Személyi hírek

9. szám

adóterhének könnyítésével, a számukra nyujtott különféle adókedvezményekkel nemcsnpán helyes pénzügypolitikai célt, hanem közvetve kedvező népesedéspolitikai hatást is lehet elérni. Mivel nemzetünk jövője a magyarság népesedésének ala- kulásától nagy mértékben függ, arra kell törekedni, hogy a magyar pénzügyi politika továbbra is kel- lően figyelembe vegye a családvédelmi szemponto- kat és ilymódon közvetve a népesedés érdekeit is szolgálja.

Kovács Alajos dr. az átfogó tartalmú, értékes előadáshoz fűzött hozzászólásában azt a törvényes rendelkezést tette bírálat tárgyává, amely szerint a háztulajdonosoknak csupán abban az esetben jár házadókedvezmény, ha a házukban lakók 50%—a gyermek; ez a statisztikai alap nélkül megállapított arányszám még akkor is igen mag as ha húsz éves korig minden fiatalkorút ideszámítnnk. Ennek, az intézkedésnek legfeljebb morális hatása lehet, népesedéspolitikai jelentősége alig van. A házaso—

dási kölcsönt illetően úgy értesült, hogy eddig mintegy 7000 kölcsönt adtak ki; ez nagyon kevés, mert ennek az intézkedésnek szélesebb körre kiter—

jesztésétől a németországi példa alapján komoly eredményt lehetne várni; a római korban és pél- dául az újabb időkben Franciaországban a hasonló jellegű intézkedéseknek csak azért nem volt meg

__" 614 ——

a kellő eredménye, mert a morál nem mi! itt felelő.

— __

Szádeczky-Kardoss Tibor dr a hozzászólsr válaszolva rámutatott arra, hogy egyetért Ko Alajo§sal. Mint már arra előadásában is utalt,—*

háztulajdonosok részére az említett feltétellel n tott liázadókedvezménynek valóban inkább csak kölest hatása lesz; egyébként ennek az intézked * nek az eredményéről adatokat még nem tett közzé. A házasódási kölcsönökre vonatkdzólag előadásában is —— a történeti példák ellenét' annak a reményének adott kifejezést, hogy a kek csön új intézménye eléri cálját. Célszerűnek lát ik azonban, hogy e kölcsön ezerpengös felső hat—álat a mai viszonyokhoz mérten megfelelően felemeljék—

egyidejűleg fel kellene emelni azt a maximális jö- vedelmi határt is (ez jelenleg a liázasulóknak eg ' tes 300 pengő havi jövedelme), amely mellett mé házasodási kölcsönt igényelni lehet: így a kisj delmű köz- és magántis7tviselők szélesebb körben vehetnék igénybe ezt a kölcsönt.

Balás Károly dr. elnök ezután a Csoport és az egész. hallgatóság nevében köszönetet mondott a rendkívül időszerű kérdésekről tartott, mélyen- szántó és nagyértékű előadásért; majd annak a reményének adott kifejezest, hogy előadó a Cso- port munkáját hasonló előadásokkal még más al—

kalmakkor is támogatni fogja.

Személyi hírek — Nouvelles.

Bernát István dr.? (ISM—1942). A magyar agrármozgalom legtekintélyesebb vezető-egyénisé- geinek egyikét gyászolja az 1942 január 19—én el- liúnyt Bernát Istvánban. Bernát István (született 1854 július 3-án Rimaszombaton) hosszú élet—

pályája alatt különböző állásokban és tisztségek- ben teljes odaadással és ritka rátermettséggel szolgálta az agrártudományt és az agrár-szervez- kedés, a szövetkezés ügyét. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, majd pedig a vallás- és közok- tatásügyi minisztériumban eltöltött másfél évtized

után mint a Szövetkezés c. folyóirat, a Hazánk c.

napilap és a Magyar Gazdák Szemléje c. tudomá- nyos folyóirat alapító-szerkesztője tevékenykedett;

egyidejűleg ügyvezető-titkára, majd ügyvezető- igazgatój—a, a Világháború után pedig elnöke volt a Magyar Gazdaszővetségnek; 1919-től 1924-ig az agrárpolitika professzora a m. kir. tudomány- egyetemi (közgazdaságtudományi karon, 1924—től 1938-íg pedig alelnöke a Magyar Nemzeti Banknak.

