Beszámoló a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról

(1)

BESZÁMOLÓ

A STATISZTIKÁRÓL SZÓLÓ 1973. ÉVl V. TÖRVÉNY EDDlGl VÉGREHAJTÁSÁRÓD

A gazdaság intenziv fejlődésének szakaszában a vezetésnek—irányitősnak a

megsokszorozódott, bonyolult feladatok megoldásához. a döntések előkészítéséhez

mennyiségileg több és minőségileg gazdagabb tartalmú információkra. adatokra van szüksége. Jelentősen megnövekedtek a követelmények az állami statisztikával szemben. Ez tette időszerűvé az állami statisztikai tevékenység újraszabályozását, a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény létrehozását.

E kerettörvény az állami statisztika minden lényeges kérdésében tartósan érvé- nyes elveket rögzít. ugyanakkor lehetővé teszi az adott társadalmi—gazdasági köve-

telményekhez való folyamatos, rugalmas alkalmazkodást.

A törvény alapvető vonása az állami statisztika egységes rendszerének a létre- hozása, amelynek érdekében a társadalmi—gazdasági statisztikai megfigyelést és elemzést egyrészt a rendszerben részt vevő szervek közötti munkamegosztás, más-

részt az állami statisztika integrációjának jegyében szabályozza.

Az állami statisztika egységes rendszere két alapvető részből áll:

a) a Központi Statisztikai Hivatal által ellátott —— elsősorban a vezető párt- és állami szervek tájékoztatását szolgáló - központi állami statisztikából és

b) a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és tanácsok által ellátott — elsősorban saját feladataik megoldásához szükséges — ágazati, funkcionális és területi állami statiszti—

kób'ól, melyet a törvény összefoglalóan igazgatási statisztikának nevez.

Az állami statisztikai rendszer racionális működéséért alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal felelős. A Központi Statisztikai Hivatal ezt a felelősséget. illetőleg az ebből származtatott jogokat és kötelezettségeket szolgálatnak, az államigazga- tási szolgálat részének tekinti.

A törvény meghatározza a különböző statisztikai tevékenységek összehangolá- sának körét és az ezzel összefüggő hatásköröket is. Az összehangolás igy kiterjed a statisztikai munka valamennyi fázisára: az adatgyűjtésre, —feldolgozásra, -táro-

lásra. -közlésre (tájékoztatásra) egyaránt.

A statisztikai törvényben és a végrehajtása tárgyában kiadott 27/1973. (X. 12.) MT számú rendeletben meghatározott feladatok hosszú távra szólnak és folyama—

tos munkát igényelnek. A törvényi szabályozás óta azonban már nyolc esztendő telt

el, s ez indokolja, hogy a statisztikai törvény végrehajtásáról, az elért eredményekről

és a felmerült problémákról, a fejlődést gátló tényezőkről beszámoljunk.

' Az Országgyűlés 1981. június 25—26—án tartott nyári ülésszakára benyújtott anyag (..A Központi Sta- tisztikai Hivatal kiadványai 1980-ban és 1981. l. negyedévében" és ,,A statisztikai tevékenységekkel kapcsa-

iatos jogszabályok és egyéb intézkedések" c. mellékletek nélkül).

(2)

A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 961

A beszámolási időszak tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy az ál—

iami statisztikai munkában következetesen megvalósultak a statisztikai törvényben

meghatározott fő célkitűzések. lgy:

—- a vezetés minden szintje számára a döntéselőkészítéshez, a tudományos kutatás elő- segítéséhez, a közvélemény tájékoztatásához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez a

megbízható statisztikai adatok kellő időben alapvetően rendelkezésre állnak:

—— a népgazdaság erőforrásainak gazdaságos felhasználása, az adatszolgáltatók feles- ieges terhelésének elkerülése, az adatgyűjtések ésszerű körre korlátozása, az indokolatlanul párhuzamos vagy szakszerűtlen statisztikai tevékenységek visszaszorítása érdekében megfelelő

jogszabályokat hoztak;

—— a statisztika hatékony működése érdekében a gazdasági és társadalmi követelmé- nyekkel összhangban kidolgozásra kerültek az egységes statisztikai fogalmak, osztályozások, számjelek és módszerek;

—- megfelelő intézkedések történtek az egyre jelentősebb szerepet játszó számítástech- nika hatékony alkalmazására a statisztikai tevékenységben.

A következőkben a statisztikai törvény eddigi végrehajtását a statisztikai tevé—

kenységek folyamatában tekintjük át.

!. A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS

Az állami statisztika a társadalom és a gazdaság sokoldalú megismeréséhez, az állam vezetéséhez, a tervgazdálkodáshoz korszerű, tudományos módszerek alkal- mazásával folyamatos. hatékonyan felhasználható tájékoztatást ad. Fontos feladata, hogy a tudományok műveléséhez statisztikai adatokat szolgáltasson, és a gazdaság és a társadalom helyzetéről, fejlődéséről szóló statisztikai adatokkal a közvéleményt

rendszeresen tájékoztassa. '

A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak számos eseménye alátámasztja a törvényben megfogalmazott feladatok fontosságát és időszerűségét.

— A világgazdaságban 1973—at követően olyan jellegű változások következtek be, amelyek jelentősen módosították országunk fejlődésének feltételeit is. Ezeknek a változásoknak, különösen pedig a változások Magyarországra gyakorolt hatásá—

nak feltárása és elemzése az ország irányítása szempontjából elengedhetetlen, és ebben a munkában súlyos kötelezettségek hárulnak a statisztikára.

— A gazdaság és a társadalom mennyiségi és különösen minőségi fejlődésének mind meghatározóbb tényezője a tudomány legújabb eredményeinek felhasználása a mindennapi életben. Ezért fokozódnak a követelmények () statisztikával szemben a tudományok — mindenekelőtt a társadalom— és gazdaságtudományok -—— művelé—

séhez szükséges adatszolgáltatásban.

— Az elmúlt években tovább fejlődött hazánkban a szocialista demokrácia. ez igényli a dolgozók jobb tájékoztatását. Ebben fontos szerepe van a társadalmi—

gazdasági folyamokat visszatükröző adatok széles körű terjesztésének is.

Az állami statisztika a törvényben rögzített tájékoztatási kötelezettségeinek alap- vetően eleget tesz. Az operatív gazdaságirányítás számára rendszeresen, havonta ké—

.szül összefoglaló statisztikai tájékoztatás, amely a fő termelőágazatok termelésének és értékesítésének alakulását, létszámhelyzetét és kereseti viszonyait, (: különböző döntési kategóriákba tartozó beruházásokat, a lakosság pénzbevételeit és azok fel- használását, valamint a külkereskedelmi forgalom, árak és egyenleg adatait tartal- :mazza. Ezeknek az évközi fő gazdasági mutatószámoknak figyelemmel kísérésével megállapítható, hogy: a gazdasági folyamatok —- írányukat, jellegüket és mértékű—

ket tekintve —— megfelelnek—e (: gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, a népgazdasági

*terv irányvonalának, hol, milyen eltérés tapasztalható a tervezett fejlődéstől.

2 Statisztikai Szemle

(3)

962 A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

Az állami vezetés számára készülő rendszeres tájékoztatás mellett ugyancsak elsősorban az irányítást és a döntéshozatalt segítik azok az eseti tájékoztatók, amelyek egy-egy fontos témáról —- például a tőkés export tényezőiről, a munkaerőmoz- gás irányáról. a műszakpótlék-rendezés hatásáról -— tartalmaznak statisztikai adatokat és elemzéseket.

A nagyszámú statisztikai kiadvány túlnyomó része -— a tapasztalatok szerint — alkalmas arra, hogy biztosítsa a tervező szervek számára a népgazdasági tervek megalapozásához, a döntések előkészítéséhez és a döntések megvalósulásának elemzéséhez szükséges adatokat.

A statisztikai adatok, táblázatok közzététele mellett. a statisztikai tájékoztatás keretében készülnek gazdaságstatisztikai és társadalomstatisztikai elemzések is, a gazdaságirányítás, a tudományos kutatás, valamint a népgazdasági tervezés cél- jára. ilyen elemzések készültek az utóbbi években — többek között —— az életszinvo—

nal alakulásáról az elmúlt 20 évben, a gazdasági hatékonyságról, az energiagaz—

dálkodásról. a társadalmi mobilitásról. a házas nők termékenységéről és más fontos kérdésekről.

