lák mellett működő internátusokra, a diákotthonokra stb. vonatkozó adatokat.

Az említett nagy statisztikai felvételek gazdag anyagot szolgáltattak, mely le-

hetővé tette. hogy sokoldalúan jellemezzék az akkori szovjet gazdaság állapotát

és fejlődését, hogy megteremtsék a népgazdasági tervezés alapjait. Ezeket az ada—

tokat felhasználták többek között a kezdeti építőmunkában az új gazdasági poli-

tikára való átmenet idején, valamint a népgazdaság első állami fejlesztési tervé- nak. az ország elektrifikációs tervének (GOELRO) összeállításakor is.

Az emlitett összeírásoknak és adatfelvételeknek köszönhető az is, hogy ebben az időszakban szilárd alapokra került az ipar. a mezőgazdaság, az oktatás. valamint a gazdaság és kultúra más ágazatai folyamatos statisztikájának megszerve- zése is. Ugyanebben az időszakban fogtak hozzá a szovjet statisztikusok ahhoz a ba—

nyolult munkához, hogy meghatározzák a népesség szociális összetételét, és kiala—

kítsák a népgazdaság 1923/24. évi mérlegét.

A statisztikai szervek munkájában ebben az időszakban jelentős hiányosságok is mutatkoztak. A fő hiányosság. amelyre Lenin nemegyszer rámutatott, abban állt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal akkor, amikor értékes munkákat végzett el.

egy sor esetben nem biztosította, hogy a kapott adatokat az élet által felvetett, legégetőbb problémák megoldásakor felhasználják. annak ellenére, hogy a párt és a kormány a népgazdaság halaszthatatlan helyreállítási feladatainak a megoldá- sával volt elfoglalva, azért harcolt, hogy biztosítsa a munka szocialista megszerve—

zését, hogy javítsa a lakosság ellátását. Az élettől való elmaradás. a szocialista építőmunka ütemétől és követelményeitől való elmaradás megmutatkozott a statisz—

tika minden ágazatában. A legfontosabb ágazatban — a mezőgazdasági statisz—

tikában -— nehézségek merültek fel annak a társadalmi közegnek a sajátosságaival kapcsolatosan is. amelyben a felvételeket végrehajtották. Több millió apró paraszti gazdaságtól igen bonyolult feladat volt kellő időben hiteles adatokat kapni a mező- gazdasági termelés legfontosabb elemeiről.

Ebben az időszakban a Központi Statisztikai Hivatal hibákat is elkövetett, így például a gabona— és takarmánymérlegre vonatkozó számításokban és az első nép—

gazdasági mérleg összeállításakor. A trockisták és a ,.jobboldaliak" igyekeztek ki- használni ezeket a hibákat a párt politikája elleni harcukban, de a párt megsem—

misítő csapást mért rájuk. Azoknak a számoknak a tarthatatlanságát és hamis lé- nyegét, amelyekkel a trockisták és a jobboldali elhajlók operáltak, a párt tökéle- tesen leleplezte. A Központi Statisztikai Hivatal munkáját a párt élesen megbírálta.

A párt útmutatásával és segítségével kijelölték a statisztika további erősítésének és továbbfejlesztésének útjait.

A következő ötéves terv (1926—1930) az állami statisztika átszervezésének az időszaka volt, amely arra irányult. hogy erősödjenek a kapcsolatok a statisztikai

(6)

A SZOVJET STATISZTIKA FEJLÓDÉSE

1073

szervek és a tervezési szervek között, emelkedjék a statisztikai munka tudományos

színvonala, s biztosítva legyen az operativitás a Központi Statisztikai Hivatal tevé—

kenységében.

Olyan körülmények között, amikor növekedtek a szocialista elemek a gazda—

ságban, és erősödött a tervszerű irányítás szerepe az országban. nem lehetett meg- békélni azzal. hogy megmaradjanak a fent említett hiányosságok az állami statisztikai szervek munkájában. 1926-ban a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalát átszervezték. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivataláról szóló, a Központi Vég- rehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsa által 1927. május 11-én jóváhagyott ren—

delet értelmében a Központi Statisztikai Hivatalt megbízták a statisztikai munka sza—

bályozásával a Szovjetunió területén, az egységes össz-szövetségi munkatervben elő- irányzott munkák általános irányításával. egyesítésével és ellenőrzésével, valamint a statisztikai műveletek közvetlen végrehajtásával a fenti rendeletnek megfelelően.

A Központi Végrehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsának rendelete a Köz- ponti Statisztikai Hivatalt mindazokkal a jogokkal felruházta, amelyek a Szovjetunió népbiztosságait megillették. Ezt megelőzően — 1926. február 4—én — a Központi Vég—

rehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsának rendelete értelmében a Szovjet- unió Központi Statisztikai Hivatalának vezetője a Népbiztosok Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagja lett. A rendelet kimondta, hogy a Központi Statisztikai Hi-

vatal vezetőjét a Központi Végrehajtó Bizottság nevezi ki.

A Munka és Honvédelem Tanácsának 1927. április 1-i rendelete értelmében a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala mellett megalakult a Statisztikai Tervbi—

zottság, amely a következő feladatokat kapta: a Központi Statisztikai Hivatal, a fő—

hatóságok és szervek össz-szövetségi statisztikai munkatervének összeállítása; a sta—

tisztikai adatok begyűjtési, feldolgozási programjának és rendjének jóváhagyása;

a szövetségi köztársaságok azon statisztikai munkái programjának és szervezési ter—

vének jóváhagyása, amelyeket az össz-szövetségi terv írt elő; a Szovjetunió népgaz—

dasági mérlegének összeállítása, valamint a Szovjetunió népgazdaságának dinami- káját és konjunktúráját tanulmányozó összesítő statisztikai munkák készítése és egyéb funkciók. A Bizottság személyi összetételét a Munka és Honvédelem Tanácsa

hagyta jóvá.

Lényeges mértékben átalakították a Központi Statisztikai Hivatal apparátusá—

nak struktúráját. Az 1927. május 11—én jóváhagyott rendelet azt írta elő, hogy a már létrehozott Statisztikai Tervbizottság és az adminisztrációs—pénzügyi irányítás mellett az addig fennállt több tíz osztály helyett csupán néhány nagy ágazat -— szektor — kerüljön létrehozásra. éspedig a szociális statisztikai, mezőgazdasági statisz—

tikai, iparstatisztikai. munkaügyi statisztikai és forgalomstatisztikai szektor. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal mellett kollégiumot létesítettek, melynek tagjait a Népbiz—

tosok Tanácsa nevezte ki (a korábbi rendelet értelmében addig tevékenykedő kol- légiumot a kormány nem hagyta jóvá).

