Statisztikai híradó

(1)

!

STATISÉTIKAI Hmm,;

A Népgazdasági Tanács határozata

a gazdasági minisztériumok tervfőosztályainak szervezeti felépítéséről

A Népgazdasági Tanács 624/32/1950.

számmal határozatot hozott a Nehéz- ipari, Könnyűipari, Földművelésügyi, Építésügyi, Közlekedés—* és Postaügyi, Belkereskede—lm—i és Külkereskedelmi mí- nisztériumokban felállítandó tervgazda- sági kérdésekkel foglalkozó főosztályok szervezetéről. A határozat szerint a texvfőosztályt úgy kell megszervezni, hogy az tényleges gazdája legyen a mi- nis'ztérimn összes terveinek és alkalmas legyen a tervezőmunka irányítására és megszervezésére.

Ezenkívül a gazdasági minisztériumok—

ban önálló statisztikai osztályt kell szer—

vezni.

A határozat értelmében ennek az osz- tálynak a feladata a minisztérium sta—

tisztikai adatszolgáltatásának kiépítése és megszervezése. Az osztályt ideiglene—

sen a tervfőosztály vezetőjének kell alá-

rendelni, de a núnásztériumokban gon- doskodni kell arról, hogy perspektívában a statisztikai osztály önálló osztállyá fejlődjék, amelyet szervezeti tagolás szempontjából általános osztályként kell figyelembe venni.

A N. T. határozata előírja, hogy a sta—

tisztikai adattak gyűjtését a tennelési vagy szakmai osztályok végezzék. Az adatok összesítése a statisztikai osztály feladata, amely az összesített adatokat a miniszternek és helyetteseinek, a terv—

főosztálynak és az elvi főosztályoknak rendelkezésére bocsátja.

A határozat értelmében a statisztikai osztály feladata a núnisztéüum és a Központi Statisztikai Hivatal közötti

kapcsolat fenntartása is.

A statisztikai osztály feladatkörét a Népgazdasági Tanács a későbbiekben külön szabályozza

A Népgazdasági Tanács határozata az 1951. évi

termésbecslés szervezetéről

A 625/32/1950. N. 'I', határozat beveze—

tőjében megállapítja, hogy a termés- becslés legbiztosabb eljárása a számszerű mérésen alapuló szovjet módszer, ez azonban mezőgazdaságunk mai állapotá—

ban általánosan nem alkalmazható.

Addig is, amíg ez a módszer általános- ságban alkalmazható lesz, a Népgazda—

, sági Tanács meghatározza a termés—

becslés módszerét és szervezetét.

A termésbecslés végrehajtását és a

végrehajtáshoz szükséges szervezet fel- állítását a határozat szerint a termelés—

től független hatóságra, —— egyenlőre —

a Központi Statisztikai Hivatalra kell bízni, mely döntő mértékben a járási tanácsok statisztikai felelőseit veszi igénybe erre a munkára.

A Központi Statisztikai Hivatal által irányított szervezetnek tenné-sbecslési vonalon minden más szervtől független—

nek kell lennie. Az adatokat kizálólag a _ Központi Statisztikai Hivatal hozhatja ' nyilvánosságra.

A N. T. határozat értelmében a követ—

kező növényekre vonatkozóan kell a becslést végrehajtani:

(2)

882

Gabonafélék: 1. őszi búza, 2. tavaszi búza, 3. rozs, 4. őszi árpa, 5. tavaszi árpa, 6. mb, 7. rizs.

Kapásnövények: 8. kukorica, 9. bur- genya.

Ipari növények: 10. cukorrépa, 11.

napraforgó, 12. olajlen, 13, rostlen, 14.

rostkender, 15. gyapot, 16. dohány.

Takarmányfélék: 17. lucerna, 18. Vörös—

here, 19. réti széna.

_, Egyéb: 20. vöröshagyma, 21. fűszer- paprika, 22. paradicsom, 23. káposzta, 24. szőlő, 25, téli alma.

