A Belkereskedelmi Minisztérium statisztikai munkájáról

GÁL GYÖRGYNÉ :

A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM STATISZTIKAI MUNKAJAROL

Lenin elvtárs néhány héttel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ-Ut zelme után írta: ,,A mindenre kiterjedő, álatalános, egyetemes nyilvántartás és ellenőrzés, a munka mennyiségének és a termékek elosztásának nyilván- tartása és ellenőrzése —, ebben van a szocialista átalakulás lényege, ha egy—

szer a proletariátus politikai uralmát megteremtettük és biztosítottukf"

Országunkban is a szocialista gazdasági rendszer alapjainak megterem- tésével a párt és a kormány nagy súlyt helyez arra, hogy a számvitel és az ellenőrzés, a szocializmus építésének e fontos segítője biztosabb alapokon nyugodjék, a statisztikai munka színvonala emelkedjék. '

A szocialista statisztika kialakításáért folytatott küzdelem jelentő-s eredménye az országgyűlés által 1952. decemberben elfogadott —— az állami statisztikáról szóló —— VI. sz. törvény, Ez a törvény komoly segítség aszo—

cialista statisztika megteremtésében, ugyanakkor jelentős feladatokat is ró az egyes állami és szövetkezeti szervek vezetőire. A törvény 7. §—a kimondja:

,,Az állami és szövetkezeti szervek vezetői kötelesek a vezetésük alatt álló

szerv egész területére vonatkozó statisztikai munkát megszervezni és annak

folyamatos, helyes működését biztositani". ,

Igen nagy jelentősége van annak, hogyanépgazdaságunk egyik

fontos területe, a belkereskedelem, 'a törvényben foglalt rendelkezéseket mi- képpen hajtja végre, milyen statisztikai apparátussal rendelkezik, hogyan teljesíti a számvitelnek és az ellenőrzésnek azt a fő gazdasági feladatát, melyet Lenin elvtárs tűzött a szocialista állam statisztikai apparátusa elé.

A Belkereskedelmi Minisztérium az elmúlt két év alatt a statisztikai szervezet megteremtése és az adatgyűjtés feldolgozása terén ért el eredmé—

nyeket. Ezeket az eredményeket jobban értékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy 1951. előtt a Belkereskedelmi Minisztériumnak statisztikai apparátusa tulajdonképpen nem is volt.

A kereskedelmi forgalom rendszeres, folyamatos számbavételét a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal is esak 1949-ben kezdte meg. Adatszolgáltatók a

nagykereskedelmi vállalatok és az állami kiskereskedelmi vállalatok voltak,

az ekkor még jelentős magán-kiskereskedelem a számbavételből kimaradt, Az adatgyűjtés ekkor még kezdetleges és szűkkörű volt. A feldolgozást a Központi Statisztikai Hivatal gépi úton végezte s a centnalizáltan feldol—

gozott adatokat kapta meg a Központi Statisztikai Hivataltól a Belkeres- kedelmi Minisztérium. Ezek az adatok azonban egyrészt nem a, legfonto—

* sabb kérdéseket ölelték fel, másrészt az adatokat nem csoportosították, nem

elemezték megfelelően, ezért a belkereskedelem operatív irányításához nem

1 Lenin Művei, 26. kötet, Szikra, Budapest, 1952, 425. old.

GALNÉ: A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM STATISZTIKAI MUNKAJA K 275

is nyújtottak segítséget. Az operatív irányításhoz szükséges adatokat a Bela kereskedelmi Minisztérium által elrendelt adatszolgáltatások tömegéből

szerezték meg a vezetők,,

A Belkereskedelmi Minisztérium igényei az adatgyűjtés terén ekkor —— és ebben a szerepet játszott, hogy azokat nem a tároa dolgozta fel ,._ maxi—

málisak voltak, a belkereskedelmi adatgyűjtés rohamosan bővült. A Belkeres- kedelmi Minisztérium mázsaszámna kapta a gépi úton feldolgozott adatokat tartalmazó kimutatásokat, [melyeknek természetesen csak elenyésző részét használták fel,

Az adatok ilyen tömegét sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a Minisztérium ellenőrizni nem tudta, még kevésbbé elemezni, értékelni. A stea- tisztika ekkor nem töltötte be hivatását, nem vált az irányítás, az ellenőrzés eszközévé.

