60 éves a szovjet állami statisztika

(1)

60 ÉVES A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA"

L. VOLODARSZKIJ

A szovjet statisztikusok ünnepélyes keretek között emlékeznek meg a szovjet állami statisztika 60. évfordulójáról. Az előttük álló nagy feladatok megoldásán munkálkodnak. azoknak a feladatoknak teljesítésén. amelyek a Szovjetunió Kom—

munista Pártja XXV. kongresszusának történelmi jelentőségű határozataiból, valamint azokból a megállapításokból és tézisekből következnek, amelyeket L. !.

Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. a Szovjetunió Legfelsőbb

Tanácsa Elnökségének elnöke fejtett ki beszédeiben.

A Lenin irányításával és segítségével 1918-ban létrehozott szovjet állami statisztika nagy és bonyolult utat tett meg. A szovjet statisztikát fejlődésének és tö- kéletesedésének minden szakaszában azok a szervezési és módszertani alapelvek

vezérelték, amelyeket Lenin dolgozott ki.

Leninnek az volt a véleménye. hogy a szovjet statisztikának a szocialista épi- tőmunka eszközévé kell válnia. Ezt írta: A Központi Statisztikai Hivatal ,, . . . a szo—

cialista építés szerve legyen. amely megvizsgálja, ellenőrzi és nyilvántartja azt.

amit a szocialista államnak ma, most, elsősorban kell tudnia."1

A szovjet statisztika továbbfejlődése és tökéletesedése a párt és a kormány

állandó gondoskodása és segítsége mellett ment végbe. és elválaszthatotlanul,

összekapcsolódott a szovjet állam konkrét társadalmi—gazdasági feladataival fej- lődése minden szakaszában. Ahogyan bővült az állam gazdasági szervező tevé—

kenysége. ahogyan fejlődött a népgazdasági tervezés. ahogyan nőtt a gazdasági építőmunka volumene, és ahogyan emelkedett a kulturális szinvonal, úgy erősö- dött az országban az állami statisztika szerepe is. és növekedett jelentősége.

Az elmúlt hatvan év során az állami statisztika hatalmas munkát végzett: sor került több — a szovjet kormány által magasra értékelt — népszámlálás végrehaj- tására, az ország állóalapjainak ismételt számbavételére; kidolgozást nyert a szo-' cialista újratermelés folyamatát és a társadalom szociális haladását jellemző mu- tatószám—rendszer; bevezetésre került a beszámolási rendszer. 5 megszervezték a beszámolójelentések feldolgozását és elemzését a tervteljesítés menetének ellen—

őrzéséhez és tervezéséhez szükséges adatok biztosítása céljából.

A Nagy Honvédő Háború éveiben a szovjet statisztika mindent megtett annak érdekében, hogy elősegítse az ország védelmét és az ellenség leverését; becsület—

tel teljesítette az eléje tűzött feladatokat. Jelentős mértékben megnőtt az opera-

tivitás, így például az anyagok, gépi berendezések és más objektumok számbavé—

' A cikk eredeti címe: 60 let szovetszkoj goszudarsztvennoj sztatisztiki. Vesztnik Sztatisztikí. 1978. évi 7. sz. 3—9. old.

' Lenin Művei. 33. köt. Szikra. Budapest. 1953. 335. old.

(2)

1062 L. VOLODARSZKIJ

tele 7—15 nap alatt megtörtént. A statisztika valamennyi ágazatát át kellett alakí- tani ahhoz, hogy a vezetés igényeit a háború idején ki lehessen elégiteni.

A háború utáni első években, amikor az országa háború okozta sebeit győ- gyította, a statisztika előtt új és bonyolult feladatok merültek fel, így többek kö—

zött olyan feladatok, mint a népgazdaság helyreállításának a figyelemmel kísérése.

a statisztikai adatok elemzésének fokozása a ki nem használt tartalékok feltárása

céljából. *

Az állami vezetésnek és a népgazdaság tervirányitásának megnövekedett szük—

ségletei a statisztikai munka jelentős mértékű javítását tették szükségessé. 1948 augusztusában a Központi Statisztikai Hivatal kivált a Szovjetunió Állami Tervhiva- talának keretei közül, és önálló szerwé vált. A Központi Statisztikai Hivatal azt a

feladatot kapta, hogy irányítsa a nyilvántartást (számvitelt) és a statisztikát az_or—

szágban, hogy olyan hiteles, tudományosan megalapozott statisztikai adatokat dol- gozzon ki és szolgáltasson a kormánynak, amelyek mutatják az állami tervek telje—

sitésének menetét, a szocialista népgazdaság és kultúra növekedését.

