A Magyar Gazdaságkutató Intézet közgyűlése

7. szám

Béla és Árvai Imre statisztikai tiszteket statisztikai ellenőrökké, Csikkel János, Telek Győző, Mészáros István, Bőgehold József, Erményi András, Kugler Imre és Sövényí Ottó statisztikai gyakornokokat statisztikai tisztekké kinevezte.

A Magyar királyi Központi Statisztikai Hiva- tal elnöke a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Szegedi Sándor

———443-— 1942

díjnokot, Fekete Kálmán, Peskay Rezső, Módos

József ideiglenes alkalmazottakat, Orlicsek József,

Kovacsics József díj'nokakat és Bürger Ferenc ideiglenes alkalmazottat statisztikai gyakorno- kokká, Rohonczy Erzsébet irodafőtisztet iroda- felügyelővé, Kubát Mária kezelőt kezelési gyakor—

nokká kinevezte.

Cimadományozás. —— Promotion.

Öfőméltósága a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Budapes- ten, 1942. évi június hó 30. napján kelt leg- felsőbb elhatározásával a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Thir—

ríng Lajos dr. miniszteri titkárnak a miniszteri

A Kormányzó Úr osztálytanácsosi címet és jelleget, Gliimessy László dr. és Gombás Géza dr. miniszteri segédtitkárok- nak a miniszteri titkári címet és jelleget, Sass Leó statisztikai felügyelőnek a statisztikai tanácsosi "cí—

met és jelleget, Abaffy Lajos statisztikai főtisztnek a statisztikai felügyelői címet adományozta.

Nyugdíjazás. — Mise á la retraite.

A magyar királyi miniszterelnök a Magyar ki—

rályi Központi Statisztikai Hivatal létszámában Asztalos József dr. miniszteri tanácsost és Szent- irmay Emil statisztikai főtanácsost teljes nyug- díjra igénytadó szolgálati idejük kitöltése folytán végleges nyugalomba helyezte.

Asztalos József dr. miniszteri tanácsos közel két évtizeden át vezette a knltúrstatisz-tikai osz—

tályt s tollából számos értékes kultúrstatisztikai

tanulmány látott napvilágot. Asztalossal nagy szak—

tudású tisztviselő vált ki a hivatal létszámából.

Szentirmay Emil statisztikai főtanácsos a kül-

kereskedelmi statisztika körül

szerzett különösebb érdem—eket s másfél évtizeden át nagy szakértelemmel vezette a hivatal gazda-

és mezőgazdasági

sági ügyeinek intézését. Nyugdíjaztatásával a tiszt- viselőik—ar rokonszenves, megértő kartársat vesztett.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet közgyűlése.

L'Assemblée Générale de Z'Institut Hongrois de Becherrhes Economigues.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet 1942. évi június hó 1-én tartotta meg ezévi rendes köz- gyűlését.

Az elnöki széket Baranyai Lipót dr., az Inté—

zet elnöke foglalta el.

A megjelentek üdvözlése után az Intézet elnöki tanácstagjának, Koós Mihálynak elhunytáról emlé—

kezett meg. Koós Mihály évek hosszú során keresztül az Intézet barátja, támogatója, szellemi mecénása volt. Nehéz időkben előbb az állami kőz—

igazgatásnak állott egyik előkelő, fontos, nagy- teljesítményt és áldozatkészséget igénylő helyén, majd az Országos Mezőgazdasági Kamara meg- szervezőjeként és igazgatójaként szerzett maradandó érdemeket a magyar közéletben. Min—

den tisztségében mintaképe volt a kötelességteljesí-

tés erényének, az emelkedett gondolkodásnak, az első

emberi jóságnak és a felebaráti szeretetnek. A köz- gyűlés Koós Mihály emlékét és iránta érzett kegye- letét a jegyzőkönyvben örökítette meg.

