Magyar Statisztikai Társaság

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. —— Se'ances d'études.

Résumé. Dans la séance d'études du 4 jan viet 19/14, préside'e par M. Desire de Luk y, prési—

den! de la Société, celui-ci a prononcé une alloca- tion, en par-lant en termes churleureux de l'activíté de M. Louis Illyefalvy, directeur du Bureau de Sta'listigue de la Ville de Budapest, gui venni!

Jules Jánki,

discours de de prendre sa retraíte. —— M.

membre ordinaire, a pronovncé

réceptíon, mtitulé Le role de la statistigue dans liadministration du Ravítaille—

meni. Avant ce M. Emile Szántó,

' nanmembre, a fait un exposé ayant, pour titre L a natulite' el Pessor économigue, faisant conwnlaítre les résultats des études grill a fa'ííes a ce

SOI!

discoars,

s ' .

"]LtDans la séance diétudes du 167 fe'vrier 1944, présidéxe par M. Désire' de L ak y, M. Jules B a r 5 y, membre ordinairc, a prononvé son discours de réceplion, ayant pour titre L a ta ble de 121 or—

ia—Iité de la Hongrie pour 1941. — Avant le discours de réception M. E I e m e' r G i (l á f a I v ! , non—membre, a lu son exposé infiiulé La statis—

tigue (les budgets des comitals de 11 on gr i e, présenlunt les résultats de ses recher- ches íaíies () cel égard. *

Az 1944. évi január hó 4—én tartott előadóűlé- sen Laky Dezső elnök megnyixtójában meleg sza- valkknlt méltat-ta Illyet'alvy Lajosnak, Budapest szé- kesfőváros statisztikai hivatala "nyugalomba vonuló igazgatójának munkásságát.

Laky Dezső: Illyefalvy Lajos működésének méltatás'a.

Mielőtt napirendünkre áttérnénk, méltóz—

tassanak megengedni nekem, hogy mint a Ma- gyar Statisztikai Társaság elnöke. megemlékez- zem egy nem csupán a Társaságunk életében fontos eseményről, de olyanról, melynek egy- úttal messzemenő jelentősége van az egész ma- gyar statisztikai szolgálat szempontjából.

Ez év január 1-én Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatója: dr. Illye- ialvy Lajos kormányfőtanácsos, c. egyetemi ny. rk. tanár harmincötévi érdemes s kitűnő eredményekben gazdag munkásság után a fő—

város közgyülésének határozata és ünnepélyes formák között történt búcsúja után nyuga- lomba vonult.

Valóban fáradságos munkában eltöltött életpályának egyik mérföldkövéhez ért el ezzel

Illyefavy Lajos s úgy hiszem, hogy kötelessé- günk nekünk is megemlékezni munkássz'igának nagy értékéről. Egyideig a Társaság alelnöke volt ő, de nevét munkásságával a magyar sta- tisztika fejlődésébe is kitörölhetetlenül bevéste.

Csodálatosan érdekes, színpompás pálya ez, amelyre most életének egy nyugodtabb szaká- ban lllyefalvy Lajos, a jól végzett munka büsz- keségével visszapillanthat. És ha ennek a pá- lyának távlatait mérlegelem, szinte azt hiszem, hogy annak felépítésében hatása volt Illyeialuy egykor magaválasztotta élethivata'ísz'niak. Keve- sen tudják azt, hogy valaha tengerésztisztnek készült és ebben a minőségben világtengereken is járt. Talán a viharokkal való küzdés acélozta meg lelkét és erőit oly keményre, amit oly gyakran csodáltunk nála, akik ismertük.

Legalul, a fővárosi statisztikai hivatal napi—

díjasaként kezdte meg szolgálatát, mint any—

nyian mások a magyar statisztika nagyjai kö—

zött, de azután gyors és fényes volt pálya- futása. 1908—tól 1926—ig volt hivatalának tiszt—

viselője, majd aligazgatója, 1926 óta pedig igaz- gatója. Ezt a tisztet tizenhét és fél éven át be—

csülettel és mindíg magyar hűséggel töltötte be.

Amikor lllyeialvy Lajos munkásságát mél- tatni kívánom, szinte zavarban vagyok. Olyan sokrétű volt az a tevékenység, olyan sok szála volt munkássága fonatának, hogy alig lehet belőlük a fontossabbakat kiválogatni, méltóan jellemzendő ennek a jeles embernek érdemeit.

De ha mégis megkísérlem azokat összefogni, akkor szervezési tehetségéről kell különösen szólnom. Ezen át épített ki ő magának olyan nagy munkakört, amelyben kitűnő elődei: Kő- rösy József és Thirring Gusztáv után is renge—

teg új változat volt, melynek tökéletes átérzése és következetes keresztűlvitele tette lehetővé a nevéhez fűződő nagy eredményeket.

Illyefalvy, a nagy szervező, soha meg nem szűnt azt hangoztatni, és fáradhatatlanul küz- dött anak a célnak megvalósításán, hogy a sta- tisztika a társadalmi és gazdasági kutatás és a közigazgatás vitelének mindíg készenlétben álló eszköze legyen. Mi kellett ehhez elsősor- ban? Ki kellett építeni a szervezetet, melynek segítségével a gondolat testet ölthessen.

