• Nem Talált Eredményt

Az állami statisztika fejlődésének egyes kérdései

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az állami statisztika fejlődésének egyes kérdései"

Copied!
14
0
0

Teljes szövegt

(1)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA FEJLÓDESÉNEK EGYES KÉRDÉSEF

VEGVÁRI JENÖ

A statisztikai tevékenység —— mint minden emberi tevékenység -- állandóan (: vól-

tozás, a fejlődés állapotában van. A munka új. progressziv elemei rendszerint fako- zatosan. lépésről lépésre. hosszabb érlelődési szakaszok után válnak a rendszeres

statisztikai gyakorlat részévé. s a haladás általában differenciáltan, egyenlőtlenül

— nem valamennyi területen egyidőben -— megy végbe. Az ilyen fejlődés jól áttekint—

hető. könnyen irányítható, s nem jár megrózkódtatásokkal.

A hivatalos magyar statisztikai szolgálat több mint egy évszázados múltját át-

tekintve viszont nem nehéz arra a következtetésre jutni. hogy — szemben a korábbi

időszakokkal — az utóbbi 1—2 évtizedre nem a leirt fokozatosság jellemző. ebben az időszakban a fejlődés jóI érzékelhetően felgyorsult, és a statisztikai tevékenység

minden területére és fázisára kiterjedt. Állandósult a nyomás a statisztikai szolgá- latra újabb és újabb statisztikai információk begyűjtése és szolgáltatása. az infor—

mációs folyamatok radikális lerövidítése érdekében. Új tendenciák bontakoztak ki a statisztikai módszertan fejlődésében, a számítógépek megjelenése pedig részben vagy egészben átalakította. módosította a statisztikai alapfolyamatokat.

Szokták az ezt megelőző időszakot a statisztika ,,precomputer" szakaszának, a je- lenlegit vagy a most kialakulót pedig a statisztika ,,számitógépes" korszakának ne- vezni, utalva arra, hogy a korunkban végbemenő változások egy része valamilyen módon kapcsolatban van a számítógépeknek (: statisztikában történő alkalmazásá—

vaI. Nem érdektelen ezért áttekinteni a kétségtelenül érvényesülő és tapasztalható új tendenciákat, megitélni, hogy az állami statisztika rendszere jelenleg. a hetvenes években. Magyarországon, fejlődésének milyen periódusába érkezett, véleményt for-

málni a fejlődés jellegéről és irányzatairól.

Egy új fejlődési szakasz tényének és a fejlődés jellegének kérdését több oldal- ról vizsgálhatjuk.

.,A statisztika — mint gyakorlati tevékenység — tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk (adatok) gyűjtése, feldolgozása és eIemzése. en- nek alapján a vizsgált jelenség egészének tömör. számszerű jellemzése."1 Ez a de- finició jól fejezi ki a statisztikai tevékenység lényegét.

Ha abból indulunk ki. hogy a statisztikusok gondja ,,a vizsgált jelenség tömör, számszerű jellemzése". akkor aligha beszélhetünk az állami statisztika fejlődésének

' A Statisztikai Szemle cikkei —- igy a jelen cikk is mindenkor a szerző egyéni nézeteit, felfogását.

álláspontját fejtik ki. és nem egyeznek szükségképpen a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos áIIáspantjá- _ val. (A szerk. megjegyzése.)

1 Lósíid: Köves Pál Párniczky Gábor: Általános statisztika. Közgazdaságl és Jogi Könyvkiadó. Budapest.

1973. 21. o .

(2)

VEGVÁRI: AZ ÁLLAMI STATISZTIKA 1005

új periódusáról, hiszen száz éve is, ma is és feltehetően a jövőben is, ez volt és marad az alapprobléma. lgaz, közben a statisztika tudománya is fejlődik, módszerei gazdagodnak és finomodnak, bővül az az eszköztár, amely a társadalmi és gazda- sági jelenségek valósághű, pontos, ellentmondásmentes leírására rendelkezésre áll.

A statisztikai elmélet eredményei azonban viszonylag lassan szivárognak át a sta—

tisztikai gyakorlat területeire, a fejlődés ilyen értelemben korántsem rohamos üte- mű, és nem ad alapot arra. hogy korunkban az állami statisztika fejlődésének új szakaszáról beszéljünk.

Az állami statisztika fejlődésének vizsgálata más oldalról abból indulhat ki, hogy az állami statisztika tárgya a tömegesen előforduló jelenségek sajátos halmaza: a társadalmi és gazdasági élet jelenségei. Ezek a tömegjelenségek a statisztika más alkalmazási területein (például a természettudományokban) vizsgált statisztikai so—

kaságoktól alapvetően különböznek abban, hogy maguk is dinamikusan fejlődnek, s fejlődésük egyre gyorsul. A társadalmi és gazdasági jelenségek fejlődése, a vizsgált folyamatok gyorsulása különböző áttételeken keresztül hatással van a statisztikai gyakorlatra, a hatások pedig mint az állami statisztikával szembeni új és fokozódó követelmények nyilvánulnak meg, és késztetik, ösztönzik a statisztikai gyakorlat fej- lődését. E követelmények tartalmi és szervezési kérdésekre egyaránt kiterjednek.

A következő és leglátványosabb tényező, amely az állami statisztika rendszeré- nek jelenkori fejlődését befolyásolta és befolyásolja: a számítógépek megjelenése és ezzel a statisztikai tevékenység tárgyi feltételeinek gyors átalakulása. A számitó- gépek. mint ismeretes, nem passzív elemei annak a rendszernek, amelybe beépül- tek. Környezetükre gyakorolt hatásuk az információ-rendszerekben. tehát az állami statisztikában is igen erőteljes, sokoldalú, és nem korlátozódik csupán a feldolgo-

zás folyamatára. '

Annak megítélése tehát, hogy az állami statisztika rendszere korunkban fejlő—

désének milyen szakaszában van, úgytűnik, két oldalról történhet:

—— a statisztika2 vizsgálati körébe tartozó jelenségek és ebből következően a statisztiká- val szembeni követelmények fejlődésének odaláról,

— a statisztikai tevékenység tárgyi feltételei fejlődésének oldaláról.

!. A STATISZTlKÁVAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK FEJLÖDÉSE

A statisztikával szembeni követelmények fokozódása elsősorban a módszertan

* fejlődésében, a módszertan területén új feljődési irányzatok kibontakozásában nyilvánul meg.

A statisztikai módszertan fejlődése

A statisztikai gyakorlat fejlődése során kialakultak a statisztikának azok az ágai.

amelyek a társadalmi és gazdasági élet különböző szféráiban és ágazataiban vég- bemenő folyamatok számbavételére alkalmas sajátos módszertanok révén mint ön- álló szakstatisztikák illeszkedtek be a statisztikai szolgálat tevékenységi körébe. Erre a fejlődésre hosszú ideig a differenciálódás volt a jellemző. A társadalmi munka—

megosztás fejlődése, a társadalmilag szervezett tevékenységek specializálódása és differenciálódása nyomán új szakstatisztikák alakultak ki (az utóbbi évtizedekben például az építőipari statisztika, a beruházási statisztika, a tudományos kutatás sta—

tisztikája stb.).

2 Itt és a továbbiakban az egyszerűség kedvéért a "statisztika" kifejezést a ,,mogycr állami statisztika rendszere" értelemben használom.

