NAGY LA ]OSNE .-
A KÖZLEKEDÉS- ÉS POSTAUGYI MINISZTÉRIUM
_I. VASUTI FÓOSZTÁLYÁNAK
STATISZTIKAI MUNKÁJÁRÓL
Vasúti statisztikánk lényegében egyidős a magyar vasúttal. 1846. óta, mióta az első vasútvonalat megépítették, rendelkezésünkre állnak a vasúti hálózatra vonatkozó adatok. A Központi Statisztikai Hivatal 1872-—ben meg- jelenő első évkönyve pedig már a vasúti berendezésekről és az árú- és utas—
forgalomról is közöl 1867. évtől kezdődően adatokat.
A vasúti statisztika hosszú múltjának kétségtelenül számos előnye van, azonban az ebből fakadó konzervativizmus a fejlődést károsan befolyá- solta. A 100 éves működés során az adatgyűjtések egyrésze elavult, mert amellett, hogy az új követelmények kielégítésére számös adatgyűjtést indí- tottak, a korszerűtleneket nem szüntették meg.
1950-ben, a szocialista statisztika megteremtésének kezdetén a vasút adatgyűjtése tömegében igen nagy, értékében azonban erősen kifogásolható volt. A vasút egyes szakosztályai egymástól elszigetelten, sokszor párhuza- mosan gyűjtöttek és dolgoztak fel adatokat. Az adatgyűjtés igen sok esetben ötletszerű volt, az egyes előadók maximális igényeinek kielégítése súlyosan terhelte az adatszolgáltató szerveket.
A statisztikai hálózatot a felszabadulás után sem építették ki. Az adatok egyrészét ugyan az igazgatóságok forgalmi statisztikai csoportjai, illetve a Máv Statisztikai Hivatala dolgozta fel, másrészüket azonban a szakosztá-
lyok különböző előadói gyűjtötték be és összesítették: Az elemző munka az
u. n. üzemgazdasági előadók, illetve a vezérigazgatóság üzemgazdasági osz- tályának feladata lett volna, azonban ezek is elmerültek a mechanikus ösz—szesítő munkában.
A statisztikáról, mint az irányítás és ellenőrzés eszközéről még ebben az időben nem lehetett beszélni. Az igazgatóságok készítettek ugyan műkö—
désükről szöveges jelentést, az ebben foglaltakat azonban adatokkal általá—
ban nem támasztották alá (a rájuk vonatkozó adatok egyrészét a centralizált
feldolgozás miatt nem is ismerték), ezzel magyarázható, hogy működésükről
általában a valóságnál kedvezőbb képet adtak. Az üzemgazdasági osztály jelentése az igazgatóságok jelentésével ellentétben már túlsúlyban szám—adatokat tartalmazott, sőt inkább adattári jellegű volt. A jelentésben a vasút munkáját alig elemezték, és itt sem beszéltek hiányosságokról, igyekeztek a végzett munkát előnyös színben feltüntetni.
A statisztika decentralizálásáről szóló 21/2/1951 MT határozat ———eller1- tétben a többi népgazdasági ágakkal __ a vasúti statisztika területén semmi- lyen változást nem jelentett. A határozat értelmében az adatokat a vasútnál is lépcsőzetesen kellett volna begyűjteni és feldolgozni. Ennek végrehajtását
NAGY mosm—
224
azonban akadályozta az, hogy a havonta közel 3/4 millió fuvarlevél manuális feldolgozása lehetetlen, a Máv Statisztikai Hivatal gépparkját pedig a hat igazgatóság között felosztani ugyancsak nem lenne célszerű. A határozat feladatként szabta meg a statisztikai szervezet kialakítását is. A vasút, bár erre feltétlenül szükség lett volna, statisztikai hálózatot nem épített ki.