Midőn 1926—ban hivatalának vezetését át- vette, ez a hivatal a régi országgyűlés kedves, patinás épületében csupán néhány tisztviselő- ből állott. S ma, midőn távozik, Budának egyik legszebb részén ott áll a hatalmas palota, me—

lyet az ő nagy hite és fáradhatatlan energiája teremtett meg, ahol a tisztviselők százai nyü—

9—12. szám

zsögnek, akiknek Illyeialvy mindenkor komoly és értékes munkát is tudott teremteni.

Nem könnyű feladat egy nagy tisztviselői létszámú statisztikai hivatalt úgy felépíteni, hogy a tisztviselői kar minden tagja hivatása magaslatán álljon és szolgálja az eszményeket, amelyeket a főnök vetített munkatársai elé.

Nem könnyű, de neki sikerült. Ha végigtekin- liink a székesfőváros statisztikai hivatalának tisztviselői karán, ha megnézzük ennek a pom—

pás, fiatal gárdának munkásságát, amelyre a volt főnök oly nagy büszkeséggel tekinthet, nem kétséges, hogy Illyefalvy Lajosnak az a tehetsége is megvolt, hpgy érzékkel válogassa össze embereit.

A szervezés nagyarányú munkájának meg- voltak a gyümölcsei: ott van azoknak a kitűnő alkotásoknak egész sorozata, amelyekről a mai napon szintén meg kell emlékeznem.

Illyr/ulvy igazgatói működése alatt egészen az utolsó napig, a mult évi december 31-ig, amely napon utoljára hagyta el a sajtót Illye- faluy szerkesztésében a Statisztikai Évkönyv 1943. évi kötete, minden évben pontosan meg- jelentek azok a hatalmas évkönyvek, amelyek a székesfővárOS gazdasági és társadalmi életé- nek valóban— keresztmetszetét adják, annak mozgalmait oly bőséggel, ahogy egyetlen kül- földi állam statisztikai hivatalának évkönyvei sem.

Amikor pedig nagyszabású évkönyveket

szerkesztett: Illyel'alvy gondoskodott arról is, hogy kicsi, könnyen kezelhető zsebkönyveket is sajtó alá rendezzen. Mindazokat a problémá-

kat könnyen áttekinthető formában, de mégis kimerítően, feldolgoztatta, melyeknek a szé- kesfőváros életében jelentőségük van. Ezeknek a zsebkönyveknek egész sorozata, sok százezer példányban forogva közkézen, oly közel hozta a közönséghez a statisztikát s a közügyek isme—

retének vágyát, mint az semmiféle más statisz—

tikai munkának sem sikerült soha.

Nem tud-e mindenkor a távozó igazgató megelégedéssel pillantani könyvtárában azokra a pompás kötetekre, melyek a ,,Statisztikai Közlemények" sorozatában jelentek meg száz- nál jóval nagyobb 'kötetszámban? Nem volt szinte a székesfőváros életében olyan mozza- nat, amelyet Illyeíalvy észre nem vett és fel ' nem dolgozott volna. E kötetek közül a Magyar Tudományos Akadémia számosat jutalommal is tüntetett ki.

Nagy irói gárdát szervezett. A magyar sta- tisztika, a gazdaságtudomány,s a közigazgatás sok jelese kapcsolódott be másfél évtized folya- mán a székesfőváros statisztikai hivatalának munkatársai közé s járult hozzá valamennyi annak a sorozatnak páratlan sikeréhez, melyek szerkesztéséből — és sokaknak megírásából is

—— kivette (részét magának a székesfőváros sta—

tisztikai hivatalának jeles tollforgató tisztvi- selői kara.

M

-— 469 — 1944

Emlitsem-e azokat a nagyszabású —— feldol—

gozásukban és tartalmukban egyedülálló ——

felvételeket, melyeket Illyeialvy a főváros la—

kosságának legkülönbözőbb rétegeiről megszer- vezett s végrehajtott, s melyek mindegyikéről külön tanulmány is jelent meg. A tisztviselők- ről, az iparosokról, a kereskedőkről csak úgy, mint a munkásokról stb, Rengeteg adat (orszá—

gos statisztikában is fontos) került ezekben a

számszerű közleményekben, de a hozzájuk kap- csolódó tanulmányokban is. a nyilvánosság elé, ami egyébként talán elveszett volna, elkallódott volna.

[Ilyejalvy Lajos egyik maradandó érdeme, rogy akkor, amikor Magyarországon a statisz- tikai publikáció sok nehézséggel járt, virágzó statisztikai tevékenységnek s irodalomnak is vetette meg az alapját. Munkatársai közé egye- temi professzorokat épp úgy bevont, mint az országos statisztikai hivatal tudós tisztikarát s, természetesen a székesfőváros közigazgatásá—

nak kitűnőségeit is.

A Városi Szemlét, amelynek társszerkesz—

tője volt, új életre keltette s a magyar közigaz- gatástudomány egyik központi szellemi műhe—

lyévé fejlesztette.

Szólnom kell arról az újításról is, hogy a Statisztikai Havifüzetek mellékleteként Illye—

Ialvy immár évek óta ,,Statisztikai Ertesítő"

címen pompás kis tanulmányokban tájékoz—

tatta az olvasót a legaktuálisabb kérdésekről.

Mindezeket a reformokat Illyefalvy azért:

hajtotta végre, hogy tudományos célok mellett a főváros közigazgatása számára teremtsen meg olyan statisztikai alapot, melynek segitsé- gével a közigazgatás könnyebben, gyorsabban és biztosabban tudja célkitűzéseit elérni.

