AZ EGÉSZSÉGUGYI KÖRNYEZET MINÓSEGÉNEK KIFEJEZÉS?
DR. BARNA LÁSZLÓ
Már évekkel ezelőtt felmerült. hogy a megyei egészségügyi tevékenység érté-
kelése során az eredmények számbavételénél és a sorrendek megállapításánál az egészségügyi szervezet munkája mellett a külső, környezeti tényezők szerepével, ha— — tásával is számoljunk.1 A lakosság egészségi állapotát ugyanis alapvetően az egész- ségügyi szervezet munkája határozza meg, de nem kizárólagosan, mert az egész-ségi állapotra hatással vannak a környezeti tényezők is:
a) közvetlenül, amennyiben kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolják a lakosság egészségi állapotának alakulását,
b) közvetve. amennyiben elősegítik vagy hátráltatják az egészségügyi szervezet munká—
ját és fejlődését.
Hazánk kis területe és népessége, valamint egyéb okok miatt földrajzi, éghaj- lati, gazdaságföldrajzi, gazdasági—társadalmi stb. szempontból inkább egységes.
mint differenciált képet mutat olyan országokhoz hasonlítva, mint például Olasz- ország vagy éppen a földrész nagyságú Szovjetunió. A tények mégis azt mutatják, hogy a környezeti tényezők tekintetében jellemző területi különbségek vannak. A különbségek alapján a megyék a fenti kettős szempontból kedvező vagy hátrányos helyzetűnek minősíthetők a mindenkori átlagos állapothoz mérten. E minőségük —- mint viszonylagos mennyiség - számszerűen kifejezhető; ezt az egészségügyi hely- zetét egy összevont értékben kifejező mutatót K-mutatónak neveztük, mivel kiszámí—
tásában főleg az emberi környezet jellemzését vettük figyelembe.
Talán mondani sem kell, hogy a fenti két szempont magától értetődően egybe- vágó követelményrendszert támaszt: ami közvetve kedvező vagy kedvezőtlen, köz—
vetlenül is az, azon az alapon. hogy ami jó vagy rossz az egészségügynek, az hasz—
nos, illetve káros a lakosság egészségi állapotának. Környezeti szempontból fordí- tott eset nem lehetséges.
A K-mutató messzemenőkig tárgyi alapokon nyugszik, mert a mutatószám.
amely adott megye környezeti minőségét hivatott kifejezni, tényadatok seregéből kerül kiszámításra. ezért objektív mutatónak tekinthető. Objektív jellegéből viszont
következik, hogy nemcsak arra használható. amire a kutatás indításánál szánták ——
a megyei egészségügyi tevékenység értékelésére —, hanem új aspektusként egyéb magas szintű döntések, például hálózatfejlesztési. beruházási, telepítési döntések
' Vitacikk.
1 Az értékelő módszer elkészült, leírását és a számítási eredményeket dr. Mány! Géza' és dr. Barna
László közzétették (10). ' *
DR. BARNA: AZ eosszseoaevl KÖRNYEZET 269
előkészítésére. Sokirányú felhasználás céljából szükséges finomítani a számítás módszerét. pontosságát, és célirányosan változtatni kell a számítás alapjául szol- gáló mutatószámkészletet.
AZ EGÉSZSEGUGYI KÖRNYEZET ÉS MUTATÓI
Mit tekintsünk egészségügyi környezetnek? Egészségügyi környezetnek minősül a sokrétűen strukturált és folytonosan változó természeti és társadalmi külvilág
a) ama oldalaival és elemeivel. amelyek tartós és jelentős hatással vannak az ember testi—lelki állapotára,
b) abban a kiterjedésben és mértékben, amilyenben a külvilággal a közösség és az egyén érdemi kapcsolatban van reprodukciója, életvitele során.
Az egészségügyi környezet adott egyén, kisebb—nagyobb közösség szempontjá- ból nézve, saját méreteivel arányban álló maximálisan sokrétű övezet, feltétel— és viszonyrendszer. Ennek központjában. vele kölcsönhatásban él az egyén vagy közös-
ség, és az őt érő testi—lelki hatásokat részben elviseli (alkalmazkodik valamilyen kö—
vetkezményekkel), részben pedig környezetét átalakító hatásokkal reagál.
llyen tág és általános értelemben csak úgy van jogunk egészségügyinek ne—
vezni ezt a környezetet. hogy egészségen nemcsak azt a szűkebb orvosi fogalmat
értjük, ami egyértelmű a testi—lelki betegségektől, fogyatékosságoktól való men-
tességgel, hanem azt a tágabb, társadalmi értelmű, tartalmú fogalmat, ami azEgészségügyi Világszervezet (WHO) ismert meghatározása szerint azonos az álta-
lános testi—lelki és szociális jólét és közérzet állapotával.Erről a környezetről kellett sok és sokrétű adatot szereznünk megyei bontásban.
Bármilyen sokatmondőnak látszott is a valóság valamely eleme, ha nem volt róla adat vagy nem megyei bontásban, le kellett mondani róla. Tudomásul kellett ven- nünk, hogy adathiány miatt sem arra nincs módunk, hogy minden fontos hatóténye- zőt bevonjunk a K—mutató kialakításába. sem arra, hogy a számításba bevonható tényezőkről elegendő és minden igényt kielégítő adattal rendelkezzünk. Természe- tesen az adatszolgáltatás vagy a gyűjtött adatok hozzáférhetőségének javulásával a beszerzett adatokból egyre jellemzőbb megyei környezeti mutató számítható ki.
