• Nem Talált Eredményt

Szilárd statisztikai fegyelmet!

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Szilárd statisztikai fegyelmet!"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

,PETÖ MÁRTON:

SZILÁRD STATISZTIKAI FEGYELMET!

Az állami statisztikáról szóló 1952. VI. törvény szerint: ,,A statisztika a Magyar Népköztársaságban a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányításának eszköze . . ." Az utasítások és ren—

deletek végrehajtásának ellenőrzése a vezetés szerves, elválaszthatatlan része. Statisztikai munkának — mint az ellenőrzés eszközének —— minden-e hol folynia kell, ahol vezetés van. Az állami statisztikáról szóló törvényja—

vaslat indokolása rámutatott arra: ,,A statisztikának, mint az ellenőrzés esz—

közének, a vezetés nélkülözhetetlen támaszává kell válnia."

A vezetőszervek nagyrészt utasításokkal, rendeletekkel irányítják az alájuk tartozó gazdasági, szociális és kulturális szervek tevékenységét. A népgazdasági tervek, a tervmutatók rendszere is —-— amely meghatározza egy—egy gazdasági egység fejlődésének irányát, ütemét —— kötelező utasítá—r.

sokat foglal magában. A tervek készítéséhez ismerni kell mindig az adott lehetőséget, számba kell venni a tartalékokat. Mindezt a statisztika gyűjti össze és összesíti megfelelő formában. ,,. . . a Központi Statisztikai Hivatal számadatai nélkül — mondotta Sztálin elvtárs —— egyetlen igazgatási szerv

sem számíthat ki semmit és nem tervezhet semmit."1 A statisztika azonban

nemcsak a tervek elkészítésének feltétele, hanem a tervek végrehajtásának, is egyik legfontosabb ellenőrzési eszköze. _x

A statisztika jelentősége a proletárdiktatúra megszilárdulásával, a terv- gazdálkodás fejlődésével együtt nőtt. A hároméves terv időszakában, mint ahogy a tervgazdálkodás és a tervezési rendszer is csak egyes legfontosabb területeket érintett, úgy a statisztika is csak egyes területek ellenőrzésére terjedt ki. Az első ötéves terv alatt tervgazdálkodásunk fejlődésével szük—

ségszerűen a statisztika rendszere és szervezete is nagymértékben megerő-

— södött: létrejöttek a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságai és járási felügyelőségei, megalakult és megszilárdult a minisztériumokjfőható-i ságok) statisztikai szervezete. Az elért jelentős eredmények alapján jött létre és azokat rögzítette az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény.

A népgazdaság továbbfejlesztésében előttünk álló feladatok szüksé- gessé teszik, hogy a statisztika a jövőben a vezetésnek még nélkülözhetetle- x nebb eszköze legyen. Ahhoz, hogy ennek a követelménynek megfeleljen, gyorsabbnak, pontosabbnak, megbízhatóbbnak kell lennie. Csak a megbiz—

ható, pontos statisztika tud segítséget adni a vezetéshez, csak a megbízható statisztika válhat a vezetés nélkülözhetetlen eszközévé. A népgazdaság továbbfejlesztése, a vezetés színvonalának emelése szükségessé teszi, hogy

* Sztálin Művei. 7 kötet. Szikra. Budapest, 1951. 351. old.

(2)

688 , pm.— nni-rox

'—' a statisztikai fegyelem megszilárduljon. A statisztikai fegyelem megszilárdí—

tása nem új feladat: a szocialista statisztika kialakitása óta ez a kérdés ál—

landóan napirenden van; nem kampányfeladat: a statisztikai munka szinvo—

nala emelésének állandó folyamatos része kell legyen.