A Vasúti Főosztály a statisztikai tevékenységében fennálló hibákat —— a statisztikai szervezet hiányát, a párhuzamos és felesleges adatszolgáltatá—
sokat, a vezetők nem megfelelő színvonalú tájékoztatását —— elismerte, s a párhuzamos és felesleges adatszolgáltatások kiküszöbölésére 1951. végén bizottságot is létesített. A bizottság munkája kétségtelenül jelentős ered- ményt hozott, az akkori adatgyűjtéseknek kb. 30 %-át megszüntették. A vasút ezzel a felülvizsgálattal megelőzte a többi tárcát, mert ebben az időben a beszámolási rendszer kialakításáról minisztertanácsi határozat még nem
volt. . t
A végzett munka azonban a jelentős eredmény ellenére nem volt elég alapos. Csak azoknak a jelentéseknek szükségességét vizsgálták behatóbban, amelyekről első látásra megállapítható volt a párhuzamosság, vagy pedig olyan adatokat tartalmaztak, amelyekről biztosan tudták, hogy nem hasz—
nálják fel. Nem vizsgálták azonban, hogy az adatgyűjtés megfelel—e a terve- zés rendszerének, a begyűjtött adatok mindegyike feltétlenül szükséges-e az irányító szervek munkájához, alkalmasak-e a hiányosságok feltárására ésolyan
időpontban gyűjtik—e be azokat, hogy operatív intézkedések alapjául szolgál—
hatnak. Mindezek következtében a vasút statisztikai adatgyűjtési rendszere lényegében még mindig nem felel meg a szocialista statisztika követelmé—
nyeinek.
A statisztikai szervezet kiépítése terén jóformán semmit sem tett a vasút. Bár időközben a főosztály üzemgazdasági osztályának nevét statisz- —
tikai osztályra változtatták, nem gondoskodtak arról, hogy a statisztikai
hálózatot kiépítsék. Csupán 1952. vége óta van az igazatóságok tervosztá- lyain egy-egy statisztikus.Mindezek a hiányosságok még jobban előtérbe kerültek, amikor megje-
lent a statisztikai adatszolgáltatás rendjéről szóló 2021/6/1952. sz. MT hatá- xrozat, majd pedig az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény. Ez utóbbi pontosan meghatározta az állami szerveknek a szocialista statiszti- kával kapcsolatos feladatait, ezek:1. a szerv vezetőjének átfogó tájékoztatása .a vezetése alatt álló terü—
let fejlődéséről, a tervek teljesítéséről, az elért eredményekről és hiányos—
ságokról,
2. adatszolgáltatás a minisztertanács által jóváhagyott rendszerben, , 3. az alárendelt szervek statisztikai munkájának irányítása és ellen—
orzese.
Vizsgáljuk meg, hogy a Vasúti Főosztály jelenlegi statisztikai munkája mennyiben felel meg a törvényben előírtaknak.
I.
A statisztikai törvény 7. §. 2. bekezdés 1. pontja szerint az egyes állami és szövetkezeti szervek első feladata a statisztika körében: ,,a szerv vezető—
jének átfogó tájékoztatása a vezetése alatt álló terület fejlődéséről, a tervek teljesitéséről, az elért eredményekről és hiányosságokról". .
A vasút havi jelentése ezt a kÖVetelményt nem elégíti ki. Jelentésiik terje-
delmes, mellékletek nélkül 70—80 oldal, mellékletekkel közel 100 oldal. Igen
ZA VASÚTI F'ÖOSZTÁLY STATISZTIKAI MUNKÁJÁROL 225
sok részadatot tartalmaz átfogónak nem nevezhető. Olyan időpontban (a
tárgyhót követő második hó második felében) jelenik meg, amikor ennek alapján már operatív intézkedéseket nem igen lehet foganatosítani, gyakor- iati értéke tehát kevés. Lenin elvtárs a határidők kérdésével kapcsolatban nyomatékosan rámutatott arra, hogy a késői adatok -— bár a tudományos munka számára igen hasznosak lehetnek -— a gyakorlati munkához nem ad-nak segítséget.
A fentiek oka lényegében az, hogy nincs statisztikai szervezet. A szak- osztályokon ugyanis nincs aki Összefogó jelentést készítsen a szakosztály—
vezetők a saját területükre jellemző adatokat rendszerbe foglalva csak a sta- tisztikai osztály havi jelentéséből kaphatják meg.