Ebben az időszakban a Központi Statisztikai Hivatal számos nagy munkát haj—

tott végre: 1926 decemberében lebonyolították az össz-szövetségi népszámlálást, 1927—ben és 1929-ben a parasztgazdaságok széles körű program alapján törté—

nő felmérését, 1928 májusában teljes körű szovhoz—összeirást, 1929-ben kisipari összeírást tartottak. Jelentős mértékben fejlődött a folyamatos mezőgazdasági sta—

tisztika, a kereskedelem— és árstatisztika, a kulturális statisztika, a népességstatisz—

tika és az egészségügyi statisztika.

Az egyik legfontosabb munka volt ebben az időszakban az éves iparstatisztika.

Ennek kérdőíve igen sok mindenre kiterjedt: az iparvállalatok beszámolási évben végzett munkájának alapvető körülményeit és fő eredményeit tudakolta. E felmé-

2 Statisztikai Szemle

(7)

1074 A. J'EZSOV

rések adatainak feldolgozásakor határozták meg először a marxista—leninista köz-

gazdaságtudomány alapján a termelési mutatók számítási módszereit. nevezetesen

a nettó termelés, az állóalapok. a termelési költségek, az energiagazdálkodási mu- tatószámok (az egyesített teljesítőképesség. a munka energiával való ellátottsága.

a termelési folyamatok villamosítása stb.) kiszámításának szabályait. Ebben az időszakban a legrészletesebb iparstatisztikai adatokat az 1926. és 1927. évekre vonatkozóan publikálták. 1927—ben a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Szta—

tiszticseszkoe obozrenie (Statisztikai Szemle) címmel szakfolyóiratot indított, amely—

ben igen széles körű program alapján publikálták a feldolgozott statisztikai adatokat.

A huszas évek második felében születtek meg az ország iparosításának első nagy eredményei. 1929-ben gyökeres fordulat következett be a mezőgazdaság kol- Iektivizálásában. Ugyanebben az évben fogadták el a népgazdaság első ötéves fejlesztési tervét.

Ahogy a tervezés szerepe növekedett a népgazdaság-irányítósban. megnőtt a

statisztika jelentősége is. Sokkal inkább mint bármikor korábban, szükségessé vált,

hogy szoros legyen a kapcsolat a statisztikai és a tervezési szervek között, hogy az egész statisztikai munkát a tervezés szükségleteinek rendeljék alá. hogy az állami statisztika maximális mértékben operatív legyen. Ugyanakkor az állami statisztika még mindig nem biztosította a tervezési szervek megfelelő kiszolgálását, még min—

dig késve szolgáltatta az adatokat. Határozott és gyors fordulatra volt szükség az állami statisztikai szervek munkájában annak érdekében. hogy a statisztikai szervek sokkal aktívabban vegyenek részt a népgazdasági tervezésben. a tervteljesítés el—

lenőrzésében. A megoldás a Központi Statisztikai Hivatalnak az Állami Tervbizott- sággal való egyesítése volt.

Az 1930—tól 1948-ig terjedő időszak. amikor a Központi Statisztikai Hivatal (:

Tervhivatal keretein belül működött. különleges helyet foglal el a szovjet állami statisztika történetében. Ez azzal kezdődött, hogy ,,szervesen" egyesítették a tervezési és a statisztikai szerveket mind a központban, mind vidéken. A Központi Végrehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsa 1930. január 23—i rendelete értelmében a Köz— ' ponti Statisztikai Hivatal, a szövetségi köztársaságok statisztikai hivatalai és helyi szerveik megszűntek önálló intézményekként működni, funkcióikat a tervbizottságok vették át. Ennek a döntésnek megfelelően az Állami Tervbizottságban a Központi Statisztikai Hivatal apparátusából létrehozták a népgazdasági számviteli szektort. _ a köztársasági. határterületi és területi statisztikai szervek apparátusait pedig be- olvasztották a megfelelő tervezési szervekbe. Amiatt azonban, hogy az utóbbiak az idő tájt decentralizált rendszerben tevékenykedtek, megszűnt a statisztikai szervek tevékenységének központosított irányítása, ami a statisztikában elengedhetetlen.

Ezt a durva hibát hamar kijavították. 1931. május 9-én a Népbiztosok Taná—

csa elismerte annak szükségességét, hogy az országban folyó számviteli és statisztikai munka szervezésének és módszertanának központi irányítását fokozni kell. Ezt a feladatot az Állami Tervbizottságra, mégpedig a népgazdasági számviteli szek—

torra bízták. A Központi Végrehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsa 1931. de—

cember 17-i rendelete értelmében ezt a szektort az Állami Tervbizottsóg mellett

működő Központi Népgazdasági Számviteli lgazgatósággá (CUNHU) szervezték át.

Ez a rendelkezés a népgazdasági számvitel köztársasági és helyi szerveit is a Köz- ponti Népgazdasági Számviteli Igazgatóságnak rendelte alá. Az Igazgatóságot fel- jogosították. hogy önállóan terjesszen be javaslatokat, előadásokat. tervezeteket stb. a Szovjetunió legfelsőbb kormányszerveinek mindazon kérdésekkel kapcsolatosan, amelyek a számvitelre vonatkoznak. A rendelet azt is előírta. hogy az lgazga-

(8)

A SZOVJET STATISZTIKA FEJLÖDESE 1075

tóság vezetője egyúttal az Állami Tervbizottság elnökhelyettese legyen, akit a Köz- ponti Végrehajtó Bizottság nevez ki.

1932. február 15—én a Népbiztosok Tanácsa rendeletet hozott. amelynek értel—

mében az Igazgatóság olyan önálló szervvé lett, amely központilag irányította az országban folyó egész számviteli és statisztikai munkát. Helyreállították a köztár—

sasági és kerületi népgazdasági számviteli szervek önállóságát is. Ezeket a szerveket kivonták a helyi tervezési szervek felügyelete alól, és az Igazgatóság központi

felügyelete alá helyezték.

A párt és a kormány nagymértékben gondoskodott az állami statisztika szervei—

nek megerősítéséről. s ennek köszönhető, hogy 1932—ben létrejött a népgazdasági számvitel kerületi és városi felügyelőségeinek hálózata. Ez a hálózat szintén össz—

szövetségi alárendeltségben össz—szövetségi költségvetésből működött. Korábban a Központi Statisztikai Hivatal. majd a Központi Népgazdasági Számviteli Igazgató—

ság vidéken a járási (kerületi) statisztikusok munkájára támaszkodott, akik lényegé—

ben fizetett tudósítók (levelezők) voltak, és főként mezőgazdasági statisztikával fog—

lalkoztak. 1934 őszén az alsóbb állami statisztikai szervek munkájának javítása cél-

jából létrehozták a kerületi felügyelői munkakört (néhány ember minden kerület

ben). lgy ezekben az években megerősödtek az alsóbb állami statisztikai szervek.

