Referátumok megtekintése

TMT 16,évf. 5.szám 1969. májua

REFERÁTUMOK KÖNYVEK

7/K/69

PISCSAL'MIZOV, S s . l . t

m e h a n i z a o l j a rabotü v t e n n i e s e s z k i h bibliotékán /A műszaki könyvtári munka gépesítése/

Moszkva, Vazeszojuznüj i n s z t i t u t naucanoj i t e h n i c s e s z k o 1 i n f o r m a o i i , 1967, 70, /"2/p.

Ez a továbbképzést szolgáló füzet a másoló éa sokszorosító t e c h ­ nikán, a mikrofilmezésen, a lyukkártya és propaganda technikán, a s t a t i s z t i k a és az állományvédelem gépesítésén kivül o l y a n kérdések­

k e l I s f o g l a l k o z i k , amelyek nálunk kivül esnek a gépesítés fogalmán /vllágitás, raktározás, szállítókocsik, a feldolgozás segédeszközei s t b . / . Érdekessége az, hogy f e l s o r o l j a a tárgybavágó s z o v j e t gyárt­

mányokat, azok gyártó oégeit, és leírást ad róluk.

/ P u t a l a T./

8/K/69

F 0 M I C S E V, A.S.s

p r l m e n e n i e szetevogo p l a n i r o v a n i j a v o r g a n i z a a l i m e r o p r l j a t i J naucano-tennicaeazkoj propagandü

/Hálótervezés alkalmazása a tudományos-műszaki propagandaren- dezvenyek szervezésénél/

Leningrád, Leningrádszidj dom n a u c a n o - t e h n i c s e s z k o j propagandü, 1967.

2 1 , N ^{P* * *•}

Noha a tudományos-műszaki propaganda rendezvényei korántsem o¬

l y a n b o n y o l u l t a k , m i n t a több ezer vagy tízezer eseményt, mozzanatot magukba foglaló termelési f o l y a m a t o k , mégis b o n y o l u l t a b b a k annál,hogy optimális megszervezésük ég lebonyolításuk érdekében ne lenne érdemes segítségül hívni o l y a n korszerű, tudományosan megalapozott, a s z e r v e ­ ző1 és irányító munka legkülönbözóbb területeire könnyen adaptálható módszert, m i n t a m i l y e n a hálótervezés, k füzet mindenekelőtt e terü­

l e t szervezési sajátosságait tárgyalja, majd a módszernek az ezekből következő alkalmazási szabályait. Ezután - egy-egy műszaki kiállítás, üzemközi i s k o l a , rövid időtartamú szeminárium és tudományos-műszaki k o n f e r e n c i a rendezésének és lebonyolításának megtervezésével - konk­

rétan l s b e m u t a t j a a módszer alkalmazásának lehetőségeit és előnyeit.

/ P u t a l a T./

Figyelőszolgálat

9/K/69

VAK ESS WOLK, L.J,:

The H i c r o f i e h e F o u n d a t i o n and t h e a v a i l & b i l i t y o f I n f o r m a t i o n i n m i c r o f i c h e form.

/ L e c t u r e on t h e / A s l i h flnnnql Conference.

/k M i c r o f i c h e Foundation és az információk hozzáférhetősége mik­

r o f i l m l a p o n . /SliSattás a z / A s l l b évi konferenciáján/

C a n t e r h u r y , 1968. 12 p.

/ Ü n y . /

1954-ben a h o l l a n d i a i D e l f t b e n alapították a M i c r o f i c h e Founda- t i o n - t / K i k r o f i l m l a p Alapitvány/. Akkor még nem v o l t megfelelő szó az áttetsző m i k r o f i l m l a p n a k az átlátszatlan mikrokártyától való meg­

különböztetésére. Ezért franciából átvették az angolba az azóta e l ­ t e r j e d t " m i c r o f i c h e " szót a m i k r o f i l m l a p elnevezésére, A m i k r o f i l m - l a p feltalálása J. CJOEBEL, népszerűsítése L.J. VAN DEB WOLK érdeme.

A M i c r o f i c h e Foundation alapitvány, nem profitszerző vállalat. Célja a m i k r o f i l m l a p o k használatának eltérJesztéae és a v e l e k a p c s o l a t o s t e c h n i k a i felszerelés fejlesztése. Igazgatói tanácsának összetétele és tevékenysége nemzetközi. K i a d j a a K i o r o f i c h e Foundation Newsletter cimü folyóiratot éa a P u b l i c a t i o n s on t h e M i c r o f i c h e cimü kiadványso¬

r o z a t o t . Kiadványainak évi előfizetési d i j a 5 dollár. A M i c r o f i c h e Foundation irodájában /101 D o e l e n s t r a a t , D e l f t / a m i k r o f i l m l a p o l v a - aókészülékek állandó kiállitása t e k i n t h e t i meg. A m i k r o f i l m l a p kérdé­

seiben szóbeli és írásbeli tájékoztatást ad az érdeklődőknek-. I g y e k ­ s z i k elősegíteni a m i k r o f i l m l a p szabványosítását, olcsóbb olvasó és olvasó-iaásoló készülékek gyártását. Olyan dokumentációs programok megvalósításán i a fáradozik, melyekben a m i k r o f i l m l a p szerephez j u t / p l . az európai disszertációk kivonatát kiadó vállalat létrehozása, mely m i k r o f i l m l a p o n a disszertációk szövegét i s szolgáltatni tudná/.

