GARAM JÓZSEF:
A KERESKEDEISMI STATISZTIKA SORONLÉVO FELADATAI
I.
A kereskedelem a szocializmust építő országok gazda-ságának szerves és fontos része. A bővített újratermelés folyamatában az a fontos lánc- szem, amely eljuttatja az ipar és a mezőgazdaság által termelt árukat a fogyasztókhoz. A szocialista kereskedelemben Rjauzov professzor szerint kétfajta áruforgalmat kell megkülönböztetnünk: a fogyasztási cikkek for-—
rgalmát, ahol az áru végső fogyasztója a lakosság és a termelőeszközök
— áruforgalmat, ahol az áruk fogyasztói a vállalatok.
A szocialista kereskedelemnek igen fontos szerepe van a fogyasz- tás színvonalának, összetételének, terjedelmének befolyásolásában, a dol- gozók életszínvonalának emelésében, az egyes népgazdasági ágak és válla—
latok közti áruforgalomnak zavartalan lebonyolításában. ,,Annak, hogy az ország gazdasági élete felpezsdüljön —-—— mondotta Sztálin elvtárs —— az iparnak és a mezőgazdaságnak pedig meglegyen, ami őket termelésük további növelésére sarkallja, még egy előfeltétele van, éspedig élénk ám-
;forgalom a város és a falu között, az ország területei és kerületei között, a gazdaság különböző ágai között."1 A szocialista kereskedelemnek arra
kell törekednie, hogy minél nagyobb bőségben, minél gyorsabban és a lehető legolcsóbb módon juttassa el az árut a fogyasztóhoz, megrövidítve az áruk útját, minimálisra csökkentve azoknak a szerveknek a számát, amelyek az áruforgalmat lebonyolítják._ A szocialista kereskedelem ezt a feladatát képes megvalósítani, mert merőben más gazdasági viszonyok között folytatja ezt a tevékenységét, mint a kapitalista kereskedelem.
,,A szovjet kereskedelem a szocialista tervgazdálkodás viszonyai között valósul meg. A szovjet kereskedelem a termelés szocialista módszerével együttjáró különleges kereskedelem, amely gazdasági lényegét, feladatait és szervzezetét tekintve, alapvetően különbözik a kapitalista kereskede—
lemtől."
A kereskedelem szocialista jellege, a tervgazdálkodás teszi lehetővé a
pontos, mindent felölelő belkereskedelmi statisztika tudományos alapon való megszervezését.
II.
A nagykereskedelem államosítása, és az állami, valamint a szövet-—
kezeti szektor erősödése a kiskereskedelemben lehetővé tette a tervgazdál—
1 Sztálin: A leninizmus kérdései, Szikra, Budapest, 1950, 548. old.
! N. N. RJauzov: A szovjet kereskedelem statisztikája, Statisztikai Kiadó Vállalat. Buda-
pest, 1950. **
GARAM: KERESKEDELMI STATISZTIKA 729
kodás kiterjesztését a belkereskedelemre, egyben megteremtette a keres- kedelem tervezéséhez nélkülözhetetlen belkereskedelmi statisztika előfel—
tételeit. A szocialista belkereskedelmi statisztikának alapvető feladata a belkereskedelmi terv alátámasztása, teljesítésének ellenőrzése. Ezért szükséges, hogy ,a belkereskedelmi statisztika:
1. felmérje a fogyasztási szükséglet—eket, a kereskedelmi apparátus állapotát, teljesitőképességét, olyan adatokat adjon az operatív szervek' rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik a kereskedelem tervezését;
2. mérje és ellenőrizze a kereskedelmi tervek teljesítését. Dolgozzon ki a tényszámoknak a tervszámokka—l való egyszerű összehasonlításán kívül olyan megfelelő mutatószámokat, amelyeknek segítségével összefüggésében lehet látni az egész kereskedelmi életet;
3. végül mutassa ki a statisztika kereskedelmünk élenjáró és elmaradt részlegeit. Ki kell deritenie az elért eredményeket, hogy ezáltal követendő példát tudjon felmutatni, ugyanakkor fel kell tárnia a lemaradottakatp a hibákat, az aránytalanságokat, és azok okait, hogy az operatív szervek ezt megfelelő intézkedéssel ki tudják küszöbölni.
