Statisztikai híradó

A következő három cikk a Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal munkájának egyes területeit ismerteti. A Vesztnik sztatisztiki 1950. ém' 1. számában megjelent cikkeket a Statisztikai Szemle rövidí- tett formában teszi közzé.

A Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala :;

A hatósági beszámolások1 rendszere ellenőrzésének megjavítása*

, 1949 decemberében a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala dolgozói—

* nak aktivája értekezletet tartott a ha—

tósági beszámolások rendszerének ellen—

őrzése tárgyában.

A Központi Statisztikai Hivatalra je—

lentőségteljes állami feladatok haram—

ianak: a Szovjetúnió szocialista szám—- vitelének irányítása, a minisztériumok- ban és hatóságoknál a statisztikai mun—

kálatok megszervezésének irányítása és ellenőrzése, a beszámolási rendszer egy- szerűsítése, a szabályellenes beszámoló- jelentések letiltása. A Központi Statisz—

tikai Hivatal 1949-ben ellenőrizte a mezőgazdasági, az erdőgazdasági, a fa—

és papíripari, a hús- és tejipari minisz- tériumok, valamint a Fogyasztási Szövet—

1 A Szovjetúnióban a hivatalos statisztika szervezetének két ága van: az egyik az állami statisztika, amelyet a Szovjetúnió Miniszter—

tanácsa mellett működő Központi statisztikai Hivatal irányít és a másik a felsőbb kormány- szervek (minisztériumok, minisztériumi figy- osztályok, intézmények) statisztikája (az u. n.

hatósági statisztika), A statisztikai szervezet e két ága a megfigyelés által felölelt jelensé- gek köre és a begyűjtött adatok részletessége tekintetében különbözik egymástól. Az állami statisztika működési köre kiterjed az ország egész gazdasági és társadalmi életére, a kor- mányszervek statisztikája azonban a gazda- sági és társadalmi jelenségeknek csak azt a részlegét öleli fel, amely igazgatási szempont- kormányszervek (minisztériu—

mok, minisztériumi ügyosztályok, intézmé—- nyek) illetékessége alá tartozik. Az állami statisztikával szemben az utóbbit hatósági statisztikának (vedomsztvennaja sztatisztlka) szokták nevezni. (A szerk.)

" Vesztnik sztatisztikl, Moszkva, 1950, 1. sz., 87. Old.

ból az egyes

;

kezetek Központjának hatósági beszá- molási és nyilvántartási rendszerét.

A köztársasági, vidéki és területi sta—

tisztikai hivatalok pedig közvetlenül ellenőrizték a helyi szervek hatósági _ nyilvántartását.

Az ellenőrzések során a hatósági be- számolási és nyilvántartási rendszer szá- mos hiányossága tárult fel és ezeknek felszámolására megfelelő intézkedéseket is tettek.

Az aktívaértekezlet megállapította, hogy számos statisztikai hivatal nem végzi kielégítően a hatósági beszámolási * és nyilvántartási rendszer ellenőrzésére és megjavítására irányuló munkát. Az is megállapítást nyert, hogy a Központi Statisztikai Hivatal nem egyeztette kel- lőképpen a Hivatal osztályainak, vala—

mint a területi statisztikai hivataloknak a hatósági statisztika ellenőrzésére irá—

nyuló munkáját, és a hatósági beszámo- lási rendszer szervezése terén nem nyujt elegendő segítséget. Az értekezlet fel—

hívta a statisztikai hivatalok dolgozói—

nak figyelmét a hatósági beszámolási rendszer ellenőrzésének megjavítására.

Az a cél, hogy minden egyes ellenőr—

zés eredményeképpen a vonatkozó ható- sági beszámolási rendszer megjavuljon.