(3)

1006 VEGVAR! JENÓ

A statisztika viszonylag hosszú fejlődési szakaszát egyebek között az jellemezte, hogy a statisztika nem fedte le a társadalmi és gazdasági jelenségek teljes körét, a statisztikai tevékenység ilyen értelmű kiszélesedése és kiteljesedése a társadalom igényeitől függő fokozatosság útján ment és megy végbe. Ennek a fejlődési szakasz—

nak egy másik vonása az volt. hogy a szakstatisztikák által produkált adatállomá—

nyok bármilyen jó! jellemezték is az adott területet, nem voltak alkalmasak, és az adatok feldolgozásával, csoportosításával sem voltak alkalmassá tehetők a társa—

dalmi és gazdasági jelenségek közötti összefüggések rendszerének ellentmondás- mentes ábrázolására, a szakstatisztikák produktumai — egymástól függetlenül tör—

ténő fejlődésük 5 megfelelő közös módszertani alapok hiányában —— tartalmilag nem illeszkedtek harmonikusan egymáshoz. '

Az utóbbi évtizedekben. a gazdasági növekedés intenzív vonásainak erősödé- sével. a tudományos—technikai haladás felgyorsulásával egyre nyilvánvalóbbak és

közvetlenül érzékelhetők lettek a társadalmi és gazdasági jelenségek közötti össze—

függések, hatások és kölcsönhatások.

% A születési mozgalom hatása például az oktatási tevékenység terjedelmére és körülményeire. majd a népgazdaság munkaerő—állományára logikailag mindig is egyértelmű volt. A munkaerő-tartalékok felszívódása. illetve a gazdasági növekedés intenzív szakaszának az elérése viszont ezt a logikai láncot (születési mozgalom—ok-

tatás—munkaerő—állomány) a fontos társadalmi—gazdasági döntések szférájába emelte. Ebben a láncolatban az okozati összefüggések nem egyirányúak: nemcsak

a születési mozgalom gyakorol hatást közvetlenül (például a gyermekgondozási se—

gély tömeges igénybevétele révén) és természetesen hosszabb távon is a munkaerő—

állomány nagyságára, hanem a gazdasági növekedés és körülményei is hatást gya- korolnak a születési mozgalomra, annak fő tendenciáira és jelenlegi intenzitására

(például a lakásépítés vagy a jövedelemelosztás útján).

Ez a kézenfekvő példa csupán illusztrálja azokat a szoros. közvetlen, valamint áttételes, közvetett összefüggéseket, amelyek a társadalmi és gazdasági jelensége- ket összekapcsolják egymással. s amelyek hatással vannak a társadalmi—gazdasági élet egy további. egyre fontosabbá váló szférájára. a környezetre is.

Az összefüggéseknek és a kapcsolatoknak ez a rendszere nemcsak megukat a jelenségeket. hanem az ezekkel kapcsolatos döntéseket is összekapcsolja egymás- sal. erősödik a döntéseknek egymásra gyakorolt hatása. A gazdaságirányitásnak egyik nem ritka problémája éppen az, hogy valamely döntés (gazdasági szabályozó, jogszabály stb.) a kívánt cél mellett (vagy helyett) nem várt és nemkívánatos hatáso—

kat is eredményez, olyan összefüggésekre is hatást gyakorol, amelyek a döntés meg—

hozatalakor figyelmen kívül maradtak.

Mindezek következtében mind indokoltabbá válik és egyre fontosabb lesz. hogy a döntéseket előkészítő információk az adott probléma valamennyi fontos közvet—

len és áttételes összefüggésére rámutassanak.

A statisztika a maga döntéselőkészítő szerepét akkor képes jól betölteni. ha módszertanában visszatükröződik a lényeges és tartós társadalmi és gazdasági ösz—

szefüggések és kapcsolatok teljes rendszere, valamint ennek a rendszernek az ösz- szefüggései a környezetben lezajló folyamatokkal.

Eza — nem mai ——felismerés indította el a statisztikai módszertan fejlődésének azt a folyamatát. amelyet integrálódásnak nevezhetünk. Az integrációs folyamat el—

sőként a gazdaságstatisztikában indult meg. és haladt előre. Olyan gazdaságsta—

tisztikai rendszer alakult ki. és van kiteljesedőben, amelynek középpontjában a nép- gazdasági elszámolások rendszere áll. Ez az ágazati statisztikáknak nemcsak a közös elemeit integrálja. hanem elveket és követelményeket határoz meg az egész gaz-

(4)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA 1007

daságstatisztiko számára. a statisztikai módszertan olyan eszközeinek alkalmazá—

sával, mint például az ágazati kapcsolatok mérlege.

Némi fáziskéséssel jelenleg folyik a társadalomstatisztika ágazatainak egységes rendszerré történő szerveződése, valamint a környezeti statisztika rendszerének ki—

alakítása.

A környezeti statisztika a környezet állapotával és a környezet védelmére tett intézkedések szükségességével összefüggésben várhatóan gyorsan fog fejlődni. Er- demes ezért röviden áttekinteni a környezeti statisztika helyét a statisztika rendsze—

rében.

A környezeti statisztika tárgya az ember természeti és művi környezete, a kör- nyezeti statisztikai megfigyelések célja a környezetben lezajló folyamatok számsze—

rű jellemzése. E célból kidolgozásra kerülnek a környezeti statisztika sajátos fogal- mai, csoportosításai, és kialakulnak -- kialakulóban vannak —- a környezeti statisztika szakterületei. Ilyenek

a földterület és a föld feletti bioszféra, -— a víz (a vízminőség),

a hulladékok, _,a levegő állapota, - a zaj.

— a települési környezet

statisztikai megfigyelésével kapcsolatos szakterületek, valamint a környezetvédelmi

beruházások statisztikája.3 —

A környezeti statisztika az emberi tevékenység eredményeit és következményeit a statisztika szempontjából új dimenzióban, a statisztika egyéb területeitől eltérő kategóriák, fogalmak és csoportosítások alkalmazásával írja le. Az állami statisztika vizsgálati körébe tartozó jelenségek hordozóinalanyai körébe — a gazdasági alanyok (gazdaságstatisztika) és az emberek, személyek (társadalomstatisztika) mellé — egy új, nem ..címezhető", közvetlenül nem azonosítható közeg kerül, az ember környe—

zete. A környezeti statisztika ebben különbözik a már kialakult szakstatisztikáktól.

A környezet állapotára utaló adatok nagy része szerves részét képezi a külön- böző, már létező szakstatisztikáknak (a környezetvédelmi beruházások adatai a be—

ruházási statisztikának, a vízminőség adatai a vízügyi ágazat statisztikájának stb.).

A környezeti statisztika ezeket azáltal teheti egységes környezetstatisztikai rendszer részévé. hogy olyan egységes elveket, módszertani követelményeket határoz meg, amelyek valamennyi szakstatisztikában (ágazati statisztikában) érvényesülnek.

A környezeti statisztika ezen integráló szerepköre. valamint várható intenziv fej- lődése alapján talán nem túlzás olyan három pólusú statisztikai rendszer kialakulá- sára számítani. amely a gazdasági, a társadalmi és a környezeti folyamatokat leíró gazdaságstatisztikai, társadalomstatisztikai és környezeti statisztikai alrendszerekből áll. A három alrendszer természetesen nem független, nem lehet független egymás- tól: módszertanuknak ki kell fejeznie a társadalmi. a gazdasági és a környezeti fo- lyamatok közötti hatásokat és kölcsönhatásokat. Itt olyan hatásokról és kölcsönha- tásokról van szó. mint például a gazdasági növekedés hatása a társadalom osztály- és rétegszerkezetére, valamint a környezet állapotára. a népmozgalmi folyamatok befolyása a munkaerő-állományra és a termelési tényezők összetételére vagy a kör—

nyezet állapotának a hatása a népesség migrációjára, a népgazdaság növekedési ütemére és a beruházások szerkezetére stb.