Budapestről is gyűjtöttünk adatokat. és tájékoztatás céljából fel is tüntettük ezeket, ahol tudtuk, de a fővárost — a megyékkel össze nem hasonlítható viszonyai miatt — a sorrendbe sehol sem soroltuk be. Pest megyét viszont mindenütt Budapest
nélkül vettük számításba.
A K-mutató kisérleti kiszámításához —- amelynek eredményét e dolgozatban közöljük —— az 1975. évet vettük alapul. Úgy véljük, a kellő nagyságú változások ki- várása indokolja, hogy az esetleges gyakorlati alkalmazás során ne minden évben, hanem csak mondjuk ötévenként számítsák ki a megyei K-mutatók értékeit.
A megyékről rendelkezésre álló, illetve beszerezhető adatok közül kiválasztot-
tuk azokat, amelyek valami módon és mértékben, kedvezően vagy hátrányosan érin—tik a lakosság egészségi állapotát és (vagy) az egészségügyi szervezet munkáját. A számításba bevont környezeti tényezők igen ellentmondásosan, térben és időben eltérően hatnak az egészségügyi viszonyokra. s hatásuk attól függően is különböző, hogy milyen ellenálló vagy milyen reakcióképességű társadalmi réteg vagy egyén kerül hatókörükbe. Ezek a bonyolult hatásmechanizmusok — ha egyáltalán feltár- hatók — csak tudományos kutatással tárhatók fel. A megfelelő interdiszciplináris
szaktudományok (például orvosfölclrajz, környezetpatológía, regionális tudományok
stb.) most vannak kialakulóban, publikált eredményeik szerények vagy nincsenek, de semmiképpen sem megyei vonatkozásúak.270 DR. BARNA LÁSZLÓ
E szaktudományok helyett nem vállalkozhattunk a számtalan specifikustényező
hatásának feltárására és leírására. Ezért arra sem kerülhetett sor, hogy tényezőit—-
ként eltérő számítási módszereket alkalmazzunk. Mindenesetre ki kellett választa- nunk az adatok sokaságából azokat a mutatókat. amelyekről tudtuk vagy sejtettük.hogy egészségügy-specífikusak. bár az adatok által képviselt tényezők hatásmecha-
nizmusóról — kivált megyei bontásban —- nem tudhattunk semmi közelebbit.
Az elkerülhetetlen bizonytalanság csökkentése érdekében a következőket tet- tük:
-— sok mutatóval dolgoztunk. hogy nagy biztonsággal közöttük legyenek a legfontosab—
bak, legjellemzőbbek (a kezelt mutatók száma megközelítette a 90-et);
-— minthogy el mennyiségi mutatók minőségi állapotot hivatottak kifejezni, beértük azzal, hogy eldöntöttük róluk. egyenesen vagy fordítottan hatnak—e az egészségügyi viszonyokra, azaz úgy, hogy ,,minél több. annál jobb" (például az érettségizettek száma) vagy fordítottan.
,.minél több. annál rosszabb" (például az alkoholisták száma); az előbbieket egyenes hatású, utóbbiakat fordítottan ható tényezőknek nevezzük;
— a mutatóértékeket nem súlyoztuk, mert jelenlegi tudásunk alapján nem lehet megál- lapítani, hogy a tényezők közül melyik hol. meddig, mennyivel fontosabb: okvetlenül el akar—
tuk kerülni az önkényes súlyszám-meghatározás veszélyeit;
-- figyelmen kívül hagytuk azokat a mutatókat, amelyeknek több megyében nincs érté- kük, kivéve — fontossága miatt — a rossz ivóvízzel veszélyeztetett lakosság arányszámót (a tar- zítás elkerülése végett ez esetben úgy jártunk el. hogy a mutatóértékkel nem rendelkező me—
gyét úgy kezeltük. mint a legkisebb mutatóértékkel rendelkezőt).
A MUTATÓK KIVÁLASZTÁSA ÉS CSOPORTOSITÁSA
A kiválasztott mutatók egyrészt a ható tényezőt. az okot képviselik (napsugár—
zás, cigarettafogyasztás stb.), másrészt jelzőszámként jelenséget, okozatot ábrázol- nak, a mögöttük álló, kellően nem ismert, összetett okok képviseletében (péidául vándorlási, népesedési mutatók stb.).
Megkülönböztettük azokat a tényezőket, amelyek közvetlenül hatnak az egész- ségre, az egészségtudatra, azoktól. amelyek a társadalmi—gazdasági fejlettséget je—
lenítik meg, vagyis azt a feltételrendszert. amelyben — számtalan hatástól segítve és hátráltatva — az egészségügyi szervezet végzi munkáját, és amelyben fejlődése
végbemegy. Ez utóbbiak a közvetett hatást hivatottak kifejezni.
A gazdasági fejlettséget kifejezhetjük:
a) a termelés naturális és értékmutatóival.
b) az alkalmazott erőforrásokkal. ' c) létszámadatokkal,
d) hálózatsűrűségi adatokkal.
Az abszolút számokat minden esetben a területre, a lakosságra vagy speciális rétegre vetítettük. hogy fajlagossá alakítva őket elkerüljük a megyék területi és la- kossági méreteltéréseiből származó zavaró hatást. Ez okból gyakran megoszlási vi- szonyszámok vagy arányszámok adták a megyék sorba állítására az alapot.
