Az elemző és tudományos tevékenység a Központi Statisztikai Hivatalban

AZ ELEMZO ÉS TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN*

BÁLINT JÓZSEF

Ebben a tanulmányban azt az eljárást nevezem elemzésnek, amikor a sta—

tisztikai adatok termelői—közreadói az adatközlésen túlmenően vizsgálják a kimu- tatott jelenségek okait, a múltban megfigyelhető és a jövőben várható tendenciái- kat. más jelensegek—kel való összetüggései'ket. és ezzel elősegítik a problémák meg- oldására, a gazd-aság- és társadalompolitikai intézkedések meghozására szolgáló megfelelő javaslatok kidolgozását, a gazdasági és társadalmi tervek összeállítá- sát.

Kutatáson azt a tevékenységet értem. amikor a statisztikai adatok termelői—

k'özreadóii a megfelelő tudományágak (statisztika. iköz'gazdas'ágtudomány, szocioló- gia. demográfia stb.) tudományos elm'életeinek és módszertani eszköztárának fel—

használásával olyan eredmények elérésére törekszenek, amelyek a kérdéses tu- dományokat gazdagítják: ide sorolom az új statisztikai elemzési módszerek kifej—

lesztését is (ez tekinthető a szoros értelemben vett s'tartiszt-iikali tudományos kutatás—

naf'k).

A Központi Statisztikai Hivatal S'thlSZ'flkuSGthlk megvan a lehetőségük arra, hogy kiterjedt elemző és tudományos kutató tevékenységet végezzenek Ez egy- aránt vonatkozik a Hivatal központi részlegeire, a területi szervekre és a kutató—

in'tézetekre. Véleményünk szerint ilyen munkát kell is végezniök. Törekszünk arra.

hogy a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai tevékenységén belül az elemzés és a tudományos kutatás súlya, aránya emelkedjék. Ezt a törekvésünket konkrét gazdasági, társadalmi, politikai folyamatok teszik szükségessé, az állami, társa- dalmi és gazdasági élet területén ilyen irányú igények egyre sürgetőbben jelent—

keznek. Ezek közül néhányat emelek ki.

a) A Központi Statisztikai Hivatal évente nagy mennyiségű adatot tesz köz- zé. (1974—ben például 210 kiadvány jelent meg 58 700 oldal terjedelemben és mintegy 180000 példányban.) Emellett a minisztériumok és más országos hatás- körű szervek szintén rendszeresen publikálnak statiiszti-kai adatokat. Az összes kö—

zölt adat egyidejű áttekintése megoldhatatlan feladat, túlterhelné a döntésre jo- gosult vezető'ket. Ezért szükség van arra, hogy az adatok készítői—lközreadói tömör összefoglalásokat adjanak a kibontakozó fő tendenciákról, a jelentkező megol- dandó problémákról. Az adatok elemzésének magasabb szintjén kívánatos a je-

lenségek és folyamatok okainak feltárása, hogy a pozitiv jelenségek okainak erő-

* A Nemzetközi Statisztikai Intézet (15!) 1975. szeptember 1. és 9. között Varsóban tartott 40. ülés- szakán elhangzott és megvitatott, felkérésre készített dolgozat (invited paper).

dik

sitésével, a negatív jelenségek okainak semlegesítésével a gazdasági és társa-

dalmi élet fejlődését a kívánatos és tervezett irányba lehessen vezetni.

Két példát említek.

A magyar népesedési helyzet éveken keresztül gondokat okozott. A nagyszámú termékenységi mutatóból még nem lehetett világosan eligazodni a problémák jel—

legét illetően. A természetes szaporodás még kissé pozitív volt. Demográfusaink elemzései azonban kimutatták, hogy az évente születő gyermekek szóma már nem elég a népesség egyszerű reprodu'kciójához. A Központi Statisztikai Hivatalban végzett elemzések arra is rámutattak, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődé- süinkből adódó tendenciák folytatódása (mint például az iparosodás, a városia- sodás. az iskolai végzettség emelkedése) inkább a születésszám továibibi csökken—

tése, mint emelése irányában fognak hatni a jövőben is. Ezért a demográfiai

elemzések aktív népesedéspolitikai intézkedéseket (a családi pótlék emelése, a gyermekgondozási segély bevezetése stb.) javasoltak. Az állami és társadalmi vezetés ezeknek az elemzéseknek megfontolása alapján bizonyos intézkedéseket hozott, illetve továbbiakat beépített a távlati tervekbe. Ennek következtében a né- pesedési helyzet normalizálása irányában haladtunk előre.

