A magyarországi állami statisztikai szolgálat ügye a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalon kívül

'i-vi-uuucnnnnlnnnnnsunn.innen.-n'-..'-nn-no-nn-n-c-unn-unc-t-u-u-n-nn-l-n-[ni...-lo-ucnlunnnlllnn

OEGYÉB

-tl.-n-unnepi-...-.:n-...n-n-n-In-nnunnu....u-ul-n-n-n-n-nu-...na-n.:-nnnu-n-u-u-u-n-aol-l-nl

A magyarországi állami statisztikai szolgálat ügye a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalon kívül.

Les affaires du service statistigue de ZlEtat hongrois en dehors de KOffice central royal hongrois de statistigae.

].

Az Országos Statisztikai Tanács Tudo—

mányos Szakbizottsága még a mult óv ta- vaszán albizottságot küldött ki a Tanács el- nökének, Kenéz Béla egyet. nyilv. r, tanár, ny. kereskedelemügyi miniszter úrnak ja—

vaslatára avégből, hogy a beérkezett jelen- tesék alapján vegye —— egyelőre a Miniszté—

riumok, valamint a közvetlenül alájuk ren- delt főbb hivatalok statisztikai tevékenysé- gét — abból a szempontból vizsgálat alá, hogy e tevékenység mely része tekintendő esetleg belső igazgatási célúnak es melyik helyi jelentőségűnek: tevékenységüknek melyik része tehát olyan, amely az 1929.

évi XIX. t.-c. értelmezése szerint kívül esik a hivatalos statisztikai munkaterv kere- tein, —— avagy abba, ellenkezöleg, beletar- tOZilk.

A külön albizottság úgy alakíttatott meg, hogy elnöke Laky Dezső dr. műegyetemi ny. r. tanár, a Szakbizottság elnöke lett, tag—

jai pedig Fellner Frigyes dr. egyetemi ny. r, tanár, lllyefalvi I. Lajos dr. a székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója, Konkoly Thege Gyula dr. egyetemi magántanár, a Központi Statisztikai Hivatal alelnöke és Dobrovits Sándor dr. miniszteri osztálytaná- esos, a Tanács főtitkára.

A kiküldött szakbizottság feladata az volt, hogy a rendelkezésére álló 5 az eset- leg még kiegészítendő anyagot vegye rend- szeres vizsgálat alá abban a tekintetben.

hogy annak egyes részei mennyiben jöhet—

nek figyelembe a munkaterv összez'illitásá—

nál, —— fenntartván a tudományos szakbi—

zottságnak. valamint az egyéb szakbizott—

ságoknak is az a joga, hogy az egyes fö—

hatóságoknál vagy alárendelt hivataloknál folytatott adatgyűjtéseket azután még ér- demleges tárgyalás alá vegyék.

Összeállítás a Központi Statisztikai Hi—

vatalon kívül más hatóságoknál és hivata—

loknál folyó statisztikai adatgyüjtésekröl már a mult év február havában a Tanács intézőbizottsági ülése elé terjesztetett. Ez az összefoglalás szolgált alapjául annak a vitának is, amely a Tudományos Szakbi—

zottság mult évi március havában tartott ülésén folyt le és amelynek eredményeül küldetett ki a most jelentést tett külön albizottság. A Tanács t'ötitkársága által nagy fáradsággal összegyűjtött anyag az emlitett hatóságoknál és hivataloknál foly——

tatott adatgyűjtéseket bizonyos rendszerbe foglalta és közöttük a következő hat típust állapította meg: 1. eseten-kint való felhasz—

nálás; 2. esetenikint való felhasználás és statisztikai feldolgozás; 3. nyilvántartás;

4. nyilvántartás és statisztikai feldolgozás;

5. intem használatú statisztika és végül 6. statisztikai feldolgozás és publikálás cél——

jából folyó adatgyűjtések s ezen a nyomon haladva kívánta volna az egyes miniszté—

riumi főhatóságokvnál, valamint az aláren—

delt hivataloknál folyó statisztikai tevé—

kenységet kategorizálni.

A Tanács főtitkársága által annakidején bemutatott összefoglalás névszerint is fel—

sorolta a Statisztikai Hivatalon kivűl folyók adatgyűjtéseket, így törekedvén megfelelő alapot nyujtani azok belső igazgatási vagy helyi jellegű mivoltának eldöntésére.

Ez az anyag mindenesetre értékes út-x baigazítással szolgált a külön albizottság munkálatainak végzésénél, mert így mun—

kaprogrammjának egyik legfontosabb és;

legnehezebb része már előre megoldatott, t. i. annak kipuhatolása, hogy az egyes külső hatóságoknál és hivatalaknál miféle- statisztikai tevékenység folyik.

Az összefoglalásban szereplő adatgyüj—

tések túlnyomó része azonban, az egyszerű megnevezés után ítélve is, olyan termé—

szetű volt, hogy közelebbi vizsg-állat híjján nem lehetett vállalkozni arra, hogy a kű—

lön albizottság a döntést illetőleg javasla- tokat terjesszen elö. Hosszabb időt kellett arra fordítani, hogy az egyes miniszté- riumoktól és más hivataloktól megkapjuk azoknak a statisztikai munkálatoknak a hiteles felvételi mintáit, amelyek ott foly—

tattatnak, vagy pedig: nem elsődleges sta—

tisztikai adatgyűjtések esetében, közelebbi tájékozódást szerezzünk azok természete;

ről.

—491—— 1934 6 szám,

A külön albizottság tevékenységének későbbi fejleményei világosan igazolták azt, hogy a választott módszer helyesnek bizonyult, mert az esetek nagyon nagy ré—

szében csupán a feivételi minták alapos és tüzetes megvizsgálása, mérlegelése után le—

betett eldönteni, hogy az adatgyüjtéseknek az Országos Munkatervben van-e a helyük vagy pedig abból, ezidőszerint, kirekesz—

tendők.

Már itt is fel kell azonban a figyelmet hívni egyik fontos körülményre, melynek jelentősége .a később előadandók során még jobban ki fog domborodni.

A külön albizottságnak sok esetben méltányolnia kellett a minisztériumok vagy egyéb intézmények nagyértékű sta- tisztikai munkásságát s a hivatalos statisz—

tikai szolgálatról szóló törvény szellemét

tartva szem előtt, az esetleges ellentéteket

áthidaló ,niegoldásokat ajánlania elfoga-

dásra. Úgy látszott, hogy bizonyos kérdé—

sekben, észszerűbb, egyelőre elvi deklará- ciókkal beérni, —— amelyek azonban a sta—

tisztikai törvény szellemével teljes mérték—

ben egyezők, -— mintsem eröszakos megol—

dásokkal veszélyeztetni a statisztikai szol- gálat terén annak az eljövendő összhang- na—zk kialakulását, amelyet éppen az óvatos eljárással biztosíthatunk leginkább.

Az anyag begyűjtése, amelyre a külön albizottságnak vállalt feladata megoldása érdekében szüksége volt, hónapokba telt.

Csupán az ősz folyamán került a külön al- bizottság abba a helyzetbe, hogy az egyes minisztériumok és az azokhoz kapcsolt nagyobb hivatalok statisztikai tevékenysé- gét tárgyalás alá vehesse, lelkiismeretes mérlegelés után igyekezve az adott esetek- ben a legjobb megoldást megtalálni.

A tanácskozásoknak egyik eredménye, hogy a cél érdekében egyelőre le kell mon- danunk annak a feladatnak betű szerint történő megvalósításáról, amelynek érde- kében a külön albizottság kiküldetett, hogy t. i. a statisztikai tevékenység és másrészt a belső igazgatási célú, valamint helyi je- lentőségű statisztikai tevékenységnek jö- vőre is irányadó definícióját adjuk.

