Az Európai Statisztikusok Értekezletének 36. plenáris ülése

AZ EURÓPAI STATISZTlKUSOK ÉRTEKEZLETENEK 36. PLENÁRlS ULÉSE

LUTZER GYURGY

Az Európai Statisztikusok Ertekezlete (a továbbiakban: Értekezlet) 1988. június

13. és 17. között tartotta 36. plenáris ülését Genfben, amelyen 31 tagország képvi—

seltette magát. többnyire az egyes nemzeti statisztikai hivatalok vezetői által. Részt

vett az ülésen az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP), a Nemzetközi Munka- ügyi Szervezet (ILO). az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Általános Keres- kedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT), két kormányközi szervezet: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és az Európai Gazdasági Közösség (EEC)

statisztikai szervének képviselője. Az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) Statisz-

tikai főosztályának (a továbbiakban: Titkárság) meghívására jelen volt az Északi Statisztikai Társaság (NSS) és a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szerve—

zete (OECD) képviselője. Részt vett az ülésen W. Seltzer, az ENSZ Statisztikai Hi—

vatalának igazgatója. valamint az EGB meghívása alapján az ausztrál és a japán statisztikai hivatal vezetőjének helyettese.

Az elnöki tisztet W. Begeer. Hollandia Központi Statisztikai Hivatalának elnöke látta el. A három alelnök Nyitrai Ferencné dr., W. Sadowski (Lengyelország) és

C. Malaguerra (Svájc) volt.

Az ülést Igor Ornatszkij, az EGB főtitkárhelyettese nyitotta meg. Beszédében először az Értekezlet sikeres koordinációs tevékenységét emelte ki. amelynek ha- tása a régión kívül is érződik.

Hangsúlyozta, hogy az Értekezlet mindig képes volt arra. hogy programjait a változó igényeknek megfelelően alakítsa ki. Példaként említette a nép- és lakás-

számlálások végrehajtására vonatkozó ajánlás kidolgozását, a környezetstotiszti—

kai osztályozások kifejlesztését. a nemzetközi összehasonlíthatóság megteremtése

érdekében kifejtett tevékenységet. lgen eredményesnek értékelte az Elektronikus Adatfeldolgozási Munkacsoport és a Statisztikai Számítástechnikai Projekt kere- tében végzett munkát.

Elmondta, hogy az Értekezletnek egyre inkább interdiszciplinárissá kell tennie tevékenységét. mind a gazdasági. mind a társadalomstatisztika területén. Megnyi- tója végén további sikereket kívánt az Értekezlet munkájához.

Az ülés napirendjének elfogadása után R. Gentile, a Titkárság megbízott igazgatója tartott rövid ismertetést az EGB 43. közgyűlésén, valamint Speciális

Bizottságának ülésén elhangzottakról.

A Speciális Bizottság novemberi ülésén számos intézkedést javasolt. amelyek

célja az EGB működésével kapcsolatos költségek csökkentése. Az Értekezlet tevé- kenységének jelentős elismerése. hogy a Speciális Bizottság javaslatával ellentét—

1004 LUTZER evaaev

ben az adminisztratív nyilvántartások statisztikai célú felhasználásával foglalkozó programelem visszakerült az Értekezlet munkaprogramjába.

Általános volt az egyetértés abban. hogy a környezetstatisztika kiemelt téma-—

ként szerepeljen a munkaprogramban.

A költségcsökkentést célzó javaslatok vonatkoztak az egyes ülések gyakorisá—

gának csökkentésére, időtartamának rövidítésére. az írásos dokumentációk terje- delmének maximálására. Ezeket a javaslatokat az Értekezlet programjának kiala-

kitásakor, a prioritások meghatározása során figyelembe vette.

Csökkentette az Értekezlet az ülések számát elsősorban az egyes témák össze- vonása által. és több ülésre más főbizottságokkal közös rendezésben kerül sor.

Megszűnt a Társadalmi és demográfiai statisztika keretrendszere nevet viselő

(FSDS) .,munkacsoport" státusa.

A programban ebben az évben is két fő elvi—módszertani téma megvitatása szerepelt, továbbá az Értekezlet környezetstatisztika területén végzett munkája, va- lamint a régióban folyó statisztikai tevékenység áttekintése.

A Fő ELVl—MÓDSZERTANI VlTATÉMÁK

Az első vitára bocsátott téma, amelyhez az alapdolgozatot Lengyelország, a

kiegészítő dolgozatokat pedig Csehszlovákia és az Egyesült Királyság készítette.

az éves és többéves statisztikai program volt.

A lengyel dolgozat bevezetőjében leszögezi. hogy a statisztikai felvételek ter-

vezése és előrevetitése mind a centralizált, mind a decentralizált statisztikai rend- szerekben elengedhetetlen. A központi statisztikai szervek célja. hogy a lehető legjobb módon és mértékben elégítsék ki a felhasználók igényeit. Ezeket az igé—

nyeket előre kell látni, ugyanis kielégitésük esetleg újszerű felméréseket igényel.

amelyeknek végrehajtása különféle módszertani, kérdőívszerkesztési, sok esetben képzési problémákat vet fel. A különféle statisztikák iránti jövőbeni igény előrelá- tásához a felhasználókkal tartott rendszeres kapcsolat meghatározó jelentőségű.

A statisztikai felvételi programok céljai és funkciói közül a dolgozat az alábbi—

akat emeli ki:

— a felvételek és az adatigények közötti következetes összhang megteremtése,

— a felvételek rendszeressé tétele,

- a statisztikai feladatokat ellátó szervek közötti racionális munkamegosztás kiala- kitása.

- információ a felhasználók részére nyújtható adatokról.

A többéves programok a következő elemeket tartalmazzák:

-— a felvételek tárgyának meghatározása,

—- a számbavétel-i egységek és jelentési kötelezettségük meghatározása,

—- a felvételek gyakorisága és időpontja (esetenként a felvételek szakaszai), -- a fevételek végrehajtásába bevanandó intézmények meghatározása.