Évente kiszámítjuk és közöljük a nemzeti jövedelem, a társadalmi termék. a

bruttó és a nettó nemzeti termelés, valamint a hozzáadott érték (GDP) alaku—

lását, (: beruházások nagyságát, a munkaerő növekedését. Ezekből az adatokból kiolvashatjuk a tendenciák alakulását. Számításaink azt mutatják, hogy gazda- sági növekedésünk különösen az elmúlt hét-nyolc évben volt egyenletes és dina- mikus. Elemeznünk kell azonban a növekedés forrásait is, különös tekintettel arra.

hogy a növekedés forrás-ainak arányaiban lényeges eiltolódások következtek be.

Egyre kisebb mértékben lehet a munkaerő növekedésére mint a növekedés forrá- sára számítani, és egyre nagyobb mértékben kell a munka termelékenységének növekedésére támaszkodni. Ez szükségessé teszi például a beruházások hatékony- ságát és a munka termelékenységének növekedését befolyásoló más tényezők (a

technikai felszereltséggel összefüggő és attól független tényezők) elemzését, a nép-

gazdaság ágazati struktúrájának a termelékenységre gyakorolt hatása vizsgálatát

stb.

Mivel a magyar nemzeti jövedelemnek kb. kétötöde realizálódik a külkereske- delmen keresztül, állandóan figyelemmel kell kísérnünk külkereskedelmünk gaz—

daságosságának alakulását. Különösképpen sürgető feladattá vált ez az utóbbi két évben egyrészt a tőkés világpiaci árak heves változásai, másrészt a külkeres—

kedelmi árarányok (terms of trade) számunkra is kedvezőtlen módosulása miatt.

Megállapítható tehát. hogy a rendelkezésre álló gazdag adatbázis birtoká- ban a Központi Statisztikai Hivatal feladata az adatokban tükröződő jelenségek és összefüggések feltárása.

b) A tudományok, ezen belül a társadalomtudományo'k is egyre inkább a gazdasági és társadalmi fejlődést előrevivő fontos tényezővé válnak. A társada—

lomtudományo'k eredményeinek felhasználásával a tervezést tudományosan meg—

alapozottá lehet tenni. Ezért az a véleményünk, hogy a Központi Statisztikai Hiva- tal dolgozói jelentős részt vállalhatnak ebben a munkában. de hozzá is kell já-

rulniok a társadalomtudományok fejlesztéséhez. Mindenekelőtt három tudomány-

ágra gondolunk: a közgazdaságtudom-ányra, a de'm—ográfiára és a szociioilőgiára.

A Központi Statisztikai Hivatal dolgozói eddig is szerepet vállaltak a magyar közgazdasági kutatásokban. Az utóbbi 30 év eredményei közül különösképpen ki kell emelni a közgazdaságtani elemzések adatbázisának megteremtésében és a matematikai közgazdaságtani modelleknek a magyar népgazdaság viszonya—ira

való alkalmazásában játszott szerepüket; a népgazdasági mérlegrend'szer és ezen belül az ágazati kapcsolatok mérlegének kidolgozásában a Hivatal dolgozói

oroszlánrészt vállaltak. Az ÁKM segítségével számos tudományos kutatást is vé-

geztünk az árak, a munkaráfordítások, a termékek importtartalfma, a termelés gazdaságossága stb. területén. Az ökonometria'i makro'modellek kidolgozásában hasonlóképpen úttörő szerepe volt a Hivatalnak.

A demográfia tudományának nagy hagyományai vannak Magyarországon, és a demográfiai kutatásoknak a Központi Statisztikai Hivatal a profilgazdája is.Az utóbbi két évtizedben különösen elmélyedtek és kiterjedtek ezek a kutatások. Ezt nagymértékben segítették (: népesedési statisztikai adatgyűjtések újjászervezése, a népszámlálások modernizálása, a mikrocenzusok és más mintavételes felvételek, longitudinális vizsgálatok bevezetése, a KSH Népességtudomá'nyi Kutató lntézet megalapítása és más intézkedések. Különösen jelentősnek tartom azokat az ered—

ményeket. amelyeket a Hivatal dem'ogirá'fuis kutatói a termékenység alakulása oka—irnak felderítésében értek el. Az elmúlt évtizedek/ben a magyar népesség tenmé- kenysége többször erősen meg-változott, e változások okainak feltárása hozzájá—

rulhat a demográfia által-ónos elméletének fejlesztéséhez is.