Azok a különböző minisztertanácsi, illetve népgazdasági tanácsi hatá—

rozatok, amelyek a statisztikai szervezet létrehozását, az engedély nélküli statisztikák elleni harcot, a beszámolórendszert, a bizonylati rendszer meg—

szilárdítását szabályozták, a statisztikai fegyelem megszilárdítását is szolgál- ták. A statisztikai fegyelem megszilárdításáért folyó harc nem volt ered- ménytelen. A minisztériumok és egyéb főhatóságok statisztikai szervezetei megerősödtek, a feldolgozás színvonala javult, a bizonylati fegyelem meg—

szilárdult és a késedelmes adatszolgáltatások száma nagymértékben csök—

kent. Az elért eredmények azonban még mindig nem kielégítők. A statisz- tikai fegyelem az utóbbi időben sok területen lazult.

A statisztikai fegyelem az állami fegyelem fontos része, —— ezért: amit a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ez év március 2—4—i hatá—

rozatában az állami fegyelem lazulásáról mondott, az érvényes a statiszti—

kára is. A statisztikai jelentések pontosságában, illetve pontatlanságában, a határidők teljesítésében —-— jobban mondva: nem teljesítésében is megmu- tatk0zott az állami fegyelem lazulása. Ezt vette figyelembe a Miniszter—

tanács, amikor ez év július elején határozatot hozott a statisztikai fegyelem megszilárdításáról és felhívta a miniszterek, illetve a főhatóságok vezetői—

nek figyelmét a pontos, határidőben teljesített statisztikai adatszolgáltatás

"fontosságára. Foglalkozott a nem kielégítő statisztikai fegyelemmel a Szabad Nép is ,,Megbízható adatszolgáltatást" c. cikkében,2 valamint több napilap és a rádió is.

A statisztikai fegyelem megszilárdítását tehát a statisztikai fegyelem—

nek az elmúlt időben tapasztalt lazulása is szükségessé teszi.

Miben mutatkozik meg a statisztikai fegyelem lazulása?

A statisztikának, hogy a vezetés és ellenőrzés nélkülözhetetlen eszköze legyen —-— pontosnak és megbízhatónak kell lennie. A statisztikai fegyelem megsértése elsősorban abban mutatkozik, hogy a begyűjtött adatok sok eset—

ben megbizhatatlanok, nem. egy esetben hamisak.

Előfordul, hogy az adatszolgáltatók egy része prémiumszerzés céljá—

ból közöl valótlan adatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak iparvállalatok, amelyek a termelési terv teljesítésével kapcsolatos statiszti- kai adatszolgáltatásokat hamisítják meg, nem egyszer úgy, hogy termelés—

ként tüntetik fel a még el sem végzett munkákat is. Például a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár, a Jászberényi Asztalosipari Vállalat, a kiskunfél—

egyházi'Bányászati Berendezések Gyára stb. a jelentés időszakában el nem készült termékeket a befejezett termeléshez hozzászámították és ezzel a ter—

melési terv teljesítését vagy túlteljesítését mutatták ki. Mivel a befejezett termelési terv túlteljesítése a prémiumfizetés alapvető feltétele, így a hamis jelentések révén legtöbb esetben jogosulatlan prémiumot vettek fel. A kis- — kunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára volt vezetői például 1953—

ban elkés'zültnek jelentettek olyan termékeket, amelyek még 1955 tavaszán sem készültek el. A hamis jelentések alapján a gyár volt vezetői több mint

150 000 Ft prémiumot vettek fel jogtalanul. ,

" Szabad Nép. 1955. július 5.

(3)

SZILÁRD STATISZTIKAI FEGYELMET ' , " 689,

A gépállomások téli gépjavítási tervének határidőben való teljesítése , 'i' esetén a gépállomás vezetőit prémium illeti meg. Egyes gépállomások, pál—, dául a karancskeszi, csabrendeki,inagykirályhegyesi gépállomások határidőn belül teljesített javításokként jelentettek olyan javításokat is, amelyek hae—

táridőn túl, vagy egyáltalán nem készültek el. Ilyen jelentések alapján ter—

mészetesen az illető gépállomások vezetői jogtalan prémiumhoz jutottak Az adatszolgáltatók egy része azért jelent szándékosan a valóságnak meg nem felelő adatokat, hogy a felsőbb szerveknek a vállalat munkájáról a valóságosnál jobb képet adjon, illetve rossz munkáját a hamis adatszolgál—