A m i k r o f i l m l a p r a v e t t információ terjesztésének két útja van:

1. megrendelésre mikromésolat szolgáltatása könyvtári vagy egyéb dokumentumokról. A megrendelő k i f i z e t i a f i l m l a p árát. A m i k r o f i l m - l a p o t szolgáltató könyvtárak nyilvántartásba vételével nemzetközi há­

lózat van kialakulóban, melynek hatékonyságát a t e l e i megrendelési r e n d s z e r elősegítheti;

2. a kéziratok vagy korábbi kiadású nyomtatványok újrakiadása m i k r o f i l m l a p o n már kiadói tevékenység. M i k r o f i l m l a p kiadók nemcsak vállalatok, hanem tudományos, kulturális intézmények i s l e h e t n e k .

Amerikában as 1960-as években különféle intézmények, szerveze­

t e k bevezették a m i k r o f i l m l a p o k nagyüzemi előállítását, elősegítet­

ték a mikrofilmlap-készitő éa -kidolgozó t e c h n i k a gyors fejlődését.

K a l v a r f i l m r e vagy xerox eljárással az egyszer k i d o l g o z o t t felvéte­

l e k mellé u j a b b felvételeket l e h e t később készíteni. Az u j , a u t o m a t i ­ kus mikrofilmlap-felvevő készülékeken nemcsak a képbeállitást, s l e s - Liégállitást és megvilágítás-szabályozást l e h e t önműködően megoldani, hanem a felvételhez k a p c s o l v a a kidolgozás folyamatát i s / p l , a Houston F e a r l e e s és F u j i t i p u a u felvevS-kidolgozó gépeken/. Gyárta­

nak automatikus válogatógéppel összekapcsolt m i k r o f i l m l a p olvasóké-

B B 16.ért, 5.szám 1969- május

szülékeket /Houston F e a r l e e s / éa Önműködő m i k r o f i l m l a p visszanagyító gépeket i a /Wicrocard Corp. gyártmányú EL-3 és EL-4/.

/Tfikés L É /

FOLYÓIRATCIKKEK

51/^9 002.66:681.31:778.14.072

Az IBM átfogó vállalati információs r e n d s z e r e . /A g l o b a l i a f o r - m a t i o n Byetem./ - MEHITT, C.A. - I n t e r n a t i o n a l i t l c r o g r a p h i c CongresB J o u r n a l , 1968. 4.sz. nyár, p.8-10.

Az IBM vállalatnál már évekkel ezelőtt felmerült az igény saját hálózati tudományos és műszaki információs rendezer létesítésére.

1964-ben három k i s e b b információs központ összevonásával létesült az ITIKC /IBM T e c h n i c a l I n i o r m a t i o n R e t r i e v a l Center • IBM Műszaki I n ­ formációs Visszakereső Központ/ a z z a l a céllal, hogy a lehető legrö­

v i d e b b idő a l a t t és a lehető legolcsóbban eljuttathassák a szükséges információkat a hálózat szétszórtan elhelyezkedő részlegeihez. E l e ­ i n t e 16 mm széles f i l m r e vették a dokumentumokat, de nehézséget j e ­ l e n t e t t a vieszanagyitási igények teljesítése. 1966-ban tértek át a m i k r o f i l m l a p - r e n d s z e r r e ; azóta a világ különféle részein található közel 50 IBiii-könyv tárba m i k r o f i l m l a p o n küldik szét a dokumentumokat.

E z t a vállalkozást alapos kutatómunka és dokumentációs a d a t f e l ­ mérés előzte meg. Kiszámították, hogy az 1966 előtt évente f e l d o l g o ­ z o t t k b . 10 000 dokumentumból a felhasználók egyenként átlag 330 do­

kumentum kivonatát kapták meg, s ezek alapján évente 26 db k b . 40 l a p terjedelmű dokumentum szabad szemmel olvasható másolatát r e n d e l ­ ték meg. Később a másolatok készítését nem tudták arányosan f o k o z n i a felhasználók számának növekedésével, h i s z e n 3500 fő igényeinek k i ­ elégítése évi több millió o l d a l másolatának elkészítését t e t t e v o l ­ na szükségessé. Ezért a másolatkészítés csökkentése érdekében beve­

zették a dokumentumok mikrofilmlapjának elküldését, f e n n t a r t v a annak a lehetőségét, hogy a felhasználók szükség esetén továbbra i s r e n ­ d e l h e t n e k szabad szemmel olvasható másolatot.

Az IBM m i k r o f i l m l a p mérete 3 1 / 4 x 7 3/8 hüvelyk A b . 82 x 180 mm/. Azért választották e z t a formátumot, mert az IBM vállalatok ko­

rábban i l y e n méretű kártyák tárolására rendezkedtek be, a e z t a mé­

r e t e t könnyű postára t e n n i borítékban, vagy zsebben h o r d a n i , A 24- azeree kicsinyítéssel készített f e l v i t e l e k mérete 10 x 12,5 mm. A felvételsor az 1 . o l d a l l a l a f i l m l a p b a l alsó sarkában kezdődik. Az ITISC 1967-ben 38 000 m i J c r o f i l m l a p r a és 6259 nagyításra vonatkozó megrendelést teljesített. Egy áv a l a t t 14 000 ITIHC-dokumentumot t e t ­ t e k i g y hozzáférhetővé 50 IBM könyvtár számára. A felhaaználók 80 százaléka megelégedett a m i k r o f i l m l a p p a l , s nem igényelt szabad szem­

mel olvasható másolatot i s ,

A vállalatnak j e l e n l e g kát m i k r o f l ] m l a p elosztó központja v a n , az e g y i k Armonkban /Mew l o r k / i «• másik Lm Guade-ban / F r a n c i a o r s z a g / .