Megemlítem, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban történeti demográfiai kutatások is folynak. amelyek Magyarország népesedéséwben a honfoglalás (i. sz.

896) óta bekövetkezett változásokat, de különösképpen a XVIII. és XIX. századi termékenységi és halandósági viszonyokat kutatják. Ezek a történeti statisztikai kutatások nem korlátozódnak a demográ'fiára, hanem kiterjednek a társadalmi szerkezetre. a gazdasági viszonyok (például a mezőgazdasági terméseredmények), a osalád- és háztartásszerkezet kutatására stb. A történeti statisztikai adatok feltárása közvetve adatbázist teremt a történelemtudomány számára. amelynek segítségével az elmúlt századok történetét reálisabban tudja megítélni. Ugyan- akkor hozzásegít ahhoz, hogy a Hivatal dolgozói a mai jelenségeket törtéineti szemlélettel tudják megközelíteni. Ezért különös súlyt helyeztünk arra is, hogy az 1867 óta működő Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatgyűjtéseit újraeilemez- zük, a belőlük levonható tanulságokat marxista társadalomtudományi szemlélet-

tel és fogalmakkal újraértékeljük.

A statisztikai tudományos alapokra támaszkodó magyarországi társadalomku- tatások (röviden szociológiai kutatások) a Központi Statisztikai Hivatalban indultak meg az 1960-as évek elején. A Hivatal dolgozói végezték a magyar társadalom rétegeződésének és mobilitásának első vizsgálatait, az első időmérleg-vizsgála- tot. foglalkoztak a fiatalok, az idős emberek, a nők helyzetének tudományos ku—

tatásával. Bár ma már számos szociológiai kutató központ működik Magyaror- szágon, a nagyméretű vizsgálatok és ennek következtében a társadalmi makrofo- lyamatok vizsgálatai szükségszerűen ma is a Központi Statisztikai Hivatalban összpontosulnak. Az ilyen adatfelvételek megszervezéséhez szükséges anyagi esz—

közökkel, emberi erőforrásokkal és a feldolgozáshoz szükséges számítógéppark—

kal is elsősorban a Hivatal rendelkezik.

c) A Központi Statisztikai Hivatal dolgozói azonban nemcsak adatbázist szol—

gáltatnak a társadalomtudományoík fejlődéséhez, nemcsak kutatásokat végeznek e tudományok területén. hanem a statisztikai munka fejlesztése érdekében fel is kell használniok a különböző tudományok legújabb eredményeit.

Egyrészt feltétlenül szükségesnek tartjuk. hogy a statisztikában használt fo- galmak megfeleljenek a társadalomtudományolkiban kidolgozott legújabb fogal- maknak, kövessék a tudományok fejlődését ezen a téren is. Megemlítem például, hogy a tudományos fórumokon nálunk viták folytak a szocialista társadalmak

szerkezetével kapcsolatban. A viták leszűrt eredményei már kifejezésre jutottak a statisztikai foigallimalkfbtan, mert jelenleg már a népességet. az aktív keresőket.

illetve a háztartásokat mind a népszámláltásolknál, mind más. például a munka- erő- és jövedelmi statisztikákban az új fogalmak szerint csoportosítjuk.

Másrészt korszerű tudományos adatfelvételi, feldolgozási és elemzési mód- szereket kell alkalmaznunk. Ezt szükségessé teszi az a követelmény is. hogy adat- szolgáltatásunk volumenét, pontosságát és gyorsaságát növeljük, ugyanakkor a költségeket mérsékeljük.

