A belkereskedelmi statisztika időszerű kérdései

(1)

DR. SELENYI JÓZSEF:

A BELKERESKEDELMI STATISZTIKA IDÖSZERÚ KÉRDÉSEI

I.

A belkereskedelmi statisztika munkaterületét és feladatait a kereskede—

lemnek a népgazdaságban betöltött szerepe határozza meg. Kereskedelmünk fő feladata, hogy dolgozóvnépünk szakadatlanul növekvő magas színvonalú áruellátását —— az egész országot átfogó kereskedelmi hálózaton keresztül —'

biztosítsa és egyre javuló munkaszervezéssel az áruforgalom költségeit állandóan csökkentse .A kereskedelmi statisztikának ezért tájékoztatást kell

adnia az áruforgalom terjedelméről, az árucikkek összetételéről, az egyes

cikkek mennyiségéről, nemcsak országosan, hanem a szerteágazó hálózat—

nak és kereskedelmi szervezetnek megfelelően területenként, kereskedelmi

rendszerenként és szektoronként. Be kell számolnia mindazokról az adatok—

ról, amelyeknek segítségével a kereskedelmi tervek teljesitésének mérése és

az elkövetkezendő időszakok t-ervfeladataina-k kidolgozása, forgalmi költsé-

gek csökkentése, általában a kereskedelmi munka magasabb színvonalon

való szervezése megtörténhet. '

Nézzük meg ezek után, hogy milyen követelmények állnak fenn a bel- kereskedelmi statisztiíkával szemben:

1. Legyen a szocialista kereskedelmi szervezet építésének, munkájának nélkülözhetetlen eszköze, az osztályharc éles fegyvere. Tartalmazza és

emelje ki a kereskedelmi munka szerteágazó folyamatából, százezer adatá-

ból azokat a döntő mutatókat, amelyek a lakosság ellátásának, a város és falu árukapcsolata fejlődésének —— általában a kereskedelmi tervek teljesí—

tésének méréséhez szükse'gesek. Nyújtson alapot az elkövetkezendő idősza-

kok kereskedelmi terveinek elkészítéséhez.

2. Legyen gyors. Mutasson rá az áruforgalom—hibáira, tárja fel az áru- elosztásban, a készletek kialakításában elkövetett hiányosságokat. Hívja fel időben a vezetőket a szükséges intézkedések megtételére.

3. Legyen megbízható, az adatokat helyesen és a fejlődés tendenciáját

hűen tükrözze. *

4. Az adatgyűjtés segítse az adatfeldolgozásban résztvevő kereskedelmi szervek munkáját. Ugyanakkor a statisztikai "rendszer meghatározása és az adatok begyűjtése egyre gazdaságosabb módszerrel történjék.

, Vizsgáljuk meg, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium és főfelügyelete alá tartozó szervek és Vállalatok statisztikai munkája hogyan felel meg ezek-

nek a követelményeknek? ,

Belkereskedelmi statisztikáról 1949 előtt nem beszélhettünk. A kapita- lista kereskedelem ugyanis statisztikát nem készített és így az áruforgalom terjedelméről, cikkösszetébeléről csak különféle számításokat ismerünk.

3 Statisztikai Szemle — 3-1

(2)

374 ; DR. sszem: JÓZSEF—i

A szocialista kereskedelmi szervezet kiépítésével egyidejűleg kellett

megszervezni belkereskedelmi statisztikai beszámolási rendszerünket. Vilá—

gosan látszott, hogy a statisztika a belkereskedelem területén csak akkor tölti be szerepét, csak akkor lehet e területen is a szocialista építés nélkülöz- hetetlen eszköze, az osztályharc éles fegyvere, ha az áruellátás területén a gazdasági és társadalmi jelenségeket összefüggésükben, fejlődésükben tudja ábrázolni és pontos, megbízható adatokat gyorsan rendelkezésre tud—5

adni.- ' -

Nézzük meg röviden, hogy milyen sajátos követelménynek kellett meg- felelnie a kereskedelem statisztikai beszámolási rendszerének?