A közvélemény tájékoztatását szolgálják az olyan összefoglaló jellegű statisztikai kiadványok, mint a Statisztikai Évkönyv és a Magyar Statisztikai Zsebkönyv, amelyek több ezer. illetőleg több tízezer példányban jelennek meg. Készülnek szélesebb körű tájékoztatást szolgáló szöveges—grafikonos kiadványok is bizonyos alkalmak-

ra (például a felszabadulás 35. évfordulója alkalmából a ,,Magyarország társadal—

ma és gazdasága. 1945—1980"). illetőleg fontos témákról (például az ENSZ által meghirdetett akció keretében ,,A nemzetközi gyermekév" c. kiadvány). A statisztikai tájékoztatás a napi sajtóban is helyet kap. egyrészt hivatalos statisztikai közlemé- nyek vagy egyéb, statisztikai adatokon alapuló hivatalos megnyilatkozások útján.

másrészt a különböző társadalmi—gazdasági kérdések tárgyalásának statisztikai ada-

tokkal való megalapozása. illusztrálása révén.

A tájékoztatás valamennyi fő irányában különösen fontos a törvénynek az az előírása, hogy a statisztikai tevékenységet a központi állami és az igazgatási sta- tisztikában azonos elvek alapján kell végezni. Csak ez biztosíthatja, hogy a sta—

tisztikai adatokat közlő különböző szervek ugyanarról a jelenségről, ugyanabban az összefüggésben ugyanazt mondják. logos követelmény a statisztikai tájékoztatással szemben az, hogy egyrészt az arra illetékesek rendelkezésére bocsássa az adatokat úgy, hogy fontos területek ne maradjanak ki a tájékoztatásból, másrészt pedig el- kerülje a felesleges párhuzamosságokat, ugyanazoknak az adatoknak gyakori és

indokolatlan ismétlését.

E feladatok megoldását segítik elő azok az irányelvek, amelyeket a Statisztikai Koordinációs Bizottság fogadott el az állami statisztika egységes rendszerében tör—

ténő tájékoztatási tevékenység összehangolásához.

Az irányelvek leszögezik, hogy a statisztikai tájékoztatás nem kizárólagos joga sem a központi, sem az igazgatási statisztikának. A kialakult munkamegosztás sze—

rint, a törvény szellemének és a gyakorlati lehetőségeknek megfelelően a központi statisztikai szolgálat feladata elsősorban a népgazdasági szintű tájékoztatás. Az igazgatási statisztika tájékoztatása pedig főleg az ágazati és szakmai irányítás fe—

lelősségi körébe tartozó területekre, kérdésekre terjed ki. Mind a központi. mind az

igazgatási statisztika tájékoztatási tevékenységéhez kölcsönösen felhasználja a köz—

ponti, illetőleg az igazgatási adatgyűjtések információs anyagait. Az irányelvek tar—

talmazzák azokat a legfontosabb feltételeket is, amelyeknek figyelembevétele szük—

séges ahhoz, hogy a tájékoztatási tevékenység azonos elvek alapján történjék. Az összehangolt statisztikai tájékoztatás alapvető feltétele, hogy a különböző mutató—

(4)

A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

963

számokat egységes módszertani elvek szerint számítsák, hogy a közlésekben egysé- ges fogalmakat. osztályozásokat. névjegyzékeket használjanak, hogy az összevont és a részletező mutatószámok között biztosítva legyen a teljes megfelelés stb. Az

irányelvekben foglaltak jó alapot adnak a központi és az igazgatási statisztika

tájékoztatási tevékenységének összehangoltabbá tételéhez, következetes gyakorlati

érvényesitésükhöz azonban még további munka szükséges.

*

A statisztikai tájékoztatás színvonalának állandó emelése, időszerűségének és az információs igényekhez való alkalmazkodóképességének növelése megkívánja a

statisztikai vizsgálati és elemzési módszerek folyamatos fejlesztését.

Ez összetett követelmény, amely magában foglalja

— a gazdasági és a társadalmi folyamatok egyre mélyrehatóbb és az új jelenségeket is idejekorán érzékelő megfigyelését.

—— olyan közgazdasági elemző módszerek. korszerű statisztikai vizsgálati eljárások alkal—

mazását, amelyek a gazdasági és társadalmi változások bemutatásán túlmenően az ezek közötti kapcsolatok, összefüggések, illetőleg az alakulásukra ható tényezők feltárására, ese—

tenként pedig a további változások irányának előrejelzésére is alkalmasak.

A párt- és állami vezetés döntéseinek előkészítéséhez. a népgazdasági tervek megalapozásához a gazdaságstotisztikai adatgyűjtések és feldolgozások terén el- sősorban olyan fejlesztések váltak szükségessé, amelyek a gazdasági események és folyamatok minőségi tényezőinek fokozottabb kifejezésre juttatására is alkalmasak.

Ez — többek között — a termelés és az értékesítés, illetőleg a beruházások struktú- rájának a hatékonysági követelményekkel összekapcsolt vizsgálatát helyezte előtérbe mind a központi, mind az igazgatási statisztikában. A népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyi helyzetének javítása, az importterhek mérséklése céljából kiemelt fontos—

ságúvá vált elsősorban az energiagazdálkodásban — és az anyaggazdálkodás egyéb területein is -— a mozgósítható tartalékok feltárása. A munkaerőforrások szűkülésével kapcsolatban megkülönböztetett figyelmet igényel a népgazdasági szempontból indokolt képzettségi, foglalkoztatási igények és a munkaerő elhelyezkedésének össz- hangja. illetőleg az utóbbi létrehozásához szükséges munkaerőmozgás irányainak

megállapitása.

Lényeges módszertani feladat a népgazdaság pénzügyi helyzetének átfogó elemzéséhez szükséges feltételek megteremtése. Ezen belül a jövedelmek képződé- sének és újraelosztásának nyomon követése. a fejlesztésre fordítható eszközök és a tényleges szükségletek egybevetése vált különösen időszerű vizsgálati témává. Fon- tos közgazdasági funkciót tölt be a gazdasági szabályozórendszer főbb elemeinek, ezek gyakorlatban érvényesülő hatásmechanizmusának elemzése. Az értékfolyama—

tok befolyásolásában játszott alapvető szerepének megfelelően nőtt a népgazda—

ság különböző — termelői. forgalmi, fogyasztói — szféráit átfogó árstatisztikai meg- figyelések jelentősége is.

A gazdasági és a társadalmi folyamatok új elemeinek megismerése szüksé—

gessé tette újabb megfigyelési területek bekapcsolását az állami statisztika egysé- ges rendszerébe, így például a környezetstatisztika rendszerének kialakítását.

A műszaki fejlődés világszerte gyorsuló üteme hazánkban is parancsoló igény—

nyel vetette fel a licenc. valamint a know-how vásárlások és hasznosításuk országos szintű áttekintését szolgáló statisztikai megfigyelés megszervezését. A szerkezetvizs- gálatok számára fontos információkat ad az ipari termékek korszerűségét tükröző adatgyűjtés is.

2*

(5)

964 A STATISZTIKA! TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

A lakossági ellátás lényeges tényezője a szolgáltatásokra vonatkozó igények

kielégítése, az ezzel foglalkozó hálózat fejlesztése. Ennek -— az életszínvonal és az

életkörülmények alakulása szempontjából is nagy fontosságú - problémakörnek a vizsgálatát, valamint népgazdasági szintű tervezésének fejlesztését biztosítja a fo—

gyasztói szolgáltatások átfogó statisztikai rendszerének lérehozása.

A társadalomstatísztika fokozatosan kiterjesztette megfigyeléseinek körét a tár—

sadalmi jelenségek és folyamatok korábban nem figyelt területeire. Ennek alapján állnak rendelkezésre részletes információk az életkörülmények számos eleméről, a lakásviszonyokról és a lakáshoz jutás különböző jellemzőiről. a lakosság időmér—

legéről, a népesség egészségi állapotáról, egyes rétegek, például a nyugdíjasok, a fiatal házasok sajátos problémáiról.