További hiányosság, hogy a jelentés nem bírálja a vasút munkáját, nem beszél a vasút és a szállíttatók közötti együttműködésről, a szállítási igények kielégítéséről, a szállítási kötelezettségek teljesítésében elkövetett hibákról.
Ha hiányosságokról beszél is, csak olyan formában, hogy azokat a vasúton
kívülálló objektív okokkal magyarázza, vagy olyan színben tünteti fel, hogy
az elkerülhetetlen volt.Ezek a hiányosságok az bizonyítják, hogy a statisztikai osztály dolgozói ragaszkodnak a régi megszokotthoz, nem támasztanak igényt saját munká- jukkal szemben, de mutatják egyúttal azt is, hogy a Vasúti Főosztály vezetői operatív munkájukban nem eléggé támaszkodnak a statisztikára, ezért nem is nagyon követelnek fejlődést a statisztika területén. Csak ezzel magyaráz—
ható, hogy a statisztikai osztály tájékoztató jelentését — arra való hivatko- zással, hogy az a főosztály kollégiumának jelenlegi formájában megfelel —-—
nem tartja szükségesnek átalakítani.
II.
A 7. §. 2. bekezdés 2. pontja szerint a második feladat: ,,adatszolgáltatás 'a minisztertanács által jóváhagyott rendszerben".
Ennek a rendszernek magában kell foglalnia a statisztikai kérdőíveket, utasításokat, a kérdőívek feldolgozásának, összesítésének módját, meg kell határoznia a beszámolójelentés formáját, határidejét a legelső adatszolgál- tatótól kezdve a minisztériumig, illetve a Központi Statisztikai Hivatalig.
Semmiképpen sem szabad tartalmaznia a beszámolási rendszernek felesle- ges, párhuzamos és kontárstatisztikákat.
A vasút beszámolási rendszere ezt a törvény megjelenésekor még nem biztosította. Ugyanis, amikor a 2021/6/1952. MT határozat előírta a beszámo- iási rendszer kialakítását az 1951. évi felülvizsgálat során meghagyott adati gyüjtéseket fogadtuk el a beszámolási rendszer kiindulási alapjául és csupán kisebb revíziót hajtottunk végre olyan szempontból, hogy a felülvizsgálat óta milyen új jelentéseket vezettek be, illetve szüntettek meg Ez azért tör—
tént, mert meg voltunk győződve arról, hogy a minden tekintetben megfelelő beszámolási rendszer kidolgozása a vasútnál hosszú időt igénybevevő ko—
moly feladat, amit a határozatban előírt határidőre elvégezni nem tudnak.
Megállapodtunk azonban .a Vasúti Főosztállyal, hogy 1953. végéig beszámo—
lási rendszerét ismételten felülvizsgálja, aminek során az első felmérés hiányosságait kiküszöböli.
Az újabb felülvizsgálat megindulása kisebb nagyobb nehézségek miatt elhúzódott ugyan, kétségtelen azonban, hogy a Közlekedésügyi Miniszté- rium és a Főosztály vezetői mindent megtettek, hogy az uj beszámolási rend-
4 Statisztikai Szemle —— 44
226 " — * NAGY mom"
szer kidolgozásának sikerét biztosítsák. Minden egyéb munka alól függetle——
nitett, 10 tagból álló bizottság, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet közre—
működésével, közel. féléven keresztül igen alaposan és körültekintően vizs——
gálta a vasút adatsziikséglete't, szerkesztette meg a statisztika formai köve—
telményeinek is megfelelő beszámolójelentéseket és azok utasításait. Az új beszámolási rendszer kidolgozásával igen értékes munkát végeztek, munka—
módszerük követendő például szolgálhat más tárcák hasonló munkájához",
_ Az új beszámolási rendszer bevezetése a közeljövőben megtörténik.Ez .a beszámolási rendszer azonban csak akkor fogja valóban biztosí—- taini a vasúti statisztika megjavítását, ha a statisztikai fegyelmet betartják,
nem rendelnek el felesleges, szakszerűtlen statisztikai adatszolgáltatáso—kat,
a beszámoló rendszerben meghatározott jelentéseket pedig a megszabott határidőben, formában, a valóságnak megfelelő tartalommal készítik el.*!! Az elmúlt idők folyamán ezen a téren voltak hiányosságok. A statiszti- kai osztály ugyan a Máv hivatalos lapjában közölte mind a jóváhagyott be—.