Varga István dr. a Magyar Gazdaságkutató

Intézet igazgatója a következőkben terjesztette elő az Intézet működéséről szóló jelentését:

A gazdaságkutatás teljesítményei iránt a kül- földön is mindenütt érzett szükséglet újabban is nagy eredményekkel járt. Különösen Németország- ban volt a gaz—daságkutatás az utolsó esztendőben is erősen expanzív. Mind általánosabbá vált az a meggyőződés, hogy a szorosan vett konjunktúra—

kutatáson túlmenő feladatok oldandók meg. Ez magyarázza meg pl. azt, hogy a berlini Institut für Konjunkturforschung, amely rendkívül széles ala- pokon van megszervezve és közel 20 esztendeje működik, nevét Deutsches Institut für Wirtschafts- forsohung-ra változtatta meg, ilymódon tehát most már elnevezésében is kifejezésre juttatja a felada—

toknak azt a széles körét, amelyre mi kívántunk utalni akkor, amikor mindjárt megalakulásunkkor nem a konjunktúrakutató intézet, hanem a Magyar Gazdaságkutató Intézet nevet választottuk. A Német Gazdaságkutató Intézet ezidőszerint 10 leányintézet- tel rendelkezik, amelyek részben a Nagynémet Birodalomhoz csak az utolsó években csatolt terü-

7. szám

leteken, részben pedig a most dúló háború során meghódított területeken fekszenek. A Német Gaz- daságkutató Intézetnek ugyanis ezidőszerint a

következő városokban vannak tiókintézetei: Bécs,

Boroszló, Kattowitz, Braunschweig, Essen, Mün- chen, Danzig, Prága, Hága és Párizs?) Ezen fiókok egy része épp az utolsó esztendő során alakult meg.

Emellett Németországban az ottani gazdaságkutató intézeten és az alája tartozó iiókintézeteken kívül több más intézet is foglalkozik gazdaságkutatással, mégpedig részben szakmai szempontból —— pl. a münsteri egyetemen tavaly megalakult ,,Forschungs- stelle für allgemeine und textile Marktwirtsohaft"

—- másfelől regionális feladatokkal, így pl. Kelet- európával és Délkeleteurópával foglalkozóan. A Német Gazdaságkutató Intézet egyik-másik fiókjá- nak feladata kettős: egyfelől támogatni kívánják szaktanácsadással annak a körzetnek politikai fő- hatóságát, amelyben tevékenykednek, másfelől pedig az illető vidék speciális szakmáinak gazda—

sági problémáival kívánnak intenzíven foglalkozni, így pl. a kattowitzi intézet tevékenységét a berlini intézet elnöke, aki egyidejűleg a fiókintézetek leg- főbb vezetését is kezében tartja, a keleti terület bányászati gazdálkodásának szolgálatába kívánja állítani. A regionális intézeteknek fontos feladata az egyes országrészek gazdasági struktúrájának megvizsgálása, valamint az, hogy jelenlegi és jövő- beli lehetőségeit tisztázzák.

Érthető, hogy ha Nagyn-émetország nem elég- szik meg egy központilag működő gazdaságkutató intézet munkásságával, hanem számos íiókintézetet létesít a regionális kérdések tisztázására, még nagyobb jelentősége van annak, hogy a független országok ilyen önálló intézetekkel rendelkezzenek.

Franciaországban pl. a független francia gazdaság—

kutató intézet Párizsban, az Institut Scientifigue de Recherches Economigues et Sociales, amely 1938—

ban alakult meg a francia kormány támogatásával, épp a közelmultban vette fel ismét működését, úgy- szólván párhuzamosan a Német Gazdaságkutató Intézettel kollaboráló párizsi intézet munkásságának megkezdésével. Az intézet munkásságának újra- felvételekor hangsúlyozták, hogy feladata a francia—

országi és külföldi gazdasági élet megfigyelése, közgazdasági vizsgálatok végrehajtása, továbbá az, 1) 1. Bécs: Wiener Institut für lVirtschafts—

forschung, 2. Boroszló: Niederschlesisches Institut für Wirtschaftsforschung, 3, Kattowitz: Oberschle—

sisches Institut für Wirtschaftsforsehung, 4. Braun—

schweig: Braunschweigisches Institut für Wirt—

sohaftsforschung, 5. Essen: Deutsches Institut für

Wirtschaftsforschung, Abteilung Westen, 6. Mün—

chen: Münchener Institut für VVirtschafts- und Konjunktunforschung, 7. Danzig: Ostsee-Institut für