Ez új szakaszt jelentett a szovjet statisztika szervezésében.

Az 1930—1941-es időszakban a Központi Népgazdasági Számviteli Igazgatóság számos nagy statisztikai munkát végzett. amelyek közül mindenekelőtt az 1939. évi össz—szövetségi népszámlálást kell megemlíteni. amelyet a kormány magasra érté—

kelt. Nagy munka volt az 1932—ben és 1934—ben végrehajtott össz—szövetségi iparíbe—

rendezés—összeírás. amelynek az volt a célja, hogy meghatározza a berendezések számát. összetételét. állapotát és kihasználtságát. 1932—ben összeírták a fémfeldol—

gozó berendezéseket az iparban és más népgazdasági ágakban, 1934-ben pedig az egyéb ipari berendezéseket. 1932-ben az Igazgatóság szervei az adóösszeírás mellett végrehajtották az első össz-szövetségi állatszámlálást. amely valamennyi gaz—

daságkategóriára kiterjedt; az 1935—1938-as időszakban évente tartottak ilyen ösz- szeírásokat. 1932—ben tartották a kiskereskedelmi hálózat és a kereskedelmi dolgo- zók összeírásót, 1933-ban összeírták a közétkeztetési vállalatokat, 1934-ben pedig

sor került az általános kereskedelmi összeírásra.

Ebben az időszakban az állami statisztika szerveinek munkáját az jellemezte, hogy a Hivatal az egyszeri felvételekről áttért az ipar-, a mezőgazdasági. a kom-

munális stb. vállalatok éves beszámolójelentéseinek feldolgozására.

Míg 1930 előtt a Központi Statisztikai Hivatal az éves iparstatisztikai össze—

írás ún. B kérdőíve alapján kapott adatokat az ipar munkájáról, 1930-tól a szük—

séges ismeretek fő forrásává az iparvállalatok éves beszámolójelentései lettek. Meg kell azonban jegyezni, hogy csak a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács felügyelete alá tartozó nagyvállalatok készítettek éves beszámolójelentéseket. A Hivatal azért, hogy az egész nagyiparról adatai legyenek. évente felmérte az említett B kérdőív se- gítségével azokat a nagyipari vállalatokat, amelyek nem készítettek éves beszámoló- jelentést. A B kérdőív tartalma hasonlított az éves beszámolójelentések programjára.

Az iparvállalatok által folyamatosan küldött beszámolójelentéseket 1937—ig a Legfel- sőbb Népgazdasági Tanács Központi Statisztikai Osztálya összesítette. Mint isme—

retes, az ország iparosítási programjának végrehajtása szükségessé tette az ipar—

irányítás átszervezését. A Legfelsőbb Népgazdasági Tanács helyett egy sor népbiz—

tosságot hoztak létre, a Központi Statisztikai Osztály funkcióit pedig az Igazgató- ság vette át, amelynek feladata lett, hogy a népbiztosságok beszámolói alapján, meghatározott program szerint összesítse az egész nagyipar munkájára vonatkozó

2-

(9)

1076 A. JEZSOV

eredményeket. Az iparvállalatok beszámolójelentéseiket megküldték a területi nép-

gazdasági számviteli igazgatóságoknak is, ami biztosította. hogy területi bontásban

is készülhessenek összesítések. Mindazonáltal ez a beszámolási rendszer sem a mutatók köre, sem pedig a beérkezési és feldolgozási határidők tekintetében nem elégítette ki a tervezés szükségleteit. Ezért a háború előtti utolsó másfél- két évben

fontos munka folyt a beszámolási rendszer felülvizsgálata céljából: utasításokat ad—

tak ki a sürgős havi beszámolójelentések kitöltésére vonatkozólag, megszervezték a

kerületi bontásban történő számbavételt, bevezették a napi és a dekád beszámoló- jelentéseket stb.

A mezőgazdaság kollektivizálása előtt az állami statisztikai szerveknek kellett

megoldaniok a legfontosabb mezőgazdasági termelési mutatószámok begyűjtését

és összesítését. ami a sok millió paraszti gazdaság mellett igen bonyolult és mun—

kaigényes feladat volt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után az adatok fő forrásaivá a kolhozok, a gép- és traktorállomások folyamatos és éves beszámoló—

jelentései váltak.

Az lgazgatóság ebben az időszakban bevezette mind a folyamatos, mind pe—

dig az éves beszámolójelentések rendszeres feldolgozását az ország többi gazda- sági és kulturális ágazata vonatkozásában is.

1941—ben a Központi Népgazdasági Számviteli Igazgatóságot átalakították a Szovjetunió Állami Tervbizottsága Központi Statisztikai Hivatalává. Ezzel egyidejű-

leg visszaállították a helyi statisztikai szervek korábbi elnevezését.

A szilárd beszámolási bázis létrehozása lehetővé tette a mutatószám—rendszer kidolgozását. a beszámolójelentések időszakosságának, feldolgozási rendjének és határidőinek megállapítását. Mindezek az intézkedések jelentősen erősítették az ál- lami statisztikai rendszert. A statisztikai szervek dolgozói közvetlenül részt vettek az Állami Tervbizottság alapvető munkájában, s igy jobban megértették azoknak a kö- vetelményeknek a jellegét is. amelyeket a statisztikával szemben a tervgazdaság támaszt.

Ezzel együtt a statisztikai szerveknek a tervezési szervekkel való egyesítése ne—

gatív következményekkel is járt. Az Állami Tervbizottság keretein belül működő Köz—

ponti Statisztikai Hivatal adatai nem minden szükséges esetben tették lehetővé.

hogy kritikailag értékeljék a tervezést és a népgazdasági tervek teljesítését. Az vi- tathatatlan. hogy a tervezési szervek folyamatos kiszolgálása javult, ugyanakkor azonban a statisztikai szervek egyre kevesebb figyelmet fordítottak a mélyebb vizs- gálatokra és az adatok elemzésére, nem ritkán pedig felhagytak az ország gazda- sági és kulturális életének legfontosabb kérdéseire irányuló összeirásoknak és rep- rezentativ felvételeknek a végrehajtásával. Azért. hogy ezeket a hiányosságokat ki—

küszöbölhessék. intézkedéseket kellett foganatosítani. Elkezdődött azonban a há- ború. s ekkor minden figyelmet olyan más. halaszthatatlan feladatoknak a megoldá—

sára kellett fordítani, amelyeket a háborús idők körülményei diktáltak.