3 Lásd: Barta Barnabás: A környezeti statisztika kialakításának hazai és nemzetközi vonatkozásai. Sta- tisztikai Szemle. 1976. évi 10. sz. 996—1001. old.

(5)

1008 VEGVARI JENÖ

A három alrendszerből 'álló statisztika ennek az összefüggés- és kapcsolatrend- szernek a tükrözését módszertanában a következő eszközökkel biztosíthatja.

1. A társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok és állományok fő kategóriái, fogalmai, csoportosításai közösek. Mindhárom alrendszerben azonos értelmük és tar—

talmuk van a társadalmi, pénzügyi és reálfolyamatok fogalmainak, azonosan értel-

mezettek a közöttük fennálló összefüggések, és közösek az alapvető osztályozások

(ágazatok, szektorok, társadalmi osztályok és rétegek, területi egységek és települé- sek stb. osztályozásai).

2. Az alrendszerek kapcsolódási pontjain a közös elemek a kapcsolódó rendsze- rek követelményei szerint többféleképpen csoportosíthatók. (A fogyasztói árakra. a la- kosság jövedelmeire és fogyasztására vonatkozó adatok például gazdasági össze- függéseik és társadalmi osztályok, rétegek szerint, a népesség gazdasági aktivitásá- ra vonatkozó adatok nemek, korcsoportok és népgazdasági ágak szerint, a földte—

rületet ért környezeti ártalmak az ártalmak fajtái és mezőgazdasági művelési ágak szerint egyaránt csoportosíthatók stb.).

3. Az egyes szakstatisztikák módszertana, fogalmi rendszere. kettős követelmény- nek tesz eleget:

— konzisztens önmagán belül;

— logikailag és tartalmilag harmonikusan, ellentmondásmentesen kapcsolódik mindhá—

rom — azaz a gazdaságstatisztikai, a tórsadalomstatisztikai és a környezeti statisztikai -— rend- szerhez.

Egy olyan szakterületen, mint például a lakásstatisztika, ezek a követelmények azt jelentik, hogy a lakásépítés, a lakásberuházás, a lakásmegszűnés, a lakásfel- szereltség, a lakásellátás stb. fogalmai és az ezeket kifejező adatok — amellett, hogy maguk is összefüggő rendszert alkotnak — szervesen illeszkedjenek a gazdaságsta- tisztikába (lakásépítés, lakásberuházás, lakásmegszűnés), a társadalomstatisztikába (lakásellátás) és a környezeti statisztikába (például a lakások felszereltségével ösz—

szefüggésben). _

Hasonlóképpen lehetne megfogalmazni például az egészségügyi ellátással kap- csolatos követelményeket (egészségügyi beruházások, egészségügyi szolgáltatások,

a környezettel kapcsolatos egészségi ártalmak stb.).

Általánosítva: a statisztika különböző vizsgálati területein (ágazati és egyéb szakstatisztikák) a módszertannak logikailag és tartalmilag egyidőben mindhárom rendszer követelményeinek eleget kell tennie. A statisztikai módszertant tehát a ver- tikális jellegű (gazdaságstatisztikai, társadalomstatisztikai, környezeti statisztikai) és a horizontális jellegű (ágazati és egyéb szakstatisztikai) összefüggések és kapcso-

latok láncolata fűzi egységes rendszerbe.

4. Erre a logikai vázra épül és a statisztika így értelmezett tartalmi egységét tartja fenn a statisztikai fogalmi rendszer. A fogalmi rendszer a statisztikában hasz- nált fogalmak és osztályozások, valamint az ezek tartalmát meghatározó, rögzítő és normatív előírásként funkcionáló definíciók tartalmilag egységes, összehangolt és ellentmondásmentes rendszere. Ebben a rendszerben

- minden címszóhoz (deszkriptorhoz) csak egy meghatározás (definíció) és minden meg- határozáshoz csak egy címszó tartozik. tehát szinonímákat és homonímókat nem tartalmaz:

— a tartalmi meghatározások egyben a statisztika teljes rendszerében éwényes. kötele- ző erejű előírások és mint statisztikai szabványok (szabványos tartalmú fogalmak, szabványos

osztályozások) funkcionálnak;

— a statisztikai rendszer egyik fontos módszertani jellegű funkciója a fogalmi rendszer aktualizálása, hozzáigazítása a statisztika által vizsgált jelenségek tartalmában bekövetke-

zett változásokhoz;

(6)

Az ÁLLAMI STATISZTIKA 1009

— a rendszer dokumentációjából az érvényüket vesztett előirások (definíciók) nem kerül- nek ki. csupán érvényességük időtartamát rögzítik; ily módon a dokumentáció az idősorban

lerakódó teljes adatállomány tartalmáról tájékoztatást nyújt.

A statisztika tehát —- összefoglalóan — a vizsgálati körébe tartozó jelenségek

fejlődése s a vele szemben támasztott fokozódó követelmények természete következ- tében olyan rendszer irányába fejlődik, amelyben az egységesen érvényesülő elvek.

követelmények és módszertani előírások, az összehangolt fogalmi rendszer. a külön- böző szakstatisztikákat egységes statisztikai rendszer részévé teszik.

A statisztika nemzetközi jellegének erősödése

Az az összefüggés- és kapcsolatrendszer, amelynek statisztikai eszközökkel tör- ténő leírása az állami statisztika feladata, túlterjed az országhatárokon. A nemzeti gazdaságok integrálódási folyamata és függése a világgazdaság helyzetétől köz- ismert. Ismert például az is. hogy a környezetben lezajló folyamatok szabályozása sem oldható meg kizárólag az országhatárok keretei között. A politikai, regionális és sok tekintetben világméretű integrálódási tendenciák a hazai gazdasági. társa—

dalmi és környezeti problémák megítélésében egyre nagyobb szerepet játszanak. a vezető szervek ma sem és a jövőben egyre kevésbé nélkülözhetik döntéseik során a környező szűkebb és tágabb világ állapotáról és fejlődési tendenciáiról szóló gyors és szakszerű információkat.

Ezek az igényelt információk nyilván sokrétűek és statisztikai adatokkal gyak- ran nem is kifejezhetők. Valószínű azonban, hogy a nemzetközi statisztikai adatok

célszerű körének rendszeres publikálása segítheti az egyéb információk értelmezé-

sét és természetesen maguknak a döntéseknek a megalapozását is.

Statisztikai rendszerünk fejlődésének ezért egy további iránya a statisztikai te- vékenység nemzetközi vonásainak az erősödése lehet. A fejlődés két ága látszik va—

lószínűnek:

— a más országokról szóló statisztikai adatok rendszeres gyűjtése, csoportosítása (fel- dolgozása), tárolása és folyamatos publikálása az adatoknak viszonylag széles körében, cél—

szerű gyakorisággal, biztosítva a hazai adatokkal való összehasonlíthatóságot;

a hazai statisztika további folyamatos közelítése a nemzetközi statisztikai szervezetek módszertanához, illetve az ezekhez való kapcsolódás módszertani alapjainak erősítése.