A párt és a kormány az ötvenes évek második felében a számvitel, a beszámo- lás és a statisztika továbbfejlesztése érdekében egy sor jelentős intézkedést foga- natosított. Az 1957—1958. években megtörtént az ipari. az építőipari és a mezőgaz- dasági statisztikai beszámoltatás központosítása. '

Ez a központosítás — az állami tervezéssel és a központosított pénzügyekkel együtt — a helyi tendenciák elleni harc egyik legfontosabb emelőjévé lett. A helyi statisztikai szervek mindenütt szorosabb kapcsolatba kerültek a párt-, a szovjet, a tervezési és gazdasági szervekkel, s biztosították részükre a szükséges statisztikai

anyagokat.

A statisztikai beszámoltatás központosítása elősegítette az állami fegyeiem to—

vábbi erősödését és a népgazdasági tervfeladatok sikeres teljesítését. A legfontosabb ágazatok statisztikájának központosítása a gyakorlatban bizonyította a kísér—

let helyességét. _

Azoknak a követelményeknek a fokozódása, amelyeket az állami statisztikával szemben a tervteljesítést jellemző adatok feldolgozásával és elemzésével kapcsola—

tosan támasztottak, valamint az operativitás erősödését célzó követelmények —- így többek között azon igény fokozódása. hogy figyelmeztető információ érkezzék a nép—

gazdaságban fellépő egyes, részleges aránytalanságokról és az egyes ágazatokban mutatkozó hiányosságokról, továbbá az a tény, hogy a Központi Statisztikai Hivatal

szerveinél megvalósult a beszámoltatás központosítása —- a statisztikai munkák gé—

pesítésének határozott fokozását tették szükségessé a rendszer minden területén. Az

1957—1958. években a szövetségi köztársaságok központi statisztikai hivatalainak

keretein belül, valamint az autonóm köztársaságok. a határterületek és a területek többsége statisztikai hivatalaiban több mint 160 számitógép—állomást hoztak létre az ipari. építőipari és mezőgazdasági statisztikai beszámolójelentések és felvételi ada—

tok feldolgozására. A következő években a statisztikai munkák gépesítése fokozott mértékben folytatódott.

Annak a gazdasági reformnak a megvalósítása, amelyet az SZKP Központi Bi—

zottságának 1964. novemberi. 1965. márciusi és szeptemberi plénumai dolgoztak ki, és amelyet a párt XXlll. kongresszusa teljes mértékben jóváhagyott. újabb nagy és bonyolult feladatokat állitott az állami statisztika elé. Az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszerre való áttérés szükségessé tette a vállalatok és szervezetek te—

vékenységének értékelésére megfelelő mutatószám-rendszer, valamint a gazdasági tevékenység eredményeit meghatározó tényezők elemzésére szolgáló módszerek ki—

dolgozását.

(3)

A SZOVJET ÁLliAMl STATISZTIKA

1063

A kilencedik és a tizedik ötéves terv éveiben'a szovjet statisztika a népgazda—

ságban végbemenő társadalmi—gazdasági. valamint tudományos és műszaki folya-

matok és jelenségek teljesebb visszatükrözése irányában fejlődött és tökéletesedett.

A statisztikai szervek különös figyelmet fordítottak a bővített szocialista újraterme;

lés teljes folyamatának a maga sokoldalúsógában való tanulmányozására. Ezzel kapcsolatban tovább fejlődött a bővített szocialista újratermelés fő eredményeit és arányait tükröző népgazdasági mérlegbeszámoló kidolgozása. Ez a mérleg adatokat szolgáltatott a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem termelésének és elosztó-ia sának legfőbb közgazdasági arányairól mind a Szovjetunió, mind pedig a szövet—

ségi köztársaságok vonatkozásában. továbbá a társadalmi termelés anyag- és alap—

igényességéről. az alapok megtérüléséről, a munka társadalmi termelékenységéről.

