Magyar Gazdaságkutató Intézet közgyűlése

.7 . szám

—— 383 — . 1943

A Magyar Gazdaságkutató Intézet közgyűlése.

LiAssemblée Générale de' l'Instz'tut Hongrois de _Recherches Economigucs.

' A Magyar Gazdaságkutató Intézet 1943. évi május hó 6-án tartotta meg idei rendes közgyű- tését.

'Az elnöki széket Balás Károly, az Intézet alelnöke foglalta el.

A megjelentek üdvözlése után napirend előtt megemlékezett vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr tragikus elhúnytáról. Rá- mutatott arra, hogy ifjú élete feláldozásának pél- dát mutató hősiessége hatja át messze orosz föl- dön küzdő honvédeink szívét s a nemzet örök sze- retettel zárja szívébe hős fiának emlékét és ra- jongással veszi körül ifjú hitvesét és kicsiny árváját.

Ezután megemlékezett azokról a súlyos vesz- teségekről, amelyek az Intézetet legutóbbi közgyű- lése óta több kiváló tagjának elhalálozása révén érték. Az elnöki tanács tagjai sorából elhúnytak:

Hegedűs Lóránt, Konkoly Thege Gyula és Metzler Jenő, a meghívott szakértő tagok közül pedig

Hantos Elemér és Sidó Zoltán.

Konkoly Thege Gyula az Intézet alapítását kö- vetően sok éven át az Intézetnek ügyvezető alel- nökeként tevékenykedett. Nagy tudását, az intézet munkájában való értékes részvételét és az Intézet ügyei iránt tanúsított bensőséges érdeklődését az

Intézet fájdalmasan fogja nélkülözni.

Hegedűs Lóránt a magyar politika, közgazda- ság és az egyházi és irodalmi élet nagy halottja, csak az utolsó néhány évben volt tagja az elnöki tanácsnak. Emlékét nemcsak mint munkatársét, de —— Ravasz László szavainak megfelelően ——

,,mint korszakának e gyik legtehetségesebb és leg- boldogtalanabb magyarjá —ét mindnyájan örökre megőrzik, akiknek megadatott az a kegy, hogy őt ismerhették.

Hantos Elemér, Metzler Jenő és Sidó Zoltán _az Intézetnek alapítása óta tagjai voltak. Értékes közreműködésüket őszinte sajnálattal kell nélkü- lözni és bennük nemcsak a munkatársat, deaked- ves barátot és a kitűnő embert is gyászoljuk.

A közgyűlés az elhúnyt tagjai emlékének fel- állással hódolt és az irántuk érzett keda,yeletet a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg.

, Ezután Balás Károly alelnök köszöntötte Bornemisza Géza iparügyi minisztert, az Intézet munkabizottságának tagját abból az alkalom—

"1561,— hogy a Kormányzó Úr Öfőméltósága bizalma öt ismét az iparügyi minisztérium élére állitotta.

iírfEnt' követőleg bejelentette—, hogy az Intézet- inekfelzm'vhan először, majd azóta többször újra megítátászwtt elnöke, Baranyai Lipót, azzal kap- csolatosan, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöki

l

tisztéről lemondott és a közszerepléstől legalábbis

részlegesen visszavonulni kiván, közölte azon meg

nem változtatható elhatározását, hogy az Intézet- ben vviselt elnöki tisztségéről lemond. Baranyai Lipótnak az Intézet rendkívüli hálára van leköte- lezve. Országos jelentőségű nagy elfoglaltsága mel- lett [mindenkor időt és fáradságot áldozott az Inté- zet ügyeinek és azt mindenkor nagy meg-értéssel és szeretettel irányította. Öt éves elnöksége ideje alatt az Intézet örvendetes fejlődésen és terjeszkedésen ment keresztül, amit nagy részben elnöke bölcs vezetésének köszönhetett. Az alelnök a lelépő el- nöknek mindazok nevében, akik az Intézet munká- jában résztvesznek, hálás köszönetet mondott azért a megértő és hathatós támogatásért, amelyben az Intézet munkásságát mindenkor részesítette.

A közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy rendkívüli sajnálattal vesz tudomást Baranyai Li- pót elhatározásáról és érdemeit a közgyűlés jegy- zőkönyvében örökítette meg. Egyidejűleg azáltal

biztosította Baranyai; Lipót további közreműkö- dését az Intézet munkásságában, hogy a munka- bizottság tagjává választotta meg. '

Ezt követőleg a közgyűlés Balás Klá- roly alelnök indítványára elnökké Pósch Gyulát, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, választotta meg, ami által nem csupán biztosította az Intézet 15 éves multja idején kialakult tradíció további fennmaradását, amely szerint az Intézet elnöke a Magyar Nemzeti Bank mindenkori elnöke, hanem egyúttal a magyar közgazdasági életnek egyik ki—

magasló képességű vezérférfiát is megnyerte az Intézet munkásságának további irányítására.

Pósah Gyula az elnöki széket a következő szavakkal foglalta el:

Hálás köszönettel veszem az irányomban megnyilvánuló bizalmat és a megválasztást köszö- nettel elfogadom. Egyúttal ígérem, hogy az Inté- zet iigyeínek vezetését azzal a szeretettel és re'- mélhetőleg olyan eredménnyel fogom tudni vinni, mint amilyen eredménnyel elődöm vezette. Ezzel nem kis feladatot vállaltam magamra. Bizonyos megfontolással és meggondolás után vállalkoztam erre a tisztre, mert a mai nehéz, sorsdöntő idők- ben nem kis feladat a Gazdaságkutató Intézet el—

nökének lenni. Eszembe jut Arany János versének egy szaka: Sorsl óraműved oly irtóztató! Hallom kerekid, amint összevágnak, de nincs azokhoz 'számlap, mutató. A Gazdaságkutató Intézet ezt' a számlapot és mutatót, ezeket a Sorsdöntő számo- kat, 'sorSdö'ntő számoszlopokat akarja/' rendelke- zésre bocsátani azoknak, akik ezekből a konkrét cselekvésnek helyesirány'ait levezetik. Az Intézet- nek munkásságát mindig fi gyelemmel kisértem,

7. szám

hiszen, mint elnökségi tag, igyekeztem részt venni annak munkájában. Tudom, hogy az Intézet pá- lyája felfelé ível, mind'magasabb pozíciót foglal el és jelentős tényezője a gazdaságtudománynak és gazdaságpolitikának is. Az Intézet 15 éves fennállása alatt tökéletesen megvalósította azokat a célkitűzéseket, amelyeket alapítói maguk elé tűztek és ezen túlmenően a megváltozott gazda- sági rendszer követelményeinek megfelelve műkö- dési köre az ország örvendetes gyarapodásával, az irányított gazdálkodással és a háborús viszo- nyokkal kapcsolatban sok olyan területre is ki- terjed, amelyek az eredeti célkitűzésben még nem szerepelhettek. Mint az Intézet munkásságának szemlélője méltán megállapíthatom, hogy ezen újabb feladatainak is teljes egészében megfelel és a magyar gazdasági élet egyik számottevő ténye- zőjévé nőtte ki magát.