A definicióknaik általában az a gyengé- jülk, hogy az életben előforduló sokféleség- gel rendszerint nem tudnak számolni. Az élet gyakran termel olyan fordulatokat, amelyek következtében a régebbi, esetleg jó definició niegsebesiil, csonkává válik.

A sorok írójának különben is kezdettől fogva az a véleménye, hogy többé-kevésbbé

sikerült definició helyett bölcsebb a kérdé- sek eseten-kint való eldöntése. Annál in—

kább, mert a minisztériumok, valamint az

alárendelt egyéb hatóságok és hivatalok statisztikai tevékenységének egyízben való alapos átvizsgálása után hasonló probléma

—— t. i. az adatgyűjtések belső igazgatási vagy helyi jellegének eldöntése —-— reális számítás szerint a jövőben tömegesen nem fog előfordulni, s mi sem lesz könnyebb, mint hogy a már kialakult gyakorlat alap—

ján a felmerült konkrét új esetben köve- tendő eljárás megtaláltassék.

A sokszor formalisztikus definíciók erő- szakolása helyett —— a vizsgálat elvégeztével ezt megállapíthatjuk, —— a konkrét ügyet — ben való állásfoglalás annál inkább helye- sebb volt, mert a jól bevált ésszerűség tette gyümölcsözővé azt, hogy a belső igazgatási célú adatgyűjtések jellegének elismerését vagy el nem ismerését rugalmasan kezel- jük. Olyan esetekben, amikor a kérdések- nek a statisztikai törvény szellemében való elintézése elé a mult, a végzett munka jo—

gán felépülő akadályok tornyosultak, jobb volt a közös megegyezés útját követni, ——

így számítottunk arra, hogy a Statisztikai Hivatalnak a statisztikai szolgálat terén a kialakult új munkaközösség kapcsán tett jó szolgálatai melegebbé fogják kovácsolni azokat a kapcsolatokat, amelyek az egy—

másrautaltság belső átérzése nélkül utóbb amúgy is meglazulnánatk, vagy éppenség—

gel szétpattannának.

Leginkább áttekinthető képet úgy al- kothatunk a végzett munka eredményeiről

—— s ezt a módszert más szempontok is ajánlják, — ha az egyes főhatóságok sor- rendjében számolunk be a megállapodá—

sokról. amelyek a tanácskozások révén, _—

minden alkalommal a minisztériumokkal teljes összhangban, lesziirődtek.

II.

A Pénzügyminisztérium tudvalevőleg már a világháború előtt is foglalkozott adó—

statisztikai munkálatoldcal,majd ezeket hosz- szabb szünet után a világháború folyamán bizonyos irányban tovább vezetvén, néhány év óta rendszeresen közzé is tette ,,Adósta—

tiszti—ka" címen ebbe a gondolatwkörbe vágó statisztikai tevékenységének eredményeit.

Csak nemrégiben jelent meg az ,,Adósta- tisztika. III. 1932." című kiadvány, amelyet a Pénzügyminisztérium házhatározat alap—

ján az országgyűlés elé is terjesztett, s

84*

6. ' szám.

amelynek egyre gazdagodó tartalma vilá—

gosan mutatja a pénzügyi kormány veze- tőségének az adóstatisztika kérdésével szemben érzett megértését. Ez a kiadvány elsősorban ugyan az állami egyenes adók—

nak nagyon szépen tagolt adatait foglalja magában, a közterhekre vonatkozó rész—

ben azonban szélesebbkörű adóstatisztika igényével lép fel, amennyiben az egyenes adókon kívül a forgalmi adók, a fogyasz- tási adók, az illetékek s ezeken kívül a vá- mok és a jövedéskek legfontosabb adatait is tartalmazza.

A külön albizottság tárgyalásai során,

—— amelyekben természetszerűleg úgy ez alkalommal, mint minden más miniszté—

rium esetében is résztvettek az illető mi—

nisztériumok kiküldöttei, _ fenntartás nél- kül megállapította azt, hogy a Pénzügymi- nisztérium által folytatott adóstatisztika nem tekinthető csupán belső igazgatási célú statisztikai munkálatnak; minden- esetre országos érdekű munkálat az. Mint—

hogy azonban a jelen viszonyok mellett a pénzügyi adminisztrációval összefüggő fon- tos érdekek megakadályozzák annak elha—

tározását, hogy ennek a nagy közgazda—

sági horizontú statisztikai munkálatnak elvégzését a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal vállalja — vagy legalább ab—

ban részesedjék — a külön albizottság áthidaló határozatot hozott, mely szerint:

,,A Statisztikai Tanács Tudományos Szak—

bizottságának a minisztériumok statisztikai tevékenységének megvizsgálására kikül—

dött albizottsága a maga részéről a legna—

gyobb súlyt helyezi arra, hogy az adósta- tisztikai tevékenység, amelynek eredmé—

nyei immár a Pénzügyminiszter úr által házhatározásból folyóan az országgyűlés- nek is több ízben bejelentettek, a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929:XIX. t.—c.

értelmében történjék. Ez az értelmezés maga után vonja azt, hogy az Országos Statisztikai Munkatervben már a legköze—

lebbi alkalommal közlés tétessék arravo- natzkozóliag, hogy a M'. kir. Pénzügyminisz—

térium adóstatisztikai munkákkal rendsze—

resen foglalkozik."

Ezt a határozatot a Pénzügyminiszte- rium maga részéről elfogadta, __ annak ér—

telmében tehát a Pénzügymini—sz'térium adóstatisztikai tevékenységéről a legköze- lebbi munkatervben közlés tétetik.

Ez a közlés természetszerűleg azt je—

lenti, hogy a Pénzügyminisztérium úgy az

——492—

% 1934 egyenes, mint a fogyasztási, valamint a for- galmi adóstatisztiknai feldolgozás tekinteté—

ben a M. kir. Központi Statisztikai Hiva- tallal bizonyos kooperációt teremt, ami annál kívánatosabb, mert az adóstatisztika kérdése korántsem intéződik el egyszerűen azzal, hogy annak a Pénzügyminisztérium- mal egyetértően közérdekű országos jelen- tőség—ét elismerjük. Számos részlete van t. i. az adóstatisztikának, amelyeket illető- leg teljes összhang és céltudatos munka csak abban .az esetben épülhet ki, ha a Pénzügyminisztérium illetékes főosztálya, valamint a Statisztikai Hivatal, _— a Statisz—

tikai Tanács támagatásának igénybevéte- lével ———— azokat alaposan megvitatja.

így pl. nem szenved kétséget az a kö- rülmény, hogy bár az egész adóstatiszt'ikai munkálat nem primaer felvételen alapszik, hanem az tipikusan szekundaer jell-egű s nincs is felvételi mintája, hanem legtöbb esetben az adókivetési ívek vagy egyéb ——

az igazgatás rendelkezésére álló —- forrá- sok alapján készül, mégis nagyon kívána- tosnak látszanék az. hogy az adóstatisztika alapjául szolgáló belső adminisztrációs ki- mutatások vagy bejelentési ívek statiszti- kai szakszempontokból is felülvizsgáltas- sanak és a szükséghez mérten bizonyos kér—

désekkel kiegészíttessenek. De másrészt a külön albizottság a beható megbeszélést azért is szükségesnek tartotta, mert az adó—

statisztika a mai alakjában nem egy vonat- kozásában tényleg olyan természetű, hogy az országos statisztikai munkaterv szem- pontjából figyelmen kívül hagyható. Orszá—

gos érdekből kevesebb jelentősége van an—

nak, hogy a kivetési eljárás során külön—

böző fórumok előtt az egyes adókból mek- kora összeg állapíttzatik meg. Fontos a köz- terhek alakulása szempontjából csak az, hogy a végső hiteles megállapítás mekkora Összegre vonatkozott és természetszerűen:

mik voltak azután az adóztatás tényleges eredményei.