számolási rendszerre, mind az 1952. évi VI. törvény végrehajtására vonat—-
kozó rendelkezéseit, ennek ellenére a szakosztályok a statisztikai osztály
tudta nélkül rendeltek el adatszolgáltatásokat és adtak külső szerveknekadatokat. Az is előfordult, hogy olyan időpontban kérték az engedélyezést,_
amikor már a nyomtatványok is (több mázsa papír) elkészültek .
Az engedély nélküli, illetve csak utólag formálisan engedélyezett adat—r_—
szolgáltatások rendszerint szakszerűtlenek, vagy párhuzamosak voltak.
1953. elején például a Vasúti Főosztály kereskedelmi szakosztálya országos;
, utasszámlálást végzett. Erről a főoSztály statisztikai osztálya és a KSH egy——
aránt a sajtóból értesült. Az adatgyűjtést a kereskedelmi szakosztály nem szervezte meg kellő alapossággal, a begyűjtött adatok megbízhatatlanok vol——
tak, nem lehetett azokat a kívánt célra felhasználni.
A statisztikai fegyelem terén előforduló lazaságokat az okozta, hogy a szakosztályok az engedélyezési eljárást feleslegesnek, bürokratikusnak tar—
, tották. Igen sokszor .még azt is bizonyítani kellett, hogy az általuk elrendelt;
adatgyűjtés statisztika. Mindezek bizonyos fokig magának a statisztikának a lebecsülését jelenti.-k. '
A statisztikai osztály az első időben ez ellen nem harcolt kellő eréllyel.__
Nem lehet a statisztikának nagyobb tekintélyt szerezni, ha megalkusznak, az adott helyzettel (a már előre elkészített nyomtatványok esetén engedé-, lyezik az adatszolgáltatást, még akkor is, ha az szakszerűtlen), ha a jó—
viszony megtartása érdekében nem harcolnak eléggé az egyes előadók maxi- malista igényei ellen, ha a benyújtott engedélyezési kérelmeket sem tartalmi,
"sem formai szempontból nem vizsgálják felül.
Nem vizsgálta felül a statisztikai osztály pl. Záhony állomás rakodó- gépeinek kihasználásáról tervezett adatgyűjtés szükségességét, amely deká—
donként, naponkénti bontásban olyan részletes adatokat kért a rakodógépek—
ről ('a gépek teljesitőképessége, rakodási teljesítményük órában és tonnában árunemenként, a gépek mellett foglalkoztatott munkavállalók száma, telje—
sített munkaideje stb.), hogy azt csak külön adminisztrativ munkakör szeru vezésével tudták volna teljesiteni. (Egyébként egy állomás rakodógépei kiu használásának naponkénti vizsgálata nem minisztériumi feladat.)
Ugyancsak túlzottan részletes adatokat akartak kérni a vontatási mű-
helyek teljesítrnényeiről és a tervezett kérdőív félreérthető is volt. Megtör—
tént az is, hogy olyan adatok gyűjtéséhez kértek engedélyt, amelyek a vasúti;
szerveknél nem is állnak rendelkezésre.
A VASÚTI POOSZTÁLY STATISZTIKA! MUNKÁJÁROL 227
Ezen a téren az utóbbi időben határozott javulás van, azonban ered—
ményei teljes egészében csak az új beszámolási rendszer bevezetese után
mérhetők le. '
III.
A 7. §. szerint a minisztériumok harmadik feladata: ,,az alárendelt szer- vek statisztikai munkájának irányítása és ellenőrzése".