A szakirodalom eljárásunkat a legtöbb tekintetben alátámasztotta. 5 fontos részletekben igazolta. A Beluszky-féle vizsgálatban (5) például 66. a Zala-féle vizs- gálatban (14) 41 tényezővel fejezték ki az egyes területek fejlettségét, csupán ipari—
gazdasági szempontból. A szerzők kiszámították. hogy bár bizonyos mutatók között
a korreláció szoros (például a gazdasági és a termelési fejlettség között 0.9240 a korrelációs együttható), a jelenségek többsége meglepően laza korrelációban vanegymással (például a termelés és a mezőgazdaság fejlettsége között 0.1623). ezért
sok mutató alkalmazása indokolt. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy Bartke István értekezésében (13) bemutat egy más módszerrel. éppen 10 évvel korábban és ko-AZ EG ÉSZSEGUGYI KÖRNYEZET 271
rábbi időszakról készített rangsort az iparilag elmaradott megyékről. s az —— Tolna megyét kivéve —- majdnem megegyezik az általunk felállított rangsorral.
1. tábla
Az iparilag ,,elmaradott" megyék sorrendje
Megye Bartke szerint Számításaink
(1965—ben) (1975-ben)
Csongrád . . . 11. 9.
Vas . . . . . . . 12. 14.
Szolnok . . . . . . 13. 13.
Békés . . . 14. 15.
Hajdú-Bihar . . . . 15. 16.
Tolna . . . . . . . 16. 11.
Somogy . . . 17. 17.
Bács-Kiskun . . . . 18. 18.
Szabolcs—Szatmár . . 19. 19.
'A függelékben bemutatott mutatószám-készlet 8. alcsoportja (iparosodottsági mutatók) alapján.
A mutatókat két főcsoportba és 11 alcsoportba rendeztük el. Az 1. és a 2. al- csoportba soroltuk azokat a tényezőket (mutatókat). amelyek elsősorban a testi ál—
lapotot, a fizikumot befolyásolják, a 3. és a 4. alcsoportba azokat, amelyek az em—
ber tudatát (benne az egészségtudatot s magatartást) alakítják. Az 5. alcsoportba
azok a feltételek (lakás— és jövedelmi viszonyok) kerültek. amelyek az egészség meg- óvásának vagy helyreállításának egyéni feltételei fogalmába sorolhatók. A 6. al—csoportba tartoznak a különleges körülmények és mutatóik.
A második főcsoportba soroltuk azokat a mutató- és jelzőszámokat, amelyek az egészségügyet körülvevő egyéb, közvetve ható társadalmi—gazdasági feltételeket, körülményeket hivatottak kifejezni. Azon elv alapján jártunk el, hogy a társadalmi—
gazdasági fejlődés végső soron kedvez az egészségnek, az egészségügynek. mert növekvő mértékben nyílik lehetőség több eszköz rendelkezésre bocsátására egyrészt az egészség megóvásához vagy helyreállításához és az egészségügyi hálózat fej- lesztéséhez, másrészt azon károsítások, civilizációs ártalmak csökkentéséhez, meg—
szüntetéséhez is, amelyek a fejlődéssel árnyoldalként óhatatlanul együtt járnak.
Minél fejlettebb egy ország, egy megye társadalmi—gazdasági szempontból, szükségképpen annál fejlettebbnek kell lennie egészségügyének. A tételt társa- dalmi törvényszerűségnek is nevezhetnénk, am'elynek létezését igazolja minden ösz- szehasonlítás. amit akár szocialista, akár kapitalista országok között végzünk el.
(Szocialista és kapitalista ország összehasonlítása bonyolultabb. mert a társadalmi
viszonyok különbözőségéből származó következményekkel is számolni kell.)
A második főcsoportba tartozó mutatókat és jelzőszámokat öt alcsoportba osz- tottuk: a településhálózat, az ipar, a mezőgazdaság, az anyagi szolgáltatás és a nem anyagi szolgáltatás fejlettségét kifejező mutatókra. A mutatók csoportosítása a 2. táblában bemutatott képet adta.
Azt a hosszadalmas mérlegelési folyamatot. amelynek során a hozzáférhető, megyei bontású mutatókból éppen ezeket választottuk ki, helyhiány miatt nem rész- letezzük. Úgy véljük. hogy a 88 mutató és jelzőszám túlnyomó többségének bevo- nása a számításba nem szorul különösebb magyarázatra. Ilyenek például a fiata-
lok és az idősek aránya. a napsütéses órák száma, a villamosenergia-fogyasztás, a
hálózatok fejlettsége. a kulturális tényezők, a jövedelem nagysága stb., amelyek272 DR. BARNA LÁSZLÓ
egyenes arányú hatása aligha vonható kétségbe, éppúgy, mint a száz lakásra, il—
letve szobára jutó népesség, az írástudatlanok, az alkoholisták, az öngyilkosok sxáa mának, az alkohol— és cigarettafogyasztásnak stb. fordított hatása.