Az adatfelvétel területén különösen fontosaiknak tartjuk a statisztikai tudo- mány eredményeit a reprezentatív minták elmélete területén. Keressülk a lehető- ségét annak, hogy számos teljes körű adatfelvétel helyett nagyobb mértékben térjünk át a reprezentatív mintákon alapuló adatfelvételekre. A mintavételi el- járás ugyanis amellett, hogy eleget tesz a megbízhatósági követelményeknek. egy- részt meggyorsítja az adatok feldolgozását és közlését. csökkenti a költségeket, másrészt részletesebb vizsgálatokat is lehetővé tesz. Ahhoz azonban, hogy adat- felvételein-k eredményeit pontosakként fog—adhassuk el, illetve meg tudjuk mon- da—ni a mintavételből eredő lehetséges hiba határait, ismernünk kell! a minták

kiválasztásának és a hibaszámításnak legkorszerűbb módszereit.

A statisztika tudománya nagy eredmenyet ért el az elemzési módszer—elk fej- lesztésében. Míg évtizedekkel ezelőtt a k—orre'láció- és regressziószámítás alkal—

mazása is tudományos újdonságnak számított, ma a többváltozós elemzéseknek olyan gazdag eszköztára áll rendelkezésünkre. mint — a többváltozós regresszió—

számításo'n lkívü'l —— a falktor'analízis, a diszlkrimináns analízis, a kanonikus korre- lációszámítás. a kovariancia analízis. A Központi Statisztikai Hivatal dolgozói ezeket a matematikai statisztikai módszereket elemző és tudományos kutató mun- vkájurk—ban alkalmazzák, például többváltozós regresszióelemzéssel tanulmányozták a termékenységet befolyásoló gazdasági és társadalmi tényezőket, iak'toranalízissel vizsgálták a magyar települések gazdasági és társadalmi jelllemzőiit, fejlődését.

Számos további matematikai módszert is arlka'lrmazunsk. Spelkftrálanialízis segítségével vizsgáltunlk idősorolkat. Miarkov l'áncoklkal írtunk le bellső vándorlási to'lya.ma*tcl4::it, szimulációs módszerekkel tanuiimrányoztuík a gazdasági fejlődést. információ—elmé- leti módszerekkel vizsgáltunk struktúrákat, taxonómilkus módszerekkel végeztünk o'SZttá'lyozásoloat.

Jelentősnek tekintjük azokat az eredményeket. amelyeket az ökxonomet—riai

modellezés területén értünk el. A magyar népgazdasági maikromodellek egyiik

változatának (M—Z.) becslésénél felhasználtuk a legkisebb négyzetek klasszikus módszerét és a kétfokozatú legkisebb négyzetek módszereit, a változók kiválasz- tásánál alkalmaztuk egyrészt a főkompone'nse'k módszerét, másrészt az instrumen- táflis változók módszerét. !

A Központi Statisztikai Hivatal az elemző és tudományos tevékenységhez jó adottságokkal rendelkezik. Állíthatom, hogy bizonyos típusú elemzé'seik'hez és ku—

tatásokhoz. elsősorban a nagy volumenű, hosszabb időszakra vagy nagy tömegre

"kiterjedő vízsgáflatokihoz a legjobb lehetőségeikkel rendel—kezünk az országban. Ezek néhány elemére szeretnék rámutatni.

a) A Hivatal munkatársainak jele-ntős része magasan kvalifikált. (Az elvi munkát végzők 4ó.8 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel. A vezető á'llo- mánycsoportb—a tartozók 87 százaléka egyetemi végzettségű.)

b) Az adatgyűjtő és -feldolgozó apparátus általában hosszabb ideje végzi munkáját. Ennek következtében nem jelentett különösebb nehézséget a közel- múltban néhány összeírás egyidejű lebonyolítása sem. lgy a FAO ajánlásainak

megfelelő általános mezőgazdasági ö'sszeirással egyidejűleg került sor a jövedel- mek és a társadalmi mobilitás megfigyelésével összekapcsolt népesedési mlilkro—

cenzus lebonyolítására. Emellett a Hivatali — munkatervének megfelelően — el- végezte oz egyéb folyamatos felvételeket is. A felvételeknél a munka megszer—

vezése és ellenőrzése a Hivatal nagy helyismerettel rendelkező vidéki (megyei) dolgozóira hárul.