Ugyancsak a közvetlen eszmecsere so- rán lehetne tisztázni azt a kérdést, hogy az adóstatisztikai feldolgozásnak az a mód—

szere (legalább az egyenes adók statiszti- káját illetőleg), hogy a feldolgozás tulaj—

donképen decentrealizáltan, az egyes pénz—

ügyigazgatóságok területén tf'irténik és csak az onnan beérkezett adat összegezését végzi a Pénziigyminisztérium számvevősége: he—

lyes—e, vagy pedig mód nyílik itt is a Sta- tisztikai Hivatal annyira értékes közremű-

ködésének biztosítására.

6. szám. ——493—— 1934 Amint azonban az egyenes adóstatisz-

tika átszervezésével kapcsolatban lépten- nyomon annak szüksége merül fel, hogy a Pénzügyminisztérium a Statisztikai Hiva- tallal a legintenzívebb kapcsolatot építse ki, hasonló megállapítást kellett tenni a! fo—

gyasztási adók statisztikáját illetőleg, —— e tekintetben annál inkább, mert a fogyasz—

tási adók eredményeiről a Pénzügyminisz—

térium havi közléseket szokott tenni s ezek a közlések a konjunkturális statisztika ér—

dekében is kiválóan használhatók fel.

Epp így szükségesnek látszott megállta—

pítani azt, —— bár sajnálatos, hogy a for- galmi adóstartisztika terén egyelőre nincs remény nagyobb feldolgozások végzésére, _ hogy a Pénzügyminisztérium máris ren—

delkezik ez irányban bizonyos anyaggal.

Pl. arra vonatkozólag, hogy az egyes for- galmi adózás alá vont áruk a termelőtől kezdve az összes fázisokotn keresztül mikép adóztattatnak meg. E feldolgozások közt

—— tudomást szerezvén arról, hogy rendel—

kezésre áll az az összeállítás, mely a for-

galmi adózás eredményeit iparágankint csaknem olyan részletesen tagozza, mint aminő a magyar statisztika szokásos ipari csoportosítása a külön albizottság kívá- natosnak tartotta, hogy addig is, ameddig az adóstatisztika e részének foglalkozási csoportonkint való feldolgozása szőnyegre kerül, hogy a már meglévő adatok a Statisz- tikai Hivatallal egyetértően megállapítandó

rendszer szerint közöltessenek vagy az ,,Adó—

statisztika" című kiadványban, vagy: en- gedtessenek át a Magyar Statisztikai Év—

könyv számára.

Mindebből pedig —— függetlenül a Pénz- ügyminisztérinm által végzett többi egyéb munkálatoktól w— a külön albizottság azt a logikus következtetést vonta le, hogy a Pénziigyininisztérium rendszeres adósta—

tisztikai munkát végezvén, feltétlenül szük—

séges volna, hogy az e munkálatokkal fog- lalkozó személyzet bizonyos statisztikai képzettséget is szerezzen meg. Az adósta—

tisztikai munkálatoknak a Pénzügyminisz- tériumban való végzése tehát leghivatot- tabban úgy történhetnék, ha a Pénzügymi- nisztérium tisztviselői karában hímdrissze- rűleg foglalkoznék egy vagy több fogalma- zási karbeli tisztviselő az olyan nagy fel- készültséget követelő adóstatisztika ügyé—

vel.

Addig is, amíg erre sor kerül, a külön albizottság bejelentette a Statisztikai Hiva- tal készségét arra vonatkozólag, hogy a

Pénzügyminisztérium tisztviselői karában statisztikai munkálatokkal rendszeresen foglalkozó tisztviselőket szivesen vezeti be rövidebb vagy esetleg hosszabb idejű ki—

képzés segítségével a statisztika technikai oldalának részleteibe.

Nagyjából hasonló a helyzet, mint az adóstatisztikánál, a dohányjövedélcre vo- natkozó adatgyűjtések tekintetében, atme- lyek eredményei e'venkint nagyértékű pub- likációkban tételnek közzé. A dohány—

jövedék adatainak statisztikai feldolgo—

zása te-kin—tetében az illetékes pénzügy—

minisztériumi szerv és a Statisztikai Hiva- tal között már hosszabb idő óta megvan az érintkezés s ennek folytán mi akadálya sem lehet annak, hogy ez a kapcsolat a statisz- tikai törvény értelmében továbbra is meg—

maradjon és állandósíttassék. Másrészt azonban a dohányjövedék kérdésének két- ségbevonhatatlan országos jelentőségére való tekintettel szükségesnek látszott az, hogy

már az 1934/35. évi országos statisztikai

munkatervben. a pénzügyminisztériumnak ezekről a munkálatairól említés tétessék.

A tárgyalások során a külön albizottság tudomást szerzett arról, hogy a Pénzügy- minisztériumban előkészületben van egyes illetékfajták (adásvételi, bélyeg, öröklési, ajándékozási, stb, illetékek) alakulására vonatkozó ad hoc adatgyűjtés. Az illetékek- nek az állami pénzügyekben elfoglalt nagy és egyre fokozódó jelentőségére való tekintet- tel indokolt volna ennek az adatgyűjtésnek időnkinti —— de legalább is öt—itíz évenkint

_ végrehajtása, természetesen azoknak a

szempontoknak figyelembevételével, ame—

lyek az adóstatisztika probléinájáná] fen—

tebb kifejtettek. Nem kétséges, hogy az ille- tékek statisztikájának rendszeres vagy akár időközönkint való gyűjtésével egyfelől a birtokforgalom vagy más adásvétel tárgyát képező dolgo—k forgalmának alakulásáról is nagyértékű tájékozódást szerezhetünk, másrészt pedig az örökösödési illeték ala- kulásából következtetést vonhatunk a nem—

zeti vagyon fejlődéséről, _— megfelelő át- számítások segítségével.

Nyilvánvaló, hogy az illetékek statisz—

tikai feldolgozása is csak úgy történhetik a statisztikai törvény szellemében. ha a Pénziigyminisztérium a feldolgozás mód- szerének kidolgozása és még inkább annak végrehajtása alkalmával a Statisztikai Hi- vatallal állandó kontaktust tart fenn. De nyilvánvaló másfelől az is, hogy az illeté—

6; szám.

kékre vonatkozó statisztikai adatgyüjtés rendszeres végzése fokozott mértékben tolja előtérbe azt a kívánalmat, hogy a Pénz—

ügym—inisztériumnak rendelkeznie kellene statisztikailag képzett szakszemélyzettel.

A Pénzügyminisztérium rendszeres és állandó adatgyűjtést és feldolgozást végez—

tet a behozott só— és szeszmennyiségekről, a behozatalban vámkezelt dohánykiilde- ményekről, az e cikkek után beszedett Vámilletékekről s néhány más, a pénzügyi igazgatás szempontjából figyelmet érdemlő árucikk forgalmáról. Tekintettel arra, hogy az áruforgalom egész anyagáról a törvény értelmében a Statisztikai Hivatal is tudomást szerez, s a hozzá beérkező áru—

nyilatkozatok alapján a só- és szeszmeny- nyiségek, valamint a dohányküldemények stb. importját is rendszeresen feldolgozza, a külön albizottság megállapította, hogy e tekintetben kétszeres feldolgozásról van

szó, mert a Statisztikai Hivatal budapesti

vámhivatali kirendeltsége minden egyes elvámolt árut éppúgy átnéz. mint a vám—

hivatal tisztviselője és észlelésének ered—

ményét összehasonlítja az árunyilatkozat—

tal.