VVirtschaftsforschung, 8. Prága: Prager Iunsrtitut für

WHrtschaftsforsc-lhung, 9. Hága: Niewderlándisches Institut für Wirtsohaftsforschung, 10, Párizs: ala- kulóban.

———444——— 1942

hogy a francia hatóságokat a gazdasági helyzet alakulásának részleteiről informálja. A mult évben kezdte meg működését a Horvát Társadalom— és Gazdaságkutató Intézet, a Szlovák Nemzeti Bank mellett működő Konjunktúrakutatő Intézet, továbbá hírünk van arról is, hogy 1941 június 1-én Tokió-, ban is megkezdte működését az ottani gazdaság—

kutató intézet, amelynek feladata, hogy a világ nagy gazdasági jelentőséggel rendelkező országai- nak gazdasági életét, az illető országoknak a japán gazdasági élettel való viszonyát és a gazdasági összeköttetések kiépítésének lehetőségeit tanul- mányozza.

Az Amerikai Egyesült Államokban különö- sen az első világháború óta tapasztalható nagy fellendülés az ilyen irányú kutatás terén. Szőros együttműködés áll fenn e tekintetben a magán—

gazdaság és a kormányszervek között. A National Research Council és a National Resources Planning Board 1941 június elején jelen—tést terjesztett a kongresszus elé az amerikai ipari és gazdaság- kutatás helyzetéről. Eszerint az Egyesült Államok ipara netto bevételének ő%-át költi kutatási célokra. A két utolsó évben a kutatási munkálatok alkalmazottainak száma 41%—kal nőtt. A jelentés az amerikai ipar 2.350 vállalatára terjed ki, amely—

nek -——— igaz, hogy csak részben közgazdasági, mert részben műszaki — kutatási személyzete 70.033 fő 5 ilyen célú évi kiadása 300 millió dollár.

Említettük, hogy főként a németországi inté- zetek ezidőszerint rendkívüli érdeklődéssel viseltet—

nek magyarországi és délkeleteurópai kérdések iránt. Vizsgálatainkat munkatársaiknak a helyszínre való kiküldésével is igyekeznek elmélyíteni. Ezek közül nagyobb számban fordultak az elmúlt eszten—

dőben is intrézetiinkhöz. Igyekeztünk őket meg—

felelően tájékoztatni.

Önként tértődik, hogy Magyarországon minden kutatás, így a gazdaságkutatás is csak magyar lehet, a magyar érdekek szemszögéből ítélheti meg a fejlődést és ha természetesen a külföldi fejlődést is beható figyelemmel kell követnie, ezt is mindíg abból a szempontból kell megtennie, hogy annak jelentőségét a sajátosan magyar érdekek szempont—

jából értékelni tudja. Ez nem jelent megalkuvást tudományos szempontból, mert nem arról van szó, hogy a megismerést, hanem csupán arról. hogy érdeklődésünket irányítsuk. És mert háborúban állunk és a háború megnyerése mindennél fonto—

sabb magyar érdek, igyekeztünk Intézetiink mun-

kásságában is kidomborítani mindazt, ami ezzel

összefüggésben van.

Mik—ént külföldön, úgy nálunk is a gazdasági életnek állami irányítása a gazdasági élet számára számos egyszeri és számos folyamatosan jelentkező feladatot teremtett. Ezzel kapcsolatosan sok tervez- getésre, valamint a feladatoknak és a megvalósítási

7. szánt

módozatoknak egyeztetésére van szükség, ami a gazdaságkutatás számára érdekesteiadatokatt teremt.

