A "Statisztikai Szemle" pályázatáról

..BÁRÁNY ISTVÁN:

A ,,STATISZTIKAI SZEMLE" PÁLYÁZATÁRÓL

A Központi Vezetőség júniusi határozata, és a határozat alapján közzé—

tett lkortmányprogramm új feladatokat tűz ki a gazdasági szakemberek, így a statisztikusok számára is. Az új feladatok olyan új problémákat vetnek fel,

amelyeknek a megoldása a statisztikai munka továbbfejleisztfését, elemzési

módszereinek megjavítását kívánja. A Statisztikai Szemle Szerkesztőségé—

nek múlt év szeptemberében kiírt pályázata is ezt a célt szolgálta. A pályá-

zatban kitűzött témák a népgazdaság egyes ágaiban és a statisztikai munka területén mutatkozó legfontosabb, vitás és megoldatlan problémákkal fog- lalkoztak és ezek megoldását tűzték ki (célul. ,

A pályázat tehát segítséget kívánt adni a Hivatalnak az elemzési munka—

továbbí elmélyítéséhez, a vitás kérdések megoldása területén és a haszno—

sítható tapasztallatok elterjesztésében. A beküldött pályázatok sok esetben elérték céljukat; megmutatták, hogy fstatisztikuslaink helyesen látják a sta- tisztikai munka egyik legfontosabb feladatát, a minél alaposabb és helye- sebb elemzési munkát.

A pályázatok számát, statisztikai ágazatok szerinti megoszlását és a díjak odiaít—élését lapunk más részében ismeretjük. Ebben a cikkünkben né- hány olyan kérdést kívánunk érinteni, amelyek a pályázat eredményével kap- csolatban általában felmerültek és megbírálunk néhány pályázatot is.

A pályázatra beküldött pályaművek száma 57. A statisztika egyes ágai nagyjából egyenlő arányban szerepelnek a pályázatok között. Az ipari, me- zőgazdasági és kereskedelmi pályázatok mellett örvendetesen emelkedett a szociális és kulturális tárgyú pályázatok száma, ami azt bizonyítja, hogy statisztikusaink a statisztikai munka e fontos, de eddig elhanyagolt, vagy 'nem eléggé ismert kérdései iránt fokozottabb érdeklődést tanúsítanak.

Bár a bérkezett pályaművek száma alapján a pályázat széleskörűnek mondható, s bár örvendetes a pályázaton elsősorban résztvevő statisztiku—

sok aktivitása, szerettük volna, ha minél több tervosztályon dolgozó, több egyetemi és főiskolai hallgató is részt vett volna a pályázaton. A témakö—

rök lehetővé tették, hogy a tervezésben dolgozók, valamint a gyakorlati munka területén kevéssé jártas egyetemi és főiskolai hallgatók is hozzájárul- hassanak a kérdések megoldásához, .az elméleti kérdések tisztázásához;

Érdemes megvizsgálni, hogy az egyes területeken milyen kérdésekkel foglalkoztak leggyakrabban a pályázók. Az ipar területén a legtöbb pályá—

zat az önköltségstatisztikaí elemzés kérdéseivel foglalkozott. A pályázatok-

ból kiviláglott, hogy statisztikusaink azt a sokat vitlatott kérdést, hogy ki végezze —— a statisztikus, vagy a könyvelő —— az önköltségstatisztikai

elemzést, a saját javukra igyekeznek eldönteni. Kifejtik ugyanis, hogy egy vállalaton belül minden elemző munkának — így az önköltségstatisztiká-

"nak is —— a statisztikus legyen a gazdája, hogymunkájával minél nagyobb

segítséget nyújthasson laz elemzésekhez. '

324 ' , BARANY ISTVÁN

Sok pályázat foglalkozott a műszaki fejlesztési statisztikával és ezen

belül a műszaki-szervezési intézkedések hatékonyságának kimunkálásával.

Ezen. a területen ugyanis, mind a statisztika, mind pedig a tervezés vonalán még igen komoly hiányosságok vannak. Vállalatainkban igen sok műszaki- szervezési intézkedést terveznek meg, de a megvalósulást kimutató haté—

konyság kimunkálása a műszaki statisztikai kérdőíveken, mind a terv, mind a teljesítési adatoknál a legtöbb esetben hiányzik.

.A beruházások —— építkezések statisztikájából a legtöbb pályázat a mű- szaki-elkészültségi fok megállapításának módszereivel foglalkozott. Sok új szempontot hoztak a pályázatok. Ezeknek a kidolgozása, elméleti megalapo—

zása és gyakorlatban való felhasználása a statisztikai munka e területén további fel—adatot jelenthet és e terület munkáját elöbbre viheti.