c) E tapasztalatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal jogosan készül 1976-tól kezdődően arra, hogy egy állandó lakossági adatfelvételi rendszert épit- sen ki. Ennek keretében az ország lakosságának 10 százalékát felölelő és áililandó- an korszerűsített reprezentatív mintára támaszkodva — azon belül a célnak meg—

felelő mintzávral -— évente többször felvételeket készítünk a lakosság foglalkoz- tatásárónl, jövedelmi helyzetéről, a háztartási kiadásokról (family budget). a tár- sadalmi rmoib'il'itásről, a la'kiáskörüilményekről, több évenként pedig — ugyanennek a mintának keretében — a jövedelmi viszonyokról. Egyes speciális felvételeket, amelyek példáuil a munkások közép- és főiskolai továiblbtianulására. a nők helyze—

tére, az ifjúság munkába lépésére, a lakosság időmérlegére vonatkoznak, szin—

tén ezen adatfelvételi rendszerhez kapcsolva végzünk. Ezáltal jobb lehetőségünk lesz az ország társadalmi helyzetének változásairól, egyes speciális társadalmi jelenségekről gyors és folyamatos tájékoztatást adni. E lakossági adatfelvételi rendszer keretében begyűjtött adatok egyben felhasználhatók a szociológiai és demográfiai tudományos kutatásokban is.

d) Ezeknek az adatfelvételeknek a hasznosítását nagymértékben elősegíti a Központi Statisztikai Hivatal modern számitógép'bázisa.

e) A tudományos kutatómunkát lelősegiti az a tény is, hogy a Köz- ponti Statisztikai Hivatal rendelkezik a gazdasági és társadalmi élet minden szek- torára vonatkozó valamennyi alapadattal és feldolgozással. így nemcsak egy-egy- részterületet, egy—egy népgazdasági ágat vagy például egy-egy társadalmi jelen- séget képes elemzéseibe bevonni, hanem vizsgálni tudja a különböző szektorok é's jelenségek közötti kapcsolatokat is. Ezt különösen fontosnak tartjuk azért, mert a gazdaság és a társadalom egyetlen egészet alkot, és nem lehet annak egyes részterületeit, részjellen'ségeit a többiekkel való kölcsönkapcsolatok figyelembevé—

tele nélkül megérteni. Ezért egy olyan hársaxdalomstat'iszt'ikai rendszer kiépítésére törekszünk. amely a társadalmi jelenségek és folyamatok összességének állását és alakulását, valamint azoknak a gazdasági jelenségekkel való kapcsolatait ki- mutatja.

f) 'Az elemzésekkel és tudományos kutatásokkal szemben támasztott azon kö- vetelménynek. hogy elfogulatlanul tükrözzék a valóságot, a Központi Statisztikai Hivatal szintén meg tud felelni. A Hivatal ugyanis nem felelős a gazdasági és társadalmi élet területén végbe—menő azon folyamatok alakulásáért. amelyeket vizsgál, például nem felelős a gazdasági tervek teljesítéséért. Ezáltal a tervek teljesítésében való érdekeltség. a jelenségek alakulásáért való felelősség nem akadályozza meg a pozitív és a negatív jelenségek egyformán pontos kimuta—

tás—át. Hozzájárul! ehhez az is. hogy a Központi Statisztikai Hivatal mint országos hatáskörű szerv független a m'inwisztériumoktól és más országos hatáskörű szer—

ve'k't'ől.

A Központi Statisztikai Hivatalban az elemző és tudományás kutatómunka megszervezését elég nagyfokú decentralizáltság jellemzi. Nincs tehát olyan egyet- len stat'iszftikai tudományos kutató szervez—et. amelyben a tudományos kutatások összpontosulnak, hanem a Hivatal főosztályain, területi szerveinél és kutatóinté- zete'iné'l egyaránt folyik elemző és tudományos kutatómunka. (Természetesen a

n

KSH Gazdaságkutató Intézet és a KSH Népességtudományi Kutató Intézet első- sonban kutató tevékenységgel foglalkozik.)