A Szovjetunióhoz és a többi népi demokráciákhoz hasonlóan, a kapita—

lizmusból a szocializmusba való átmenet idején mi is —-— Lenin és Sztálin—

elvtárs által megjelölt —-—— új gazdasági politikát (nep) alkalmazzuk. Mivel a falu és a város, a mezőgazdaság és az ipar közti kapcsolat a szocializmus—,

győzelmének egyik kérdése, a proletárdiktatúra időszakában minden kapi-

talista országnak ,,kisebb-nagyobb mértékben abszolút szüksége Van az új gazdasági politikára,,annak piaci kapcsolataira és e piaci kapcsolatok ki—

használására" (Sztálin). Az új gazdasági politika egyfelől a piaci kapcso-—

latok bizonyos szabadságát és felélénkítését jelenti, másfelől az állam sza- bályozó szerepének biztosítását követeli meg. Az új gazdasági politika alkal—

mazásával kifejlődő újtípusú áruforgalomnak különleges feladata és perspek—

tívája van, amit Sztálin elvtárs új munkájában így jelöl meg: ,,a város és.

a falu, az ipar és a mezőgazdaság gazdasági összefogása érdekében pedig

bizonyos ideig fenn kell tartani az árutermelést (az adás-vétel útján történő—.—

cserét), mint a várossal való gazdasági kapcsolatoknak a paraszt számára egyedül elfogadható formáját, és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereskedelmet, az állami és szövetkezeti—kolhoz—kereskedelmet, kiszorítva az áruforgalomból minden rendű és rangú kapitalistát."

Az áruforgalom területén az új gazdasági politikának alkalmazása!

—— az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervek állandó fejlesz—w tése és megerősítése mellett —— azt is megkövetelte, hogy biztosítsuk Sztálin elvtárs útmutatása szerint a ,,nep"-nek az ü. n, másik oldalát is. (,,Az állam szabályozó szerepe a piacon biztosítva van." Sztálin.) Ezt a feladatot?

elsősorban a központi gazdálkodás _alá vont árualapok elosztásánál —— azaz

a fogyasztásra kerülő áruk forrásánál —— kellett érvényesítenünk.

A szocialista kereskedelmi szektor erőteljes fejlesztése mellett számol-- nunk kell az áruellátásban szocialista fejlődésünk során mutatkozó—- nehézségekkel, s ezekről területenként, időben kellett értesülést kapni. Nép- gazdaságunk gyors fejlődése következtében élesedett az osztályharc, ellátási nehézségek, áruelosztási zavarok jelentkeztek. Ebben a növekedés nehéz- séget, a kereskedelmi munka fogyatékossága mellett nagy szerep jut az ellen——

ség munkájának, amely ellenséges hírveréssel, pánikkeltéssewl igyekszik megzavarni az áruforgalmat, vásárlási lázt előidézni, rávetve magát azoknak a cikkeknek felvásárlására, melyeknél átmeneti hiány mutatkozik.

Az árualapok biztosítása, a lakosság keresletének megfelelő áruössze- tétel, a termelő szektorral való szorosabb kapcsolat biztosítása érdekében ki kellett emelni az áruforgalom körébe tartozó sok százezer cikkből —— a leg-%

jellemzőbbeket. Ezekből úgy kellett a cikklistát összeállítani, hogy annak megfigyelése, országos szintre történő összesítése ne jelentsen túlzott fel—

adatot, mégis az egész áruforgalo-mról jellemző képet adjon, egyben bizto-.

sítsa a termelés és kereskedel-em tervkapcsolatát. Fokozott követelményt;

';

(3)

A BELKERESKEDELMI STATISZTIKA moszenn Kenessex 375

jelentett a statisztikai beszámoló rendszerrel szemben az 1951. évben a rossz termés miatt bevezetett szervezett ellátás is.

A statisztikai bes'zámoló rendszer súlypontját az újonnan létesített állami kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek számviteli gyengesége, valamint

a magánkereskedelemnek ezidőben az áruellátásban még igen jelentős sze-

repe miatt, a nagykereskedelmi statisztikára építettük fel. Ezt a megoldást indokolta az is, hogy az állami nagykereskedelmi szervezet 1949 végére fel- fejlődött és egyes vállalatainak tevékenysége egy-egy megyére korlátozó—

dott. Az egy—egy megye áruellátására rajonírozott nagykereskedelmi szervezet alkalmas volt, hogy országosan, megyén—ként, szakmánként —— a köz- ponti árualapok túlnyomó többségének -— állami, szövetkezeti és magán kis- ,, kereskedelem útján történő forgalmazásához és ellenőrzéséhez szükséges

statisztikai beszámolót elkészítse. Pártunk iránymutatása alapján ezúton

eredményesen tudtuk az áruforgalomban a magánszektor korlátozását szak- mánként és cikkenként megvalósitani. Kiskereskedelmi szerveinknél a sta—

tisztikai megfigyelés ezidőszakban vállalati globális forgalomra, néhány

kiemelt cikkre és az üzemeltetés legdöntőbb mutatóira korlátozódott. Sta- tisztikai rendszerünk útján figyelni tudtuk az áruforgalom bonyolítását és

időben fel tudtuk fedni az e téren mutatkozó hiányosságokat.

