T. GORJANO V.-
HOZZÁSZÓLÁS A HATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI RENDSZER ELLENORZESÉNEK
MEGSZERVEZESEI— ezt
A szovjet statisztika ,a legszigorúbb állami ellenőrzésen, az okmányok megbízhatóságán, a beszámolási statisztikai adatok alulról felfelé történő gondos ellenőrzésén alapszik.
A Párt és a kormány igen nagy jelentőséget tulajdonít a számvitel és a statisztika megszervezésének. Sztálin elvtárs a Párt XIII kongresszusán a következőkben határozta meg a szovjet statisztika jelentőségét:
,, . . . semmiféle építő munka, semmiféle állami munka, semmiféle terv- gazdasági munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. A számvitel pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül. A számvitel statisztika nélkül egy lépéssel sem juthat előne. "1 A statisztika a Szovjetunióban a nép- gazdaság tervszerű irányításának egyik legfontosabb eszköze.
Sztálin elvtárs a párt XIV. kongresszusán rámutatott arra: ,,Azt tud—
juk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal számadatai nélkül egyetlen igaz—
gatási szerv sem számíthat ki semmit és nem tervezhet semmit. Azon az állásponton vagyunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak objektív, minden előítélettől mentes adatokat kell szolgáltatnia, mert az olyan kisér- let hogy a számadatokat valamilyen eleve eltökélt nézethez igazítsák ,-., bűncselekmény". 2
Ezeknek az útmutatásoknak rendkívül nagy jelentőségük van.
A Központi Statisztikai Hivatal dolgozóinak feladata, hogy gyökeresen megjavitsák a minisztériumok és más hatóságok statisztikai munkájának irányítását. A statisztika dolgozóinak különös figyelmet kell fordítaniok arra, hogy minden tekintetben emeljék az irányítás szinvonalát s a ható—
sági beszámolási nendszer ellenőrzésével kapcsolatos munkát erősítsék olymódon, hogy minden ellenőrzés eredménye a hatósági beszámolási rend- szer további megjavítása legyen.
E feladatok megoldásánál az állami statisztika dolgozóinak Lenin által adott következő igen fontos útmutatásra kell gondolniok: ,,A beszámo—
lási rendszer megszervezése például az összes hatóságoknál és a legkülön—
félébb intézményeknél alapvető dolog. A Munkás—Paraszt Ellenőrzésnek ismernie kell, vizsgálnia kell, a legrövidebb időn belül ellenőriznie kell tudni (félóránkint, óránkint kell embert küldeni a megfelelő irodába) meg _
* Vesztnyik sztatisztiki, Goszsztatizdat, Moszkva. 1950, 2 sz., 55—62. old.
1 J. V. Sztálin Művei, 6. kötet 214. old oroszul és ,,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról", Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950 15. old.
? J. V. Sztálin Művei 7. kötet 829—330. old., oroszul és Sztálin: A Szovjetunió agrárpoli- tikájáról, Szikra, Budapest 1949, 127 old.
2 Statisztikai Szemle
630 eomanov
van—e szervezve a beszámolási rendszer, helyesen van—e megszervezve, milyen hiányosságok vannak a szervezésében, hogyan javítják meg azo- kat, stb.
A beszámolási rendszer szervezési módjait, a hibákért való felelős—
ségrevonás módjait, a csalások ,,kifogásának" módjait, a teljesítés ellen—
őrzésének módjait a Munkás—Paraszt Ellenőrzésben tanulmányozni, gyüj- teni, összegezni kell".s
Lenin ez útmutatásának igen nagy gyakorlati jelentősége van, s a hatósági számvitel és beszámolási rendsz—er megszervezése kérdésében az ellenőrzés és irányítás megjavításának alapjául szolgál.
A minisztériumok és hatóságok számvitelének és beszámolási nemd- szerrének ellenőrzése során, valamint .a hatóságok és a Központi Statisz- tikai Hivatal számviteli és statisztikai dolgozóinak a területi, vidéki és köztársasági statisztikai hivatalokkal a hatósági statisztika tárgyában tar- tott értekezletein a számvitel és a beszámolási rendszer szervezésében komoly hiányosságokat állapítottak meg. A számvitel és a beszámolási rendszer megszervezése számos helyen még mindig elmarad az állam—- igazgatás és a gazdaság tervszerű vezetésének fokozódó követelményeitől.