Ezek a hiányosságok tették szükségessé a statisztika deoentralizálását, 1951 márciusában került sor a belkereskedelmi statisztika decentralizálá- sára. A decentralizálás elve az volt, hogy a vállalatok által gyűjtött adato- kat a közvetlen irányító szervek, a központok,) a központok adatait a Bel- k—ereskedelmi Minisztérium szakfőosztályai összesítik és az adatok piramis- szerű Összesítésben jutnak el a Belkerueskedelmi Minisztérium statisztikai osztályán keresztül a Minisztérium vezetőihez, illetve a Központi Statisz—

tikai Hivatalhoz

A decentralizálás eredményes intézkedésnek bizonyult, az adatok meg—

bízhatóbbak lettek, a határidőket lerövidítették és a statisztika — mind—

ezek következtében —— valamivel operativabb lett. A követelmények- hez képest azonban a fejlődés még lassú és egyáltalában nem kielégítő.

Hogy a Belkereskedelmi Minisztérium statisztikai munkájának hibáira rámutassunk, nézzük meg: melyek a statisztikával szemben támasztott köve—- telmények és ezeknek a Minisztérium hogyan felel meg.

Az 1952. VI. sz. törvény ezeket az alábbiakban határozza meg:

1. a szerv vezetőjének átfogó tájékoztatása a vezetése alatt álló terület fejlődéséről, a tervek teljesitéséről, az elért eredményekről és a hiányossá—

go ro ,

2. adatszolgáltatás a minisztertanács által jóváhagyott rendszerben, 3. az alárendelt szervek statisztikai munkájának irányítása és ellen—

őrzése. ,

* Az első követelmény tehát, hogy a vezetők fokozott mértékben vegyék

igénybe a vezetéshez a statisztikát. Jó, a vezetés szükségleteit kielégítő sta- tisztikát csak 'képzett statisztikusok tudnak készíteni. Ehhez azonban az , szükséges, hogy a vezetők becsüljék a statisztikusokat, biztosítsák a műkö—

désükhöz szükséges feltételeket. Másrészt a statisztikusoknak gyors és pon—- tos adatszolgáltatással kell ezt a megbecsülést kiérdemelni.

Ahol a statisztikát megbecsülik, törődnek a statisztikai munkával, ott a.

* vezető nem véletlenül, hallomásból, az érdekelteknek gyakran a helyzetet szépítő tájékoztatása alapján értesül az eseményekről, hanem a statisztika gyors, bizonylatilag alátámasztott, a tényeken alapuló jelentés-ei révén.

A statisztika nem. tudja segíteni a vezetést ott, ahol nem becsülik meg, nem

támaszkodnak rá, ahol a statisztikát kizárólag mechanikus számolási mun-

kának tekintik. -

G A Belkereskedelmi Minisztérium statisztikai osztálya a törvény által támasztott magas, de reális követelményeknek —— a kétségtelen fejlődés elle—

nére —— még nem felel meg. A Minisztérium statisztikai osztályának mun—

276 ' , ( GAL Greaowa kája jelenleg döntő részben mechanikus összesítéeből és nyilvántartásból áll.

Ez a statisztikai munka visszafejlődését jelenti, mert a Belkereskedelmi Mi-

nisztérium a múltban már fejlettebb módszerekkel is dolgozott, a statisztikai , osztályon azelőtt elemző, értékelő munka is folyt. Ahelyett azonban, hogy tovább fejlesztették volna, még el is sorvasztották ezt _az érdemi statisz—

tikai munkát. ,

A Minisztérium statisztikai osztálya által készített havi összefoglaló jelentés, amely arra volna hivatva, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőit a tervek teljesítéséről, a lakosság ellátásáról, az áru térítéséről, a hálózat fejlesztéséről, egyszóval a belkereskedelem helyzetéről tájékoztassa, ezt a

feladatot nem teljesíti. Ez a jelentés nem egyéb, mint számok és táb- lák halmaza, az adatok értékelésével, elemzésével nem foglalkozik. Nem fedi fel a hiányosságokat, nem elemzi a terv teljesítésének, illetve lemaradásá- Anak okait, nem mutat rá az áruelosztás terén mutatkozó hiányosságokra, nem bírálja a kereskedelem és az ipar kapcsolatát, tehát nem eszköze a belkeres- kedelem területén folyó munka terVSzeri'í irányításának és ellenőrzésének.

Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy erre nagy szükség van. A Bel- laereskedelm—i Minisztérium a statisztikai osztály vísszafejlődéeét objektív nehézségekkel próbálja indokolni, káderhiányria hivatkozik. Pedig vannak megf-elelő káderek, akik értenek a statisztikához, de a Minisztérium a sta- tisztikai munkának és ezért az ott dolgozó (káderek minőségének nem tulaj—

donit különösebb jelentőséget. Erre mutat, hogy éppen a legutóbbi néhány hónapban helyeztek át a statisztikai osztályról hozzáértő, tehetséges, dol—

gozókat ,,fontosablb" beosztásba. A Minisztérium példáját természetesen kö- vetik a vállalatok is. A* Budapesti Közért Vállalatnál hét nemrégen vizsgá—

zott statisztikust jó munkájuk eredményeképpen ma már más munkakörben (terv, munkaügy) fo lalkoztatják. Nyilvánvaló, hogy a staisztikai munka ilyen körülmények között nem fejlődhet. Szükséges, hogy a Belkereskedelmi

Minisztérium éppen saját munkája érdekében jobban becsülje meg a sta—

tisztikusokat, gondoskodjék arról,, hogy a statisztikusok megkapják a, szűk—

séges anyagi és erkölcsi támogatást. ;

A statisztikával szemben támasztott második követelmény megkívánja a felesleges, a párhuzamos kontárstatisztikák megszüntetését, másrészt, hogy az adatok egységes rendszerben, meghatározott időben álljanak a vezetők rendelkezésére. Ezen a téren a belkereskedelmi statisztikában a következő

hiányosságok vannak: *

]. engedélynélkiili adatszoulgáltiatások"elrendelése, 2. határidők be nem tartása.

A decentralizálás előtt, éppen a statisztikai apparátus rossz munkájá- ból kifolyólag, a Minisztérium egyes főosztályai adatok tömegét kérték be a középfokú irányító szervektől és a vállalatoktól. Ez a helyzet a decentrali- zálás után sem javult lényegesen mindaddig, amíg a M. T. 2021/l952. sz."

határozat nem kötelezte valamennyi állami és szövetkezeti szerve—t, hogy mérjék fel statisztikai adatigényeiket és azt jelentsék be a Központi Statisz- tikai Hivatalnak, A határozat kimondta azt is, hogy a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal engedélye nélkül adatszolgáltatást elrendelni nem sza—

bad. Ugyanezt az elvet erősítette meg az 1952. évi VI. sz. törvény is.

A minisztériumok egyes főosztályai azonban még gyakran megszegik az állami statisztikáról szóló törvényt: engedély nélkül adatszolgáltatást kér- nek a vállalatoktól, illetve a középfokú irányító szervektől. A Központi Sta-

tisztikai Hivatal a 2021/6/1952. sz. határozat alapján felülvizsgálta a minisz—

c

A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM STATISZTIKAI MUNKA-IA 277

térium adatszolgáltatási rendszerét és igen sok, engedélynélküli statisztikai adatszolgáltatást talált. Ezek közül a legtöbb teljesen felesleges volt, ugyan—

akkor jelentősen nehezítette a vállalati statisztikusok munkáját.

A felülvizsgálat során a Belkereskedelmi Minisztérium területén:

Elvelmiszerfőosztályon 17 db

Ruházati főosztályon 2 ,,

Vegyes iparcikk főosztályon 8 ,, a Minisztérium középfokú irányitó szerveinél:

Vegyianyagkereskedelmi Központnál 6 db Vas- és Műszaki Kereskedelmi Központnál 6 ;, engedélynélküli adatszolgáltatást találtunk.

A statisztikai fegyelem lazaiságára mutat az is, hogy a statisztikai

törvény megjelenése után is előfordultak engedélynélküli adatszolgáltatá- sok. így 1953 januárjában a Minisztérium Közétk'eztetési Főosztályának és a

Kereskedelmi Szervezési és Technikai Főosztályának egy-egy dolgozója 16 megyei vendéglátóipari tröszttől nyolc kérdés-ből álló engedélynélküli ad-at—

szolgáltatást rendelt el; Az adatkérés teljesen szakszerűtlen volt; többek között 1937—38. évekre a megye területére vonatkozó hálózati adatokat

üzemtipusonként kérte. Erre a kérdésre és több hasonlóra a vállalatok semilyen hitelt érdemlő választ nem tudtak volna adni.