A társadalmi—gazdasági jelenségek kölcsönhatásának felismerése nyomán a tematikus fejlesztés mellett alapvető követelmény olyan kutatások végzése is, amelyek a két szférára irányuló vizsgálatok összekapcsolását segítik elő. lgy a társa- dalmi folyamatok elemzésekor is messzemenően figyelembe veszik a gazdasági fej—

lődés hatásait, mint például a társadalmi mobilitás vizsgálatakor a gazdasági és foglalkozási szerkezet átalakulásának szerepét, vagy az időmérleg elemzése során az életszínvonal emelkedésének és az infrastruktúra fejlődésének hatását. Hasonló—

képpen a gazdasági szféra egyes részterületeiről készülő elemzések is egyre inkább a társadalmi—gazdasági folyamatok összességébe, teljes belső kapcsolatrendszeré—

be illeszkedve mutatják be az egyes ágazatok helyzetét, fejlődését.

A népgazdasági tervek kialakítási folyamatában jól hasznosulnak a rendszeresen készülő gazdasági előrejelzések, amelyek összeállításánál sokoldalúan alkal—

mazzák a korszerű konjunktúrakutatási eljárásokat, a közvetlen gazdasági informá—

ciógyűjtés eredményeit. Úgyszintén széles körben kerülnek — mind tervezési, mind közgazdasági elemzési célokra —- felhasználásra az ágazati kapcsolati mérlegek s az ezeken alapuló ráfordításhatékonysági számítások.

A korszerű statisztikai eljárások között megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az ún. reprezentatív (képviseleti mintán alapuló) adatfelvételek. Ezek minél széle—

sebb körű alkalmazása az adatszolgáltatók terheinek mérséklése, az adatfelvételi költségekkel való takarékoskodás és a feldolgozások meggyorsítása szempontjából egyaránt kívánatos.

A reprezentatív adatfelvételek között különleges helyet foglalnak el a Központi Statisztikai Hivatal által 1975—ben létrehozott Egységes Lakossági Adatfelvételi Rend-

szer (ELAR) keretében végrehajtott adatgyűjtések. Ez az ország egész területén el- osztott mintavételi eljáráson alapuló rendszer kiterjed a munkaerő-vizsgálatra, a

háztartásstatisztikára, valamint egyéb olyan lakossági felvételekre, amelyeknek ada-

tait a vállalati, az intézményi adatszolgáltatások nem produkálhatják.

Az ELAR—minta ez idő szerint nem alkalmas a megyénkénti vagy tájegységen- kénti viszonyok jellemzésére. További alapos vizsgálatok szükségesek ahhoz. hogy ez a mintavételes adatfelvételi rendszer az ilyen irányú igények kielégítését is lehetővé

tegye.

A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai módszertan továbbfejlesztése, a korszerű módszerek alkalmazásának elősegítése érdekében a hazai közgazdasági—

statisztikai kutatások eredményeinek hasznosítása mellett rendszeresen figyelemmel kíséri az új nemzetközi eljárásokat, valamint a külföldi szakirodalomban közzétett elméleti és gyakorlati módszereket, és azokat kiadványaiban, tudományos folyó—

irataiban közkinccsé teszi.

(6)

A STATISZTiKAi TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 965

A statisztikai törvény elfogadása óta eltelt nyolc év alatt a Központi Statisztikai Hivatal széles körű nemzetközi kapcsolatait is a törvényben meghatározott célok megvalósításának szolgálatába állította. A cél kettős volt: egyfelől felhasználni a különböző nemzetközi ajánlásokat egységes módszertanon alapuló egységes statisztikai, fogalmi és osztályozási rendszer kialakítására. adaptálni fejlett statisztikai módszereket. másfelől hangot adni a különböző nemzetközi fórumokon a magyar gyakorlatnak, ismertetni a magyar tapasztalatokat és eredményeket. A Hivatal részt vett különböző mind gyakorlati, mind tudományos szempontból nagyfontosságú két—

és sokoldalú nemzetközi összehasonlításokban. melyek közül egyeseknek kezdemé- nyezője is volt.

A nemzetközi statisztikai munka szempontjából a magyar statisztika alapvető érdekei a KGST Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottságához, az ott folyó mód- szertani munkához fűződnek. A magyar részvétel egységességét szolgálja, hogy a Statisztikai Állandó Kormánybizottságban részt vesz az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank képviselője is.

A különböző statisztikai rendszerek közelítésén munkálkodik az ENSZ és az ENSZ szakosított szerveinek statisztikai apparátusa is. A magyar statisztikai szol—

gálat megbecsülését, e nemzetközi szervezetekben kifejtett tevékenységének elisme—

rését jelzi. hogy hazánk már másodízben tagja az elméleti és gyakorlati statisztikai munkát alapvetően meghatározó két ENSZ bizottságnak, a Statisztikai Bizottság- nak és a Népesedési Bizottságnak. E bizottságok világszintű ajánlásokat dolgoznak ki, és a statisztika sajátos eszközeivel segítik az ENSZ nagy világprogramjait, mint például a környezetvédelmi és az energiagazdálkodási programokat. Hazánk e cé- lok megvalósítása érdekében tevékeny részt vállal nemcsak e két bizottság munká- jában, hanem az Európai Gazdasági Bizottság statisztikai munkájában is.

Munkaterven alapuló szoros együttműködést tart fenn a Központi Statisztikai Hivatal a szocialista országok statisztikai hivatalaival. elsősorban két- és többol—

dalú statisztikai összehasonlítások elvégzésére, illetőleg módszertani tapasztalatok

cseréjére. E kapcsolatok keretében elméleti. módszertani és technikai segítséget nyújt

a szocialista utat választott felszabadult országoknak, a Mongol Népköztársaság.

a Kubai Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság statisztikai szolgála- tának, valamint az ENSZ—programok végrehajtására más fejlődő országoknak is.

Néhány témában együttműködik a Hivatal — kétoldalú kapcsolatok alapján —— egyes fejlett tőkés országok (Ausztria. Franciaország, Svédország, Finnország, Kanada) statisztikai hivatalaival.

ll. A STATISZTIKA! ADATGYÚJTÉS

Az 1973. évi statisztikai törvény végrehajtása során jelentős lépés volt az adat—

gyűjtési rendszer felülvizsgálata a központi és az igazgatási statisztika területén.

Az egyszerűsítési és ésszerűsítési munka kiindulópontja az volt, hogy a felül- vizsgálat során végrehajtott változtatások nem veszélyeztethetik a vezető szervek in—

formációigényének kielégítését, sőt lehetővé kell tenniük a tájékoztatás színvonalá—

nak emelését, gyorsaságának fokozását, a társadalmi—gazdasági folyamatok, jelen- ségek sokoldalúbb elemzését a nélkülözhető adatgyűjtések megszüntetése, az adat- szolgáltatók körének és az adatgyűjtések gyakoriságának csökkentése. az adatfel- dolgozás ésszerűsítése mellett.

A felülvizsgálatot a Központi Statisztikai Hivatal a társszervekkel egyetértés—

ben és velük együtműködve hajtotta végre. A sokoldalú egyeztető munka eredmé-

(7)

966 A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

nyeként ésszerűbbé vált a központi és az igazgatási statisztika közötti munkameg- osztás, csökkent a párhuzamos adatgyűjtések száma, módosult a statisztikai adatok áramlásának útja.

Az igazgatási statisztika rendszerében tartozó több minisztérium és országos hatáskörű szerv már szabályozta ágazata statisztikai feladatait és tevékenységét.

Hivatalos közlönyeikben évenként közzéteszik az ágazati statisztika adatgyűjtési rendszerét, ami a tájékoztatást és a szervezettséget egyaránt jól szolgálja.

A tanácsi statisztika szabályozása még az 1973. évi törvényt megelőzően meg—

történt. megszabva a statisztikai és a tanácsi apparátus együttműködésének és mun- kamegosztásának kereteit. Ez a szabályozás a statisztikai törvény hatálybalépését követően is időtállónak és helyesnek bizonyult. és alapvetően máig is ésszerűen ad- ja meg a területi statisztika szervezeti hátterét.