A különböző országok statisztikai adatai összehasonlíthatóságárnak feltételeit hosszú távon a nemzeti statisztikáknak a nemzetközi statisztikai rendszerekhez való közelítése. a nemzeti statisztikák módszertani jellegű fokozatos integrálódása te—

remtheti meg. Addig is fontosnak látszik a megfelelő módszertani alapok megterem- tése nyomán olyan számítástechnikai programok alkalmazása. amelyek az összeha—

sonlithatóság érdekében az adatokkal végzett műveleteket automatizálják. Mivel ese—

tünkben a KGST és az ENSZ statisztikai szervezeteinek módszertani ajánlásaihoz egyaránt alkalmazkodni kell, ez utóbbi megoldás hosszú távon is fontos lehet.

A statisztikával szembeni követelmények fejlődése tehát — a hazai statisztika egységes rendszerré történő szerveződése mellett — a publikált adatállomány és a

módszertan nemzetközi jellegének és vonásainak erősödését igényli.

A statisztikai információk iránti igények mennyiségi növekedése

A változó követelmények egyik további, összetett és ellentmondásos csoportja

az információrobbanásnak nevezett jelenség, amely természetesen a statisztikát

is közvetlenül érinti.

5 Statisztikai Szemle

(7)

1010 VÉGVARI JENÖ

Az információrobbanásnak a statisztika nyelvén megfogalmazott főbb össze-

tevői a következők: '

— igen gyors ütemben bővülnek az új statisztikai infofmációk iránti igények. mind szé—

lességben. mind mélységben (részletezettségben);

—— növekednek a tájékoztatás gyorsaságára vonatkozó követelmények; _

— egyidejűleg — más oldalról —- társadalmi érdekek fűződnek az adminisztráció országos méretű csökkentéséhez és egyszerűsödéséhez.

Indokolt itt megjegyezni, hogy a statisztika a tervgazdálkodás. illetve a szocia- lista tulajdonvíszonyok körülményei között olyan kedvező működési feltételekkel ren—

delkezik, amelyek lehetővé teszik a társadalmi és gazdasági jelenségek széles köré—

ről mélyen tagolt. módszertanilag összehangolt adatállományok kialakítását és elem- zését. A társadalmi és gazdasági vezetés. a népgazdasági tervezés és irányítás sta- tisztikai információk iránti tényleges szükséglete az éppen adott helyzet követelmé-

nyein túl nagy mértékben függ a gazdaságirányítás rendszerétől. A gazdaság in—

direkt eszközökkel történő irányítása a tervutasításon alapuló rendszerhez képest növeli a gazdasági folyamatok lefolyását visszatükröző statisztikai adatok iránti igé- nyeket, a folyamatok irányítása. kézben tartása ugyanis feltételezi a vezető szervek sokoldalú, az okok és okozatok mélyebb összefüggéseit is felmutató informálását.

A statisztikai információk iránti mennyiségi igények bővülése, a tájékoztatás gyorsaságára vonatkozó követelmények fokozódása statisztikánkkal szemben az utóbbi évtizedben részben a gazdaságirányítás megváltozott rendszeréből fakad.

Ebből és más körülményekből kifolyólag állandósult a nyomás a statisztikai szolgálatra újabb és újabb információk termelése érdekében. és a statisztikának egyik állandó feladatává vált a különböző funkcionális, ágazati és regionális irá—

nyító szervek által megfogalmazott adatigények elemzése, összevetése a feltétele- zett (pontosan nem ismert) reális szükségletekkel, a rendelkezésre álló kapacitások—

kal és az adatokat szolgáltató adminisztratív apparátus terhelésével. A döntések gyakran már csak azért is problematikusak, mert fennáll annak a veszélye. hogy a visszautasított igények egy része nem ellenőrzött, illegális információs csatornákat

keres magának.

Nem várható, hogy a statisztikai adatok iránti igények a jövőben számottevően mérséklődni fognak. Erre a helyzetre a statisztika — figyelembe véve a másik irány- ból érzékelhető nyomást és a rendelkezésre álló kapacitás korlátait - amellett. hogy az új igények kielégítését a feleslegessé váló információk elhagyásával is ellensú-

lyozza, a következőképpen reagálhat: ;

1. továbbfejleszti azt a funkciót, amelynek a reális új információigények öntevékeny fel- tárása és a benyújtott igények elemzése a feladata; ennek keretében keresi. hogy az új ígé—

nyeket miként lehet a meglevő adatállomány alapján kielégíteni, és olyan adatnyilvántartó rendszert fejleszt ki. amely áttekintést ad a rendelkezésre álló adatok teljes állományáról;

2. kifejleszti, illetve továbbfejleszti azokat az elemzési technikákat, amelyek segítségével a meglevő adatokból új információk nyerhetők, és megbízható módszertani alapokra helye- zi az esetenként legkedvezőbb megoldásnak látszó becsléseket;

3. kifejleszti az adatok tárolásának azt a rendszerét, amely lehetővé teszi az adatállo- mányhoz való gyors hozzáférést, a tárolt adatokkal végzett műveletek gyors lefolytatását, te- hát az információigényeknek a meglevő adatállomány alapján történő gyors kielégítését.

II. A STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉG TÁRGYI FELTÉTELEINEK FEJLÖDÉSE

A statisztika jelenkori fejlődésének másik fő tényezője a statisztikai tevékenység tárgyi feltételeinek fejlődése. Ebben a tekintetben az alapvető változás: (: SZÖWÁESL'M

gépek alkalmazása a statisztikában.

(8)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA 1011

A számítógépek megjelenése az állami statisztikai szolgálatban elindított egy ; objektív folyamatot s ezzel egyidejűleg egy szemléleti, gondolkodási folyamatot is a számítógép alkalmazásának bonyolult kérdéseivel szembekerülő statisztikusokban.

Talán nem érdektelen az utóbbit is röviden áttekinteni.

A számítógépek alkalmazásának kezdeti időszakában az a felfogás volt ural—

kodó, amely szerint a számítógép az asztali számológépek nagyobb. gyorsabban l dolgozó és bonyolultabb változata, és a változás a statisztikai munkában csupán . annyi, hogy az információtermelés egyik, rendszerint szűk keresztmetszetében. a fel-

dolgozásban az átbocsátóképesség ugrásszerűen emelkedik.

Ezt a kezdeti és a mai szemmel meglehetősen naiv felfogást rövidesen követte

az a felismerés, hogy gszámítégépoefeldolgazásmhagyowmányw—eámközeixdsészmádew—

szereivel szemben minőséget jelent, amellyel a statisztikai munka szervezésében messiemenőgnmwszamolnTTTWÉTÚí'ÚT'mTíőíéffe—ÉÉMSRHM azonban sül és gyakorol befolyást a statisztikára. Egyidejűleg a számítógépek alkalmazásával szembeni s a feldolgozás gyorsaságával, az átfutási idő radikális lerövidülésével kap—

csolatos kezdeti túlzott várakozások is reálisabbak lettek. Világossá vált, hogy a számítógép feldolgozási ..képességei" csak korlátozottan használhatók ki, ha a sz—űT—l kebb értelemben vett feldolgozási munkafazis előtt és után a munka hagyományos l

módonfol ik. '

mítógép alkalmazásának lehetőségei korántsem merülnek ki a feldolgozással. Új lehetőségek nyílnak az adatgyűjtésben. a tájékoztatási tevékenység szervezésében és technikájában és merőben új alapokra helyeződhet a statisztikai adatok táro—

lása. Mindez együtt új statisztikai funkciók kifejlődéséhez, valamint a statisztikai te—

vékenység új modelljének kialakulásához vezet.