A párt és a kormány 1951. december 2-i határozatának végrehajtása,

az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat jelentős megerősödése

után —— az élenjáró szovjet kereskedelem tervezési és statisztikai tapasztala- tainak felhasználásával —— átszerveztük"tervezési és statisztikai beszámo- lási rendszerünket. A belkereskedelmi tervezés és statisztika alapjává a kis—

kereskedelmi áruforgalmat tettük. A lakosság ellátásának vizsgálatához a

kiskereskedelmi, míg az árufedezet méréséhez továbbra is a nagykereske—

delmi, illetve művi adatszolgáltatást használjuk. Ma már mind a kis-, mind a nagykereskedelmi beszámolási rendszer széles árucsoportokban és cik—

kekben foglalja magába az áruforgalmat. Egyben a mutatóknak olyan szé- les és változatos sorozatát szolgáltatja, amelyek már alkalmasak, mind a vezetők tájékoztatására, mind pedig az elkövetkezendő időszakok tervei—

nek kimunkálására. -

Különös figyelmet fordítottunk statisztikai rendszerünk kiépítésénél, az áruforgalom összetételének vizsgálatánál a gyorsan fogyó élelmiszercikkekre.

Megvalósítottuk, hogy megyei tanácsaínk, sőt járási és városi tanácsaink az áruforgalom legdöntőbb mutatóiról tájékozódást szerezhessenek és egyre jobban betöltsék azt a feladatukat, hogy a terület gazdáivá váljanak. Válla- latainknál és középfokú irányító szerveinknél előírtuk és biztosítottuk az ada—

toknak a tervekkel való egybevetését, kielemze'sét.

Jelenleg közel 20000 boltból, illetve közétkeztetési egységből a keres—

kedelmi adatok vállalati központokon, középszerveken át érkeznek a minisz- tériumba. Az adatok begyűjtési rendszere olyan, hogy azok már felfelé hala- dásuk közben is!—megfelelően tájékoztatják az intézkedések megtételére hiva—

tott vezetőket. Az adatszolgáltatás jelentősen meggyorsult. A legdöntőbb adatokról, pl. az értékesítési és árufedezeti terv globális teljesítéséről, a fon- tosabb cikkek forgalmáról a tárgyidőszakot követő második, harmadik na-

pon, a napi, heti vagy dekádjelentések útján hóközben is tájékoztatjuk _a,

minisztérium, illetve a felsőbb szervek vezetőit. A K. S. H. által rendszere-' sitett havi jelentések feldolo'zási időtartama is lerövidült, mert a tárgyhót követő két hét alatt a feldogozás megtörténik, sőt a negyedévi feldolgozá—

(4)

376! , DR. sem ao ear

_ Összefoglalva: Az egyes fejlődési szakaszok statisztikai beszámolási

rendszere helyesnek bizonyult. A vezetőknek az áruellátás megszervezésé-

ben és fejleszrésében, a közellátás frontján támadó ellenség visszaverésébe n a beszámolási rendszer —— meglévő hibái mellett is —— hasznos, nélkülözhetet—

len segitség volt. Fel tudták az adatOkat eredményesen használni az állami és szövetkezeti kereskedelem megszervezésében, erőteljes fejlesztésé-

beái, nem utolsó sorban a magánkereskedelem tevékenységének ellenőrzé—

se en.

II. A belkereskedelmi statisztika megszervezésénél elért eredmények érté-,

kelése mellett helyes, ha beszélünk az elkövetett hibákról is.

_ Hibás volt az az intézkedés, hogy a minisztérium a középfokú irányító

szervektől bejött statisztikai adatokat a K. 8. H. útján centralizáltan, gépi

úton dolgo—ztatta fel. Ezek az adatok ugyanis olyan későn és oly hibásan nyertek országos szinten feldolgozást, hogy a minisztérium számára a veze—

téshez már nem voltak felhasználhatók. Előfordult, hogy — be sem várva

a K. S. H. adatfeldolgozását —— középszerveinktől közvetlenül kellett bekérni

a legdöntőbb adatokat és ezeket felhasználva irányítottuk az áruforgalmat.

A statisztikai feldolgozási munkának a minisztérium részéről történő átvétele '

fordulatot jelentett az adatfeldolgozás meggyorsításában é s egyben a korábbi

adatfeldolgozók létszámának kb. felére való csökkentését is eredményezte.