A Központi Statisztikai Hivatal osz-—

tályvezetőinek és a köztársaságok, vi—

dékek és területek statisztikai hivatalai vezetőinek kötelességévé tették, hogy az egyes vállalatoknál, szervezeteknél és intézményeknél az állami beszámolási

se.;nszvrmm aiaknó

425

rendszerben fennforgó hiányosságok el-, len fokozzák a harcot. A Központi Sta—

tisztikai Hivatal és helyi szervei dolgo—

zóinak szigorúan felül kell vizsgálniok a statisztikai adatok megbízhatóságát.

Nem szabad megengedniök, hogy a ha—

tósági szervek jelentésének adatait csak formálisan, bürokratikusam; bélyegez—

zék le.

A Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalának osztályai és a statisztikai hivatalok vezetői hívjanak össze gyak—

ran értekezleteket a minisztériumok és a hatóságok statisztikai szakemberei számára, hogy ezeken a számvitel és a beszámolási rendszer megjavításának kérdéseit, módszertani problémáit meg—

vitassák, rendszeres tapasztalatcserét szervezzenek meg és népszerűsítsék a

I

statisztikai számviteli munka legjobb

formáit és módszereit. ,

Az értekezlet leszögezte, hogya sta—

tisztikai hivatalok a hatóságok szám—

vitelének és beszámolási rendszerének megjavítására irányuló munkát a helyi tanács- és társadalmi szervekkel szoros kapcsolatban, segítségükre támaszkodva, hajtsák végre.

A statisztikai hivataloknak gyakorlati segítséget kell nyujtani a városi és já—

rási felügyelőknek a hatósági beszá- molójelentések ellenőrzéséhez. A Köz—

' ponti Statisztikai Hivatal városi és já- rási felügyelőinek, a kolhozok, szovho—

zok, vállalatok és hivatalok számvitele és beszámolójelentéseinek ellenőrzésébe nagyobb mértékben kell befolyniok, meg kell szervezniök az ellenőrzési munká- kat és az ellenőrzés minőségére nagy figyelmet kell fordítaniok.

A statisztikai beszámolóielentés számolási munkáinak

gépesítése?

Az állami statisztikai szervek egyik legfőbb feladata a statisztikai anyag gazdasági elemzése. Az Ukrán Szocia—

lista Szovjet Köztársaság Statisztikai Hivatalában a gazdasági elemzés mun- kájába majdnem az összes szakképzett munkatársakat —— közgazdászokat, sta- tisztikusokat —— bevonják. Szükségessé vált tehát, hogy ezeket a dolgozókat felszabadítsák a technikai számolási munkák nagy része alól, több időt adva számukra az elvi, 'elemzési munkához.

A kérdés csak a statisztikai feldolgo—

zás lehető legnagyobb mértékű gépesíté—

sével oldható meg.

A gépesítés érdekében döntő harcot kellett vívni a maradisággal, a kézi fel—

dolgozás hosszú évek folyamán kialakult tradicióival, és biztosítani kellett a ren—- delkezésre álló géppark racionálisabb és termelékenyebb kihasználását.

Az Ukrán Szocialista Szovjet Köz—

társaság Statisztikai Hivatala

számológépek első csoportját 1948—ban

* Vesztnik sztatisztlki, Moszkva, 1950, 1. sz..

—— Rövidített közlemény.

az új

kapta. Ezek a gépek először az osztá- lyokon elosztva, alacsony termelékeny—

séggel dolgoztak. Felhasználásuk tehát nem eredményezte a statisztikai munka gépesítése színvonalának emelkedését.

A statisztikai munkák gépi feldolgo—

zásának kérdését olymódon oldották

meg, hogy 1949 februárjában külön

számoló—irodát létesítettek. A számoló—- iroda külön számoló—csoport, amely a Statisztikai Hivatal minden osztálya és csoportja számolási munkáját előre ki-, dolgozott terv szerint elvégzi. Ez a munkaszervezési toma hamarosan meg—

hozta a várt eredményt. Az állatösw írás anyagának feldolgozásához például az előző években 25—30 kisegítő munka-

erőt kellett igénybevenni, a számoló—

iroda megszervezése után ugyanazt a munkát 6—8 kiegészitő munkaerő vbe—

állításával is el tudták végezni.