, A határozat szerint a termésbecslés

Szervezete a következő: a termésbecslési hálózat tagjai a járási tanácsok statisztikai felelősei, akiket közvetlenül a megyei tanácsok terv— és statisztikai osztályán függetlenített és a Központi Statisztikai Hivatal állományába tartozó megyei termésbecslési felelős irányít. A járási felelősök nem függetlenítettek, tehát ezt a feladatukat általában más munkájuk mellett látják el. A megyei termés- becslési felelősök közvetlenül a Központi Statisztikai Hivatal alkalmazottai, a

járási statisztikusok pedig amellett, hogy egyéb munkájuk tekintetében továbbra is a tanácsokhoz tartoznak, a temés—

s'rz'rxsz'rrxu Kissné

becslési munkák tekintetében közve'tleé'f ] nül a Statisztikai Hivatal alá tartoznak;, ; '

A járási statisztikusok munkájának alátámasztására szakértő bizottságokat kell alakítani. Ugyanebből a célból a Központi Statisztikai Hivatal alkalma—

zottaiból és más szervek termésbecslő szakembereiből repülőbizottsá—gokat kell szervezni.

A határozat megállapítja azokat a módszereket, melyek szerint a termés— , — becslést a Központi Statisztikai Hivatal- nak végre kell hajtania.

Az egyes becslések eredményeit a Központi Statisztikai Hivatalnak a föld—

művelésügyi minisztérummal közösen megállapított időpontokra kell elkészí—

tenie.

A mintavételen alapuló terméshozam—

megállapítás (szovjet) módszerét a tago—

sított állami gazdaságoknál és legalább 1000 kat, holdon gazdálkodó tagositott termelőszövetkezeteknél már most be kell vezetni.

A Nepg—azdasági Tanács határozata előírja, hogy a termésbecslésben közre—

működő statisztikusok részére a Köz- ponti Statisztikai Hivatalnak március 31—ig bezárólag tanfolyamot kell szer—

veznie.

A megyei statisztikusok 1950 november 29-én és 30-án megtartott munkaértekezlete *

A megyei statisztikusok 1950. novem—

ber hó 29—én és 30—án a Központi Sta—

tisztikai Hivatalban munkaertekezletet tartottak. A munkaertekezleten jelen voltak: a Belügyminisztérium, a Terv—

hivatal, a Földművelésügyi Minisztérium

kiküldöttei, a megyei statisztikai csopor—

tok vezetői és előadói, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal érdekelt osztályainak vezetői és előadói.

Az értekezleten elsőként a vetésterü—

leti munkákkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. Radó Endre elvtárs, a Központi Statisztikai Hivatalból, ismertette azokat a hiányosságokat, amelyek a vetésterületi összeírással kapcsolatban előfordultak, így elsősorban azt, hogy ennek a munkának a döntő jelentőségét a felfektetendő egységes nyilvántartás

szempontjából nem értették meg és le—

becsüiik. A járási, sőt néhol a megyei statisztikusok is elmulasztották a gondos ellenőrzést. A tapasztalat azt mutatta, hogy ahol a megyei ellenőrzés jó volt, ott a községekben is lényegesen keve- sebb a hiba.

A megyei statisztikusok felszólalásaik—

ban rámutattak azokra a nehézségekre, melyekkel munkájuk során meg kell bir- kózniok. Szinte egyöntetű kívánság; volt, hogy a járási statisztikusok jobb mozgási lehetőségét biztosítani kell.

Kecskemét küldötte rámutatott, milyen rendkívül fontos a járási statisztikusok részéről végzendő propagandamunka.

Minden egyes statisztikusnak népnevelő—

nek kell lennie, mert núndenütt még a régi szellem maradványai ellen kell'hazr- colni.