A mezőgazdasági statisztikában az állatszap'orulat növeléséért folytatott

munka eredményeinek statisztikai vizsgálata és az állami gazdaságok mun—

kájának értékelési módszerei álltak az érdeklődés középpontjában. Meg kell, azonban mondanunk azt is, hogy a mezőgazdasági tárgyú pályázatoktól többet vártunkí Pártunknak és konmányunknak zal—mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatai nagy és megtisztelő feladatot rónak a mezőgazdaság—

ban dolgozó számviteli dolgozókra s így a statisztikusokra is, akiknek komoly segítséget kell nyújtaniok a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A beküldött pá- lyázatok — bár felvetettek új szempontokat és különösen az említett két te—

rületre vonatkozóan tettek javaslatokat — még korántsem segítettek meg—

oldani a mezőgazdaságot érintő problémákat, a mezőgazdasági statisztika vitás kérdéseit.

A kereskedelem és a begyűjtés területén a választék és a minőség sta—

tisztikai vizsgálatával foglalkozó pályázatok száma volt a legnagyobb. A pályázók helyesen látták meg a kereskedele—mstatisztika területén az új kor——

mányprogramimal kapcsolatban felmerült egyik fontos feladatot, és igen sok javaslattal próbálták elősegíteni e döntő kérdés megoldását. Számos pá—

lyázat foglalkozott az árucsoportonkénti zárókészletek módszerének kidol- gozásával is.

A szociális és kulturális tárgyú pályázatok közül a legtöbb az igazság?-

iigyi statisztika adatainak elemzési módszereivel, illetve az adatoknak ope—- ratív célokra való felhasználhatóságával foglalkozott, felölelte azonkívül az oktatási, a lakásépítési és a lakásgazdálkodási statisztika elemzésének kérdé—

seit is.

Bár a pályázat iránt a beküldött pályázatok számát és —— a legtöbb esetben —— tartalmát tekintve is kielégítő érdeklődés mutatkozott, a pályá—

zatban megjelölt néhány igen fontos témára vagy egyáltalán nem, vagy sok esetben csak egy pályamű érkezett be. Nem foglalkozott egyetlen pályázat sem például a földművesszövetkezetek kiskereskedelmi adatszolgáltatásá—

nak bizonylati .alátámasztásával, a munkásellátási statisztika feladataival,

vagy a dolgozók életszínvonala emelkedésének mérésével. Nem szenepelt

megfelelő arányban a termelőszövetkezeti tagok jövedelmére, va lakásépi- tésre és a lakásgazdálkodásna vonatkozó statisztikai vizsgálat. Elhanyagol—

ták a városstatisztika mutatószámainak rendszerével foglalkozó kérdéseket is. Nem volt kielégítő az anyagstatisztikai kérdések vizsgálata, ami pedig jelenleg a statisztikai munka igen komoly feladata.

A pályázaton lényeges statisztikai kérdések megoldása sikkadt el. Ezzel) kapcsolatban talán jogo—san vitatható, hogy a pályázatba nem vettünk-e fel

túl sok témát, és "helyesen jelöltük-e ki a legfontosabb kérdéseket.

A ,,STATISZTIKAI SZEMLE" PÁLYÁZATARÓL

( 325 A pályaművek elbírálása során szerzett tapasztalatokat a következők—

ben foglalhatjuk össze: __ ,

A beküldött pályázatok sok problémát vetettek fel, új oldialáról világí- tottak meg sok kérdést. A pályázók jelentős része megpróbált részben új szempontok alapján új elemzési módszereket adni, vagy a már eddig is al-

kalmazott módszereket felhasználni a statisztika egyes terüle tein előforduló

munkája elemzésére. A pályázatok túlnyomó részében sikerült a pályázati feltételeknek ezt a pontját teljesíteni. A pályázók kifejezésre juttatták a sta- tisztikus elemző munkájának fontosságát.

Igen sok pályázó követte el azt a hibát, hogy olyan módszereket is java—

solt, amelyeknek a bevezetése, gyakorlati alkalmazása nehézségekbe ütkö- zik, megváltoztatják egy—egy ág egész számviteli és tervezési rendszerét,

vagy pedig az adatok számának felesleges növelését idézik elő. Ez a mai

körülmények között —— amikor minden területen harcolunk a maximalizmus,

a túlméretezettség ellen —— nem engedhető meg. A statisztikai munka szín—

vonalát nem az adatszolgáltatás még nagyobbmérvű növelése útján kell emelnünk.

A pályázatok jelentős része foglalkozott az egyes népgazdasági ágak beszámolójelentéseinek hiányosságaival. Helyesen mutattak rá ezekre a hi-

bákra és sok esetben értékes javaslatokkal segítették elő kijavításukat is.

