Az egészségügyi statisztika jelenlegi helyzete

(1)

DR. SOMOGYI GYÖRGY:

AZ EGÉSZSÉGUGYI STATISZTIKA JELENLEGI HELYZETE

A statisztika feladatát az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. tör—

vény az alábbiakban határozza meg: .

,,A statisztika a Magyar Népkőz'társaságban a gazdasági ,szociális és kultúrális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányításának eszköze; szám- ,

adatok és azok tudományosan megalapozott csoportosítása, elemzése révén feltárja a gazdasági és társadalmi jelenségek és folyamatok összefüggéseit, irányait, számot ad a népgazdasági tervek végrehajtásáról, felhívja a figyel—

met a mutatkozó aránytalanságokra és hibákra."

Az egészségügyi statisztikának ugyanolyan szerepet kell betöltenie az egészségügy területén, mint a gazdaságstatisztikának a népgazdaság külön- böző ágaiban—i. Az egészségügyi statisztika is a vezetés és az ellenőrzés egyik eszköze, ugyanúgy rá kell mutatnia az eredményekre és a hiányosságokra, mint pl. az ipari vagy a mezőgazdasági vagy bármely más statisztikának, ——

meg kell figyelnie az egészségügyi terv teljesítését, az egészségügyi káderek számának, szakképzettségnek, felhasználásának alakulását, az egészségügyi intézmények, otthonok, kórházak, rendelő-k stb. működését; fel kell tárnia a

lakosság —— elsősorban a dolgozók — egészségügyi helyzetét stb., stb.

k",M—egfelel-e jelenleg az egészségügyi statisztika a fenti követelmények—

ne .

Ratkó elvtársnő 1951. év végén az Egészségügyi Minisztérium egyéves fenállása alkalmábólf tartott beszédében azegészségügyi statisztika hely—

zetét az alábbiakban jellemezte:

,,A jó tervmunka fejlődésének jelentős nehézségeket okoz a Minisztérium statisztikai munkájának elmaradottsága. Állandóan küzködi'ink azzal a nehéz—

séggel, hogy nem rendelkezünk pontos, megbizható kiinduló adatokkal, ame—

lyek alapján terveinket biztosan építhetjük. A tervek végrehajtásához és ellenőrzéséhez is hiányoznak a megbízható statisztikai adatok. A szakmai egészségügyi munka vonalán is nehézség az, hogy a minisztérium egyik leg—

gyengébb pontja a statisztikai munka."1

Ratkó elvtársnő beszéde óta több mint egy év telt el. Vizsgáljuk meg,

mennyit fejlődött az elmúlt év alatt az egészségügyi statisztika, milyen eredményeket ért el és milyen hiányosságok állnak .még fenn.

1951—ig lényegében véve egészségügyi statisztikával csupán az Egész—

ségügyi Minisztérium statisztikai és a KSH. Egészségügyi osztálya foglal—

kozott. Az alsó— és középfokon álló vezetőszervek a jelentéseknek csupán mechanikus begyűjtői és továbbítói voltak. Az adatokat saját részükre nem

1 Ratkó Anna egészségügyi miniszter: ,,Az Egészségügyi Minisztérium egyéves fennállása alkal- mából." Népegészségügy, 1951, 15. szám, 550. oldal.

(2)

somoorr: az eoeszsaooovr STATISZTIKA HELYZETE V 127

használták fel, elemzés nem folyt és így nem voltak érdekelve az adatok meg-

bízhatóságában, az adatszolgáltatás gyorsaságában.

Az adatszolgáltatás centralizációja —— amely kezdetben helyes volt ——

a statisztika fejlődésén—ek gátjává kezdett válni. A Szovjetunió statisztikai

gyakorlatának alapján 1951-ben a N. T. elrendelte austatisztikai adatszolgál- tatás decentralizálását. A decentralizált statisztika lényege, hogy az adat- szolgáltató szervek statisztikai jelentései az igazgatás vonalán alulról felfelé végigfutnak a minisztériumig és minden egyes szervnél operatív intézkedé- sek alapjául szolgálnak. A minisztérium az összesített adatokat meghatározott időre átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak.

A decentralizálás végrehajtásával kapcsolatban 1952. elején közel 100 helyen, nagyobb gyógyintézetekben, a megyei és budapesti kerületi egészség-

ügyi osztályokon egészségügyi statisztikai állásokat szerveztek.