Az említett felülvizsgálattal a racionalizálás munkáját természetesen nem te—

kinthetjük befejezettnek. A minisztériumoknak és a Központi Statisztikai Hivatalnak együttműködve továbbra is elemezniük kell az adatgyűjtésekkel kapcsolatos tapasz—

talatokat, az összehangolás további lehetőségeit. Erre azért is szükség van. mert az eddigi felülvizsgálatok során a nyilvánvalóan indokolatlan vagy párhuzamos adatgyűjtések többségét sikerült ugyan megszüntetni, de az a körülmény, hogy egy- egy adatgyűjtés szükségessége nem vitatható, még nem jelenti azt, hogy részkérdé—

sek (mutatók) esetében is hasonló lenne a helyzet.

Az adatgyűjtési rendszer további vizsgálata, finomítása során több figyelmet kell fordítani arra, hogy az indokolatlan részkérdések is kiküszöbölhetők legyenek. Mel- lőzni kell például az olyan mutatószámok bekérését, amelyek a feldolgozás során kiszámíthatók. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a bizonylati alátámasztás megfelelő legyen. Tovább kell lépni a még meglevő párhuzamosságok felszámolá—

sa tekintetében is. elsősmban az érdekeltek közötti közvetlen adatcserék fokozásá—

val.

Önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztika

A statisztikai törvény az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztika fogal—

mának bevezetésével lehetőséget biztosított arra, hogy az állami statisztika egysé—

ges rendszerébe nem tartozó szervek is jogszerűen hozzájuthassanak mindazon in- formációkhoz, amelyek munkájukhoz szükségesek, de amelyek az állami statisztika

egységes rendszerében nem állnak rendelkezésükre. "_

Az a tény, hogy az önkéntességi alapon szervezett adatgyűjtés esetében a meg- kérdezett szerv vagy személy megtagadhatja az adatszolgáltatást, a válaszadást.

védi a jogi és a magánszemélyeket a felesleges zaklatásoktól.

Az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtésekre vonatkozó eljárási szabályozás egy oldalról széles körben lehetővé tette a szükséges információkhoz való hozzájutást. más oldalról az adatgyűjtési tervezeteknek a felettes szervekhez történő előzetes bemutatása révén a törvényben megfogalmazott szakszerűségt kö—

vetelmény ellenőrzésének lehetőségét biztosítja.

Az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtések rendszerének a fenn—

tartása továbbra is indokolt, a jogszabályok módosítása nem szükséges. Szükség van viszont a jogi rendelkezések fokozottabb betartására és betartatására, a bemu—

tatott tervezetek gondosabb szakmai felülvizsgálatára, az önkéntes alapon végre- hajtható adatgyűjtések jogi feltételeinek széles körű megismertetésére az érdekelt állami statisztikai szervek részéről. és indokolt esetben a szabálytalanul eljáró szerv—

vel szemben a felelősségre vonásnak sem szabad elmaradnia.

(8)

A STATlSZTlKAl ; TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 967

Ellenőrzés

Az 1973. évi V. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 27/1973. (X. 12.) MT szá-

mú rendelet részletesen meghatározta a Központi Statisztikai Hivatal minta statisz—

tikai tevékenységek szakmai irányítását ellátó országos hatáskörű szerv feladatait a statisztikai tevékenységek ellenőrzésében. A Hivatalnak egyrészt biztosítania kell a központi állami statisztika keretében begyűjtött adatok tartalmi megbízhatóságát, másrészt vizsgálnia kell az igazgatási statisztikai tevékenységet végző szerveknél a statisztikai törvény rendelkezéseinek végrehajtását, a begyűjtött adatok tartalmi egy—

ségességét, az alkalmazott módszerek, osztályozások, számjelek tekintetében a köz-

ponti állami statisztikával való azonosságát.

Az utóbbi években előtérbe kerültek a statisztikai tevékenység egészét átfogó, értékelő vizsgálatok. Az ellenőrzés a szükségnek megfelelően, más szervekkel közö—

sen történik. A vállalatoknál, intézményeknél általában 3—4 évenként kerül sor a statisztikai tevékenység felülvizsgálatára.

Az ellenőrzések azt mutatják, hogy az összesített adatok megfelelő pontosságú- ak, az adatszolgáltatási hibák nagyságrendileg nem jelentősek. A hibák többsége abból ered, hogy az adatszolgáltatók egy része nem tanulmányozza, ezért nem is—

meri kellően a kérdőívek kitöltéséhez adott szakmai utasításokat, de sok hiba lor—

rása az is, hogy a vállalatoknál, szövetkezeteknél nem megoldott az adatok egysé- ges nyilvántartása és az alapbizonylatok kezelése. E téren előrelépés az egységes munkaügyi statisztikai megfigyeléshez kidolgozott és elrendelt egységes munkaügyi alapnyilvántartási rendszer.

A tapasztalt hibák nagyobb részben a szövetkezeti szektorban fordulnak elő.

Bár az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó igazgatási szervek felelőssé—

ge kiterjed az ágazati felelősségi körükbe tartozó, de más állami szerv felügyelete alá rendelt gazdálkodó szervezetek — köztük a szövetkezetek — statisztikai tevékeny- ségének ellenőrzésére is. ezt a hatáskört a gyakorlatban következetesebben kell ér- vényesíteni.

Az átfogó ellenőrzések vizsgálják egy—egy minisztériumnál. országos hatáskörű szervnél, fővárosi, megyei tanácsnál a statisztikai adatgyűjtési feldolgozási. tájékoz- tatási tevékenységet és a számítástechnika alkalmazását. A vizsgálatok tapasztala- tairól a szerv vezetője tájékoztatást kap.

Az ellenőrzések nyomán az utóbbi években javult a statisztikai munka színvo- nala. Az igazgatási statisztika területén a statisztikai törvény követelményeinek meg- felelőbb tevékenység bontakozott ki. Az igazgatási statisztikai tevékenység tárcák

részéről történő ellenőrzésében azonban még kezdetiek az eredmények.

Az adatszolgáltatók terhelése és védelme

A különböző szervek információs igényeik kielégítésekor — az adatszolgáltatók szemszögéből nézve — sok esetben nem számolnak az adatszolgáltatók adottságai- val, és nem veszik figyelembe azt, hogy az adatszolgáltatók túlterhelése esetén

romlik a statisztikai adatok megbízhatósága. lazul a statisztikai fegyelem.

A Központi Statisztikai Hivatal vizsgálatai szerint a vállalatokra és a szövetke- zetekre nehezedő .,nyomás" -— a végrehajtott egyszerűsítések ellenére is —- nagy. és tovább már nem növelhető.

Az adatszolgáltatói kötelezettség — a számviteli és statisztikai beszámolási rend-

szer ídőszakosságából adódóan — januárban és februárban, illetőleg a negyedéve-

ket követő hónapokban aránytalanul nagy. (A kritikus időszak e hónapok 10—15.

napja.) Ez az időbeli torlódás nem szüntethető meg, de enyhíthető. Erre vonatkozóan

(9)

968 A STATISZTIKAI TÓRVÉNV VÉGREHAJTÁSA

a Statisztikai Koordinációs Bizottság keretében kezdeményeztünk újabb időbeli ősz--

szehangolást.

Az adatszolgáltatást végzők azt is észrevételezik, hogy az állami szervektől és a társadalmi szervezetektől viszonylag nagy számban és terjedelemben kérnek -- a törvény rendelkezéseinek mellőzésével — különböző adatokat. Ezek az adatigények

— amellett. hogy legtöbbször rövid határidőre szólnak. és sokszor éppen a kritikus időszakban jelentkeznek —- a törvényes adatgyűjtésekkel nincsenek összehangolva, és nemegyszer a szabványostól eltérő fogalmakat, nómenklatúrákat használnak. Az ötletszerűen és a törvény mellőzésével kért információk kielégítése — különösen ha az az eltérő tartalom, eltérő fogalom használata miatt másodlagos kigyűjtéseket, csoportosításokat is igényel — gyakran állítja megoldhatatlan feladat elé az adat—

szolgáltatókat.