A statisztikai speciális adatfelvételek mellett azon—

ban —— mint arra különösen Németországban mu- tatnak rá nagyon nyomatékosan —— nem nélkülöz- hetők a statisztika területét részben elhagyó és in—

kább a gazdaságkutatás becslési eljárások.

problémakörébe tartozó

Mindezen munkakörbt'il igyekeztünk erőnkhöz képest részt vállalni és a magyar gazdasági életet az elmult esztendőben is hasznosan szolgálni.

lntézetiink munkásságának külsőleg is megnyil—

vánuló legfontosabb megnyilatkozása a gazdasági helyzetjelentéseknek közzétételében áll. A háború kitörése előtt évenkint 4 gazdasági helyzetjelentést adtunk ki. A háború kitörése óta sajnos nem tud- juk azt biztosítani, hogy gazdasági helyzetjelenté- seink pontos időközökben jelenjenek meg. Ennek számos oka van. Szerepe van annak, hogy az anyag megszerzése sokkal nagyobb nehézségekkel jár, mint régebben, annak, hogy az Intézetnek rend- kívül sok, a gazdasági helyzetjelentésektől függet—

len feladattal kell megbirkóznia, annak, hogy a jelentések közzététele sajtóellenőrzési szempontból időt vesz igénybe és hosszabb tárgyalásokat tesz szükségessé. 1941. évi jelzéssel három gazdasági helyzetjelentést adtunk közre — igaz, hogy ezek között az utolsó tényleg már csak 1942 legelején hagyta el a sajtót. Idei jelzéssel valószínűleg két jelentésünk fog megjelenni, ezek közül az egyik már úgyszólván készen áll.

Érthető, hogy a háborúra való tekintettel jelen—

téseinkből ki kell hagynunk egyik-másik olyan adatot, amely régebben a jelentéseknek rendszeres tartalmához tartozott. De azt reméljük, hogy jelen—

téseink mostani formájukban is hasznosan hozz—á—

járnlnak a gazdasági helyzetnek megismeréséhez és problémáinak megértéséhez. Különös jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a mai viszonyok köze—

pette, amikor a külföldről való tájékozódás jelen—

tősebb nehézségekbe ütközik, mint a békeidőkben,

a külföldi gazdasági helyzet taglalásának jelenté—

seinkben nagyobb teret biztosítsunk. A most elő—

készítés alatt álló jelentésünkben arra teszünk kísérletet, hogy a külföldi helyzetet ne országon—

kint, hanem proble'macsoportonkint részletezve mu—

tassuk be. Ezt azonban nem kívánjuk állandó gya- korlattá tenni és utóbb ismét vissza fogunk térni a gazdasági helyzetnek országonkinti és piaconkinti tárgyalásához.

Ha jel—entéseinkből egyes adatok hiányoznak is, sikerült ismét azoknak tartalmát más, újabb ada—

tokkal teváhb gazdagítani. Megeiniítendőnek vélem, hogy az alaptőkefelemelésekre, valamint az újonnan alapított részvénytársaságokra vonatkozóan részle- tes statisztikát dolgoztunk ki,

névleges értékekre,

amely nemcsak a hanem a ténylegesen befize—

% 445 _ 1942

tésre került összegekre is kiterjed. Újak még a mezőgazdasági napszámbéreket, a takarmányárak indexszámtát, a mezőgazdasági munkapiae helyzetét szemléltető táblázataink, valamint a gabonaárakra vonatkozó táblázatunk, amely a tengerentúli gabona—

árakon kívül a délkeleteuröpai és balkáni árakat is feltünteti. Atdolgoztuk részvényárfolyam— és fix—

kamatozású árfolyamindexünket, tekintettel arra,

hogy számos értékpapírnak a forgalomban való jelentősége az utolsó évek során megváltozott.