A külön albizottság ebben az esetben a Pénzügyminisztérium speciális admi- nisztrációs szempontjait méltányolta. Gyak—

ran van szükség arra, hogy már a követ- kező hó elsején vagy másodikán tájékozó- dást szerezhessenek az illetékes ügyosztá- lyok az előző hónap só, szesz vagy dohány stb. importjáról, mig a Statisztikai Hiva—

tal, bár Európában a Cseh—Szlovák statisz- tikai hivatal mellett elsőnek, a következő hónap 13—ára dolgozza fel az előbbi hónap áruforgalmi adatait, —— és így azokat is, amelyekre a szóbanforgó esetben a Pénz- ügyminisztériumnak szüksége van, — mégis csak később készül el azokkal. A külön al- bizottság ezért nem emelt észrevételt az el—

len, hogy a szükséghez mérten a Pénzügy- minisztérium a szóbanforgó munkálatokat továbbra is végezze. A Pxénzügyminisztérium viszont akceptálta a külön albizottságnak azt a felfogását, hogy a Statisztikai Hivatal- lal egyetértőleg állapíttassék meg az, hogy micsoda feldolgozást és adatgyűjtést kell a vámhivataloknaik továbbra is feltétlenül vé—

gezni—ök és mi a munkának az a része, ame- lyet aggály nélkül át lehet a Statisztikai Hi—

vatalnak engedni. Mindenesetre szükséges- nek látszik az, hogy addig is, amíg e tekin- tetben megállapodás történik, legalább egyeztettessenek a két helyen történő fel-

.— 494 —

dolgozás eredményei s kívánatosnak az lát- szik, hogy a munkatervben a Pénzügy- minisztériumnak ez a statisztikai tevékeny—

sége is megemlíttessék.

A Pénzügyminisztérium által kiadott és elvont italmérési engedélyek időszaki nyilvántartására vonatkozólag a külön al—

biZOttság véleménye az volt, hogy az csu- pán a belső igazgatás érdekeit érinti, ——

abban az esetben is, ha az adatgyűjtés to- vább is folyna. A Minisztérium közlése szerint azonban ez a nyilvántartás a jövő—

ben meg fog szűnni.

Említést kell tenni a biztosító magán- vállalatok állami felügyelő hatóságának adatgyűjtéseiről. Ez az adatgyűjtés a M. kir.

Központi Statisztikai Hivatal munkaterve alapján történik úgy, hogy a szakkövetel- ményekhez teljesen igazodó felvételi min—

tát két példányban az említett Felügyelő Ha- tóság kapja meg s a revíziót is elvégezve, az anyagot feldolgozás végett a Statisztikai Hivatalnak küldi meg. E tekintetben tehát a Pénzügyminisztérium és a Statisztikai Hi- vatal között a mintaszerű és követésreme'ltó együttműködés máris kialakult. Minthogy azonban a jövőt illetőleg tervbe vétetett, hogy a Felügyelő Hatóság működéséről szóló rendeletnek megfelelően szintén fog bizonyos feldolgozásokat végezni —- 5 eset—

leg a multat illetőleg több évre kiterjedő kiadvány—ban számol be a biztosító magán- vállalatok statisztikai adatainak alakulásá- ról , a munkatervben szükségessé vált a tervbevett külön feldolgozások megemlítése.

A Pénzügyminisztérium statisztikai te—

vékenységének tárgyalása során foglalkozott a külön albizottság az önkormányzati tes- tületek háztartási statisztikájával is. Ebbe a körbe Vágó bizonyos feldolgozásokat adminisztrációs célokból —— úgy a Pénzügy—, mint a Belügyminisztérium is végez s a fel—

dolgozások eredményeit nemrégiben a Pénz- ii—gyminisztérium külön publivkációba-n nyil- vánosságra is hozta s ebben közzétette az önkormányzatok vagyonára, tartozásaira, a külföldi kölcsönök felhasználására, ki—

adásaira, bevételeire, a tisztviselők lét- számára és illetményeire, az adózásra, illetőleg az önkormányzati közszolgáltatá- sokra vonatkozó részletes feldolgozásokat.

Ezenkívül feldolgozta a pénzügyminiszte—

riu'm a közüzemek vagyonára, tartozá—

sára, kiadására. bevétel—eire vonatkozó rész- letes adatokat, az 1933. évben pedig az ön—

kormányzatok fennálló kölcsöneit.

6'. szám. —495——— * if: _1934 A Pénzügyminisztérium által végzett közii—

_,leti háztartási statisztikai munkálatok túl—

nyomó része tehát ugyan ezidőszerinti alak—

jában valóban a belső igazgatás érdekkörébe vág, de a külön albizottság szükségesnek tartotta, hogy róluk a munkatervben köz—

lés tétessék, minthogy országos szempont- ból való jelentőségük vitathatatlan. Alább a Belügyminisztérium adatgyűjtéseinek is—

mertetésénél lesz még szó az önkormányzati szervek háztartási statisztikájának ügyéről s megjelöljük azt az időközben már meg is valósult tervet, melynek megvalósítását úgy .a külön albizottság, mint az érdekelt minisz-

tériumok és a Statisztikai Hivatal is a leg—

kívánatosabbnak tartottak.

A Pénzügyminisztérium a—datgyűjtéseit illetőleg előadott megállapításokból kiderül, hogy véglegesnek tekinthető definiciót arra vonatkozólag, hogy mely adatgyűjtéseket tekintsünk belső igazgatás érdekében folyó adatgyűjtéseknek, a külön albizottság a leg- jobb akarattal sem tudott adni.

Helyi jelentőségű adatgyűjtés a Pénzügy- minisztérium hatáskörében nem fordult elő.

Másrészt azonban az albizottság az ősz——

*szes tényezőkkel egyértelműleg megállapí—

totta, hogy a Pénzügyminisztérium számos munakálata országos érdekek szolgálatában áll és megfelelő formulát talált arra, hogy az adott viszonyok mellett a lehetőség hatá—

rán belül a statisztikai törvény hatálya ezekre a munkálatokra is kiterjesztés-sek. A Pénzügyminisztériumban folyó adóstatisz—

tikai és egyéb munkálatok nagy terjedelme eleve kizárta a lehetőségét annak, hogy a Statisztikai Hivatal teljes egészében átvegye ezeket a munkálatokat. Erre sem elegendő személyzete, sem kőltségelőirányzata nincs.

Be kell tehát érni egyfelől azzal, hogy a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló tör.—

vény értelmében ezeknél a munkálatoknál a Statisztikai Hivatal bizonyos befolyást ér—

vényesíthessen, másfelől annak a szükséges- ,ségnek hangoztatásával, hogy a Pénzügy—

minisztériumnak gondoskodnia kell arról, hogy belső tisztviselői karában rendelkezzék olyan tisztviselőkkel, akiknek a pénzügyi statisztikai munkálatok végzéséhez meg—

felelő szakképzettségük van.

Külön meg kell emlékezni arról, hogy a Pénzügyminiszt—érium egyáltalán nem volt hajlandó elfogadni azt az álláspontot, mely szerint a belső adminisztráció érdekében álló adagyűjtéseknek mindössze azok tekin—

tendők, amelyek a személyzeti viszonyok—

nak az elnöki osztály által végzett legszoro- sabb értelemben vett nyilvántartására Vonat—

koznak. Ezzel azt a felfogást tette magáévá, amelyet a külön albizottság elnöke korábban is már magáénak 'vallott, hogy t. i. az egyes munkálatok jellege dönti el esetenkint: me- lyik statisztikai munkálatot, milyen jellegű- nek kell nyilvánítanun—k.