A századfordulót követő első évtized utolsó éveiben mint képviselő, a huszas évek végén és a harmin-

cas évek elején pedig mint felsőházi tag résztvett a törvényhozás munkájában is. A közgazdasági irodalmat számos értékes müvel gazdagította; a korszerű magyar agrármozgalom első tudományos

művelője volt. Néhány nagyobb munkája: ,,Észak- Amerika. Közgazdasági és társadalmi vázlatok"

(1886), ,,Változások küszöbén (szociálpolitikai ta- nulmányok)" (1893), ,,A zálogba tett Magyarország"

(1895), ,,Agrárpolitika" (1903), ,,A magyar demok—

rácia multja, jelene és jövője" (1904), ,,Szövetkezeti értekezések" (1909), ,,Értekezések a társadalmi tudományok köréből" (1909) és ,,Tanulmányok az agrárpolitika és a magyar agrármozgalom köré- ből" (1927) címen jelent meg. E tanulmányainak, valamint egyéb cikkeinek egy részébe statisztikai fejtegetéseket is beleszőtt; munkássága során egyébként is mindíg szoros személyi és tárgyi kapcsolatokat tartott fenn a statisztikával a statisztikusokkal. A Magyar Statisztikai Társaság életében is tevékeny részt vett; 1922 óta volt tagja e társulatnak s az 1926 ban ,,Elválok és öngyil—

kosok" cimen tartott székfoglaló előadása aMagyar Statisztikai Társaság kiadványsorozatának 2. szá- maként hagyta el a sajtót; ez az általános feltűnést keltett előadás vezetett a Társaság egyik leg- nagyobbszabású megmozdulásáta: az elválások és öngyilkosságok okainak és leküzdésük eszközeinek feltárása céljából megrendezett nagysikerű érte- kezletére. Bernát István tagja volt az Országos Statisztikai Tanácsnak alelnöke több agrár— ill

_ Szövetkezeti intézménynek és elnöke a Hangya- szövetkezetnek. Számos magas kitüntetésben (kor—

mányzói teljes elismerés, titkos tanácsosi mél—

tóság stb.) részesült s a Magyar Tudományos Akadémiának l906-tól levelező, 1927 óta pedig rendes tagja volt. Elhúnyta egy befejezett, teljes

életet zárt le; emlékét számos intézmény, köztük

a Magyar Statisztikai Társaság is őszinte kegyelet—

tel őrzi meg.

Pálosi Ervin'l' (1891— 19-11). Pálosí Ervin szé- pen felfelé ívelő életpályáját 1941 december 13—án

"törte ketté a halál. Budapesten, 1891 május 14—én született. Még tanulmányainak bevégzése előtt a

harctérre került, ahol hadifogságba esett; több évet

töltött orosz fogságban; mint hadifogoly is módot talált nemzetgazdasági és statisztikai tanulmányok folytatást'lra. Magyarországba hazaszökve kezdet—

ben különböző intézményekben munkálkodott és többek közt a külföld Magyarországról való infor-

málásával foglalkozott; majd közel húsz éven át

volt professzora a statisztikának: 1925-töl l940—ig a közgazdaságtan és statisztika előbb rendkivüli, utóbb rendes tanára volt az egri Érseki Jogakadé- mián, 1936—tól pedig mint a statisztikai módszer magántanára a szegedi egyetemen is előadott; 1940 ' őszén a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi karának gazdaságpolitikai tanszékére egyetemi ny.

r. tanárnak nevezték ki; itteni működését szaki- tolta meg túlkorai halála. Szociális és karitatív téren is szép sikerrel tevékenykedett, többek közt mint Heves vm. tb. főjegyzője és közjóléti elő—

adója; az egri várban megindított ásatásokért kormányzói elismerésben részesült. Több nagyobb statisztikai tanulmányt írt, így Budapest 1909——