tatással leplezze. Például a Perbáh' Állami Gazdaság terméseredményként mást jelentett a statisztikai adatszolgáltatásban, mást a mérlegbeszámoló—

ban és mindkettő a valóságosnál magasabb volt. A községi tanácsok egy ré—

sze a múlt év végén, hogy állítólagos jó munkáját így igazolja, a ténylegesen elvetett területnél nagyobb vetésterületet jelentett. (Karácsond, Mór, Bo—

dajk, Várkesző, Nemesbörzsöny, Bicske, Bácsbokod stb. községek.) Hasonló esetek voltak tapasztalhatók a járási tanácsoknál is, amikor a járási tanát—_

csok a járási vetésterv teljesítése ,,érdekében" a községek által jelentett ve— , tésterületet emelték fel (pl. az adonyi és edelényi járási tanács). Ilyen ese- tek az iparbanlS előfordulnak. A Magyar Pharma Gyógyszerárugyár például 1955. február és március hónapokban 97,1, illetve 97,7 százalékos tervsze—

rűséget mutatott ki a tényleges 87 százalékos, illetve 93 százalékos tervsze—

rűség helyett.

Előfordul, hogy egyes vállalatok felsőbb tutasításrakőzölnek valótlan adatokat. Például a dunavecsei járási tanács telefonon utasitotta Dunapataj község tanácsát, hogy a vetésterületre vonatkozó operatív adatszolgáltatás- * nál a ténylegesen elvégzett vetéstől függetlenül a vetéstervhez ,,igazodó"

jelentést adjon. Lényegében ugyanez történt Litér községben is, ahol a való- ságosnál nagyobb adatok közlésére a veszprémi járási tanács adott utasítást. '"

Nem egyszer a vállalat vezető dolgozói adnak utasítást a statisztikusok- nak hamis adatok közlésére. Ez történt például a Duna Cipőgyár és a Zuglói Textilgépjavító esetében.

A hamis adatszolgáltatás gyakran a statisztikusok, az adatszolgáltatók gondatlanságából, tájékozatlanságából ered, azért, mert nem szervezik meg az adatok megfelelő bizonylati rendszerét (pl a Ceglédi Tangazdaságnál)

A valótlan adatok jelentésének egyik forrása az is, hogy az egyes vál- lalatok statisztikusai szakmailag nem képezik magukat, nem tanulnak, nem tartanak lépést a statisztikai módszerek fejlődésével és a kellő ismeretek hiányában a beszámolójelentéseket helytelenül, az utasításokkal ellentéte- sen töltik ki. Ez különösen az állami gazdaságoknál, a termelőszövetkeze- teknél és a SZÖVOSZ—nál fordul elő. E területeken a statisztikai munkát nem végzik megfelelő képzettségű, e feladat ellátására alkalmas dolgozók.

Ugyanakkor feltűnő az, hogy azoknál az intézményeknél, amelyeknél az adatok pontatlanságát az adatszolgáltatás gondatlanságával, az adatszol—

gáltatók képzetlenségével magyarázzák —— a téves számok általában a tény- leges helyzetnél kedvezőbbek.

A statisztikai fegyelem lazulása megmutatkozik abban is, hogy az—__ , _ utóbbi időben újból nagymértékben elterjedtek az ún. ,,vad—statisztikák".

Az engedélynélküli adatszolgáltatások amellett, hogy törvényellenesek és szakszerűtlenek, felesleges munkát is rónak az adatszolgáltatókra és ellen- tétben vannak a számviteli—statisztikai munka egyszerűsítéséről szóló mi—

(4)

690 . , PETÖ mm

miszter-tanácsi határozattal. Például a Szénbányászati Igazgatóság engedély nélkül kért éves jelentése csaknem 4000 rovatot tartalmazott. Különösen, elburjánzott az engedélynélküli és felesleges adatszolgáltatás a tanácsoknál,

például a Pest megyei Tanács Mezőgazdasági osztálya három hónap alatt kb.