— az aggregáció szintje.

-— adatgyűjtési módszerek.

— az igényelt források (technikai eszközök is) leírása.

A statisztikai programok készítése során a várható szükségletek felmérése ér- dekében több fontos tevékenységről tesz említést a dolgozat. Legjelentősebbek az

alábbiak:

— a kormányzati szervek speciális igényeit meghatározó munkaanyagok elemzése, - a statisztikai tervezés összekapcsolása a gazdasági vezetéssel,

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ERTEKEZLETE 1005

— a felhasználók különféle csoportjai véleményeinek összegyűjtése. konzultációk szer-

vezése. -

-— az igények objektív elemzése.

ó - rendszeres elemző és módszertani fejlesztő tevékenység a projektek végrehajtása sor n,

— ajánlások kidolgozása,

- a nemzetközi szervezetek statisztikai programkidolgozási tevékenységének figyelem- mel kísérése.

— a programok tervezetének tudományos megvitatása.

A dolgozat néhány gyakorlati példát is felsorakoztat a szocialista országok statisztikai hivatalaitól kapott anyagok alapján. Megállapítja. hogy a statisztikai

programok tervezése területén folytatott 'nemzeti gyakorlat eltéréseit a következő

fő tényezők indokolják:

— az adott ország nagysága és államszervezete.

—- a központi statisztikai szervek részére nyújtott törvényes felhatalmazások és jogi eszközök,

-— a nemzetgazdaság tervezéséért és irányításáért felelős szervek közötti munkameg—

osztás.

— az irányítás!decentralizáltságának foka,

— a statisztikai fevételek tervezése és kialakítása terén meglevő tapasztalatok és hagyományok.

Az Egyesült Királyság kiegészítő dolgozata az ország statisztikai szolgálata történetének rövid áttekintésével kezdődik.

Az utóbbi tíz év története során a legjelentősebb esemény az 1981-ben meg—

jelent ..Fehér Jelentés" volt, amely a hivatalos statisztikai szolgálat tevékenységé- nek áttekintéséről szóló eredményeket és ajánlásokat tartalmazta. Ennek megjele—

nésétől számítva a hivatalos statisztikai szolgálat vezetője, aki egyben a statisztikai hivatal igazgatója, évenként köteles jelentést tenni a miniszterelnöknek a statisz- tikai tevékenységről és a ráfordított költségekről. A ,.Fehér Jelentés" által szüksé- gesnek tartott 25 százalékos költség- és közel 30 százalékos létszámcsökkentést 1984 végére valósították meg anélkül. hogy a kormányzati tevékenység ellátásá—

hoz igényelt statisztikai szolgáltatások tartalma és színvonala csökkent volna.

A dolgozat a Központi Statisztikai Hivatal egyik főosztálya éves költségveté- sének példájával illusztrálja a statisztikai programok tervezett és tényleges költ—

ségeinek alakulását. Megállapítása szerint a rövid és hosszú távú programok ki- jelölésekor az alábbi kérdéseket kell tisztázni:

—- a program célja különös tekintettel az új programelemekre, -— a program megvalósításához szükséges pénzügyi eszközök,

—— a program szakmai értéke és költségei közötti viszony.

A rendszeres felvételek ötévenkénti értékelése az alábbi szempontok szerint

történik:

— a felvétel leírása,

— a felvétel során nyert adatok felhasználási módjai,

— a felvétel nemzetközi összehasonlításban.

— a kérdezettek véleménye.

- a felvétel költségei,

— változtatási lehetőségek.

A kérdések megválaszolása decentralizált statisztikai rendszerben - ilyen az Egyesült Királyságé is -— lényegesen nehezebb, mindazonáltal megválaszolásuk

elengedhetetlen az új statisztikai programok meghatározásakor.

1006 LUTZER avoaov

Az alapdolgozathoz elsőként W. Sadowski, a Lengyel Statisztikai Főhivatal

elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta a tervezés szükségességét és annak eltérő jellegét az egyes országokban. Elmondta, hogy a Főhivatal a progra-—

mok tervezésekor elsősorban a KGST-országok tapasztalatainak felhasználására

törekszik.

]. őeska, a Csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatal Elnöki Titkárságának

igazgatója úgyszintén a tervezés jelentőségét emelte ki. s ezzel egyidejűleg a költ- ségszemléletű megközelítés szükségességét húzta alá.

]. Hibbert, az Egyesült Királyság Központi Statisztikai Hivatalának igazgatója kiegészítésképpen elmondta, hogy a decentralizált statisztikai rendszert ideálisnak tartja a statisztikai programok tervének kidolgozására, és felhívta a figyelmet arra.

hogy tevékenységükben a jövőben növekvő mértékben kívánnak a törvényhozás

által adott lehetőségekkel élni. *

Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a magyar Központi Statisztikai Hivatal elnö- ke felszólalásában először elismerését fejezte ki a dolgozatok szerzőinek a téma sokoldalú megközelitéséért. Elmondta, hogy a magyar Központi Statisztikai Hiva—

tal hasonló problémákkal találta szembe magát, mint az Egyesült Királyság sta- tisztikai hivatala. A költség—haszon elemzés felhasználásának szükségességét a tervezésben már évekkel ezelőtt felvetette az Egyesült Királyság delegációja, és most, amikor a régió szinte minden országának statisztikai szervezetét érintik a különféle költségcsökkentő kormányzati intézkedések, az új programok tervezése—

kor ennek alkalmazása elkerülhetetlen.

Az Egyesült Királyság kiegészítő dolgozata végén említett, a programok ki- jelölésekor tisztázandó három kérdéshez véleménye szerint szorosan kapcsolódik egy negyedik is. nevezetesen az, hogy az új program bevezetésében a felhaszná—

lók mely csoportja érdekelt leginkább, a kormányzat vagy valamelyik kormányzati szerv, esetleg egyes kutatóintézetek vagy pedig a széles közvélemény. Ez azt je—

lenti, hogy alaposan elemezni kell, és szükség esetén meg kell változtatni a pri—

oritásokat az új programelemek bevezetésekor, illetve a rendszeres programok kö- zött.