Figyelőszolgálat

E központokat nagy teljesítményű gépekkel szerelték f e l . Antomatikua nagyitógépekkel száraz brómezüst nagyításokat tudnak készíteni n a p i 5000 lapos maximális teljesítménnyel. M l k r o f i l m l a p másoló-kidolgozó berendezésűkkel naponta 350 db diazomásolatot képesek előállítani.

A m i k r o f i l m l a p - r e n d s z e r bevezetésével jelentős megtakarítást ért e l a vállalat. A pspirnagyitás iránti igények felére csökkentek, s nagy kiadástól mentesülnek a postaköltségek terén, m i v e l egy levélboritékban egyszerre 5-6 f i l m l a p o t elküldhetnek, a ennek p o s t a ­ költsége csak töredéke az e r e d e t i dokumentum szállítási költségének.

További megtakarítást j e l e n t e t t a vállalati könyvtárakban a k i s he­

l y e t elfoglaló m i k r o f i l m l a p o k raktározása. ArAkén 1 /

52/09 021/430.1/

A nyugat-német könyvtárügy reformtörekvései. /Bemühungen des deutschen Bibliothekawesens um eine Reform./ - VüLPIUS, A. = Ookumen- t a t i o n , F a c h b i b l i o t h e k , ferksbücherei, 17.k. l . a z . 1968.nov. p.13-15.

Az IFLA / I n t e r n a t i o n a l F e d e r a t i o n o f L l b r a r y A s s o c l a t l o n = Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége/ 34. közgyűlését 1968.

augusztus 18-24. között F r a n k f u r t am Main-ban t a r t o t t a . A közgyűlés fő témája és mottója: Könyvek éa könyvtárak az " i p a r i " társadalom­

ban . A könyvtárak és könyvtáros egyesületek képviselői m u n k a b l z o t t - ságokban vitatták meg az egyes részproblémákat. A résztvevők meglá­

togatták a f r a n k f u r t i Deutsche B i b l i o t h e k - o t , a h o l a világon első­

ként és j e l e n l e g egyedül, gépi u t o n állítják elő a nemzeti bibliográ­

fiát. A tanácskozást kiegészítette a német könyvtárépítészetet bemu­

tató kiállitás. Az IFLA keretében először ülésezett az IBTAMEL / I n ­ t e r n a t i o n a l A s s o c l a t i o n o f M e t r o p o l i t a n C i t y L i b r a r i e s = Nagyvárosi Közművelődési Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége/ i s .

Az I F I A tanácskozásai és vitái a német könyvtárügyi r e f o r m szem­

pontjából i g e n jelentősek és időszerűek v o l t a k . Felhívták a "kívülál­

lók" figyelmét a könyvtárak tevékenységének fontosságára a j e l e n k o r i

" i p a r i " társadalomban; a könyvtári szakemberek v i s z o n t az egyes prob­

lémák megoldásának nemzetközi tapasztalataiból t a n u l h a t t a k .

A német könyvtárügy reformjának számolni k e l l a német könyvtá­

r a k sokféleségével /tudományos, közművelődési, területi, i s k o l a i , ü~

zemi, vállalati, magán- s t b . könyvtárak/. A sokféleség előnye a spe­

cializáltság, de hátránya a szétaprózódottság. / P l . egy 6000 lélek­

számú településen négyféle különböző könyvtár./ A sokféle könyvtár­

ban az információáramlás szükségszerűen szerteágazó, i g y gyakran csak többféle könyvtárban t u d a felhasználó i r o d a l m a t k e r e s n i . A r e ­ formnak mindenekelőtt a német könyvtárügy rendszerét k e l l k i d o l g o z ­ n i a .

A reformnak meg k e l l vizsgálnia a könyvtárak f e l a d a t a i b a n bekö­

vetkező várható változásokat. A tudományos-műszaki f o r r a d a l o m idő­

szakában növekszik a szakmai képzésben és átképzésben részesülők szá-

THT 16.QVX. 5.szám 1969. májas

ma. Várható' a levelező oktatás fejlesztései a hallgatók lakóhelyükön rádió, televízió utján végeznek levelező t a n f o l y a m o k a t . Ez a vidéki könyvtárak erősítését f o g j a maga után v o n n i . Vidéken a közmüvelődéai könyvtáraknak bizonyos f o k i g pótolni k e l l a tudományos szakkönyvtára­

k a t , v a g y i s a tanulók lakóhelyén k e l l a szakkönyveket biztosítani.

Ez az állományöeszetétel arányainak a s z a k i r o d a l o m irányába történő eltolódását j e l e n t i . Hegnövekszik a könyvtárak állományának feltá- ráai tevékenysége i s / n y o m t a t o t t katalógusok, forrásmunkák s t b . / .

F o g l a l k o z n i k e l l az információ-továbbítás kérdéseivel i s . F e l v e ­ tődik egy országos tájékoztató központ létesítésének kérdése, amely szoros kommunikációs k a p c s o l a t o t t a r t a n a fenn a tájékoztatási s z e r ­ v e k k e l ős könyvtárakkal, líeg k e l l vizsgálni a számítási központoknál tárolt információk továbbításának a kérdését i s . /t, , _ , /Szepesváry T./

53/69

SajryvároBl könyvtári szolgáltatás tervezése a következő 25 év­

r e , / r l a n n l n g m e t r o p o i i t a n i i b r a r y s e r v i c e f o r t h e n e x t t w e n t y - f i v e y e a r s . / - BUBISCH, L.L. = The L i b r a r y Q u a r t e r l y , 58.fc. 1.3Z. 1968.

p.101-105.