A statisztika fent ismertetett feladatait csak úgy tudja ellátni, csak akkor lesz a proletariátus kezében az osztályharc éles fegyvere, ha az általa megfigyelt jelenségeket és tényeket dialektikus egységükben, tehát egé—
szükben, összejüggésükben, változásukban, fejlődési/"kben vizsgálja. Ezért a belkereskedelmi statisztikában a csoportosítások széle—skörű alkalmazása szükséges, amely lehetővé teszi a vizgált vállalatok tevékenységének egé- szükben és összefüggéseikben való vizsgálatát. A csoportosítás teszi lehe—
tővé, hogy minden oldalról tanulmányozhassuk az áruforgalom terjedel- mét, összetételét, a különböző áruknak a kereskedelmi hálózat láncszemein keresztül megtett útja sajátosságait, előnyös és előnytelen példáit. A jelen-"
ségeknek fejlődésükben és változásaikban való vizsgálata biztosítja, hogy a statisztikai mutatószxámokkal az áruforgalomnak, a kereskedelmi tevé- kenység eredményességének dinamikáját megfigyelhessük. A dialektika elveinek alkalmazása a kereskedelmi statisztikában lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló adatokban a lényegest a lényegtelentől, a kereske- delmi tevékenység döntő mutatószám—ait a másod—, harmadrangúaktól elválasszuk. Az adatgyüjtésben, adatszolgáltatásban nem a maximális mennyiségre kell törekedni, hanem különösen kezdetben azt kell szem előtt tartani, hogy melyek a legdöntőbb összefüggések és folyamatok feltárá—
sára szükséges adatok és kimutatások, amelyeknek ismerete nélkül az illető területen a vezetés munkáját nem lehet jól ellátni.
Az adatok hatalmas tömegének feldolgozása, kiértékelése egy—egy operatív szerv részére legtöbbször technikailag megoldhatatlan feladat, nem is szólva arról, hogy az adatok tömegében eltűnik a lényeges, a fától nem látszik az erdő.
Belkeresskedelfmi statisztikánk kezdeti szakaszában éppen ezeknek az elveknek szem elől tévesztése miatt követte el a legtöbb hibát.
III.
A belkereskedelmi statisztika megszervezése nyomon követte állami kereskedelmünk megalakítását és igyekezett a szocialista statisztikával szemben fellépő igényeket kielégíteni. A Központi Statisztikai Hivatalnak a Belkereskedelmi Minisztérummal való (kapcsolata azonban mechanikus
van
annak tMizser ,'*volt. A KöZponti Statisztikai Hivatal megfelelő kiértékelés és szelektálás nélkül "leszállította" a minisztérium egyes osztályai által kért adatokat olyan részletességben, ahogy azt kérték. Ennek következtében rövid idő alatt a Belkereskedelmi Minisztérium különböző osztályaira havonta a Központi Statisztikai Hivatalból félmilliónál több adat került.
Uzemgazdasági vonatkozásban a Belkereskedelmi Minisztérium olyan kimutatásokat kért és kapott a kereskedelmi fiók— és bolthálózatról, mely—- ben minden egyes bolt és fiók egyforma részletességgel fel volt tüntetve.
(Hogy mit jelent az ilyen részletességű adatközlés, arra vonatkozóan elég, ha megemlítjük, hogy az iparstatisztika ilyen részletekre kiterjedő köz—
lésénél műhelyenként, tehát 5—6 dolgozóként részletezve kellene az Ipar- ügyi Minisztériumok rendelkezésére bocsátani a havi statisztikai anyagot.) Nyilvánvaló, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium képtelen volt ebből az adathalmazból kihámozni az országos jelentőségű számokat és, össze- Wfüggéseket és így ebböl a kereskedelem vezetéséhez a kereskedelmi háló- zatról nem' alakulhatot ki globális, az egész országot átfogó helyes kép.