A Nagy Honvédő Háború időszaka (1941—1945) az állami statisztika szempont- jából azzal jellemezhető. hogy azonnal és jelentős mértékben megváltozott a statisztikai munkaprogram, megváltoztak a megfigyelési, a feldolgozási módszerek és

fokozódott az operativitás.6

A Központi Statisztikai Hivatal és alárendelt szervei által ebben az időszakban végzett nagy munkák közül mindenekelőtt a gépi berendezések és anyagok sürgős összeírását kell kiemelni. A_ háború hatalmas emberi és anyagi erőforrások mozgósí—

tását követelte meg. Rendkívül rövid idő alatt fel kellett tárni mindazokat a ki nem

5 Vesztm'k Sztatisztiki. 1975. évi 5. sz. (Lásd: V. Sztarovszkil - A. Jezsov: A szovjet állami statisztika a Nagy Honvédő Háború éveiben. Statisztika! Szemle. 1975. évi 11. sz. 1059—1068. old.)

(10)

használt gépi berendezéseket, anyagokat és.nyersanyagtartalékokat. amelyek a vál- lalatoknál és a gazdaságokban találhatók voltak. Ezt a feladatot a statisztika csak összeírások segítségével tudta végrehajtani. Ám az összeírások előkészítésének, le—

bonyolításának. valamint az adatok feldolgozásának korábbi szervezési módszerei

háborús viszonyok között természetesen nem voltak alkalmazhatók, hiszen hosz- szabb határidőkre alapultak. Már a háború első napjaiban a kormány olyan fel-

adatot állított az állami statisztika elé. hogy tartson összeírást és annak eredmé-

nyeit néhány nap leforgása alatt közölje a kormánnyal. Az összeírások előkészíté—

sével és lebonyolításával, valamint az összeírás eredményeinek közlésével kapcso—

latos munkák és intézkedések teljes komplexumára a kormány általában 7—15 napos határidőket tűzött ki. ritkábban 1 hónapos határidőt. Ez természetesen alapjai- ban felforgatta a határidőkről alkotott szokásos elképzeléseket. mindazonáltal a statisztikai szervek az eléjük állított feladattal sikeresen megbirkóztak. A háború idején összesen 105 sürgős összeírás került lebonyolításra. Az összeírások hallat- lanul szoros lebonyolítási határidőit mindenekelőtt azzal biztosították, hogy az adatokat a vállalatok vagy a kerületi statisztikai szervek távirati úton továbbították Moszkvába. Sok esetben a kitöltési utasításokat is táviratilag továbbították. Az ősz- szes számítást Moszkvában végezték el. A fentiekben szó volt arról, hogy az 1932—

1934-es időszakban az alsóbb statisztikai szerveket megerősítették. Az alsóbb szervek megléte és központosított alárendeltségi viszonya lehetővé tette, hogy a leg- nehezebb feladatokat is gyorsan megoldják, így mindenekelőtt a háborús időszak sürgős összeírásainak a lebonyolítását. El sem lehet képzelni. hogyan tudta volna teljesíteni kötelezettségen a statisztika akkor. ha nem lett volna meg az alsóbb

szervek hálózata.

Jelentős változtatásokat és javításokat hajtottak végre a statisztika minden ága- zatában.

A háború első hónapjaiban az iparstatisztikai munkák súlyos nehézségbe üt- köztek: sok iparvállalat ,,kerekeken" volt, hiszen éppen evakuálták őket az ország keleti részeibe, sok iparvállalat pedig — bár már keleten volt — még helyreállítás alatt állt. Csak 1942 márciusától kezdve kezdtek beérkezni az alapvető fontosságú

beszámolójelentések ezektől a vállalatoktól az illetékes szervekhez. 1942 második

félévében viszont már az egész beszámolási rendszert helyreállították. Az, hogy a háborús célokra szolgáló termelésről sürgősen és állandó jelleggel információkra volt szükség. magával hozta azt is, hogy kibővült a távirati beszámolók köre, így többek között a legfontosabb ipari termékek termelési terveinek teljesítéséről szóló, természetes mértékegységben kifejezett adatok napi és dekádjelentései is távirati

úton kerültek továbbításra.

A háború sok változtatást tett szükségessé a mezőgazdasági statisztika szer- vezésében és programjában is. Ugrásszerűen megnövekedett a mezőgazdaság ál—

lapotára és ekrőforrásaira vonatkozó statisztikai információ operativitása. 1943—tól kezdve a Központi Statisztikai Hivatal szervei évente a július 1—i állapotnak megfe- lelően összeírták a lakosság személyi tulajdonában levő állatokat, a Hivatal meg—

szervezte a hadműveleteknek kitett kerületekből kitelepített kolhozok és szovhozok, 1943—ban pedig a megszállás alól felszabadított kerületekbe visszatelepített gaz—

daságok állatállományának számbavételét.

Annak érdekében. hogy a háborús szükségletek kielégítésére feltárják és mo—

bilizálják az erőforrásokat és kielégítsék az ország bizonyos anyagok — így elsősor-

ban a különösen hiánycikké vált fémek — iránt megmutatkozó elsőrendű fontos-

ságú szükségleteit, a beruházási statisztika végrehajtotta az ideiglenesen leállított.

befagyasztott építkezések számbavételét. A háború végén és különösen a háború

(11)

1078 A. J-EZSOV

utáni első években elsőrendű fontosságra tett szert az elpusztított vállalatok és be-

rendezések helyreállítási munkálatainak számbavétele az ellenségtől visszafoglalt területeken.

A háborús időszakban lényegesen átalakították a közlekedési statisztikát is. Úsz-

szeírták a gördülőállományt. több ízben is összeírták a tehervagonokat. s más szám-

bavételeket is végeztek. A kereskedelmi statisztika nagyobb mértékben került átszer-

vezésre. mint a többi ágazati statisztika, különösen azzal kapcsolatosan. hogy át—

tértek a lakosság norma szerinti élelmiszer- és iparcikk-ellátására.

A háború alatt a Központi Statisztikai Hivatal új statisztikai ágazatot hozott lét—

re. a folyamatos anyagellátási statisztikát. Ez a statisztika ellenőrizte a népgazdaság vassal és színesfémekkel, fűtőanyaggal, olajtermékekkel és a legfontosabb gépi be-

rendezésekkel való ellátására vonatkozó tervek teljesítését.