1949 folyamán a Központi Statisztikai Hivatal dolgozói minden rész- letében felülvizsgálták a Földművelésügyi Minisztérium, a Munkaerő—
tartalékok Minisztériuma, az Erdőgazdálkodási Minisztérium, Hús— és Tej- ipari Minisztérium és a fogyasztási szövetkezetek szervezetei számviteli
és beszámolási rendszerét. ,
E vizsgálatok során megállapították, hogy az említett minisztériumok és hatóságok egyes vállalataib'an és intézményeiben a számvitel és a beszámolási rendszer elhanyagolt állapotban van. E hatóságoknál még mindig előfordulnak törvénytelen beszámolójelentések, megfigyelhető olyan eset, amikor a beszámolójelentésben a hibákat elhallgatják, a való- ságnak meg nem felelő adatokat közölnek, ami az állam érdekét súlyoz—
san sérti.
Számos F204 iskolában és ipariskolában elterjedt az a hibás gyakorlat, hogy az ifjúmun'kások képzésére vonatkozólag helytelen beszámolási ada—
tokat jelentenek a felsőbb szerveknek. Ez sok esetben a beszámolójelentés egyenes meghamisítása, csalás. Az ifjűmunkásoknak az ipar részére való átadására vonatkozó beszámolójelentésbe olyan személyeket is felvettek, akiket ténylegesen nem is irányítottak a vállalatba. A vállalatba irányi—
tott ifjúmunkások névsorában egy és ugyanaz a személy kétszer, sőt három—
szor is szerepelt; a beszámolój—elentésben szakképzett munkásként szere—
peltettek olyan személyeket is, akik a megállapított oktatási időt még nem töltötték ki, sőt egyáltalában nem is tanultak az FZO iskolákban és az ipariskolákban. Kisebibitették a beszámolójelemtésben a ténylegesen fel—
vett új tanulók számát, s ezáltal lehetővé tették a tanulók kiválogatásának eltitkolását, s így az ifjúmunkásoek képzésére vonatkozó terv teljesítése tekintetében a ténylegesnél kedvezőbb helyzetet mutattak.
Az ellenőrzések során megállapították, hogy egyes kolhozokban és területi, vidéki földművelésügyi hivatalokban a beszámolási adatokat meg—
hamisították, megszépítették. Oszpanov elvtárs, a Központi Statisztikai Hivatalnak a Kazah Köztársaság akszaszki járásában szolgálatot teljesítő
3 V. !. Lenin: összes művei, 3. kiadás, XXVII. kötet. 14. "old., oroszul.
4 Állami ipari és közlekedési iskolák az iparostanulók számára. (A szerk.)
HATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI RENDSZER 631
járási statisztikai felügyelője, 18 kolhozban a helyszinen újból összeirta az állatokat, és megállapította, hogy több kolhozban az állatsta'tisztika havi beszámolójelentésében az adatokat 'meghamisitj ák. A (bűnösöket meg—
büntették, az egyik kolhoz elnökét és számvivöjét munkájukból leváltot-
ták és a pártból kizárták. _
A Taldi-Kurgani terület földművelésügyi hivatalán-ak helyettes vezetője a gabonabeta'karítás 1949. augusztus 10—i állapotára vonatkozó beszámolójelentésbe le nem aratott gabonavetéseket is felvett. A területi statisztikai hivatal *az anyagot megküldte az illetékes szerveknek, az adat- hamisító szigorú felelősségnevonása végett.
Az adatok meghamisítása és megszépuitése az ipar, építkezés, keres—
kedelem és más gazdasági ágak egyes vállalatainak, intézményeinek és szervezeteinek beszámo—lőjelentéseífben is előfordul.
A beszámolójelentések adatainak eltorzítása államellenes cselekmény, súlyos bűn, egyenesen a Szovjetállamnak okozott kártevés. Ezért a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal minden egyes dolgozójának kötelessége, hogy szigorúan ellenőrizze az egyes adatok megbízhatóságát, minden esetben feltárja a beszámolójelentés adatainak eltorzításait, vagy hiányosságait, és a kellő bolsevik kérlelhetetlenséggel követelje a. beszámolójelentés eltorzí- tásában vétkes személyek felelőssé—gfrevonását.