2. tábla
A K-mutatá kiszámításához felhasznált környezeti mutatók és jelzőszámok
Egyenes Ford ított
Megnevezés Osszesen
hatású mutatók és jelzőszámok
Az egészségre közvetlenül ható tényezők mutatói
1. Szomatikus hatású tényezők (A) . 6 2 8
2. Szomatikus hatású tényezők (B) . 6 5 11
3. A tudatra ható tényezők (A). 4 1 5
4. A tudatra ható tényezők (B). 9 — 9
5. Egyem feltetelek . . . 6 1 7
6. Különleges körülmények. . . — 5 5
Együtt... 31l14l45
A társadalmi—gazdasági fejlettség mutatói
7. Településhálózat 7 1 8
8. lparosodottság . . . . 9 — 9
9. Mezőgazdasági fejlettség . . 8 1 9
10. Anyagi szolgáltatás . . . 9 l — 9
11. Nem anyagi szolgáltatás . . . 8 — 8
Együtt...l41]2l43
Összesen l16
Az összefüggés kétségtelen, bár a mutatók (tényezők) hatása nem egyértelmű, mert például a nagyobb jövedelem nemcsak az egészségesebb életmódra, hanem a mértéktelen, káros fogyasztásra is több lehetőséget teremt, az iparosodás, a váro- siasodás környezeti ártalmakat is szül stb. Tömeges esetben, végső kimenetelükben azonban ezeknek a hatása is megítélhető.
A mutatók kisebb része vismnt nehezen értékelhető mind a hatás iránya, mind eredménye tekintetében, annyira ellentétes folyamatokról, tényezőkről van szó. llye- nek például a vándorlás, a közlekedés. a jogerősen elítéltek száma vagy — bármily furcsán hangzik — a fürdők, uszodák forgalma (a fertőzésveszély miatt). Ha szere- peltettünk is néhány mutatót, amelyek hasznossága kétséges. a mutatók nagy szá-
ma biztosítja, hogy ezek nem idézhetnek elő lényeges eltolódást, torzulást. Néhány
mutató jelenlétének indoklását azonban célszerűnek látjuk annak szemléltetése cél- jából is, hogy milyen megfontolások játszottak szerepet a mutatók kiválasztásában.Vegyük elsőnek a demográfiai jelenségeket. A szakirodalom (2) szerint egy terület hátrányos helyzetének legszembetűnőbb jele a demográfiai jelenségek ked-
vezőtlen alakulása. A fejlettségi szint meghatározására alkalmazott faktoranalizis
a demográfiai mutatókat a legkifejezőbb tényezők közé sorolta. A demográfiai eró- zióban például olyan kedvezőtlen életkörülmények jelentkeznek összefogottan, mint a szűkös természeti adottságok, a mezőgazdasági és ipari fejlettség alacsony szint—je vagy hiánya. a forgalmi elhanyagoltság. a kedvezőtlen fejlesztési lehetőségekkel rendelkező településhálózat stb. Arról. hogy az elvándorlás kedvezőtlen jelenség.
AZ EGÉSZSEGUGYI KÖRNYEZET 273
hogy a településhálózat fejlettsége nagyhatású tényező és jelzőszám, dr. Beluszky így ír: ..Egyértelmű. határozott összefüggés mutatkozik a településszerkezet és a la-
kosság életkörülményei, sőt ezen túlmenően. általában az elmaradottság között"
(5)-
lndokolni szeretnénk a különleges körülményeket képviselő mutatókat is. Ezek közül öt — a halálos balesetek. az öngyilkosságok, az elmebajosok. az alkoholisták, a jogerősen elítéltek száma — olyan jelenségeket, jelenségcsoportokat fejez ki, amelyek vagy deviáns magatartások. vagy normálisak ugyan (például közlekedési balesetek), de az előidézett társadalmi kár nagy. Egyrészt a közvetlenül érintettek száma nagy (150000 alkoholista), másrészt még többen vannak, akik a jelenség
enyhébb változatához tartoznak (200000 ún. nagyivó), s mintegy utánpótlást alkot-
nak. Legtöbben vannak azok, akik rokonként, barátként. munkatársként vagy csak szemtanúként elszenvedik azt a zavaró vagy sokkhatást, amit az ilyen esetekkel való találkozás vagy kapcsolat jelent. Ez az összetett jelenség, összes hatásával együttsúlyosan ártalmas része az egészségügyi környezetnek.
_ Érdemes szólni arról, hogy bizonyos fajta mutatók miért nem kerültek be a mu-
tatószámkészletbe. A' K-mutató megközelítésének korábbi stádiumában a nem
anyagi szolgáltatások fejlettségét kifejező mutatók közé felvettünk hetet az egész- ségügyi és szociális ellátottság mutatói közül is, azzal az indoklással, hogy maga az egészségügyi szervezet bizonyos értelemben környezeti elem is: például egyik in- tézet a másiknak (orvosegyetemnek a há'ttérkórház), egyik ellátási forma (kórházak) a másiknak (körzeti orvosi hálózat) stb. Engedve azonban az ellenérveknek, mellőz- tük ezeket az egészségügyi hálózat fejlettségére jellemző mutatókat azért. hogy egyértelmű határvonalat húzhassunk a ,,dolog és környezete" között, s a hálózatbelső összefüggéseit (: működési hatékonyság fogalmába utaltuk.
A MUTATÓK USSZEVONÁSA EGYETLEN ERTEKKÉ
Minden megyére vonatkozóan évenkénti adataink vannak a szükséges adat- fajtákból. Azért választottuk dolgozatunkban az 1975. évet. mert ez a jelenhez leg- közelebb eső éve annak az időszaknak (1971—1975), amelyre vonatkozólag a már hí- vatkozott módszerrel elvégeztük a megyei egészségügyi tevékenység értékelését, s sorrendet állítottunk fel a megyék között. lgy módunkban állt alkalmazni a K-muta—
tót erre az évre, vagyis elvégezhettük próbaszerű gyakorlati alkalmazását. Ez olyan előny, amelyről kár lett volna lemondani, az viszont. hogy az adatokat a próbaszá-
mításhoz melyik évből merítjük, módszertanilag nem lényeges kérdés.