Ha a számoló—csoport minden tagját megfelelő számológéppel ellátják, a gépesítés további fejlődése már a munka jobb megszervezésétől és ész- szerűsítésétől függ.

A számoló—iroda munkáját az egyes főosztályok munkaterveivel szoros össz- hangban álló havi terv szerint végzi.

Az illetékes osztályvezetők kijelölik, hogy milyen anyagok kerülnek a szá—

moló-irodában feldolgozásra. A számoló-

iroda ellenőrzi a területi statisztikai

hivataloktól beérkező anyagot szám—

szerűleg és — miután az illetékes osz- tály a további feldolgozást elvégezte ——

a köztársasági összesítéseket újra a számoló-iroda állítja össze. Az anyagok többszörös ellenőrzésen mennek ke—

resztül, ami biztosítja, hogy az eset—

leges számszerű hibákat hiánytalanul kijavítják.

A munka termelékenységének eme—- lése céljából minden gépkezelőnek állandó munkahelye és gépe van. A számoló-iroda a megállapított terme—

lési normákat a szocialista munka- versenyben, sztahánovista munkamód—

szerek segitségével jelentős mértékben túlteljesítette. Egy munkaerő napi tel- jesítménye 10—11000 összeadási és 2200—2300 egyéb művelet. Gyácsenko sztahánovista munkatermelékenysége át- lag 17000 összeadási és 3400 egyéb számolási művelet, Glinka és' Acke'nfeld gépkezelők 14 000 összeadást végeztek el naponta;

A gépi feldolgozás megkönnyítése cél—

jából a kérdőíveket, nyomtatványokat is egyszerűen és egységesen kell meg—

szerkeszteni. Ennek érdekében a nyom- tatványok, jelentés—minták tervezésébe a gépesítési szakembereket is bevon—

ják.

Az állami statisztika szerveinél a mechanikus és sok munkát igénylő mű—

veletek gépesítésének a népgazdaság szempontjából komoly jelentősége van.

A gépesítés szakembereinek meg kell oldaniok a gépesítés előtt álló nagy és bonyolult feladatokat.

A polgárok személyes tulajdonában lévő városi lakóházak (lakóház-alap) összeírása*

A városi lakóházakra vonatkozóan a Szovjetúnióban már számos összeírást és nyilvántartást hajtottak végre. így az 1920—1923. és főleg az 1926. évi nép- számlálás erre vonatkozó adatait a la- kásépítkezések tervezésénél mind az első ötéves tervben, mind pedig'az azt kö—

vető években széles körben felhasznál- ták.

1937—től kezdve az adatfelvétel a tár—

sadalmasított lakóházakra korlátozódott.

Az első ilyen jellegű felvétel az 1937 ja—

nuár 1—i állapotnak megfelelően történt.

Azután 1940—ben, 1945—ben és 1946—ban voltak ilyen összeírások. l947—től kezdve a Városi társadalmasított lakóházakat rendszeresen évenkint írják, össze az év elejei állapotnak megfelelően. Ezek az összeírások képet nyujtottak a társadal—

masított lakóházak általános nagyságá—

ról és állapotáról, az épületek emeletei—

nek számáról, építésének évéről, stb.

* Vesztnik sztatisztiki, Moszkva, 1950, 1. sz.

—— Rövidített közlemény.

A városi lakóházak egészének képe azonban nem volt tiszta, mert a polgá- rok személyes tulajdonában lévő há—

zakra vonatkozó adatok hiányoztak. Ezt a hiányt hivatott pótolni a polgárok sze—

mélyes tulajdonában lévő lakóházak összeírása az 1950 április 1—i állapot—

nak megfelelően.

Az összeírás feladata az, hogy pontos adatokat adjon:

1. minden Városi jellegű településre vonatkozóan a polgárok személyes tu- lajdonában lévő lakóházak általános nagyságáról a Szovjetúnió egész terü—

letén,

2. a lakóházak jellegetességéröl a főbb építkezési ismérvek alapján,

3. a lakóterület lakásviszonyairól, fel- szereléséről,

4. a lakók számáról.