Az Egyesült államok lakosságának ma már több m i n t kétharmada vá­

rosokban l a k i k , 25 év múlva p e d i g ez az arányszám a 75 # - o t i s meg f o g j a h a l a d n i . A nagyvárosi körzetek j e l l e g z e t e s e n a X I . s z . városia­

sodásának termékei. Egy-egy i l y e n körzet magjában egy legalább 50 0 0 0 lakosú városközpont f e k s z i k , ezek körül p e d i g peremvárosok vagy elő­

városok helyezkednek e l . A jövőben az elővárosok lakossága r e l a t i v e i e gyarapodni f o g a városközpontéval szemben. A fejlődés nemcsak de­

mográfiai, s e fejlődést a könyvtári élet előrehaladásának i s elő k e l l mozdítania. A könyvtárak szerepét három általános tételben f o ­ g a l m a z h a t j u k meg:

a könyvtárak közreműködnek a közösség tudás-szintjének emelésé­

ben, a városok humanizálásában;

az i s m e r e t e k és információk felhalmozódása megnöveli a könyvtár jelentőségét az egyes l a k o s o k szempontjából és

a könyvtár a z z a l , hogy segítségére v a n a kutatásnak éa az i p a r i ­ üzleti életnek, előmozdítja,a foglalkoztatottságnak - a városlakó szempontjából o l y kívánatos - emelkedését.

A szolgáltatások tervezésének tehát olyannak k e l l l e n n i e , hogy t e k i n t e t b e vegye az egész nagyvárosi körzet nagyobb összefüggéseit, v a l a m i n t népességének szükségleteit és céljait. Ennek az átfogó j e l ­ legű tervezésnek a szakemberek bevonásával k e l l kezdődnie; e z t követ­

h e t i a szükségletek feltérképezése, az adminisztratív eljárások és szabványok kidolgozása. A tervezés befejező szakasza a döntőshoza­

t a l .

Hagyvárosi könyvtári szolgáltatások tervezésénél a következő té-

Figyeliouolgélat

nyezŐk játszanak jelentós s z e r e p e t :

1. a nagyvárosi könyvtári szolgáltatás o l y a n területeket érint, amelyek az esetek többségében kormányzati szempontból nem a l k o t n a k egységet;

2. a tervezés h i v a t a l o s tervező s z e r v e k r e , regionális k o n f e r e n ­ ciákra és a lakosság regionális egyesületeire támaexkodhatik;

3. a könyvtári tervezés különböző' kormányszervek együttműködését igényli;

4. a könyvtári területen belül o l y a n szolgáltatásokról k e l l gon­

doskodni, amelyek kielégítik a nagyvárosi körzet sokrétű igényeit éa

A speciális irodalom-fajták feldolgozása a prágai Tudományos. Mű­

s z a k i és Gazdasági Információs Központban működő J u l a m l Műszaki Könyvtárban. / K a t a l o g i z a c e speclálnlch druhu liíeratur? v ÖVT^I-Stát- ní technicSre knlhovnö./ - KAtÍKA, V. = Technícká knihovna, 12.k.

11.sz. 1968. p.331-334.

A apeciálls irodalomfajtáknak, egyre nagyobb jelentőségük van a ekpnomickych informací = Tudományos, Műszaki és Gazdasági Informáci­

ós Központ/ keretében működő Státni technická knihovna /Állami Műsza­

k i Könyvtár/ ehhez mérten k i t e r j e d t e n gyűjti i s őket. A cimleirási szabvány rájuk vonatkozó előírásai azonban még nem v e t t e k e fokozódó jelentőségről tudomást. Ezért a könyvtárnak házi szabályokat k e l l e t t kimunkálnia feldolgozásukhoz.

A kutatási jelentések leírásában az általános szabályok a l k a l m a ­ zása nem p r o b l e m a t i k u s , l e g f e l j e b b a r r a k e l l vigyázni, hogy a hosszu- ságuk m i a t t kényszerűen rövidítendő oimek és alcímek t a r t a l m i l a g ne t o r z u l j a n a k . A szerzőtlen jelentéseknél törekszenek s ezerző/k/ meg­

állapítására. A felvételeken lehetőség s z e r i n t feltüntetik a kutatás számát és a z t az intézményt, amelyben a kutatás végbement. E jelenté­

sek tárgyi feltárása - újdonságtartalmuk m i a t t - v i s z o n t i g e n nehéz.

Az utljelentések címleírásában szögletes zárójelben tüntetik f e l a meglátogatott országot, az utazás célját és évét, amennyiben a cimek és az alcímek e z t nem közlik.

A beszámoló jelentéseket a cimleirási szabvány s z e r i n t cimükön v e s z i k f e l , h o l o t t a cím első szava legtöbbször semmitmondó / R e p o r t , Annual/. A könyvtár ezért testületi szerzős felvételükre s z e r e t n e át­

térni. Amíg e t e k i n t e t b e n nem születik döntés, a testületeknél utalót helyeznek e l . Leírásuk f o n t o s elemének tartják a közreadót és a t u d o ­ mányos szerkesztőt i s .

érdeklődését.