Az áruellátás területén jelentkező. fokozott követelmények, az ellenség.

elleni harc sikeresebb viteleérdekében a keresk edelmi statisztika fejlesztését

nagyobb ütemben kellett végrehajtani, mint azt a könyvelési és egyéb válla-

lati nyilvántartások fejlettsége e szakaszban lehet ővé tette. Igy történt, hogy

vállalataink egy részénél nem tudott párhuzamosan fejlődni a könyvelés és a statisztika, Pl. néhány kereskedelmi vállalat könyvelésének lezárása előtt kénytelen volt (2—3 nap határidő miatt) külön adatkigyűjtéssel az előzetes adatjelentéshez szükséges számokat összeállítani. Előfordult, hogy ezek az adatkigyűjtések nem feleltek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a könyvelés zárt rendszere 2—3 nappal később biztosít-ani tudott.

Az adatoknak a könyveléssel történö egyezősége terén a beszámolók

többségében mutatkozó eredmények kielégítőek. így pl. a globális árufor- galmi, munkaügyi adatok csak tört százalékkal térnek el a könyvelési ada—

toktól. Jelentős feladataink vannak azonban e téren a kiskereskedelmi aru—

csoportos forgalmi statisztikában—. A hibák egyrészt abból származnak, hogy a boltok önelszámolási rendszerének kiépítése —— éppen a hálózati egységek elaprózottsága következtében —- ezideig megfelelően még nem történt meg

*(föbolt—rendszer), másrészt, hogy egyes —— főleg vegyes árukat forgalmazó ——

-kiskereskedelmi vállalatoknál és szövetkezeteknél árucsoportonként a bolti

készleteknek becslésszerű felvételét felületesen hajtják végre. A készletek

helytelen és felületes felvétele eredményezi azután azt, hogy — bár a be—

szerzést árucsoportonkénr könyvelési adatokból veszik —— mégis a készletek és a beszerzés egybevetésével kiszámított eladási forgalom nem minden esetben tükrözi az értékesítés pont-os áruösszetételét. Hiba a minisztérium és a kereskedelmi szervek részéről, hogy a felületes bolti készletstatisz- tikát készítőket nem vonták eddig felelősségre és az ú. n.,ellenőrző leltár . felvételénél a statisztikai adatszolgáltatás helyességének vizsgálatát mel—

lőzté .

(5)

A asin—znasxsnsmr STATISZTIKA moszeno KERDESEI 377

Helytelen lenne azonban ha a kereskedelmi statisztikai adatok meg-'

bizhatóságában mutatkozó egyes hibákat csak a könyvelés és a statisztika

összefüggésében mutatkozó hiányosságokra vezetnénk vissza. Előfordul, hogy bár megvan a számvitel két ága között az egyeztetés lehetősége, mégis

a vállalaton belül a könyvelés nem segíti a statisztikus munkáját, vagy for- ditva. Többször előfordul az is, hogy az adatok hibásan kerülnek számszaki

feldolgozásra, nemcsak vállalati szinten, hanem a minisztériumnál és a közép-

fokú irányitó szerveknél is, 'pl. a minisztérium statisztikai osztálya és a ruhá—

zati főosztály többmillió forintos összeadási hibával küldte át az árucsoportos statisztikát a K. 8. H. —nak, a Füszért Kereskedelmi Központ halmozott beszer- zését számszaki hibával jelentette. A Bórsodmegyei Kereskedelmi Iroda ápri—

lis havi)kiskereskedelmi adatszolgáltatását három összegelési hibával jelen-

tette st

Az adatszolgáltatás gyorsaságát nagymértékben hátráltatja, hogy még

mindig elég szép számmal akadnak, akik az adat beküldésére előirt határ—

időt nem tartják be és így az adatok összesítését akadályozzák. Pl az ápri-

lisi árucsoportos adatszolgáltatást az előirt ll-e helyett 13-án küldte be a Heves és Zala megyei tanács, továbbá a Veszprém megyei Kereskedelmi

iroda.

Mind az adatok megbizhatóságának, mind a határidő fegyelem meg- javulásának előfeltétele, hogy a kereskedelmi középszervek és a minisztérium többet foglalkozzanak a hibák okainak kivizsgálásával és a hibákért való

*felelősségrevonással. Az is előfordult, hogy a megállapított hibát egyes

középszervi vezetők liberálisan bírálták el és ezért őket kellett felelősségre vonni, pl. a Csongrád megyei Kereskedelmi Iroda vezetőjét ezért a minisz—

tériumnak kellett megbüntetnie.