1925. évi kriminalitásáról és moralitásáról —— ez a könyve Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadásában jelent meg —— és a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain a bűnügyi statisztika

elméleti és módszerkérdéseiről. A ,,A társadalmi

törvények (helye a természetben" e. nagyobb műve (1930) érdekes kísérlet a statisztika elméletének természetbölcseleti megalapozása irányában, a sta- tisztikai és gazdasági törvények problémájának tisztázására. Értékes nagyobb könyvei jelentek [meg még ,,Az összefénhetettenségi kérdés Magyar- országon" (1932) és ,,A vármegyei önkormányza—

tok társadalompolitikai feladatai (A Heves var- megyei közjóléti alap jelentése)" (1939) címen.

_A Magyar Statisztikai Társaságban, melynek 1934

, óta volt tagja, ,,A bűnözés antropológiai és gazda—

sági tényezőinek súlya a matematikai statisztika tükrében" címen tartott székfoglaló előadást. E Társaságban sokan fognak reá, mint a nagysikerű egri ünnepi ülés lelkes elők'észítöjére, kegyelettel viSszaemlékezni.

_ ,de Berardinls L. ". Az olasz Központi Statisz—

tikai" Intézetet súlyos veszteség érte 1941 febr-Jár

ö-án de Berardínis L., az Intézet népmozgalmi és egészségügyi statisztikai osztálya tudós vezetőjé- nek, a statisztika professzor./inak elhúnytakor.

de Bemrdinis mint orvos került az olasz hivatalos statisztikai szerv kötelékébe;

orvos volt és

eredetileg katona—

az olasz hadügyminisztérium sta—

tisztikai szolgálatát vezette. Szakirodalmi tevékeny—

sége igen kiterjedt és értékes, Elsősorban a titfusz- kérdést és más orvosstatisztikai problémákat dol—

gozott fel statisztikai alapon; de Olaszország szü—

letési statisztikájáról s a haláloki nomenklatúra—

ról is írt egy beható

tanulmányt is közzétett.

Az egyik elterjedt olasz kézikönyvben az_egészség—

ügyi statisztikáról, egy másikban pedig a népes—

ségi dinamikáról adott képett. 1933 óta rendes tagja volt a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek; a magyar statisztikusokkal is szívélyesek voltak a kapcsolatai.

nagyobb dolgozatokat és hadirokkant-statisztikai

de Bnlhoes ()arvalho J. L. S. 1'. Az_1940 már- rius 9-én elhúnyt de Bulhoes Carvalho J. L. S.

Dél—Amerikának nemzetközi statisztikai körökben legismertebb és legelismertebb képviselői közé tar- tozott. Hosszú időn át állott mint vezérigazgató

Brazilia hivatalos statisztikai szolgálatának élén, melynek újjászervezője, tulajdonképeni megalapí—

tója volt. Mint orvos, előzőleg Brazilia közegész- ségügyi főigazgatósaganak demografusakónt is ér—

tékes munkásságot fejtett ki. Hivatalos statisztikai tevékenysége idején vezette hazája első (1920. évi) igen nagy horderejű népszámlálását; az összeírás- hoz széleskörű mezőgazdasági és ipari számlálás is kapcsolódott Nemcsak statisztikai, hanem egészségügyi tanulmányokat is írt. A rio—de-janei—A roi orvosi akadómiának tagja, a brazíliai statisz- tikai társaságnak pedig megalapítása óta tisztelet- beli elnöke volt. Hazája hivatalos statisztikai ki- adványainak szerkesztésén kívül becses népesedési

és' agrárvonatkozású művekkel, valamint egészség—

ügyi és árstatisztikai dolgozatokkal is gazdagí—

totta tudományunk irodalmát; a statisztika mód-

szertanáról és gyakorlati alkalmazásáról is na—

gyobb könyvet írt. Mint a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1924-ben megválasztott rendes tagja kap—

esolódott be a statisztika nemzetközi miivelésébe.