A háborús idők viszonyai között nehezebbé vált a munka a népességstatisztika területén is. különösen abból kifolyólag. hogy emberek millióit telepítették át az ország nyugati területeiről a keleti területekre. és ezek az emberek más munkára tértek át. Meg kellett állapítani a munkaképes korban levő eltartottak számát, és el kellett végezni egy sor más számítást, többek között arra vonatkozólag. hogy milyen a lakosság életkor és nem szerinti összetétele, a munkaerőforrások mérlegének ösz- szeállítása céljából.

A háborús időszakban sok bonyolult munkát hajtottak végre a munkaügyi statisztika területén is. A kormány több ízben adott feladatokat a Központi Statisztikai Hivatalnak munkaügyi kérdésekben. Különösen fontosak voltak a munkaerőforrások népességcsoportok szerint és területi bontásban, meghatározott időpontra —- példá- ul július 1—re, január 1—re vagy október 1-re vonatkozóan —— összeállított mérlegei.

Bonyolult feladatokat oldott meg az állami statisztika az ellenség által az or- szágban okozott károk megállapítása során és ezzel hatékonyan segítette a német fasiszta megszállók gaztetteinek megállapítására és kivizsgálására létesített Rend-

kívüli Állami Bizottság munkáját.

Nagy munkát végeztek az állami statisztikai szervek a megszállás alól felsza—

badított kerületekben a népesség és az anyagi erőforrások. megmaradt termelési

alapok, a lakásalap, a kulturális értékek számbavételével, a későbbiekben pedig

helyreállításuk operatív megfigyelésével.

A háború utáni első években. amikor az ország a háború okozta sebeit gyó-

gyította, a Központi Statisztikai Hivatal előtt új nehéz feladatok álltak. A Hivatal—

nak nemcsak a népgazdaság helyreállítása során elért eredményeket kellett meg—

figyelnie, hanem a fel nem használt tartalékok feltárása céljából erősítenie kellett azon körülmények elemzését is, amelyek között a helyreállítás folyt. A háború alatt elfogadott adatgyűjtési és -feldolgozási módszereket alkalmazták most is. lly módon a háború befejezésétől 1947—ig 37 sürgős összeírást bonyolítottak le a gépi beren- dezések és anyagok felmérése céljából. valamint egy sor állapotfelvételt a mun—

kások és alkalmazottak nem, életkor, foglalkozás és a munkabér színvonala szerinti megoszlásának megállapítása végett. Összeállították a munkaerőforrások mérle- gelt. Nagy munka folyt a mezőgazdasági statisztika területén: megszervezték a há—

borús események által sújtott kerületek mezőgazdasága helyreállítási munkáinak.

valamint az ország keleti kerületeiben folyó mezőgazdasági munka fejlődésének

statisztikai megfigyelését; újra megkezdték az állatállomány rendszeres évi össze—

írását, megjavították az állattenyésztés helyzetére vonatkozó folyamatos megfigye—

lés szervezését és programját; 1946—tól megkezdték az öntözőhálózattal ellátott föl- deknek és az öntözőhálózat kihasználtságának felmérését; végrehajtották az évelő

növények összeírását.

(12)

A SZOVJET STATISZTIKA FEJLÓDÉSE 1079

A háború utáni első évekre jellemző új társadalmi és gazdasági feltételek ál—

tal támáSztott követelményekből kiindulva sok minden történt az állami statisztika más ágazataiban is, annak érdekében, hogy javítsanak a statisztika szervezésén, és továbbfejlesszék a statisztika módszertanát.

Igen fontos új szakasz kezdődött a szovjet állami statisztika történetében 1948- ban. 1948 augusztusában a Központi Statisztikai Hivatal kivált a Szovjetunió Állami Tervhivatalának állományából, és önálló szervvé lett a Szovjetunió Minisztertaná-

csa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal néven.7

A szovjet statisztika mindent megtett annak érdekében. hogy hozzájáruljon az ország védelméhez és az ellenség megsemmisítéséhez, becsülettel teljesítette a há- borús időkben eléje tűzött feladatokat, kiállta a próbát, működőképességének vizs- gáját. Mindazonáltal a háború bizonyos kárt okozott az állami statisztika fejlesztése ügyének is. Az állami statisztikai szervek sikeresen szolgáltatták a népgazdaság ál- lami irányítása operatív szükségleteinek kielégítéséhez háború idején szükséges statisztikai adatokat, ugyanakkor azonban nem foglalkoztak eleget a begyűjtött adatok elemzésével, nevezetesen azzal, hogy feltárják a népgazdasági ágazatok kö- zötti kapcsolatokat, és vizsgálják a szocialista újratermelés egy sor más problémá- ját. A népgazdaság helyreállítási munkálatainak irányítása, a népgazdaság tovább- fejlesztésének tervezése (: háború utáni első években a statisztikai szervektől mély- reható és sokoldalú, komplex vizsgálatok elvégzését igényelte. Ez pedig szükségessé tette a statisztikai munkák szervezésének továbbfejlesztését.

Meg kell itt jegyeznünk, hogy a kormány nem kapott minden szükséges esetben elegendő statisztikai adatot ahhoz. hogy kritikailag értékelni tudja a népgaz—

dasági tervek teljesítése közben végrehajtott tervmódosításokat.

A Központi Statisztikai Hivatal munkájában más hiányosságok is mutatkoztak:

a műszaki—gazdasági normák statisztikája még csak kezdetleges állapotban volt;

nem volt megszervezve az új technika és a természeti erőforrások statisztikája; lé- nyeges hiányosságok mutatkoztak a minisztériumok és főhatóságok statisztikai te- vékenységének irányításában, így többek között nem volt megfelelő módon megoldva a főhatósági beszámolás hitelességének ellenőrzése; alacsony színvonalú volt a statisztikai munkák gépesítése. Az állami statisztikai szervek és főhatóságok által begyűjtött adatok jelentős részét nem dolgozták fel, nem elemezték kellőképpen, így ezeket a kormány nem használhatta fel.

Az állami vezetésnek és a népgazdaság tervszerű irányításának megnövekedett információigényei a hiányosságok megszüntetését és a statisztikai munka gyökeres javítását követelték. Mindezek a körülmények kiváltották a szovjet állami statisztika

újjászervezésének a szükségességét.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala azt a feladatot kapta, hogy irá- nyítsa a számvitelt és a statisztikát az egész országban; kimondották: a Központi Statisztikai Hivatal fő feladata, hogy hiteles, tudományosan megalapozott statisztikai adatokat dolgozzon fel, és szolgáltasson kellő időben a kormánynak az állami tervek teljesítésének menetéről, a szocialista népgazdaság és a szocialista kultúra

fejlődéséről.