A Pénzügyminisztérium adatgyűjtései- nek felülvizsgálatáról összefoglalt eredmé- nyek világosan bizonyítják azt, hogy a kü—

lön albizottság bizonyos esetekben a szoro-

san vett személyzeti viszonyoktól távolabb eső problémák statisztikai megvilágítását is a belső adminisztráció körébe tartozó mun—

kálatokként fogta fel. Nem mulaszthatta el azonban a figyelmet felhívni arra, hogy a Pénzügyminisztériumot illetőleg esetleg azok az adatgyűjtések is, amelyek a személyzet viszonyait érintik —A— vagy akár a nyug- díjasokét stb. olyan vonatkozásokkal telíttethetnek, amelyek jelentősége országos.

Éppen ebből az okból folyólag a külön

albizottság szükségesnek vélte, hogy a Pénzügyminiszter úr a vezetése alatt álló minisztérium ügyosztályaihoz k—örrendelet—et bocsásson ki arra vonatkozólag, hogy a Statisztikai Hivatalt minden esztendőben pontosan tájékoztassák arról, hogy az egyes ügyosztályokban micsoda statisztikai termé- szetű munkálatok, összeállítások, stb. feldol- gozások történnek, —— ha pedig gyorsan me- rül fel a szüksége annak, hogy bizonyos sta—

tisztikai munkálatok végeztessenek, melyek—

ről előbb nem lehetett említést tenni, utólag közöljék azokat a Statisztikai Hivatallal.

így lehet elérni azt, hogy a Pénzügyminisz- tériumban, valamint az analógiai alkal- mazásával általában minden minisztérium—

ban folyó statisztikai tevékenység az orszá- gos statisztikai adattárnak értékes kiegészí- tője legyen.

III.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisz- térium statisztikai tevékenységéről minde- nekelőtt a nem katolikus egyházak és lel—

készek jövedelmének kiegészítése (a kon—

grua) szempontjából a szá—mvevőség haszná- latára készült azt a nyilvántartást vette a külön albizottság vizsgálat alá, amely a lel- készek és hívők számát tartja nyilván. Ne- vezett Minisztérium ezt az adatgyűjtést is, mint általában minden más statisztikai ter- mészetű megfigyelését, a belső igazgatás ér- dekében álló munkálatnak nyilvánította s felfogását a felmerült konkrét esetben a

6. szám. ——496—— 1934 külön albizottság is osztotta. Egyrészt azért,

mert nem rendszeres adatgyűjtésről van szó, másrészt pedig azért is, mert a szóbanforgó adatok gyűjtése valóban inkább a kultusz—

tárca belső igazgatásának érdekeit, a ,,kongrua" címén felvett hitelkeret igazsá- gos szétosztását szolgálja, semmint egyéb országos érdekeket. A külön albizottság erő—

szakos magyarázatnak vélte volna annak kimondását, hogy ez az adatgyűjtés azért országos jelentőségű, mert elvégre a protes—

táns stb. egyházak és lelkészek kongruája (fizetési kiegészítése) az ország egész terüle-

tén működő lelkészeket, illetőleg fennálló

egyházakat érinti. A Minisztériumnak erről a statisztikai tevékenységéről a munkaterv- ben sem kell említést tenni.

Másrészt azonban ezzel az üggyel kap- csolatban felmerült az a kérdés, nem volna—e kívánatos a hitéleti statisztika felvételi mód- szerének esetleges átdolgozása révén a sta—

tisztikai észlelésnél ezt az amúgy is ritkáb- ban végrehajtani szokott ágát oly-kép fel- frissíteni, hogy a Kultuszminisztérium ille- tékes osztályai annak anyagát hatékonyab- ban tudják felhasználni. A Kultuszminisz—

tórium ezt a gondolatot melegen pártolta, a külön albizottság pedig erről azzal emlé—

kezik meg, hogy a Statisztikai Hivatal köte- lessége e tekintetben a szükséges megbeszé- léseket a Kultuszminisztériummal folya—

matba tenni, természetesen olyan irányban, hogy a kitágított adatgyűjtés végrehajtása továbbra is a Hivatal feladata maradjon.

A külön albizottság tárgyalásai során tudomást szerzett arról is, hogy a Kultusz- minisztérium illetékes osztálya információ- kat szerez és azok alapján feldolgozásokat készít az egyházak jövedelmeiről, eladóso- dásairól és kölcsöneíről. Az így begyűlt ada—

tok azonban bizalmasan kezeltetnek s a Kul—

tuszminiszteren kívül azok anyagát senki sem kapja kézhez. Csak természetes, hogy az imént vázolt indokolás következtében, melyet fontos egyházpolitikai indokok tá—

masztanak alá, a külön albizottság sem gondolhatott arra, hogy ezt az egyébként nyilvánvalóan nagyon érdekes munkát a statisztikai munkaterv szempontjából figye- lembe vegye. Nem mulaszthatta azonban el az illetékes tényezők figyelmét ráterelni arra, hogy az ügy érdekében tenne lépést a Minisztérium akkor, ha e bizalmas jel—

legű munkálat dolgában is érintkezést ke- resne a Statisztikai Hivatal elnökségével, ——

attől afeldolgozásteehnikai szempontokból gyakorlati tanácsokat nyerendő.

m

A Kultuszminiwszt—érium illetékes osztá—

lyai a beiratások után az elemi-, polgári—, kereskedelmi iskolai, továbbá a tanító—, ta—

nítónő- és óvónőképzők, valamint legújab—

ban a középiskolák növendékeiről is folytat—- nak adatgyűjtést. Ezeket az (1. n. benépesí- tési adatokat november hó elsejéig bezáró—

lag kell felterjeszteni a Minisztériumhoz, hogy az kellően tájékozódhassék a tanulók számáról, vallási és anyanyelvi megoszlásá—

ról s a viszonyokhoz mért intézkedéseket megtehesse. A benépesítési nyilvántartások, helyesebben: statisztikai bejelentések anyaga a főigazgatóságok illetve tanfelügyelőségek útján és azok ellenőrzése után terjesztetik fel a Kultuszminisztériumhoz, ahol a beér- kezett anyag alapján bizonyos összefoglalá—

sok is történnek anélkül, hogy ezek a mun- kálatok rendszeres jelleget öltenének. A Ku]tuszminisztérium ezeknél a munkálatok- nál is különösen hangsúlyozta azok belső igazgatási jellegét. Felfogását talán a kii—

lön albizottság is osz-thatta volna, ha e be—

jelentések kizárólag a minisztériumi intéz- kedések előkészítését céloznák s nem szol—

gáltatnának alapot kifejezetten statisztikai természetű ősszegezések, kimutatások elké- szítésére is.

A külön albizottságnak azonban az volt a véleménye, hogy az iskolák benépesítési statisztikája máig kialakult formájában kétségkívül országos jelentőségű munká—

lat. Az sem lehet vitás, hogy a hivatalos.

munkatervben meg kell említeni annak lé—

tezését. Számos ok szól mégis amellett, hogy ez az évenkint állandóan befutó jelentéstő- meg a Kultuszminisztérium illetékes osztá—

iyainak rendelkezésére maradjon. Ezért el—

lenére annak, hogy a bejelentések bizonyos tekintetben konkurrálnak a Statisztikai Hi—

vatalközoktatásügyi felvételeivel, a külön albizottság a Minisztérium képviselőivel egyetértőleg abban állapodott meg, hogy az egész munkakomplexum tovt'ibbra is megmarad a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkakörében: a Kultusz—

minisztérium illetékes osztályai fogják ezentúl is végezni e címen a munka—

tervben felvett adatgyűjtéseket. Kívánom tos természetesen az, hogy a feldolgo- zás művelete a Statisztikai t-livatallal egyetértőleg történjék és örömmel kell meg—

állapítani, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium köszönettel vette a Statisztikai Hivatalnak e tekintetben kilátásba helyezett támogatását.