Ugyancsak megváltoztattuk a reprezentatív részvé- nyek alapján számított átlagos renditekre vonat- kozó sorunkat is. A mezőgazdasági üzemanyag—

index átdolgozásának célja az volt, hogy indexünk—

ben a mezőgazdasági lakosság által felhasznált ösz- szes üzemanyagot a felhasználás

megfelelő súllyal megragadjuk.

jelentőségének

Mult közgyűlésünk óta megjelent a 20. számú különkiadványunk. E füzet négy tanulmányt tar- talmaz. Az első kettő 1938/3945; bezárólag Trianoni- Magyarországra vonatkoztatva folytatja a nemzeti jövedelemre és a közgazdaság áruforgalmára vonat- kozó adatsorainkat, amelyeket régebbi kiadványaink csak 1936/37-ig bezárólag közöltek. Természetesen csak a főeredményeket adtuk közre, a részletes adatok csak kéziratosan állnak rendelkezésre, jelle- güket azonban a nemzeti jövedelemre vonatkozó régebbi kiadványaink feltüntetik. A harmadik ta—

nulmány megkísérelte az agrárolló kérdésének el- m—életi összefüggéseit, valamint azt tisztázni, hogy mik az agrárollóra vonatkozó különféle lehetséges számítási múdozatoknak számszerű következmé—

nyei. Végül a negyedik tanulmány a mezőgazdaság átállításának kérdésével foglalkozik és azt igyek—

szik tisztázni, minő értéktöbbletet teremtene az állatállomány fokozása.

lntézetünknek sok más kiadványa is volt. így az IFOR felkérésére idén is jelentést készítettünk a kézművesipar 1940/41. évi konjunktim'tlis helyze—

téről, ami a nevezett intézmény az év elején kiadott , Vlll. évi jelentésében jelent meg és amelyet utóbb különlenyotnatként tagjaink és előfizetőink rendel- kezésére bocsátottunk. A magyarországi és külföldi idegenforgalom alakulásáról 1941-ben 3 jelentést adtunk ki sokszorosított formában és bocsátottunk az idegenforgalom kérdései iránt érdeklődőknek, valamint a sajtónak rendelkezésére, amely a jelen—

téseknek tartalmáról bő kivonatokban emlékezett meg. A sertéstenyésztésre és sertéshizlaltásra vonat—

kozóan, miként a multban, az elmult évben is, a

M. kir. Földmivelésügyi Minisztérium rendszeresen készítettünk jelentéseket.

takarmányhelyzetére vonatkozó tanulmányunkat 1941 őszén takarmánymérlegben foglaltuk össze.

Megemlítésre érdemes, hogy a terveink és mód—

számára Az ország

szereink szerint immár öt év óta a M. kir.

Földmívelésügyi Minisztérium által közremüködé—

28

7. szánt

—— 446 —— 1942

sünk mellett rendszeresen készitett ú. n. ponderált reprezentatív sertósstatisztika eredményeinek ellen- őrzésére idén mód nyílott, a M. kir. Központi Sta- tisztikai Hivatal ugyanarra a napra vonatkozó álta- lános állatösszeírásának eredményei alapján. Az általunk kidolgozott eljárást igazolja, hogy a pon—

derált reprezentatív statisztika és az általános össze- írás eredményei között mindössze 3'6%—os különb- ség mutatkozott.

lntézetünk ezidőszerint — jórészt csere útján

— 200 külföldi és 120 magyarországi szaklapot kap. Ezek tartalmát rendszeresen feldolgozzuk.

A magyar szempontból nagyobb érdeklődésre szá- mot tartó híreket és cikkeket kivonatoljuk. Ezek- nek egy része a Magyar Nemzeti Bank közgazda—

sági tanulmányi és statisztikai osztálya által ki-

adott ,,Közgazdasági Irodalmi Szemlé"-ben jelenik

meg, másik részét pedig az egyes gazdasági minisz—

tériumok ügyköre szerinti feldolgozásban korlátolt példányszámban sokszorosítva az egyes szakminisz- tériumok rendelkezésére bocsátjuk. A vonatkozó csoportosítás ezidőszerint a következő: közellátási, árszabályozási, földmívelésügyi, pénzügyi, köz—

egészségügyi és idegenforgalmi vonatkozású hírek.