Varga István, az Intézet igazgatója a követke- zőkben terjesztette elő az Intézet utolsó évi műkö—

déséről szóló beszámolóját:

Mielőtt beszámolómat megtenném, legyen sza- bad ehelyt nekem is elbúcsúznom Baranyai Lipót lelépő elnök úrtól és megköszönöm neki a magam részéről is azt a szeretetteljes, megértő és min- denre kiterjedő támogatást, amelyben az Intézet munkáját sok éven át mindenkor részesítette. Én, aki az Intézet igazgatójának minőségében aábban a megtiszteltetésben részesültem, hogy öt éven át ki—

kérhettem döntését és tanácsait az Intézet ügyei- nek vezetését illetően, talán leginkább tudom át- érezni azt, hogy mit jelentett Intézetünknek az ő bölcs vezetése, mindenkori segítőkészsége, min—

denre kiterjedő érdeklődése és megértése. E helyt is kérem, hogy tartsa meg Ilntézetünket továbbra is szeretetében és legyen meggyőződve arról, hogy mi mindenkor a legnagyobb hálával és ragaszko- dással fogunk azőöt esztendős elnöki működésének idejére visszaemlékezni. Hálásan megköszönjük neki, hogy Intézetünk munkabizottságáb—an tag- ságot vállalni kegyes volt, mert ilymódon remélni merjük, hogy a jövőben is számíthatunk bölcs ta- nácsaira az Intézet munkásságára vonatkozóan.

Szeretetteljes tisztelettel köszöntöm új elnö- künket, Pósch Gyulát s köszönöm a magam ré—

széről is, hogy szíves volt elvállalni lntézetünk elnöki tisztségét. Igen nagy megtiszteltetés szá- munkra, hogy a Magyer Nemzeti Bank el- nöki tisztje mellett —— amely különösen a mai időkben rendkivüli megterhelést jelent —— kegyes volt elfogadni Intézetünk elnökségét. Reméljük, hogy ez a tisztség nemcsak további terhet és fá- radságot fog számára jelenteni, hanem minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy megelégedésre teljék az Intézet ügyeinek legfőbb irányításában.

Szabadjon elsősorban a közgyűlésünk elnöké- nek hálásan megköszönni azokat az elismerő sza—

—— 384 ,— , 1943

vakat, amelyekkel Intézetünket és annak munkás- ságát fennállásának 15 éves fordulója alkalmával méltatta. Igyekezetünk az elmúlt esztendőben is arra irányult, hogy a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erőkkel jól sáfárkodjunk és a magyar gazdasági életnek a háború vihara közepette jó szolgálatokat tegyünk. Önként értetődik, hogy e munkánk során számos nehézséggel kellett megküzdenünk mind az adatszerzés, mind az adat- közzététel tekintetében. Ugyanakkor azonban nagy örömmel kell azt is megállapítanunk, hogy minden hatóságnál és intézménynél a mai viszo—

nyok közepette is igen messzemenő támogatásban részesültünk és így mind a munkánk folytatásához szükséges anyagot meg tudtuk szerezni, mind pe- dig az is lehetővé vált, hogy _ illetékes helyek hozzájárulásával —— aránylag s részletesen tárgyal—

hassuk a kül- és belföldi gazdasági eseményeket.

Ebben munk—ásságunknak elismerését véljük lát—

hatni.

Tavalyi beszámolónkban már megemlékeztem arról, hogy tervbevettük egy dokumentációs jel—

legű arclhivnmnak felépítését. Ezt a tervünket idő—

közben meg is valósítottuk. Az Intézetnek járó 150 belföldi és 180 külföldi napilap és folyóirat anyagát rendszeresen feldolgozzuk. A híranyag egy részét szétvágjuk és egyes lapokra felra- gasztva dosziékbe rakva őrizzük meg. Az anyag rendezése területi és tárgyi csoportosítás szerint történik. A területi csoportosításnál természetsze—

rűleg kiemeljük a Magyarországra vonatkozó anyagot, a tárgyi csoportosításnál pedig, a nyers—

anyagokat. Ennek megfelelően az anyag. öt főcsoportra oszlik. Az első csoportban a Magyar—

országra vonatkozó anyag foglaltatik, a má- sodik csoportban a különböző külországokra vo- natkozó anyag van együtt, mégpedig minden egyes külországnak 16 doszéja van, vagyis az.

anyagot 16 csoportba osztjuk. A harmadik cso—

portban a nyersanyagoknak dosziéjai, a negyedik csoportban a külföldi különböző gazdasági ágak- ra vonatkozó anyag, az ötödikben bizonyos ál- landó források foglaltatnak, ez a csoport tehát bel— és külföldi gazdasági jelenségeket jellemző adatok vfolyamatos megfigyelését könnyíti meg.