A hatósági statisztika kérdésében tartott értekezleteken megállapították, hogy számos minisztérium és hatóság vállalataiban, intézményeiben és szer—
Ve'xzeteiben még mindig előfordul törvénytelen, ,,vad" beszámolójelentés.
Önkényesen megváltoztatják az állami beszámolójelentések időszaka—it;
az ötnapos beszámolójelentést napi, 3. havit tíznapos, a negyedévit havi beszámolójelentéssel cserélik fel, stb.
Előfordul, hogy a törvénytelen beszámolójelentést "tájékoztató", ,,elemzés", "beszámoló", vagy ,,ügyir—at", stb. név alatt vezetik be.
A Szovjetunió Erdőgazdasági minisztériumának erdöültető és gon- dozó hivatala törvénytelen beszámolójelentést rendszeresített a nyírfa- gazdaságok szervezetére vonatkozóan. Az Oroszországi Szocialista Szövet- ség-es Szovjet Köztársaság Erdőgazdasági Minisztériumának erdőültető és gondozó hivatala az erdőültetvények gondozása tárgyában vezetett be tör- vénytelen beszámolójelentést. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma törvénytelen beszámolójelentést rend—
szeresített a szerződéses állattenyésztés alakulására, a szerződésileg lekötött állatoknak a kolhoz—állattenyésztő farmok részére való eladására és fel- vásárlására vonatkozóan. A sztavro—poli vidék földművelésügyi hivatala törvénytelen beszá'molójelentést létesített a juhok mesterséges megtermé- kenyítéséről. A Csuvas Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaságok Föld—
művelésügyi Minisztériuma törvényt—ellen beszámolójelentést rendszere—
sített a kolhozok trágyabeszerzésére és kiszállítására vonatkozóan.
A törvénytelen beszámolójelentések rendszeresítése azt bizonyítja, hogy még mindig vannak olyanok, kik szívesen felcserélik, az élő valóságot a papiro—s-bürokratikus ,,ügy.kezelés"-sel. Sajnos, az ilyen ügybuzgók száma nem csekély.
stánov a SzK(b)P szaratovi körzeti bizottság hibáit bírálva mon- dotta: ,,A szaratovi szervezetek munkájában a körzeti bizottság és a kör- zeti Végrehajtóbizottság ama rendel—etében, amelyet a vet—részekre vonatkozó naponkénti beszámolójelentés bevezetése tárgyában adtak ki és amelyet mint "kérdőívet" rendszeresítettek, olyan vezetési mód—szerek behatolását
látjuk, amelyek Pártunk vezetésére egyáltalában nem! jellemzőek. Önök
olvasták ezt az okmányt, sőt egyesek ki is töltötték azt. A Központi Bizott- ság a vetésekre vonatkozóan ötnaponkénti beszámolójelentést rendelt el.
Miért állapítottunk meg ötnapomkéntí s miért nem naponkénti beszámoló—
jelentést? Azért, hogy ne cseréljék fel a vetést a beszámolójelentéssel, azért, hogy a vetési munkálatokat ne papirosok kitöltésével pótolják".5
Az ellenőrzések és értekezletek megállapították, hogy a beszámoló- jlelentés beküldési határidejének betartására vonatkozó országosan kötelező fegyelmet sok esetben megsértik. Az állami beszámolójelentést számos vállalat, építkezés, szorvhoz és intézmény a megállapított határidőkkel szemben nagy késéssel küldi meg a telsőbb szerveknek. **
Minthogy egyes vállalatok az állami beszámolójelentés beküldési ' határidejét nem tartják be, a központok a járási és területi szervezetek az összesítő beszámolóba rendszerint olyan adatokat vesznek fel, amelyeket a késedelmeskedő vállalatoktól és intézményektől nem a jóváhagyott okmá- nyok, hanem telefon útján szememnek be, vagy "feltételesen" beállítják a megelőző beszámolási időszakra vonatkozó adatokat. Mindez természete—
sen a beszámolási adatok megbízhatóságát is hátrányosan befolyásolja.