Különösen fontos, hogy a statisztikai szolgálatok személyzete is ismerje az egyes programok költségkihatásait. Hangsúlyozta végül, hogy Magyarországon a kormányzat igényeinek megfelelően a nemzetközi összehasonlitások elsődleges prioritást élveznek.

F. Hadiipanayatu, a Görög Nemzeti Statisztikai Szolgálat főasztályvezetője

a saját tervezési gyakorlat rövid ismertetése után felhívta a figyelmet arra. 'hogy fel kell készülni az ún. ,,sürgős" esetek kezelésére, azaz olyan programok rend- kívüli végrehajtására. amelyek valamilyen okból nem szerepelhettek a korábban kidolgozott tervekben. Ez kellő rugalmasságot igényel a statisztikai szolgálatok-

tól. ,

A. Donda, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Központi Statisztikai

Hivatalának elnöke a politikai döntéshozatalokhoz igényelt információk beszer—

zésének elsődlegességét emelte ki. Véleménye szerint rendkívül fontos az állandó,

szoros kapcsolat fenntartása a beszámolási egységekkel.

]. C. Milleron, a Francia Statisztikai és Gazdaságkutató lntézet főigazgatója hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet. hogy a műszaki fejlődés üteme növe- kedésének következtében meglehetősen nehéz a várható költségek becslése. a

várható trendek elfogadásával óvatosan kell bánni. A kínálat és a felmerülő igé-

nyek gondos elemzése és összevetése fontos eleme a tervezésnek.

AZ EURÓPAl STATISZTIKUSOK ÉRTEKEZLETE 1007

T. Leppo, a Finn Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője elmondta, hogy háromévenként készítenek ötévre szóló terveket. kerülve a részletkérdések ap—

rólékos kidolgozását. Gyakorlatuk sok tekintetben egybeesik az Egyesült Király- ságban folytatottal.

S. Taszev, a Bolgár Központi Statisztikai Hivatal elnöke felvetette. hogy a statisztikai program kidolgozásának módszerével kapcsolatos vitát célszerű lenne szemináriumi keretekben folytatni.

N. G. Belov, a Szovjetunió Állami Statisztikai Bizottságának első elnökhe—

lyettese a hosszú és a rövid távú tervezés összehangolásának fontosságát hang—

súlyozta. és elmondta, hogy az országban bekövetkezett átalakítás szellemében a szovjet statisztikai szolgálat szerepe is megváltozóban van. A statisztika idő—

szerűségével és minőségével szemben támasztott követelményeknek megfelelően az egyes programokat rendszeresen aktualizálniuk kell.

G. Burgin, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Statisztikai Hivatala elnökhelyettesének véleménye szerint a decentralizált statisztikai rendszer a sta—

tisztikai programok tervének kidolgozásában hátrányt jelent. Elmondta, hogy a több évre szóló programok kidolgozásakor a társadalom egyre jobb tájékoztatá-

sánok megteremtése a vezérelvük.

M. Selsjord. a Norvég Központi Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese az

éves és a többéves programok összehangolásának szükségességét hangsúlyozta,

s elmondta. hogy programjaikat negyedévenként aktualizálják.

B. Prígly. a Kanadai Statisztikai Hivatal Nemzetközi Együttműködési főosz—

tályának igazgatója beszámolt a náluk sorrakerült jelentős létszám- és költség—

csökkentésről. Elmondta, hogy az adminisztratív nyilvántartások felhasználásával jelentős megtakarítást sikerült elérniük.

S. Johanson, a svéd Központi Statisztikai Hivatal főigazgatója arról számolt be, hogy mintegy tíz éve folyamatosan csökkennek a rendelkezésükre álló anyagi eszközök. Költségvetésük három évre szól. az egyes szakfőosztályok önálló kere—

tekkel gazdálkodnak, költségtúllépés elképzelhetetlen. Programjaíknál a stabili-

tás és a rugalmasság követelményeinek egyidejű betartása a cél.

Y. Franchet, az Európai Gazdasági Közösség Statisztikai Hivatalának (EURO—

STAT) igazgatója szerint különösen fontos az eltérő érdekű csoportok felismerése a programok előzetes meghatározása során.

W. Begeer. a Holland Központi Statisztikai Hivatal elnöke összefoglalójában

a téma sokoldalú megközelitéséért köszönetet mondott mind a dolgozatok készi—

tőinek, mind a hozzászólóknak. Általános vélemény szerint a többéves programok sem túl általánosak. sem túl részletesek nem lehetnek, elsősorban konkrét, telje—

síthető statisztikai célokat kell tartalmazniuk egyértelműen meghatározva a prio- ritásokat. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy a statisztikai programok költ- ségvetésében megfelelő mennyiségű tartaléknak kell lenni annak érdekében, hogy az előre nem látott követelményeknek is eleget tudjanak tenni. Fontos ész—

revétel, hogy a statisztikai termékek egy jó részénél nem lehetnek meghatározók a pénzügyi megfontolások.

A másik fő módszertani vitatéma a statisztikai szolgálatok marketing tevé-

kenysége volt. Az alapdolgozatot Dánia. Izland és Svédország közösen készítette,

a kiegészítő dolgozatot Kanada nyújtotta be.

Az alapdolgozat bevezetőjében felhívta a figyelmet arra. hogy a legtöbb or-

szágban erőteljes törekvés tapasztalható a közkiadások mérséklésére, a meglevő

források minél gazdaságosabb felhasználására. Ennek egyik lehetséges módja a

1008 ' ' *LUTZER GvaRov

* közintézmények hatékonyabb működtetése a költségszemlélet tudatosításával egy- idejűleg.

A statisztikai hivatalok a növekvő információs igények és a csökkenő anyagi források szorításába kerültek, ugyanakkor bizonyos versenyhelyzet is kialakult más információszolgáltató szervekkel.