Ezek a felismerések részben már kialakult. részben megvalósulóban levő vagy megvalósíthatónak látszó gyakorlaton. annak tapasztalatain alapulnak. A statisztikai rendszer működésének körvonalaiban már létező és egyes elemeiben már kialakult s feltehetően átmeneti vonásokat is tartalmazó rendjét a következőkben vázlato- san ismertetem.

A statisztikai rendszer működési rendjének vázlata

A statisztika olyan országos méretű információ—rendszer, amelybe statisztikai adatok és — természetesen —— a rendszer működéséhez szükséges erőforrások áram—

lanak, és amely a statisztikai módszertan követelményei szerint kezelt. átalakított adatokat bocsát ki. A rendszerben lezajló főbb folyamatok a következők.

1. A társadalmi. gazdasági és környezeti jelenségeket kifejező adatok hagyo- mányos. de a számítástechnikai eszközökkel történő feldolgozás követelményeit ki—

elégítő kérdőíveken vagy számítástechnikai adathordozókon lépik át a rendszer ha—

tárát. A belépő adatok ellenőrzése az adatbázisokban tárolt bázisadatokkal történő összehasonlítás, előzetesen meghatározott nagyságkategóriákkal való összevetés, az adatok közötti számszerű és logikai kapcsolatok ellenőrzése útján, számítógéppel történik. A hibás adatok javítására megfelelő számítástechnikai javítáprogramokat alkalmaznak.

A feldolgozásnak jelenleg az adatellenőrzés és —javítás a leghosszadalmasabb, a legtöbb emberi beavatkozást igénylő, a számítástechnikai műveletek többszöri megszakításával járó szakasza. Lerövidítése. automatizálása intenzív fejlesztési mun-

kát igényel. '

5:

(9)

1012 VÉGVARI JENÖ

Az ellenőrzött és javított adatok mágneses adathordozókon történő rögzítésével lezárul a belépő adatokkal végzett műveletek első és az átfutási idő szempontjából kritikus szakasza. Az adatoknak adathordozókon történő rögzítése egyben az az el—

ső munkafázis, amikor és ahonnan a statisztikai adatok kiléphetnek a rendszerből:

az adatfelhasználók egy része (például a minisztériumok. az országos hatáskörű szervek) az adatok egy részéhez feldolgozás nélkül, de ellenőrzött és javított formá—

ban juthat hozzá. ' '

2. Az ellenőrzött. javított és mágneses adathordozókon rögzített adatokkal két művelet zajlik le: az elsődleges feldolgozás és az adatoknak adatbázisba történő be—

vitele. _

Az elsődleges feldolgozás az a következő pontja az információs folyamatnak,

ahonnan adatok kibocsátása történhet. Az elsődlegesen feldolgozott adatok publi—

kálása végbemehet gépi feldolgozási táblák közvetlen átadásával vagy a számító- gépről lejövő, nyomdai sokszorosításra közvetlenül alkalmas táblázatok kinyomtatá-

sával, elemzésével és terjesztésével.

Az elsődleges feldolgozással. illetve a feldolgozott adatok publikálásával véget

ér az adatok áramlásának első és legfontosabb szakasza. lnnen visszatekintve érde—

mes újra áttekinteni az adatáramlási utakat.

A hagyományos, kézi feldolgozási technika az adatáramlásnak és —feldolgozás—

nak egy piramisszerűen felépített rendszerét alakította ki. Erre a rendszerre az alap- adatok decentralizált, többlépcsős feldolgozása volt jellemző. Az egyes lépcsőfoko—

kon elhelyezkedő szervezetek (középirányító szervek—minisztériumok—Központi Sta- tisztikai Hivatal, vagy a Központi Statisztikai Hivatal területi szervei—szakfőosztályai—

tájékoztatási főosztálya) adatfeldolgozást végeztek, és az oda áramló adatok alap- ján tájékoztatási feladatokat láttak el.

Minden szintena szükséges körű és aggregáltsági fokú adatállomány keletke- zett, s az átfutási idő az adott feltételek mellett a legrövidebb volt. Ennek a modellnek az egyensúlyát az elektronikus számítógépek üzembe állítása felborította. A piramis különböző pontjaiba beépülő számítógépek nyomán a logikusan decentralizált fel—

dolgozási folyamatból felesleges párhuzamosságok alakultak ki: a számítógépekhez -— a hagyományos rendszerből a feldolgozás és az adatáramlás számítástechnikán alapuló rendszerébe történő átmenet idején — párhuzamosan mozgó alapadatok áramlanak, s ugyanazokat az alapadatokat gyakran egymás mellett, egymástól füg—

getlenül ellenőrzik, javítják. rögzítik stb.

Az adatáramlás és —feldolgozás számítógépes rendszerében a folyamat közép- pontjában egyetlen, decentralizált kiszolgáló-hálózattal rendelkező számítógéprend- szer áll, amelyhez egyetlen csatornán áramlanak az adatok. egyetlen munkafolya- mat az adatok ellenőrzése és javítása. Az adatrögzítést és az elsődleges feldolgozást követően válnak csak szét az adatáramlás útjai; az eredeti információs piramis kü- lönböző szintjeire, pontjaira, valamint a társadalmi—gazdasági vezetéshez mágne—

ses adathordozókon vagy nyomdai úton sokszorosított anyagokon javított. ellenőrzött alapadatok, illetve feldolgozott adatok jutnak el.

3. Az ellenőrzött, javított adatok az elsődleges feldolgozást követően egy adat- bázis—rendszerbe áramlanak.

A statisztikai adatbázis számitástechnikai eszközök, programok. statisztikai ada—

tok, dokumentációk és adatkezelési műveletek sajátos, összefüggő rendszere, amely- ben valamilyen szempontból homogén adatállományok tárolása olyan struktúrában történik. hogy a rendszer egyes elemeinek (eszközök. programok, dokumentációk) közbejöttével az adatokhoz való hozzáférés időtartama a hagyományos adattáro—

láshoz képest nagymértékben lerövidül.

(10)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA 1013

A statisztikai adatbázis-rendszer a következő követelményeket elégíti ki:

a) az adatbázisokban tárolt adatok köre világosan el van határolva attól az adatállo—

mánytól, amelyeket nem lehet, vagy nem célszerű adatbázisokban tárolni;

b) az adatbázisokban tárolt adatállományt az adatbázis—rendszer olyan követelmények szerint fedi le, hogy

— az adatbázisok egyikébe minden adat beletartozik;

— valamennyi adat csak egy adatbázisba tartozik;

— az egyes adatbázisokba tájékoztatási szempontból összetartozó, homogén adatállo- mányok tartoznak;

c) a tárolt adatok kielégítik azokat a módszertani követelményeket, amelyek lehetővé teszik a különböző adatbázisok adatainak egymással kombinált felhasználását. velük közös műveletek végzését; e követelmények szerint az adatbázisok tartalmilag összehangolt, egy- séges rendszert alkotnak, amelynél három követelmény különösen fontos:

— az adatok tartalmi összehangoltsága (egységes fogalmak, osztályozások);

— az adatok időbeli összehasonlíthatósága, illetve az ezt biztosító elvek és eljárások va-

!zzmennyi adatbázisban egységesen történő meghatározása;

— az adatbázisokban az ,.egyidejűség" biztosítása, vagyis az adatok számbavételében az időbeli elhatárolások, eszmei időpontok azonossága;

d) az adatbázis-rendszerhez olyan dokumentációs rendszer tartozik, amelyből az adat—

felhasználók tájékozódhatnak a tárolt adatok köréről és az adatok közötti összefüggésekről;

e) jogi és ügyrendi előírások szabályozzák az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeit és módját, s biztosított az adatok védelme.