Javítani kell mind a minisztérium tervgazdasági, illetve a K. S. H. for- galomstatisztikai főosztályának munkamódszerén:

a) Akiadott statisztikai utasításaink, feldolgozási tábláink nem elég egyszerűek, érthetőek A statisztikusok így nem értik jól meg és a munkájuk közben felmerülő kérdésekre nem kapnak ezekből megfelelő útmutatást. Fej—

lődést jelent a múlttal szemben, hogy 1952. év végén a K. S H. és a minisz- , térium együttesen kiadta az 1953. évi statisztikai rendszerről az ú. n. kék könyvet. De meg kell mondani azt, hogy a könyv csak részben tudta betöl—

teni hivatását, egyrészt, mert néhány statisztikai beszámoló rendszert egy- általán nem tartalmazott (beruházás, szállítás stb.), másrészt sok fejezetét azóta módosítani kellett, holott tervezési rendszerünkben ez időszak alatt lényeges változás nem volt,

b) Jelentős elvi kérdések, fogalmak szabatos meghatározását elmulasz—

tottuk, pl. a készlet fogalma, a beérkezett árunak statisztikai jelentési módja stb.

0) A statisztikai adatszolgáltatások felülvizsgálatát nem elég alaposan végeztük el, mert túlsok —— 190 —— rendszeres statisztikai adatszolgáltatásra kértünk és kaptunk engedélyt. Előfordult, hogy olyan adatszolgáltatás enge- délyezését is javasoltuk (a K. S. H. engedélyezte is), amely felesleges és a vállalatoknak indokolatlanul nagy munkát jelent. Pl. közétkeztetés vonalán 6691/1953. sz. alatt engedélyeztünk dekádjelente'st és e szerint valamennyi vendéglátóipari egységtöbbek között közli 10 naponként a trafikáru forgal—

mát mérlegsorban.

(1) Sok hiba van még a vállalaton belüli statisztikai rendszerrel és ezzel sem a minisztérium, sem a középszervek nem foglalkoznak megfelelően.

(6)

378 _ DR. SELENYI mem.

szombathelyi vendéglátóipari vállalat 28 üzemegységétől naponta ötféle jelentésben kb. 28 000 adatról kér tájékoztatást. Természetes, hogy ha csak az adatok felére kap választ, akkor is képtelen a vállalat az adatoknak a

feldolgozására és kiértékelésére.

e) Követtünk el hibákat a statisztikai adatfeldolgozás gazdaságos meg—

szervezésénél is. Részben objektív okok (pl. szervezeti változás), részben kereskedelmi statisztikai ismereteink hiányosságai miatt gyakori volt a vál- tozás tervezési és statisztikai beszámolási módszerekben, cikklistákban stb.- ben. Az űrlapok változása miatt az adatoknak átdolgozása, átcsoportosítása igen sok munkát és költséget jelentett. Felesleges adatszolgáltatást is talá-

lunk. Pl. többszöri felvetésünk ellenére a K. S. H. meneven ragaszkodik a

negyedévi munkaügyi adatok között olyan adatok feldolgozásáh0z, amelyek a mérlegbeszámoló alapján amúgyis rendelkezésre állnak. ,

f) Az áruforgalmi statisztikának viszonylagos fejlettsége mellett keve- s'et foglalkoztunk az egyéb tervfejezetek (munkaügy, beruházás, szállítás,

kisegítő üzemek) statisztikájának fejlesztésével. Ezek között bizonyos fokig haladottabb módszerekkel dolgoztuk fel a munkaügyi statisztikát.

g) Kevés figyelmet fordítottunk a begyűjtött adatok kötelező dokumen—

tumba foglalására. Számos vállalatnál a dokumentum csak a K. S. H. által elrendelt kérdőívek idősorrendben történő összefoglalásából áll, ami szük- séges, de nem elegendő.

h) A statisztikai adatszolgáltatások ellenőrzése nem elég szervezetten

történt. Az ellenőrzésre készített munkatervek teljesítésében komoly lemara— ( dások voltak.

i) Komoly hiányosság, hogy statisztikusaink politikai és szakmai szín—

vonalának emeléséért keveset tettünk. Az elmúlt évben rendezett statisztikai továbbképző tanfolyamok politikai és szakmai színvonala nem volt kielégítő.

A minisztérium tervgazdasági főosztálya és a K. 8. H. oktatási és forgalmi főosztálya is a kereskedelmi statisztikusoknak szakmai és politikai szinvona—

lának emelését másodrendű kérdésnek tekintette. Megmutatkozott ez a hall- gatók kiválasztásában, a sokszorosításra kerülő anyagok alacsony szinvona- lában és az azokban mutatkozó politikai, szakmai hibákban.

Statisztikusaink elméleti és szakmai színvonalának emelése adja meg

a reális alapot arra, hogy statisztikusaink és tervgazdászaink a statisztikai

adatok elemzése útján —— az áruszakértők bevonásával — a jelenleginél

jobban fel tudják tárni az áruforgalomban mutatkozó eredményeket és

hibákat.