A Központi Statisztikai Hivatal kötelessége, hogy számon tartsa a népgazdaság anyagi erőforrásait és azok kihasználását, hogy elemezze a gazdasági ágazatok fejlődési arányait, hogy segítse elő a tartalékok feltárását a tervek túlteljesítése ér—

dekében. A továbbiakban a párt intézkedéseket is tett a statisztikai szervek mun—

kájában, megmutatkozó súlyos hiányosságok megszüntetése céljából.

" A Minisztertanácsról 1978-ban hozott törvény értelmében a Hivatal neve ez idő szerint a "Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Központi Statisztikai Hivatala". (A Szerk. megj.)

(13)

1080 A. JEZSOV

Súlyos hiányosság volt a sokéves megszakítás a statisztikai adatok publikálásá—

ban. A Nagy Honvédő Háború idején ez teljesen természetes volt. A háború utáni

első években, különösen a nemzetközi reakció által kiváltott ,,hidegháborús" körül—-

mények között szintén szükségesek voltak az ilyen természetű korlátozások. A statisztikai adatok közzétételének hiánya azonban hovatovább hátráltatta a közgazda—

ságtudomány fejlődését. '

A statisztikai adatok publikálásának felújítása, a statisztikai kiadványok egész

sorának megjelentetése mind a központban, mind pedig a helyi szerveknél (: szé- les körű tájékoztatás céljából, valamint a tudományos intézményeknekya szükséges statisztikai adatokkal való ellátása, mindez egyike a legfontosabb olyan intézkedé- seknek, amelyek a közgazdasági és statisztikai munka színvonalának emelését, an—

nak a lenini elvnek a valóra váltását szolgálták. hogy a statisztikát be kell vinni a

tömegek közé.

Megkezdődött évente két olyan statisztikai kiadvány kiadása. amelyek a Szov—

jetunió népgazdaságának fejlődéséről közöltek adatokat (az egyik rövid. a másik szé-

les körű programmal), valamint olyan szakkiadványok periodikus publikálása. cime—

lyek a népgazdaság és a kultúra egyes ágazataira vonatkozólag közölnek adatokat.

1949—ben ismét megindult a Vesztnik Sztatísztiki kiadása, amelyben elméleti és mód-

szertani cikkek mellett a legfontosabb statisztikai munkák végső eredményei is pub-

likálásra kerülnek.

1948-ban a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala mellett létrehozták (: Tudo-

mányos—műszaki Tanácsot. amely 1951. október 30. óta a Tudományos—módszertani

Tanács nevet viseli. A tanács tagjai ismert statisztikus tudósok, különböző felsőfokú oktatási intézmények és tudományos intézmények képviselői. egyes állami intézmé—

nyek dolgozói. valamint a Központi Statisztikai Hivatal magas képzettségű munka-

társai. Mivel a tanács a statisztikával kapcso—latos módszertani kérdések tudomá—

nyos konzultációs központja. a legfontosabb statisztikai munkálatok és összeírások módszertanával, programjával és végrehajtási utasitásával foglalkozik, és javaslatokat dolgoz ki e kérdésekben. Új statisztikai ágazatokat is szerveztek —- a termé- szeti erőforrások. az új technika statisztikáját —. és jelentős mértékben bővítették

más statisztikai ágazatok munkáját is. _

Az ötvenes évek második felében a párt és a kormány egy sor jelentős intézke- dést foganatosított a számvitel. a beszámolás és a statisztika további erősítése ér- dekében. Ez új, nagy lépést jelentett a szovjet állami statisztika fejlődésének útján.

Ezt mindenekelőtt az jellemezte, hogy 1957—ben megvalósult az ipari és épitőipari statisztikai beszámolás központosítása.

E központosítás lényege abban rejlett, hogy ettől kezdve a helyi állami statisztikai szervek a statisztikai beszámolójelentéseket közvetlenül a vállalatoktól és épít- kezésektől kapták, s ők dolgozták fel ezeket az anyagokat olyan programok alap—

ján, amelyek a népgazdaság operatív irányításához és a népgazdasági tervezéshez szükségesek voltak, majd a helyi szervek továbbították a megfelelő adatokat a nép—

gazdasági tanácsoknak, a helyi kormányszerveknek. a szövetségi köztársaságok mi- nisztertanácsainak, a tervbizottságoknak. valamint a pénzügyi és bankszerveknek.

A helyi statisztikai szervektől kapott adatokat a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatala feldolgozta területi, főhatósági és ágazati bontásban, majd az igy nyert ada-

tokat a Szovjetunió kormányának. az Állami Tervbizottságnak, az állami bizottsá-

goknak és más kormányszerveknek továbbította. '

A statisztikai beszámolási rendszer központosítása az állami tervezéssel és a központosított pénzügyekkel együtt a helyi tendenciák elleni harc egyik legfontosabb emelője lett. A központosítás elősegítette az állami fegyelem további erősödé—

(14)

sét és a népgazdasági tervfeladatok sikeres teljesítését. 1958—ban sor került a be—

számolási rendszer központosítására a mezőgazdaságban is.

A beszámolási adatok begyűjtésének és feldolgozásának központosítása a Köz- ponti Statisztikai Hivatalban szükségessé tette az egész állami statisztikai rendszer további erősítését — a kerületi szervektől egészen a központig —, és mindenekelőtt a statisztikai munkák gépesítésének határozott fokozását. Ez lehetővé tette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal egy sor különösen bonyolult összeírást és felvételt végrehajtson. 1959 januárjában a Központi Statisztikai Hivatal lebonyolította az össz—szövetségi népszámlálást. melynek fő eredményeit igen rövid időn belül közzé is tette. Végrehajtásra került egy hatalmas gazdaságstatisztikai művelet: az ország állóalapjainak leltározása és újraértékelése az 1960. január 'l—i (a kolhozokban az

1961. január 1-i) állapotnak megfelelően.

Az 1960-ban elfogadott új rendelet értelmében a Központi Statisztikai Hivatal össz-szövetségi szerv lett. Ugyanakkor teljes mértékben érvényben maradtak az ál- lami statisztika módszertani és szervezési alapelvei. Ez többek között abban nyert ki—

fejeződést, hogy a Központi Statisztikai Hivatal helyi szerveinek finanszírozása teljes egészében továbbra is a szövetségi költségvetés terhére történik. Egyúttal a he—

lyi statisztikai szervek még szorosabb kapcsolatba kerültek a párt-. szovjet— és terve- zési szervekkel. és teljes mértékben biztosították részükre a statisztikai adatokat.