Többször előfordult az is, hogy a Minisztérium egyes főosztályai már

megindított adatgyűjtéseket nyújtottak be utólagosan a Statisztikai Hivatal-

hoz engedélyezésre. Ez arra mutat, hogy a Minisztérium Statisztikai osztálya

nem veszi figyelembe a statisztikai törvényt, s nem harcol elég szívósan az engedélynélküli statisztikák ellen. Nem tudatosította, hogy az utólagos enge- délyezés lényegében nem egyéb, mint bürokratikus formaság, s hogyaz engedélyezés jelentősége éppen abban van, hogy az engedélyezés során az adatgyűjtés realitása mind a bizonylati alátámasztás, mind az összesithető- ség szempontjából ellenőrizhető. % ,

Jelenleg a helyzet azonban az, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium Statisztikai osztálya nem vizsgálja meg kellőképpen az adatgyűjtési igé- nyeket és ennek következében engedélyezésre javasolja a főosztályok át nem gondolt adatgyűjtéseit is. Ilyen volt például az az adatgyűjtés, amely elrendelte, hogy számba kell venni az állásnélküli volt magánkereskedőket és azok munkaképességi fokát.

Az adatgyűjtés elrendelője minden bizonnyal nem gondolt arra, hogy a ,,munkaképességi fok" megállapítása erősen szubjektiv természetű és meg—

jelölése községenként más és másképpen történhet, éppen azért a beérkezett válaszok nem- összesíthetők, nem használhatók,

Igen fontos követelménye a statisztikának a gyorsaság. Ha az adatok csak hosszú idő után jutnak a vezetők kezébe, akkor elévülnek, operatív intéz—- kedésekhez már nem nyújtanak segítséget. Lenin elvtárs a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatala igazgatójától azt követelte, hogy a statisztiká- nak semmiképpen sem később, hanem okvetlenül előbb kell adatokat szol—

gáltatni, mint a sajtónak. .

A megfelelő gyors tájékoztatásnak egfőbb eszköze a beszámolási rend- szerben megszabott határidők teljesítése. A Belkereskedelmi Minisztérium területén a határidők teljesítésénél súlyos mulasztások vannak. A Minisz- térium nem követeli meg a középfokú irányitó szervektől, a vállalatoktól a határidőre történő adatszolgáltatást és sok esetben emiatt maga sem tudja

2 Statisztikai Szemle —— 4—1

278 f mu. eronome

betartani a határidőket, ezzel megnehezíti a Központi Statisztikai Hivatali

munkáját, a népgazdaság vezetőinek gyors tájékoztatását. Pl. a Miniszté—

rium Statisztikai osztálya 1953 januárjában öt határidőt szegett meg. Feb- ruárban csaknem valamennyi határidőt túllépte egy-két nappal, de volt két

olyan jelentés is, amely lG—a helyett csak 24—én érkezett a Statisztikai Hiva-—

talhoz, márciusban három határidő-túllépés volt. Mulasztás terheli a"Mi- nisztériumot az 1952. évi bolthálózati anyag feldolgozási határidejének tel- jesítésénél: a határidőt hat hónappal túllépték, s ezzel súlyosan megzavarták

a gépi úton való feldolgozás menetét. Ennek következtében megakadályoz—

ták, hogy a Központi Statisztikai Hivatal munkatervi feladatát határidőre teljesítse. A későn benyújtott anyag ráadásul még tele volt hibával is. Az ilyan hiba nem minősíthető véletlennek, oka, hogy a Minisztérium vezetői

nem biztosították a zavartalan feldolgozás feltételeit. Néhány nappal a a határidő letelte előtt a Minisztérium Statisztikai osztálya —- mivel a Minisztériumon belül segítséget nem kapott —— kénytelen volt a Központi Statisztikai Hivatal közbelépését kérni.

A statisztikával szemben támasztott harmadik követelmény az aláren—

delt szervek statisztikai munkájának irányítása és ellenőrzése. A Belkeres—

kedelmi Minisztérium Statisztikai osztálya ezen a területen is elmaradt a

Követelményektől, nem irányitja kellően és lényegében nem is ellenőrzi az

alája tartozó vállalatok és középfokú irányitószervek statisztikai munkáját.

Ennek következtében az adatok sok esetben megbizhatatlanok. Pl. a Salgó—

tarjáni Kiskereskedelmi Vállalatnál a december havi végleges statisztikai adatok a könyvelés adataitól megengedhetetleniil eltérnek, az előzetes áru—

forgalmi jelentés január havi adatai nem felelnek meg a valóságnak, a január hnavi árucsoportok szerinti jelentés adatai teljesen hamisak, a bizony-

lati alátámasztás hiányzik. _

A Sátoraljaújhelyi Vendéglátóipari Vállalatnál végzett ellenőrzés meg—

állapította, hogy a december havi munkaügyi jelentés teljesen hamis adato—

kat hartalmaz. Pl. a statisztikai jelentésben szereplő, túlóra címén kifizetett összeg mindössze egynegyede a túlóra címén ténylegesen kifizetett összeg—

nek, a jelentett létszám pedig 10 fővel tér el a tényleges létszámtól. A sta- tisztikai jelentés alapján népgazdaságunk vezetői fontos intézkedéseket tesz- nek, elengedhetetlen követelmény tehát az adatok megbízhatósága. Ennek megteremtése pedig ellenőrzés nélkül nem képzelhető el.