III. A kereskedelmi statisztika megszervezése során elért eredményeink

továbbiejlesztése, meglévő hibáink kiküszöbölése érdekében szükséges teen- dőket a következőkben látjuk:

Az elmúlt hónapokban a kereskedelmi vállalatok könyvelésében jelen—

tős fejlődés mutatkozik, különösen a szovjet Lozinszkij-módszernek a kereskedelem területén egyre szélesebb körben történő bevezetésével. A könyve- lési határidőknek előrehozatala megadja annak lehetőségét, hogy felülvizs- gáljuk statisztikai adatgyűjtéseinket és megszüntessük a könyvelés és sta—

tisztika között még meglévő indokolatlan párhuzamos adatieldolgozásokat.

Ki kell dolgozni a kiskereskedelmi boltoknak (főbolt) a jelenleginél fejlettebb

önelszámólási rendszerét. A vendéglátó szakma elszámolását lényegesen

le kell egyszerűsíteni. '

(7)

%A BELKERESKEDELMI STATISZTIKA/IDÖSZERU KÉRDÉSEI 379

Tovább kell fejlesztenünk a gyors-jelentési rendszert elsősorban a SZÖ-

vetkezeti hálózatban. El kell érnünk azt is, hogy a lakosság ellátására árut

közvetlenül értékesítő üzemek (főleg sütőipari üzemek) is szolgáltassanak

_gyorsadatokat. Foglalkozni kell azzal is, hogy az áruforgalom struktúrájá- nak megfigyelését a gyorsjelentése—kben hogyan tudnánk biztosítani. Fejlesz—

teni kell egyes idényárucikkek gyorsjelentéseken keresztül történő megfigye—

lését.

Nagyok a feladataink a kiskereskedelmi árucsoportos statisztika fejlesz- .tésében. El kell érnünk, hogy a boltokban történt készletfelvérelek területén ,a fegyelem tovább szilárduljon. Ki kell dolgozni —— főleg vegyesjellegü bol—

tokra — az adatfelvétel helyes módszerét és annak betartását a boltokban rendszeresen ellenőriztetni kell. A jó leltárkészítő boltvezetőket meg kell jutalmazni.

Az egész kiskereskedelmi áruforgalom áruösszetételének havonta történő

ellenőrzése céljából meg kell szervezni, hogy a szövetkezeti kereskedelem —

.az állami kereskedelemhez hasonlóan —— havonta adjon értékesítési forgal- máról árucsoportos beszámolót.

Az áruforgalom összetételének alaposabb vizsgálatához szükséges, hogy a jelenlegi 46 árucsoport és főárucsoportos bontást felülvizsgáljuk. Fő-

leg a vegyesiparcíkk főcsoportban az egyes árucsoportok számát a jelenlegi-

vel szemben növ—elni kell és a szakmai jelleggel össze nem férő árucsopor- tokat el kell választani. Az így felbontott árucsoportokból ki kell alakítanunk a kultúrcikkek és a vegyesiparcikkek főárucsoportjait.

Ki kell dolgozni a kereskedelmi készletek szabatosabb fogalmát-, valamint statisztikai számbavételének pontosabb és megbízhatóbb módszerét.

Pontosan meg kell határoznunk a beérkezett áru statisztikai fogalmát. Sza-

bályoznunk kell az ü. n. demigrosszista vállalatok készletértékének nyilván-

tartási módját is. _ '

A munkaügyius'zállitási, beruházási, általában az egyéb tervfejeze'tek statisztikai mérési módszereivel többet kell foglalkoznunk és igyekeznünk kell azokat az egyre növekvő követelményeknek megfelelő színvonalra emelni. Tovább kell fejleszteni e tervfejezetek statisztikáját olymódon, hogy [azokban a kereskedelmi szakjelleg speciális kívánságai is érVényesülhesse-

nek. Ki kell dolgoznunk a tárcához tartozó pl. kertészettel foglalkozó állami

gazdaságok és egyéb mellékprofilú üzemek sajátos statisztikai módszerét.

Tovább kell fejlesztenünk vállalatainknál, középszerveinknél, de magá—

ban a minisztériumban is a meglévő statisztikai nyilvántartásokat (dokumen—

tációkat). Fel kell számolnunk az ezekben még megmutatkozó egyoldalú- * :ságot, szempontokat kell kidolgóznunk az adatnyilvántartások fejlesztésére.

A kötelező vállalati tervnyilvántartás rendszere e téren jelent ugyan előre—

haladást, azonban ezen túlmenően még ki kell dolgozni —— a már begyűj-

tött adatok jobb felhasználása érdekében —— különféle elemző táblákat és biztosítani (kell azok folyamatos és kötelező vezetését.