/Ungvári Gy./

54/09

TÁT 16.évf. 5.szám 1969. május

A nemzetközi konferenciák dokumentumait ugyancsak a c i m a l a t t k e l l l e i r n i . Ennél f o n t c 3 a b b azonosító ás t a r t a l o m r a utaló e l e m e i a leirásnak: a k o n f e r e n c i a rendező" 3 z e r v e , közreadó /nem m i n d i g a r e n ­ dező s z e r v / , az Összeállító, a tudományos szerkesztő. A könyvtár a konferenciák dokumentumainak felvételénél a következő megjegyzést használja: " k o n f e r e n c i a , h e l y e , éve". Gondosan feltüntetik továbbá a gyűjtemények kiadási számát, a r e j t e t t bibliográfiákat.

A nemzetközi s z e r v e z e t e k mind fontosabbá váló kiadványainál i s a testületi szerző a l a t t i felvételre szeretnének, áttérni.

Noha a disszertációk feltárása elsősorban az osztályozásban o¬

koz nehézségeket, címleírásukban i s van sajátosság, nevezetesen az, hogy megjegyzésben feltüntetik a disszertáció tényét és jellegét / d i s s . , k a n d . d i s e . , d o k t . d i s s . / , v a l a m i n t a z t a felsőoktatási intéz­

ményt, amelyben készült. /Ez f e l m e n t i Őket a disszertációk o l y a n a l ­ címeinek felvétele alól, amelyek - nem egységes formában - a d i s s z e r ­ tációt elfogadó intézményre u t a l n a k . / / P u t a l a T,/

55/69

Prospektusok rendszerezése és nyilvántartása. / O r g a n i z a r e a f i eviden^a r o n d u l u i de p r o s p e c t e . / - SALAMON, J . - Probleme de Documen- t a r e s i I n f o r m a r e , 2.k. 6.az. 1968. p.374-377.

A tervező és kutató műszaki szakemberek számára nagyon f o n t o s a k a prospektusok, mert a d a t o k a t közölnek a különböző országok műszaki fejlettségéről, az árakról, alkalmazási lehetőségekről s t b .

A temesvári IGPMBT / I n s t i t u t u l de c e r c e t a r i s i p r o l e c t a r i p e n t r u aparate de t r a n s p o r t a t s i r i d i c a t = Szállító- és Emslőberen- dezések Kutató és Tervező Intézete/ egy évvel ezelőtt megkezdte p r o s ¬ pektustárának rendezését. E z t a célkitűzést három fázisban bonyolí­

t o t t a l e :

az üzem területén található p r o s p e k t u s o k a t a Prospektus-nyilván­

tartó szolgálatban gyűjtötte össze;

a p r o s p e k t u s o k a t meghatározott módon katalogizálta és s z a k o z t a ; nyilvántartásba v e t t e azokat a külföldi cégeket, melyektől u j a b b p r o s p e k t u s o k a t óhajtott b e s z e r e z n i .

A meglévő dokumentumokat mindenekelőtt több nagy c s o p o r t r a osz­

tották, s a c s o p o r t o k a t nagybetűkkel Jelölték.

Az elektromos szállító- és emelőberendezések p r o s p e k t u s a i t külön feldolgozták, mert az e l e k t r o m o s gépeket gyártó üzemek p r o s p e k t u s a i ­ ban nagyon sokféle gépet i s m e r t e t n e k . Ezért ezeknek a prospektusoknak címlapján megjelölték azokat az o l d a l a k a t , melyeken az üzem számára érdekes adatok s z e r e p e l t e k .

Figyelőszolgálat

Az azonos c s o p o r t b a tartozó p r o s p e k t u s o k a t közös tokokba h e l y e z ­ ték, melyek gerincén s z e r e p e l t a j e l z e t / p l . 2 Ab/, a fedőlapra ráve­

zették a prospektusokban h i r d e t e t t gépeket / p l . t o r o n y d a r u s t b . / . Ezenkívül cégek s z e r i n t i katalógust i s f e l f e k t e t t e k a prospek­

tusokról.

Az F gyűjtőtökben t a r o l t dokumentumokról /Kivágatok és k i v o n a ­ tok külföldi folyóiratcikkekből/ szerzők s z e r i n t i nyilvántartást i s vezetnek.

A prospektustár dokumentumalt a szokványos könyvtári rend sze­

r i n t kölcsönzik. /Sárán D.-né/

56/69 026:62/437. V/ 0 9 1 /

250 éves a prágai Állami MÜBzakl Könyvtár. /250 l e t k n i h o v n y . / - DEBPL, A. - íechnická" knihovna, 12.k. 10.sz. 196B. p.289-297-

Hosszú kérelmezés! eljárás után 1718 januárjában m e g i n d u l t ax Oktatás G h r i s t i a n J o s e f WIILENBERG "mérnöki" iskolájában. Az i s k o l a ­ alapítás könyvtáralapítással, a j e l e n l e g i Státni technická k n i h o v n a / i l l a n d Műszaki Könyvtár/ ősének megalapításával járt együtt-. Cseh­

ország r e n d j e i 300 f o r i n t o t biztosítottak egyebek közt az oktatáshoz szükséges könyvek beszerzésére. Az i s k o l a későbbi tanárai szintén f o n t o s n a k tartották a könyvtár gyarapodását és saját könyveiket i s odaajándékozták. Amikor az iakolát 1806-ban továbbfejlesztették, a könyvtárban már 604, más források s z e r i n t 1000 mü v o l t . 1831-ben a könyvtár gondozását független könyvtárosra, K.K. BALLINGra bizták.

1864-ben hallgatói olvasóterem létesült,1869-től kezdve a könyvtár­

nak egy cseh és egy német oktatási n y e l v e t használó műszaki főisko­

lát k e l l e t t ellátnia. Ez számos nézeteltérés forrása l e t t . Ezért a cseh társintézményben 1899-ben külön kézikönyvtár i s létesült.