Az egyes mutatók. ha egyenes hatásúak, csökkenő, ha fordított hatásúak, nö—
vekvő értéknagyság szerint sorba állítják a megyéket, amelyek változatos helyezése- ket érnek el. Közel 90 értékrendi jegyzékkel azonban külön-külön nincs mit kezdeni, szükségessé vált a mutatóértékek aggregálása, hogy a megyék végül csak egyetlen összevont értékkel rendelkezzenek. Ehhez alkalmas módszert kellett találni.
Az aggregálás egyrészt összevonja a legkülönfélébb mutatókat, másrészt elvo- natkoztat naturális tartalmuktól, és puszta számértékké fokozza le őket. Következés- képpen az ily módon létrehozott K—mutató dimenzió nélküli szám csak azért is, mert a környezet egészségügyi szempontból vett minőségének nincs elfogadott mértéke, a K-mutató csak mint relatív érték határozható meg célszerűen, százalékos alakban.
Ezt a mutatók belső tartalmától való elvonatkoztatást vitathatónak tartjuk, mert így olyan tényezők mértékszámainak összevonására kerül sor, amelyek hatásukat nemcsak mennyiségileg. hanem minőségileg is különbözőképpen fejtik ki. Ezek a különbségek ma még nem vagy alig ismeretesek. de létezésük biztosra vehető. A
4 Statisztikai Szemle
274 ' DR. BARNA LÁSZLÓ
különböző szaktudományok a jövőben feltárhatják a specifikus hatásmechanizmuso- kat s az ezeket kifejező formulákat. Addig azonban mit tegyünk?
Álláspontunk a következő: ha akarjuk a K—mutatót, akkor vállalnunk kell az aggregálással óhatatlanul együtt járó ,,hibát", mint ahogy mindenütt vállalják, ahol
különnemű naturáliák összevont kezelésére van szükség. Gondoljuk meg. mi min—
den kerül összevonásra értékalakban például a nemzeti jövedelem sűrűn használt
fogalmában vagy a marxi újratermelési sémákban. s ezek mégis kitűnő szolgálatottesznek a népgazdasági tervezőknek.
A szakirodalom és a személyes eszmecserék arra azeredményre vezettek. hogy alkalmas aggregálási módszerként két eljárás jöhet számításba: a Bennett-módszer és az ún. Forel—i-módszer (1). Utóbbi azzal a hátránnyal jár. hogy ,,nem tűr el" több
mutatót, mint amennyi a szereplők száma. Esetünkben ez 19, a megyék száma. A mutatók számát tehát a Forel—1—módszer kedvéért erősen mérsékelni kellene, ez
azonban azzal a veszéllyel járna. hogy fontos mutatók is kimaradnának az össze- gezésből. A tudományos természetű rostáló módszerek (faktoranolízis. összefüggés- vizsgála—t) alkalmazásához megbízható, komplex egészségi állapot mutatóra, sőtennek idősoraira mint vonatkozási alapra lenne szükség. de ilyennel még nem ren—
delkezünk. Ez az út tehát még egy ideig járhatatlan.
Ezért a már jól bevált Bennett-módszert használtuk. amely számunkra teljesen
kielégítő eredményt adott. Alkalmazásának nagy előnye. hogy nagyszámú tényező bevonását teszi lehetővé, ez nem jelent említésre méltó munkatöbbletet, s az ered- mény is annál megbízhatóbb. minél több mutatóval dolgozunk. A sok mutató hasz- nálata tompítja az éles különbségeket. megvéd a szélsőségek, az esetlegességek ellen. és érvényre juttatja az uralkodó tendenciákat. Egyébként egy olyan heterogén szféra, mint az egészségügyi környezet, ki sem fejezhető kevés mutatóval.A Bennett-módszer technikája a következő:
1. a sokaság tagjait sorba állitják annyi jegyzéken, ahány mutatót használnak. a muta—
tőértékek csökkenő vagy növekvő nagysága szerint, attól függően, hogy a legnagyobb vagy a legkisebb mutatóérték tekintendő—e optimumnak;
2. a mutatók konkrét értékeit jegyzékenként kifejezik a legjobb érték százalékában ; 3. a sokaság minden tagjára kiszámítják az így kapott százalékértékek számtani átla- gát, amit Bennett—indexnek neveznek;
4. a sokaság tagjait rangsorolják (sorba állítják) a Bennett-index csökkenő nagysága szerint (ez a végső rangsor úgyszólván ránézésre tájékoztat arról, hogy az 1. helyezett meny- nyire van az ideális 100 százaléktól, és a többiek milyen távolságra követik).
Az egyenes és fordított hatású mutatók együttes alkalmazása miatt azonban némi számítási korrekcióra volt szükség. Nézzük. miről van szó. A Bennett-módszernek (többek között) nemcsak az a feladata, hogy egyetlen indexszel fejezze ki, és ha- sonlítsa össze a csak sok szempontból jellemezhető területeket. hanem az is. hogy a sorba állított egységek között éppen akkora különbségeket állapítson meg, amek—
korát az egyes paraméterek mutatóértékei indokolnak. A Bennett—módszer hiányta- lanul eleget tesz a követelménynek, ha egyenes hatású tényezőkkel dolgozik. de csak korlátozottan kielégítő eredményt ad, ha fordított hatású tényezőkkel van dol-
ga. A jelenség magyarázata2 a következő.