A napokban kaptunk megbízást arra, hogy az ipar—

ügyi vonatkozású híreket is külön sajtószemlében dolgozzuk fel. Sajtószemléink lényegbevágóan kii—

lönböznek más intézmények sajtószemléitől, mert mi elsősorban folyóirateikkeket, valamint a napi- lapoknak tanulmány jellegű, tehát hosszabb terje—

delmű cikkeit kivonatoljuk.

Megemlítendőnek véljük, hogy egy nagyipari vállalat tervbevett megalakulása előtt, az alapítás—

sal foglalkozó érdekeltség számára a várható üzleti lehetőségeket, nyersanyagellátási helyzetet, stb. tár—

gyaló nagyobbszabású tanulmányt készítettünk és abban a legmegfelelőbb telephely kérdésére is ki—

terjeszkedtiink.

A fontos kérdéseket tárgyaló kisebb memoran—

dumaink és jelentéseink száma az elmult évben rendkívül nagy volt. Ezek közül a legtöbb a jöve- delemmegoszlás és az áralakulás kérdéseivel fog- lalkozott. így kísérletet tettünk a mezőgazdasági munkásság létfenntartási költségeit figyelembe vevő indexszámnak a szerkesztésére. A vidékre érvényes létfenntartási indexszámítással is foglalkoztunk, ilymódon iparcikkekkel is kiegészítve 135 vidéki helységre vonatkozó élelmiszerkosárszámításunkat.

A Magyar Pszichológiai Társaság Gyakorlati Lélektani Szakosztálya által rendezett két piac- és reklámkutatási tanfolyam megszervezésében részt—

vettünk és azokon mind a bevezető előadást, mind

a piackutatás statisztikai módszereit ismertető elő—

adást, végül az eredmények hasznosításáról szóló előadást is Intézetiink igazgatója tartotta meg.

A rendelkezésünkre álló külföldi anyag hasz—

nosabb kezelésére a külföldi gazdasági dokumen-

tációs intézmények mintájára szervezett anyaggyüj- teményt igyekszünk megszervezni, amely kiterjesz—

kedik minden magyar szempontból fontosnak látszó anyagra, kivéve a vámkérdéseket, tekintettel arra, hogy azokat ilyen szempontból a Magyar Vámpoli- tikai Központ kiválóan nyilvántartja. A más jellegű közgazdasági híranyag dokumentációs alapon tör- ténő kezelése azonban Magyarországon mindeddig hiányzott, noha eredményesen működő közgazda—

sági archivum a Budapesti Kereskedelmi és Ipar—

kamarában már két évtizedes multra tekint vissza.

így azt hisszük, hogy egy ilyen osztálynak meg—

szervezésével a magyar gazdasági élet számára hasznos szolgálatot teszünk. E dokumentációs anyagnak egyik részlete, a külföldi áradatokra VOA natkozó, már többé-kevésbbé meg is van szervezve.

A rendelkezésünkre álló forrásokból megállapítható külföldi árakat részben kartot—ékszerűen, részben táblázatos formában tartjuk nyilván. A más jellegű híranyagnak dokumentációs kezelését a nemzetközi tizedes klasszifikációs rendszer alapján kívánjuk gyűjteni és feldolgozni. Az előkészítések befejeződ—

tek és a munka is már megkezdődött. Azt remél- jük, hogy ennek hasznossága már egy esztendő alatt is be fog bizonyulni.

A Magyar Rádióban munkatársaink idén is tartottak a magyar gazdasági kérdéseket tárgyaló előadásokat, sőt ezek egyikét, amely a Magyar- országon az utóbbi években kitermelt újabb ipar- cikkeket és azoknak kiviteli lehetőségeit tárgyalta, a rádió Észak-, illetőleg llélamerika felé irányitott rövidhullámú műsorába is beiktatta —— igaz, még 1941 nyarán.