6. szám

teli

tani.

__ 497 -- 1934

Végül: a b—enépesítési statisztika felvé- hát a hivatalos statisztikai munkaterv- mintái, minthogy csupán egyszerű ben említést tenni. Másfelől a külön al—

közlésről van szó, nem kerülnek ugyan bele bizottság nyomatékosan rámutat arra, a munkatervbe, de mégis indokolt volna hogy a klinikák olyan sokat vitatott azokon bizonyos egyszerűsítéseiket végrehaj- problémájának megvilágítása érdekében Legcélszerűbben akkor kerülhet ezt az adatgyűjtést számos, föleg be- ez—ekre a sor, ha majd e felvételek ügyében a tegségi statisztikai irányban ki lehetne —— és Kultuszminisztérium és a Statisztikai Hiva- ki kellene — egészíteni, esetleg azon az tal között az együttműködés

épül.

Az iskolán kívüli népművelés körében végzett adatgyűjtésről a külön albizottság egyhangú véleménye szintén az volt, hogy ez a munkálat a mai formájz'ibian a min- denesetre nagyfontossági'i :kulturális akció érdekében kizárólag belső igazgatási célo- kat szolgáló statisztikai felvételnek tekin- tendő s ennek következtében a munkaterv—

ben is felesleges róla említést tenni. De mi- vel a külön albizottság tudomása szerint a Kultuszminisztérium már korábban tárgya- lásokat folytatott arra nézve, hogy az isko- lánkívüli népművelés körében Végzett adat- gyűjtés — rendszerének teljes átdolgozása után — a Statisztikai Hivatal munkatervébe ve'tessék be, ennek min—él sürgősebb megvaló- sítását a maga részéről kívánatosnak tar- totta. Az adatgyűjtés ugyanis mai alakjá—

ban, amikor az az a. n. helyibizottságok munkaprogrammjáról skíván számot adni és másrészt a népművelési titkárok által egybeállitott állapotrajz alapján dolgozza ki ezt a programmot, nem olyan tökéletes, mint aminőnek a cél érdekében lennie kel- len-e.

Bizonyos kultúrpolitikai célok teszik szükségessé, hogy az egyetemekre és jog—

akadémiákra elsőízben beiratkozott hallga- tók számára vonatkozólag a Kultuszminisz—

térium egyetemi ügyosztálya adatgyűjtést folytasson. Az így begyűjtött adatok nyilvá- nosságra nem kerülnek, — belső igazgatási jellegüket a külön albizottság fenntartás nélkül elismerte és arra sem gondolt, hogy ez az adatgyűjtés bármily tekintetben érin- tené annak a nagyjelen—tőségű statisztikai felvételnek érdekeit, amelyet minden tanév második felében a Statisztikai Hivatal az összes főiskolai tanulók viszonyairól hajt végre.

Ugyancsak a belső igazgatás érdekeit szolgáló felvételnek ítélte meg a külön al- bizottság azt az adatgyűjtést, amely a Idi—

nikák betegforg—almára vonatkozólag foly- tattatik és amely a klinikákra felvett és onnan eltávozott betegek számát mutatja ki. Erről az adatgyűjtésről sem kell te-

teljesen ki- áron, hogy az adatgyűjtés kilépne abból az izoláltságból, amelyet a belső igazgatási jelleg adományozása jelent.

A Minisztérium hatásköre alá tartozó in—

tézmények közül a testnevelési főiskola hall—

gatóira vonatkozólag bizonyos sportstatisz- tikai megfigyeléseket folytat. Ezek a meg- figyelések esetleg a jövőben szélesebb keret- ben lefolytatandó sportstatisztikai felvétel-

nek értékes előhírnökei lehetnének; egyelőre

azonban oly szűk körben mozognak és olyan szűk igazgatási érdeket érintenek, hogy itt sem lehetett vitás a külön albizott- ságnak az az állásfoglalása, hogy a szóban—

forgó munkálat belső igazgatási érdekeket szolgál, amelyről tehát a munkatervben nem kell említést tenni. A külön albizottság han-g—

súlyozta azt, hogy amennyiben akár a test- nevelési főiskola nagyobbszabásű, vagy maga az Orsz. Testnevelési Tanács általá- nos sportstatisztikát kívánna kifejleszteni, amire úgy látszik, a hajlandóság megvan

—— enne—k megszervezése érdekében a Sta—

tisztikai Hivatal, valamint az Orsz. Statisz—

tikai Tanács segítségének igénybevételét nélkülözhetetlennek tartja.

Az Orsz. Testnevelési Tanács ezelőtt pár évvel a felügyeleti hatásköre alá tartozó sportegyesületekről adatgyűjtést indított meg, s annak tanulságai szerint óhajtotta irá- nyítani a sportlétesíttmények és berendezések megvalósítását. A Belügyminisztérium ren—

delte el annak idején, hogy az összes sport- egyesületek záros határidőn belül küldjék be jelentéseiket és másrészt a közigazgatási hatóságoknak kötelességévé tette, hogy a te- rületükön lévő sportegyesületekről és sport—

berendezésekről (sportpálya, uszoda stb.) adatokat szolgáltassanak. Sajnos, a magyar sport közigazgatásának nagy kárára, az adatgyűjtés nem járt elegendő sikerrel. Az egyesületek közül sok nem tette meg köte- les jelentését, — a sportwkataszter gondolatát pedig a közigazgatási hatóságok sem fogad- ták kellő megértéssel. Az Országos Testne- velési Tanács által kezdeményezett adat- gyűjtést azután nem is erőszakolták akkor, amikor a minisztertanács rendeletére az 1932—33. évi munkaterv alapján a Statiszti—

6. szám. — 498 ——

kai Hivatal az összes egyesületekről felvé—

telt hajtott végre. Azt remélték, hogy az utóbbi felvétel legalább tisztázni fogja a kérdést, hogy állunk a sportegyesületi be- rendezések tekintetében. Tekintettel arra, hogy a külön albizottság tudomása-szerint az imént említett nagyobb szabású egyesü- leti statisztikai munka feldolgozása a befe—

jezés felé közeleg, a külön albizottság nem kívánt foglalkozni az OTT megindított sportegyesületi statisztikával, bár álláspont—

jából folyólag országos érdeknek tartja a sportegyesületek viszonyai felől való minél hűségesebb tájékozódhatást.

Mikor pedig az Orsz. Testnevelési Ta—

nács, utóbb az Orsz. Statisztikai Tanácshoz és a Statisztikai Hivatalhoz kérést intézett, hogy ezek a speciális sportstatisztika ügyét a közel jövőben szűkebbkörű bizottságban tárgyalják meg s így mű- ködjenek közre annak a kérdésnek eldön—

tésében, miként lehetne a kérdést leg- gyorsabban és legszakszerűbben elintézni, a külön bizottság újra helyesebbnek vélte a kérdésben a végső állásfoglalást egyelőre felfüggeszteni, báir előre kinyilvánította azt a felfogást, hogy a felvételt akár az Orsz. Testnevelési Tanács hajtja végre és kéri fel annak feldolgozására a Statisztikai Hivatalt, akár pedig az adatok gyűjtését is az utóbbi hivatal végzi, minden esetre olyan munkálatról van szó, melynek feltétlenül az Országos Munkaterv alapján való lefolyta—

tása szükséges. A későbbi tárgyalások során ez a felfogás teljesen érvényesült.