Az adatbázis-rendszer a harmadik pont, ahonnan adatok kibocsátása történik.

A kibocsátás megvalósulhat az adatfelhasználók részére közvetlenül (az adatfel—

használók a jogi és ügyrendi szabályoknak megfelelően az adatokat ,.lekérdezik") vagy oly módon, hogy a statisztikai rendszeren belül hivják le az adatokat. és azok elemzésekkel együtt vagy azok nélkül nyomdai sokszorosítás és terjesztés útján jut—

nak el az adotfelhasználókhoz. Az adatok lekérdezése mindkét esetben közvetlenül a tárolt adatokra irányulhat további műveletekre vonatkozó igények nélkül, de tör- ténhet úgy is, hogy a felhasználó által igényelt műveletek (aggregálás, matematikai statisztikai eljárások stb.) elvégzése után, feldolgozott formában kerülnek ki az ada—

tok az adatbázis-rendszerből. A feldolgozás tehát a statisztika itt vázolt működési rendjében nem az adatgyűjtést követő és a tájékoztatást megelőző egyetlen munka- fázis —- ez csupán az elsődleges feldolgozás —, hanem a tárolt adatok folyamatos felhasználásával járó rendszeres tevékenység.

A statisztikai alaptevékenységek rendszere összefoglalóan tehát a következő- képpen vázolható:

— a begyűjtött adatok egy centrális helyzetben levő decentralizált kiszolgáló hálózattal rendelkező számítógép-rendszer irányában haladnak; a folyamat végpontja az adatrögzítés;

— az ellenőrzött és javított adatok egy adatbázis-rendszerbe áramlanak;

— az adatok a folyamat végcélja, a tájékoztatás céljából három ponton és módon vál—

hatnak ki a rendszerből: az adatrögzítést követően mágneses adathordozókon, az elsődleges feldolgozás után és az adatbázisokból történő lekérdezés útján folyamatosan.

4. A statisztikai rendszer középpontjában egy olyan rendszer áll, amelynek funk- ciója összefoglalóan az előbbiekben vázolt statisztikai információs alaptevékenysé- gek szabályozása. A szabályozási rendszer működése a következő funkciók gyakor-

lását jelenti:

a) a statisztikai információk iránti igények elemzése, döntés az adatfelhasználók által kifejezett igényekről (új adatok gyűjtése, az igényeknek a meglevő adatok felhasználásával történő kielégítése, elutasítása stb.);

b) az adatkezelési funkció körébe tartozik a különböző adathordozókon tárolt adatok állományának, elsősorban az adatbázis-rendszernek a fenntartása, aktualizálása, az adatok védelme stb.;

(11)

1014 VÉGVARI JENÖ

c) a statisztikai alaptevékenységek tartalmi szabályozása, amelynek keretében történik

— a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek változásainak, a tudományok, külö-

nösen a statisztikai tudomány fejlődésének, a statisztikai rendszer által kibocsátott informá- ciók tartalmának és hatásának figyelemmel kísérése és elemzése alapján az alaptevékeny—

ségek tartalmi, módszertani szempontból történő szabályozása és fejlesztése;

— statisztikai fogalmak és osztályozások összehangolása, szabályozása, a fogalmi rend-

szer folyamatos aktualizálása;

d) a jogi és igazgatási funkcióhoz tartozik a statisztikai tevékenység eszközeinek és fel- tételeinek jogi biztosítása és szabályozása, az ország jogrendszerében a statisztikai érdekek és szempontok érvényesítése, a statisztikai rendszer működéséhez szükséges erőforrások biz- tosítása, valamint a szervezeti és ügyrendi kérdések megoldása;

e) az ellenőrzési funkció keretében folyik a statisztikai tevékenységnek az állami sta- tisztika teljes rendszerében történő ellenőrzése (a statisztikai fegyelem vizsgálata és fejlesz- tése és az ellenőrzési tapasztalatok visszacsatolása a megfelelő funkciókhoz);

f) az előbbiekben vázolt szabályozási rendszer része és eszköze a statisztikai dokumen- tációs rendszer, ennek legfontosabb elemei a következők:

— az adatgyűjtések és a tárolt —- elSősorban az adatbázisokban tárolt — adatok nyil- vántartása mint az a) és a b) funkció gyakorlásának egyik eszköze;

—- a statisztikai fogalmi rendszer dokumentációja, részben mint normatív előirások (a c) funkció gyakorlásához), részben mint a tárolt adatállomány tartalmára utaló leírások rend—

szere (az a) és a b) funkció gyakorlásához);

— két országos statisztikai regiszter: a gazdálkodó szervek (vállalatok, szövetkezetek. in- tézmények) nyilvántartása, valamint a területi egységek és települések nyilvántartása (a regiszterek és a hozzájuk tartozó számjelrendszerek folyamatos fenntartása és aktualizálása az egyik alapvető feltétele a statisztikai folyamatok zavarmentes lebonyolításának).

Az egész dokumentációs rendszer úgy fogható fel. mint az adatokról szóló ada- tok (meta-adatok) rendszere. A nyilvántartás részben hagyományos módon (kataló-

gusokban), részben számítástechnikai eszközök alkalmazásával adatbázisszerűen történik, az adatbázis-rendszer tehát magában foglalja a meta—adatok adatbázisát

(adatbázisait) is.

Talán nem szükségtelen megjegyezni, hogy az egymástól elhatárolt funkciók nem jelentenek egymástól elhatárolt szervezeteket és felelősséget. A statisztikai rend—

szer szervezeti tagozódásának kérdései nem tartoznak e tanulmány tárgykörébe.

5. A statisztikai rendszer működése szempontjából fontos szerepe van a statisz—

tika környezetének. e környezettel folytatott kommunikációnak. A statisztika környe- zete itt azokat az állami statisztika rendszerén kívül eső szervezeteket jelenti, ame- lyekkel a statisztikai rendszer a társadalmi—gazdasági vezetés, az irányító szervek, a közvélemény stb. téjékoztatásában együttműködik. E környezetben

- a más informóció-rendszerekkel, nevezetesen a tervinformáciá-rendszerrel és a szám- vitel rendszerével, valamint

—- a különböző államigazgatási nyilvántartási rendszereket kezelő és fenntartó állam- igazgatási szervekkel

folytatott együttműködés a legfontosabb.

A statisztika, miközben sajátos eszközeivel a maga tájékoztatási funkcióját gya- korolja, a tervinformáció-rendszerrel és a számvitellel együtt része, alkotó eleme a vezetést társadalmi és gazdasági információkkal ellátó tágabb rendszernek, a nép- gazdasági információ-rendszernek. Alapvető követelmény. hogy a három alkotó rendszerből ellentmondás mentes információk jussanak a társadalmi—gazdasági ve- zetéshez, és hogy funkcióikat felesleges párhuzamosságok nélkül gyakorolját. A sta- tisztika itt vázolt működési rendje szempontjából kapcsolataik, együttműködésük kö- vetkező elemei a legfontosabbak:

a) a statisztikai módszertan és fogalmi rendszer. valamint a népgazdasági (társadalmi) tervezés és a számvitel módszertana és fogalmi rendszere közötti konzisztencia fenntartása és

fejlesztése;

(12)

AZ ÁLLAMI STATlSZTlKA 1015

b) az együttműködő rendszerek adatgyűjtéseik eredményeként rendelkezésre álló adat- állományaikat egymásnak kölcsönösen átengedik, kialakul az adatállományok kölcsönös szer- vezett cseréje; amiben a főszerepet a számítástechnikai adathordozók játsszák;

c) az előbbiekben már vázolt statisztikai adatbázis—rendszer mellett kialakulnak az együttműködő rendszerek saját adatbázisai, adatbázis-rendszerei is: a nélkülözhetetlen mód—

szertani követelmények egységes érvényesülése lehetővé teszi az adatbázis-rendszerek együtt- működését, az egymás adatbázisaihoz való kölcsönös, szabályozott hozzáférést.