Vannak azonban bizonyos szervezeti egységek, amelyeknek munkájában a statisztikai ru'tinmunkához viszonyítva az elemzés és a tudományos kutatás ural—

kodó jellegű. Ilyenek:

a Közgazdasági főosztály; feladata a népgazdaság anyagi jellegű folyamatainak (ter—

melésnek, fogyasztásnak) teljes összefüggésükben való átfogó elemzése; ez a főosztály készíti a szintetikus népgazdasági elszámolásokat (nemzetijövedelem—mérlegek. ágazati kiap- csolatok mérlege), számítja az árindexeket (lakossági csoportonként külön—külön), elemzi a lakossági jövedelmek és kiadások alakulását; rendszeresen átfogó elemzést készít a nép- gazdaság helyzetéről, végzi a nemzetközi összehasonlító kutatásokat;

a Társadalomstatísztikai főosztály: feladata a társadalom szerkezetének és fejlődésé- nek általános összefüggésekben való elemzése. az olyan makrotársadalmi folyamatok ku—

tatása, mint a társadalmi mobilitás. a városiasodás, a város és a falu közötti különbségek alakulása, az egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetének kutatása; újabban a kor- mány és társadalmi szervek egyre gyakrabban kérnek jelentéseket, leírásokat egyes társa- dalmi jelenségekről, illetve osztályokról, népességi csoportokról, például a nők, a fiatalok helyzetének jellemzőiről;

az Ökonometríai Laboratórium; feladata ökonometriai kutatások és kisérletek folyta—

tása abból a célból. hogy a megismert és laboratóriumi szinten megoldott ökonometriai témákat átadja a gyakorlati elemző munkában való felhasználás érdekében tervezési és statisztikai célokra; az Ukonometriai Laboratórium készítette a magyar népgazdaság öko- no'metriai modelljeinek sorozatát:

a Számítástechnikai főosztály felelősségi körében összpontosulnak azok a feladatok.

amelyek a számítógépes statisztikai információ-rendszer fejlesztési terveivel kapcsolatosak;

ennek keretében folyik a fejlesztés irányának és módszereinek kutatása, a módszerek gya- korlati kipróbálása és a bevezetésükre vonatkozó intézkedések előkészítése.

Az erőfeszítések jelenleg az automatizált statisztikai információ—rendszer ki—

dolgozás—ára irányulnak. és különösen a szakmai (ipsarstatisztilca'i. mezőgazda- sági statisztikai stb.), az ágazatközi (beruházási statisztkiai. munkaügyi statisz- tikai stb.) és a területi (megyei, városi) adatbázis—rendszer kiépítésére koncent—

rálódnak. Ez a kutatómunka alapozza meg a magyar statisztikai rendszer több évre szóló komplex fejlesztésének tervét azáltal, hogy magában foglalja a sta- tisztikai módszertan és valamennyi statisztikai tevékenység folyamatos felülvizs—

gálatát. A kutatómunka eredményében felvetődött annak a szükségessége is, hogy magasabb fokon kell biztositani a kapcsolatot a népgazdaságban már mű—

ködő más információs rendszerekkel is, például a tervezési, a számviteli, a pénz- ügyi stb. információs rendszerekkel. Ez további kutatási feladatokat jelent.

A Központi Statisztikai Hivatalban végzett elemzési és kutatási tevékenység decentralizált szervezetének számos előnye van: az elemzést és kutatást végzők így közel vannak a gyakorlati adatgyűjtő és -feldolgozó munkához, azt közvetlenül befolyásolni tudják. ugyanakkor abból közvetlenül kapnak tudományos ösztönzé—

seket. Igy péld—ául ugyanaz a kutató, aki valamely tudományos kutatási téma végső megírását végzi majd, részt vesz az adatfelvétel megtervezésében és meg—

szervezésében, a terepen ellenőrző munkát végez, kidolgozza a feldoilgozásitábla—

terveket, közreműködik az elemző matematikai programokban.

A Központi Statisztikai Hivatalba-n folyó elemző és tudományos kutatómunkát

a Hivatal Elnöksége hangolja össze és irányítja.

PE3I-OME

Hacronman c-rarhg conepmnr marepuan ppknana, npencraaneHHoro Ha cocroaameücn 1—9 cenmőpn 1975 roga a Bapmase 40 ceccun MemAyHapoAHoro crarucruuecnoro uncmryra.