Az állami beszámolási rendszer helyes szervezés—e céljából a váll-ala- tok igazgatóinak és az intézmények vezetőinek szigorúan tilos bármilyen törvénytelen, ,,vad", azaz a kormány, vagy annak megbízásából a Szovjet—
unió Központi Statisztikai Hivatala által jóvá nem hagyott beszámolójel—en—
tést kitölteni. Úgyszintén tilos az összes állami szerveknek és társadalmi szervezeteknek a vállalatoktól, építkezésektől, szovhozo—któl, kolhozoktól és intézményektől a megállapított rendszer szerint jóvá nem hagyott beszá—
molójelentést kérni.
A hatóságok számvitele és beszámolási rendszere kellő megszervezéséí neki ellenőrzése a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala szerveinek kötelessége, s ők vannak megbízva azzal is, hogy a hatósági beszámolási
rendszer megállapított rendje ellen vétőket felelősségre vonják.
Sajnos, meg kell állapítani, gyakran előfordul még, hogy ezek a Köz- ponti Statisztikai Hivatal dolgozói által a hatóságok számvitelének és be—
számolási rendszerének ellenőrzése tárgyában tartott Vizsgálatok felülete- sek és formális jellegűek. így például a felülvizsgálati ügyiratokban ilye—
neket olvashatunk: ,,Az építkezési szervezetek által összeállított beszámoló- jelentés teljességét és helyességét a helyszínen nem lehetett megállapí- tani, mert az elsődleges okmányokat az épitkezésnél őrzik". ,,A be— és ki- nakodási munkálatok kiszámítási módját nem lehetett megállapítani" :;
,,úgyszintén a rovat kitöltésének helyességét sem sikerült megálla-
pítani", stb. — ;
Az idézett tények azt bizonyítják, hogy a statisztikai hivatalok és a Központi Statisztikai Hivatal felügyelőségei egyes dolgozóinak e fontos munkához való viszonya formális—bürokratikus.
Világos, hogy ilyen ügyiratokkal a számvitel és a beszámolási rendszer megjavítása érdekében semmit sem lehet tenni. Az ilyen ,,felülvizsgála- tok" természetesen semmi segítséget nem nyujtanak a hatóságok statiszti—
kusainak a fennálló hiányosságok megszüntetésében.
5 A. A. stanov: A szaratovi körzeti bizottság politikai hibáinak tanulságai, SzK(b)P Központi Bizottsága —— Partizdat, 1935, 25. old.. oroszul.
HATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI RENDSZER 633
A felülvizsgálatok helyes megszervezése nem tűri meg a munkában az elvtelenséget és az állami beszámolójelentés eltorzítóival és hanyag be- szolgáltatóival szembeni békülékeny álláspontot. Ilyen magatartás ismeg- figyelhető. A Nyikolxajse'vi terület Statisztikai Hivatalának volt helyettes vezetője, Siptyenko elvtárs a törvénytelen beszámolójelentések elleni eré—
lyes harc helyett maga is helytelen útra lépett és törvénytelen beszámoló—
jelentés beveztésére adott engedélyt. Mihajlov elvtárs, a Sztaroruszkij járás statisztikai felügyelője azt jelentette a novgorodi terület Statisztikai Hivatalának, hogy a járási végrehajtóbizottság elnöke nem adott engedélyt a járási felügyelőnek arra, hogy a községtanácsok titkár—ainak értekezletén a törvénytelen beszámolójelentések tűrhetetlensége tárgyában felszólal—- hasson. A járási végrehajtóbizottság elnöke az értekezleten elhangzott fel—
szólalásában kijelentette, hogy a kolhozok naponkénti beszámolójelentése eddig is volt és ezután is lesz. A járásban továbbra is követelték a kol- hozoktówl az említett törvénytelen beSzá—molójelentést. Pocskajev elvtárs, a , novgorodi terület Statisztikai Hivatalánk vezetője kötelességét nem tel- jesítette és a járási statiszikai felügyelő jelentésére semmiféle intézkedést nem foganatosított. A Központi Statisztikai Hivatal által tartott helyszíni vizsgálat után a járási Véng'rehajtóbizottság elnökét és a járási földműve- lésügyi osztály vezetőjét szigorúan megbüntették.
Mindez azt mutatja, hogy a statisztikus dolgozók között még vannak olyanok, akik a valóságnak meg nem felelő jelentések beterjesztői és az országosan kötelező szabályok megsértői ellen folytatandó elvi, elszánt harc helyett liberális magatartást tanúsítanak, piszkos helyi érdekeket támogatnak, elhallgatják a hibákat, s a hatósági beszámolási rendszer vad—
hajtásait takargatjáik. Bár csak kevesen vannak, de nem maradhatnak semmiképpen sem a statisztikus dolgozók között, mert nagy kárt okoznak.