Az elektronikus adatfeldolgozás bevezetése és gyors ütemű fejlesztése, az adminisztratív nyilvántartások széles körű felhasználása ugyan lehetővé tette a statisztikai tevékenységek racionalizálását. mégis egyre gyakrabban előfordult.

hogy a statisztikai szolgálatok anyagi ellenszolgáltatást kértek egyes tevékenysé—

gükért. kezdetben korlátozott körben. Az így kapott bevétel valamelyest mérsékli a költségvetési gondokat. lehetővé teszi, hogy különlegest igényeket is teljesítse—

nek, és megkönnyíti a prioritások meghatározásával, illetve megváltoztatásával ,

kapcsolatos problémák megoldását. Az a tény, hogy az anyagi ellenszolgáltatás * fejében végzendő statisztikai tevékenység lehetővé vált, azt eredményezte, hogy

megmaradhatott a statisztikai hivatalok központi információszolgáltató szerepe.

ami a koordinált, konzisztens és pártatlan hivatalos statisztika meglétét garantál-

ja a válaszadók terhelésének növekedése nélkül.

A felhasználók által fizetett térítésekkel finanszírozott statisztikai termékek megjelenése más szempontból is előnyös a statisztikai hivatalok számára, ugyan—

is jelzi a statisztikai termékek iránti igény változásait. Lehetővé teszi a statiszti-

kai hivatalok által olyan igények teljesítését is, amelyekre az állami költségvetés

keretei nem volnának elegendők. A statisztikai termék fejében fizetendő térítés

nagyságából jó következtetés vonható le az igény fontosságára. Mindezen jelen—

ségek természetesen a különböző országokban és az eltérő centralizáltsági fokú statisztikai szolgálatoknál más és más mértékben jelentkeznek.

A dolgozatot készítő három országban a megbízások alapján végzett munká- ból, a kiadványok értékesítéséből stb. származó bevételek az összes költségnek

mintegy 20 százalékát fedezik. Ez az arány az elmúlt 4—6 évben növekedett. A

növekedés mértéke elsősorban a statisztikai szolgálatok marketing tevékenysége fejlesztésének ütemétől és eredményességétől függ. Az azonban nem kívánatos,

hogy a teljes kiadásokat ilyen típusú bevételekkel fedezzék, hiszen a statisztikai

hivatalok alapvető feladata a kormány, a törvényhozás, az államigazgatási szer- vek és a közvélemény térítésmentes (vagy legfeljebb az egyes kiadványok előállí- tási költségeinek megtérítése melletti) tájékoztatása.

A dolgozat felsorolt olyan eljárásokat és területeket, amelyeken a három skandináv ország a felhasználók költségtérítése ellenében megfelelő szolgálta—

tást tud nyújtani:

— a meglevő adatok speciális kombinációja.

— kisterületi adatok szolgáltatása a magánszféra számára,

-— a termelők hazai piaci részesedésének változására vonatkozó részletes adatok rövid időközönként való szolgáltatása. amit az tesz lehetővé, hogy a termelési statisztikában alkalmazzák a külkereskedelmi nómenklatúrát.

- a vállalati és intézményi címregiszterek hasznosítása,

- konzultációs tevékenység adott statisztikai feladat megoldására.

— az interjús módszerrel folytatott felvételek kérdései között más intézmények kér—

déseinek szerepeltetése.

— modellek szerkesztése.

— a kiadványok árainak. az ingyenes példányok számának csökkentése.

A dolgozat szerzői szerint a statisztikai hivatalok személyzetének felfogását ,,szolgáltató jellegűvé" kell alakítani. a költségtérítés fejében végzendő tevékeny- séghez pozitív hozzáállást kell tanúsítani.

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ERTEKEZLETE 1009

A marketing tevékenység legfontosabb módszerei a skandináv országokban az alábbiak:

-

az intézmény ,,termékskáláját" tartalmazó füzetek kiadása és eljuttatása a poten- ciális ügyfelek részére,

—- az általános statisztikai termékeket tartalmazó kiadványokhoz kapcsolódó szolgál—

tatások felsorolása.

—— hirdetések megjelentetése a saját kiadványokban, kereskedelmi lapokban stb., - népszerűsítés a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával.

-— vásárokon való részvétel,

—— statisztikai tanfolyamok tartása.

A megbízás alapján végzett statisztikai szolgáltatások árképzésénél alapelv.

hogy a szolgáltatás fejében kért térítésnek fedeznie kell a kiadásokat. Ez az alap- elv bizonyos esetekben nem tartható be, hosszú távon azonban az a cél. hogy a

költségek és a kiadások egyensúlyba kerüljenek.

Az anyagi ellenszolgáltatás fejében végzett statisztikai tevékenység hátrá-

nyokat és veszélyeket is rejt magában.

A statisztikai szolgálatok szerepének hagyományos felfogása szerint felada- tuk a részrehajlás nélküli. a lehető legmagasabb szakmai igényeknek megfelelő,

de legalább a minimális minőségi szintet megütő statisztikai adatszolgáltatás. A marketing tevékenység ezekkel a célokkal szemben konfliktus helyzetet teremthet.

Komoly veszély forrása lehet az is, ha a statisztikai szolgálatok költségvetését

olyan mértékben csökkentik. hogy azzal rákényszerítik őket anyagi ellenszolgál- tatás fejében végzendő tevékenységre. ami a prioritások, (: módszerek megható-

rozásának megváltoztatásához vezethet. Vannak olyan vélemények, amelyek sze- rint a speciális célú statisztikák — amelyeket azok számára készítenek, akik azt meg tudják fizetni --, veszélyeztetik a demokráciát, pontosabban azt az érzést kelthetik. hogy bizonyos információkhoz csak azok juthatnak, akik azért fizetni

tudnak.

A felsorolt hátrányok. illetve veszélyek ellenére a dolgozat szerzőinek vélemé-

nye szerint a marketing tevékenység jelentős részt kér a statisztikai szolgálatok szervezetében. elősegíti az igények hatékony és költségtakarékos kielégítését, se-

giti a szolgálatok központi adatszolgáltatási szerepének betöltését.