25 engedélynélküli adatszolgáltatást rendelt el.

Ezek az engedélynélküli adatszolgáltatások növelik a bürokratizmust, akadályozzák a helyes vezetést, a statisztikai fegyelem nagymérvű lazulását eredményezik. Mindezért felelősség terheli a minisztériumokat is. Az állami statisztikáról szóló törvény, a beszámolórendszer elkészítésének jelenlegi _módszere lényegében a minisztériumok és főhatóságok vezetőit teszi fele-

; lőssé a területükön folyó statisztikai munkáért. Mindezek miatt a kontár—

, statisztikák elszaporodásáért és ennek következtében a vállalati statisztikai

munka túlzott mértékű, bürokratikus megnöveléséért a minisztériumokat _ közvetlen felelősség terheli.

Az engedély nélküli adatszolgáltatások elburjánzásának nagyrészt a helytelen vezetési módszer elterjedése az oka. Vannak, akik úgy gondolják, _

hogy csak statisztikai jelentések bekérésével lehet vezetni és ellenőrizni, hogy az íróasztal melletti ,,statisztikagyártás" pótolhatja és helyettesítheti _ az ügyek alapos, elmélyült, helyszinen való ellenőrzését. Az engedélynélküli Statisztikák gyártói ahhoz a ,,vezető" típusához tartoznak, akit S'ztálin elv- társ így jellemez: ,,. . . könnyebb egy papirost aláírni, mint a termelést ve- _ zetni. És sok gazdasági vezető a legkisebb ellenállásnak ezen a vonalán jár."3 A statisztika csak az esetben használható, ha az adatok teljesek. Sok

* esetben egy—két hiányzó adat is megakadályozhatja a vezetőket abban, hogy egy-egy gazdasági ágról, annak egész tevékenységéről átfogó képet kapja—

— nak. Ezért az állami statisztikáról szóló törvény kötelezi a minisztériumok _ és főhatóságok vezetőit, hogy területükön biztosítsák az adatszolgáltatás tel—

jességét. A törvény előírása ellenére egyes minisztériumok (Oktatásügyi Mi- nisztérium, Népművelési Minisztérium, Földműveléügyi Minisztérium, Ál—

lami Gazdaságok Minisztériuma) nem biztosítják —— gyakran még az állami vállalatoktól és intézményektől sem —-— az adatok hiánytalan begyűjtését, nem is szólva a termelőszövetkezetekről, amelyeknek adatszolgáltatása nagy- mértékben hiányos, pontatlan. A termelőszövetkezetek nagyrésze nem küldi be az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek, úgy, hogy az adatok teljessége érdekében a Központi Statisztikai Hivatal területi dolgozói a helyszínen, a termelőszövetkezeteknél kénytelenek azokat össze—

gyűjteni;

Annak érdekében, hogy a statisztika operatív intézkedések alapjául szolgáljon, az adatokkal időben kell rendelkezni. A statisztikai fegyelem lazasága abban is megmutatkozik, hogy az egyes Vállalatok és más adatszol—

gáltatók adatszolgáltatási kötelezettségüknek későn tesznek eleget. Pél—

dául a Soroksári Textilipari, a Zuglói Édesipari Gyár, a Textilfestőgyár és a-Mosógépgyár az 1954. évről szóló éves beruházási beszámolójelentéseket

1955. február 25. helyett csak március 2. és 10. között küldötte be.

A statisztikai fegyelemben meglévő hibák és hiányosságok —- amint a fentiekben ismertettük — nagyban akadályozzák, hogy a statisztika való—

ban a vezetés segítsége, az ellenőrzés nélkülözhetetlen eszköze legyen.