Az ellenőrzés egyik leglényegesebb fogyatékossága, hogy a felülvizs- gálat jelentékeny rész—ében csak a törvénytelen beszámolójelentések fel—
derítésére és az állami (beszámolójelentés beküldési határideje be nem tartásának megállapítására szorítkozik. A statisztikai hivatalok lelkesed—
nek azért, hogy minél több felülvizsgálatot tartsanak, s arra törekednek, hogy az ellenőrzést egyszerre minél több különféle gazdasági ágba tartozó vállalatra, építkezésre, intézményre terjesszék ki, amivel a felülvizsgálat minőségét rontják. Az ilyen felülvizsgálatok azután rendszerint egymás—
tól elkülönített tényeket rögzítenek, lehetetlenné tesznek minden megtala—
pozott következtetést, s azt, hogy a hatósági beszámolási rendszer megszer—
vezésének megjavítása érdekében megfelelő intézkedéseket foganato—
sítsanak.
Nem csekély a jelentőségük a hatósági számvitel és beszámolási rend- szer megjavítása szempontjából a megismételt fe'lülvizsgálatoknak. Az ilyen megismételt felülvizsgálatok mozgósítják a hatóságok és szervezetek dolgozóit a korábbi Vizsgálatok anyagával (kapcsolatban tett intézkedések végrehajtására, s egyidejűleg elősegítik az olyan személyek leleplezését,
akik az állami érdekeket nem óhajtják figyelembe venni.
Sajnos, emegismételt felülvizsgálatokat, mint a végrehajtás ellenőrzé—
sének módszerét még nem alkalmazzák kellő mértékben. A statisztikai hivatalok gyakran megelégednek a felülvizsgálat eredményeként hozott döntésekkel és rendeletekkel, s azzal már nem törődnek, hogy e határoza—
tokat miként hajtják végre.
A hatósági beszámolási rendszer 1949. évi felülvizsgálatának tapasz- talatai megmutatták, hogy a legcélszerűbb az egyes minisztériumok és hatóságok számvitelének és beszámolási rendszerének komplex felülvizs—
gálata.
A komplex felülvizsgálatnak két formája lehetséges: a mindenre ki—
terjedő (általános) és az ágazati komplex felülvizsgálat.
Általános komplex felülvizsgálat esetében felülvizsgálják a miniszté—
rium, a hatóság egész beszámolási rendszerét, vagy az adott hatóság alap-—
vető beszámolójelentéseit.
A komplex felülvizsgálat teljes megvilágítása érdekében bemutatunk néhány példát.
A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala 1949 harmadik negye—
' dében a Szovjetunió Földművelésügyi Minisztériumában általános komplex felülvizsgálattal ellenőrizte a hatósági beszámolási rendszert.
Felülvizsgálták a következő beszámolójelentéseket: a tavaszi vetés előkészítésére, a tavaszi vetés menetére, az állatok súlytgyarapodására és hizlalására, .a traktorok és kombájanok munkájára és állásaira, az üzem—
és kenőanyagok használatára és készleteire, a személyzet létszámára és a munkabuéralap felhasználására, a védőerdöállomások létesítésére, azok munkájára, az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó terv teljesítésére az anyagi—műszaki ellátásra vontakozó terv teljesítésére, az építkezési terv teljesítésére és az ipari vállalatok munkájára vonatkozó beszamolójelen—
téseket.
A felülvizsgálat négy szövetséges köztársaságra és több mint harminc területre és vidékre terjedt ki. Felülvizsgált-lak 90 kolhozt, 30 gép— és trak—
torállomást, 13 védőerdőállomást, 39 járási földművelésügyi osztályt, 20 járások közötti bázist és mezőgazdasági ellátási osztályt, 25 területi és 2 vidéki földművelésügyi hivatalt, 3 autonóm köztársasági, 2 szövetséges köz- társasági földművelésügyi minisztériumot és a Szovjetunió Földművelés—
ügyi Minisztériumát ahol 4 főosztályt és a minisztérium tervosztályát ellenőrizték
A felülvizsgálatot a vállalatokkal, a kolhozokkal, a gép— és traktor—
á—llomásokkal kezdték és fokozatosan a járási láncsze-meken (járási föld—
művelésügyi osztály, járások közötti mezőgazdasági nyersanyagellátási bázisok), a területi (vidéki) és köztársasági lán—cszerneken keresztül kiter—
jedt a Szovjetunió Földművelésügyi Minisztériumára is. A felülvizsgálatot a Központi Statisztikai Hivatal dolgozóiból alakitott speciális brigádok
—— a helyi statisztika hivatalok dolgozóinak bevonásával bonyolították le.