Tovább fejlődötta munka a népgazdasági mérleg szerves alkotórészét képező ágazati kapcsolati ténymérlegek területén. 1959-től eltérően 1966—ra és 1972—re eze—

ket a mérlegeket nemcsak az egész szovjet népgazdaságra. hanem az egyes szö- vetségi köztársaságok gazdaságaira is összeállították. Az 1975. évi mérlegtől kezdve a Szovjetunió egészére összevont mérlegek készülnek, minden ötödik évben pedig

ugyanez bővített program alapján készül. '

ily módon az ágazati kapcsolati ténymérlegek fontos szerepet kaptak a társa—

dalmi—gazdasági statisztika rendszerében. szabályszerűen ismétlődő statisztikai fel—

dolgozásokká váltak. '

A statisztikai szervek jelentős munkát folytattak az anyagi. pénzügyi és munka- erőforrások állományának és felhasználásának a tanulmányozása során azzal kap- csolatosan, hogy megvalósuljon az ország gazdasági feljődésének fő irányvonala, amely a társadalmi termelés sokoldalú belterjesítésének és a társadalmi termelés hatékonysága növelésének a biztosítását jelenti. E feladat megoldása szempontjá- ból nagy népgazdasági jelentőségű volt az ország állóalapjainak számbavétele és újraértékelése. Ez az önálló elszámolású vállalatok és szervezetek esetében az 1972.

január 1-i helyzetre, a költségvetési szervek esetében pedig az 1973. január 1—i helyzetre vonatkozott. (Az ország történetében ez volt a költségvetési szervek állóalap—

jainak első általános leltározása és újraértékelése.) Ez e felvétel egyidejűleg szol- gáltatott adatokat a termelési berendezések jelenlegi értékéről, állományáról, ösz- szetételéről és kor szerinti megoszlásáról. Mindezeket az adatokat figyelembe vet—

ték azoknak az intézkedéseknek az előkészítésekor, amelyek az állóalapok kihasz- nálásának fokozására, az új amortizációs kulcsok és eszközlekötési járulékok kidol- gozására, a termelés tényleges költségeinek és jövedelmezőségi szintjének meg- állapítására, valamint az önálló elszámolás megerősítésére irányultak.

Az anyagi erőforrások állományának és felhasználásának fokozott népgazda- sági ellenőrzéséhez szükségessé vált az évenkénti összeírások továbbfejlesztése, valamint a fel nem szerelt berendezések számbavétele is, és mindenekelőtt a feldol- gozási határidők csökkentése. Például a fel nem szerelt berendezések összeírási eredményeinek a vezető és tervező szervek részére történő továbbítása határidejét 40 napra csökkentették. Meg kell jegyezni, hogy egyre növekszik az anyagi és mű- szaki ellátás statisztikája területén végzett munkák jelentősége, mivel ezeket az adatokat felhasználják az anyagi erőforrások újrafelosztásakor. az üzembe helye—

zésre kerülő és építés alatt álló objektumok felszerelésekor.

Az állami statisztikai szervek mindennapi tevékenységei közé tartozik az álló- alapok kihasználásának és a beruházásoknak a tanulmányozása. Kidolgozták a termelőkapacitások statisztikáját, folyik a statisztikai gyakorlatba való bevezetése az olyan statisztikai vizsgálatoknak, amelyek az iparvállalatoknál megvalósuló beru- házások gazdasági hatékonyságának és megtérülési idejének az elemzésére "irá-

(4)

1064 — L. VOLODARSZKU

nyulnak, továbbá olyan jelenségek elemzésére, mint a vállalatok állóalap-kihaszná- lása az üzembe helyezés időpontjának a függvényében stb.

Emelkedett valamennyi népgazdasági ágban a forgóeszközök állományára és

megtérülésére, valamint a forgóeszközök képzési forrásainak struktúrájára, a nor—

mán felüli és felesleges áru— és anyagkészletek mértékének meghatározására vo—

natkozó adatok feldolgozási és elemzői színvonala.

Kibővült a nyereség, a jövedelmezőség. a gazdasági ösztönzők, az áralakulás

és -struktúra. valamint annak a hatásnak a statisztikai tanulmányozása is. amelyet e tényezők a népgazdasági ágak és vállalatok pénzügyi és gazdsági tevékenységét jellemző fő mutatók alakulására gyakorolnak.

Tovább fejlődött a népességstatisztika, a munkaerőforrások és általában a

munkával kaCSOthOS problémák statisztikája. Szorosan összefonódtak ezzel az olyan kérdések is, mint a munkatermelékenység számbavétele a népgazdaságban ahol különös figyelmet forditottak a munkatermelékenység növekedésének vizsgála—

tára szolgáló faktoranalízises módszerek továbbfejlesztésére. Ilyen speciális statisz-

tikai vizsgálatok végrehajtására került sor az iparban és az építőiparban.