Ez volt az Oka annak is nyilván. hogy olyan

különös szeretettel, vonzódással hajlott a ma- gyar statisztikában meglehetősen elhanyagolt statisztikai megvilágítási módszer, a grafikus ábrázolás felé. Számos olyan kötetet szerkesz-—

tett és rendezett sajtó alá, amelyek Budapestnek az orsz.-ig gazdasági életében való jelentőségét vagy egyéb más problémáját, pl. általában a gazdaságtörténelmi fejlődését tisztán a grafikus ábrázolás eszközeivel vetítették a szemlélő elé, -— rendszerint olyan formában, hogy ezen át megint a statisztika közönségének számát ez—

rekkel tudta szaporítani.

A statisztika és a közigazgatás kapcsolatá- nak világos felismerése volt az oka hihetőleg annak is, hogy jó pár évvel ezelőtt, a 30—as évek derekán Illyeíalvy éveken át a szegedi tudományegyetemen előadásokat tartott a köz- igazgatási statisztika köréből, ezzel olyan kuta- tási területre lépve, amelyet ebben a vonatko- zásban senki előtte és utána sem művelt.

Lehet—e csodálkozni azon, hogy IIIyefalvy Lajos személyét, aki egyébként azt is megmu- tatta néhány alkalommal, hogy a tollnak mi- lyen nagyszerü mestere, —- pl. abban a munká-

9—12l szam

ban, amelyben a székesfőváros közoktatás—

ügyének fejlödését rajzolta meg, —— a tudomá—

nyos intézetek elhalmozták kitüntetésekkel. Az Institut International de Statistigue—neknnár hosszú idő óta tagja. A Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává választotta. A Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendkívüli tanári címmel tüntette ki. A statisztikai szak- irodalóm terén kifejtett munkásságáért nyerte el korábban a kormányzói elismerést, majd ké- söbb a Magyar Érdemrend középkeresztjével való kitüntetést s a kormányfőtanáesosi cimet.

Szinte nem volt olyan területe a városi sta- tisztikának, ahol becses alkotások ne jelezték volna munkásságának értékét. Elsö volt s egyetlen, akinek hivatalában a modern magyar piackutatást megszervezték, sőt arról is gon—

doskodni tudott, hogy ennek eredményei a nyilvánosság számára is ,közöltessenek. Szár- nyaló szelleme nem ismert akadályt, ha egy szép gondolatnak megvalósításáról volt szó.

Egész ember volt a statisztikai hivatal elő-n s hogy más, országos jelentőségű munkakörben is kitűnően megállta helyét, bizonysága az a kilenc hónap, amikor pályájának vége felé Magyarország árellenőrzésének országos kor- mánybiztosa volt.

Most Illyefalvy az ü. n. aktív szolgálatból kivált. Felemelt fővel, nyugodt önérzettel tá- vozhat szolgálati helyéről, ahol megtett miu- dent, amit egy ember, egy kemény. kötelességét ismerő férfi egyáltalán meg tud tenni. A Ma—

gyar Statisztikai Társaság valamennyi tagja nevében melegen tolmácsolom azt az óhajun-

kat: adja meg az Ég a lehetőséget, hogy ez a

jeles magyar ember, ez a sokat dolgozott és nyilván sokat dolgozni akaró magyar ember,

—- ha talán más munkakörben, —— épp olyan hűséggel tudja _ hazáját szolgálni, mintsem megtette azt példátmutató módon Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának élen s korábban is, mint a Hivatal tisztviselője har-

mincöt éven keresztül.

Szántó Emil: Születési mozgalom és gazdasági V fellendülés,

Ezután Szántó Emil "Születési mozgalom és

gazdasági fellendülés" címen bemutatta ezirányú ' kutatásainak eredményét. Kifejtette, hogy Budapest születési mozgalma állandó és tartós gyengülés után az utóbbi esztendőkben figyelmetkeltöen mieg- javult. (1942—ben 3298 gyermekkel több született, mint 1940-ben.) Az állandó fővárosi lakosok nyers születési arányszáma, amely 1938-ban 10'360/m—kel mélypontra sülyedt, 1942—ben fokozatos javulás-sal 13'900/00-re emelkedett. Az ország többi városában ugyancsak észlelni lehetett az erősödő szülési készséget. Csupán az agrár-jellegű községekben mor—

zsolódik le továbbra is a születési arányszám.

statisztika elvemezésénél A budapesti születési

kiderült, hogy a lakosság három nagy csoportja

——47'O— 1944

közül ellsősorban a (tisztviselők körében lett na- gydbb az újszülöttek számu. Ez az értékes társa- dalmi réteg a" népességnek csupán kereken egyötöd részét teszi, a születési többletnek mégis 46'2%-a származott tőle. A másik két népességesoportfnak tetemesen kisebb szerep jutott. A lakosság nagyob- bik felet (mintegy 55%—át) jelentő segédszemély-

zetre a születési többlet kétötöd része,, az önállókra

pedig (népességi arányuk 24%) 14% jutott". A szü- letési mozgalom javulása egybeesett a magyar nem-

növekvő '

kitágultak, a zetgazdaság

termelés _ keretei

tevekenysegevel. Az ipari munkanélküli—ség csaknem teljesen "megszűnt, a keresetek normál és nemzeti jövedelem több kedvezőbb körülmények reálértéke emelkedett, a

le". Az

közé került. Lehetőség nyilat (szállhat széleskörű szo—

lehetett pót- államháztartás

Tölbtbszörr ö s (* re (* sz! l á d i ClwáltD'Ollllllkü folytatására.