Összesen 629 doszié szerint csoportosítjuk az anyagot. Rendszerünk mármost az, hogy egy hírt nem csupán egy dosziéba sorolunlk be. Ha az illető lapszámból nem áll megfelelő példány rendelkezésünkre, hogy a teljes kivágást tudjuk

"több dosziuéba lerakni, úgy megf-elelő Slámú utalócédula készül a hírről és ezek rakatnak le különbözö dosziék'ba. Az anyagnak azonban _nem

csupán atmost elmondottak adnak dokumentációs jelleget, hanem elsősorban az, hogy igyekezünk az egyes cikkeknél és híreknél azt— megállapítani, hogy mi azoknak különleges jelentősége. Az

7.szmn

——385— 1943

anyagból ilymódon kimunkált (kiugrasztott) kü- lönleges jelentőségű szempontokat és eseményeket cimszószerűen külön kijegyezzük és kartotékokon feldolgozzuk. Hogy az eljárást szemléletesebbé tegyem, szabadjon egy példára hivatkoznom; Ha van egy hírünk, amely szerint például Németor- szágban szabályozták az ott dolgozó horvát mun- kások munkabérátutalásait, akkor ezt a hírt a te- rületi elv alapján berakjuk egyrészt mind a né- met, mind a horvát nemzetközi fizetési forgalmat

tartalmazó dosziéba, másrészt mind a német,

mind a horvát mun—kapiaci dosziéba, végül pedig a tárgyi szempont szerint egyrészt a külföldi munkásokkal, másrészt a nemzetközi fizetési for- galommal foglalkozó általános nemzetközi dosziéba

is, tehát összesen 6 dosziéba. Ezeken felül a hírt

még a ,,Munkások álntalásai" cimszav—ú kartoté- kon külön kijegyezzük.

Egy másik példa: Ha azt olvassuk, hogy Nor- végiában az időbérrendszer helyére a megszálló hatóságok rendeletére mindenütt az akkordbér- rendszert iktatják, úgy ezt helyileg elhelyezzük a norvég munkapiaci dosziéban, de kartoték szerint aurendelet intenciójának megfelelően egyrészt a szabotázs elleni kiizdelemként, másrészt munka- A mozgósításként is nyilvántartjuk azt.

Ugyanazon rendszerrel, mint a lapkívágáso- kat, feldolgozzuk természetesen a rendelkezé- sünkre álló azon folyóiratokat és egyéb munká—

kat is, amelyeket épségben kívánunk könyvtá- runkban megőrizni. Ezeknél a feldolgozás karto—

téklapokra felragasztott utalócédulá'kkal történik, amelyeken nem csupán a cikknek címe, hanem a már említetteknek megfelelő külön szempontok is fel vannak tüntetve. Egy-egy cikkről természe- tesen néha igen nagyszámú utalócédula, illetőleg kartotéklap készül.

A rendelkezésünkre álló statisztikai anyagot is kartotékszerűen feldolgoztuk, azon tapasztalatra való figyelemmel, hogy egyes külföldi statisztikai adatokat néha nagyon neház megtalálni, mert nem emlékezünk arra, hogy mely forrás tartja azt állan- dóan nyilván.

Dokumentációs archivumunk kiépítését meg- felelő tanulmányozás és előkészület után 1942 szeptemberében kezdtük meg. A méreteket jelzi, hogy már 1942—ben 18.700 kivágást és 5.120 utaló- cédulát helyeztünk el doszi—ájainkban, 1943 első négy hónapjában pedig a kivágási anyag 16.154- g'yel— s az utalóanyag 3.129-cel gyarapodott.

Dokumentációs arehívumunkban állandóan 9 munkatársat foglalkoztatunk. Megfelelő szervezéssel biztosítottuk azt, hogy' az anyag beérkezésétől s'zá- mított 8 nap alatt az anyag feldolgozottan helyére kerül és így felhasználhatóvá válik. ,

Archivumunkban nem csupán a beérkező hír- tlapanyagot dolgozzuk fel, hanem saját munkás-

ságunk eredményét is, mégpedig kartotékrendszer- rel, hogy ily—módon a név-, illetőleg a tárgykarto- ték alapján meg tudjuk állapítani mind azt, hogy- kinek, illetőleg mely szervnek minő kérdésről, adtunk felvilágosítást, mind azt, hogy egyes kér- désekről minő véleményt alakítottunk ki, illetőleg adatokat állítottunk össze vagy szerkesztettünk meg. A vonatkozóan megőrzött anyag azonban, természetesen jóval részletesebb a tőlünk kikerülő anyagnál, mert intern feljegyzümk minden egyéni megfontolást, felmerült pro- és kontra-érvet, bi—

zonyítékokat, esetleg általunk is meglátott, de el.

nem hárítható fogyatékosságokat.

Hangsúlyozni kívánom azt, hogy dokumentá—

ciós archivumunk már ma is kielégítően használ- ható. Organizációja még nincs teljesen befejezve, mert bizonyos anyagot visszamenően is fel kell dolgoznunk és mert az említett kartotékok még csak részben készültek el. Ezt az archivumunkat kiegészíti a külföldi árdokumentációnk. A hoz—

zánk beérkező folyóiratokban, hírlapokban sze- replő minden áradatot nyilvántartunk és kartoték- szerűen feldolgozunk, ami által a külföldi agrár- és ipari árfejlőd—ésről elég részletes képet tudunk magunknak alkotni. Az anyagot kiegészíti a né—

hány külföldi országból a hozzánk közelálló Sü—

dost-Economist ottani tudósítói által részünkre félhavonkint beküldött árstatisztikai anyag. Az említett árstatisztikai anyag ezidőszerint kb. 5001 árucikkre vonatkozik és elsősorban mint reference anyag áll rendelkezésre, emellett azonban alapja a világpiaci árfejlődés megállapítására irányuló index- számitásnak is. Ezenkívül azáltal is hasznosíthat—

juk ezt az anyagot, hogy a Magyar Nemzeti Bank számára a környező országok árfejlődéséről rend—

szeresen összeállításokat készítünk, továbbá, hogy a M. kir. Földmívelésügyi Minisztérium felkéré—

sére a nagyobb fontosságú külföldi agrár ármeg—

állapításokról havonkint 2—4-szer jelentést készí—

tünk és e jelentésekben közöljük mind a külföldi árnak pengő-ellenértékét, mind pedig az illető áru—

cikk megfelelő magyarországi árát.

A különböző gazdasági minisztériumok szá—

mára továbbra is megszerkesztettük lapszemléin—

ket, Ilyen lapszemle készül a Pénzügyminiszté—

rium, az Iparügyi Minisztérium, a Földmívelésügyi minisztérium, a Közellátásügyi minisztérium, a Külkereskedelmi Hivatal és az Idegenforgalmi Hi—

vatal számára. E hat lapszemle összes terjedelme 1942—ben 3.363 oldal volt.