A felülvizsgálat értékes anyagot szolgáltatott, ami a kormány számára lehetővé tette, hogy a Szovjetunió Földművelésügyi Minisztériumának rendszerében a számvitel és a beszámolási rendszer megjavítása érdeké—
ben konkrét intézkedéseket dolgozzon ki
1950 első negyedében ágazati komplex felülvizsgálattal ellenőrizték a Szovjetunió Fa— és Papíripari Minisztériumának rendszerén belül a szám—
vitel és a beszámolási rendszer szervezését. A felülvizsgálat csak a Fa— és Papíripari Minisztérium vállalatai és szervezetei fakitermelési és közszál—
lítási terv—einek teljesítésére vonatkozó beszámolójelentésekre terjedt ki.
A felülvizsgálatot 22 olyan területen, (vidéken és köztársaságban tar—
tották, ahol a Minisztériumnak faipari gazdaságai és ipari vállalatai vol—
tak. A felülvizsgálat 53 faipari gazdaságra, 20 faipari központra és a Fa—
és Papíripari Minisztérium tervosztályára terjedt ki. A felülvizsgálatot itt
HATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI RENDSZER 635
is alul, a faipari gazdaságokkal kezdték és a faipari központon keresztül a minisztérumig folytatták.
Ezt a felülvizsgálatot a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának iparstatisztikai osztálya bonyolította le a helyi statisztikai hivatalok közre- működésével. A felülvizsgálat eredményeképpen itt is értékes anyaghoz jutottak, ami lehetővé tette, hogy a fakitermelésne és kiszállításra vonat-—
kozó számvitel és beszámolás szervezetének alapos megjavítása érdekében konkrét intézkedéseket tegyenek.
A komplex felülvizsgálat, mint az ellenőrzés alapvető formája, ter- mészetesen nem zárja ki azt, hogy bizonyos esetekben egyes vállalatokban, szervezetekben és intézményekben, ahol ennek szüksége felmerül, részle—
ges felülvizsgálatot tartsanak. Bár az ilyen felülvizsgálatok hasznossága kétségtelen, .a felülvizsgálati munkát nem szabad csak ezekre korlátozni.
A komplex felülvizsgálatok kifogás-talan színvonalon való leb—onyolí—
tása érdekében figyelembe kell venni, hogy azokat sikeresen csak a követ—
kező feltételek esetében lehet végrehajtani.
Először — előzetesen gondosan tanulmányozni kell a vizsgálatra ki—
jelölt minisztérium vagy hatóság gazdaságának rendszerét.
Másodszor —— tanulmányozni kell az adott minisztérium vagy ható- ság számviteli és beszámolási kérdőíveit és az azok kitöltésére vonatkozóan kiadott utasításokat.
Harmadszor — gondosan át kell gondolni és ki kell dolgozni a felül- vizsgálat tervét és programimjá't.
A számvitel és a beszámolási rendszer komplex felülvizsgálatának programmjába fel kell venni a beeszámolójelentés megbízhatóságára, a be—
számolójelentés összeállítására vonatkozó jóváhagyott utasítások végre—
hajtására, a felsőbb szervekhez való beterjesztés határideje betartásának ellenőrzésére, a törvénytelen beszámolójelentések felkutatására, az érvényben levő jóváhagyott beszámolójelentések lerövidítésének és egy- szerűsítésének lehetőségére, a számviteli—statisztikai munkálatok gépesí- tési fokának emelésére vonatkozó kérdések vizsgálatát, stb. Az érvényben levő, jóváhagyott beszámolójelentés lerövidítésére és egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokat jelenteni kell a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának, illetve a köztársasági statisztikai hivataloknak.