Érdemeit hazája, elhúnyta után, törvénybe iktatta és e törvényben a brazíliai központi statisztika alapítója cim adományozásával ismerte el.

Chaddock R. B. 'i'. A Columbia—egyetem nagy—

tekintélyű statisztika professzora, Clmddock R. E.

1940 októberében húnyt el. Bő tudományos mun—

kásságából föleg elméleti és módszertani munkái:

a ,,Principles and Methods of Statistics" (1925) és az ,,Exercices in Statistieal Methods" (1928) c.

könyvek terjedtek el világszerte és szereztek szá- mára tekintélyt. Irt történeti statisztikai könyvet

9. szám

——616—— 1942

(,,Oliio before 1850") is és feldolgozta a Nagy' New-Yorkra vonatkozó demografiai forrásokat.

Egyetemi tanári működésén kiviil, mint az Ame—

rikai Statisztikai Társaság WITH—1924. évi titkár—

pénztárosa, majd 1925 évi elnöke is jelentős sta—

tisztikai tevékenységet fejtett ki. A Nemzetközi Statisztikai lntézet tagjai 1937 óta tartozott.

Dziewulski S. "l'. ltthárciusában

el a Nemzetközi Statisztikai intézet egyik 1929-ben

rendes közé

vesztette

megválasztott, rendes tagját. Ilziemulski S.-t. Uzie—

wulslri egy negyedszázadon át szerkesztette a len—

gyel közgazdasági szemlét; a varsói szabad egye- temen a közgazdaságtndomány tantörte'netének volt tanára és az egyetem

tudományi karának dékánja is volt; mint a len—

gyel felsöbb katonaiskola professzora is munkál—

kodott. Művei többek közt a következö témákat tárgyalták: a lengyel fogyasztási

Lublin és Siedlee tartomány népességstatisztikája:

Varsó története, topografiája és népességstatiszti- állam- és tásadalom—

szövetkezetek;

kája; Lengyelország külkereskedelmi forgalma; a lengyel állam költségvetései; a kivándorlás kór—

dés—e; a lakás— és építkezési kérdés; egy negyed—

század közgazdasági fejlődése a lengyel földön.

Falkner R. P. 1'. A Nemzetközi Statisztikai Intézet egyik legrégibb, 1893—ban megválasztott rendes tagját, Ii'alkner R. P.—t 1940. november 27—én szólította el a halál. Igen változatos pálya—

futása során sz.t'nntalanszor került szoros kapcso—

latba a statisztikával Többizben járt liurt'mz'tban és tanulmányozta többek közt a budapesti statisz—

tika szervezetét is; kollegiális kapcsolatok fűzték több magyar statisztikushoz, Még 1891—ben lefordí—

totta angol nyelvre Moilzen német statisztikai tan- könyvét, Egyik elsö előadója volt (1889 és 1900 közt) a statisztikának amerikai egyetemeken; majd

hivatalos tikai szerve a bűnügyi statisztika

az Amerikai Egyesült Államok statisz—

megszervezését

bízta reá; később az t'. S. A. lievámlorlási bizott—

ságának 1911—19t2—ben

pedig a ,,Burean of the Census" aligazgatója volt.

Nem statisztikai ineg'bizatz'isok után 1915 és 1926 közt ismét mint a statisztika foiskolai tanára tevé;

iskolaiigyi slatisztikusa,

kenykedett, Az utóbbi idöponttt'tl fogva haláláig a kutató— és int'ornn'miós célokból megalakított Na—

tional Industrial (Zonl'erentw Board slatisztiknsa volt. Kiterjedt irodalmi munkásságában föleg sta—

tisztikai kól'dÖSOláOl tárgyalt; leginkább a bűnügyi, a munkabér- és az árslatisztika kérdéseivel foglal-

(JO—es mint

kozott; a mult szazad éveiben kiszámított

nagykereskedelmi indexe lf:tllciier—in(lex vált ismeretesse; de e mellett számos gazdaság—, kultur—

és népességstatisztikai tanulmányt is írt. A Magyar Statisztikai 'llársaságnak 1923-ban megválasztott, legelső külföldi tiszteletbeli tagjai közé

és állandóan a legmelegebb kapcsolatokat tartotta

tartozott

fenn a magyar statisztikusok tudományos szer- vével.