A Vallás— és Közoktatásügyi Miniszté—

rium által végzet statisztikai tevékenység átvizsgálása túlnyomórészt azt eredme- nyezte, hogy ezek a munkálatok részben vagy egészben a belső igazgatás körébe tar—

toznak. Mégis több adatgyűjtést illetőleg két- ségtelenül bebizonyult azok országos jelen—

tősége is. Mindazokban az esetekben, ame—

lyeket az utóbbi típushoz sorolhatunk, a külön albizottság a Kultuszminisztérium képviselőivel egyetértőleg javasolta az illető munkálatoknak a munkatervben való meg- említését, noha másrészt egyetlenegy ilyen adatgyűjtésnél sem tartotta szükségesnek :!

felvételi mintáiknak a munkatervben való közlését. Az egyes statisztikai munkálatok- nak a munkatervbe való felvételétől a kii—

lön albizottság azt az eredményt várja, hogy a Kultuszminisztérium az e munkálatokkal foglalkozó tisztviselőit a Statisztikai Hivatal- lal közös akció segítségével bizonyos Stan tisztikai készültség megszerzéséhez juttatja.

1934 ,

— m

igy remélhetjük azt, hogy a Statisztikai

Hivatal támogatásával a Kultuszminiszté—

riumban végzendő statisztikai tevékenység a szakszerűség követelményeinek minden tekintetben meg fog felelni.

IV.

A Belügyminisztériumban az oda fel- terjesztett önkormányzati (Vármegyei, vá- rosi és községi) költségvetések ,és bizonyos esetekben a zárszámadások alapján a szám- vevőség különböző feldolgozásokat készít.

A számvevőség pl. elkészíti az évenkint jóváhagyott bevételek és kiadások össze—

foglalását, szembeállítva az előző évi költ—

ségvetések eredményeivel. Nyilvántartáso—

kat vezet a községi alkalmazottakról és ar—

ról, hogy azoknak az egyes vármegyék te- rületén mekkora az illetményük. Kimu- tatja azokat az Összegeket, amelyekre a községek az átengedett közszolgáltatások- ból szert tesznek. Feldolgozza azoknak a községeknek zárszámadásaiból a végső

eredményeket, amelyek '.l számadási évet

hiánnyal zárták, vagy a hitelkereteket túl—

lépték stb.

Tekintettel arra, hogy az 1927. évi V.

t.-c. értelmében a Belügyminisztérium ren—

delkezésére állanak az összes autonómiák költségvetései és e törvény értelmében semmi nehézsége nem volna annak, hogy az összes zárszámadások is bekéressenek oda, a külön albizottság meglehetősen ke- vésnek és a viszonyok által mért szükség—

hez képest szűkszavúnak találta a háztar—

tási statisztikának azt a rendszerét, amely a Belügyminisztériumban a fentiek szerint kiépült. Igaz, hogy mint arról már fentebb szó volt, ugyancsak az 1927. évi V. t.—c.

értelmében a Pénziigyminisztériumhoz is felterjesztendő költségvetések stb. alapján évenkint ott is történnek háztartás-statisz—

tikai feldolgozások és pedig évenkint az Ön—

kormányzatok vagyona és a költségvetési adatok részeire bontva személyi (nyugdíj), dologi kiadások, beruházások, kölcsön- szolgálat szerint csoportosítva feldolgoztat- nak, zárszámadási adatok pedig gyüjtetnek.

A rendelkezésre álló nagyértékű ősanyag—

hoz képest (azonban a külön bizottság sze—

rint egyik helyen történő feldolgozások sem kimerítőek és azoknak megfelelő kiépítését szorgalmazta.

A külön bizottság álláspontja az volt, hogy a Belügyminisztériumban folytatott Önkormányzati háztartási statisztika ugyan mai alakjában kétségkívül a belső igazga- tás érdekeit érinti, de másrészt a roppant

6; szám.

nagy nemzetgazdasági és pénzüg)yi érde—

kek közszükségletté avatják az autono—

mia—k pénzügyi viszonyainak minél tökélete—

sebb feltárását. Behatóan megtárgyaltattak azok a módozatok, amelyek mellett sor

kerülhetne az annyira hiányzó önkormány—

zati háztartási statiszüka végrehajtására és a Belügyminisztériummal teljes összhang—

ban alakult kia követendő eljárás.

A rármegyék háztartási statisztikai adatainak feldolgozását a Belügyminiszté—

rium a maga részére kívánta fenntartani.

Ez ellen annál kevésbbé merült felészre—

vétel, mert az ('inkormányzati háztartási statisztika hármas egységéről a munka- tervben amúgyis tüzetesen be kell számolni és így meg lehet emlékezni a jelentőségét tekintve kevésbbé fontos vármegyei ház—

tartási statisztikáról is, melynek feldolgo- zását a jövöben természetesen a Belügy- minisztérium a Statisztikai Hivatallal egyet- értően végezi.

Külön döntés tárya volt a szorosab—

ban vett községi háztartási statisztika ügye, melynek két nagy: egymástól az elvégzendő munkálatok módszere szempontjából is lé- nyegesen különböző része leend, t. i. a községek és másrészt a városok (meg yei és tj. városok) háztartási statisztikája. A Belügyminisztériumhoz beérkező költség- vetések, vagy a szükséghez képest —— ha a felvétel módszere tekintetében erre az útra esnék a választás —— oda beérkezendő összes zárszámadások rendelettel előirt mintái alapján a Statisztikai Hivatal dol—

gozza fel a községi háztartási statisztikai adatokat, míg viszont a városok költség—

vetési (esetleg zárszámadási) adatainak fel- dolgozása a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal kötelessége lesz. Az utóbbi meg—

oldásra módot nyujt az 1929. évi XIX. t.—e.

12. §—a, amely szakasz, bár az ország egész területére kiterjedő statisztikai adatgyüj—

tések végzését a Statisztikai Hivatal mun—

kakörébe utalja, a szabály alól indokolt esetekben az országgyűlés által jóváhagyott munkaterv rendelkezése alapján kivétel—

nek ad helyet. E kivétel engedélyezését a külön albizottság azért tartotta megokolt-v

nak, mert a Városok háztartásának kérdé-

sével a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal egyrészt 1908—ban, másrészt éppen a Bel- ügyminiszter úr rendelete alapján 1929—ben már behatóan foglalkozott.

A Belügyminiszte'rium

tásköre alá tartozó szülészeti miniszteri biztosság a szülési és elvetélési eseteket feltüntető bábanaplók alapján különleges, felügyeleti ha—

*499—

1934,_

a Belügyminisztérium felfogisa szerint a belső igazgatás érdekkörébe eső statiszti—

kai felvételt folytat 1930 óta a szülési ese- tekről, valamint a gyermekágyi láz előfor- dulásáról. A szülészeti miniszteri biztosság nagyobb publikieiób3811 is beszámolt az adat- gy üjtés eredményeiről. A külön albizottság véleménye szerint azonban ez az adatgyüj- tés nem csupán belső igazgatási érdekeket érintő észlelés. Kettős okból sem. Egyfelől

azért, mert a születési mozgalom minden kétséget kizáróan országos terjedelmű és jelentőségű népmozgalmi tünemény, más—

részt pedig azért sem, mert tulajdonképen a szülészeti miniszteri'bizottság most tár—

gyalt adatgyüjtése a legszorosabb kapcso- latban áll a népmozgalmi statisztikának a születésekre vonatkozó részével, mely a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal mun- kakörébe tartozik.