(3)

STATISZTIKAI HíBA DÓ

Többen felszólaltak annak érdekében, hogy a megyei statisztikai csoportok dolgozói ne legyenek felelősek a taná—

cson belüli egyéb munkákért, pl. a taná—

'csok megszervezésének munkáiért. Zala megye képviselője megemlítette, hogy még vasárnap is burgonya—elszámoltatás—

sal kellett foglalkozniok a statisztiku—

soknak.

Baranya megye kiküldötte a községi szervek ,,agyonellenőrzéséről" beszélt.

Előfordult —— mint mondotta —, hogy a statisztikai előadó a kilencedik volt ugyanazon a napon, akit kiküldtek a Megyei Tanácstól ellenőrizni a Községi Tanács munkáját.

Radó elvtárs válaszában elfogadta azt a javaslatot, hogy a járások közvetlenül irásban kapják meg az ellenőrzésre vo—

natkozó utasításokat. Válaszában meg—

állapította, hogy a felszólalások során el- hangzott kritikák valóban helytállóak.

Az iparstattsztika kérdéseit Lukács Ottó, a Központi Statisztikai Hivatal Ipari főosztályának vezetője ismertette.

1951-ben az iparstatisztika a helyi vál—

lalatoknál havi adatgyüjtésekre támasz- kodik és a kérdőív terjedelme is bővül.

Több új fogalommal is meg kell ismer—- kedniök a megyei statisztikusoknak.

Lukács elvtárs felhívta a figyelmet a kontár statisztikák elleni harc fontossá- gára, mert —— mint mondotta —— meg-

engedhetetlen, hogy a vállalatokat indo-

kolatlanul súlyosan megterheljék. Ha a megyei statisztikai csoportnak szüksége van nem helyi jellegű vállalatokkal kap—

csolatos adatokra, akkor ne a vállalat—

hoz, hanem a központhoz forduljanak.

Ezt figyelembe kell venni a tanács többi osztályainak is.

Lukács elvtárs bejelentette, hogy 1951—

ben kisipari és kereskedelmi adatfelvétel is lesz. A kérdőív egyoldalas és csak a legfontosabb kérdéseket tartalmazza. Az adatfelvétel munkájának központjai a megyei statisztikai csoportok lesznek.

Karen Miklós elvtárs, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal Beruházási osztályának vezetője a helyi jellegű beruházások kér- déseit ismertette. A helyi jellegű beru—

házások száma többezer. Nincs rá lehe- tőség, hogy ezeket egységszámonként ve- gyük figyelembe, ezért tervcímenként

883

sza-ki értékét A helyi jellegű beruházá- sok fogalmát a Tervgazdasági Értesítő—

ben megjelent 0. T. rendelet határozza meg. Általánosságban az egymillió _fo—

rinton aluli beruházások számítanak helyi

jellegűelmek. (

Pest megye kiküldöttének javaslatára a tervcímen történő beruházások számát is felvették a kérdőívbe.

Nógrád megye küldöttének javaslatára a helyi jellegű beruházásokról nem bo—

csátanak ki külön kérdőívet a vállalatok—

nak, mert a tervcsoporton keresztül úgyis készítenek kimutatást a Tervhiva—

tal pénzügyi és építési osztályának.

Felmerült az a probléma, hogy a Föld- művelésügyi Minisztériumnak szüksége van-e a beruházásokat beruházási egy- ségként látni, vagy elég, ha terveimen—

ként kapja meg. Bács-Kiskun megye küldötte szerint nem lehet egy országos

szerv feladata, hogy az egyes tszcs—knél a kis beruházások képét részletesen lássa.

Ez egyre inkább a Megyei Tanács mező—

gazdasági osztályát érdeklő kérdés. Eze- ket az osztályokat kellene úgy megerő—

síteni, hogy ilyen kérdésekkel is foglal- kozhassanak.

Baranya megye küldötte megemlítette, hogy a minisztériumok sok esetben nem értik meg a tanácsok megalakulásának

jelentőségét. Át akarják markolni a kis—

jelentőségű kérdések tömegét is, pedig aki sokat markol —— keveset fog.