A szovjet állami statisztika fejlődése ezen új szakaszának kezdete az SZKP Központi Bizottsága 1964. novemberi, 1965. márciusi és szeptemberi plénumai által

kidolgozott gazdasági reform végrehajtásával kapcsolatos.

A párt XXlll. kongresszusa teljes mértékben jóváhagyta az említett plénumokon hozott döntéseket az új gazdálkodási rendszerről, amely a központi ágazati irányí- tásnak a szövetségi köztársaságok jogkörének bővítésével való kombinálását, a köz—

gazdasági módszerek szerepének a gazdaságirányitásban való növelését. a terve- zés gyökeres megjavítását, a vállalatok gazdasági önállóságának és kezdeménye—

zésének bővítését, anyagi érdekeltségének fokozását irányozta elő.

Azok a feladatok, amelyek e döntésekből a statisztikára hárultak, szükségessé tették a statisztikai beszámolási rendszer továbbfejlesztését és további központosí- tását. az országban folyó egész statisztikai munka színvonalának emelését.

A gyakorlat azt mutatta, hogy a beszámolási rendszernek az 1957—1958-as idő- szakban végrehajtott központosítása pozitív eredményeket hozó döntés volt (meg—

szűnt a párhuzamosság a beszámolójelentések gyűjtésében, javult a gépi technika kihasználása stb.). Következésképpen az ágazati minisztériumok létrehozásakor szó sem lehetett arról. hogy decentralizálják az alapvető fontosságú statisztikai beszá—

molójelentések begyűjtését és feldolgozását. Az ipar és az építőipar új irányítási rendszerében csupán arról lehetett szó, hogy tovább erősödjék a központosítottság, hogy tovább fejlődjék az egész statisztikai munka, és mindenekelőtt arról. hogy gyor—

suljon a beszámolójelentések átfutása és feldolgozása, hogy az ágazati miniszté- riumok a szükséges információkat rövid idő alatt megkapják.

Az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszerre való áttéréssel kapcsolatban sok bonyolult probléma merült fel a statisztika előtt. A vállalatok és szervezetek eredményeinek mutatószám-rendszer (a termelés értékesítése. nyereség, jövedelme- zőség stb.) segítségével történő értékelése azt a feladatot állította az állami statisztikai szervek, valamint a vállalatok és szervezetek statisztikája elé. hogy részletesen elemezzék a gazdasági tevékenység eredményeit meghatározó tényezőket; ez viszont

új statisztikai vizsgálati módszerek kidolgozását tette szükségessé.

Ebben az időszakban az állami statisztikai szervek összeállították az 1966. évi ágazati kapcsolati ténymérleget.

(15)

1082 A. JEZSOV

A legfontosabb munka, amelyet a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala az ötéves tervidőszak végén végrehajtott, az 1970. évi össz-szövetségi népszámlálás volt. A népszámlálás lebonyolítását a szovjet kormány magasra értékelte.

A kilencedik és a tizedik ötéves terv időszakában az állami statisztikai szervek

megoldották azokat a nagy és bonyolult feladatokat, amelyek a Szovjetunió Kam—

munista Pártja XXlV. és XXV. kongresszusának határozataiből következtek. A Köz—

ponti Statisztikai Hivatal munkáját a következő fő irányokban folytatta: a népgaz- dasági arányok, a népgazdasági és iparági kölcsönös kapcsolatok. a többi anyagi termelési ágazat ágazaton belüli arányainak mélyreható és sokoldalú tanulmányo—

zása, a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek termelése. a fogyasztási és felhal—

mozási alapok közötti arányok tanulmányozása, a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának, valamint a nemzeti jövedelem növekedését elősegítő ténye—L zőknek tanulmányozása, a társadalmi munka termelékenységének tanulmányozása a népgazdaság egészére nézve és ágazatok szerint, a termelési állóalapok kihaszná—

lásának. a társadalmi termelés anyagigényességének. a nyereség és a jövedelmező-

ség növekedését elősegítő tényezőknek. továbbá annak a hatásnak a— tanulmányo-

zása, amelyet az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszer bevezetése a válla—

latok és a népgazdasági ágak munkájára gyakorolt.

Nagy munkát jelentett a mutatószám-rendszernek. nevezetesen a társadalmi termelés hatékonyságának, a munkaerő-, valamint az anyagi és pénzügyi források ésszerű felhasználásának növekedését jellemző mutatószámok, továbbá olyan mu—

tatók tökéletesítése. mint a munkatermelékenység növekedési tényezői, a városi és

falusi népesség életszínvonalának közelítése, a lakosság növekvő fizetőképes ke- resletének árukkal és szolgáltatásokkal való fedezése, az áruválaszték és a lakos—

sági kereslet megfeleltetése. a munkás—. alkalmazotti, kolhozparaszt-családok csopor- tosítása az egy főre jutó átlagos jövedelem szintje szerint, a lakosságnak nyújtott kommunális szolgáltatások. továbbá a munkaerő felhasználása és bérezése a mező- gazdaságban. a kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói bérszínvonalának köze-

lítése. '

Nagy munkát jelentett úgyszintén azon mutatók továbbfejlesztése, amelyek a műszaki haladást jellemzik a népgazdasógban. és nagy munka volt a népgaz—

dasági állóalapok növekedését és megújulását biztositó beruházások felhasználása hatékonyságának. az egyes népgazdasági ágakban és az iparban invesztált eszkö- termelési kapacitásokban a működő vállalatok műszaki felújítása, a termelés gé—

pesítése és intenzívebbé tétele révén bekövetkezett növekedés tanulmányozása. E munka eredményei a vállalatok, építkezések és szervezetek számvitelében és beszá- molójelentéseiben tükröződtek. Meg kell jegyezni, hogy a statisztikai mutatószám—

rendszer továbbfejlesztésével, valamint a számviteli és beszámolási rendszer meg—

javításával kapcsolatos, a fentiekben vázolt munkát a Központi Statisztikai Hivatal az Állami Tervbizottság, a Pénzügyminisztérium, az Állami Munkaügyi Bizottság, az ágazati minisztériumok és főhatóságok részvételével végezte. Ez lehetővé tette. hogy e statisztikai mutatószám—rendszert összekapcsolják az állami terv mutatószám-rend- szerével, és azt is biztosította, hogy meglegyen a módszertani egység a beszámolási

és a tervmutatók között, elősegítette. hogy javuljon az állami tervfeladatok teljesí—

tésének elemzése s meghatározást nyerjenek a népgazdasági ágak fejlesztésének végső eredményei.