Az egészségügyi statisztikusok a múlt év folyamán mindenütt megkezd—

ték munkájukat és ezzel egyidejűleg résztvettek az alapfokú egészségügyi statisztikai oktatásban is. A vizsgák eredményei azonban azt mutatják, hogy

sok helyen nem vették elég komolyan a statisztikus—káderek kérdését. Több

helyen olyan dolgozókat is állítottak statisztikai munkára, akik még a négy számtani alapművelettel sem voltak tisztában. Bár az Egészségügyi Minisz- térium statisztikai osztálya igen nagy gondot fordított a tanfolyam meg-

szervezésére és nagy segítséget nyújtott a hallgatóknak, az írásbelin a vizs-

gázók egyhatod része, a szóbelinegyharmada nem felelt meg.

Az önálló statisztikai hálózat megteremtése és a statisztikusok szakmai képzése hozzájárult a munka színvonalának emeléséhez. A javulás kül-ö—

nösen megyei szinten szembetűnő, ahol a statisztikai adatok begyűjtése és feldolgozása mellett mind nagyobb súlyt fektetnek raz elemzésekre is. Az elemzések színvonala — különösen a megyei kórházakban —— negyedévről—

negyedévre javul, de hibája még az elemzéseknek, hogy nem tárják fel elég határozottan a hiányosságokat és nem segítik elő kellő mértékben az intéz—

mény, egészségügyi osztály operatív munkáját. Egyes helyeken azonban már a statisztika valóban a vezetés és az ellenőrzés eszköze. Igy pl. jól használ- ják fel a statisztikát a gyakorlati munkában a Fővárosi Péterfy Sándor- utcai kórházban, a János—kórházban, a Kaposvári Megyei kórházban, valamint Bács—Kiskún és Borsod—megye egészségügyi osztályain. Alapvető hiányos- sága azonban a megyei (budapesti kerületi) tanácsok egészségügyi osztályai és megyei (vezető) kórházak statisztikai munkájának, hogy általában elha—

nyagolják az adatok rendszenes ellenőrzését.

Az egészségügyi statisztikusok munkájának hiányosságaihoz hozzájá- rult az is, hogy a KSH. megyei igazgatóságai ——amelyek a múlt év közepén [alakultak meg —— még nem tudtak kellő segítséget nyújtani.

*A decentralizálás amásik lépése a minsztérium egyes főosztályainál működő statisztikai csoportok kiépítése volt. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogyaz egyes főosztályokon belül is eszközül használják fel a statisztikát az operatív vezetés számára. A főosztály/okon működő statisztikus összesíti és elemzi a begyűjtött adatokat. A főosztályok statisztikusainak munkájában

is gyakori hiba, hogy jelentéseik statisztikai számok, adatok mechanikus összeállításából áll, nem adják az illető területen folyó munka átfogó, rész—

letes bírálatát. Helytelen az is, hogy a főosztályok statisztikusai nem ellen— * őrzik az egészségügyi szervek által beküldött adatok helyességét.

A főosztályok statisztikai csoportjai dolgozóinak kiválasztása sem mindig a legmegfelelőbben történt, A minisztérium egyik legfontosabb főosztá—

(3)

128 somocm GYÖRGY

lyának 4 statisztikai dolgozója közül az alapfokú statisztikai vizsgán ketten

nem feleltek meg, 2 pedig elégséges eredményt ért el.

A felsorolt hiányosságok ellenére is megállapítható, hogy a külső szer—

vek, valamint a minisztériumi főosztályok statisztikai apparátusának fel——

állítása, ennek a hálózatnak javuló munkája a szocialista egészségügyi statisztika kiépítése terén jelentős lépést jelent és lehetőséget ad arra, hogy az egészségügyi statisztika gyorsabbá—, pontosabbá és hitelesebbé váljék,

adataival az egészségügy szocialista építését még jobban szolgálja. *

Az Egészségügyi Minisztérium statisztikai osztálya azonban nem eléggé élt azzal a lehetőséggel, amelyet a külső statisztikai hálózat megteremtése jelentett számára: a statisztikai munkában az év folyamán döntő fejlődés

nem mutatkozott.