A Bennett-index számítása egyenes hatású mutatónál: Bi : (adat/max) 100, ami megfelel az y :x/a függvénynek, amelynek képe egy 1/a iránytangensű egye—
? A magyarázatban használt rövidítések és kifejezések:
max — bármely mutató legnagyobb megyei értéke.
min — bármely mutató legkisebb megyei értéke.
adat - bármely mutató többi megyei értéke.
Bi — Bennett-index.
AZ EGÉSZSÉGUGY! KÖRNYEZET 275
nes. Ebben az esetben a mutatók értékének változása azonos irányú és mértékű változást idéz elő a Bennett—indexben, azaz ez utóbbi változása lineáris.
Fordított hatású mutatóknál azonban a Bennett-index számítása: Bi : (min/
adat)-100. Ez az y : a/x függvénynek felel meg. aminek a képe nem egyenes. ha- nem hiperbola. Következésképpen itt nem igaz, hogy adott mutatóérték (x) változá—
sához mindig adott Bennett-index (y) változás tartozik.
Pontosabban az y : a/x index számítási mód nagyobb hiba nélkül használ- ható. ha a fordított mutató max és min értékének hányadosa nem haladja meg a 2—t. Ha meghaladja. akkor más képletet kell használni, hogy a Bennett—indexek vál- tozásának hiperbola természetét linearizáljuk. A korrigáló képlet:
::
Bin : 0 adat" —l— b
ahol:
Bin -- N megye Bennett—indexe.
adatn — N megye mutotóértéke,
100 .
a : *- ;n—G—XM (100:Blmax),
b : Bimín 4— 100.
A korrekció mértékének érzékeltetésére bemutatunk egy példát. Az egy főre
jutó alkoholfogyasztás évente Veszprém megyében a legkisebb (1415 forint) és Ko- márom megyében a legnagyobb (3549 forint). Minthogy e fordított hatású mutató
max/min hányadosa 2.5. a korrigáló képlettel számítottuk ki a többi megye mutató—értékének százalékos alakját. Például Baranya megye adata évi 2753 forint fejen—
ként. Ehhez az adathoz korrekció nélküli számítással 62,3, korrekcióval 51,4 száza—
lék tartozik.
Az alkalmazott 88 mutatóból 16 fordított hatású. Közülük egy —— a rossz ivóvízzel veszélyeztetett lakosság aránya -— fontossága és különlegessége miatt (a megyék harmadában nincs értéke) egyéni bánásmódban részesült. A fennmaradó' 15—ből ó-nál a max/min hányados kisebb, mint 2. ezért esetükben az y : (a/x) ' 100 képle- tet alkalmaztuk. A fennmaradó többi kilencnél, amelyek max/min értékhányadosai 2.12 és ó,O4 között szóródnak, a korrekciós képletet használtuk, így e mutatók za—
varó hatását kiküszöböltük.
A SZÁMlTÁS MENETE ÉS EREDMÉNYE
1. A statisztikai kiadványokból vett és a belső információkból származó adato- kat tartalmuk szerint 11 alcsoportba rendeztük. ezeket az egészségügyi környezet komponenseinek tekintettük, és jellemzően elneveztük. Az alcsoportok külön-külön táblákba kerültek, és eltérő számú mutatót tartalmaztak. Ezek munkatáblák; köz- lésük -— egy kivételével -— helyhiány miatt nem lehetséges, de az érdeklődőnek kész- séggel rendelkezésére bocsátjuk.
2. A mutatóértékeket átszámoltuk százalékos alakra, a már ismertetett módon.
Minden megye mutatószámai 11 táblában összesen 88 százalékszámmá alakultak át. Majd táblánként kiszómitottuk a megyék átlagértékét annyi mutatóból, ameny- nyit a tábla tartalmazott. Az átlagok alapján keletkezett minden tábla végén sze—
repel a sorrend, amit megyei rangsornak tekinthetünk az adott szempontból. A 11 táblából az Egyéni feltételek elnevezésűt (lásd a 3. táblát) bemutatjuk, megjegyezve, hogy e tábláknak és végsorrendjeiknek önálló információs értékük is van.
4.
276
3.tábla Egyénifeltételek Azegyfőrejutóhavi átlagkeresetEgyüttEgyfőrejutó átlagos
EzerfőrejutóSzózlakásraEgyszobánólHavinyugdíj Megyelakósépx'iésjutólakás— igényiés nagyobblakó— sokarónyaaszocialista lparban
atermelőszö- vetkezetekben óNaga OTP-betét ÁtlagosSor- Bírend
wgzsios
daraba;darabBidarabBiforintíBilforintlBiforintBiforintBi 6961am76.217. 7634az;;80.13ao. 7017u.n'n.o14. 5453*a,;—71,318. 3273tomms12. 6002-,5_azo9. 95.23aaaa. sas59.519. 93.3n.o3. 68.9am1. n,:aaa11. 52.7am6. sza83.114. 66,6ms16. 74,79.513. 93.7aaa5. 92.3aaa7. a4.5az2. u,:77.4515. 1514s4.o—
1.Baranya.... 2.Bács—Kiskun... 3.Békés..... á.Bomd-Aboúj-Zemplén 5.Csongrád... 6.Fejér..... 7.Győr-Sopron.. 8.Hajdú-Bihar.. 9.Heves..... 10.Komárom.... 11.Nógrád.... 12.Pest..... 13.Somogy... 14.Szabolcs—Szatmár. 15.Szolnok.... 16.Tolna..... 17.Vas...... 18.Veszprém.... 19.Zola..... 20.Budapest....