Az adatszolgáltatók terhelésének jelentős tényezője a párhuzamos, szabály- talanul elrendelt adatgyűités, amely — bár sikerült számukat csökkenteni — még mindig súlyos probléma. A szabálytalanul elrendelt adatgyűjtések általában sem a teljesség, sem a pontosság. sem a feldolgozottság tekintetében nem közelítik meg a hivatalos statisztikai munka színvonalát. A belőlük nyert információk kétes érté-

kűek.

A jogszabályok megkerülésével végzett adatgyűjtések (,,vadstatisztikák") visz—

szaszorításában még csak kezdeti eredményekről számolhatunk be. A Központi Sta- tisztikai Hivatal területi szervei 1974-ben, 1976—ban, 1978—ban, majd 1981-ben mint—

egy 130—150 adatszolgáltatónál megvizsgálták az igényelt. elrendelési szám nélküli adatszolgáltatások mennyiségét és azok főbb jellemzőit. Kiderült. hogy a különböző

államigazgatási szervek, országos intézmények, érdekképviseleti és társadalmi szer—

vezetek. kutatóintézetek jelentős számú adatkéréssel terhelték szabálytalanul az adatszolgáltatókat. (1974-ben. illetőleg 1976—ban közel 700, 1978—ban minegy 550 és 1981-ben mintegy 380 ilyen adatgyűjtést tártak fel.) Az utolsó felmérés kedvező tapasztalata, hogy az önkéntes adatszolgáltatásra előírt formai követelménveknek már lényegesen több adatgyűjtés felelt meg, mint korábban, és szakszerűségük is javult. A statisztikával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések a minisztériumok és

országos hatáskörű szervek tevékenységében már jobban érvényesültek.

Ha nem is nagy számban. de időnként előfordul a magánszemélyekre köte- lezően előírt, jogellenesen elrendelt adatgyűjtés is. A statisztikai törvény szerint ma—

gánszemélyt adatszolgáltatásro csak törvény. törvényerejű rendelet, minisztertaná—

csi rendelet vagy a Minisztertanács felhatalmazása alapján a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kötelezhet.

A gyakorlatban a magánszemélyek adatszolgáltatása csak a népszámlálások, cenzusok (országos összeírások) során kötelező. Más esetben a társadalmilaa fontos, de a személyiséghez szorosan kapcsolódó információk szerzése az önkéntes

adatszolgáltatáson alapuló statisztika keretében valósulhat meg.

Az adatszolgáltatók (magánszemélyek is) védelme két nézőpontból vethető fel.

Egyrészt meg kell védeni őket az indokolatlan. jogellenes adatgyűjtésektől, másrészt biztosítani kell, hogy az adatok feldolgozása. felhasználása során az adatvédelem

hatékonyan érvényesüljön.

Az első témával kapcsolatban hozta meg a Minisztertanács 2017/1976. (Vi. 24.)

Mt. h. számú határozatát. amelyben a statisztikai adatgyűjtési tevékenységről szóló—

jogszabályok fokozottabb érvényesülése érdekében felhívta az adatgyűjtés elrende- lési joggal rendelkező szervek vezetőit. hogy

következetesebben éljenek az igények felülbírálására vonatkozó jogaikkal, és az indoko—

latlan adatgyűjtési kérelmeket utasítsák el:

(10)

A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 969

az adatgyűjtések véleményezése, indokoltságának elbírálása központosítottan, elrendelé—

sük a jogszabályoknak megfelelő hatáskörben történjék;

fokozzák a statisztikai jogszabályok megtartásának ellenőrzését;

biztosítsák az állami fegyelmet.

Az elrendelési jogkörrel nem rendelkező szervek figyelmét is felhívta a hatá- rozat az adatgyűjtésekre vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására. A mi—- nisztertanácsi határozat — tekintettel az egyre növekvő információs igényekre és a statisztikai tevékenység körének megítélésében jelentkező bizonytalanságokra — ki—

mondotta. hogy egyes — az operatív irányításhoz közvetlenül kapcsolódó információ—

gyűjtésektől eltekintve —— a statisztikai adatgyűjtésekre vonatkozó elrendelési szabó- Iyokat kell alkalmazni mindazokra az adatgyűjtésekre, amelyeket nem statisztikai"

adatgyűjtés címén kezdeményeznek, de teljesítésük jelentős mértékű statisztikai adatszolgáltatással jár együtt.

Az adatszolgáltatók védelmét szolgálja a statisztikai törvény végrehajtása tár—

gyában kiadott 27/1973. (X. 12.) MT számú rendelet azon rendelkezése is. amely szerint az adatszolgáltatásra felhívott nem köteles teljesíteni az olyan adatgyűjtést, amelynek kérdőívén az elrendelő megnevezése és az elrendelés száma nincs fel—

tüntetve. Közvetetten ugyanezt a célt szolgálja az egyes szabálysértésekről szóló

— a 19/1979. (V. 11.) MT számú rendelettel módosított — 17/1968. (IV. 14.) Korm.

számú rendelet is, amely 3000 forintig terjedő pénzbírság kiszabását teszi lehető—

vé azzal szemben. aki jogosulatlanul vagy a jogszabályokban előírt eljárási szabá—

lyok mellőzésével statisztikai vagy egyéb adatszolgáltatást rendel el.

A számítástechnika—alkalmazás hazai fejlődése — többek között — az adatok hatékony védelmének kérdését is előtérbe állitotta. Ez év elején jelent meg a szá—

mítástechnikai rendszerek titok-. vagyon- és tűzvédelméről szóló 1/1981. (I. 27.) BM számú rendelet. amely a számítástechnika—alkalmazás teljes folyamatára — beleértve az adatgyűjtés, az előkészítés, a feldolgozás és a felhasználás szakaszait — megte- remti annak biztonsági környezetét. érvényesíti a folyamatban a minősített és egyéb adatok és jogok védelmét. elősegíti a nagyértékű eszközök társadalmi tulajdonának védelmét, fokozza működésük megbízhatóságát. Ez megfelelő jogi bázisa a védelem- nek. Szükség van azonban arra is. hogy a számítástechnika alkalmazásával össze—

függő bűncselekmények esetleges elkövetésének megelőzése érdekében tudatosít—

suk bizonyos magatartások, mulasztások büntetőjogi következményeit.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a számítógéppel történő adatfeldolgozás.

nem sértheti a személyhez fűződő jogokat. Az 1/1981. (l. 27.) BM számú rendelet szolgálati titoknak minősíti a természetes személyekre vonatkozó nyilvántartott és számítástechnikai eszközökkel feldolgozott adatokat. Ezzel. valamint a személyzeti nyilvántartásnak az állami személyzeti munkáról szóló — az 1022/1980. (VII. 10.) Mt.

h. számú minisztertanácsi határozattal módosított — 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számúa minisztertanácsi határozattal történt szabályozásával megteremtődött a személyi jo—

gok védelmének alapja a számítástechnika—alkalmazás folyamatában.

A statisztikai törvény biztosítja a személyi adatok védelmét. Eszerint magánsze- mély személyi, családi és más körülményeire vonatkozó egyedi statisztikai adatát csak statisztikai célra szabad felhasználni. A Központi Statisztikai Hivatal ezt a tör- vényi rendelkezést következetesen érvényesíti.

III. A STATISZTIKAI ADATFELDOLGOZÁS ÉS ADATTÁROLÁS

Az elmúlt évtized során a számítástechnika mind a központi, mind az igazgatási statisztika területén fokozatosan integrálódott a statisztikai munkába, és ma már

(11)

970 A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

annak szerves része. A gazdálkodó szervezetektől és mogánszemélyektől gyűjtött

adatok mintegy 90 százaléka számítógépen kerül fel dolgozásra, majd továbbfelhasz—

hálás és megőrzés céljából számítógépes tárolásra.

A statisztikai adatfeldolgozásban jelentős minőségi változást hozott az adat—

bázisok megszervezése. A statisztikai adatbázisok több évre vonatkozóan —— az oda-

"tok közötti összefüggések kifejezésével — nagy terjedelmű adatállományokat tárol- nak. E módszer legnagyobb előnye, hogy az adatok elemzése sokféle keresztmet-

szetben — a korábbinál lényegesen rövidebb átfutási idővel —— történhet. Jelenleg a

Központi Statisztikai Hivatalban iparstatisztikai, beruházásstatisztikai, külkereske—

delmi. munkaügyi, település- és mezőgazdasági statisztikai adatbázis van használat—

ban. és hasonló módon tartjuk nyilván az ország összes gazdálkodó szervezetét is.