A szóbanforgó adathalmaz csak keresztmetszetében tárta fel kereskedel—
.münknek egy-egy havi állapotát, és nem fejlődésében az idősorok dinami- kájában. Az adathalmazból nem állhattak rendelkezésre olyan mutató- számok, amelyek a szocialista statisztika követelményeinek megfelelően összefüggéseikben adtak volna, képet a kereskedelmi tevékenységről. Ezzel a sokszázezernyi nyers, felhasználatlan adattömeggel az történt, ami vár—
ható volt: nem használták őket fel. A hatalmas papírkötegekhez hozzá sem nyúltak, ott hevertek és hevernek felbontatlanul a B—elkereskedeul—mi Minisz—
térium osztályain. _
A fentieken kívül a nagykereskedelemben havonta kb. BOD—1000 cikk egyforma részletességben megfigyelt forgalmát kérte és kapta meg a minisztérium. A fenti cikkeknek egyforma részletességgel történő vizs—
gálata azt eredményezte, hogy elsikkadt a fontosabb cikkek forgalmának beható elemzése. Ennek lett a következménye például, hogy nem tűnt fel ez év áprilisában a cukor forgahnának a normálisnál jóval nagyobb mértékű emelkedése s ennek következtében nem állították le az egyes KÖZÉRT—
üzletekben a cukoreladási ,,munkaVe'rsenyt", még akkor sem, mikor a rak—
tárkészletek már kifogyóban voltak.
Mindezekért a felelősség egyaránt terheli a Központi Statisztikai Hiva—
talt és a Belkereskedelmi Minisztérimnot. Az előbbit azért, mert kérte, az utóbbit pedig, mert megadta ezeket a részletességükben felhasznál- hatatlan adatokat. A Statisztikai Hivatal nem számgyár, amely a meg- felelő kiértékelés és állásfoglalás nélkül leszállítja :a rendelőinek a "meg- rendelt" adatokat, hanem a népgazdasági számvitelt és statisztikát meg- szervező és azt elvi síkon ellenőrző és irányító hivatal. E felismerés hiánya játszott közre az idézett hiányosságok jelentkező,—sében.
A fent elmondottak természetesen nem jelentik azt, hogy a statisztikai ,,sokaságot" (az összes kereskedelmi vállalatok) képező egyes láncszeme- ket, vállalatokat, fiókokat nem lenne szükséges külön—külön és részletei- ben vizsgálni és feldolgozni. Hiszen éppen a szocialista statisztika az, amely a burzsoá statisztika nagyszámok törvényével és megkülönböztetés nélküli átlagaival szemben a vizsgálódás középpontjába az élenjáró és lemaradó vállalatok feltárását állitotta. De mindig a statisztikai adatok konkrét jel—
lege dönti el, hogy szükséges-e ilyen vizsgálat.
; KERESKEDELMI STATISZTIKA FELADATAI — , 731
Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy más részletességű adatokra van szüksége magának a vállalatnak, mint az irányító központnak, a minisztériumi főosztálynak, vagy a Statisztikai Hivatalnak. Minél lejjebb megyünk a statisztikai adatszolgáltatási láncon, annál részletesebb terje—
delmű mutatószámrendszerrel kell rendelkezni. Egy-egy fiók vagy bolt, esetleg még vállalat is csak a rá vonatkozó legrészletesebb adatok isme—
retében végezhet jó munkát. Nyilvánvaló azonban, hogy ugyanilyen rész—
letességű adat a kereskedelmi központok számára már inkább teher, mint haszon és az országos irányító szerv, a minisztérium pedig egyáltalán nem tud ilyen részletességű adathalmazzal dolgozni.
Ha a boltokból kiindulva végigmegyünk a vállalatok és kereskedelmi központokon keresztül a minisztériumig, azt látjuk, hogy a feladatok nem—
csak mennyiségileg, hanem minőségileg is változnak. Változnia kell tehát a feladatokra vonatkozó és a feladatok megoldására! alapot adó statisztikai kimutatásoknak is. Lényegében ez a dialektikus elv szenvedett sérelmet akkor, amikor a Belkereskedelmi Minisztérium elvi és irányító , főosztályai a fiők— és boltvezetéshez szükséges részletességgel kérték és
kapták az adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól.
IV.