Nagy jelentőségre tettek szert a rendszeres távlati népességszámítások. Az egész ország és a szövetségi köztársaságok tekintetében az előrejelzések 2000—ig készültek. az Oroszországi Föderáció területe vonatkozásában pedig 1990-ig.

Nagy mu'nkát jelentett a párt és a kormány által kitűzött széles körű szociális program végrehajtási menetének elemzése. így többek között tanulmányozták a társadalmi csoportok, valamint a falusi és a városi lakosság életszínvonalának egy-

máshoz való közeledését.

Fontos munkák folytak az egyes népgazdasági ágak —- az ipar, a mezőgazda—

ság, az építőipar stb. — statisztikáinak továbbfejlesztése területén.

Rendszeresek voltak azok a statisztikai megfigyelések, amelyek az irányítás, szervezés továbbfejlesztésének menetét — az ipari termelési egyesülések, az új ter— _ vezési és gazdasági ösztönző rendszer alapján működő építő—szerelő trösztök, a

teljesen önálló elszámolásban működő szovhozok létrehozását és munkaeredmé-

nyeit — mérték fel.

Meg kell jegyezni, hogy a kilencedik ötéves terv éveiben a statisztikai szervek

— amellett. hogy megszervezték az állami népgazdasági tervek teljesítésének szám-

bavételét — rendszeresen feldolgozták (és feldolgozzák ma is) a kapcsolódó tervek

és a szocialista kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat.

Jellegzetes sajátossága ezeknek az éveknek, hogy aktivizálódott a statisztikai szervek munkája az állami tervtervezetek kidolgozását segítő javaslatok készítése te-

rületén. _

A statisztikai szervek folytatták a statisztikai és a számviteli—számítási munkák gépesítését saját rendszerük keretein belül és a népgazdaság egésze tekintetében is. E munkában a fő cél az elektronikusszámítástechnikának a statisztikai informá- ciófeldolgozás gyakorlatába való általános bevezetése volt.

1978. január 1-én a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala számítástechni- kai rendszerének keretein belül 2952 számítástechnikai szervezet tevékenykedett, ezek közül 171 szövetségi köztársasági vagy területi szintű számítóközpont, 5 területi statisztikai hivatali számítógép-állomás, 295 állami statisztikai kerületi (városi) in- formációs számítóközpont, 1956 állami statisztikai kerületi (városi) információs szá- mítógép—állomás, 525 kerületi (városi) számológép-állomás volt. Mindezek a szervezetek korszerű számítástechnikával vannak felszerelve. Erre a műszaki bázisra épül az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének (ASZGSZ) 1975-ben bevezetett el-

ső lépcsője. —

(5)

A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA 1065

A statisztikai adatfeldolgozás gépesítése megteremtette a feltételeket valameny- nyi statisztikai szervben a közgazdasági elemző munka elmélyítéséhez.

Ismeretes, hogy a szovjet statisztika szervezete. mutatószám-rendszere és a mu- tatók kiszámítási módszertana tudományos alapokon nyugszik. A szovjet statisztikai tudomány nagymértékben hozzájárult az állami statisztika továbbfejlesztéséhez. A szovjet tudósok műveikben tovább fejlesztették a reprezentatív megfigyelés, az in—

dexmódszer, a csoportosítások, a népgazdasági mérleg — nevezetesen az ágazati kapcsolatok mérlege —. a közgazdasági elemző módszerek stb. elméletét. 1948 óta a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala mellett. Tudományos—Módszertani Ta—

nács működik, amely kiemelkedő tudósokat és kiváló gyakorlati szakembereket egyesít magában a statisztika különböző területeiről.

Megalakult a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Tudományos Kutató- intézete, amelynek az a feladata, hogy megoldja a közgazdasági információs rend- szerek és az állami számítóközpont-hálózat tervezésének tudományos problémáit.

Létrejött a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Számviteli és Számítási

Munkák Gépesítésével foglalkozó Össz—Szövetségi Tervező és Technológiai Intézete

(VGPTI).

Az állami statisztikai rendszer nagyszámú magas képzettségű és tapasztalt szak- emberrel rendelkezik. Napjainkban az állami statisztika szerveiben több mint 78000 diplomás szakember dolgozik. A statisztikai szervekben a dolgozók 626 százaléka rendelkezik felső- vagy középfokú végzettséggel. közülük 35 százalék felsőfokúval.