Az eddigieknél lényegesen többet, nagyobbfokú szervezettséggel kell foglalkoznunk a beküldött statisztikai adatok megbízhatóságának további javításával. A vállalatok, általában a kereskedelmi szervek részére elő kell írni, hogy ellen-őrzési feladatukról munkatervet készítsenek és ennek teljesí- téséről részletesen be kell azokat számoltatni. Ezúton el fogjuk érni, hogy :statisztikai rendszerünkben jelenleg még meglévő hibaforrásokat az eddi- gieknél alaposabban megismerjük és azokat gyorsan ki tudjuk küszöbölni.

(8)

380 DR. SELÉk'rI Jensen

, Harcot kell folytatnunk a kereskedelmi szervezetben még megnyilvá-

nuló statisztikai maximilizmus és spontaneitás ellen, mely fennáll mind a vállalaton belüli, mind az ágazaton belülixstatisztikai adatok gyüjtésénél. ,

At kell vizsgálni ismételten a már engedélyezett adatgyűjtéseket és s'zámu—

kat —— a fontos adatok megbizhatóságának emelése érdekében is -— jelen-

tősen csökkenteni kell. Hasonló módszerrel az egyes szerveknek felül kell vizsgálni belső statisztikai rendszerüket és a meglévő adatkérések számát minimumra kell korlátozniok. Ez a felülvizsgálat, amellett, hogy a statisz—

tikai munka minőségét lényegesen megjavítja, jelentős költségmegtakaritást

is eredményez.

Nagyok feladataink a statisztikai káderek elméleti szinvonalának fej—

lesztésében. A középfokú és felsőfokú statisztikai tanfolyamok nemrég indul—

tak, illetve most szervezzük. Jelentősen emelni kell a követelményeket mind a feldolgozásra kerülő anyag színvonala, mind a konferenciavezető, mind?.

a résztvevők felkészültsége tekintetében. Különösen sokat kell foglalkozni

statisztikusain—knak a szovjet statisztika megismerésével, a számolási kész—

ség, a matematikai ismeretek elsajátításával és meg kell tanulniok helyesen

elemezni. Lenin elvtárs az elemzési módszerről a következőket mondja:

,,A jó közgazdász jelentéktelen tézisek helyett elkezdi a tényeket, számokat, adatokat tanulmányozni, kixelemrzi saját gyakorlati tapasztalatainkat és azt mondja: a hiba ott van, kijavítani így kell."

IV. Az elmúlt havi Statisztikai Szemlében a Belkereskedelmi Minisztérium

statisztikai munkájáról megjelent egy tanulmány, mely napirendre tűzte a kereskedelmi statisztika aktuális" kérdéseit. Ez helyes volt, azonban a tanul—

mány —— véleményem szerint —— nem volt alkalmas arra, hogy megfelelő képet adjon a minisztérium és a kereskedelmi szervek statis'ztikai fealadatai—

ról és elvégzett munkájáról."

A belkereskedelmi statisztika problémái ——-— mint az előzőkben is érzé- keltetni igyekeztem — lényegesen mélyebbek. A hibák, amit elkövettünk, sokkal komolyabbak. A hibák egyrésze számviteli problémákból és a jelen—

legi belkereskedelmi statisztikai rendszer fogyatékosságaiból származik, Ter-—

mészetesen a Belkereskedelmi Minisztérium irányító és ellenőrző munkájá—

ban is igen sok a javítani való. Mégis elhibázottnak kell mondani az olyan értékelési módszert, mely a mélyenfekvő és szerteágazó problémák alapos feldolgozása helyett, őnbírálat nélkül, egyoldalúan értékeli a kérdéseket.

A bírálat hangja kioktató, hangulatkeltésre törekvő és nem nevezhető helyes—

bírálati módszernek. A felhozott példák jelentős része nem jellemző és nem

minden esetben felel meg a valóságnak. Pl. nem felel meg a valóságnak az, hogy a minisztérium vezetői nem becsülik a statisztikát. A cikkíró is

nagyon jól tudja, hogy a minisztérium vezetői ,a-minisztériumba bejövő napi, heti, dekád, havi statisztikai jelentéseket munkájukban állandóan felhasznál—

ják. Azt is jól tudja, hogy a minisztérium kollégiumán és egyéb értekezlete—

ken milyen sokszor és rendszeresen foglalkoznak az elmúlt időszak árufor- galmi és egyéb terveinek beszámolóival. A statisztika megbecsülését mutatja az is, hogy ez évben statisztikai rendszerünk fejlesztésére 36 utasítás jelent meg, köztük olyan jelentős is, mint pl., amely meghatározza a megyei, városi és járási tanácsok statisztikai feladatait, valamint a kiskereskedelem közvet—

lenül a müvektől történő beszerzésének statisztikai adatszolgáltatásáról—szóló utasítás stb.