A városi lakóházak összeírását aSzov—

jetúnió Központi Statisztikai Hivatalá—

nak helyi szervei végzik. Az összeirókat a városi és körzeti tanácsok végrehajtó—

bizottsága jelöli ki a Vállalatok, hiva-

STATISZTIKAI Himmó

42 7

talok és szervezetek dolgozói közül.

A munka terjedelmére következtethe—

tiink abból, hogy több mint 45 000 össze- író vesz benne részt.

Az adatok helyességének ellenőrzését a városi, körzeti statisztikai felügyelők végzik. Az összeírások anyagának fel-—

dolgozása a területek, vidékek és auto—

nóm szovjet köztársaságok statisztikai hivatalainak feladata.

A polgárok tulajdonában lévő városi lakóházak összeirásának eredményei a társadalmasított városi lakóházakról

adott évi beszámolójelentésekkel együtt -

a Szovjetúnió összes városi lakóházairól teljes képet adnak, és lehetővé teszik, hogy felmérjék a háborúutáni sztálini ötéves terv hatalmas lakóházépitkezési tevékenységének eredményeit.

MAGYARORSZÁG

A Statisztikai Kirendeltségek szerepe a Megyei Tanács keretén belül

A Népgazdasági Tanács határozatá értelmében ez év elején alakultak meg a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Kirendeltségei. A kirendeltségek felada- tai: a szocialista statisztika szerepének és céljának széles körben tudatosítása, a határidők betartásáért folyó küzdelem, és a megyei közigazgatási szervek sta—

tisztikai igényeinek kielégítése. A Me—

gyei! Kirendeltségek eddig főként a me- zőgazdasági összeírások terén működtek.

A Megyei Tanácsok megalakulásával a Megyei Kirendeltségek feladatköre is megváltozott. Az 1950 I. tc. rendelkezé—

sének végrehajtásaként a Megyei Ta—

nács Végrehajtó Bizottsága keretében 1950 évi június hó 15-i hatállyal az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Kirendelt—

ségéből szervezték meg a Megyei Taná—

csok II. Terv-_ és Statisztikai Osztályait.

Az átszervezés az összes megyékben megtörtént.

A Tanácsok megalakulásával a sta- tisztikai , csoportokra felelősségteljes új feladatok hárulnak. Eddigi munká- kdrük nagy részét —— mely helyszini kiszállásokból állott — átadják a járási és városi statisztikusoknak. Munkájuk ezentúl a megye gazdasági életének statisztikai kiértékelése, az esetleg fenn—

álló hiányosságok, hibák és mulasztások felfedése és a hibáknak közlése az ope—

ratív szervek felé.

Főfeladatuk: népgazdaságunk építésé—

hez szükséges megyei statisztikai adatok begyűjtése, feldolgozása és kiértékelése a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá—

nak egyes osztályai számára. A Megyei Tanács statisztikai osztálya gondosko—

dik a járási és városi statisztikusok elméleti és gyakorlati képzéséről, mun—

kájuk irányításáról és ellenőrzéséről.

Egységesítették a mozgalmi statisztikát

A párhuzamos statisztikák felszámo—

lása során egységesítették a ,,moz—

galmi" (munkaverseny) statisztikát is.

Eddig a vállalati statisztikusok meg- lehetősen rendszertelenül szolgáltattak adatokat a Párt és a szakszervezetek felé. Július hónapban már az összes mozgalmi vonatkozású kérdésekre két, összesen 1% oldalas kérdőíven kell vála—

szolni...

Az egyik kérdőíven a termelésre, terv—

teljesítésre, termelékenységre és a tel—

jesítményszázalékokra vonatkozó kérdé- sek szerepelnek. Ezt a kérdőívet a' tárgyhónapot követő 14-ig kell benyuj—

tani. ,

A másik kérdőív a munkaversenyre, a munkafelajánlásokra, a brigádok és.

sztahánovisták számána, az újításokra és a tewfelbontásra vonatkozó kérdéseket

tartalmazza. Ezt. a kérdőívet a tárgy—

hóhamt követő 5-ig kell benyujtani.