Szabadjon Intézetünknek egyes belsö kérdéseire is rátérniink: lntézetiink egyik munkatársát, Szent- királyi Miklós dr-t, a m. kir. földmívelésiigyi mi- niszter az Országos Gazdasági Munkabérmegállapitó Bizottság mellé szervezett Munkabérelemző Szak- bizottság tagjává nevezte ki. li minőségében tanul- mányt készített a napszámosok munkabérbelyze—

téről.

A m. kir; vallás— és köoktatásiigyi miniszter munkatársunkat, Ilajpál Gyulát, aki már az 1940/41.

tanévben is belföldi kutatási Ösztöndíj élvezetében állt, az 1941/42. évre is belföldi kutatási ösztöndíj- ban részesítette.

Miként az elmult esztendőkben, úgy a folyó tanévben is foglalkoztunk egyetemi hallgatóknak képzésével. A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudo—

mányegyetem jog— és államtudományi kara idén is engedélyt adott lntézetiink igazgatójának arra, hogy praktikum jellegű előadásait az lntézetlmn tartsa meg. Néhány egyetemi hallgató pedig szabad idej—ében rendszeresen bejár az Intézetbe. Köteles- ségiinknek érezzük, hogy ezeket a gazdaságstatisz- tikai munkálatok módszereivel behatóan megismer—

tessük.

7 . szám

Az egyetemi hallgatókkal való kapcsolataink kimélyítését szolgálja, hogy az 1942/43. tanévre pályadíjat tűztünk ki a Pázmány Péter Tudomány- egyetem jog— és államtudományi karának hallgatói és egy másikat a Ferenc József Tudományegyetem jog— és államtudományi, illetve közgazdaságtudo- mányi karának hallgatói számára. Mindkét pálya- díj egyaránt 200—200 pengő összegű. A Pázmány Péter Tudományegyetemen kiírásra kerülő pályadíj tétele: A mult századbeli magyarországi és külföldi gazdasági fejlődés összehasonlitása, mig a Ferenc József Tudományegyetemen kiírásra kerülő pálya- dij tétele: Miért alakultak Magyarországon kezdet- ben altruista pénzintézetek, amikor a külföldön ugyanakkor a pénzintézetek már kapitalista alapon működtek és milyen okokból alakultak át a ma- gyarországi altruista alapon működő pénzintézetek kapitalista vállalatokká. Pályázati feltételeinkben felajánlottuk, hogy a pályázni óhajtó diákoknak intézetünk készségesen szolgál útmutatással. A pályadíjak odaítélésére azonban a szóbanforgó egyetemek professzorait kértük fel.

E helyt említjük meg, hogy az 1941. évi köz- gyűlésünkön elfogadott alapszab'ályainkat a m. kir.

belügyminiszter úr 1942. évi január hó 15-én kelt 268.533/1941IVII. b. számú rendeletével jóváhagyta.

Tervbevett munkálatainkról beszámoltunk inté- 30-án tartott ülésén és e bizottságunknak jóváhagyását, valamint tanácsait kértük ki. A fontosabb ilyen munkálatok a következők:

a) Az 1939/40. és az 1940/41. évre vonatkozó nemzeti jövedelemszámitás előkészítés alatt áll. Az Intézet azon fáradozik, hogy a számítás eredmé—

nyeit a trianoni országterületre és a visszatért or- szágterületekre elkülönítve tudja megadni.

zetünk munkabizottságának 1942 március

b) Ugyanez a szempont érvényesül ezidőszerint az ipari termelés nagyságát jelző ú. n. termelési

indexszám átszámítására vonatkozóan, ami szintén

' előkészítés alatt áll.

e) Előkészítés alatt áll a 21. számú külőnkiad—

vány, amely három részből fog állani. Az egyik rész a középosztályhoz tartozó tisztviselők létfenntartási költségeinek alakulására vonatkozóan közöl mód—

szertani tanulmányt. A vonatkozó tanulmány mód—

szertani újításokat is tartalmaz. A másik rész a mezőgazdasági munkások létfenntartási költségei- nek alakulására vonatkozóan dolgozza ki egy index- számnak tervezetét. A harmadik rész az áralakulás kérdéseivel fog foglalkozni.

d) Több kiilönkiadványt tervezünk. Az egyik Magyarország gazdasági leírását adná egész rövid áttekintésben és ennek során a fejlődés alapvető problémáira is rámutatnánk. Erről már mult köz- gyűlésünkön is megemlékeztünk és bízunk abban, hogy ez a tanulmány most már rövidesen elk—észül.