A kanadai kiegészítő dolgozat bevezetőjéből megtudjuk. hogy a kormányzat

1984 novemberében hivatalosan deklarálta, hogy az általa nyújtott különböző

szolgáltatások költsége messze meghaladja az azok ellenértékeként keletkező be—

vételeket. Az anyagi ellenszolgáltatás fejében teljesített szolgáltatások hányada csökkenő irányzatú. Ez szükségessé teszi, hogy a kormányzat emelje egyes szol-

gáltatásainak árát. Az emelés ellenére a legtöbb szolgáltatás ára még mindig

jóval elmarad a tényleges költségek mögött.

A Kanadai Statisztikai Hivatal létszámát a kormányzat kívánságára 1974 és

1984 között több mint három százalékkal kellett csökkenteni. 1991—ig további 13 százalékos csökkentést kell végrehajtaniuk. A megváltozott költségvetési elvekhez a terjesztési politikának is alkalmazkodnia kellett. A tájékoztató anyagok több- sége továbbra is ingyenes, de egyes kiadványoknál, illetve az elektronikus mó- don hozzáférhető adatok esetében jelentős áremelést hajtottak végre úgy, hogy a bevételek összességükben fedezzék a nyomtatási és terjesztési költségeket.

A hivatal közelmúltban kialakított marketing stratégiája az alábbi tevékeny-

ségeket foglalja magában:

— az igények felmérése,

-- termékek és szolgáltatások kifejlesztése az igényeknek megfelelően.

3 Statisztikai Szemle

1010 wrzss GYÖRGY

- piacelemzés,

— népszerűsítés.

— értékesítés.

- értékesítés utáni szolgáltatás. oktatás a termékek és szolgáltatások felhasználási lehetőségeire.

- a folyamatos igénytelmére's. szükség esetén újraterveze's és újratesztelés. alkal- mazkodás a változó igényekhez.

Az elmúlt 10 év alatt az árak emelkedésének következtében a bevételek nö- vekedése több mint kétszeres volt annak ellenére. hogy az előfizetők száma csök- kent. Ezen időszak alatt a kiadványok előállítása és terjesztési költségei csök-

kentek. részben a technikai feltételek javulása. részben az ingyenes példányok

számának korlátozása következtében.

Annak érdekében. hogy a felhasználók bizonyos csoportjai — tanulók. egye- temi kutatók. társadalmi—kulturális intézmények — ne kerüljenek hátrányba az áremelkedés következtében, részükre külön kedvezményeket állapítottak meg.

A .,költségfedezeti" rendszer bevezetése a terjesztési program hatékonyabbá tételét igényli. Ennek érdekében

-

áttekintik a meglevő termékek skáláját a kis mennyiségben eladható termékek ki- szűrése érdekében:

- nagyobb hangsúlyt kapnak a felhasználók igényei és a marketing tevékenység;

— automatizálják a kiadványok előállításának munkafolyamatát;

— új tájékoztatási formák bevezetésével kísérleteznek (mágneslemez, CD—ROM stb.);

' — lszorosabb együttműködésre törekednek a magán— és más szektorok adatfelhasz- ná ólva ;

— erősítik munkatársaik között a tudatos költségszémléletet.

A dolgozatban szereplő intézkedések és az azok eddigi végrehajtása még nem ad elegendő alapot a teljes körű értékeléshez, a kezdeti eredmények azon—

ban biztatók.

A témával kapcsolatos hozzászólásokban tapasztalt élénk érdeklődést két teny indokolja. Egyrészt az. hogy a régióban működő statisztikai hivatalok döntő hányada csökkenő anyagi forrásokkal rendelkezik, rákényszerül, hogy szolgálta-

tásainak egy részét értékesítse. A másik tény pedig az, hogy a nemzeti statisztikai

hlvataloknak fenn kell tartaniuk vezető szerepüket a hivatalos statisztikai infor- mációs rendszerben.

Nyitrai Ferencné dr. felszólalásában hangsúlyozta, hogy tudatositani kell a

különféle módon történő adatszolgáltatások és elemzések költségvonzatainak je-

lentőségét a mindennapi tevékenységben. Meg kell találni az ésszerű arányt

az ingyenes és az anyagi ellenszolgáltatás fejében adandó tájékoztatás között. . Egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik azon a véleményen voltak, hogy a kor-

mány és a közvélemény informálásának prioritása mellett ki kell bővíteni a meg-

rendelésre készülő és az elektronikus úton hozzáférhető statisztikai termékek

körét.

A vitában résztvevők álláspontja megoszlott abban a kérdésben, hogy van—e

joga a statisztikai hivataloknak olyan termékeiket értékesiteniök. amelyeknek alap—

adatait kötelezően előírt jelentésekhez használják fel. és az adatszolgáltató és a végtermék megvásárlója ugyanaz.

Több felszólaló említette. hogy a statisztikai termékek bizonyos köre nem von-

ható be a marketing tevékenységbe az adatok bizalmas volta miatt.

A marketing tevékenység folytatása a statisztikai hivatalokon belül korántsem egyszerű feladat. Meg kell teremteni a statisztikai hivatalok személyzetének mar—

keting szemléletét. ki kell választani azon termékeket, amelyek bevonhatók a mar—

AZ EURÓPAI smusznxusox ERTEKEZLETE 1011

keting tevékenységbe, meg kell találni azt a formát. amelyben a termékek a leg—

jobban értékesíthetők.

A termékek árainak megállapításakor megfontolandó, hogy mely termékek—

nél indokolt a marginális és melyeknél a teljes költség fedezésére való törekvés.

Egyetértés volt abban, hogy a statisztikai termékekkel kapcsolatos marke—

ting tevékenységet az egyes statisztikai területek szakértőinek feladatává kell ten—

ni, akik azonban kellő mértékben bevonhatják a külső —- kifejezetten marketing tevékenységgel foglalkozó — szakértőket.