A könyvtár a két világháború között sok vonatkozásban fejlődött, 1935-ben a Klementlnum k e l e t i szárnyában korszerű elhelyezéshez j u ­ t o t t . Noha gazdagodó gyűjteményei iránt az i p a r egyre i n t e n z i v e b b e n érdeklődött, nyilvános használatának éa szolgáltatásainak lehetőségei csak i g e n k i s mértékben növekedtek.

T o l t a k t e r v e k , amelyek a könyvtárat - különböző más gyűjtemé­

n y e k k e l való egyesítés utján - az ország központi műszaki könyvtárá­

vá kívánták f e j l e s z t e n i . Ezek azonban s o r r a magbuktak. A vállalatok ezért maguk alapítottak könyvtárakat, majd dokumentációs részlegeket.

A második világháború után - Knihovna vysokych Skol t e c h n i c k y c h /Műszaki Főiskolák Könyvtára/ néven - a könyvtár nyilvánossá vélt és sok átszervezésen ment keresztül. Különösen dokumentációs f e l a d a t a i változtak gyakran a népgazdaság irányításának változásai kövstkezté- ben.

Az 53/1959.az. könyvtári törvény - már m i n t íllami Műszaki Könyv-

TMT 16.érí. 5.szám 1969. május

tárat - a műszaki könyvtárhálózat országos módszertani központjává kych informací - Tudományos, Műszaki ás Gazdasági Információs Köz­

p o n t / s z e r v e z e t i egysége l e t t . / j h i t n i n T

A Szlovák Műszaki Könyvtár harminc éve. / / T r i d c a t1/ 30 r o k o v S l o v e n s k e j t e c h n i c k e j k n i i n l c e . / - ZIAK, I . = Technická k n i h o v n a , 12.k. 12.az. 1968. p.353-360.

A pozsonyi Slovenská technická k n i z n i c a /Szlovák Műszaki Könyv­

tár/ 30 éves fennállása a l a t t számos s z e r v e z e t i változást ért meg.

Ezek részben a felügyeleti szervek, részben a funkciók változásaival függtek össze.

1938-ban alapitották. Ekkor - funkciójának megfelelően - U s t r e d - ná k n i i n l c a S l o v e n s k e j v y s o k e j ákoly t e c h n i c k e j /Szlovák tüszaki Fő­

i s k o l a Központi Könyvtára/ néven s z e r e p e l t egészen 1947 októberéig.

Ezután kiiktatták a főiakolai szervezetből ós Szlovákia nyilvá­

nos műszaki könyvtárévá tették, s m i n t i l y e n egy évtizeden át üstred- ná technická k n i z n i c a /Központi Műszaki Könyvtár/ néven s z e r e p e l t . Fenntartó és felügyeleti szerve a r o v e r e n i c t v o ákolstva a o s v e t y /Ok­

tatás- és Művelődésügyi Megbízotti H i v a t a l / l e t t .

1952-ben megfelelő elhelyezéshez j u t o t t , általános és folyóirat­

olvasótermet r e n d e z e t t be. A következő évben kifejlesztették a könyv­

tár szakkatalógusát, és u j betűrendes katalógust kezdtek kiépíteni.

A könyvtár gyarapodási Jegyzékkel J e l e n t k e z e t t é3 berendezte fotóla­

boratóriumát. U ^ a n e k k o r kezdte gondozni a műszaki bibliográfia ü- 1955- b e n k i t e r j e s z t e t t e gyűjtőkörét a vállalati i r o d a l o m r a és a s z a k i r o d a l o m néhány további típusára. Fokozódó gyarapodásának és s z o l ­ gáltatásainak megfelelően, korszerűsítette raktárait és műszaki f e l ­ szerelését. 1958-ban - főként könyvtárközi kölcsönzési célokra - t e ­ lex-szolgálatot létesített. Megszervezte - az illetékes könyvkiadó vállalat támogatásával - a műszaki i r o d a l o m központi feldolgozását.

1959-ben a könyvtár fenntartását és főfslügyeletét a átátny v y - bor p r e r o z v o j vedy a t e c h n i k y /íllami Tudomány- és Műszaki F e j l e s z ­ tési Bizottság/, a későbbi ütátna k o m i s i a pre t e c h n i k u /íllami Müaza­

k l Bizottság/ v e t t e át, s azóta működik mai nevén. 1967 januárjától a könyvtár főfelügyeletét a Slovenská k o m i s i a p r e t e c h n i k u p r i SKR /a Szlovák Hemzeti Tanács m e l l e t t működő Szlovák Műszaki Bizottság/

g y a k o r o l j a .

A fenntartó éa a név megváltozása mögött funkcióváltozás áll. A 6 0 6/ 1 9 5 9 .s z . kormányhatározat értelmében a könyvtár az ország közpon­

t i tájékoztatási intézményeinek egyike l e t t . Ennek megfelelően elő k e l l e t t segítenie Szlovákia területén az információs központok kiépl-

57/09

gyét i s .

figyelőszolgálat

teáét, v a l a m i n t vállalnia k e l l e t t a műszaki s z a k i r o d a l m i tevékenység szlovákiai módszertani központjának a szerepét.