A komplex felülvizsgálat programjában meg kell határozni azokat a beszámolójelentéseket, amelyekre a felülvizsgálat kiterjed. A felülvizs-—
gálat előtt gondosan ki kell választani a felülvizsgálandó objektumokat, annak szem előtt tartásával, hogy a kiválasztott objektumok száma ele- gendő legyen ahhoz, hogy a felülvizsgálat eredménye alapján jól meg- alapozott értékítéletet lehessen alkotni, illetve megfelelő javaslatokat lehessen tenni.
A felülvizsgálat kifogástalan lebonyolításáért való felelősség emelése céljából, a programmban meg kell nevezni a felülvizsgálatért felelős sze—- mélyeket és a felülvizsgálat lebonyolításának konkrét határidejét.
Nem szabad természetesen a felülvizsgálati programmal szemben olyan igényeket támasztani, hogy az minden kérdést teljes mértékben fel- öleljen. A gyakorlatban változhat és a konkrét körülményektől függően kiegészülhet.
Minden egyes objektum felülvizsgálatáról megfelelő módon össz —- állított ügyiratot kell felvenni. A felülvizsgálati ügyiratban fel kel sorolni a beszámolójelentésben megállapított, utólagos bejegyzéseket és torzígáso-
kat, részletesen le kell írni az azokat előidéző okokat; konkréten meg kell nevezni az abban vétkes személyeket, fel kell sorolni az összes felfedezett törvénytelen beszámolójelentést, csatolni kell az ügyirathoz a kérdőív egy példányát és a bevezetése tárgyában intézkedő rendelkezés másolatát, le kell írni azt, hogy milyen a beszámolási fegyelem és fel kell sorolni meg—
sértésének okait. Az ügyiratot az összeállításában résztvevő személyeknek kell aláírni. Az ügyirat tartalmát a vállalat vezetőjének is ismeinie kell és azt neki is alá kell írnia. Abban az esetben ha a vállalat (vagy szervezet) vezetője az egész ügyirattal, vagy annak egyes pontjaival nem ért egyet, ezt az ügyiratban megjegyzésként fel kell tüntetni.
Az ügyiratok igen fontos felülvizsgálati okmányok. Az ügyiratok, felül—
vizsgálatok eredményei összegezésének és a vezető szervek felé, illetve a minisztériumok és hatóságok vezetői felé tett javaslatok alapjául szolgál—
nak. Ezért az ügyiratok összeállítására és megszerkesztésére különös figyel- met kell fordítani.
A hatósági beszámolási rendszer rendezése szempontjából nagyjelen——
tőségűek azok 'az értekezletek, amelyeket a minisztériumok és hatóságok, valamint az állami statisztika dolgozói a hatósági számvitel és beszámo- lási rendszer állapotának kiértékelése és szervezésének megjavítása tár—- gyáiban tartanak. A statisztikai hivatalok által tartott ilyen értekezletek tapasztalatai azt mutatják, hogy a számvitel és a beszámolási rendszer terén előforduló hiányosságokat konkréten feltárják, s hogy ezek az értekezletek mozgósítják a dolgozókat .a hiányosságok gyors felszámolására.
Nagy jelentősége van a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság Sta—
tisztikai Hivatala által 1949 október végén a minisztériumok és a hatósá—
gok dolgozóinak részvételével tartott kibővített értekezletének.
Az értekezlet megvitatta a Kirgiz Statisztikai Hivatal vezetőjének a minisztériumok és hatóságok számviteli—statisztikai munkájáról és ennek megjavításáról, valamint a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság pénz—
ügyminisztériuma költsé-gvetési főosztálya vezetőjének a forgóeszközök tervezéséről és felhasználásáról tartott előadását.
Az értekezlet az előadások alapos megvitatása után egy részletes hatá—- rozatot fogadott el, amelyben rámutattak az egyes minisztériumok és ható- ságok szá'm—viteli és beszámolási rendszerének szervezésében előforduló konkrét hiányoságokra és megadták az azok kiküszöbölésére teendő kon—
krét intézkedéseket is.