Elég sok olyan pályázat is volt, amely nem érte el a kitűzött *eélt. A pá- lyázók a kijelölt témakörök problémáit megoldó speciális javuaslatok helyett

csak általánosságban foglalkoztak a kérdésekkel és közismert megállapítá—_

sokat tettek.

Külön szólunk a beküldött pályázatok kivitelezéséről, szerkesztéséről, kifejezésmódjáról, nyelvezetéről. Még az olyan pályázatokat is, amelyek alapos, elmélyült munka eredmélnyei, joggal énheti kifogás pongyola, ma-

gyartalan szövegezésük és nem eléggé gondos kivitelezésük miatt. A pályá-

zóknak a jövőben erre is nagyobb gondot kell fodítaniok.

Befejezésül vizsgáljunk meg néhányat a díjnyertes pályázatok közül.

Nézzük meg, mivel foglalkoztak, milyen kérdéseket vetettek fel, hogyan pró-

bálták a kitűzött célt elérni. .

Az elemzésnek, mint a statisztikai munka befejező és legfontosabb ré—

szének fontosságát állítja Svéd András pályázata középpontjába. Pályaműve két részből, két külön tanulmányból, áll. Az első részben felveti a vállalati és népgazdasági szinten történő elemzés közötti különbséget. Véleménye sze- rint a vállalati szinten történő elemzésnek nem az a feladata, hogy a jelen—

ségeket általánosítsa, vagy bizonyos törvényszerűségeket vizsgáljon, hanem a tervektől való eltérések, s ezek okainak részletes feltárása, valamint ezen az alapon konkrét intézkedések és javaslatok kidolgozásának elősegítése és ezek megvalósulásának ellenőrzése. Rámutat a műszaki és gazdasági elem—

zés szoros összefüggésére; részletesen vizsgálja az elemzési munka szere- pét és helyzetét a statisztikai felsőoktatásban, a magyar statisztikai szak- irodalom-ban, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kohó- és Gépipari Mi- nisztérium irányító munkájában. Megállapítja, hogy sem a KSH, sem a mi—

nisztérium nem ad kellő irányítást és segítséget a vállalati statisztikusok- nak az elemzési munka elvégzéséhez. Rámutat például arra, hogy az Ipar—

statisztikai kéndőívek és utasítások c. kiadvány sem ad útbaigazítást a sta- tisztikai munkához, mivel az egyébként eléggé terjedelmes utasítás is csak

egyetlen rövd mondatban utal az elemző munkára, amikor a termelési feje-

zetben kimondja, hogy a szöveges jelentésben foglalkozni kell az esetleges

326 BARANY ISTVÁN?

lemaradás okaival. Az utasítás az iparstatisztika egyéb területein még ezt].

sem rendeli el. Csupán az önköltségstatisztika írja elő részletes kiértékelés

beküldését, megadva hozzá a megfelelő szempontokat. Pályázata második részében gyakorlatban alkalmazott önköltségstatisztilcai elemzési módszert ismertet, külön bontva a fejlett és kevésbbé fejlett sZámvitellel rendelkező vállalatok részére. Hiányossága, hogy a pályázat befejező része nincs meg- felelően kidolgozva és emiatt befejezetlennek tűnik.

A városi közlekedés járműállomá—ny-kihasználásának statisztikai meg—

figyelésével foglalkozik Szilágyi György pályázata. Szakszerűen összeállí—

tott képletek és példák, érthető összefüggések alapján elemzi a városi vil-

lamosvasúti járművek kihasználásának vizsgálati módszereit, így például a

férőhelyakihasználási mutatót, a keringési sebesség kiszámításának módját

stb. Bár a pályázatban javasolt egyes vizsgálati módszerek jelenleg még nem alkalmazhatók, mégis jelentős segítséget nyújtanak a közlekedés meg- javítására vonatkozó intézkedések megtételéhez.

Az iparstatisztikában meglévő gépidő kihasználási jelentés hiányossá—

gaina helyesen mutat rá V incze Tiborné és Orosz László pályázata és meg- adja a hiányosságok kiküszöbölésének módját. A pályamű komoly segítséget jelent a gépidő kihasználási és gépesítési jelentés észszerűsítéséhez, .az ada—

tok elemzés-éhez. A javasolt módszerek egy részét a bányászat első negyedévi műszaki statisztikai beszámolójelentésében már figyelembe is vették,

Az igazságügyi statisztika köréből igen részletes elemzést ad dr. Gil-

lay János pályázata. Sok új szemponttal igyekszik segíteni e terület elern—

zési módszereinek fejlesztését, helyesen kifejti a célt, hogy az elemzések

nyújtsanak lehetőséget operatív intézkedések (megtételére, amire a gyakor—

latban —— bár számos elemzési módszer alakult ki —— eddig nem sok lehe—

tőség nyílt. A pályázatnak különösen az ügyészi fellebbezések elemzésére vonatkozó fejezete értékes. A pályázat hiányossága, hogy stílusa helyen—

ként —— a közérthetőség rovására —— túlzottan elvont.