A Földművelésügyi Minisztérium ki—

küldötte bejelentette, hogy a tanácsok mezőgazdasági osztályának megerősíté—

sére vonatkozó javaslatot továbbítani fogja az illetékes osztályok felé.

A párhuzamos statisztikák elleni harc- ról Kovacsics elvtárs tartott előadást. El—

rettentő példaként felsorolt néhány bü—

rokratikus kérdőívet; a jászberényi járási tanács tervcsoportja például kéri a köz—

ség vázrajzát, 'bejelölve a szikes talajt kék, a többi talajnemeket más színek—

ben, az egyes talajneme'ket katasztrális holdanként, külön megjelölve rajta, hogy mennyi a szelídszik és a vadszik, az ősz—

szes mezőgazdasági gépek és felszerelé- sek számát, külön az AMG tulajdonában lévők számát, a szőlőterületet fajtánként, valamint a község szántóterületét ipari, takarmány— és évelőnövények szerint

(4)

'884

szolgálat utasításai alapján megkérdezi, hogy a kömég határában hány katasz—

trális hold van egerekkel gyengén, köze- pesen és erősen fertőzve. Felhívja a ügyeimet a vonatkozó utasítás arra, hog a ,,fertőzöttség megállapításánál tekin- tettel kell lenni arra, hogy télen az ege- rek nem mutatkoznak a felszínen, így tehát a lakott lyukakatkell megfigyelni, nehogy az észlelőt félrevezesse az, hogy nem lát egereket futkározni". Hasonló esetek nem állnak magukban.

Kovacsics elvtárs még egy fontos szempontra hívta fel a figyelmet: az adatkérők sokszor nem tudják, hogy mit szabad kérdezni és így előfordul, hogy nem helyi, hanem országos jelentőségű adatokat kérdeznek, amit bizalmasan kellene kezelni.

Kovacsics elvtárs felszólalásával kap- csola-tosan a megyei statisztikusok a pél- dák seregét hozták a párhuzamos, szük—

ségesnél részletesebb kontár statiszti—

kára.

Hantos elvtárs (Győr megye) elmon—

dotta, hogy a járási előadó náluk terje—

delmes kérdőívet küldött ki és ebben olyan adatokat is megkért, amire semmi szükség nincs, ,,osak ezért?, hogy ha valaki kéri, kéznél legyen az adat.

Hantos elvtárs ehnesélte, hogy egy be- ruházásokról szóló jelentést, amit két fő—

hatóság számára kellett megküldeni, az egyik szükségtelennek minősítette, a másik azonban ragaszkodott a további adatszolgálmtáshoz, mert a szóbanforgó adatszolgáltatási lap ,,igen jó számoló—

cédulának."

Fiedler elvtárs (Pest megye) beszámolt arról, hogy a tanács egyes osztályai egy—

mástól függetlenül

tartalmazó kérdőíveket bocsátanak ki A terv— és statisztikai osztályokat meg sem kérdezik a kérdőív kibocsátása

előtt. '

Szabó elvtárs, Bács-Kiskun megyéből, elmondta, hogy számos esetben az adat—

gyűjtéseket jelentéseknek nevezik és ezeken feltüntetik, hogy bizalmas, ezzel kívánva megkerülni a statisztikai adat—

szolgáltatás fegyelmet.