Ford W. C. 'l'. Ford W. (3. azon kevesek közé

tartozott, akik a Nemzetközi Statisztikai Intézet

fennállásának legelso szakaszában lettek ennek a nemzetközi tudós testületnek tagjai; 1889 óta vagyis félszázadnat hosszabb ideig volt rendes tagja az Intézetnek; vele tehát az Intézet leg—

régibb tagjainak egyike húnyt el 1941 március 7—én. Életének legaktívabb periódusában az Ame—

rikai Egyesült Államok

fel-állított statisztikai hivatalt, vezette s nagy érde- mei voltak e szerv statisztikai munkásságának ki- építése és elmélyítése terén; mint a ,,Massachusetts Historieal Society" szerkesztője is tevékenykedett tudományos téren. Munkássága alapján a londoni Royal Statistioal Society a tiszteletbeli tagsággal tüntette ki.

van Gelderen J. 1". Hollandia statisztikai élete Gelderen J. 1940 májusában bekövetkezett;

halálával kiváló gyarmati statisztikust vesztett el, aki sokáig nagy szakértelemmel vezette Holland- Kelet—lndia statisztikai hivatalát. Ezt megelőzőleg Amsterdamban egészségügyi statisztikai

nyokkal foglalkozott, míg Holland-Kelet—lndiában

írott munkái Jáva ('s általában a németalföldi gyarmatbirodalom népességi, mezőgazdasági, kül—

kereskedelmi és árstatisztikai kérdéseit tárgyalták pénzügyminisztérinmálvan.

van

tanulmá—

alapos adatelemzésekket. liurópai tartózkodása idején van Goldman az utrechti egyetemen a szociológia rk. tanarak—ént tartott elt'iadásokat.

Élete alkonyán a németalföldi lu'tpviself'ihiáz tagja volt. A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1929—ben választotta meg tagjává.

Josephus Jitta N. M. t'. 1940 június 11-én húnyt et Josep/ius .Iillu N. M., a németalföldi egészség—

ügyi tanács elnöke Nemcsak hazz'ijában dolgozott Nemzetek szervek.

sokat, hanem nagy szerepet, játszott a nemzetközi

munkáiban is;

Hiva—

Szövelsége és általában a tanáCsktwásaihan és

Közegészségügyi egészségügyi

volt a

tainak. Igen sok orvosi és egészségügyi elaborátu—

elnöke Nemzetközi

mot irt, részben statisztikai alapon Németalföld egészségügyi SZOl'VPZClÖl'Öl nagyobb tanulmányt dolgozott ki. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek

HÚS—ban lett

Koet'oed A. M. 'l'. Dánia közéletének és tudo- mányos köreinek líurópaszu—u'te nagyrabecsült rep- rezentánsa, Ii'oefwd A. M. 1940 augusztus 20—án

dölt ki az élők sorából. Régi statisztikus volt, akit rendes tagja.

a Nemzetközi Statisztikai lntézet már 1905—ben tisztelt meg itt—rules tagságával; az intézet számos ülésszakán vett tevékeny részt. Szép karrierje során magas polcra emelkedett: Dánia pénzügy- a dán adó— és vámügyeket vezérigazgatót minőségben vezette. Koeioed a dán hivatalos statisztikai szolgálat központi szervében

minisztere is volt s

előbb mint alkalmazott, majd mint osztályvezető,

1904 és 1913 közt pedig mint igazgató működött.