Az adatbázisok létrehozása egyben a statisztikai módszertant is fejlesztette. Hasonló célú adatbázisokkal ez idő szerint már több minisztérium, országos hatáskörű szerv

rendelkezik.

Az adatbázisok használatához (de az egész statisztikai rendszer korszerű mű—

ködéséhez is) szükség van olyan statisztikai adatdokumentációra, amely a statisz—

tikai adatok felhasználói számára eligazítást ad a rendelkezésre álló teljes statisz—

tikai adatállományról és arról. hogy a keresett adat a rendszerben hol, milyen for- mában és mely időszakra áll rendelkezésre. Az ilyen céloknak megfelelő adatdoku- mentációs rendszernek az elmúlt években kialakultak a legfontosabb elemei. az adatgyűjtések tartalmi katalógusa, az adatbázisok katalógusrendszere, a .,Statisz—

tikai fogalmak" sorozat kötetei.

A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban a népgazdaság irányításához szükséges információk kialakításában leginkább érdekelt tárcák számára az adat- bázis-rendszereknek egységesítését. és ezzel egységes számítástechnikai adatháló- zat létrehozását kezdeményezte. Az Országos Tervhivatal. a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium jelentős erőfeszítéseket tett a tárca feladatainak meg- oldásához szükséges információk előállítására. Ezek az információ-rendszerek rész- ben a Központi Statisztikai Hivatal, részben a tárca által gyűjtött statisztikai adato—

kat használják fel, és az operatív munkához a Központi Statisztikai Hivatalhoz ha- sonló módon adatbázisban kívánják tárolni az adatokat. Összállami érdek tehát, hogy a népgazdaság irányításához szükséges információk gazdaságosan, párhuza- mosság nélkül. a szükséges időben az érdekeltek rendelkezésére álljanak, függetle- nül attól, hogy az alapadatok milyen módon kerültek a rendszerbe. A Központi Sta- tisztikai Hivatal kezdeményezésére megindult a közös tervező munka. amelynek cél- ja, hogy az említett szervezetek adatbázisrendszerei tartalmilag és formailag egy- séges rendszert képezzenek.

A számítástechnika alkalmazásának gyors terjedése az államigazgatás terüle- tén szükségszerűen vetette fel az államigazgatási alapnyilvántartások (népesség- nyilvántartás. ingatlannyilvántartás stb.) és a statisztikai információ—rendszer közötti kapcsolat kiépítését.

Az állami népességnyilvántartás !. (bevezető) szakaszára előírt feladatok telje- sítése megtörtént. 1980 végére a lakosság 96 százaléka megkapta személyi számát.

Ezzel létrejött a személyi számra épülő. korszerű népességnyilvántartás alapja. Le-

hetővé vált a rendszer szolgáltatásainak elkezdése igazgatási, lakcím-nyilvántartási

stb. célokra. A népességnyilvántartás továbbfejlesztésére. az adattartalom bővíté—

sére folyamatosan sor kerül. Emellett fontos feladat a népességnyilvántartásnak az ágazati alapnyílvántartásokkal való összehangolása, mint az az egységes munka—

ügyi statisztikai alapnyilvántartás és a népességnyilvántartás között már megvaló- sult.

(12)

,A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 971

IV. AZ ÁLLAMI STATISZTIKA EGYSÉGES RENDSZERÉNEK KIÉPITÉSE

Az állami statisztika egységes rendszerének, a központi és az igazgatási statisztika egységének törvényi megfogalmazása alapvető jelentőségű a statisztikai munka

minőségének továbbfejlesztése szempontjából.

Alapkövetelmény az azonos elvek érvényesítése a rendszerben a statisztikai tevékenység mindegyik fázisában.

A különböző igények figyelembevételével — a statisztikai tevékenységek össze- hangolása keretében —- gyors ütemben folyik az egységes statisztikai fogalmi rend—

szer, a jegyzékek és számjelek kialakítása. illetőleg a gyakorlati statisztikába való bevezetésük és alkalmazásuk. A feladat eredményes megoldásában jelentős szerepe van az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó más, érdekelt állami szervek képviselőiből létrehozott Statisz—

tikai Koordinációs Bizottság tevékenységének.

1976-ban az információs igények növekedése és az információszolga'ltatási Ie—

hetőségek fejlődésének eredményeképpen fokozott hangsúllyal merült fel a külön—

böző információ-rendszerek összehangolásának igénye is. A Minisztertanács 1976- ban hozott határozata alapján széles körű munka indult meg a tervezési, a pénz- ügyi és a statisztikai adatgyűjtési rendszerek további összehangolására. A fő tö- rekvés az volt, hogy a módszertani problémákat mindig a kölcsönös megfelelés igé- nyének szem előtt tartásával oldják meg. Megállapítható, hogy a tervezés és a statisztika között lényegében megoldottak a módszertani kérdések.

Az új statisztikai módszertannak jelentős fejezete az egységes statisztikai osz- tályozások — továbbfejlesztés alatt álló — rendszere. Ennek alapgondolata az, hogy a statisztikai osztályozások olyan összefüggő, egységes rendszert alkossanak, amely lehetővé teszi az egész újratermelési folyamat komplex vizsgálatát.

Fontos munkaterületen jelent egységes szabályozást a statisztikai adatok elektronikus gépi úton történő feldolgozásáról és tárolásáról kiadott 2/1977. (VII. 30.) KSH számú rendelkezés. Ennek nyomán a Központi Statisztikai Hivatalban olyan nyil—

vántartás áll rendelkezésre, amely az állami statisztika egységes rendszerében ké- szült összes elektronikus adatfeldolgozásról tájékoztat. A rendelkezés szabályozza az ilyen módon feldolgozott adatok tárolását, továbbá a statisztikai adatokat tartalmazó

mágnesszalagok szervezetek közötti átadását és átvételét is.

V. A STATISZTIKAI OKTATÁS. SZAKKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS

A Központi Statisztikai Hivatal — a Művelődési Minisztériummal együttműköd- ve -- 30 éve végez szakmai irányító. szervező munkát az oktatás területén, Statisztikai

"tankönyvek, példatárak kidolgozásával, a tanulók részére pályázatok hirdetésével, a Statisztikai Szaktárgyi Verseny lebonyolításában történő közreműködéssel, a ta- nároknak küldött oktatási segédletekkel támogatja a közgazdasági szakközépisko-

Iákban folyó statisztikai szakképzést.

A Központi Statisztikai Hivatal állandó kapcsolatot tart a felsőoktatási intézmé—

nyek tanszékeivel. Több munkatársa részt vesz a statisztika oktatásában. Az egye- temi oktatás különböző reformjai során a statisztika oktatására biztosított idő azon—

ban egyre kevesebb lett, emiatt nincs összhangban a statisztika egyre fokozódó szerepével és módszereinek fejlődésével. Ez egyrészt az oktatási programok tartalmi korszerűsítését igényli, másrészt a statisztikára fordított időkeretek reális meg- határozásának vizsgálatát is.

A statisztikusok posztgraduális képzését a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete biztosítja.

(13)

972 A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

Vl. AZ ORSZÁGOS SZÁMlTÁSTECHNlKA-ALKALMAZÁSI FELADATOK ELLÁTÁSA

A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program megfelelő irányítási, pénzügyi.

kutatási—fejlesztési és oktatási feltételeket teremtett az államigazgatásban és cs gazdálkodó szervezeteknél az adatfeldolgozási tevékenység folyamatos korszerűsí—

tésére is.