emelni a közszolgálati alkalmazottak

lőkát, Az állami kezdeményezést utóbb átvette a magángazdaság is; megvalósult az iparban a rsa- liádbór rendszere. A családvédelem eszmeköre mind- inkább általánossá lott.

tá r sa da l—m i

A eseesem övedelem, anya-

védelem s a gondoskodás többi ágai szintén a gyermektartás neps'zert'isitőst'mre töreked- tvr—k Feltehető. hogy a megváltozott gazdasági helyzet ez alkalommal —— szociális jellegű ténye—

zőkkel karöltve — valóban olyan légkört teremtett, amely a lházastz'irsak lelkivilágát is megragadta: jő- vőiiiket illetőleg deriilá—tók lertllek. Köziiliik nem egy bizonyára a magyar faj fen—ntartf'tsz'mak fontossá- gától áthatva vállalta a gyermek _ több gyermek

—— nxevelów'xm-rk terheit Az események mindenesetre azok felfogását támogatják, akik a gyermekeket nevelő szülők hatékony anyagi és erkölcsi segítse mível vélik megakadályozni a szülési keszseg to-

"ábtbi rosszabbodását, vagy éppenséggel ezúton tö—

rekednek azt erősíteni.

Laky Dezső elnök megköszönve Szántó Emil értékes bemutatóját, röviden megemlékezett előadó edldigi tudományos munkásságáról. Hangsúlyozta, hogy Szánto'nnk az a témája is, amelyet annakide—

jen ftndori ent-ekezesének tárgyául választott —— a székesfővárosi munkáscsaládoknál lefolytatott ház—

tartási statisztikai anyag feldolgozása —— rendkívül érdekes és tanulságos volt annál is inkább. mert ilyen nagy arányú kísérletet Magyarországon ko.

rábban nem végeztek. Munkája során szépen ki—

mutatta az összefüggéseket a muníkások jövedelme és annak felhasználása között és alaposan taglalta a jövedelem nagysága és a háztartási célok kap- csolatait. Szántó további tanulmányaiban a gyár.

ipari statisztika. majd a főváros nópmozgalmának legkülönbözőbb kérdéseit tárgyalta és különös ér- deklődéssel fordult a budapesti építkezések kér- dése felé, Az előadás tárgyával kapcsolatban hang—

9—12. szam

súlyoztla Laky Dezső, hogy az eddigi tapasztalatot;

szerint háborúk idején a születési mozgalom csök—

kenő irányzatot vett fel a háború által közvetlenül nem érintett államokban is. Különös érdeklődésre tarthatnak számot ezért Szántó megállafiításni; ame—

lyek szerint Budapesten és a magyar városokban, legalább is az elnnnlt három év alatt, egészen ellen.

kező folyamat volt megfigyelhető. Előadó a jelen- ség okául a pozitiv 'n—épesedéspolitika eszközeit, ki- váltképp a családvédelmet jelölte meg. Nem kétsé- ges, hogy a családvédelmi gondoskodásnak új lö- kést adhatnak azok a gondolatok, amelyeket Szántó Emil kifejtett.

Jankt Gyula: A statisztika szerepe a közellátásügyi igazgatásban.

Ezután Ján/ci Gyula rendes tag tartotta meg székfoglaló előadását ,,gt smlíszlika szerepe a kö:—

ellátásügyí igazgatásban" címmel. Ismertette a sta- tisztikának a közellátásiigyi igazgatás szempontja ból való jelentőségét. A közellátásürgyi igazgatás a legfontosabb közszülkségletek kielégítésére szolgáló

mezőgazdasági termékeknek a

szükségletek arányában való gazdaságos és igazsá- terményeknek és

gos felhasználását termelés továbbvitelét,

szabályozza. A mezőgazdasági a közellátás elsősorban és messzemenően biztosítja. A magam nemzet élet-

őrdeke az, hogy egyrészt mezőgazdaságunk terme—

tését a lehetőség határáig fokozzuk, másrészt, hogy a termelés eredménye a leghelyesebben hasznal- tassék fel. Ennek érdekében a közellatasügyi kor- many a most folyó évben már főbb vonalakban a termelés irányát is szabályozta olymódon, hogy előre megállapította minden gazdálkodó beszolgál- tatási kötelezettségét. Gondoskodás történt tehát arról, hogy a mezőgazdasági termelés szorosan al- kalmazkodjék a szükségletekhez.

A statisztikának a közel'látásiigyi igazgatásban kettős Elsősorban a közellátásügyi rendeletek előkészítésekor —— a multban végrehaj-

szerepe van.

tott adatgyűjtések eredményei alapján — tájékoz—

tatást kell adnia a termelés lehetőségeiről és a valószínű szükségletek nagyságáról, másrészt pedig ellenőriznie kell a rendeletek végrehajtásának be—

lyességet.

A mult adatgyűjtések eredményei természete—

sen csupán a tervezett intézkedés kereteit szabhat- ják meg, csak irányt mutathatnak. Különösen így van ez most, amikor a közelmultban visszacsatolt területekről még nem rendelkezlietünk olyan sok- irányú és kimunkált statisztikával, mint a trianoni területről, de ezenkívül a háború a mezőgazdasági termelést, valamint a népesség foglalkozási, telepü- lési s sok egyéb viszonyait is lényegesen módosí- tott—a.