1942-ben jelent meg 49. és 50. számú gazda—

sági helyzetjelentésünk. Tulajdonképpen az 1942.

év eseményeit tárgyalja 51. gazdasági helyzet-—

jelentésünk is, amelynek megjelenése azonban a már említett nehézségek miatt áthúzódott 1943 elejére. Valamennyi jelentésünkben igyekeztünk a különleges magyar szempontokat kifejezésre jut—

!

7: szám

tatni és a külföldi fejlődésnek magyar szempont- ból levonható tanulságait kidomborítani. 50. szá- mú jelentésünkben pedig különös súlyt helyeztünk arra, hogy a háborús gazdálkodás problémáit a jelentésnek zárt egységét képező egyik felében részletesen tárgyaljuk.

Be kell számolnunk 20., 21. és 22. különkiad- ványunknak megjelenéséről is. Ezek közül a 20.

és 22. számú különkiadványaink szorosan vett in—

tézeti munkák, míg a 21. számú különkiadvány- nak Szerzője Farkas Árpád, a kolozsvári M. kir.

Gazdasági Főiskola tanára, akinek ,,Talajerőmér- leg" című kitűnő tanulmányát adtuk közre. E ta- nulmánynak előkészítésében, az adatok összeállí- tásában és a vonatkozó számítások elvégzésében intézetünk természetesen közreműködött.

20. és 22. számú különkiadványaink mind- egyikében 4——4 dolgozatot adtunk közre. Eme összesen 8 tanulmányunk közül 5 statisztikai, il- letőleg árpolitikai jellegű. (,,A harmonikus mező-

gazdasági árszintalakítás problematikája", ,,A lét—

fenntartási költségindexszámok és az életszínvo- nal", ,,A mezőgazdasági cselédek járandóságának értéke", ,,A mezőgazdasági napszámoscsaládok létfenntartási költségeinek változásai"), egy ag- rárpolitikai vonatkozású (,,A szarvasmarhaállo- mány növelésének előnyei"), míg a másik kettő a magyar nemzeti jövedelem, illetőleg a közgazda—

ság áruforgalmának adatait mutatja be az 1936/

37., 1937/38. és 1938/39. esztendőkre vonatkozóan.

Megjegyzendő, hogy a közzétett tanulmányokban bemutatott számítási eljárásokat állandóan alkal- mazzuk és így a szóbanforgó számításoknak ered- ményei nem csupán arra az időre állnak rendel- kezésre, amelyre az eredmények közreadattak, ha- nem az azt követő időre is. Különböző szempon- tok azonban ellene szólnak annak, hogy ezeket az adatokat folyamatosan közzé tegyükf De különös nyomatékkal szeretném azt hangsúlyozni, hogy a rendkívül részletes számításokon felépülő nemzeti jövedelemmegállapításnak ideiglenes eredményeit már az 1941/42. évre vonatkozóan is közreadhat- tuk az intézetünkhöz közelálló Südost-Economist- ban. Minden részletnek közzététele viszont ezidő- szerint nem jöhet számításba. A számítások tekin—

tetében hangsúlyozni kívánom, hogy a trianoni Magyarországra vonatkozó nemzeti jövedelem ada- tát, valamint minden egyes visszatért országrész adatát külön is igyekezünk megállapitani, ami ál- tal a mai Magyarország gazdasági strukturájába érdekes bepillantást nyerünk és emellett az ada- toknak visszapillantó összehasonlítási lehetőségét is megteremtjük. ,,A létfenntartási költségindex- számok ésaz életszínvonal" című tanulmány rész- letesen ismerteti két kategóriájú tisztviselőcsalád létfenntartási költségeire vonatkozó számításaink

—— 386 —— 1943

eredményét és az indexszámok megállapításának módszerét. E számításokat intézetünk természete- sen tovább folytatja.

Az Ipartestületek Országos Központja szá- mára a megelőző esztendők eljárásához hasonlóan tanulmányt készítettünk a kézműipar 1941/42. évi konjunktúrahelyzetéről. Tanulmányunk az IPOK évi jelentésében jelent meg és azt különlenyomat formájában tagjainknak és előfizetőinknek is megküldtük. Szétküldöttük ezenkívül az Intéze—

tünk munkatársai által írt következő tanulmá—

nyoknak különlenyomatát is: Varga István dr.:

Az áralakulás kérdése a magyar gyáriparban, Varga István dr.: A közgazdaságtan klasszikusai magyar nyelven, Szentkirályi Miklós dr.: A mező- gazdaság átállítása során figyelembeveendő szem—

pontok és azoknak munkaügyi vonatkozásai.

Csak sokszorosított formában készült el az ille—

tékes hatóságoknak tájékoztatására készült számos tanulmányunk, amelyek közül különösen kieme- lendő a takarmánymérleg 1942/43. évi alakulását

vázoló füzetünk, a sertéshízlalás helyzetét feltáró

4 havonkinti három jelentés, a magyarországi (budapesti és vidéki) idegenforgalmi helyzetre vo- natkozó 3 jelentésünk stb. A Rádió Rt. igazgató- ságának felkérésére az Észak-, illetőleg Délame- rika felé irányított rövidhullámú rádióadás szá- mára több előadást tartottunk a háborús Magyar—

ország iparáról.

Mint már sok esztendő óta, 1942-ben is elát- tuk a római Konjunktúrakutató Intézet által ki- adott La Vita Economica című folyóiratot a ma—

gyar gazdasági helyzetet ismertető negyedévi je- lentésekkel.

Továbbra is közreműködtüuk a Magyar Nem——

zeti Bank Közgazdasági Tanulmányi és Statiszti—

kai Osztálya által kiadott Közgazdasági Irodalmi

Szemle szerkesztésében. .