Sz'
70,0959307594,1249676,2110!)78.4_ 53.072,6233971.6278685,0117283. 235071.9259979,3107576,6 62.084.37284387,0231870,8'!15882.5 52,071.2243074.8248375,8105575,2 67,091,82821883318597,2123688.1 69,094,5265181.1283686,6121386,5 54.074.0235672,027571003,71.5 2628GOA2728_,112780.3— 3267100.0327611403100.0 266581.62585133595.1 3 4 1
01
0vo 9..—
ln
enge
,;
v—
,"
hemmwmwhwg—mgmoh—owao ammohmwowwan—rmsrmmmo
§
h
§ §
mvhNOhnhR'gvMo—WWCNNNN Nahwv—OO—GYNWNOOt—KDNC—P'wa
§
66,0
oevthO—ONr—m
0! ca sm m
6388805w0§o
In
% _
8932
252677,3128120285,7 233371.22531047'l,4,6 222468,2203101972.6 236572,42988111579.53 231970,82680108577.3, 86.3241173.1825651130805 89,0292789,62917120986,2 89,025137692065102473.11 78,1289988,7419315461102
88.8 94,0 99,1 75.9 65.5 79,3 96.6 75.0 83.6
oggggooooo
3883
Pp.—
val'ivmhc
8238
_nooomhuoaocí—woaoommm
Fmoamogmmcono 3$8§g$$35§mo?
..
o_m vo
: m
nano*on05hoow
$8m813830'3133888388833:
§§§§§§
Sm§saa
..
Cion N.—
m
DR. BARNA LÁSZLÓ
AZ EGESZSEGUGYI KÖRNYEZET
277
3. Ezután a 11 tábla végsorrendjeit egyetlen összefoglaló táblába gyűjtöttük.
(Lásd a 4. táblát.) A végső sorrendhez ebben a táblában jutottunk el úgy, hogy a 11 tábla átlagából egyszerű számtani átlagot számítottunk. Ily módon mind a 11 komponens egyenlő jelentőségre tett szert. nem éwényesült az a különbség, hogy az egyiket mondjuk 5, a másikat 8. a harmadikat 11 stb. mutatóból alakítottuk ki.
Ebben az a megfontolás vezetett. hogy nem ismeretes az egyes környezeti komponensek relatív jelentősége egészségügyi szempontból, s ezt az ísmerethiányt nem helyettesíthetjük azzal a véletlennel, hogy hány mutatót tudtunk gyűjteni az egyes fajtákból. Ami az egészségügyi környezet minőségének mérhetőségét illeti, amúgy is inkább relatív minőségi viszonyokról van szó, mint egzakt mennyiségekről.
Mindenképpen jobbnak ítéltük, hogy az egyes komponensek egyenlő erővel vegye- nek részt a végső sorrend meghatározásában. mintha önkényesen súlyszámokat ren- delnénk hozzájuk.
4. Az utolsó lépés már voltaképpen technikai. s mi transzformációnak nevez—
tük. A helyzet az. hogy nincs olyan megye, amelyik környezeti viszonyait illetően ab- szolút első lenne. Ehhez az kellene, hogy mind a 88 mutató szerint az 1. helyen áll- jon. Még olyan sincs, amelyik a vé'gsorrendekben kivétel nélkül listavezető. Törté- netesen a K-mutató által élre állított Komárom megye is a 11 komponensjegyzék közül csak négyen 1.. egyszer 3.. háromszor 4., kétszer 5. és még egy 11. helyezése is van. Ezért a táblaátlagok átlagaként kiszámított Bennett—index az 1. helyezett Komárom megyére ,,csak" 79,4 értéket mutat.
Azért, hogy a mindenkori első a Bennett-módszer ,,stílusának megfelelően" a
100-as értéket kapja, transzformáltuk ezeket az indexeket úgy. mintha alapadatokvolnának, azaz rendre kifejeztük őket a legnagyobb (Komárom: 79,4) százalékában.
Ez ugyan nem ajánlott eljárás, de megengedhetőnek tartottuk, mert a kapott érté- , kekkel nem számolunk tovább. A 100-as értékre felhozás a sorrendet és a helye-
zettek közötti távolságokat érintetlenül hagyja. Célszerűnek is mutatkozott, mert a
színvonalarányokat könnyebben érzékelhetővé tette.
Ezt az átalakított Bennett-indexet neveztük el végül is K-mutatónak, amelyről az
a véleményünk. hogy az adatszolgáltatás javulásával, további kutatómunkával és finomításokkal a megyei egészségügyi környezet megfelelő kifejezésévé tehető.A megyék egészségügyi környezetét kifeiező K-mutató 1975. évi értékei
Megye K—mutató Megye K—mutató
1. Komárom . . . 100.0 11. Zala . . . 85.8 2. Veszprém . . . 99,5 12. Szolnok . . . 85.11 3. Győr-Sopron . . . 96,5 13. Békés . . . 83.1 4. Borsod-Aboúj-Zemplé . . . 93.6 14. Tolno . . . 82.45 5. Fejér . . . 93,5 15. Somogy . . . 82.11 6. Baranya . . . 90.3 16. Pest . . . 822 7. Csongrád . . . 90,2 17. Nógrád . . . 80,5 8. Vas . . . 89,4 18. Bács-Kiskun . . . 80.0 9. Heves . . . 88.8 19. Szabolcs-Szatmár . . . 79.2 10. Hajdú-Bihar . . . %A Budapest . . . 172.8 Ez az egészségügyi környezeti sorrend — amelyben Budapestet csak az érdekes—
ség kedvéért tüntettük fel - nagymértékben tárgyszerű. igaz. a mutatók egy részé-
nek kicserélésével vagy súlyozásóval ettől eltérő sorrend is kialakítható. Helyenként
ugyanis kicsi a különbség a megyék között, ezért már csekéty eltolódások is
sorrendvóltozásokat idézhetnek elő. —
278 DR. BARNA LÁSZLÓ
A megyék sorrendje egészségügyi környezeti
1, ] 2. 3. i 4. s.