—471-—— 1944

Ezért

évenkint a termelés eredményeit számbavenni, az kényszerült a közellátásügyi igazgatás elosztás érdekében valóságos népösszeírásokat fo—

ganatosítani. a most folyó évben pedig nagyarányú Ezek a begyűjtött adatgyűjtések teszik lehetővé azt, hogy a kormány ter- melést, *mind pedig a termelés erednn'myi'xnek fel—

mezőgazdasági üze—mi felvételt eszközölni.

statisztikai alapfelvételek valamint a termények elosztása során végzett

mind a

használását az egyetemes magyar érdekeknek meg—

felelően irányíthassa.

Laky Dezső elnök üdvözölte Jánki Gyulát székfoglalójánnk alkalmából.

Megemlékezett arról, hogy előadó munkásságának melegen

megtartása

legnagyobb és legszebb termékei korábban a kultúr—

st—atiisztika terén mozogtak. Örömére szolgált. hogy Jánkí Gyula folyt—atta azt a kutati'nnunkát. amelyet maga kezdett el a magyar főiskolai hallgatóság szociális helyzetének felderítésére vonatkozólag Emellett az isko—ták tanítt'tszemélyzet—ének viszonyait is gondosan kntatuta és tudományos érdeklődésével elsősorban a magyar kultúra fontos

fordult. Két és féléve azonban a statisztikai hivatal kaiából a

kérdéseihez

tisztviselői közellátási minisztériumba került át. Új munkakörében mezőgazdasági szak- ismereteit sok sikerrel felhasználhat'ta. Székfoglaló

hogy

ebben az új és modern ágában a problémákkal előadásával is igazolta, a közigazgatásnak tisztában van és azok megoldására nézve igen egészséges gondolatai vannak. Hangoztaita Laky Dezső. hogy a közellátási igazgatás szerepe nem- csak a háború folyamán fog megmaradni, hanem arra a háború után is jóideig szükség lesz. A köz igazgatás e fontos ágának érdekében ;) statisztikát, amelynek ott máris szerep biztosít—tatott, a jövőben sem lehet mellőzni.

Az 1944. évi február hö előadó- ülésen Laky Dezsőnek, a Társaság elnökének meg-

l—én tartott

nyitója után Gidóíalvy Elem-ér ,.A vármegyei ön—

kormányzatok költségvetési statisztikája" címen bemutatta ezirányú kutatásainak eredményét.

Gidófalvy Elemér: A vármegyei önkormányzatok költségvetési statisztikája.

Rámutatott arra. hogy a vármegyei önkor- mányzat erősen adminisztratív jellegű és hatás—

köre is szűkebb, mint a városé, vagy akár a köz- ségé is sok vonatkozásban. Ennek megfelelően van szerkesztve költségvetése is, amelynek főleg ház.

tartási tehát közel

nem változott. A vármegyék költségvetéseit —— el!

része 1907 óta. négy évtizede

lentétben _a városok és községek igen beható költ- ségvetési statisztikájával — statisztikai szempont mélt-atták különösebb figyelemre, idő—

azonban a önkormányzatokra

ból nem

közben vármegyei

9—12. szám ' —— 472 —— 1944,

a végrehajtandó feladatoknak egész sora hárult. a társadalombiztcsítási járulékok (OTI, MABI, Az új, föleg kultúrális, közjóléti, közegészségügyi

és közigazgatási kiadásoknak a költségvetésekhc való beállít—ására csak az ú. n. ,,különféle" és az

"átmeneti" kiadásoknak a címei szolgálnak. Ezek—

nek az említett kiadvsásoknak a megsokasodására élénken világít rá az a tény, hogy az ebben a két címben előirányzott összegek pl. 1881—ben még

csak ll%—át', 1943-ban pedig már (%%-át tették az

összes dologi költségelőirányzatoknaki Ezek a ki- adások tehát meghaltzszorozódtak. Arra vonatkozó- lag azonban, hogy milyen költségelemek kevered- nek ebben a két címben, semmiféle közlés sem ad tájékoztatást s már ezért is szükséges volna mi.

előbb egy részletes vármegyei költségvetési statisz- tiikát készíteni.

A vármegyék 1940. évi háztartási költségveté- seit-ől feldolgozás készült. Eredményei szerint a

háztartási kiadásoknak kereken töve—át az

gatási kiadások teszik, de néhány vármegyében, mint pl. Abaújb'dll a (%%-ot, Gömör-ben a (%%—ot is elérik. Személyi természetű kiadások is találha—

tók a vármegyei költségvetésekben annak ellenére, hogy az 1929:XXX. t.—c. értelmében a rendszeresí.

tett állá—sokon alkalmazottak állam viseli.

és még más személyi természetű kiadást (alispán képviseleti átalánya, pótlékok stb.) a vármegye folyósítja s ezek az összes kiadásoknak a 10,%—át is meghaladják. (Csanádban es Abaúj—

ban azonban a ZO'Xc-hoz is közel járnak.)

igaz—

i'lletményterhesit az A létszámfelettd személyzet fizetését

személyi

Ilyen nagy igazgatási teher mellett közérdekű feladatra külön—külön aránylag nem sok jut. line nek egyik oka azonban abban keresendő, hogy közigazgatási rendszerünk alapvető elgondolása szerint a közművelődési, szegényügyi, egyházügyi stb. problémák megoldása nem is tartozik a var-

megyék tulajdonképeni inkább

az állam 5 a község (város) által megoldandó fel—

hatásköróbe, ezek

adatok. Ezeken a területeken a vármegye szerepe inkább csak reprezentatív. A statisztika azonban jelzi, hogy egyre újabb és újabb területeken köte- les a yát-megye fellépni old, ahol segítségre szülk-

ségx'van.