Közölhetjük azt is, hogy az Internationale Tabakwissenschaftliche Gesellschaft pályadíjjal jutalmazta az Intézetünk 14. számú különkiadvá- nyaképen Schiller Pál és Varga István tollából megjelent ,,Dohányzási szokások Budapesten"

című tanulmány németnyelvű kivonatát, amelyet ,,Warum raucht der Mensch?" címmel az említett nemzetközi tudományos társaság most könyvalak-

ban is megjelentet. ,

Illetékes hatóságoknak felkérésére számoskér- désre vonatkozóan készítettünk adatösszeállításor

kat és szakvéleményeket. Ezek közül külön ki;

emelésre érdemes a M kir. Közellátásüvgyi Minisz—

térium által , az, 1943l44. gazdasági évre előkészi- tett beszolgáltatási rendszer pontértékeinekpmeg állapításában való, közreműködésre irányuló meg- bizásunku Nevezetesen megbízásnak [volt arra, hogy a. 22. számú különkiadványunkban közzétett

_77.Vszáan

,,A harmonikus mezőgazdasági árszintalakitás problematikája" című tanulmányunkban bemuta—

tott elgondolás szerint állapítsuk meg nagyszámú mezőgazdasági terménynek harmonikus árarányát.

Vonatkozó számításainknak eredménye más intéz-

mények által végzett számítások eredménye mel- lett felhasználtatott a minisztérium által a pont-

értékeknek megállapításánál. * A Közellátási Hivatal Arhivatalának megbízá- sából továbbra is résztvettünk a 191 helységre ki- terjedő kiskereskedelmi és piaci áradatgyüjtésben és annak nyilvántartásiés feldolgozási munkála- taiban

Résztvettünk munkatársaink révén, akik az egyes szervezeteknek tagjaivá neveztettek ki, ille- tőleg kérettek fel, az Országos Statisztikai Tanács- nak, a Magyar Nemzeti Népélelmezési Bizottság- nak, a Magyar Racionalizálási Bizottságnak, a Hi- tes Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottságnak, az Országos Gazdasági Munkabérmegállapító Bizott—

ság mellé szervezett Munkabérelemző Szakbizott- ságnak, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Országos Számtartási Adatgyűjtési Kiadvány szer—

kesztőbizottságának "munkájában. Mind eme közre- működésünk folytatólagos jellegű, mert már sok esztendeje tart. A pénzügyminiszter úr Intézetünk igazgatóját felkérte a Magyar Gazdaságtájékoztató Bizottság munkájában való közreműködésre.

Egyik titkárunk, Szentkirályi Miklós dr. bevona—

tott a Bureau International des Problemes Sociaux de l'Agriculture a M kir. Földmívelésügyi Minisz- térium égisze alatt működő magyar bizottságának A munkájába.

Megemlíten-dő, hogy a M. kir. honvédelmi mi- niszter 7562/Eln. 22/g—1943. számú, 1943, február hó 22—én kelt leiratával felkért arra, hogy a há—

borúban megrokkantaknak, valamint a háborúban elesetteknek hátramaradottairól, továbbá a jelen- leg is a harctéren küzdő honvédek családjairól való gondoskodás lehetőségeinek és eszközei kiér- tékelésének érdekében a minisztérium által léte- sített munkaközösség keretében tájékoztatással és tanácskozással közremüködjünk.

Már többízben'beszámoltunk arról, hogy köz—

reműködünk a M. kir. Földmívelésügyi Miniszté- rium által évenkint háromszor végrehajtott sertés—

számlálásban'és a sertéshizlalás helyzetét és vár- ható alakulását megállapító a—datgyűjtésben. A Földmivelésügyi Minisztérium felkérésére terveze- tet'készitettünk egy a sertéshízlalási adatgyüjtés- héz" iiaéonló rendszerrel végrehajtandó szarvas- marha-dés juzhösszeirásra'is és a m. kir. földmíve—

iésügyiiminiszter úr 1942. évi október hó 1—én kelt

41.03611942IVI. 4. számú leiratával megbízott ezen szarvasmarha- és juhösszeírásban való részvétel- iel olyan feladatkörrel, amilyenben a sertésössze-

— 387' — 1943

írásokban is résztveszünk. Az összeirásoknaxk szervezete utóbb módosult, amennyiben ezeknek a M. kir. Földmívelésiigyi Minisztérium által végre- hajtott állatösszeírásoknak irányítására egy névyes bizottság alakult a M. kir. Földmívelésiigyi Mi-

nisztérium, a M. kir. Központi Statisztikai Hiva-

tal,, a M. kir. Közellátási Hivatal és Intézetünk képviselőjének részvételével. Az adatok feldolgo—

zásában és kiértékelésében való közreműködésünk azonban eme négyes bizottságának létesítésével lé- nyegesen nem változottmeg A vonatkozó meg—

állapodás hangsúlyozza azt, hogy a Magyar Gaz- daságkutató Intézetnek közreműködése az állat- összeírásokban az Intézetnek az eddigi állatössze- írásokban való tevékeny részvételére, végzett tu—

dományos munkálataira és gyakorlati tapasztala- taira való tekintettel továbbra is kívánatos. Az Intézet ennek során résztvesz a képviseleti állat- összeírásak terveinek kidolgozásában, továbbá a végeredmények kiértékelésének megállapításában, amely feladatok az említett négyes bizottságnak hatáskörébe tartoznak. Az eredmények további ki—

aknázása, különösképpen pedig a _prognózisnak elkészítése Intézetünknek feladata. Az új' rend- szerű első szarvasmarhaősszeírás 1943 február 15-én már végre is hajtatott, míg az új rendszerű juhösszeírásra egyelőre még nem került sor.

A M. kir. Földmívelésügyi Minisztérium szá—

mára javaslatot készítettünk a magyar mezőgaz—

dasági gépszükségletu megállapításáról és a m.

kir. földmívelésügyi miniszter úr 1942. évi október hó 6-án kelt 40.899/1942/VI. számú rendeletével megbízta Intézetünket, hogy a mezőgazdaság fej—

lesztésére irányuló kormányakció keretében hajt;

suk végre az általunk javasolt vizsgálatot, amely- nek irányítására a miniszter úr bizottságot szer- vezett és ennek előadói tisztségének ellátásával Intézetünk igazgatóját, a helyettes előadó tisztsé- gének ellátásával pedig mezőgazdasági szakosztá—

lyuknak vezetőjét, Szentkirályi Miklós dr.—t bízta meg. Elgondolásunk szerint: a kérdés megvizsgá—

lásakor különbséget kell tenni a normális szük—

séglet és a normaszükséglet között. Az előbbi alatt értendők a sok év átlagában tapasztalat szerint eddig jelentkezett szükségletek, utóbbi alatt pedig az a szükséglet, amely a mezőgazdaság korszerű követelményeinek megfelel. A vizsgálatnak első—

sorban az utóbbit kell megállapítania, ezért "az ország minden kisebb tájegységére nézve járási adatokig menő részletezéssel ki kell indulni a hir- tokmegoszlási statisztikából, figyelemmel a míve—

lési ágaknak megosztására, a talajviszonyokra, az állattartás irányára, stb. Ezekből a részletadatok—

ból meg lehet állapítani az ország ideális szük- ségletét

* Ennek'az adatnak megállapítása után további problémák lesznek megoldandók. Többek között