Az Értekezlet környezetstatisztika területén végzett tevékenységének értéke—

lését tartalmazó vitaanyagot a Titkárság készítette. A mindössze kétoldalas anyag címszavakba sűrítve foglalja össze a környezetstatisztika jellemzőit, az Értekezlet eddigi és jövőbeni várható tevékenységét ezen a területen.

A környezetstatisztika fogalmi köre nehezen meghatározható, az adatok sok esetben idő- és helyspecifikusak, ezért általánosításuk körülményes. A környezet—

statisztikai adatok gyűjtése nagymértékben függ az alkalmazott módszerektől és eljárásoktól, amelyek használata nem tekinthető hagyományosnak az egyes sta- tisztikai hivataloknál.

Az Értekezlet keretében több mint tíz esztendeje folytatott környezetstatisztikai tevékenység a következő fontosabb területekre koncentrálódott:

1. a kőrnyezetstatisztíka általános keretrendszerének fejlesztése, 2. osztalyozasok kialakítása a környezetstatisztika egyes területein.

3. a környezetstatisztika módszertani kérdéseinek megvitatása.

A környezetstatisztika általános keretrendszerével kapcsolatos munka első fázisa az egyes országokban alkalmazott gyakorlat áttekintése. vizsgálata és elemzése volt. Az elemzés rávilágított arra. hogy a környezetstatisztikában két ál—

talános irány terjedt el: a közeg szemléletű és az ,.ok—okozat" elvű megközelí- tés. Gyakran a kettő kombinációját is alkalmazzák. de egyik megközelítés sem tekinthető rendszerképző ismérvnek. sokkal inkább az adatok rendezését, szer- vezését határozza meg. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a környezetstatísztika területén egyelőre korai lenne a nemzeti elszámolások rendszeréhez vagy akár az FSDS-hez hasonló rendszer kialakításával foglalkozni. így az alprogram felada—

tává egyre inkább a környezetstatisztikai jelzőszámok elméleti—módszertani fej—

lesztése vált, valamint a többi alprogram közti szintetizálás. A nemzetközi osztá—

lyozások kidolgozása a földhasználat, a vízhasználat és vízminőség, a levegő- szennyezés. az élővilág és a hulladékok területén megtörtént. Ezek az osztályo- zások nagyon nagy munkát igényeltek, és komoly nemzetközi eredménynek te—

kinthetők.

A módszertani munka az Értekezlet által elfogadott listán alapul. A szak- értői értekezletek egyre inkább olyan fórummá alakultak át, ahol az egyes or- szágokban alkalmazott gyakorlatot. illetve kísérleteket ismertetik a résztvevők. A tapasztalatcserének ez a formája rendkívül sikeresnek bizonyult.

A tízéves munkát mintegy lezárandó került sor az első kísérleti EGB környe-

zetstatisztikai adatgyűjtemény összeállítására és kiadására 1987-ben. Az adat—

gyűjteménnyel kapcsolatos tapasztalatok alapján lehetőség nyílt a tízéves múlt értékelésére és a további munka irányainak kijelölésére.

A felszólalók egyetértettek az összefoglaló egyes mególlapításaival. hang- súlyozták. hogy a legtöbb országban növekszik az igény a környezetstatisztikaí

adatok iránt, elsősorban a közvélemény részéről. Ennek kielégítése meglehető—

sen nehéz. mert hiányoznak az elméleti alapok és a szükséges források sem áll—

3-

1012 urrzsa ovanov

nak minden esetben rendelkezésre nemzeti szinten, igy az Értekezlet fontos sze—

repet tölthet be a nemzeti gyakorlatok fejlesztésében.

Az Értekezlet környezetstatisztika területén végzett tevékenységének értéke- lése során a felszólalók — köztük a magyar delegáció vezetője is — elmondták.

hogy az eredmények bíztatók, a környezetstatisztika keretrendszerének kialakitá—

sában jelentős előrehaladás történt. az elméletek és osztályozások területén folyó

munka közeledik ahhoz a fázishoz, amikor az osztályozások széleskörűen alkal- mazhatóvá válnak a nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

Az Értekezlet örömmel vette tudomásul az EGB környezetvédelmi és vízügyi kormányfő-tanácsadóinak együttműködési szándékát a nemzeti környezetvédelmi

és vízügyi statisztikai adatok nemzetközi összehasonlithatóságának megteremtése

érdekében.

Az Értekezlet a témát a jövőben is kiemelt fontosságúnak tekinti.

A REGIÓBAN FOLYÓ STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTESE

A fő elvi—módszertani témák igen élénk légkörben lezajlott megvitatását köve- tően az Értekezlet áttekintette a régióban folyó regionális statisztikai együttmű- ködés eredményeit, a statisztikai szolgálatok szervezésével és működésével kap-

csolatos kérdéseket, a tagországokban folytatott gazdaság—, társadalom- és né—

pesedésstatisztikai tevékenységet. valamint az Európai Gazdasági Bizottság által kiadott statisztikai adatgyűjtemények, tanulmányok és projektek állását.

A számítógépek statisztikai célú felhasználásával foglalkozó napirendi pont keretében az Értekezlet elfogadta a Belgrádban tartott. a nép- és lakásszámlá—

lások számítógépes vonatkozásaival, valamint az lntegrált Statisztikai Információs Rendszerekkel (ISIS) foglalkozó Prágában tartott szemináriumról szóló beszá-

molókat.

Az Értekezlet elfogadta. hogy anyagi források hiányában az Elektronikus

Adatfeldolgozási Munkacsoport következő ülésének előkészítése során nem kül-

denek kérdőívet a tagországoknak az elektronikus adatfeldolgozó berendezések

statisztikai célú felhasználására vonatkozóan.

A nemzetgazdasági elszámolások és mérlegek fejlesztése és összekapcsolása területén történt előrehaladásról dr. Szilágyi György, a Titkárság magyar munka-

társa adott áttekintést. A revideált SNA (System of National Accounts) tervezeté—

nek kidolgozása ez év márciusában kezdődött. a munka középtávú eredményeinek

értékelésére 1989- ben kerül sor, a végleges tervezet az ENSZ Statisztikai Bizott—

sága 1991- ben tartandó ülésére készül el.