A Vasúti Főosztály statisztikai munkájában ezen a területen vannak a
legnagyobb hibák. Kétségtelen, hogy statisztikai szervezet hiányában kevesen
vannak, akik ellenőrzést végezhetnek (többezer adatszolgáltató hely ellen—őrzését kb. 15 fő végzi) és maga az ellenőrzés is körülményesebb, területét nehéz áttekinteni.
Hozzájárul az ellenőrzések elmulasztásához az is, hogy a statisztikai
osztály dolgozói elmerülnek a havi jelentésükkel kapcsolatos mechanikus
munkákba és nincs idejük megfelelően irányitani és ellenőrizni.' A statisztikai osztály ellenőrzései, főleg a főosztály szakosztályainál
ellenállásba is ütköznek. Az egyes szakosztályok dolgozói ugyanis egyéb tevékenységük mellett statisztikai munkát is végeznek — amiről esetleg nem tudják, vagy nem vállalják, hogy az statisztika — és a statisztikai ellenőrzé—seket munká jukba való beavatkozásnak tekintik. (Természetesen így van ez az igazgatóságokon és a külső szolgálati helyeken is.)
Általános a vasútnál, hogy a dolgozók tájékozatlanok a statisztika fogal- máról, feladatáról, céljáról és csak a mechanikus adatösszesítő munkát tekin- tik statisztikának. Az igazgatósági statisztikusok munkakörének hivatalos megnevezése is üzemgazdasági és statisztikai előadó, mert az adatok össze—
gyűjtését statisztikai elemzését üzemgazdasági tevékenységnek tekintik.
A statisztika feladatának, céljának, módszereinek ismertetésére a vasút nem törekszik. A tanfolyamokon —— köztük a vasúti tisztképző tanfolyamon, ahol a középkáderek túlnyomórészét képzik —- statisztikát nem oktatnak.
Pedig, hogy milyen fontos feladat volna, bizonyítja, hogy pl. Rákosrendező pályaudvaron az éves tervteljesítést a havi tervteljesítési százalékok súlyo—
zatlan átlagolásával számították.
A dolgozók tájékozatlansága és a statisztikai munka szétszórtsága nem menti fel a statisztikai osztályt az ellenőrzési munka felelőssége alól, sőt ilyen körülmények között ez még fokozottabban szükséges lenne. A statisz- tikai osztálynak tudatában kell lennie, hogy rendszeres ellenőrzések nélkül hiteles, egyértelmű adatszolgáltatás nem biztosítható. A szocialista statisz- tika nem tűri meg a késéseket, azt adatok pontatlanságát, mert minden késés;
minden pontatlanság hibák forrásává válik, zavart és kárt okoz, hátráltatja a vezetés munkáját. A statisztika munkája olyan —— állapította meg Sztálin elvtárs ———-, hogy különböző egyes ágai egy egész lánc egyes részeit alkotják, s ha egyetlen láncszem elromlik, ez meghiúsíthatja az egész munkát. '
A statisztikai osztály még a szakosztályok és az igazgatósági statisz—
tikusok munkáját sem ellenőrizte rendszeresen. Nem ellenőrizte pl. a pálya—
fenntartási szakosztályon a pályaállagra vonatkozó adatok begyűjtését és feldolgozását. Ezért csak hosszú idő után szerzett tudomást arról, hogy a
pályaállagban történt változásokat az alsóbb szervek nem minden esetben
jelentik a főosztály illetékes szakosztályának. _Huzamos időn keresztül hamisak voltak a vona'tkésésre vonatkozó ada- tok is. A forgalmi szakosztály szakmai érdekeinek helytelenül értelmezett képviseletében odáig ment, hogy tudatosan szépitette a késésí adatokat.
A statisztikai osztály az adatokat minden kritika nélkül tovább jelentette.
4.