7 . szám

-—-388 —

¹⁹⁴³

tisztázni kell majd, melyek a technikai és gazda- Sági előfeltételei a gép- és eszközállomány ilyen

mértékű szaporításának. Tisztázandó továbbá,

hogy a mezőgazdaság a szükséges tőkét maga tudja—e előteremteni megtakarításaiból, vagy pedig hitelakciókat kell—e szervezni, stb.

Eme adatokból megállapítható az az idő, amely alatt a statisztikai felvételek alapján ismert mezőgazdasági gép— és eszközállomány az ideális normának megfelelő színvonalra emelhető. Ekkor a magyar gépiparnak kell majd azt eldönteni, hogy mai kapacitása elégséges-e az így 'adódó évenkinti szükségletnek előállítására vagy sem.

Ha nem elégséges, el kell bírálni, érdemes—e a ka-

pacitást fokozni, figyelemmel arra, hogy mihelyt kiegészül a gép- és eszközfelszerelés az ideális mértékre, már csak a felújítási szükséglet fog jelentkezni.

Megvizsgálandó a mezőgazdasági munkás- probléma is, nevezetesen, hogy nem kell-e a mező- gazdasági munkáshiány fokozódásával számolni, ami a gépesítést ilyen szempontból is sürgősebbé tenné. A vizsgálatnak a lebonyolítása hosszú időt 'fog igénybe venni. Azt reméljük, 'hogy eredményei az átmenetgazdaság idején s az azt követő remél- hetőleg hosszú békeévekben a mezőgazdaság fej- lesztésére és annak a magyar ipar érdekeivel való összeegyeztetésére hasznosan lesznek értékesít—

hetők.

Előkészítés alatt áll több tanulmányunk: ezek közül reményünk szerint legközelebb egy az át—

menetgazdaság problémáit feltáró nagyobb terje- delmű tanulmány fog elkészülni. Erről a tanul- mányról és több más előkészítés alatt álló tanul—

mányunkról beszámoltunk Intézetünk munka- bizottságának és felhasználom az alkalmat arra, hogy a munkásbizottságban résztvevőknek há- lás köszönetet mondjak jő tanácsaikért. Az át- menetgazdasági tanulmány előkészítése tekinteté- ben azoknak vagyunk hálára lekötelezve, akiknek megküldtük készülő tanulmányunknak első szil—

labusát és akik szivesek voltak annak tekinteté- ben tanácsokkal ellátni, így különösképen hálára vagyunk kötelezve Szilágyi Ernő államtitkár úrnak, aki szíves volt velünk tervezett tanulmányunk te—

kintetében a pénzügynninisztérium részletes állás- pontját közölni. Szilágyi államtitkár úrnak, vala- mint mindazoknak, akik tanácsaikkal segítsé- günkre siettek, őszinte köszönetünket fejezem ki. Tanulmányunkkal az átmenetgazdaság prob- lematikáját kívánjuk feltárni. Ugyanakkor távol áll tőlünk az, hogy bármiféle átmenetgazdál- kodási programot adjunk, csupán arra tö- rekszünk, hogy ismertessük a külföldön e tekintetben kialakuló felfogásokat és — egymás—

:tól sokban nagyon, eltérő —— terveket, másrészt pedig, hogy vázoljuk a végbemenő strukturaválto-

zások, fejlődés és pusztulás nyomán a háború után alighanem felmerülő problémákat. Eme át- tekintés során igyekezni fogunk azoknak megol—

dási terveitykazuisztikusan megvizsgálni és az egyes problémák különféle megoldásának kihatá- sait az egyéb problémákra feltárni. Az átmenet- gazdálkodás előkészítésével kapcsolatban meg kell még említeni az iparnak a háború befejezésekor várható felújítási szükségletére vonatkozó vizsgá-

lódásainkat, amelyeknek első eredményeit már

közzé is tettük.

Egy másik különkia-dványunkban ismét Far- kas Árpád professzornak tanulmányát kívánjuk közreadni, az igásmunkaerök magyarországi ki- használásáról. Eme tanulmánynak előkészítésében is behatóan résztveszünk. '

Reméljük, hogy eme két különtanulmányun—

kon kívül is sikerül más munkában levő külön—

kíadványokat is még a folyó esztendőben befe- jezni és emellett megfelelő számú gazdasági hely- zetjelentést is közreadni.

Feladatunknak véltük, hogy a megfelelő gaz- dasági utánpótlás kiképzésében is kivegyük ré- szünket. Ennek a célnak érdekében Intézetünk igazgatója a Királyi magyar Pázmány Péter Tu- dományegyetem jog— és államtudományi karának engedélyével egyetemi előadásainak egy részét 1942—ben is Intézetünk helyiségeiben tartotta meg, ahol gondoskodás történt arról, hogy az előadá- sokon résztvevő egyetemi hallgatók kezdetben praktikumszeríi munkalehetőségben, utóbb pedig gyakorlati gazdaságstatisztikai mun-kában való részvételre is módot találjanak. Ezirányban, említésre éndemes az is, hogy a Királyi magyar

Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és állam- tudományi karán müködő Werbőczy Bajtársi

Egyesület felkérte lntézetünket, hogy alakítson a

bajtársi egyesület számára munkacsoportokat. En- nek a kívánságnak eleget tettünk és munkacsopor- tokat alakítottunk, amelyeknek során az elemi gazdasági ismeretek tisztázására néhány bevezető előadást tartottunk, azután módot nyujtotttmk a gyakorlati gazdaságstatisztikai munka végzéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, végül pedig munkacsoportokat létesítettünk egy-egy konkrét feladat megoldására is.