Elsősorban a hivatalos statisztikai kiadványok szerkesztésével tűnt ki, de a szakirodalmat is be—

hatóan művelte s résztvett az indcxszámokról ren- dezett nemzetközi vitában is. Hivatalvezetöi műkö- dése idején igen szoros kapcsolatokat létesített a külföldi statisztikusokkal. Nevét magyar szak—

körökben is jól ismerték: Koefoedot a Magyar

Statisztikai 'l'társaság már az első alkalommal,

19234ban megválasztotta külföldi tiszteletbeli tag—

jává; halálával tehát ezt a Társaságot is komoly veszteség érte.

Mac Lean M. C. 'l'. Kanada statisztikai életét érte gyász Mac Lean M. C. 1940 július 12-én tör—

tént elhalálozásakor. A dominium statisztikai hi—

vatalában töltött be fontos munkakört; különböző megbízatásai során vezetője volt a népszámlálási, a tanügyi és a szociálstatisztikai kutatásokkal fog- lalkozo osztályoknak.

ról, a népfejlődés és

A kanadai népesség korá—

sűrüség korrelációjtáról, az írástudatlanságról és a lnnnkanélküliségről irt na- gyobb tanulmányokat Statisztikai munkásságának elismeréséül 1935—ben a Nemzetközi

Intézet rendes tagja lett.

Statisztikai

Payelle G. 'l'. A francia legfőbb számvevőszék nyugalmazott elnöke, Payelle G. 1941 június 28—án húnyt el. Munkás élete folyamán a statisztikával is sokszor került kapcsolatba; statisztikai tudására és kapcsolataira mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1905-ben rendes tagjai közé sorozta be őt. Azirdőtájt államtanácsos és a francia egyen-esadó-igazgatóság vezetője, egy- ben a legfőbb statisztikai tanácsnak és a Párizsi tagja volt;

századforduló után igen tevékeny részt vett s munkz'tsságát utóbb mint alelnök, majd 1909—ben, mint elnök irányi—

totta is.

Statisztikai Társaság választmányának

ennek a társaságnak életében a

Az ő elnöksége alatt folyt le szép siker—

rel e társaság 50 éves melynek idő—

pontja egybeesett a Nemzetközi Statisztikai Intéf zet Párizsban megrendezett XII. iilésszakával. Sta- tisztikai tanulmányaiban és jelentéseiben az egye- nesadóügyek,

nem épített

jubileuma,

a találmányok ingatlantulajdon

és a beépített s be kérdéseit s

hangversenystatisztiltáját

Párizs

színház— és meg.

világította

Pearl R. 'i'. Az Amerikai Egyesült Államok kül.

földön is igen értékelt tudósainak egyike, a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet 1931—ben megválasztott rendes tagja, Pearl R. 1940 november 17—én meg—

halt.

biometria és a népességstatisztika, majd a biológia Mint a Johns Hopkins—egyetemen előbb a

tanára és a biológiai kutatóintézet igazgatója igen sok munkát írt, melyekben a statisztikai és bio—

metriai módszereket szerencsés kézzel és újszerűen

alkalmazta a. biológiai, embertani és társadalom-

tndomzányi problémák megoldásánál. Előzőleg a .Iolms Hopkins—kórház statisztikusaként dolgozott., ligyik tőmunkája ,,Introduction to Medical Rio——

metry and Statistics" címen látott napvilágot; írt könyveket többek

emberi hiológiáról,

közt a halál biológiájáról, az a népestségt'ejlő—dés biológiájáw

ról, az élettartamról, továbbá az alkohol—kéndésről'

a hosszú élet szempontjából. Egész iskolája volt:

statisztikai vonatkozású munkásságát számos tanít—

vány—a folytatja tovább.

Rothcrmere lord 'i'. Az 1940 november mián——

elhúnyt, hazánkban nagy tekintélynek ör—

vendő Rothermere lordot a Magyar Statisztikai Társaság 1929—ben választotta meg külföldi tiszte—

letbeli tagjául. Bár Rotlzermerc lord nem volt sta—

tisztikus, a magyar igazságért 1927—ben megindí—' tott és egy

során

igen

évtizeden át következetesen folytatott ngyanazokért a célokért statisztikusok tudós tes—

statisztika szerencséskezti alkal—

mazójának, fogyasztójának is bizonyult. Halálát a

Magyar Statisztikai meg—

harca nemcsak

küzdött, mint a magyar tíilete, hanem a

Társaság is őszintén gyászolta.