A számítástechnikai szervezetekben a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 29, ebből a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké 9.8 százalék. Több mint 5000 kiváló statisztikus dolgozott —- több mint 20 évet — a— Központi Statisztikai Hiva-

tal rendszerében.

A párt és a kormány magasra értékelte a szovjet statisztikusok munkáját. Csak a hetvenes években 1860 dolgozó kapott érdemrendet és kitüntetést a Szovjetunió

Központi Statisztikai Hivatalának dolgozói közül.

A szovjet statisztikusok a jelentős eredményeket annak a figyelemnek köszön- hetően tudták elérni. amelyet a párt és a kormány tanúsított a statisztika iránt tör- ténetének minden szakaszában. A párt és a kormány fáradhatatlan gondoskodása és támogatása tette a statisztikát az államvezetés és a népgazdaság tervszerű irá—

nyítása egyik legfontosabb emelőjévé. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szov- jetunió Minisztertanácsának a statisztikusok 1977 májusában tartott Össz-Szövetsé- gi Kongresszusa résztvevőihez intézett köszöntője többek között a következőket tar- talmazta: ,,A gazdaság tudományos irányításában, a népgazdaság tervszerű ará- nyos fejlesztésének biztosításában, a tervteljesítés menetének ellenőrzésében. a tartalékok feltárásában az állami statisztikai szervek mindig hű segítői voltak a párt—

nak és a kormánynak".2

A statisztikusok a szovjet statisztikai szolgálat létrehozásának első pillanatától kezdve éberen őrködtek az államérdekek felett. Lenin magasra értékelte a statisztikus kádereket, és sok fontos államügy végrehajtásába bevonta őket. Például. amikor 1919 novemberében panasz érkezett az élelmezési politika be nem tartása mi- att. Lenin, továbbítva a panaszt kivizsgálásra (: Belügyi Népbiztosság helyettes ve- zetőjének, M. F. Vladimirszkijnek, a következőket írta: ,,Vladimirszkij elvtárs! Az ügy, úgy tűnik. a kulákok érdekében történt felháborító sértés, mely a szovjetpolitika teljes vonalát érinti. Kérem, hajtasson végre helyi ellenőrzést a legmegbízhatóbb be—

csületes kommunisták segítségével, küldje meg nekem az Ön által erre a munkára

? Pravda. 1977. május 12.

(6)

1 066

L. '*VO'LODARSZKU—

kineVezett személyek névsorát, sürgesse munkába állásukat.— küldje megi'n'ekem

munkájuk eredményeit. (Ne vonjuk-e be a; munkába a statisztikusokat?) A'melil'ékelt irat eredetijét kérem küldje vissza nekem. az Ön válaszával együtt. 1919; Xi. 27.

Lenin."3 ' ' , ; ' .

Az SZKP Központi Bizottságának és' a Szovjetunió Minisztertanácsának előbb

említett köszöntőjében a statisztikusok munkájának kedvező értékelése mellett azon feladatok meghatározása is megtalálható. amelyeket azállami statisztikai szervek—

nek meg kell oldaniuk. A köszöntő a következőképpen szól: ,,A megnövekedett irá—

nyítási és tervezési követelményeknek megfelelően az SZKP XXV. kongresszusaazt a feladatot állította a szovjet statisztikusok elé, hogy biztosítsák a számviteli, beszá—

molási és statisztikai információs rendszer további javítását. Ennek érdekében ele—

mezzék sokoldalúan a társadalmi—gazdasági folyamatokat. növeljék a statisztikai információ operativitását és hatékonyságát, sajá'títsák el mélyebben a marxista;- leninista gazdaságelméletet, fejlesszék a statisztika tudományát. tökéletesítsék a munka stílusát és a munkamódszereket, alkalmazzák hatékonyabban a korszerű

szómítástechnikát."4

Az SZKP Központi Bizottsága 1977. decemberi Plénumának a határozatai és L. I.