Az államigazgatás számitástechnikai bázisainak létrehozásával megindult az országos alapnyilvántartások és a nagy tömegű adatot tartalmazó adattárak számi—'.

tógépes szervezése. Ezek a rendszerek az 1970-es évek végére a közigazgatás szer—

ves részeivé váltak. A vállalati alkalmazások területén az egyes részrendszerek fej-- lesztése. kiterjesztése után, az ötödik ötéves terv időszakában komplex adatfeldol-

gozó rendszerek kialakítása kezdődött meg. A szómitástechnikát közvetlenül nem

alkalmazó szervezetek is egyre többen és növekvő mértékben veszik igénybe a regio—

nális bérmunkahálózat 17 megyei Számítóközpontjának, az ágazati bázisintézetek, egyetemek és kutatóintézetek számitástechnikai szolgáltatásait. Az országban mű- ködő közel 700 számitógép, 500 mini— és mikrogép. az ezen a területen foglalkozta- tott 21 000 szakember látja el — a kutató—fejlesztő. automatizált műszaki tervezési, termelésirányítási, oktatási stb. tevékenység mellett — az információszolgáltatást'

megelőző adatfeldolgozás jelentős részét.

A számítástechnikai szakemberképzés keretében, amelynek felelőse a Művelő- dési Minisztérium, létrejött a továbbképzés érdekében a Központi Statisztikai Hi—

vatal irányítása alatt a tanfolyami oktatás országos hálózata. Ez a bázis biztosítja a fejlődő országok szakoktatóinak képzését is az ENSZ fejlesztési szervezetének tá—

mogatásával.

A számítástechnika—alkalmazás általánosan használható módszereire és rend—

szereire vonatkozó. 1972 óta folyó kutatások eredményeként már számos. a gyakorlati alkalmazás során is bevált programrendszer, eljárás jött létre. A korszerű. széles körben alkalmazható külföldi eljárások és programtermékek beszerzésére és adap—

tálására elkülönített fejlesztési alapot hoztak létre.

A központi szabályozás fontos eleme a számítástechnikai szolgáltatói árhatósági jogkör gyakorlása, amelynek eredményeként csökkent a szolgáltatások árszínvonala, egységesebbé vált az árképzés. jobban figyelembe vehetők a szolgáltatások hasz—

nálati értékében mutatkozó különbségek, fokozottabban ösztönöz a kapacitások ha- tékonyabb kihasználására.

Az államigazgatás korszerűsítésével. az információs munkával kapcsolatos vizs—

gálatok. az eddigi intézkedések végrehajtásának áttekintése azt mutatta, hogy az információ-rendszerek további fejlesztése mellett szükséges és indokolt összehan—

golásuk körültekintő fokozása és folyamatossá tétele. Ez biztosítja a korszerű szá—

mítástechnikai eszközök, a jelentős szellemi kapacitás és a számítógéppel kezelt ..adatkincs" fokozott kihasználását, és azt. hogy ezen erőforrások a társadalmi, gazdasági célok elérését sokoldalúan és hatékonyan elősegítsék.

Vll. A KÖZEUÖVÖ FELADATAI

Amikor a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtása során szerzett tapasztalatokat összegezzük, és a további utat meghatározzuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Xll. kongresszusának határozataiból és (: népgzdaság hatodik ötéves tervében rögzített feladatokból kell kiindulnunk.

A statisztikai szolgálatnak a közeljövőben megoldandó feladatait a következők—

ben fogalmazhatjuk meg.

(14)

A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 973

1. Fejleszteni kell

— a statisztikai elemző—tájékoztatási tevékenységet olyan irányban. hogy témaválasztá- sában, problémaérzékenységében, operativitásában adjon még hatékonyabb segítséget a politikai és állami vezetés számára; tartsa napirenden a legfontosabb gazdaság— és társadalom—

politikai kérdéseket; vizsgálja a párt- és állami határozatokban kitűzött célok érvényesülé- sét, kellő időben hívja fel a figyelmet a meghatározott és kívánatos fő tendenciáktól való eltérésekre; mutasson rá a feladatok maradéktalan megvalósítását akadályozó tényezőkre.

problémákra;

—— az adatgyűjtési tevékenységet, elsősorban a tervezési, a pénzügyi és a statisztikai adatgyűjtések összehangolása. egységesítése és egyszerűsítése révén (amely egyúttal az adatszolgáltatók terheit is mérsékli), valamint a kismintás reprezentatív statisztikai megfi—

gyelések körének bővítésével és az államigazgatási alapnyilvántartások adatainak statisztikai célú felhasználásával;

— az adatfeldolgozást és -tárolást a korszerű informatikai eszközök és módszerek elter- jesztése révén, különös tekintettel az adatbázisok közös fejlesztésére és működtetésére. nagy gondot forditva az adatszolgáltatók védelmére, az egyedi adatok titkosságának megóvására.

az adatszolgáltató szervek. vállalatok és magánszemélyek jogos érdekeinek tiszteletben tar—

tására.

2. Ki kell alakítani a gazdaság- és társadalomstatisztika olyan összehangolt.

országosan egységes rendszerét, amely biztosítja a kölcsönös kapcsolatok feltárását és többszempontá elemezhetőségét, az egyedi adatok sokoldalú felhasználhatósá- gát.

3. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttéréssel összefüggésben bővíteni kell a minőségi tényezők fokozottabb érvényesülésének mérésére alkalmas statisztikai módszerek körét.

4. Tovább kell fejleszteni a számitástechnikára alapozott statisztikai informá- ciós rendszert. Ennek érdekében

— meg kell oldani a statisztikai, a tervezési a pénzügyi, a munkaügyi és egyes ágazati adatrendszerek közös. koordinált adatbázis—hálózattá való fejlesztését;

— a statisztikai és az államigazgatási információs rendszert úgy kell alakítani, hogy a fejlesztés hozzájáruljon az államigazgatási munka egyszerűsítéséhez, a költségek csökkenté-

séhez.

5. Biztosítani kell az ésszerű munkamegosztást a központi és az igazgatási sta—

tisztika között. minden témakörben. Az igazgatási statisztikai munkát folyamatosan úgy kell alakítani. hogy az minél jobban alkalmazkodjék a gazdaság- és társada—

lompolítika,_a gazdaságirányítási rendszer változásai által meghatározott informá- ciós igényekhez.

ó. Gondoskodni kell az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztika haté- konyabb ellenőrzéséről. Biztosítani kell az önkéntes alapon végrehajtandó adat—

gyűjtések jogi feltételeinek széles körű megismertetését.

7. Biztosítani kell a számítástechnika-alkalmazások terén a meglevő szellemi és fizikai erőforrások hatékonyabb, gazdaságosabb felhasználását, a párhuzamos—

ságok megszüntetését, illetőleg azok megelőzését, az általánosított, illetőleg szab—

ványos módszerek széles körű bevezetését, valamint a vezetés, illetőleg a döntés—

előkészités számítógépes támogatását.

Összefoglalóan megállapítható. hogy a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény alapvetően jól határozta meg a statisztikai tevékenységek, a statisztikai szolgálat

fejlesztésének irányát. A törvény és a végrehajtás tárgyában kiadott 27/1973. (X. 12.)

(15)

974 A STATISZTIKAI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

MT számú rendelet hosszú időre kijelölte azt az utat. amelyen haladva megvaló—

sítható hazánkban

az egységes állami statisztikai rendszer,

a különböző információs rendszerek közötti összhang.

a fejlettszámítástechnika statisztikai alkalmazása, az integrált gazdaság— és társadalomstatisztika.

a korszerű statisztikai módszerek elterjesztése

és ezzel az egész állami statisztika színvonalának. hatékonyságának állandó tovább-- fejlesztése a szocializmus építésének szolgálatában.

A törvény megalkotása óta eltelt időben elért fejlődés a statisztikai tevékeny—

ségek nem mindegyikének körében volt ugyan azonos mértékű, de összességében.- kétségtelenül előrehaladt a korszerű, egységes állami statisztikai rendszer kifejlesz—

tésének folyamata. _

Az eddig elért eredményekre építve az állami statisztikai rendszer keretébe tar-' tozó valamennyi szerv céltudatos együttműködésével meg kell gyorsítani az előreha—

ladás ütemét.