E minőségében számos képzési és továbbképzési formát honosított meg /ezeknek több m i n t 600 hallgatójuk v o l t / , f o k o z t a kiadványi tevé­

kenységét / l 9 5 9 óta 470 kiadványt publikált/ és instruáló-módszerta­

n i munkáját, növelte gyűjtőkörét /szabadalmak, találmányok, szabvá­

nyok/, t e c h n i k a i lehetőségeinek növekedésével párhuzamosan p e d i g t o ­ vább t e r j e s z t e t t e szolgáltatásait és a propagandamunkát. Megerősö­

dött a kutatómunka éa a könyvtár részvétele a nemzetközi egyesületek tevékenységében.

A Prédaedníctvo SNH /Szlovák Hemzeti Tanács Elnöksége/ 1967.évi májuB 17-í 9 6 . B Z. határozata u j psrspektivát n y i t a könyvtár előtt.

E határozat értelmében a 4 legnagyobb pozaonyi könyvtárból, azaz mű­

s z a k i vonatkozásban a Slovenská technická kniznioa-ból /Szlovák Műsza­

k i Könyvtár/, természet- ós társadalomtudományi vonatkozásban az U n i - verzitná kniinica-ból /Egyetemi Könyvtár/, közgazdasági és irányítá­

s i vonatkozásban az Üstredná ekonomická kniznica-öől /Központi Köz- azdasági Könyvtár/, v a l a m i n t tudományszervezési vonatkozásban az stredná k n i z n i c a SAV-ból /Szlovák Tudományos Akadémia Központi Könyv­

tára/ k i k e l l építeni Szlovákia információs központját.

A négy könyvtárnak a funkciókat ugy k e l l ellátnia, hogy közben továbbra i s m i n d e g y i k Önálló s z e r v e z e t i egység marad, de szoros ko­

operációt k e l l k i f e j t e n i e működésének valamennyi e d d i g i és Jövendőbe­

l i területén. Közös f e l a d a t u k a szlovák nemzeti szervek információval való ellátása. Az azonban még csak a közeljövőben dől e l , hogy ezeket az•információkat közvetlenül k i f o g j a s z e r v e z n i /lehetőségként f e l m e ­ rül: önálló tájékoztatási intézmény, a Szlovák Műszaki Könyvtár bázi­

sán létrehozott intézmény vagy közvetlenül a négy kooperáló könyvtár/.

A c i k k a továbbiakban közli a könyvtár működésének l e g f o n t o s a b b mutatóit. Minthogy a Technická knihovna 1963. évi 1 1 . számában már j e l e n t meg publikáció a könyvtár 1938-1963. évek közötti működéséről, a szerző ehelyütt csak az 1963 óta e l t e l t időszak mutatószámait köz-

1 1 • / P u t a l a T./

58/69 378.662(007-681.3 Diplomás mérnök az i n f o r m a t o r l k a szakon. / D i p l . - I n g . im Pach

" I n f o r m a t o r i k " . / = Hochs'chul-Uién3t, 21.k. 22.sz. 1968.nov.22. p.3- A szárnitástschnlka és annak alkalmazása a tudományos és műszaki szakterületeksn az utolsó 15 évben egyre fontosabbá vált. Az a d a t f e l ­ dolgozó berendezések és tájékoztatási r e n d s z e r e k tervezésének szüksé­

gessége u j hivatást h i v o t t létre: a rendszertervező mérnökét. Az i ¬ l y e n t i p u s u mérnökök iránt az igény i g e n nagy. Az IISZK-ban a Bundea- m i n i s t e r i u m für w i s s e n s c h a f t l i c h e Forschung /Tudományos Kutatási M i ­ nisztérium/ elsősorban érdekelt e szakemberek kiképzésében. Az Igé­

n y e k e t figyelembevéve a TH Darmstadt F a k u l t a t E l e k t r o t e c h n l k /Darm- s t a d t i Műszaki E g ye t e n i E l e k t r o t e c h n i k a i Kara/ elhatározta, hogy még

TMT 16.irt. 5.szán 1969. mája*

ebben a szemeszterben megkezdi a rendazerelemzők, tervezők oktatását.

Az u j szak elnevezése: i n f o r m a t i k a . A tanulmányok befejezése után a hallgatók mérnöki diplomát nyernek.

Az elsői i d e i g l e n e s tanmenetet később feltétlenül egy elmélyül­

tebb képzési rendszernek k e l l követnie. Az elkövetkező évek tantervé­

nek középpontjában az adatfeldolgozó technikának, a programozásnak, a m a t e m a t i k a i alapoknak és logikának, a rendszerelemzésnek, az a u t o ­ matizálás elméletének k e l l majd állnia. Távlatban mindehhez még u j tanszékek felállítása t a r t o z i k , és o l y a n computerek beszerzése, ame­

l y e k az oktatás és a tájékoztatási szakemberek képzése szolgálatába állnak. J e l e n l e g azonban a Kar vezetői a z t vizsgálják, hogy e f e l e ­ lősségteljes oktatást egyelőre a F a k u l t a t M a t h e m a t i k / P h y a i k - k e l A!a- t e m a t i k a / P i z l k a Kar/ közösen végezzék. /"zecesváry I '

59/69

Oj műszaki-tudományos propaganda központ. /Kovüj c e n t r naucsno- t e h n i c s e s z k o j propagandü./ - SZKIHNOV, Sz.A. = Sztandartü i Kacsesz- t v o , 1968. l . s z . p.83-84.