Szomoti kus hatású Tudatra ható
tényezők tényezők Egyéni
feltételek Megye
A e A 1 B
§
§ . So r— , 50 r- , 50 r— , Sor- , Sor-
3 B ' rend B' rend B ' rend B' rend B' rend
1. Baranya . . . . 57,9 15. 78.5 3. 81,7 8 67,6 13. 75.2 17.
2. Bács- Kiskun . . . 67,9 8. 62.9 14 63.6 17 61.1 17. 80,8 10.
3. Békés . . . . 59.1 14. 592 18 72.5 13 66.9 15. 78.0 Ms.
4. Borsod—Abauj-
Zemplén . . . 7616 3. 70,2 9. 86,4 5 66 1 16. 71.3 18.
5. Csongrád . . . 62,8 12. 74,3 6 88,7 3 67. D 14. 79.5 12.
6. Fejér . . . . . 71 .2 6. 76.33 5 81,8 7 70. 4 9. 821) 9.
7. Győr—Sopron . . 61.53 13. 77.2 4. 98.11 1 7ó,2 4. 82.3 8.
8. Hajdú-Bihar . . 71.1 7 65.23 12. 79.5 10. 69,'l 10. 69.5 19.
9. Heves . . . . . 65,5 9 69,4 10. 79,1 11. 72.45 7. M.!) 3.
10. Komárom . . . . 71.5 5 82,8 1. 882 4. 76,5 3. 84.5 1.
11. Nógrád . . . . 65,0 10. 59,7 17. 70,3 14. 7'l,4 8. 80,8 11.
12. Pest . . . . . . 77,8 2. 61,3 16. 60.0 19. 47,6 19. 824 6.
13. Somogy . . 52.4 19. 71 ,2 8. 70,0 15. 74,2 5. 83,0 4.
14. Szabolcs- Szatmár . 82.55 1. 54.23 19. 60.9 18. 52,6 18. 76.8 16.
15. Szolnok . . . . 63,5 11. 64,7 13. 727 12. 682 11. 79.5 13.
16. Tolna . . . . . 56.0 17. 61,9 15. 67,3 16. 68.1 12. 82.6 5.
17. Vas . . . . . . 542 18. 742 7. 90.4 2. 7ó.6 2. 82.4 7.
18. Veszprém . . . 73.0 4. 79.4 2. 85.1 6. 86.9 1. 84,2 2.
19. Zala . . . . . 56,2 16 66.7 11. 80.5 9. 742 6. 77.6 15.
20. Budapest . . . . 60,7 — 114.7 — 1859 —
124,7 — M.!) _
Csakhogy a mutatók állományának összeválogatása nem lehet tetszés sze- rinti. Részleges kicserélésük pedig — súlyozásukról nem is beszélve - egy bizonyos
(nehezen meghatározható) ponton túl nyilvánvalóan megengedhetetlen önkényt
visz a számításba.
Ami a sorrendi változásokat illeti. ez csak a jóformán egy szinten állók között
menne végbe. s ennek csekély a jelentősége. Elképzelhetetlen, hogy szakszerűen
igazolható lenne olyan mutatókészlet összeállítása, amely mondjuk Nógrád megyét állítaná Komárom helyébe és viszont. Ha viszont azzal a fogással élünk. hogy a K-mutatóhoz skálát készítünk úgy. hogy a legjobb és a legrosszabb megye értékei kö- zötti távolságot például hétegyenlő intervallumra osztjuk, akkor a lehetséges sor-
rendváltozások nagy része — mint egyik vagy másik fokozat ,.belső ügye" - érdekte-lenné válik.
E cikket módszertani közleménynek szánjuk. ezért a megyei egészségügyi kör- nyezet különbségeinek kifejezésére szolgáló K— mutató kiszámítási módszerének megvitatása és ezt követő javítása előtt a kiszámított 1975. évi sorrendből nem kí—
vánunk következtetéseket levonni. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy a kapott sor- rend szómunkra reálisnak tűnik, legalábbis nem mond ellent különösebben a szak-
értői véleményeknek. ' ' —
Nehéz volna vitatni peidául Budapest mintegy 73 százalékos előnyét alegjobb
megyékkel szemben is. vagy Komárom és Veszprém vezető helyét, illetve Nógrád,
Bács- Kiskun és főleg Szabolcs-Szatmár megye sereghajtó helyezését ezen a listán.E sorrend azonban nem általános fejlettségi jellemzés —— ha nem is áll attól messze -——. hanem céltudatosan válogatott m atószámok alapján keletkezett,ezértvárható.,
hogy nem lesz teljesen egybevágó azzalaképpel, ami erről a kérdésről aközm—;
datban él. — ,—