Az ipari tanulóképzés statisztikai adatainak elemzési módszereivel foglalkozik Sebes László pályáz—ata. Részletesen ismerteti az ipari tanuló—

képzés statisztikai beszámolási rendszerét, a feldolgozás és az elemzés szempontjait. Rámutiat a hiányosságokra és megadja azok kijavításának módját. Az elemzés segítségével az ipari tanulóképzés statisztikája konkrét támogatást nyújthat a vezetőknek a szakmunkásképzés színvonalának eme-

léséhez.

A vállalati gyakorlatban már bevezetett és jól bevált módszert mutat be Gáspár Béla pályázata a pamutfonodai önköltség statisztikai elemzésére.

Gazdag anyagú elemzést rad, ami -—— a szakmai sajátosságokat figyelembe- véve —— az ipar egyéb területein is felhasználható.

A műszaki készültségi fok megállapítására egyedül helyes módszerként ta normaórák alapján történő számítást javasolja Keilényi Imre pályázata.

A kérdésnek bizonyos értelemben újszerű felvetése, pontos és részletes ki— ' dolgozása mellett, a javasolt módszer hiányossága, hogy bevezetése az építőipari termelés normaórákban való tervezését és számbavételét kívánná meg, ez viszont jelentős adminisztratív többletmunkát eredményezne. A javasolt módszereknek általánosságban való alkalmazása így nehézségekbe

ütközik.

Téglaipari vállalatokban bevezetett második műszakok gazdaságossá- gának vizsgálati módszerét ismerteti Rejtő György pályázata. A vállalatok

A ,,STATISZTIKAI SZEMLE" PALYAZATÁROL ,

327"

számlanyagának feldolgozásával bizonyítja, hogyan tudja a statisztikus a, műszaki-szervezési intézkedések hatékonyságát kimutatni és elősegíteni a gyakorlatban felmerült vitás kérdések megoldását.

A kereskedelem egyik fontos kérdését, a minőségi ellenőrzést vizsgálják Gara László és Szegletes Józsefné pályázatukban. Logikus gyakorlati elem- zési módszerük le—hetöséget nyújt —— vállalati szinten ugyan — la kereske- delmi minőségi ellenőrzés munkájának, a minőségi kifogások alakulásának

vizsgálatára. _

A pályázat tapasztalatai megmutatták: statisztikusaink helyesen látják la kormányprogramm megvalósításáért folytatott harcból rájuk háramló fel- adatokat és pályázataikkal —— bár azok nem mindig átfogóak —— bebizonyí—

tották, hogy minél több területet, minél alaposabban akarnak elemezni, hogy

segítséget nyújthassanak a különböző szinteken a vezetésnek. Tapa—sztalhat-

ta'lk, hogy vitás kérdés, megoldatlan probléma van elég, csak lehetővé kell tenni azok lelvetésé-t és megvitatását. Statisztikusainknak a jövőben is mi—

nél több Cikkel, észrevétellel, bírálattal kell elősegíteniök a Vitás kérdése: ' tisztázását, a problémák megvitatását és a hasznos gyakorlati módszereik elterjesztését.

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

eímíi kiadványsorozat negyvenedik számaként !

megjelent *

PÁLOS ISTVÁN ; R

KÖNYEVITEL ÉS STATISZTIKA KAPCSOLATA . AZ IPARBAN

c. könyve

[A könyv a tervfejezetek sorrendjében tárgyalja a könyvvitel és a statisztika összefüggéseit és az adatok útját a bizonylatokból kiindulva mutatja be, az alkalmazható feldolgozási táblákon keresz- tül az adatszolgáltatásig. Az I. fejezet ismerteti a könyvvitel, a statisztika és az operatív számvitel feladatát és a közöttük fennálló összefüggések általános jellemzését adja. A II. fejezet a három számviteli ág kapcsolatainak részletes tárgyalásával foglalkozik.

A könyv nagy segítséget nyújt a képesített és mérlegképes könyvelői vizsgára, valamint a középfokú iparstatisztikai vizsgára készülőknek az előírt tananyag könnyebb elsajátításához; továbbá a könyvviteli és statisztikai dolgozók számára, akiknek gyakorlati munkájuk sikeres elvégzéséhez mind nagyobb szükségük van a számvitel egész területének áttekintésére.

Ára fűzve 18.-—— Ft

Kapható valamennyi ÁLLAMI KÖNYVESBOLT—ban ; n