Az Egészségügyi Minisztérium statisztikai osztályának legdöntőbb

feladata a minisztérium vezetőinek tájékoztatása. Az általa Összeállított

statisztikai jelentéseknek ezért az egész ország egészségügyi helyzetének, a

minisztérium munkájának mélyreható elemzését, átfogó kritikáját kell

adniuk. A statisztika nem a számok, adatok mechanikus összesítése, halmaza",

hanem elsősorban kritikai ellemzés, A statisztikusok feladata, hogy feltárják

az eredményeket és hiányosságokat, mutassanak rá a statisztika eszközeivel a hibák forrásaira, okaira s ezzel segitséget adjanak a minisztérium vezetői—

nek a hibák felszámolásához és az eredmények továbbfejlesztéséhez. A mi—

nisztérium jelentései — bár bizonyos feilődés mutatkozik — ezeknek a követelményeknek még nem tesznek eleget. Nem tárják fel a hibákat, sőt egyes esetekben minden kritika nélkül elfogadják a hiányosságokért, lemara— , dásokért felelősek magyarázatát,

Általában az egészségügyi statisztikai jelentések értékét a határozott állásfoglalás hiánya csökkenti. Pl. a III. negyedévi kórházi betegforgalmi jelentések elemzésében, miután helyesen kiemelik azokat a kórházakat, ame——

lyeknél az ágykihasználás az átlagtól lényegesen eltér, ahelyett, hogy állást foglalnának a fennálló hiányosságok tekintetében, kijelentik, hogy ,,egyes

helyeken a formailag jó vagy rossz eredm-ények oka lehet valóban a munká—

ban, de más egyéb körül'ményben. Pl. Mezőtúron tatarozás volt." Mezőtúron az alacsony ágykihasználás a tatarozás miatt valóban indokolt, azonban a statisztikai elemzésekben megfelelő csoportosítás segítségével ,,egyéb" körül—

ményeket ki kell szűrni és csak azokat az alacsony (vagy túl magas) ágy- kihasználású kórházakat kell kiemelni, melyeknél a rossz ágykihasználás (vagy zsufoltság oka) a kórház vagy ra kórházon kívüli egészségügyi szol-—

gálat munkájában keresendő, Az egészségügvi statisztikai elemzésekkel kap—

csolatban is figyelembe kell venni Lenin tanítását: ,,A statisztikusok a terv—

től ne általánosságban fecsegjenek, hanem részleteiben vizsgálják terveink teljesítését, a gyakorlati kérdésekben elkövetett hibáinkat, e hibák kijavításá—

nak módját. Ilyen vizsgálat nélkül vakok vagyunk."2

Az egészségügyi statisztikai jelentésnek átfogónak kell lennie, vagyis

ki kell terjednie az egészségügy egész területére és az egyes területek közti összefüggésekre. Az egészségügyi statisztikai jelentések azonban, mint azt egyik jelentés maga is megállapítja: ,,nem domborítják ki az egyes különálló, de végeredményben mégis egymással kapcsolatban lévő működési területek összefüggéseit." Egyes összefoglaló, jelentések az egészségügy területének néhány fontos részét nem ölelik fel, pl.: nem tartalmazzák a szakorvosi ren-—

delések, nemigondozók stb. munkájának elemzését.

? Lenin Művei, 3. kiadás. 26. kötet, l72. old,, oroszul.

(4)

AZ Bosszsaooorr STATISZTIKA HELYZETE 120

A tájékoztatásnak arra is kell törekednie, hogy az adatok időben rendel—

kezésre álljanak. A szocialista statisztika egyik döntő követelménye a gyor—

saság. A statisztikának gyorsnak kell lennie, hogy operatív célokra alkalmas V legyen. A legfontosabb adatok is elvesztik felhasználhatóságukat, ha későn kerülnek kiadásra. Az egészségügyi statisztikai jelentések azonban többízben késve kerülnek az egészségügy vezetői kezébe. Pl. az 1951. évről és 1952. l., illetve ll. negyedévéről kiadott jelentés csupán 1952. december 31-én látott napvilágot. ,

A szocialista statisztika csak akkor tölti be hivatását, ha az operatív szervek részére pontos, hiteles adatot tud rendelkezésre bocsátani. Az egész—

ségügyi statisztikai jelentések adatainak azonban egy része nem felel meg ennek a követelménynek. Igy pl. az anya- és csecsemővédeiem terén igen fontos kérdés a terheseknek és újszülötteknek gondozásba vétele. A jelenté—

sek által közölt adatok azonban (gyakran pontatlanok. Pl, egyes területeken jóval több terhest és csecsemőt mutattak be, mint ahány szülés történt.