(9)

' A BELKBRESKEDELMI STATISZTIKA (DOSZERU KBRDESEI 381

Néhány kérdésnél helyesen mutat rá a meglévő hiányosságokra, azon- ban a kérdés egyik oldalát mutatja be és így bírálatában helytelen következ-

tetésekre jut.

Pl. megfelel a valóságnak, hogy a Statisztikai osztály egyes havi

kiadmányai szöveges értékelést nem tartalmaznak, de azt már elhallgatja .

a cikkíró, hogy épp a Statisztikai osztály közreműködésével a Tervgazdasági Főosztály másik osztálya —— a Közgazdasági osztály —- készitett tervjelen—

tést. Vitatható, hogy a beszámolók szerkesztésének ez a módja helyes-e, azonban ezideig ez a módszer jónak bizonyult.

Helyesen mutat rá a már megszüntetett Gyümölcs—Zöldség Tröszt sta-

tisztikai hiányosságaira. Igaz, hogy a minisztérium vezetői csak a statisz—

tikai törvény országgyűlési tárgyalásán értesültek a Gyümölcs-Zöldség Trösztnél meglévő hiányosságokról, de azt elhallgatta a cikkíró, hogy a K. S. H. Igazgatóság által megállapított hiányosságokat elfelejtették közölni a minisztériummal és így indokolatlanul kapott ezért bírálatot a tárca. Sőt

azt is el kellett volna mondani önkritikával, hogy a K. S. H. a tárca több-

szöri sürgetésére a megállapított hiányosságokról az iratokat csak az ország—

gyűlést közlést követő három hónappal később küldte meg. Nem felel meg azonban az az állítása a cikknek, hogy a minisztérium nem vonta felelős-

ségre a mulasztókat. Meg kell mondani, hogy 1953. január l—ével a Tröszt megszűnt és így a mulasztóikat, mint már más vállalatnál dolgozó statisz—

tiku'sokat vontuk felelősségre. Igy céltalan lett volna a cikkben hiányolt statisztikai ellenőrzés lefolytatása. - ;

Hasonlóan hibás a Nógrád megyei Kereskedelmi Iroda magatartásának

értékelése is, itt ugyanis a vállalat nem az adatok meghamisítására, hanem a helyes adatok beküldésére kapott felhívást.

(Hibás az az értékelés is, hogy a vállalatoknál történő statisztikai ellen—

őrzés során feltárt hiányosságokért a minisztérium közvetlenül felelős, azaz

minden vállalati adatot a minisztériumnak kell közvetlenül ellenőrizni. Nem

képzelhető el, hogy pl. a sátoraljaújhelyi Vendéglátóipari Vállalat adatáért

közvetlenül a minisztérium statisztikai osztálya legyen felelős.

Helytelen lenne azonban, ha a cikkben gyakorolt kritika helyes magjá—

ból nem vonnánk le azt a tanulságot, hogy a belkereskedelem statisztikai munkáját a jelenleginél nagyobb mértékben kell fejleszteni. A bírálat alap- ján is igyekezni fogunk, hogy a statisztikai munka megjavítására már elhatáa rozott intézkedéseket — pl. a tárca statisztikai osztályának átszervezését, a kiskereskedelem statisztikájának fejlesztését, a statisztikai kiadványok szö—

veges résszel történő kiegészítését, az ellenőrzés megszigorítását stb. ——-—

haladéktalanul megvalósítsuk. * w

Feltétlenül szükséges, hogy mind a két szerv a jelenleginél sokkal töb-

bet foglalkozzék a kereskedelmi statisztika elvi kérdéseinek kidolgozásával.

Jobb együttműködéssel, az élenjáró szovjet kereskedelem tapas'ztalatainak egyre bővebb alkalmazásával, jó statisztikával segítsük elő dolgozó népünk áruellátásának további megjavítását, felemelt ötéves tervünk sikeres telje-'

sítését. ,

SZERKESZTÓSEGI MEGJEGYZÉS: A Statisztikai Szemle szerkesztősége szükségesnek tartja megjegyezni, hogy Gálné elvtársnő multkori cikkének tartalmát érdemben helytállónak tekinti, azonban a cikk egyes kitételei —— mint erre Sele'nyi elv- társ helyesen rámutat —— indokolatlanul élesek voltak. Ebben az értelemben a Statisztikai Szemle szerkesztősége Selényi elv— V társ bírálatát elfogadja.