A folyó tanévben meghonosított gyakorlat- nak megfelelően a jövő tanévre is kiírtunk két pá- lyázatot egyetemi hallgatók számára. Az egyiket a Királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara hallgatói számára írtuk ki a mult századbeli magyarországi és kül- földi gazdasági fejlődés összehasonlításáról és en—

nél 500 pengőt ajánlottunk fel a pályadtj össze- geként. A másik pályadíjat a kolozsvári M. kir.

Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Állam—

tudományi, valamint Közgazdaságtudományi Kan

7.szmn

-——389—-— 1943

hallgatói számára írtuk ki ,,Régebbi' és újabb nem- zetközi valutáris tervek és megállapodások" cím- mel és a pályadíj összegeként 300 pengőt ajánlot-

* tunk fel. Mindkét pályadíj kiírási feltételei között szerepel az a megjegyzés, hogy Intézetünk a pá- lyázóknak szívesen szolgál útmutatással. A pályá- zatok elbírálására mindkét egyetemen az illetékes kar professzor urait kértük fel.

Ezekben ismertettem nagyjából az Intézetünk- ben a lefolyt esztendőben végzett munkát és a jövőre irányuló munkásságunkkal kapcsolatos el- gondolásainknak fontosabbjait. Mély tisztelettel kérem, kegyeskedjék jelentésemnek tudomásulvé- telével kifejezést adni egyrészt annak, hogy a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erőkkel helyesen gazdálkodtunk és másrészt annak, hogy a Közgyűlés az előadott terveink végrehajtásához hozzájárul.

Az Intézet igazgatója végül őszinte köszönetet mondott mindazoknak, akik az Intézet munkássá- gát az elmúlt év során tanácsadással, valamint er- kölcsileg és anyagilag támogatták. Hálásan emlé—

kezett meg Bátányos Károly államtitkárról, aki immár két esztendeje tölti be a kormány felkéré- sére az Intézettel kapcsolatosan a tutor szerepét és aki lehetővé tette, hogy a háborús viszonyok közepette is megkapja az Intézet a működéséhez szükséges gazdaságstatisztikai adatokat. Ugyan- csak köszönet illeti meg a munkabizottság vala- mennyi tagját, akik szakértő tanácsaikkal minden—

kor az Intézet rendelkezésére álltak. Közülük Judik József és Szigeti Gyula szívesek voltak arra is vállalkozni, hogy az Intézet munkásságának eredményeit közreadás előtt abból a szempontból áttanulmányozzák, megfelelnek-e a mai viszonyok teremtette szükségességeknek.

Külön köszönettel emlékezett meg arról a tá- mogatásról, amelyet az Intézet az elmúlt évben is a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal, annak minden funkcionáriusa és tisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar- kamara és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövet sége, valamint a magyar gazdasági élet számos más tényezője részéről mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben részesült. Végül meleg köszönetet nyil- vánított munkatársainak, akik az Intézet eszmei célkitűzéseit mindenkor szem előtt tartva, lelki—

ismeretesen, komoly munkával végezték felada- .tukat.

A jeletéshez Dobrovits Sándor, a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnöke szólalt hozzá és a következőket mondotta:

Bizonyára a tisztelt Közgyűlés tagjai osztat- lan érzésének adok kifejezést, amikor a mai ülé- sünkön történt eseményekhez és elhangzott jelen—

téshez a hozzászólásra engedélyt kérek, mert mind-

nyájan érezzük, hogy ülésünk fontos tárgysoro-

zatát a magunk részéről sem zánhatjuk le a tár—

gyalt kérdésekben hozott határozataink egyhangú- ságának egyszerű megállapításával.

A társadalmi egyesületek életének korszakait elnökük nevével szokták megjelölni. De ha egye- sületünk most lelépő elnökének működési idősza—

kát nézzük, úgy megállapíthatjuk, hogy ez az idő- szak nem a puszta szokás címén örökíti meg nevét egyesületünk történ—etében. Nemcsak az ő nagyrabecsült nevéhez fűződnek ennek az időszak- nak eseményei, hanem azok nagyrészt az ő 'sze—

mélyes egyéni tevékenységének is eredményei.

Rendkívüli érdemei szembeszökőek, ha csak egy pillantást is vetünk azokra a feladatokra, ame- lyeknek ellátását alapszabályaink az elnökre ru- háznak.

Az elnök képviseli kifelé az egyesületet. Az ő neve, poziciója ad díszt és tekintélyt az egye- sületnek. De a most lezárt korszakot vizsgálva azt látjuk, hogy egyesületünk tekintélyének gyarapo- dása nemcsak, sőt mondhatnám nem is annyira elnökének nemzetközileg is elismert hírű nevén és kimagasló pozicióján alapult, mint inkább fölényes közgazdasági tudásának azokon a mélyenszántó megnyilatkozásain, amelyek egyesületünkben el- hangzottak s amelyek a figyelmet egyesületünkre irányítva, ennek széles körben a legnagyobb elis- merést és tekintélyt szereztek

Az elnök irányítja az egyesület működését. A mi [egyesületünkben ez az irányítás Gazdaság—

kutató Intézetünk munkájára is kiterjed. Az évről-évre bemutatott működési jelentés és Inté- zetünk kiadványainak értékes sorozata bizonyítja, hogy elnökünk felelősségteljes állásában mily kö- rültekintő óvatossággal, de egyszersmind míly biztos kezű vezetéssel tette lehetővé és mozdította elő az_Intézetnek sokszor igen kényes területeken mozgó termékeny közgazdasági munkáját.