( A vármegyék kultúrális kiadásai arr'uiyla-g még a legnagyobbak az összes dologi kiadások között;

1940-ben) mintegy 17 millió pengőt, 11 milliós háztartási költségelőirányzatuknak kereken 15%-át fordították ilyen célokra. Szegényügyi már jóval kevesebbet, mindössze 290 ezer P-t, vagyis mintegy2'570-ot tudtak csak áldozni, igaz ugyan, hogy a szegényügyi problémák megoldása inkább a vármegyék kezelésében lévő alapok segísegével történik.

Viszonylagos nagyságukkal kiemelkednek még téren

OMBI) s a beruházási kiadások (ez utóbbiak lll'f)

%-tkal szerepelnek az összes kiadások között):

amelyeknek legnagyobb részét a fontstvrling és más pénzintézeti kölcsönök tőke— és kasmallt'irlesz- tésére előirányzott kiadások teszik,

Hogy a vármegye pénzügyi autonómiája ennyire szűk keretek között mozog, annak nem—

csak szűk tönvónyes hatáskörük az hanem lehetőségek

oka,

főképen a bevételi elégtelensége. A megyei bevételeknek 90%—a vármegyei póladó, in- gatla—magyonnk hozadéka pedig oly kicsi, hogy tudják fe- dezni, A vármegyei lörvónylialt'isz'tgok külön adó- azzal k—iadásai—kmxk még 3'5?í,-át sem

katt nem vethetnek ki, mint a városi töwónyhaló—

ságok, új bevételi leliett'iségeket tehát nem tudnak maguknak teremteni.

Ilyen mostoha körülmények között önkor- mányzatról alig beszélhetünk. llogy megyéink fel.

adatnkwt a vidék kultúr- és gazdasági, nem utolsó sorban nzépegészségi színvonalának emelése érde- kében sikerrel ltölthelssék be, pénzügyi ö'nlkormá'ny- zatuk gazdasági felerősítése elsőrendű követelmény.

Laky Dezső elnök megköszönve Gidóialvy Elemér értékes beszámolóját, megemlékezett arról, hogy elsősorban a pénz- és hitelélet problémái azok, amelyek eddigelé felkeltették előadó erdek- lődésél. A magyar statisztikában kevéssé kimun- kált problémák közül a biztositásügy, a kézizálog- kölcsönügyletek forgalma, valamint a tűzkárok elő- fordulása voltak kezdetlbe-n munkálkodásának te- rületei. Azóta a magyar nemzeti jövedelem újabb alakuh'tsára vonatkozó lanulnm'inya mellett elsősor- azokról a ttannlmányairóll és nagyszabású monográfiájáról kell szólni, amelyekben a közsé- gek háztartásának ügyét tette vizsgálat tárgyává.

Hangsúlyozta Laky . lJtlll

Dezső hogy napjainkban a községek háztartását a zárszámadások helyett a költségvetések alapján vizsgálják. Ennek ellenére azonban a községi bevételeknek és kiadásoknak rendszeres összefoglalása sok tekintetben modot nyújthat olyan Összehasonlítások végzésére is, amelyek az egykori idők Magyarországa községi gazdálkodásának alkalmasak. Öröm- mel üdvözölte vógiil Laky Dezső előadónaakavár- kapcsolat jellemzésére

megyei ln'lztarlásával

tos statisztikai kutatásának értékes eredményeit.

xtörvényliatóságok

Barsy Gyula: Magyarország 1941. évi halandósági

táblája.

Ezután Barsy Gyula rendes tag tartotta meg székfoglaló előadását ,,Maggarország 1941. évi ha—

landósági táblája" címmel. Behatóan ismertette a(

halandósági számítások legl'ontt')sabb fogalmait, majd vázolta azokat a módszereket, amelyeket a régi néphalandósá—gi táblák átdolgozásánál és az

12——9.szám

—473—-— 1944

1941. évi új tábla szei'kesztósénél követebt. AW tria—

noni terület 1941. évi halandósági táblájának ered- ményeit tag,—latva rámutatott arra, hogy az új tábla a halandósági viszonyoknak igen örvendetes mér- tékű javulásáról számol be. A századforduló óta csecsomőhalandóságunk több mint 46%—kal javult.

Az egy éves gyermekeknél 74, a két évesexknél 83, négy éveseknél 85% a javulás mértéke. Hatalmas arányban javult az el- a három éveseknél/ 84, a

halálozási valószínüség 5 éves kortól 10 éves korig is: (%%-kal. Az első tíz élettévben a halandóság átlagban az 1900/1901. egyötödére zuhant.

Igen jelentős mértékben vált kedvezőbbé za további évinek

életkorok ellhnlálozási valószínűsége ;is, bár a javu- llás mértéke a növő korral természetesen kisebb lesz. Különösen előnyösen alakult a nők halandó—

sága, a valószínűségek javulása a férfialkót átlag- ban 10%-kal haladja meg.