Papp elvtárs (Zala megye) arról be- szélt, hogy a mértéktelen adatgyűjtése—

ket még tetézi, hogy hetenként kétszer külön írásbeli jelentést kell adni. Sok- szor előfordul ——-— folytatta, hogy a Párt azonos kérdéseket ,

aramszunet Milánó

és a tömegszervezetek 10—15 percen

belül kén-lek jelentéseket összeállítani.—

Az ilyen jelentés legtöbbször pontatlan-—

sága mia—tt hasznavehetetlen. * Móré András elvtárs az Országos Tervhivatal részéről megállapította, hogy a terv— és statisztikai csoport egymáshoz való viszonyában örvendetes változás állt be és jó az együttműködés. Elismerte,

hogy a legtöbb párhuzamos és vadsta—

tiszti'ka az 0. T. részeiről indult ki a- me- gyékben. A továbbiakban új adatfelvé—

telt nem engedélyemek, legfeljebb a meglévő adatokat kérik be. Rámutatott azokra a hibákra, melyek különösen a szociális—kultúrális és közigazgatási vo—

natkozású adatok terén vannak; ezek ugyanis nem követik a fejlődést és a változásokat nem mutatják dinamikusan.

Nem egyszer előfordul a tanácsoknál, hogy olyan adatokat is kémek, melyeket a meglévő adatokból ki lehetne számí-—

tani. Hiányoltuk, hogy fontos adatok

nincsenek meg sok esetben területi bon-r tásban, holott a tervezés egyre inkább

területi szinten történik.

Befejezésül Mód Aladámé elvtársnő a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazda- sági főosztályának vezetője foglalta ösz—

sze az értekezleten felvetett kérdése—

ket. Mindenekelőtt leszögezte, hogy az értekezlet rendkívül hasznos volt és vízlá—

gosan kihozta a problémákat.

A tanácsok munkájával kapcsolatban hangoztatta, hogy a tanácsok szervezeté—,

ben lévő nagy lehetőségek kiaknázására;

két feladatot kell elsősorban teljesiteni:

1. az eddigieknél mélyebben ésjobban kell tudatosítani feladatainkat; 2. a ta—

nácson belül a szocialista statisztika je- lentőségét szakmai vonalon is tovább kell ismertetni.

Több felszólalásra válaszolva, Módné elvtársnő elmondotta, hogy amikor a megyei tanács osztályaira vonatkozólag meghatározták a teendőket, a HiVatal javaslatára azt is belevették, hogy a tá—

nácson belül statisztikai munkával csak a statisztikai csoport foglalkozhat. Úgy—

látszik azonban, hogy a kérdésnek csak a felét tudták elintézni, mert ,a tanács—

nak ugyan a statisztikai csoport a sta- tisztikusa, de .a valóságban más osztá—

lyok is kémek be adatokat a csoport tudta nélkül. A kérdés megoldásán—ak két útja van: 1. maguknak a munkatársak—

(5)

,

?

STATISZTIKAI HÉEADÓ

nak kell harcolniok az egységes statisz- tikáért a többi osztállyal; 2. a Központi Statisztikai Hivatal Felügyeleti osztályá—

nak egyik főfeladata, hogy a Miniszter—

tanácsi határozatnak e téren érvényt szerezzen.

A felelősség kérdéséről beszélve, rá—

mutatott am'a hog milyen politikai hi—

bák származhatnak abból, ha egyes megyei tanácsok saját kezdeményezésükre orüágos jelentőségű adatfelvételbe kez- denek. Az értekezleten foglalkoztak a kisiparos és kiskereskedelmi adatfelvé—

teuel. Ezt az adatfelvételt már mult év

Ilsz

ÁMVITEI."

az Országos Számviteli Bizottság folyóirata

Megrendelhető: Számvitel befizetési számla

Budapest 61095 csekkszámlán.

decemberére tervezték, a'felsőbb szfer—

veknek azonban az volt a vélemülye;

hogy bár szükség volna rá, az adattal——

vétel mégsem időszerű. És miközben a * Népgazdasági Tanács még foglalkozik ezzel a kérdéssel, ez alatt kérdezés nél- kül néhány megyében összeírták a kis—

iparosokat és kiskereskedőket

Mód elvtámsnő válaszában kitért arra, hogy a statisztika a tervezés szolgálatá—

ban áll; ezért természetes, hogyha a terü—

leti tervezés magasabb síkjára lépünk, akkor ehhez fog alkalmazkodni a eta-