A statisztika fontosságából, a népgazdaságban betöltött szerepéből következik, hogy a statisztikában semmiféle fegyelmezetlenség, semmiféle

3 S:!rih'n Művei. 13. kör. Szikra. Budapest. 1951. 38. old.

(5)

SZILÁRD STATISZTIKAI FEGYELMET 691

lazaság nem tűrhető meg. A statisztika szilárd rendszer, amelyre a vezetés ) épül. Aki ezt a szilárd rendszert bármiféle formában (hamis jelentés, vad—

statisztika stb.)' megingatja — a társadalom és az állam ellen bűntettet követ el.

Biróságaink és ügyészségeink felismerték a statisztikai fegyelem jelen— ' tőségét. A statisztikai fegyelem megsértése, a hamis jelentések ugyanis leg- többször a társadalmi tulajdon elleni bűntettel —— legtöbbször prémium—

csalással is összefüggésben vannak. (Pl. a kiskunfélegyházi Bányászati Be—

rendezések Gyára esetében stb.). E-cikk keretében felsorolt statisztikai bűn-_- — cselekmények elkövetőinek nagyrészét is bírói úton vanták felelősségre. A bíróságok már eddig is számos ítéletet hoztak statisztikai bűntettekben. A kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára vezetőit 1—15 évi bör- tönre, az Elida Szappangyár vállalatvezetőjét 6 hónapi, a Transzvill Vál- lalat egyik üzemvezetőjét (az ítélet próbaidőre való felfüggesztése mellett) egy évi böntönre itélték. A Fővárosi XIV. ker. Tatarozó Vállalat, a Móri Községi Tanács, Karácsond község, az Ongai Állami Gazdaság, a Dunántúli Konzervgyár stb. hamis adatokat szolgáltató dolgozóit pedig 500 Ft—tól

2000 Ft-ig terjedő pénzbüntetésre itélte.

Ezeket az ítéleteket a közvélemény, s köztük a statisztikusok túlnyomó többsége helyesléssel fogadta, mivel e bűntettek elkövetői államunknak, népünknek cselekedeteikkel kár okoztak. De egyes statisztikusok az itéle—

teket bizonyos értetlenséggel fogadták, azokat túl súlyosnak tartották.

Akadtak olyanok is, akik a súlyos itéletek láttán úgy vélik, hogy a statiszti—

kai munka most már túlságosan nagy kockázattal jár s félnek a jelentések

elkészitésétől. _

Mondani sem kell, hogy ez utóbbiaknak nincsen igazuk. Az állami sta- tisztikáról szóló törvény fegyver államunk, a dolgozó nép kezében a vissza- élés, a fegyelemsértés megtorlására. A hamis jelentések készítői legtöbb esetben csalárd szándékkal kárt okoznak népgazdaságunknak.

Kiknek van alapjuk félni a statisztikai munkától, húzódozni a jelenté—

sek összeállitásától? Csak azoknak, akiknek lelkiismerete nem tiszta, akik hamis jelentéssel akarták vagy akarják a felsőbb vezetőket félrevezetni. A statisztikusok túlnyomó többségére azonban nem ez jellemű, hanem in—

kább az, hogy tiltakoznak a statisztikai fegyelemnek bármilyen formában történő megsértése ellen és ha szükséges, be is jelentik azt vagy a fel-

"sőbb szerveknél vagy a Központi Statisztikai Hivatalnál.

A statisztikai fegyelem megszilárdításában a bíróságok szerepe az, hogy az elkövetett bűntetteket megtorolják. A gazdasági vezetők feladata és kötelessége viszont a statisztikai rendszer, a statisztika megbízhatóságá—

nak állandó biztosítása. A statisztikai fegyelemmel kapcsolatban ismerte- tett lazaságok legfőbb oka éppen az, hogy nem minden vezető látja a jó és megbízható statisztika jelentőségét. Amelyik vezető ugyanis nem tartja szükségesnek a vezetés egyik alapelvének: a kiadott utasítások ellenőrzésé—

nek betartását, ott a statisztikát általában csak arra használják, hogy a felső szerveknek vagy a Központi Statisztikai Hivatalnak megküldjék, de ők maguk a vezetés érdekében ezeket nem használják. Ezek a vezetők akkor vélik jónak a területükön folyó statisztikai munkát, ha a felsőbb szervektől a statisztikai jelentésekre vonatkozóan semmi kifogás nem érkezett. Ezek a vezetők természetesen nem adnak megfelelő segítséget a statisztikai osz—

tálynak, részlegnek, hogy munkájával a vállalatot segítse, támogassa. '