Szépen visszatükröződiik a Iováhhólők számai- nak ogybevetvéséből is a halandóság tekintélyes ja—

vulása. 100000 élveszülötlt fiúgyermek közül az 1900/1901. évi tábla szerint 63.301 érte el a, 10 éves élet-kort; az 1941. évi szerint 83.896. 55.3311etm harminc éves akkor, 78019 most. 28.6561elt65 éves, a mostani tábla szenint már 51.288. Még nagyobb számokkal találkozunk a nőknél. 100000 lteányszülött közül 66090 lett a századfordulón 10 éves, 86.251 a jelenlegi táblánk szerint. 30 éves lett 55.910, 80.577 most; a 05 éves életkort elérte 29.021, most pedig eppen a duplája: 58.068.

A társadalom szempontjából a férfi legfőbb értékét a munkája és munkaképessége adja meg.

Fellttleuiiil kérdés,

munkmmonwnyiség, amellyel a jövőre nézve számol—

érdekes hogy mekkora az a

hatunk, Ha a munkabíró korl 15—65 éves korra tesszl'uk, a'kckor 100000 éwlivesz'iiletelt-t fiúgyermek a századforduló halandósági viszonyai melleid, 2448000 munk—aévet ígért; ima 3,613.000-et.

A nő hivatása az anyaság. A leánygyermeke];—

nóll nyilván az érdekelhet leginkább, hogy hány esztendőt fognak átélni szülőképes korban. A szii- lő'kópos kort 15—45 évig véve, 100000 leánygyer- mek 1078000 évet élhetett ált ebben; a korban az 1900Z1901. évi halrandi'milgi viszonyok mellett, ma pedig 2,4l7000 évet. A*két szám egybevetése jelzi, hogy a reprodukcióhoz, tehát a népszám pótlásá- hoz lma alig valamivel több mint kétharmadannyi szülés szükséges mint a századfordulón.

Az éeretstzülött fiúgyermekek 1900/1901-ben 37'4, 1910/1911—ben 39'0. 1920/1021-be'n 410, 1930/

1931-ben 493, 1041-ben pedig 540 év áltélését ruemé'llhett-ék átlagban. A leányoknál még kedve—

zőbb a helyzet. Megfellelő adataik: 38'1, 407), 43'1, 51'8 és 58'2 év. A fejlődés hatalmas iramú. A szá- zadforduló óta a fiúk átlagos élettartama közel 18,

a leányo'ke' több mint 20 évvel javult. A javulás—

korszakra esett. Az élettartam olyan növekedéséhez, amilyen nak több ll'nlll'lt kétharmada a trianoni

nálunk a századforduló) óta eltelt negyven esztendő alatt bekövetkezett, a Németbirodalxomnak 510 évre volt szüksége, a trianoni korszak 20 éve alatt elért Látni.

való, hogy a hozzánk képest annyira kedvező hely—

eredmwénynek megfell—előhöz 30 esztendőre.

zetű nyugati államok színvonalát rohamlépésben kezdtük megközelíteni.

A további átlagos éleltartmn egyébként — az élet kezdet—én jelentkező magas halandóság követ—

keztében — még némileg emelkedik a születés pilla—

natára megállapítható mértékhez képest. Az 1941.

évi tábla szerint a fiúknál kétéves, a leányoknál

egyéves korban a legmagasabb: innen kezdve min—

den értéke kisebb lesz. A nők átlagos élettartama

minden étlewt'évben magasabb, mint a férfiaké, ked- A századfor—

duló ótva a mindkétnemü Mveszüllötteknél átlagban vezőhb lra'la'ndóstáguk következtében.

majdnem 19 évvel nőtt az átlagos éhetttartalm; 30 éves korban a növekedés alig valamivel több mint

6 esztendő, 60 éves korban 2'67 év, az élet vége felé pedig már majdnem semmi. 1941. évi táblá'nk az első, amelynek eredménye a nyugateurópai átla—

mok sorába állit. Az élveszülötvte-Jk átlagos élettar—

tamának rangsorában igen magas kultúrájú állita—

miokat ils megelőzünk, mint például Franciaorszá—

got vagy Olaszországot. Magyarország a nemzet- közi rangsorban már előkelő helyre került, csak a sors tengerentúli és nyugati kegyeltjei előznek meg

bennünket.

Elhalálozásí kedvezőbb

tálblák adataival való összehasonlítása alapján meg- valószím'isl'ágeink n Btk

állapítható, hogy további javulásra elsősorban a csecsemők második élextlhóneapjától kezdve a korai gyermekkorban, azután pedig kisebb mértékben az ifjúkorban nyílik lehetőség, a teljes érettség idejéig.

Azontúl a Számolni

kell természetesen azzal is, hogy a további javulás különbségek egyre kisebbek.

iiteme meg'lassnl, hiszen 'az emberi életnek megvan

a határa és enlnek közelében 'a lehető legkedvezőbb átlagos élettartam elérése már mindíg nagyobb és nagyobb erőfeszítéseket igényel.