Javasolta az értekezlet többek között: a minisztériumok és hatóságok számvitelének szervezésében mutatkozó konkrét hiányosságok legrövidebb időn belül való kiküszöbölését, a beszámolási adatok m—egbizha—tóságának és kellő időben való beterjesztésének biztosítását, hogy ezáltal a szám—
vitel a gazdasági vezetésnek és a népgazdasági tervek teljesítése ellenőrzé-' sének hatalmas fegyvere legyen, fordítsanak figyelmet a minisztériumok és hatóságok vezetői a számvitel és a beszámolás irányítása és ellenőrzése megjavítására, éspedig: a tenmelésre, építkezésre, áruforgalomra, közleke—
désre, anyagi-műszaki ellátásra a fajlagos nyers—, alap—, tüzelőanyag és villamzosenergiafogyasztási normákra, az új technikára, stb. vonatkozó loe—
számolási adatok kellő időben való beküldése érdekében; javasolta továbbá a telnergé-pkocsiszállítás számbavételének megjavítását, a beszámolók ön—
kényes számítások alapján való összeállításának telszámolását, a gépkocsi—
kihasználás és üzemanyagfogyasztás elsődleges számbavételének rend-ezé—
sét.aAz értekezlet, az államellenes adattorzitás és megszépítés, valamint
HATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI RENDSZER 637
a törvénytelen, ,,vad" beszámolójelentések elleni könyörtelen, szisztema- tikus harc folytatását javasolta. Felismerte az értekezlet annak szükséges—
ségét,, hogy meg kell szervezni a Vállalatok és intézmények számvitelének és beszámolási rendszerének ídőszakonkinti felülvizsgálását, s hogy a felül- vizsgálatok eredményeit a minisztériumok kollégiumaiban meg kell vitatni és a feltárt hiányosságok kiküszöbölése céljából hatékony rendszabályokat
kell hozni. A
Hasonló mértékben eredményes volt a területi statisztikai hivatalok, tervosztályok, központok, Vállalatok, építkezések és kereskedelmi szerve- zetek vezetőinek, tervosztály-vezetőinlek, főkönyvelőinefk és dolgozóinak a szmolenszki terület Statisztikai Hivatala által 1949 decemberében szerve-- zett értekezlete.
Az értekezlet munkájában a dolgozók küldöttei területi tanácsa végre—
hajtóbizottságának vezetői is tevékenyen résztvettek.
A területi Statisztikai Hivatal vezetője a felülvizsgálati anyag alapján részletesen beszámolt az értekezletnek a hatósági számvitel és beszámolás helyzetéről. Előadásában felhívta a figyelmet az ipari szövetkezetek, a helyi ipar, a könnyűipar és a kereskedelmi szervezetek számvitelének és beszámolási rendszerének szervezésében nagyszámban előforduló komoly hiányosságokra. Kielemezte e hiányosságok okait és konkrét intézkedéseket javasolt e hiányosságok megszüntetésére.
Hasonló értekezleteket tartottak az Oroszországi Szocialista Szövetsé—
ges Szovjet Köztársaság, .a Kazah, a Bjelorusz Szocialista Szovjet Köz—
társaság, stb. statisztikai hivatalai is. ,
A hatósági beszámo—lási rendszer :megjavitásában nagy szerepe van az úgynevezett ágazati értekezleteknek, amelyeket a hatósági számvitel és beszámolás komplex felülvizsgálása után tartottak.
A statisztika dolgozóinak Véget kell vetniük a hatósági beszámolási rendszer felülvizsgálása terén még sok helyen előforduló értéktelen mun-—
kának. A hatósági beszámolási rendszer ellenőrzése a Központi Statisztikai Hivatal szerveinek egyik legfontosabb feladata. Véget kell vetni az állami statisztika megszépítőivel és megsértőivel szemben tanúsított liberális magatartásnak is.
Rendszeresiteni kell a minisztériumok és hatóságok dolgozóinak a számvitel és a beszámolás megj avitásával kapcsolatos kérdések, a módszer—
tani kérdések megjavítása tárgyában, úgyszintén a tapasztalatcsere és a legjobb kérdőívek, számviteli, statisztikai módszerek közkinccsé tétele érdekében tartott értekezleteit.
A hatósági számvitel és (beszámolási rendszer szervezésének megjaví—
tásával kapcsolatos munka sikere nagymértékben attól függ, hogy meny——
nyire szoros a helyi szervezetekkel létesített kapcsolat, amelyeknek segít—
sége a felülvizsgálat szempontjából rendkívül nagyjelentőségű.