Az utóbbi években a gazdasági élet terén tör- tént nagy átalakulás természetszerűen egyesületi szervezetünkre is kihatott. Egyesületünk azonban annak megrázkódtatásait szinte alig érezte, sőt, azok—

ból még megerősödve került ki. Utalok itt a ve- zetőségnek különösen agrárius irányban történt megerősödésére. Ezt is elsősorban elnökünk egyéni—

ségének köszönhetjük, kinek vonzóereje köz- gazdasági életiink számos oly kiválóságának tevé.

keny közreműködését nyerte meg egyesületünk szá—

mára, kik eddig munkásságunkba mégnem kap- csolódtak be

Alapszabályaink az egyesület anyagi ügyeinek ellátása tekintetében felülvizsgálati és utalványo—

zási jogkörrel ruházzák fel az elnököt. Jól tudjuk.

hogy a legutóbbi nehéz években Intézetünk ezen az alapszabályszerű ü gykörön messzire túlmenően részesült elnökének támogatásában Az ő gondos—

kodásának köszönhetjük, hogy a Magyar Gazdaság-

7) szám

kutató Intézet megkapta azokat az eszközöket, amelyek sokirányú közgazdasági munkásságának elvégzését lehetővé tették. És itt nemcsak a dologi téren az Intézet bevételeinek gyarapítása tekinteté- ben kifejtett működéséről kell megemlékeznünk, hanem, azokról a megértő szociális intézkedésekről is, melyek az Intézet kitűnő személyzetének kivá—

logatását, az Intézet szolgálatában való megtartását és megelégedett lelkes munkásságát biztositotta.

Az *alapszabályszerű feladatoknak és a végzett munkának ez a rövid szembeállítása is bizonyítja, hogy a lefolyt lustrum nemcsak formailag, hanem minden eredményével is megörökíti lelépő elnökünk működését egyesületünk történetében. Legyen sza- bad azért az elnöki és az előadói székből elhang—

zottakhoz csatlakozva erről az oldalról is kifeje- zést adnunk őszinte .hálánknak és meleg köszöne- tünknek! Baranyai Lipót volt elnökünk iránt és

örömünket (nyilvánítani afelett, hogy egyesületiink

továbbra is. számíthat nagy-értékű közreműködésére.

Tisztelt Közgyűlés! Az elnöki széknek betöltése ismét a tradícióknak megfelelően történt. Ezek- nek a tradícióknak gyökerét kettős elgondolásban látom.

, Egyfelől az a megyőződés alakult ki, hogy az

egyesületet a legcélszerűbben oly férfiú irányíthatja,

akinek poziciója módot nyujt gazdasági helyzetünk áttekintésére, gazdasági problémáink megállapitá- sára, kijelölésére s azok jelentőségének, megoldási lehetőségeinek megítélésére s aki szoros kapcsolat—

ban van mind a hivatalos, mind a magán gazda- sági körökkel.

. Másfelől pedig mindig oly elnök megnyerésére törekedtünk, akinek közérdekű, önzetlen társadalmi munkában való tevékeny részvételére lehetett re- ményünk és aki a közgazdasági tudomány terén kifejtett müködése révén is hivatott tudományos jellegű intézetünk irányítására.

Ez a kettős elgondolás találkozott a mai na- pon ne g_yedszer — tehát immár hagyományszerüen -— a Magyar Nemzeti Bank elnökének személyében.

Új elnökünk már korábban is oly csúcspoziciót töltött be, melyből a gyakorlati magángazdasági problémákat is elsősorban közgazdasági szempon- tokból s az állami érdekek figyelembevételével volt hivatva elbírálni. Társadalmi téren közismert és nagyrabecsült önzetlen hazafias tevékenysége. A közgazdasági tudományt pedig sok értékes tanul—

mánnyal és nagyhatású előadással gazdagította.

Öszinte örömmel üdvözlöm a tagok soraiból is Pósch Gyulát az elnöki székben. Köszönjük, hogy kérésünknek eleget tenni méltóztatott és legnagyobb

5—— 3907 —_— 1943

bizalmunk kifejezésével biztosítjuk őt, hogy terhes munkájában mindig a legmeszebbmenő szolgálat- készségünkre számíthat.

Úgy vélem, hogy az elnökváltozás ünnepélyes hangulatában sem feledkezhetünk meg közgyűlési tárgysorozatunk egy másik kiemelkedő pontjáról:

lntézetiink igazgatójának jelentéséről.

A beszámoló csak igen szűkszavúan sorolta fel az Intézet egy évi munkásságának eredményeit.

De erre a tömörségre, amint láttuk szüksége is

Volt, hogy ülésünk korlátozott ideje alatt legalább megközelítően áttekintő képet nyujtson az Intézet munkájának rendkívül bőséges és értékes termé- séről, Örömmel és büszkeséggel állapítottuk meg az előadottakból, hogy Intézetünk mind munkájá—

nak tudomanyos színvonala, mind pedig az általa tárgyalt problémáknak kiváló gyakorlati érzék—ke!

történt kiválasztása és kidolgozása tekintetében, mily hatalmas munkát végzett.

Az a bepillantás is, amelyet műhelyének belső rendszerébe nyujtott, csak újabb bizonysága annak, hogy Intézetünk' a magyar közgazdasági életnek mily hasznos és nélkülözhetetlen nagyfontosságú—

szerve s hogy a külföld hasonló intézményei kö—

zött is méltán az elsők közé sorozható.

Az egyesület tagjai azért, kik részben fogyasztói az Intézet szellemi termésének, részben pedig, mint a Központi Statisztikai Hivatal, az általunk vég- zett statisztikai tevékenység legjobb hasznosítóját és legmagasabb fokú értékesitőjét is nagyrabecsü—

lik benne, kötelességüknek tartják, hogy egyhangú—

lelkesedéssel visszhangot adjanak az Elnök úr ré- széről elhangzott elismerő szavaknak és meleg köszönetet mondjanak az Intézet összes tisztvise- lőinek, de elsősorban Varga István professzornak azért a kiváló tevékenységért, amelyet a lefolyt évben végeztek. Isten áldását kérjük további fontos, közérdekű munkásságukhozl

Pósch Gyula elnök: Köszönöm Dobrovíts Sándornak szív—es méltatását. Jól esik hallani, hogy ő, aki a magyar statisztikai szolgálat leg- fontosabb őrhelyén áll, miként vélekedik Intéze—

tünkről. Köszönöm neki a személyemmel kapcso—

latos szavakat is, amelyek nagyon jól estek. Újó—

lag biztosítom a tisztelt Közgyűlést, hogy valóban örömmel vállaltam el a Magyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tisztét és igyekezni fogok az Intézet fejlődését biztositani.

Ezt követőleg a közgyűlés tudomásul vette az évi jelentést, jóváhagyta az 1942. évi zárszámadást és az 1943. évi költségvetést.