PE3l-OME

Owe'r o maOHHeHHH npuHmoro s 1973 roAy aaKOHa NB 5 o cramcmne, npencraaneum Hbiü Ha cocvonaweücn 25—26 mom 1981 rona ceccnn l'ocynapcraeHHoro CoGpam—m ycra- HannnBaeT: Bamneüwan xapaxrepucmxa aanona o ctarncmke aakmouaercn a rom, uno ou COSABH eAHHle cucteMy roCYAapcraeHi—ioü cramcwnu, noropan perynupyer pasgenenne prga memny vuacrayioummn a cucreMe oprauusauunMi—i rocyAapcraeHHoü cramcrmm

nog suanom nx uHrerpaum—u. 3aKoi-i aaernnneT Aonrocpour—ibie anHanhl u op.riospemem—ro ,aonycxaer cucremamuecxoe u, anacruunoe npwcnocoőnei—me K DÖMGCTBGHHO-3KOHOMHHeC-v KHM TpeőOBaHHHM.

l'ocypapc-raeuuasa cramcmxa ycneumo amnonnuna csalo OCHOBHYDO aanauy, aanmo—

Mennyi—ocsi e amcpomusnorn npercraBneHuu coorsercraymmeü mmpopmauma pyxosonnumm opraHaM H (popymaM, HEIYHHHM yupemAeHmM, oőmecraeHHOMy MHeHmo, memnynaponnbw opranuaaumm. i'lpenocraanenue cramcmuecxnx anpopmauMü HBHSETCH aanaueü KGK

u.empaanoüJaKI—i BeAOMCTBeHHoi—i " Mecmoü coee'rcxoü (axparue aAMHHHCTpaTHBHOi—if

cramcwm. MsőemaHmo usnwumeű napannenbnocw " ocyugecrsneumo npenycmorpennmx 36KOHOM Tomnecraeunbix uHmopmaunonuux npunuunoa cnocoőcrayior oőume nonomennsi, anHflTble Cramcmuecxoi Koopgwuaunonnoü Komuccueü. Floabuuerme ypOBHSI maman-- uecuux m—icpolomauuü Tpeőyer nocrom—moro passmnn MeTOAOB crawcrmecnux 0601er—

BaHuú 14 anem—1303. 3ro enmouaer :; ceös ace őonee rnyőoxoe Haőnmgeuue alconoMuuec—

KHX " DÖMGCTBGHHBIX zenei-mű, a Taioxe anMeHEHHe COBpeMeHHle merogoa c HOMOUtbi-O' KOTOprX Moxmo pacprirb ssaumocsazn, neücrayromue tpaxropu " a omenbubrx cnyuafix rakme " Hanpaanenue npegcrosmero paaawmn. Ocuoanoü 3aAaueü mennem; npoaeAeHi—ie uccnenoaanmü, cnocoőcrsyioumx yasaxe oőmecrsennbix " BKOHOMW-leCKMX cra'mcmuecxnx oőcnenoaaHi—iü.

Bamnbim Luarom a one ocyuecranenma SBKOHG o crarwcmxe nammcn nepecmotp cuc—

TGMH cőopa AaHHbiX (conpamem—te oruemocm), KEK B u.eH-rpanbuoü, Tau % s aAMuHMCTpaw Tuauoű cramcmue. BaMHOű zagaueü Hengeres yneneHne noebuueHHoro BHHMaHHSI coőmo-

Aenmo npeAnncam—iü a csssu co cőopOM cramc-muecxnx AaHHle Ha OCHOBEHHH T. H. n.oö—

poaonbuoü omemocm.

Omer nonpoőno ocranaanmaae'rcn Ha aarpyske " 3au1.wre nogomemux opraunsauui.

Cornacno npOBeAeHHbIM LleHTpaanuM cramcmueCKMM ynpasneuuem oőcnenoaauunm acs—

nomennue Ha npennpmmm u noonepamabr oőnaannocw a oőnacm orue'rnocm — He—

cmorpri Ha ocymecraneHHbie ynpomeuun — p.anee yme Henban ysenmuaarb. Cnenyer nepe- CMOTpeTb cymecrsymmne cpovm o-ruemoc-m a nnrepecax coupamenna Bosnnkamumx spe-v MeHaMH neperpysok. CneAyeT npunommb ganhneüwue ycmmn s nmepecax cornacoaai—ma orueTHocn—t 14, coorsercraenno, csepruaanm Henpaaomounoro cőopa ABHHbIX,

Bbicrpoe paCHPOCTpaHeHMe saluucnmenbnoü Texnmm B oőpaőome " XpaHeHHH name-—

muecmx nam-lux npuseno K KaHeCTBeHHblM nepemeHaM. BE)-KHHM STBHOM s ami? oőnacrw naunocr, cosnanue 653 cramcruuecmx ABHHMX. He meubwee annual-me npuHaAnemu—r acs——

(16)

A STATISZTIKA! TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA 975

npocy co3AaHnn cem 3BM, ycTaHoanei—imo csaseü Memny l'naBHbiMH FOCYAöpCTBEHHblMH' aAMHHHCTpaTHBHbIMH peI'HCTpaMH " cramcwuecnoü unmopmauuonnoű cucremon'a.

B aaxmouei-me OTHeT ocrauaenusaercn Ha npeAcrosmux saga-tax " ormeuaer, uto sa- KOH u HSAGHHOe no npeAMGTY ero ocymecraneum nocrauoaneuue Cosera MHHHCTPOB Ha—

memnn I'IYTb, cnenyn no KOTOpOMy mom—ro cosnarb enyHyio rocynapcraeHHyi—o cra'rucm- uecxyio cucremy, oőecneums yanaxy pasnuunbix HHIPOPMBUMOHHHX cncreM, u.mpoxoe npu—

meHeHne a oőnacm cramcmm pasawroü shi—mcnu'renbnoü rexumm, coanaune unter-pupo- BaHHOű oőmecheHHoü n axouoMu—iecnoü cramcmkn, pacnpocrpaHeHue COBpeMeHHbIX cra- THCTHHeCKHX metanoa.

SUMMARY

The report on the enforcement of Act V of 1973 on statistics which was delivered at the session of the Parliament on 25th and 26th June 1981 declares: the most important charac- teristic feature of the Statistical Act was that it created the uniform system of state statistics.

regulated with the aim of the division of labour among the organizations of the system and with the purpose of the integration of state statistics. The Act defines principles being valid for a long time and at the same time, it enables the system to comply continuously and flexibly with the specific socio—economic demands.

The basic task of state statistics, i.e: to provide information to be used effectively by the leading organs and bodies, research activity, the general public and international organiza—

tions was fulfilled with good results. Statistical information is the task of both the central ond ministerial and municipol statistical organs. Avoiding the unnecessary over-v lapping and realizíng the common principles in information as defined by the Act, are pro- moted by directives adopted at the Statistical Co-ordination Committee. Improving statistical information reauires continuous development of the techniaues of statistical surveys and analyses. This includes increasingly deeper surveys of economic and social phenomena as well as the elaboration of up-to-date procedures by means of which the relationships, the influencing factors and, in certain cases, the tendencies of further changes can be painted out. it is a fundamental task to carry out research activities which serve the combination of social and economic statistical surveys.

The revision of the system of data collection (reduction of the number of data collections to be carried out by order of both central and administrative statistical organs was an essen—

tial step in enforcement of the Statistical Act. Ensuring stricter observance of the measures in connection with the collections of statisical data on so—called voluntary supplying is also—

an important task.

The report deals in detail with the burdens and defence of respondents. According to the survey of. the Central Statistical Office the burclen of data supplying which lies. in spite of the reductions implemented, on the enterprises and co—operatives should not be increased.

The dead-lines of the supply of data are to be revised in order to lessen the accumulation of work. It is necessary to show activity. also in the future, with a view of statistical co—

ordination and to force back the illegal collections of data.

The rapid spread of computer technics in statistical data processing and in data storage—

brought about a aualitative change. A significant step in this was the organization of data bases. The auestions of creating the computerized network of data, organizing the connection between basic registrations of the government and the statistical information system are auestions of not slighter importance.

Finally, the report defines the tasks of the near future then emphasizes that the Act and the enacting Decree of the Council of Ministers set a course for realizing the concerted uniform system of state statistics, the co—ordination of the various information systems, the wide-spread application of advanced computer technics in statistics, the elaboration of an integrated system of economic and social statistics as well as the dissemination of up—to—date statistical techniaues.