A vázolt hibák kiküszöbölésért megindított harc első lépéseként a Statisztikai Szemlében cikk* jelent meg, mely feltárta a jelenlegi hely- zetet, ennek a hatalmas statisztikai bürokráciánalk tarthatatlan és káros voltát. Röviddel ezután pedig a Közpomi Statisztikai Hivatal megbízottja a Belkereskedelmi Minisztérium megbízottjával együtt végigjárta a minisz—
térium egyes főosztályait, hogy megtárgyalja a jelenlegi adatszolgáltatásá rendszer megszüntetését és új rendszer felépítését.
Ezek a megbeszélések eredményesek voltak és alapot adtak az ope—
ratív, az irányító szervek számára is használható (belkereskedelmi statisz—
tika megteremtéséhez. A minisztériummal történt ,megállapodás alapján a Központi Statisztikai Hivatal a belkereskedelmi adatszuolgáltatás rend—
szerét megváltoztatja, éspedig a következő elvek alapján:
Először: A boltokig és fiókokig menő részletes adatok helyett csak vállalatokig menő részletességgel, terv- és tényszámokat tartalmazva, de megfelelő módon kiértékelv-e kerülnének az adatok — a Belkereskedelmi Minisztérium igazgatási rendszerének megfelelően csoportosítva —— az ille- tékes főosztályok elé. A vállalatokig menő adatok elegendők ahhoz,; hogy a minisztérium operatív részlegeinek tennivalóit megvilágítsák, illetve, hogy segítségükkel a fbelkeneskedelem tervének végrehajtását ellenőrizzék.
Amennyiben pedig —— konkrét eset vizsgálatánál —— az egyes előadók—
nak bővebb részletességű adatokra (boltok és fiókok) lenne sZükségük, úgy ez minden külön adatkérés, illetve adatszolgáltatás nélkül ?endelkezésükre állna, ugyanis a vállalati adatjelentések egy-egy példányát —— melyben az adatok a legnagyobb részletességgel vannak feltüntetve — az illetékes elő—
adók a vállalatoktól megkapják.
Másodszor: A Központi Statisztikai Hivatal az eddiginél jóval nagyobb súlyt kíván helyezni a fontosabb cikkek forgalmának vizsgálatára, _
3 Statisztikai Szemle, 1950, 8. sz., 486487. old.
732 onnan Józsa!
Természetesen nem olyan formában, hogy egyenlő részletességgel gyűjti minden egyes cikk forgalmi adatait, hanem úgy, hogy csak a fontosabb, súlypontot képező, mintegy 30—40 árucikk forgalmának és készletének alakulását vizsgálja megyei és szektorok szerinti bontásban. A szóban- forgó fontosabb cikkek forgalmi adatainak a többi cikkek közül kiragadva történő közlése nem jár azzal a veszéllyel, hogy szem elől tévesztjük a ma talán kevéssé érdekes, de holnap esetleg döntő fontosságú árucikkek forgalmának alakulását. Ugyanis országos összesítésben —— de nem rész- letes feldolgozásban —- valamennyi árucikk készletének és forgalmának változását figyelemmel kíséri a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek alap- ján pedig mindig megmutatkozik valamely cikk részletesebb vizsgálatának szükségessége még akkor is, ha ez a feldolgozással összekapcsolódó kiérté- kelésnél eredetileg nem lett volna figyelembe véve.
Harmadszor: A belkereskedelmi vállalatok és fontosabb fogyasztási cikkek havonta rendszeresen történő vizsgálatán és adatközlésén kívül a Központi Statisztikai Hivatal negyedévenként, illetve időszakonként, más—
más szempontok szerinti feldolgozásban közölné a belkereskedelemre vonatkozó fontosabb adatokat. Pl.:
a) fiók- és bolthálózat megoszlását megyénként, típusonként, forgalmi kategóriánként;
b ) a halmozott és tiszta forgalom alakulását a felvásárló és nagykeres—
kedelmi vállalatoknál;
c) egy főre eső eladási forgalom alakulása szakmánként, üzletkategó—
riánként, budapesti, vidéki városi és községi viszonylatban, stb.