Lord Stamp of Shortlands 'l'. Anglia egyik leg- tekintélyesohl) közgazdáját, a nemzetközi statiszti- kai élet pedig világszerte jó névnek örvendő mun—

kását vesztette el benne 1941 július 17-én. Lord Stamp (Stamp Josiah (l,) magasraivelő életpályája alatt párhuzamosan folytatta gyakorlati közgazda—

sági és tudományos munkásságát, Vezetője volt egy íparvállalatnak, azután elnöke a ,,Londom Midland and Scottish Railway"—nek és igazgatója a ,,Bank of England"-nak; de egyidejűleg több éven át a newmarchi egyetemen is tevékenyke- dett, még pedig a statisztikát adta elő s később is résztvett az egyetemi életben, mint vizsgáztató és mint a London School of Economics egyik vezetője. Irodalmi téren egyaránt nagy sikerrel

mind ságtant, mind

művelte az elméleti és gyakorlati közgazda—

a statisztikát. külföldön is—

nagyrat'n'tétkelt könyvet és nagyobb tanulmányt írt, Számos

így a nemzeti jövedelemről és vagyonról, az allél—' tatási kérdéseln't'il, az árakról stl). Két legkiteje—

zetlebben ()ii'icial és ,,The

statisztikai műve Statisties to

,7'Illie Application of (19316l Economic Proble—nis"

National Capital and Other Statistieal' (1937) címen hagyta el a sajtót. Tudo—

mányos téren egyébként is sokat tevékenykedett:

a londoni Royal Statistical Society—nek 1920 és- 1930 közt egyik titkára és szerkesztője, 1930—M 1932-ben pedig elnöke és azóta tiszteletbeli alol——

nőko volt, míg a Nemzetközi Statisztikai

ben, melyhez 1924 óta fűzték a, rendes" tagság:

szálai, 193ti-tól fogva a pénztárosi tisztet látta elt Az Intézet 1936. évi (athéni) ülésszakára utaztá—

han néhány napot Budapesten töltött s itt, előadást.

Studies"

Intézet—

9. szám

is tartott. A magyar statisztikát nagyra értékelte;

kitűnik ez :! Royal Statistical Society centenáris

ülésén tartott elomlásábúl is, melyben a nemzeti jövedelem számitás-módjairól szólva a magyar munkákat, kivált Fellner Frigyes dr. kutatásait nagyon kiemelte, a mult század végén megindított magyar iparstatisztikát pedig úttörőnek jelölte meg. Halálával a Magyar Statisztikai Társaság még 1934-l'mn megválasztott külföldi tiszteletbeli tagját vesztette el.

Takarabe S. 'i'. Japánnak ezt a jeles tudósát 1940 július 7-(-u ragadta el a halál. Takarabe S.

az egyetemi oktatás terén munkálkodott: tanára volt a kiotoi egyetem közgazdaságtudományi kará—

nak. Elsősorban elméleti és módszertani tanulmá- nyai alapján lett 1931-ben a Nemzetközi Statisz—

tikai intézet rendes tagja. Még 1911-ben írt köny- vet a statisztika elméletéről; egy másik munkája a népszámlálások módszeréről adott ki'—pet. Nagyobb tanulmánysorozutot szentelt ()uőteletnek; hazája öngyilkossági mozgalmárót is beszámolt. Statisz—

——618-——

1942

tikai dolgozatokon kivitt több közgazdasági cikk—*

nek volt szerzője; mint hazája központi statisz- tikai bizottságának tagja is érdemes munkásságot fejtett ki.