228
NAGYNÉ: A VASÚTI FÓOSZTALY STATISZTIKAI MUNKÁJÁRÓL 'Ugyancsak hibásan jelentették a kocsiállomány adatait is. A KSH felé
adandó negyedévi adatokat a kocsiosztály állította Össze; a statisztikai osz—
tálynak a havonta rendelkezésre álló részletes állományadatok alapján mód—
jában lett volna ezeket a jelentéseket ellenőrizni. Ebben az esetben nem tör—
ténhetett volna meg, hogy a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút kocsiállománya két negyedévben is kimaradt. Meg kell itt jegyezni, hogy helytelenül járt el a KSH közlekedési osztálya is, mert a jelentés elkészítéséhez nem adott rész—
letes utasítást és ez is okozta, hogy a jelentésben nem mindig azonos kocsi- fajtákat vontak össze.
Az igazgatósági statisztikusok munkáját ugyancsak ritkán ellenőrizték.
Pl. a budapesti igazgatóságon az elmúlt év folyamán a főosztály statisztikai osztálya ellenőrzést nem tartott, csupán egyízben a KSH által tartott ellen—
őrzés idején volt ott. Az ellenőrzések elmulasztása azért is súlyos hiba, mert
az igazgatósági statisztikusok munkáját _a statisztikai osztály dolgozóinak
kell támogatniok, fejlődésükért elsősorban ők a felelősek.A statisztikai munka megjavítása és fejlesztése csak a KSH és a minisz—
tériumok legteljesebb együttműködésével, a hibák kölcsönös, őszinte feltárá- sával lehetséges. A Vasúti Főosztály és a KSH közlekedési osztálya közötti együttműködés azonban kívánnivalókat hagy hátra. Az utóbbi időben nem segítjük olyan mértékben egymás munkáját, mint ahogyan az mindkét szerv érdekében szükséges volna. Ez főként azóta tapasztalható, mióta tájékoztató jelentéseinkben mélyebben elemezzük és bíráljuk a vasút munkáját. A Vasúti Főosztály a bírálatban nem mindig azt látja, hogy a KSH a vasúti közleke—
dés hiányosságainak és hibáinak felfedésével annak kijavítását akarja elő—
segiteni.
Ennek a szemléletnek következményeként magyarázható az, hogy pl. a
statisztikai osztály a járműállományra vonatkozó adatok ellenőrzésekor a
hiányosságokról felvett jegyzőkönyvet —— bán az abban foglaltak helyességét elismerte —— nem írta alá. Vagy pl. az, hogy egy beszámolójelentés készítése alkalmával felmerülhetett olyan észrevétel, hogy a KSH a jelentés kitöltésiutasításával bizonyos mértékben korlátozza a vasút önállóságát.
Hogy ez a szemlélet kialakulhatott, az nagy mértékben a statisztikai osztályon múlott. Maga a statisztikai osztály vezetője sem harcol eléggé a statisztika feladatának megvalósításáért, nem vesz részt elég intenzíven a problémák megoldásában.
Az együttműködés terén nyilván nemcsak a Vasúti Főosztály, hanem a KSH közlekedési osztálya is követett el hibákat. Az együttműködés meg—
javításához feltétlenül mindkét félnek hozzá kell járulni.
*
Ahhoz, hogy a vasúti statisztika a szocialista statisztika követelményei—
nek megfelelően fejlődjék, elsősorban az szükséges, hogy a Vasúti Főosztály a lehető legsürgősebben építse ki a statisztikai hálózatot. Az új beszámolási rendszer bevezetése után gyakori, hathatós ellenőrzésekkel biztosítsa a sta—
tisztikai fegyelem betartását, az adatok megbízhatóságát, pontosságát és a vasúti statisztikusok fejlődését. Mindenekelőtt azonban a statisztikáról alko—
tott szemléletüket kell megváltoztatniok és tájékoztató jelentésükben őszin—
tén, tárgyilagosan kell feltárniok a vasút munkájának hiányosságait. Az eredmény feltétlenül az lesz, hogy az eddiginél sokkal jobban fogják segí- teni a vasút vezetőinek munkáját és ezzel előbbre viszik a vasút és nép-