Végül: Az eddig közölt mutatószámok az egy főre eső eladási for- galom, a 100 Ft kifizetett munkabérre eső forgalom, az átlagos munkabér, és a forgási sebesség mellett további mutatószámok kidolgozásával széle,- sebb skálában mutatja ki kereskedelmünk összefüggéseit a Központi Statisztikai Hivatal. Például kimutatja:
a) megyénként az egy főre eső fogyasztás alakulását fontosabb etik—
kekben;
b) a boltok, illetve a fiókok számát a lakosság számához viszonyítva;
c) a felvásárló nagykereskedelem forgalmát a mezőgazdasági művelés alatt álló területhez, illetve a mezőgazdasági népesség számához viszo- nyítva, stb.
Ezeket a mutatószámokat a Hivatal a szükségletnek megfelelően ter- mészetesen bővíteni, illetve változtatni fogja.
V.
Az elmondottak szerint a Központi Statisztikai Hivatal által a Bel- kereskedelmi Minisztériumnak küldött adatközlés az eddiginél lényegesen kisebb terjedelmű, de jobb minőségű lesz. A többszázezres adathalmazt minden kiértékelés nélkül magában foglaló —— pillanatfelvételszerű —— havi kimutatások helyett, ennek mennyiségileg csak néhány százalékát kitevő, minőségileg jobb, megfelelően kiértékelt, összefüggéseikben, fejlődésükben feltárt, operatív intézkedések megtételére alkalmas adatokat fog a Köz- ponti Statisztikai Hivatal a minisztérium egyes főosztályainak küldeni.
A megyei viszonylatban történő tervezés, kereskedelmi hálózatunk rohamos fejlődése, valamint a kiskereskedelem jelentős részének a helyi tanácsok felügyelete alá való rendelése miatt —— a Szovjetunió tapasz-
A KERESKEDELMI STATISZTIKA FELADATAI 733
talatai nyomán —-— az adatgyűjtő, sőt a kiértékelő munkába is egyre f'okoi—
zottaszban fogja belevonni a Központi Statisztikai Hivatal a megyei taná- csok terv— és statisztikai osztályait. Sőt népgazdaságunk és állami keves- kedelmünk további fejlődése minden bizonnyal még további —— az egész
kereskedelemstatisztikai hálózatot érintő —— decentralizácíót fog követelni.
Célul tűzte ki a Központi Statisztikai Hivatal kereskedelmiosztáilya a belkereskedelmi statisztikusok képzését, a velük való intenzívebb foglal;
kozást, hogy a vállalati statisztikusok munkája ne merüljön ki a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a felettes szervek felé menő adatszolgáltató kérdőívek kitöltésében, hanem dolgozzák fel saját munkaterületünk adatait, tárják fel a megfelelő statisztikai adatokból annak belső összefüggéseit, eredményeit, hibáit, s váljanak ezáltal a vállalati vezetésnek szilárd támaszaivá.
,,A szovjet közgazdaságtudomány alkotó fejlesztéséről"
címen nagyjelentőségű tanulmányt közöl :
MAGYAR—SZOVJET KÖZGAZDASÁGI SZEMLE
most megjelent, legújabb száma.
Ez a tanulmány Sztálin elvtársnak a nyelvtudományi kérdésekkel kap- csolatos újabb műveiből kiindulva szabja meg a szocialista közgazdaság-
tudomány feladatait.
A gazdasági vonatkozású részeket közli a folyóirat Rákosi elvtársnak a MDF Központi Vezetősége legutóbbi ülésén elmondott beszédéből ée Bulganyin elvtárs november 7-i ünnepi beszédéből.
Béres Sándor elvtárs, a Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség tagja a szovjet szovhozok működéséről számol be a folyóirat olvasóinak.
Czukor György elvtárs pedig az ,,őnálló elszámolás" rendszerének beveze- tésével kapcsolatos magyarországi tapasztalatokat ismerteti.
Igen jelentős Burgman szovjet közgazdántak az építési önköltségcsők—
kentés módszereiről szóló részletes tanulmánya és Gurári könyvének:
,,A szocialista vállalatok gozdaságtaná"-nak ismertetése.
A folyóirat "Világgazdasági Szemle" rovatában Tibetről kapunk kimerítő tájékoztatást.
3 Statisztikai Szemle