Az államigazgatási nyilvántartási rendszerek és a statisztika kapcsolatát érde—

mes a jelenlegi helyzet rövid áttekintése alapján vizsgálni.

A statisztikai számbavétel alapja általában az, hogy a statisztika vizsgálati kö- rébe tartozó jelenségeket valahol regisztrálják és nyilvántartják. A gazdaságstatisz—

tikai adatgyűjtések során például a statisztika túlnyomórészt a gazdálkodó szervek által vezetett nyilvántartásokra épít, az adatgyűjtés az ezekből a nyilvántartásokból

történő leképezéssel azonos.

A társadalmi és gazdasági jelenségek egy részéhez (például a népmozgalmi je—

lenségekhez) olyan jogi—államigazgatási aktusok kapcsolódnak, amelyeket okirati jellegű és hitelességű okmányok rögzítenek. Az okmányok beépülnek (beépülhet- nek) úgyszintén okirati pontosságú nyilvántartásokba. A statisztika ilyenkor két utat követ. A számbavételt alapozhatja a kiállított okiratok hiteles kivonataira vagy a ki—

épült és rendszeresen aktualizált nyilvántartásokra. Az előbbi módon folyik jelenleg például a népmozgalmi, egyes külkereskedelmi és idegenforgalmi adatok, az utóbbi

módon például a magánkisipari adatok gyűjtése.

Országos méretű, könnyen hozzáférhető nyilvántartási rendszerek kiépülése le- hetővé teszi a közvetlen adatgyűjtések több területen történő megszüntetését és az ezekre a nyilvántartásokra történő alapozását.

Az országos méretekben szervezett. számitástechnikai eszközökre alapozott. a lakosságra, annak meghatározott csoportjaira és ismérveire, valamint a nemzeti va- gyon egyes elemeire vonatkozó államigazgatási nyilvántartási rendszerek, illetve az ezeket képviselő szervezetek a statisztikával való kapcsolatukban tehát adatszolgál- tatók. Az adatszolgáltatás módszertani feltétele az ezekben a nyilvántartásokban használt fogalmak, osztáiyozások összehangoltsága a statisztikai fogalmakkal és osztályozásokkal. Ez a körülmény a statisztika fogalmi rendszerét az összefüggések-

nek és érdekeknek a jelenleginél tágabb körébe helyezi.

*

Azok a körülmények. amelyek korunkban a statisztika által vizsgált társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek természetéből fakadnak, és amelyek a statisz—

tikai módszertan integrálódási folyamatát elindították, valamint a statisztika műkö—

dési feltételei gyökeresnek látszó átalakulása: mindezek alapot adnak arra, hogy a jelenlegi időszakot az állami statisztika rendszerének fejlődésében egy új fejlődési szakasz kezdetének tekintsük. A hazai statisztikai rendszer láthatólag olyan átmenet

állapotában van, amelyben nehézségek származnak abból. hogy

— minőségileg már magasabb követelményeket több területen régi eszközökkel és mód- szerekkel vagy nem teljesen kiérlelt új megoldásokkal kell kielégíteni;

— az új fejlődési szakasz módszertani, szervezési, technikai eszköztárának kidolgozása és a gyakorlatba történő illesztése olyan többletráfordítás, olyan szellemi és anyagi beruhá—

zás, amelynek hozamai ma még nem minden területen realizálhatók. ' A leírtakból talán megállapítható. hogy az állami statisztika jelenleg kialakuló- ban levő fejlődési periódusát olyan helyzet hozza létre, amelyben egyidőben vannak jelen elháríthatatlan társadalmi szükségletek és a szükségletek kielégítésének tudo—

(13)

l

1016 VÉGVARI JENÓ

mányos és technikai feltételei. Az átalakulást ezért nem indokolt csupán a számí-

tógépek megjelenésével összefüggésbe hozni. Mégis, azt hiszem, elfogadhatónak és kifejezőnek látszik az új fejlődési szakaszt az állami statisztika számítógépes korsza—

kának nevezni.

IRODALOM

"Dr. Ormai László; Az elektronikus számológépek bevezetésének hatása a statisztikai munkára. Statisz—

tikai SYEEIETW' évi a. sz. 638—649. old.

Huszár István: Statisztikai gyakorlat és tudomány. Statisztikai Szemle. 1970. évi 4. sz. 354—361. old.

Dr. ' aula: A statisztikai információkezelés modern megszervezésének problémái. Statisztikai Szemle. 970. évi 6. sz. 659—676. old. ,

Dr. Mód Aladárné: Átfogó társadalomstatisztikai rendszer kialakítása az Európai Statisztikusok Értekez- leten. Statisztikai Szemle. 1970. évi 10. sz. 1088. old.

Dr. Mód Aladárné: A gazdaság- és társadalomstatisztikai rendszerek összefüggései. Statisztikai Szemle.

1971. évi 1. sz. 15—29. old.

Dr. Andorka Rudolf —— Illés János: Tórsadalomstatisztikai rendszerezési törekvések. Statisztikai Szemle.

1972. évi 4. sz. 412—429. old.

Dr. Dienes Gedeonné: A statisztikai információkutatás néhány aktuális kérdése. Statisztikai Szemle.

1972. e . . . o .

Árvay János: Nemzeti termelés, nemzeti jövedelem, nemzeti vagyon. Magyarország népgazdasági mén legrendszere. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1973. 368 old.

Dr. Dörnyei József: lnformácíórendszer —- feldolgozási rendszer adatbázis. Bevezetés Győrki Ildikó -—

Majtényi Edit: Az adatbáziskezelés problémái c. könyvéhez. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1974. 7—

20. old.

Churchmann, C. West: Rendszerszemlélet. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1974. 230 old.

" ' ózsef: Az informatika fejlődése és kapcsolata a statisztikával. Statisztikai Szemle. 1974.

évi 8—9. sz. . .

]ándy Géza: Rendszerelemzés és iranyitas. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1975. 180 old.

Dr. Andorka Rudolf Kulcsár Rózsa: Egy társadami jelzőszámrendszer körvonalai. Statisztikai Szemle.

1975. évi 5. sz. 459—478. old., 6. sz. 589—607. old.

_HughES. Thomas F.: A számítógép hatása a statisztikai szervezetre. Statisztikai Szemle. 1975. évi 6. sz.

638—647. o .

Dr. SzilágyipGyörgy: A statisztikai tudomány köre és ágazatai. Statisztikai Szemle. 1975. évi 7. sz. 724—

733. old.

F(. Eg'rniczky Gábor: A statisztikai informatika alapjai. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1976.

190 c d.

Az állami statisztika automatizált rendszere a Szovjetunióban. Cikkgyűjtemény. Központi Sstatisztikai Hivatal Számitástechnikai Igazgatóság. Budapest. 1976. 128 old.

Solt Kornél: A definíciók extenzionális hibáiról. Magyar Filozófiai Szemle. 1976. évi 2. sz. 210—229. old.