Előfordul olyan eset is, hogy egy középfokú irányító szerv az adatok

tudatos meghiamisitására adott utasítást a vállalatoknak. Ez történt a Salgó—

tarjáni Kiskereskedelmi Vállalatnál, ahol a végleges árucsoportok szerinti

jelentésben a beszerzés rovata nem egyezett meg az előzetes jelentés hasonló

_ rovatával, mert a statisztikus közben észreVette, hogy az előzetes jelentés

hibás. Közvetlen irányító szerve, a Nógrádmegyei Kereskedelmi Iroda azon—

ban utasította a statisztikust, hogy jelentését dolgozza át, s a végleges jelen- tés beszerzés rovata egyezzen meg az előzetes jelentés beszerzés rovxatával.

A statisztikus a jelentést átdolgozta, ennek következtében január hóról hamis adatokat jelentett. e

Hasonló eset fordult elő a Gyümölcs és Zöldség Kiskereskedelmi Tröszt—

nél. 1952. október 28-án a Tröszt vállalatainak statisztikusai részére tartott értekezleten a Tröszt vezető statisztikusa utasítást adott, hogy a számszerű egyezés kedvéért az előző időszakokban bármely okból elkövetett hibákat a későbbi jelentésekben nem kell helyesbíteni. A törvényellenes utasítás követe

A BELKERESKEDELMI mmszremum STATISZTIKAI MUNKAJA 279

keztében és az ellenőrzés hiányában a Tröszthöz tartozó vállalatok adatszol-

gáltatása egyáltalán nem megbízható. ,

Ilyen és hasonló esetekről a Belkereskedelmi Minisztérium Statisztikai

esztálya nem tud, mert az ellenőrzést elhanyagolja. Fenti esetről a Min—isz-

teríum vezetői csak a statisztikai törvény országgyűlési tárgyalása alkalmá—

val értesültek, amikor a törvényjavaslat előadója az esetet elmondta; A Mi- nisztérium ezek után sem hajtott végre a Gyümölcs és Zöldség Kiskeres—

kedelmi Trösztnél széleskörű statisztikai ellenőrzést, sőt a Központi Statisz—

tikai Hivatal átirata ellenére sem büntette meg a vétkeseketi Nincs csodál-

kozni való ezekután azon, ha az adatszolgáltatások minősége nem javul kellő mértékben.

A statisztikai munka pontosságára, minőségére visszahat az irányítás

elhanyagolása is. A belkereskedelmi statisztika fejlődése során a vállala-

toknál egész sor olyan probléma merül fel, melyek megoldására az irányító szerveknek kellene megfelelő útmutatást adni. Pl. azoknál a kiskereskedelmi vállalatoknál, melyek nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak és így nagykereskedelmi áron is értékesítenek, a különböző (nagy- és kiskereske- delmi) eladási árak alapján számított zárók-észletek értéke fiktív. A vállala- tok e probléma megoldására az irányító szervektől nem kaptak útmutatást.

Ugyanilyen hibák előfordulnak a Minisztériumban is: a Minisztertanácshoz készített előterjesztésükben a készletek megállapításánál Összeadtá'k a

fogyasztói áron nyilvántartott kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi be- szerzési áron nyilvántartott nagykereskedelmi készleteket.

Az említett hibák jelentős mértékben. gátolják a belkereskedelmi sta- tisztika fejlődését. A hibák felszámolása elsősorban a Minisztérium érdeke.

Bár a Minisztérium ismeri ezeket a hiányosságokat, ennek ellenére mind- addig nem tapasztaltunk megfelelő intézkedést a hibák felszámolására.

A belkereskedelmi statisztika helyzete jelenleg nem kielégítő, a felelős- ség ezért alapvetően magát a Minisztériumot terheli. A Minisztérium nem használta ki azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésére állottak és nem törekedett a statisztikai munkák megjavítására, A Minisztérium vezetői nem becsülik a statisztikát. Ha a jelenlegi helyzeten változtatni kívánnak, elsősorban ezt a helytelen szem—léletüket kell ielszámolniok.

2.