A Központi Statisztikai Hivatal egy nagy népgazdasági jelentőséggel bíró, ha—

talmas munkát is végrehajtott: az állőalapok számbavételét és újraértékelését az

önálló elszámolású vállalatok és szervezetek esetében az 1972. január 1-i, a költség-

(16)

A SZOVJET STATISZTIKA FEJLÖDESE 1083

vetési szervezetek esetében pedig az 1973. január 1—i állapotnak megfelelően. Az állóalapok számbavételéből és újraértékeléséből származó adatokat többek kö- zött az amortizációs kulcsok és eszközlekötési járulékok, valamint az ipari termelői

árak pontosítására és más fontos gazdasági intézkedésekhez használták fel.

Nagy munka volt az összes népgazdasági ágazatban rendelkezésre álló forgó- eszközök állapotáról, megtérülési idejéről és képzési forrásainak struktúrájáról szá- mot adó, továbbá a normán felüli és felesleges árukészletek nagyságát feltáró ada—

tok feldolgozásának és elemzésének javítása.

A Központi Statisztikai Hivatal az 1972. évi ágazati kapcsolati ténymérleget mind az egész Szovjetunióra, mind az egyes szövetségi köztársaságokra összeállította.

Továbbfejlődött a népességstatisztika, a munkaerőforrások statisztikája és a munkaügyi statisztika. amikor is különös figyelmet fordítottak a munkatermelékeny—

ség faktoranalízises módszereinek a továbbfejlesztésére. Ezzel kapcsolatosan spe- ciális statisztikai vizsgálatokat hajtottak végre az iparban és az építőiparban.

Rendszeresen megfigyelték a termelésirányítás szervezésének továbbfejleszté- sét, így többek között figyelemmel kísérték az ipari termelési egyesülések, az új ter—

vezési és gazdasági ösztönzési rendszerben működő építő—szerelő trösztök, valamint a teljesen önálló elszámolásban működő szovhozok létrehozását és munkasi- kereit. Megkezdődött a mezőgazdasági termelés új szervezeti formáinak — a gaz- daságok közötti, agrár—ipari egyesüléseknek és vállalatoknak — tanulmányozása.

Elvégezték a párt által kitűzött szociális intézkedések széles körű programjának elemzését. Speciális felmérésekkel vették számba a munkások és alkalmazottak bér- emelésének eredményeit. Fejlődött a környezetvédelmi statisztika.

A tizedik ötéves terv eddig eltelt két évében a statisztikai szervek jelentős mun- kát végeztek: rendszeresen elemezték a népgazdaságfejlesztési állami, valamint a

kapcsolódó tervek és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséről szóló adato-

kat. Ezeknek az elemzéseknek következtetéseit megküldték az irányító és tervezési szerveknek.

A Központi Statisztikai Hivatal megkezdte az éves ágazati kapcsolati ténymér—

legek kidolgozását a népgazdaság 18 ágazatára és az iparra. Ily módon az ága- zati kapcsolati mérlegek rendszeres statisztikai feldolgozásokká váltak, és fontos

helyre kerültek a társadalmi—gazdasági statisztika rendszerében.

Az 1975. évi fűtőanyag- és energetikai ténymérleg lehetővé tette, hogy meg—

állapítsák valamennyi. fűtőanyag— és energiafajta termelésének és fogyasztásának mennyiségét és struktúráját az egész országra, az egyes köztársaságokra és terüle- tekre vonatkozóan, továbbá azt, hogy meghatározzák a különféle fűtőanyagokat és energiafajtákat termelő, illetve fogyasztó kerületek között fennálló gazdasági kap—

csolatokat.

A statisztikai szervek egyik legnagyobb jelentőségű munkája az 1978. január 1—i állapot alapulvételével végrehajtott össz-szövetségi állatszómlálós volt.

Reprezentatív felvételek segítségével vizsgálták: a gépi berendezések állomá- nyát, forgalmát és kihasználását az egyes nehézipari ágazatokban; az ipari mun- kaerő-vándorlás okait; felmérték az üzembe helyezendő objektumokat annak fel—

tárása céljából, hogy a gépi berendezések szállítási határidői mennyiben feleltek meg az objektumokra és kapacitásokra megállapított üzembe helyezési határidők- nek; vizsgáltak bizonyos közszükségleti cikkeket termelő vállalatokat a termelés'jö- vedelmezőségének feltárása céljából stb.

Állapotfelvétel segítségével tanulmányozták a munkások és alkalmazottak lét—

számát nem, életkor és a munkában eltöltött idő szerint, ami lehetővé tette a ká—

derkérdés elemzését az egyes népgazdasági ágakban.

(17)

1084 JEZSOV: A SZOVJET STATISZTlKA FEJLÖDÉSE

A Központi Statisztikai Hivatal nagy figyelmet szentel az 1979. évi össz—szövet-

ségi népszámlálás végrehajtásának és feldolgozásainak előkészítésére.

A Nagy Október 60. évfordulója alkalmából jubileumi statisztikai kiadványok láttak napvilágot.

Az állami statisztika továbbfejlesztése a rendszer minden szintjén az adatgyűj—

tés és a számviteli—statisztikai információfeldolgozás gépesítésének fokozása mellett

történik.

Az SZKP Központi Bizottsága 1977. decemberi plénumának a határozatai és L.

!. Brezsnyevnek a plénumon elhangzott beszéde tartalmazza azoknak az akcióknak a programját, amelyeknek a végrehajtása lehetővé teszi a párt XXV. kongresszusa határozatainak a valóra váltását. Ilyen körülmények között új feladatok merülnek fel

az állami statisztika szervei előtt. E feladatokat részletesen jellemezte L. M. Volo—

darszkij, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának elnöke a Vesztnik Sztatisz-

tiki jelen számában megjelent cikkében. (Lásd a Statisztikai Szemle jelen számá-

ban az 1061—1066. oldalakon.)

,, PE3POME

Hacronman CTaTbH nemre-res BeHl'epCKHM nepeavom ouepxa ,,OCHOBHbIe eexu pas—

anrnrcoaercxoű rocynapcmeHHoü crarucruuu", onyönuxoaaHHoro : Homepe 7 mypHana ,,Becmmt cramcmun" sa 1978 ron cvp. 10—25.

SUMMARY

The article is the Hungarian version of a study published in Vestnik Statístiki, 1978. No.

7. (pp. 10—25.) entitled ,.Osnovie vehi razvitiya sovetskoy gosudorstvennoy statistiki" (Main Stages of the Development of the Soviet State Statistics).