Juhász János: A népgazdasági információ-rendszer fejlesztésének néhány kérdése. Statisztikai Szemle.

1976. évi 3. sz. 249—257. old.

% A statisztikai adatfeldolgozás. -tárolás és -vísszakerese's szervezése. Statisztikai Szemle.

1976. évi 5. sz. 0—513. old.

Solt Kornél: Régi problémák új megvilágításban. (D. F. Gorszkii definicióelmélete.) Magyar Filozófiai Szemle. 1976. évi 6. sz. 868—880. old.

Barta Barnabás: A környezeti statisztika kialakitásának hazai és nemzetközi vonatkozásai. Statisztikai Szemle. 1976. évi 10. sz. 984—1002. old.

Bálint József: A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980-es években. Sta- tisztikai Szemle. 1977. évi 4. sz. 341—348. old.

Bálint lózsei: A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára. Statisz- tikai Szemle. 1977. évi 6. sz. 565—570. old.

Dr. Horváth Gyula: ENSZ-szeminárium :: statisztikai szervezetek feladatáról. Statisztikai Szemle. 1977.

évi 7. sz. 718—730. old.

Haldu' [greg Integrált statisztikai adatbázis-rendszerek. Statisztikai Szemle. 1977. évi 7. sz. 756—759. old.

Dr. Horváth Gyula: A magyar statisztikai rendszer időszerű kérdései. Statisztikai Szemle. 1977. évi 8—9.

sz. 795—805. old.

gecik Ferenc: A statisztikai adatgyűjtési tevékenység szervezése. fejlesztése és koordinálása. Statisztikai Szem e. . evr 8—9. sz. 806—818. old.

Dr. Kiss Albert: Egységes, összehangolt állami statisztikai rendszer felé. Statisztikai Szemle. 1977. évi

mm

1. s . .

l/ Mig?— Az informatika hatása a statisztikai rendszer fejlődésére. Statisztikai Szemle. 1977. évi 11.

113—1125. 0 d. ' sz. 1

D 8251 Albert: A statisztikai tudomány helyzete. Statisztikai Szemle. 1977. évi 11. sz. 1126—1138. old.

A statisztikai hivatalokban alkalmazott adatbázis-rendszerek és fejlesztésük. Statisztikai Szemle. 1978.

évi 7. sz. 743—754. old.

Der-Vorga Lajos: A statisztikai munka szervezése és az adatfeldolgozás néhány kérdése. Statisztikai

Szemle. 1977. évhzrsz. 1243—1243. old.

PE3l-OME

Aarop crarw nonaepraer pachorpeHma thHemHee pasawrue cucreMm rocynapcr-

BeHHoü CTETHCTHKH, "tennel—luna ee pBSBHTkR, OTHECTH C TOHKH sperm: paaanrnn COCTaBJ'IB—

DOLLIIHX npeAMer Haőnl—OASHHH FOCYABPCTBGHHOÉ CTÖTHCTHKh OőmeCTBeHHO—3KOHOMMH6CKHX

(14)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA

1017

zenemű " noabimem—m npenbnanneMsix K CTaTHCTHKe tpeőoaauuü, otuacm me co CTOpOHbI KOHerTHbIX npennocsmox cpyuxunouupoaai—ma c-ramcmuecxoü CHCTeMbl.

B otnuuue ot npemueü Aummepei—iuuaum aa'rop nonuepxuaaet npouecc therpaui—m pasnw—mux otpacneabix cramcmx. Cornacuo ero MHeHmo —-— c yuetom cpaBHmeano őbictporo pasaumn Ctamctmm onpymaioüuteii CpeAbl MO)KHO paccumbiaa'rb Ha BO3HHK- HOBeHHe Tpexnomocuoű ctamcmuecnoü CHCTeMbl, coCTonuteü 143 oőmecmenuoü, 3KDHOMH- uecxoü CTaTHCTHK u cramcmxn oxpymammeü cpegsl, Kan HOACHCTeMbI. Aanee momuo paccum'siaatb Ha ycuneune Memgynaponubix uept cvamcmuecxoü Aemenbuocm, Ha an- Summer—me meTvonori—iü Hauuonanwux CTGTHCTHK K metononorm MemAYHapOAHbIX cra—

mcmuecxux cucreM.

B omenbnoü rnaae aBTop ocranaannaaetcn Ha npoőnemax, BOSHHKBIOUJMX Ha nouae Konuuecraenuoro yaenuuenm cnpoca Ha cramcrnuecxyio nmpopmaumo.

C TOHKH sperma npegmeTHbix npeAnocmnoK cpynxuuonupoaauun Ctatucmuecxoü CHCTeMbl aBTop aHarmsupye'r sumi-me npuMeHel—mn SBM.

B aaxmouei-me astop npuxonm x BblBOAY, HTO a cum-eme rocynapcmeunoü cramcmxn MAeT npouecc BO3HHKHOBeHH$I Hosoro atana paseumn " yxaasisaet Ha TpYAHOCTH, Koto—

pbie conposomnalo'r nepexop. or CTapbiX (popM K HOBbIM cpopMaM.

SUMMARY

The article investigates the recent development, development tendencies of the system of state statistics with respect to the development of the socio—economic phenomena belong- ing to the sphere of state statistics. the increase of the reauirements against statistics, and the material conditions of the functioning of the system of statistics.

The author emphasizes the integration process of the various branch statistics in cont- rast to the earlier differentiation. ln his opinion — taking into consideration the fast develop- ment of environmental statistics — one may reckon with the development of a three-poles sys—

tem of statistics, consisting of three sub-systems: social, economic, and environmental statis- tics. Moreover. the international features of the statistical activities will probably become more pronounced through the advance of the methodology of national statistics and of that of the international systems ot statistics.

The article deals with the problems arising from the guantitative increase of the de-

mands set to statistics. *

From the point of view of the material conditions of functioning of the system of sta- tistics the article analyses the effect of computers.

Finally. the author comes to the conclusion that a new development stage is beginning to take shape in the system of state statistics. then he refers to the problems of passing from

the old to the new state of statistics.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az a véleményünk, hogy aifent vázolt szempontoknak —- a gyakorlat követelményeihez szabott —— figyelembevétele előmozdíthatia a nemzeti jövedelem és a vele

Ilyen módszerrel történő számolás esetén a vizsgált időszakban (például két esztendő között) végbement árszinvonal- változás az olyang - p szorzat

Ezek a momentumok magyarázzák meg azt az éles ellentétet is, amely a központi tervező szervek —— elsősorban az Országos Tervhivatal -—— és az egyes minisztériumok között

A tábla szemléltetőbb képet nyújtana, ha az adatok a korábbi évekről is rendel- kezésre állanának, mert a természetes alapú műanyagok súlya az 1938—as évek

értékének erejéig, hanem ennél lényegesen nagyobb mértékben hasznos a fogyasztó számára. Ha erre a körülményre nem lennénk figyelemmel és az életszinvonal

(Ezenbelül az ipar fogyasztása 164 százalékra, a közlekedés fogyasztása 148 százalékra, a háztartások fogyasztása pedig 171 százalékra emelkedik. A nyugat-európai

évben több mint 70 millió volt, 10 százalékkal több, mint az előző évben.. Ezen belül több mint 4000 könyv 44 millió példányban

elméletére és módszerére vonatkozó munkájában, amelynek első kiadása a múlt század 90—es éveiben jelent meg, azt írta, (hogy a statisztika mint önálló tudomány tárgyát