Az Értekezlet egyetértett azzal a javaslattal. hogy 1989-ben tartson a témá—

val foglalkozó munkacsoport egy terven felüli ülést. amely az SNA és az MP5

(Material Product System) összekapcsolásával foglalkozik.

A magyar delegáció vezetője rövid tájékoztatót adott a magyar—holland ház- tartási jövedelmek összehasonlítása terén megkezdett munkáról, amelynek vég-

leges eredményeit az 1989—es plenáris ülésen ismertetik.

Az Értekezlet elfogadta az Európai Összehasonlítási Program (ECP) kereté-

ben folyó tevékenységről készült összefoglalót.

Az összefoglaló a program eredményeivel kapcsolatban az alábbi főbb ész- revételeket teszi:

- az európai összehasonlítás tábláiban szereplő. a ll. csoportba tartozó országok Ausztriával való összehasonlításának eredményei kismértékben eltérnek a kétoldalú össze-

hasonlitásokétá'l ;

Az eunom STATISZTIKUSOK ERTEKEZLETE 1013

- a skandináv országokra vonatkozó eredmények jelentősen különbözők az OECD, illetve az ECP számításai szerint;

— a magasabb aggregáaiós szintű eredmények jobban összehasonlithatók mint az alacsonyabbak;

- a ..fixity" elv érvényesítése következtében az EGK—n kívüli tagországoknak le kellett mondaniok az additivitás teljesüléséről.

Magyarország. valamint a csoportba (Group 2.) tartozó másik két ország (Lengyelország és Jugoszlávia) esetében egy pótlólagos korlát is beépült az ősz—

szehasonlításba. E három ország az Ausztriával végzett kétoldalú összehasonlí-

táson keresztül kapcsolódik az európai összehasonlitásba (ez még nem okoz problémát). viszont ezek a kétoldalú eredmények érintetlenül. tehát a többi eu- rópai ország volumen— és árszerkezetétől nem befolyásolva illeszkednek az ősz—

szehasonlr'tásba. Az összehasonlítás e fázisában az országok nem az ún. ,.eu-

rópai mérési skálán" kerültek be a 20 ország összehasonlitásába.

Az eredmények azonban megbízhatók, s ez döntően két tényezővel magya- rázható. Egyrészt az összehasonlítás módszertana semmivel sem kevésbé egysé—

ges ebben a fázisban, mint az előzőben, tehát az adatok összehasonlíthatósága

ugyanolyan mértékben biztositott mint korábban. A másik ok. az összekötő ország.

Ausztria kiválasztása. amelynek fogyasztási és árszerkezete nem áll távol az át—

lagos európai szerkezettől. Torzitó tényezőnek végül is csak az tekinthető, hogy mig egy tényleges sokoldalú összehasonlítás során Magyarország súlya nagyon kicsi. a kétoldalú összehasonlitásban volumen- és árszerkezete ugyanolyan súlyt

képvisel, mint Ausztriáé. Ez pedig azt eredményezi, hogy az ár- és volumenará—

nyok között fennálló negativ korreláció következtében Magyarország súlya némi-

leg —— ennek mértéke a priori nem állapítható meg — alulértékelődik.

Az Értekezlet tájékoztatást kapott a szolgáltatási statisztika fejlesztése érde-

kében az ENSZ Statiszikai Hivatalának égisze alatt folyó tevékenységről.

A szolgáltatási statisztika fejlesztése, illetve ennek a munkának nemzetközi szintű összehangolása érdekében 1987 januárjában Voorburgban megtartott ér—

tekezleten részt vevő országok és nemzetközi szervezetek képviselőiből egy ön- álló szakértői csoport alakult (,,Voorburg group"). Az értekezlet résztvevői tájé- koztatták égymást a szolgáltatási statisztika területén eddig elért haladásról, il- letve kifejtették azt, hogy mely területeken tartják a legfontosabbnak a tovább—

lépést. .

A jövőbeni fejlesztés fő irányaként általában három súlypontként kezelendő kérdést említettek: a szolgáltatások megfelelő mélységű osztályozási rendszerét.

folyó- és változatlan áron való értékelését és a szolgáltatások nemzetközi keres- kedelmét. A résztvevők többsége ezek közül is a legfontosabbnak a szolgáltató-

sok osztályozásának fejlesztését tekintette. Ez a munka egyben hozzájárult az ISIC (Gazdasági Tevékenységek Nemzetközi Szabvány Osztályozása) és a CPC

(Központi Termékosztályozó) folyamatban levő felülvizsgálatához, illetve kiala-

kításához. Ugyanakkor megfelelő alapot jelenthet a szolgáltatásstatisztíkai mu- tatószám-rendszer módszertanának kialakításához.

Az 1987. januári értekezlet jóváhagyta az elvégzendő osztályozásfejlesztési feladatoknak az egyes országok közötti szétosztására tett javaslatokat. A felosz- tás alapját az ISIC REV 3 nómenklatúra képezte; egy-egy részterület felülvizsgá—

latát egy ún. vezető ország vállalta el. Magyarország az ISIC 96—97. ,,Szórakoz—

tatási. kulturális és sporttevékenység, egyéb szolgáltatási tevékenység" csoport- ját kapta.

A Voorburgban megalakult szakértői csoport a svéd Központi Statisztikai Hi—

vatal rendezésében Stockholmban tartotta meg következő értekezletét 1987 no-

1014

LUTZER GYÖRGY

vemberében. ltt számoltak be az osztályozások fejlesztése terén az előző értekez-

leten elvállalt feladataik teljesítéséről. az egyes kijelölt részterületeken folytatott vizsgálataik eredményéről.

Az elvégzett munkát értékelve foglalkoztak a szolgáltatási tevékenységek

számbavételekor alkalmazandó osztályozási egységek meghatározása során kö—

vetendő alapelvekkel, a partnerországok gyakorlatában fennálló különbségekkel.