Laky Dezső elnök melegen üdvözölte Barsy Gyulát székfogllalójának megtartása alknttmából és megemlékezett előadóinak a magyar népességsta- 1115'Ztt'lka terén végzett értékes munkásságáról. Egyik szép tanulmányában Magyarország népességének történetét vázolta, majd módot talált arra, hogy kifejtse! felfogását, amely szerint nem szabad a magyar nep történetében az asszimilációnak túlzott jelentőséget tulajdonítani. Kitűnő érveléssel bízo- nyítja, hogy a magyarság nem vevs—zt—elttte. el a hon- foglalókhoz való vérségi kapcsolatáts kisebb mér-

' .9—4121'szimi ; 4'741— ' '

tékhen tartalmaz idegen népekből beolivadt eleme—

ket, mint azt a túlzok talán éppen azért állítják, hogy amagyar öntudatot ilymódon aláássák. Az 1930. évi népszámlálás anyanyelvi statisztikájának megbízhatósága ellen intézett kültöldi támadásokra válaszolva kimutatja, hogy egyes községek anya—

nyelvi adatainak ingadozása csak a kis számok következménye; községek összefoglalt eredményeinél ilyen ingadozás már nem tapasztal-

ugyanazon

hattó. A nagy számok törvényének ez a frappans érvényesülése bizonyítja a magyar anyanyelvi ada- toknak a statisztikai lehetőség határain belül szinte tökéletes pontosságát. Előadó munkásságának kü—

lönös ér'tékéül említette meg, hogy a népesedés]

statisztika kényes problémáihoz bátran s mindig nagy hozzáértéssel nyúlt hozzá. Legbecsesebb ta- nulmányainak egyike, amelyben a nyers, standard és tisztított népesedési mérleg kérdését vizsgálta.

Kifejtette a

zolta, hogy a Magyarországon jelentkező természe- születési határszam fogalmát s iga—

tes szaporulat csak látszat, a valóságban népese- dési mérlegünk 1930 óta passziv.

Hangsúlyozta, hogy Barsy elhangzott előadá—

sában a legérdekesebb és legnehezebb problémák egyikéhez nyúlt, amelyet illetőleg a magyar iroda- lom nem rendelkezik nagyszámú alkotással. A maga részéről a magyar halandósági tábla kérdé- seinek napirendre tűzését annál fontosabbnak tartja, mert az elkövetkező idők népmozgalmi ese.

ményeinek megítélésénél, illetőleg azoknaík jól átgondolt s a magyar jövő érdekében álló irányítá—

sánál egy kifogás—talan halandósági tábla elenged—

hetetvlenül szükséges.

Szentkirályi Miklós: Az arányosítás szükségessége ' a mezőgazdaság fejlesztése terén.

Az 1944, évi március hó 7-én tartott előadó- ülésen Laky Dezső elnök bevezető szavai után Szentkirályi" Miklós, a Magyar Gazdaságkutató ln.

tézet titkára mutatta be kutatásainak eredményét ,,Az arányosítás szükségessége a mezőgazdaság fej- lesztese ter'én*' cimen, Rámutatott, hogy a népes- ség életszinvonalának emelése feltét—lenül megki—

vánja a mezőgazdaság fejlesztését. A fejlesztés során azonban bizonyos arányokat kell szem előtt tartani, nehogy a már kialakult összhang megho- moljék, A kérdéskörből kiemelve részletesen vizs—

gálta az állattenyésztés mennyiségi és minőségi

fejlesztésénekkalapvető szempontjait és a mező- gazdaság egészébe való harmonikus beillesztésének , feltételeit.

Laky Dezső elnök az előadásért köszönetét fejezve ki, ismertette Szentkirályi Miklósnak a Magyar Gazdaságkutató Intézet keretében kifejtett értékes munkásságát. Mege—mllékezett előadónak Si—

moncsics Miklóssal együttesen végzett kutatásai—

ról, amelyik a búzatermelés mennyiségének az időjárási adatok. alapján való becslésével foglal—

kozott. Utalt arra, hogy a háború folytán életfon—

tosságúvá valt mezőgazdasági problémák közül Szentkirályi előbb a szarvasmarhaállomány növe- lésének előnyeit, majd a mezőgazdaság átállításá—

nal szükséges szempontokat. továbbá a mezőgaz—

dasági munkáskérdrést vizsgálta, de nem hanyagolta el a mezőgazdaság szociális kérdéseit sem, amint azt a mezőgazdasági munkások reálkeresetél tár—

[gyaló értékes tanulmánya mulatja.

Márton Béla: A kereskedőhelyek eloszlásának ábrázolása.

Ezutan Márton Béla rendes tag tartotta meg székfoglaló előadását, ,,A kereskedőhelyek elosztásá—

nak ábrázolása" cimen. Tanuhnányáhan azt a kér- dést vizsgálta, hogy a térnek milyen tulajdonságai segítik elő, vagy akadályozzák meg, hogy valamely település a kereskedelem székhelye legyen. A kér- dés megvilágítására előadó olyan térképerket szer—

keszteti, melyen azokat a helységeket, melyekben a kereskedelem aránya azonos, vagy bizonyos ha—

tárok között egymáshoz hasonló, egy egyenessel, az ü. n, izoemporium-os vonalakkal kötötte össze.

Előadasa során több példával igazolta, hogy ezek az izoemporiumos vonalak alkalmasak a keres- kedőhelyek eloszlásának ábrázolására és magya—

rázására,

Laky Dezső elnök hozzászólásában az elhang—

zottakkal kapcsolatban re'ávilágított arra a szoros viszonyra, mely a statisztika és földrajz, különös—

képpen pedig a gazdasagi földrajz között fennáll.

Részletesen méltatta az előadónak nagyjelentőségű tudományos munkásságát. melyet mindinkább a gazdasági t'öldrajznak azok a gazdausrágpolitikai szempontból is nagyfonlossi'igú líÚl'ílÚSCl jellemez-—

nek, amelyeknél a hangsúly a statisztikai eredmé—

nyek összhangzatos feldolgozásán nyugszik Laky Dezső elnök Márton Bélának az elöadásért köszö—

netét fejezve ki, őt a Társaság sm'hkfoglalót tartott rendes tagjai közé beiktatta.