Moszkvában a népgazdasági kiállítás területén a "Szovjetunió szabványai" elnevezésű p a v i l o n b a n a kiállított anyag b e m u t a t j a a szabványosítás hatékonyságét, a gépek és készülékeit szabvány-alkat­

részekből való összeállítási módszerét,' a gépgyártás területén a l ­ k a l m a z o t t technológiai eljárások tipizálását, a termékek állami m i ­ nőségellenőrzését s t b . - t . A p a v i l o n , amely műszaki-tudományos szab­

ványosítási propaganda központ, rendszeresen szervez találkozókat t u ­ dósokkal; szemináriumokat, konzultációkat, ismeretterjesztő filmvetí­

téseket. A központ felvilágosítást ad a h a z a i és külföldi szabványok­

ról, tájékoztat a szabványosítás és mérésügy irodalmáról. A látoga­

tók körében nagy érdeklődést k e l t e n e k az i t t elhangzó előadások, k központ nagy f i g y e l m e t fordít a szabványosítás és mérésügy területén dolgozó szakemberek képzésére i s . /Szán+Ó P '

60/69

A vezetők informálása. / I n f o r m a c e pro fízení./ - BANYCH, L. = Metodika a t e c h n i k a informací, 10.k. 4.az. 1968. p.11-25-

Az információ minden társadalomban az emberi együttmiikidés elő­

feltétele. Ahol ez az előfeltétel n i n c s meg egészen, problémák k e l e t ­ keznek az együttélésben. E megállapítás különösen érvényes a vállala­

t o k r a , a h o l az emberek meghatározott társadalmi cél elérése, a d o t t f e l a d a t o k teljesítése érdekében tevékenykednek, mégpedig a z z a l az i ¬ génnyel, hogy a f e l a d a t o k megoldása közben a legoptimálisabban hasz­

nosítsák a termelőeszközöket és az emberi munkát, javítsák a gyárt­

mányok minőségét, i l l e t v e u j gyártmányok előállítására térjenek át, hogy alkotó módon a bekövetkező változásokhoz igazítsák termelő f e l ­ a d a t a l k a t .

Figyeliszolgálat

Az információ - a legszélesebb értelemben - az egy-egy területen dolgozó emberek tájékoztatása, felvilágosítása. Egy s z e r v e z e t és az irányítás szempontjából pedig az értesüléseknek az a rendszere, a¬

melynek célja, hogy cselekvési folyamatokat létrehozó reakciókat i ¬ dézzen elő. A megfelelő minőségű és mennyiségű információtól közvet­

lenül függ a különféle tervek realizálása, a vállalat valamennyi t e r ­ melő folyamatának működése, a beosztottak és a munkatársak tevékeny­

sége, a kollektív munka minősége.

A vállalat szempontjából - formájától függetlenül - minden, a dolgozókkal közölt adat információnak számit. Minőségüket az határoz­

za meg, hogy világosan informálnak-e a vállalat céljairól, és milyen mértékben t e s z i k lehetővé az o t t dolgozók számára a vállalati célok­

nak megfelelő döntéseket és cselekvéseket. Ez a körülmény feltétele­

z i , hogy a dolgozók alávetik magukat a vállalat társadalmi céljának, tevékenységüket t e r v s z e r i n t alakítják, és megtalálják a munkatársak­

k a l való együttműködés célravezető módját.

A világhírű vállalatok döntő többsége az információknak p r i v i l e ­ gizált h e l y e t b i z t o s i t , nyersanyagnak vagy félkész terméknek t e k i n t i , s i g y vásárolja, f e l d o l g o z z a és termékeivel együtt készáruként a d j a e l Őket. Egy korszerű vállalat csak i l y módon tud kellő gyorsasággal reagálni a sokasodó külső Impulzusokra.

J e l e n l e g - az informáltság tekintetében - azok vannak a legjobb helyzetben, a k i k az információkat gyűjtik, t e r m e l i k és továbbítják, tehát a mérnök-tanácsadók, a piackutatók, a szociális és j o g i tanáca- adők s t b . Azért szakemberek, mert információkkal rendelkeznek. E z z e l szemben a vezetők gyakran - időhiány m i a t t - nincsenek megfelelően informálva.

A vállalatok információs technikája és a vezetők döntési p o l i t i ­ kája szorosan összefügg egymással. Ebben az összefüggésben.átmeneti állapotok uralkodnak. A korszerűsödés csak egy-egy vállalat céljai­

nak pontos ismeretében mehet végbe, bár az már bizonyos, hogy az egy­

szerű, i l l e t v e e l a v u l t módon előkészített információk alapján nem l e ­ het dönteni.

A feldolgozandó információk mennyiségének növekedése a f e l d o l g o ­ zás automatizálásának irányába mutat. A computer - jól előkészített programokkal - számos g y a k o r l a t i problémát valóban meg tud oldani, de hogy a gépi feldolgozás hatékony és gazdaságos legyen, ahhoz az információk integrálásáról i s gondoskodni k e l l . S ennek megvalósítá­

s a nem könnyű f e l a d a t . Az integrálás előfeltételeként gondosan k e l l tanulmányozni a s z e r v e z e t e t , majd olyanná tenni, amelyben az Informá­

ciók - formális és nem formális csatornákon való, fentről lefelé és lentről felfelé történő - áramlása biztosítja a vállalat működésének irányítását. Has megfogalmazásban ez a z t j e l e n t i , hogy a s z e r v e z e t e t irányítási és döntési s z i n t e k r e k e l l bontani, a egyebek közt az auto­

matizálás által i s megnövelt közös információs alapból az egyes s z i n ­ tekre csak azokat az információkat k e l l továbbítani, amelyek o t t a- lapvetőek, szükségesek és megfelelőek.

/ F u t a l a ~,/

oOo