Brezsnyevnek a Plénumon elhangzott beszéde tartalmazza azoknak a további ak- cióknak a programját, amelyeknek a végrehajtása lehetővé teszi a párt XXV. kongresszusa határozatainak a valóra válását. Az állami statisztikai szervek feltétlenül teljesítik azokat az eléjük állított feladatokat, amelyeket az SZKP Központi Bizott- sága és a Szovjetunió Minisztertanácsa említett köszöntőjében megfogalmazott. Eh—

hez arra van szükség, hogy tovább tökéletesedjék a statisztikai, közgazdasági és

módszertani munka, hogy nagymértékben fejlődjék a számviteli és a statisztikai

munkák gépesítettsége.

A közgazdasági munka. nevezetesen a Szovjetunió 1978. évi társadalmi—gaz- dasági fejlődése állami tervének és az ötéves tervben meghatározott feladatoknak a teljesítését jellemző statisztikai anyagok elemzése továbbfejlesztésének elsősorban arra kell irányulnia. hogy feltárja a népgazdaságban található tartalékokat. annak érdekében, hogy a tartalékok is felhasználásra kerüljenek a tervfeladatok sikeres

teljesítésének és túlteljesítésének az elősegítésére. Javítani kell a társadalmi ter-

melés hatékonyságát. a munka minőségét, a munkatermelékenységet, a nyereséget a jövedelmezőséget, az alapok megtérülését. az anyagi, pénzügyi, és temészeti, va—

lamint a munkaerő és nyersanyagforrások felhasználását, továbbá a termelési ka—

pacitások kihasználását jellemző statisztikai adatok elemzését.

Nagy figyelmet kell fordítani a beruházások tanulmányozására valamennyi nép—

gazdasági ágban: vizsgálni kell a beruházások hatékonyságát, a beruházások kon- centrálását, a befejezetlen építkezéseket, az üzembe helyezési határidők be nem tartását stb. Különös figyelmet kell fordítani az üzembe helyezendő objektumokra, ezen objektumoknak technológiai berendezésekkel, szerkezetekkel, anyagokkal és

munkaerővel való ellátására.

A párt szociális programjának a megvalósítása szükségessé teszi a statisztikai elemzőmunka fokozását a munkaügyi és munkabér-statisztika. a népesség- és egész-

ségügyi statisztika, a kulturális, a kereskedelmi statisztika, a háztartásstatisztika. a szolgáltatások statisztikája, valaminta lakásügyi és kommunális statisztika területén.

A statisztikai szervek számára a legfelelősségteljesebb munkát jelenti az 1979.

évi össz—szövetségi népszámlálás magas színvonalú előkészítése és lebonyolítása. A

3 Vladimir Iljics Lenin. Biograficseszkaja kronika. 1870—1924. 8. köt. 1919. november —— 192O.'7V—jt'fnrius. Po—

lltizdat. 1977. 65. old.

4 Pravda. 1977. május 12.

(7)

A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA 1067

népszámlálási anyagoknak nagy jelentőségük lesz az ország elkövetkező társadal- mi—gazdasági fejlesztési terveinek az összeállításában. ezek a népszámlálási anya-

gok fényesen fogják szemléltetni azokat a hatalmas sikereket. amelyeket a szovjet

nép, a Kommunista Párt vezetésével a szovjethatalom éveiben elért. Feltétlenül to- vább kell fejleszteni a területi statisztikát, és teljesiteni kell azokat a feladatokat.

amelyek az állami statisztika szervei előtt állnak. s amelyeket L. l. Brezsnyev a Szi—

bériában és Távol-Keleten tett útja során fogalmazott meg.

A szovjet statisztikusok. csakúgy. mint az egész szovjet nép, forrón és teljes mértékben támogatva a párt és a kormány politikáját. mindent megtesz annak ér—

dekében, hogy a kommunista építőmunka gyakorlati kérdéseinek (: megoldásából becsülettel kivegye xa részét.

PE3iOME

Hacmnuias CTaTbSI sannercs BeHrepCKHM nepeaogom ouepxa ,,60 neT coaercxoü rocy- p.apCTBeHHoFI CTaTHCTMKH", Hanucauuoro HauansHuKoM u.empanbnoro cramcruuecxoro yn- paaneuua CCCP " OnyőnHKOBaHHOI'O B Homepe 7 mypHana ,,Bec-n-lmc ctarucmm" aa 1978 roA CTp. 3—9.

SUMMARY

The article is the Hungarian version of a study published by the President of the Cen—

tral Statisticai Office of the Soviet Union in Vestník Statistiki, 1978. No. 7. (pp. 3—9.) entitled ,,60 let sovetskoy gosudorstvennoy statistiki" (Sixty Years of the Soviet State Statis'tics).