Az adatok pontatlansága és megbízhatatlansága döntő részben az ellen—

őrzés hiányában keresendő. Az egészségügyi statisztikusok az adatok pon—

tosságát az adatszolgáltatóknál .a helyszínen nem ellenőrzik. Ellenőrz-ésük általában kizárólag mechanikus, számszerű ellenőrzés, ami abból áll, hogy az összesítéseket ,,keresztben—hosszában* számszerűleg egyeztetik. Csak arra törekednek, hogy az adatok számszerűen egyezzenek, arra, hogy a valóság—

nak is megfeleljenek, az_ ellenői'ze's nem terjed ki. így pl. a kórházi betegfor—

galmi statisztika adatait nem ellenőrizték kellő mértékben és ennek ered- ményeképpen a kórházak gyakran rosszul jelentik ágyszámukat. Sok eset- ben a napijelente'sek is hiányosak. Igy pl. a Békéscsabai kórház a II. negyed—

év folyamán 29-cel kevesebb elhalt beteget jelentett, mint amennyi ténylege-

sen volt.

Az egészségügyi statisztika megjavításának kérdése elsősorban a káde-

rek kérdése. Ezen a téren is ,,minden a káderektől függ". Az egészségügyi statisztikai hálózat fejlesztése terén még csak a kezdet kezdetén vagyunk.

A Szovjetunióban pl. minden 400 ágyas kórházban 3 statisztikus és minden 1000 ágyas kórházban 6 statisztikus dolgozik és már 250 ágynál nagyobb kórházak statisztikai apparátusát is csak képzett orvos—statisztikus, vagy, pedig felsőfokú sz—akképzettséggel rendelkező statisztikus vezetheti. Nálunk jelenleg az 1000 ágyas kórházban legfeljebb egy alapfokú statisztikai képesí—

téssel rendelkező statisztikus dolgozik, a 400 ágyas kórházakban pedig álta—

lában nincs statisztikus. " '

Az egészségügyi statisztikai ke'der—ek vezérkarát az orvosoknak kelt adniuk. A Szovjetunióban az orvos—statisztikus épp olyan elismert és meg—

becsült szakképesítés, mint a belgyógyász vagy a sebész. Nálunk jelenleg elenyésző azoknak az orvosoknak száma, akik egészségügyi statisztikával

foglalkoznak.

Az egyetemeken sem volt megfelelő az egészségügyi statisztika okta—

tása. A magyar statisztikai gyakorlattal és annak problémáival nem foglal—

koztak és az egyetemi oktatás nem mutatott rá arra a szoros összefüggésre, ami a statisztika és a mindennapi gyakorlat között fennáll. Pl.___olyan döntő kérdést, mint a csecsemőhalálozás, csak egész futólag tárgyaltak.

*

Összegezve: az egészségügyi statisztikai munkában —— bizonyos eped- mény—ek ellenére —— még mindig jelentős hiányosságok állnak fenn. A hiányos—

(5)

130 sonomíi: AZ EGÉSZSEGUGYI STATISZTIKA HELYZETE

ságok kiküszöbölése azonban nemcsak az egészségügyi statisztikusok fel;

adata. A területén folyó statisztikai munkáért minden vezető is felelős. Szá- mos egészségügyi vezető azonban ezt nem érzi. Ezekre vonatkoznak Molotov elvtárs szavai: ,,Nálunk azonban még ma is akadnak olyan gazdasági veze- tők, akik méltóságon alulinak tekintik (a.mrérlegbe való bepillantást, a beszá—

molók tanulmányozását. Ezzel a közömbösséggel és gazdasági analfabétiz-

mussal mint államellenes és antibolsevista magatartással erélyesen szakí— , ,

tanunk kell." '

Az egészségügyi statisztikai munka hiányosságaira a minisztérium figyelmét a KSH többízben felhívta. Azonban bizonyos felelősség terheli ,

a KSH egészségügyi osztályát is, mert nem harcolt elég következetesen, elég

eréllyel a hibák felszámolásáért.

Az" egészségügyi statisztikai hálózat —— elsősorban a minisztérium statisztikai osztályának —4 (munkájában fennálló hiányosságokat Sürgősen fel kell számolni, mert a szocialista egészségű-gy megteremtésének elenged—

hetetlen feltétele a pontos, gyors egészségügyi statisztika. ,

MEGJELENT

a

PÓTFÖZET,

A ,,MAGYARORSZÁG HELYSÉGNÉVTÁRA. 1952--

címü kiadványhoz.

A. Helységnéxitár kiegészítéseként tartalmazza a községekre és külterületi lakotthelyekre— vonatkozóan az 1952. év folyamán az államigazgatási beosztásban, községnevekben, közlekedési, postai és egyéb adatokban történt változásokat.