CorpyAHuKu BeHrepCKoro Llem'panbnoro cra'rucmuecxoro ynpaanei—mn ocyutecranmor MHOFOFpaHHYIO aHann'ruuecnyio 14 HGYHHO-HCCneAOBaTeani-(YIO Aesn'enbnocrb. 3ro oőycnos—

nnaaercn:

a) nepmaHeHeriM pOCToM nmepeca l'OCYAapCTBeHHbIX opranoa " oőmecraeHHbix opre—

Husauwi K HaőmonaioutuMcn s sanenunx TeHAeHuwnM H aHanuay BbISMBal-OLUMX ux anHMH;

6) Heoőxonumocrbio oőecneuenmi p.aHHle Arm Hayunsix nccnenosanuű, nOCKOI'leY Hayxa BO Bce őonbweü Mepe npespamaercns Bamnbiű (pain-op oőutecraeHHoro u 3KOHOMW-leCKor'O pasanrmi;

:) HGOÖXOAHMOCTHO anMeHeHHH s cramcmuecxoü paőore Hoeeüumx HÖYLiHbIX noem—

mermú, nemm—151 n Meronoa.

BeHrepCKoe Llem'panbnoe cramcmuecnoe ynpaanei—me pacnonaraer xopoumMu npeA-

i'lOCbanaMM ANH OCYMeCTBneHHH ananmuuecnoü H Hay—mo—uccnersa'reanKoű, Aesreano- CTH, nOCKOJ'leY OHO:

a) pacnonaraer BblCOKOKBöJ'iHCpI—íuHpOBaHHbiMl—i cramcmuecngu KagpaMu;

6) onnpaerca Ha annapar, uMeroumü őorarbiű onbrr B Aene cőopa " oőpaőomu ABHHbiX;

B) perynapno npoaopm'r oőcnenoear—mn, oxaa'rblearoutne Bce cnoü Hacenei-mn;

r) pacnonaraer prnHei—iumM B crpaHe napKOM SBM;

A) coőnpaer AaHHble oőo Bcex cek'ropax oőurecrseHi-ioü u 3K0H0Mnuecxoü mmm—1;

e) He Hecer HenocpeAcTBeHHoi—í oraercraennocm sa xossűcraeHHbie pe3yanaTbl " 06- U.i.eCTBeHHbie zenemu.

B LleHTpamsHOM crarncruueCKOM ynpaBnel—mn Hapnny c Bbli'lOJ'iHHeMblMH cneumannen—

pOBaHHblMIA omenaMu uacn—ibix anem—1303 CBOAHHe ananmuuecxue " uccneraarenbcune saAaLm peLuaroTcn 3KOHOMH'46CKHM rnaBOTAenOM, OőmecraeHHo—cramcmuecxum mosome—

nc-M, AemorpacpmecxuM nncmry'rom, 3KOHOMHueCKHM HHCTHTYTOM, 3KoHome1-puuecuoü na—

őopa'ropneí—i, OmenoM no pee—emma abiuucnurenbnbix cucreM. Koopnnneumo u pyKoeoncrao aHanMTi—mecxoü " HayuHo—uccnenom'renbcxoü paőoroü ocymecranner Fipe3nAnyM LleHTpanb- Horo cramcrwiecxoro ynpaBnei—mn.

SUMMARY

The article was given as a lecture on the 40th session of the international Statisticai institute (iSl) held in Warsawa September 1—9. 1975.

The statisticirans of the Hungarian Central Statistical Office (CSO) perform extensive analysing and scientific research activity. This is needed due to the following:

a) there is (: constantiy increasing demand on the part of state and social organs for the analysis of tendencies in the phenomena and of the causes inducing them;

b) a data basis has to be made available for scientific research. since science becomes a more and more important factor of socio-economic development;

c) in the statistical work the latest scientific results. concepts and methods are to be employed.

The Hungarian CSO disposes of the appropriate facilities needed for analysis and scientific research. because:

a) highly auaiified statisticians are working in it.

b) it can rely on an apparatus experienced in data collection and processing, c) it regularly carries out surveys covering all parts of the population.

cl) it has the largest computer capacity in the country, e) it coilects data on every sector of socio—economic life,

f) it is not responsible directly for the economic results, for the development of social phenomena.

in addition to the analyses and research undertaken by the departments of the CSO in their own fields analyses and research tasks of overall nature ore performed by the Department of Economics, Department of Social Statistics. Demographic Research institute. Economic Research Institute, Econometric Laboratory, Section of Computer Systems Development. The analyses and scientific research work ore coo—rdinated and directed by the Presidential Board of the Central Statistical Office.