A szakértői csoport tagjai kifejtették nézeteiket a tekintetben is, hogy az osztó-- lyozási rendszer mennyiben nyújt megfelelő alapot a szolgáltatási teljesítmények

méréséhez. Külön figyelmet szenteltek olyan lényeges módszertani kérdéseknek.

mint az áruk és szolgáltatások egymástól való elhatárolása vagy a szolgáltatá—

sok nemzetközi kereskedelme. Ezen utóbbi téma egyre nagyobb fontosságra; tett

szert az egyes országok gazdaságpolitikájában. Ugyanakkor ez az a terület.

amelyben semmiképpen nem nélkülözhető az országok és a nemzetközi szerveze—

tek szoros együttműködése.

A következő ülés (Wiesbaden, 1988. október) témái: a szolgáltatások terme—

lésének és árszínvonalának mérése; a szolgáltatások elemzési célú osztályozása;

a fizetési mérleg és az SNA alapvető eltérései a szolgáltatások területén.

A társadalmi és demográfiai statisztika módszertani fejlesztése és hasznosí

tása területén végzett tevékenységekről szóló beszámolók közül jelentős a termé—

kenységi vizsgálatokról szóló dokumentum, amely egy új programelem felvételét

javasolja az Értekezlet munkájába. A programot az EGB Népesedési főosztálya

irányítja, amely az ENSZ Népesedési Alapja (UNFP) által finanszírozott projekt

része. A program célja nemzetközileg összehasonlitható, családon alapuló ter- mékenységi felvétel keretének kidolgozása az EGB—régióban egységes kérdőív és táblaterv kialakításával. A programban hat ország —- köztük Magyarország — vál—

lalt aktív részvételt. A programelem felvételével egyetértett az Értekezlet.

Nyitrai Ferencné dr. emlékeztette a jelenlevőket az elmúlt évi plenáris ülésen elhangzott meghívásra, amely szerint a demográfiai előrejelzésekkel foglalkozó szeminárium megrendezését 1989 szeptemberében Magyarország vállalta. A szak- mai program előkészítését a Titkárság végzi.

A környezetstatísztika kereteivel foglalkozó'napirendi pont során az Értekezlet elfogadta a Genfben 1988. januárban tartott ülés következtetéseit és ajánlásait a jövőbeni munkákra vonatkozóan. A ..Nemzetközi környezetstatisztikai adatszol-

gáltatás fejlesztése" című program. három alelemmel bővült:

-- a környezetvédelem gazdasági szempontú statisztikája (ebben Magyarország ak- tív részvételre tett ígéretet).

— a vegyi anyagok környezetszempontú statisztikája,

— (: minőségmérések.

Az EGB statisztikai kiadványaival foglalkozó napirendi pont tárgyalása so-

rán az Értekezlet tudomásul vette a Speciális Bizottság határozatát. amely sze—

rint a negyedéves acélstatisztikai bulletin kiadása megszűnik.

Több ország képviselője kérte, hogy a Titkárság tekintse át a statisztikai kér- dőíveket. és tegyen lépéseket azok szükség és lehetőség szerinti egyszerűsítése

érdekében.

Az 1987. évi plenáris ülésen elfogadott kilenc téma közül az Értekezlet az 1989—es ülésén az alábbi két elvi—módszertani témát vitatja meg:

1. a statisztika információs szerepének növelése az adatok átfogó elemzése és ma—

gyarázata által (az alapdolgozatot a Német Demokratikus Köztársaság. a kiegészítő dol-

gozatokat Finnország és Jugoszlávia készíti); '

AZ EURÓPAI STATISZTIKUSOK ERTEKEZLETE 1015

2. tapasztalatcsere a mikroszómítógépek statisztikai hivatalokban való felhasználá- sáról (az alapdolgozatot Svédország. a kiegészítő dolgozatokat Portugália és Svájc ké- szítl).

Az 1989. évi plenáris ülés napirendjén nem szerepel olyan téma. amelyet a hagyományoknak megfelelően részletező vitára bocsátanak. . _

Az 1990-es plenáris ülés tervezett elvi—módszertani vitatémái a következők:

1. a statisztikai szolgálatok és a tömegtójékoztotási eszközök közötti kapcsolat.

2. a statisztikai hivatalok szerepe a kutatási célú statisztikák iránti igények kielégíté—

se'ben.

;

Mint ismeretes. az ENSZ — és így az EGB is — pénzügyi nehézségekkel küzd.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete munkájának szakmai színvonalát ez azonban egyáltalán nem befolyásolta. A résztvevők változatlan aktivitással folytatott. ered- ményes, alkotó szellemű eszmecseréie ezt bizonyítja. A pénzügyi lehetőségek csökkenéséből adódó nehézségeket jó szervezéssel a programok lényeges meg—

változtatása nélkül is sikerült áthidalni. és ez bíztató az Értekezlet jövőbeni te-

vékenységét illetően.

TÁRGYSZÓ: Nemzetközi kapcsolatok.

PE3l—OME

C 13 ne 17 mama 1988 rona cocronnocn nnenapaoe saceAaHue Kompepeuunu espo—

neiicxux cramcmnoa. B caoeM ouepxe aarop npuaonur Bamneüwne nynnru nosecrxu mu, ynensn ocoőoe namam-me npeAcraanem—MM u oöcymAeHr—rbm AonyMeHraM.

Aarop nonpoöno ocranasnuaaercu Ha saxmeiímux npunuunuanbHo—Merononoruuec—

KHX gucrcyccnonnux remax saceAai-mn, a 'raimce Ha oőcymneunu, aoauukweM no aonpocy oprannsauuu u nemenbuocm C'ramcmuecnux cnymő.

SUMMARY

The Conference ol European Statisticians held its 36th plenary session between 13 and 17 of June 1988. The author reports on the main items of the agenda paying partic-

* ular attention to the delivered and discussed documents.

The main conceptual and methodalogical issues and the discussion on the. organiza—

tion and activity of statistical services ore dealt with in detail.