Wat-minig J. 'i'. A dán statisztika egyik értékes munkásának, J.—nek 1939 szeptember 8-án történt halálával az elméleti és a gyakorlati statisztika terén egyaránt jelentős munkásság sza—

kadt meg. Warming, aki 1931 óta tartozott rendes tagként a Nemzetközi Statisztikai Intézet kötelét——

kőbe, először a dán országos statisztikai szerv

kebelében, mint annak osztályvezetője dolgozott;

erről a pályáról lépett át a koppenhágai egye—

temre, ahol a statisztikai tanszéket töltötte be el—

húnytáig. Munkáinak változatosságára jellemző, hogy könyveiben és cikkeiben többek közt a gaz—

dasági válságokr a munkabérek, a mezőgazdaság, a lakásviszonyok, az adózás és az Amerikai Egye-v sült Államokban bevezetett alkoholtilalom kérdé—

seit tárgyalta; statisztikai kézikönyvet is irt Dániáról.

le'ming

Összefoglaló hetyzetjelentés.

Résume' de la situation en Hongrie.

1942. augusztus havi adatok. — Chiffres du mois d'aoút 1912.

Népmozgatom. — Vetésjelentés. — Munkapiac. —— Kütkereskedetem. — Közlekedés. —— Áratakutás.

ségek. —-— Pénz és hitet.

Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jetzőtábtához.

Mouvemml de la population. — Ruppori sur les cultures. —— Marché du travail. — Commerce exlérieur. ——

— Megét hetesi kött-

Tran:

ports. —— Mouvemenl des prix. —— Coűt de la vie. — Mounaíe :! crédit.

Tableau économigue.

Graphigues au tableau écanomígue.

Extraif. Nous présentons lm; rensvignvmenls relatifs au mois (Piroti! 1942:

Sur notre Ierritoire d*aujourd"hui, il y (: eu, en aoút 1942, 6835 mariages, 26.249 naissances vivanles et 17.851 décés, soit respective—

ment 5'5, 21'0 et 14'3 pour mille Izabilants; el ul'accroissement nature! (: été de 8.398 (67930).

Dans la Hongrie avant la réincorporatíon des terri—

toires méridionaur repris, par rapport nu mois 'd'aoíit préce'dent, la miplinlité a fort liaissé et la rnatalilé (: diminué, tandis (luc In mortalité éiait en augmenfaííon. En amit 1942, sur notre territoire d'aprés la deuxiírme Senience de Vienne, la nap/i—

alité représenlait 5'5%a, la proportion des naissan—

ces vívanfes, 20'80/00, et la mortalile', 14'49/00, autre (i'/io/oo, 21'70/00 et 12'69/00 un an auparavant;

et lhecroissement naturel (G'/Woo) y étail bien au—

dessous de celui du mémr mois (iv l'onnée précé—

'denle (9'19/00).

"OZUIGGIII

En aoíil dernier, il faisait un temps ensoleíllé, ítés chaud, (e !]lli favorisait la foisson et le

In:/mya, Mais lu sóclwresse (: lieaucoup nui (111 mais, aux pommcs de terre, (um- betternves a 311ch ('I Ez fourrage, aux prairies el aux pátmages—(ln prévoyait une récolle moyonne pour la prime; une bonne récolte moyenne pour la poire; une bonne récolte pour la peche et une récolte moyenne pour le raisin. A cause des grandes chaleurs, le ruisin (! augmenté en gualité, cl diminué en guuntité,

A Budapest, les saluires lioraires ofi'ei'ls ont été uugmenlés presoue partout, sauf pour les ouvrirrs tailleurs, pour lvsouels ils étaient, comme au mois précédenf, 'I!) 105) íillérs,

En uoúl dernier, notre commerce earlérieur accusuil une régression. La valeur des importa—

lions a particuliérement diminué (12'9%); celle des exportalíons () liaissé de ?'0% seulement. Nos importations ont représvnié 70'4 millions de pen- gős; nos erportations, 79'5 millions de p.; de sortc (Iue notre balance commerciale s'esl soldée par

un excédent de 9'1 millions. Comme avant, notre

commerce ('*mit le plus considérable