A kérdések megválaszolása nem okoz

különösebb nehézséget a vállalati statisz- tikusoknak, mert az egyes üzemek eddig

is ' azámontartották az adatokat. Az

üzemi statisztikus feladata begyűjteni az adatokat az egyes üzemekből.

_Az 1949/50. évi országos

1950. évi május hó 31—i állapotnak megfelelően a Központi Statisztikai Hí—

vatal országos vetésterületi adatgyűjtést hajtott végre, mely abban tér el a ko- rábbi évek összeírásátóL hogy nemcsak a szántó, rét. legelő, kert területét veszi számba, hanem az összterülete—t gazda- ságonkínt, művelési ágankint részletezve.

Az öS'szeirás így felöleli kategóriánkint a gazdaságok számát, az összterület mű—

A mozgalmi statisztika egységesítése nagymértékben megkönnyíti az üzemi statisztikusok munkáját, mett ezentúl nem kell külön—külön, más-más idő—- közökben adatokat szolgáltatniok, hanem meghatározott időben, egységes kérdő—

íveken rendszeresen végezhetik munká- jukat.

vetésterület megállapítása

velési ágankinti megoszlását —- tehát a szőlőt, erdőt, nádast és a földadó alá, nem eső területeket is —— és a szántó- terület részletezését. A felvétel kiter- jedt minden egyes gazdaságra.

Az adatfelvétel legszembetűnőbb ered—

ménye az állami gazdaságok vetésterüle—

tének gyors növekedése. Az állami gaz—- daságok vetésterülete 3579/9—kal nagyobb a mult évinél.

Befejezett építkezések statisztikája

A Központi Statisztikai Hivatal ez év elején kezdett hozzá a befejezett építke—

* zése]: statisztikájának kiépítéséhez, mely—

nek célja megállapítani és ellenőrizni.

hogy a népgazdaságunk részére döntő fontosságú építkezések ——- gyárak, kór—

házak, kulturális építmények, hidak.

utak, stb. —— mikor és milyen mérték- ben készülnek el, kerülnek felhaszná—

lásra.

A befejezett építkezéseket negyed—

évenki'nt jelentik külön kérdölapon a.

magas—, és külön kérdőlapon a mély—

építést kivitelező vállalatok.

A. jelentések a 100000 Ft Vállalat)?—

összeget meghaladó új építkezésekre és helyreállításokra terjednek ki.

A jelentés tartalmazza a beruházó szektor megjelölését, az épület jellegét, az építtető nevét és címét, az építmény értékét költségvetési és tényleges áron, az építmény megneveth és helyét.

A magasépítési kérdőlap ezen kívül tar—

talmazza az építmény igénybe vehető fe—

lületét és légköbméter terjedelmét. A mélyépítési kérdőlapon szerepelnek a—

mélyépitőipar által létesített építméw nyek méreteire legjellemzőbb mennyi—

ségi adatok.

Megnyílt a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára

Június 23—án megnyílt a Központi Sta—

tisztikai Hivatal nyilvános könyvtára. A Hivatal elnöke megnyitó beszédében ki—

emelte annak jelentőségét, hogy az ország legnagyobb statisztikai gyüjteménye ezen—

túl a szakemberek rendelkezésére áll.

A könyvtár 150 000 közgazdasági és sta- tisztikai szakkönyvet tartalmaz. A köny-

vek között 50.000 hivatalos statisztikai

kiadvány van. A könyvállomány felöleli a

teljes magyar és a jelentősebb külföldi?

kiadványokat.

A könyvtár újjáépített olvasóterme—

hétköznap 9—18 óráig, szombaton 9—14f óráig áll a nyilvánosság rendelkezésére. :