A külön albizottság ennek következté- ben a Belügyminisztériummal egyetértőleg abban állapodott meg, hogy a szülészeti miniszteri biztosság imént említett statisz- tikai adatgyüjtései még pedig a Demog- ráfiai s esetleg a Tudományos Szakbizott- ság által is megállapitandó egyszerűsített for- mában —— a legközelebbi munkatervbe fel- vétessenek és a munkatervbe olyan értelmű közlés is belefoglaltassék, hogy az adatok gyűjtését ugyan továbbra is a szülészeti miniszteri biztosság fogja végezni, a be- gyűlt jelentések anyagát azonban a Sta—

tisztikai Hivatal dolgozza fel.

A Belügyminisztérium felügyeleti ha—

tásköre alá tartozó Ozszágos Közegészség- ügyi Iníezet két irányú adatgyűjtése véte- tett mérlegelés alá. A megvizsgálásra beér—

kezett anyagokra vonatkozó adatgyüjtés esetében kétségtelenül a belső igazgatás érdekeiben való észlelésről vagy inkább a vonatkozó ügyiratokban foglalt adatok összegezéséről van szó.

A fertőző megbetegedések-ről néhány év óta rendszeresen folyó és bejelentések alapján történő adatgyüjtésről viszont a külön albizottságnak a Belügyminiszte—

rium, illetőleg az Orszagos Közegészségügyi intézet képviselőivel egyértelműen az volt a felfogása hogy ez az adatgyüjtés elsö—

rendüen országos érdekű s ezért felvételi mintával egy ütt a munkatervbe illesztendő.

Ettől a ténytől a külön albizottság azt várja, hogy a Statisztikai Hivatal és az Országos Közegészségügyi Intézet között meglévő együttműködés a jövőben még gyuinolesozobbe Váljék. Szükség is van bizonyos tekintetben a ket intézmény érint—

6. szám.

—

kezésének e's kapcsolatainak kimélyítésére, mert pl. a Statisztikai Hivatal halálozási statisztikája nem egészen vág az Országos Közegészségügyi Intézet halálozási statisz- tikájának adataival. Az itt mutatkozó elté—

rések kiküszöbölése érdekében is indokolt a két intézmény munkásságának közös nevezőre hozása.

A Belügyminisztériumban folyó egyéb statisztikai természetű adatgyűjtések és nyilvántartások közül a külön albizottság tárgyalta az életveszélyes vagy halálos kiv menetelú' balesetekre vonatkozó távirati bejelentéseket, (( 10.000 P összeget meg- haladó értékű vagy emberéletet követelő tűzkárokról és erdőe'ge'sekről gyűjtött ádá—

tokat. Ezek a bejelentések azonban épúgy belsö igazgatási jellegű adatgyűjtéseknek tekintendők, mint (( kivándorlási biztos ál—

tal (IZ engedélyezett hajóstársaságok ha—

jóin elszállított kivándorlókra, (( révkápi- tányságok által (( be- és kilépett belföldi és külföldi állampolgárok számára, (( vízum nélkül belépettekről utólag kiállított vi- zu.mmdsodpéldányokrá, (( Minisztérium által (1: előző évben beszerzett iparcikkekre, valamint (( ,";linisztérium fűtési viszonyaira vonatkozolag folytatott (lflátgyl'ijtések is.

Mindezekből pedig az tűnik ki, hogy külön albizottság megítélése szerint a Bel- ügyminisztériumban folyó statisztikai te—

vékenység elágazásai szerint túlnyomó—

része kifejezetten a belső igazgatás érdeké—

ben folytattatván, az országos munkaterv-

ben sem említendő meg.

A Beliigyminisztérium alá rendelt in—

tőllnények közül van néhány olyan amely országos jelentőségű statisztikai munkát is folytat, noha természetszerűleg ezeknek a munkálatoknak nem csupán statisztikai célzatuk van, hanem mint kifejtettük, egy-

úttal fontos közegészségügyi, közegészség—

politikai érdekek szolgálatában is állanak.

Ez utóbb említett munkálatok esetében a munkatervben való intézkedés és másrészt a Statisztikai Hivatalnak a munkatervben gyökerező és annak alapján kötelezőleg nyújtandó segítsége és támogatása remél- hetőleg meghozza a kívánt eredményeket.

A Belügyminisztérium iigykörét ér—

deklő statisztikai munkálatok közűl legna- gyobb várakozással az elé az adatgyűjtési rendszer elé nézhetünk, amelyet a jól át- gondolt munkamegosztás alapján az auto- nómiák háztartási viszonyairól a munka—.

terv keretében a két statisztikai hivatal to— lefolytatni nem csupán a Belügymi-

nisztérium számvevőséget tehermentesítve

500 — 1934

hanem az egész magyar közigazgatási po- litikának is minden bizonnyal nagy szol- gálatokat téve. Ezt az adatgyűjtési rend- szert már az 1934/35. évi munkaterv ma-

gában foglalja.

V.

A Keresked—eleműgyi Minisztériumot ille—

tőleg a külön albizottság mindenekelőtt rá—

mutatott arra, hogy a történeti multnak megfelelöen, amely a Statisztikai Hivatalt 1867- től 1929--ig a K(reskedelemügyi Mi- niszteriummal, illetőleg annak jogelődjével összekapcsolta, ezzel a Minisztériummal a Statisztikai Hivatal munkássága sokkal szorosabban egybefonódik, mint más mi—

nisztériumokéval.

Hosszabb idő óta szokásban volt pl. az, hogy a Statisztikai Hivatal a széntermelés es felhasználás adatainak belső feldolgo—

zása érdekében a szénbányáktól beérke- zett statisztikai kérdőíveket a saját feldol—

gozásának bevégzése után megküldötte a kereskedelemügyi Minisztérium általános ipari műszaki osztályának, amely azután a kérdőívek anyagát maga is feldolgozta és nyelt eredmenyeit a ,,lx'özszállitási Lite—

sítő"-ben közzétette. Ez a szokás még a kö—

tött széngazdálkodás idejében alakult ki.

Akkor talán meg is volt a jogosultsága De megmaradt máig, amikor a külön feldol—

gozás szüksége elesett. mert a Statisztikai Hivatal mindenkor gyorsan elkészíti és a hatóságok rendelkezésére bocsátja azokat

az adatokat, amelyeket a Kereskedelem—

ügyi Miniszu'áriumban még egyizben fel—

dolgoznak.

Ebben az esetben tehát tipikusan két—

szeres feldolgozasnil volt szó. annyi—

ban is indok nélkül, mert a Minisz- térium feldolgozásai nóvumot nem titr—

talmaznak és ha esetleg az ipari műszaki osztálynak a Statisztikai Hivatal által rendszerint közolt feldolgozási eredménye ken kívül más adatokra van szüksége, azokat rövid úton könnyűszerrel megk ap—

hatja a Statisztikai Hivataltól.

Mindebből tehat a külön albizottság ezt a következtetést vonta le —— s vélemé—

nye a Kereskedelemíigyi Minisztérium k(—Épvisel('5je'vel is egyezett, hogy a kettős feldolgozás rendszerét a jövőben meg kell szüntetni.

A Kereskedelemüg:;yi Minisztérium le- mondott arról, hogy a szénternielés és su'enfelhasználás statisztikájának adatait maga feldolgozza. Mivel azonban a Keres- kedelemiigyi Minisztérium gondjaira bi—