(6)

rem: SZILÁRD s'mnszrrmx mmm

' Minden vezető -— legyen minisztériumi vagy vállalati —— akkor tehet legtöbbet a statisztikai fegyelem megszilárdításáért, ha ellenőrzi az adatok megbízhatóságát, a bizonylatok meglétét. A statisztikai adatok megbízható- sága ugyanis lényegében két fontos körülménytől függ: egyrészt attól, hogy mennyire van helyesen összeállítva a statisztikai munka programja, más-—

részt a statisztikai adatok ellenőrzésének megszervezésétől. ..a helyes ' utasítás és az adatok ellenőrzésének biztosítása a jó statisztika két legfon-

* tosabb előfeltétele"—— mutatott rá Lenin.

' A statisztikai adatok helyességéről és megbizhatóságáról való rendsze——

res gondoskodás tehát elsősorban a vezetők kötelessége. Ha a vállalatnál megbizhatatlan, hamis adatok vannak, akkor ez arra mutat, hogy a vezető a rábízott munkaterület vezetésénél csak általános véleményekre, hozzá——j vetőleges értesülésekre, és nem konkrét tényekre, nem a statisztikai ada—- tokra támaszkodik, -— ezért nem is ismeri a vállalat valóságos életét.

f A Minisztertanács ez évben hozott 3076 (VII. 8.) 1955. sz. határozata ' felhívja a miniszterek és egyéb gazdasági vezetők figyelmét, hogy a statisz-

wtikai fegyelem megszilárdítása érdekében fokozottabban ellenőrizzék a sta—

tisztikai adatok megbizhatosagát.

, A statisztikai fegyelem megszúárdítása, a megbízható adatokért való harc az állami fegyelem megszilárdításának fontos része. Minden vezetőnek meg kell tennie a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a statiszti—

kai fegyelem megszilárduljon és ennek révén is a statisztika valóban a vezetés és az ellenőrzés nélkülözhetetlen eszközévé váljék

! Lenin Művei 4. kot. Szikra. Budapest, 1963. !. oldl

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Szovjetunió statisztikai szervezete ilyen szervezeti felépítéssel (erről a Statisztikai Szemle idézett cikke részletesen beszámolt) biztosítja, hogy a statisztikai

Az eddig felsoroltak is eléggé bizonyítják, hogy a statisztikai munka ellenőrzését a statisztikai adatok megbízhatóságáért folytatott harcot fokoznusnlk kell. Ebben a

Ez .a beszámolási rendszer azonban csak akkor fogja valóban biztosí—- taini a vasúti statisztika megjavítását, ha a statisztikai fegyelmet betartják, nem rendelnek el

Továbbá nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy elsősorban a minisztériumok képesek arra, hogy a begyűjtendő statisztikai adatok körét olyképpen alakítsák ki, hogy

tése előtt azonban számítások útján meg kell határozni azt, hogy a statisztikai adatszolgáltatás keretében begyűjtött mutatók milyen módon (nagy— vagy kö-

Beszámoló a Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának vitadélutánjáról A statisztikai adatok ábrázolásának problémái elektronikus számológép alkal-..

Általánosságban azt lehet mondani, hogy a válaszolási vagy megfigyelési hibák az egyedi valódi érték és a megfelelő összeírt érték közötti különbségre utalnak,

kapcsolása népgazdasági szempontból teljesen kézenfekvő: csökken a statisztikai adatok összesítéséhez szükséges munkaráfordítás, a Központi Statisztikai