Egy másik tervbevett különkiadvány a foglal—

———447——

1942

kozások utánpótlásának kérdését tárgyalná, figye- lemmel a különböző foglalkozási ágakban jelent- kező és várható szükségletre és a felnövő generá- cióknak számarányára.

Azt reméljük, hogy Farkas Arpád kolozsvári gazdasági akadémiai tanárnak több tanulmányát is mi fogjuk kiadhatni. Nevezettel ugyanis kooperá-

ciót létesítettünk, amelynek során 6 a következő

problémák kidolgozására vállalkozott:

a) Magyarország talajerőmérlege.

b) A termelés regionális megoszlása.

c) A gyapjútermelés csökkenésének okai.

Az e tanulmányok előkészítéséhez szükséges statisztikai anyagot intézetünk állítja össze. E ta- nulmányok közül az

készült.

elsőként említett már el—

Intézetünk egy munkatársa az adóstatisztika reformjával foglalkozik már hosszabb ideje és ta- nulmánya szépen halad előre.

Ezekben ismertettük nagyjából az lntézetiink munkásságával kapcsolatos fontosabb terveket.

Ezeknek végrehajtásához kérjük a Közgyűlés hozzá—

járulását."

Az Intézet igazgatója végül őszinte köszönetet

mondott mindazoknak, akik az Intézet munkássá-

gát az elmult év során tanácsadással, valamint er- kölesileg és anyagilag támogatták. Elsősorban rend- kívüli hálával emlékezett meg az Intézet elnökének mindenre kiterjedő gondosságáról és az Intézet iránt mutatott nagy jóindulatáról és szeretetéről.

Hálásan emlékezett meg Bárányos Károly állam—

titkárról, aki az elmult esztendőben a kormány fel—

kérésére az Intézettel kapcsolatban a fater szere- pére vállalkozott, aminek a háborús helyzet köze- pette, gazdaságstatisztikai adatok felhasználása te- kintet—ében rendkívüli jelentősége van. Nagy köszö- net illeti a munkabizottság valamennyi tagját, akik szakértő tanácsaikkal hozzájárultak az Intézet munkairányának megszabásához. Közülük Judik József és Szigeti Gyula szívesek voltak arra is vál—

lalkozni, hogy az Intézet kiadványait közzétételük előtt abból a szempontból áttanulmányozzák, meg- felelnek—e azok a mai viszonyok előírta szükséges—

ségeknek. Nagy hála illeti az alelnököt, vitéz Gyu- lay Tibort, az Intézet fejlesztése szükségességének megértéséért, mert csak ez tette lehetővé a keretek tágítását, :a helyiségeknek kibővítését.

Külön köszönettel emlékezett meg arról a támogatásról, amelyet az Intézet, mint megalaku—

lása óta mindenkor, az elmult évben is a Magyar Nemzeti Bank részéről élvezett. Nagy köszönet illeti meg a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalt, ennek minden funkcionáriusát és tisztviselőjét, akik az Intézet munkásságát a legnagyobb megértéssel moz—

dították elő. Köszönet illeti a Budapesti Kereske- delmi és Iparkamarát és a magyar gazdasági élet

28*

7. szám

tényezőit részben azért, hogy anyagi támogatásuk- kal az Intézet munkásságát lehetővé tették, más- részt azért, hogy munkásságát adatszolgáltatások- kal és információkkal messzemenően támogatták.

Köszönet illeti a sajtót is, hogy az Intézet munká—

ját megértő kritikával ismertette és ezzel hozzá- járult ahhoz, hogy Intézetünk tevékenysége mind szélesebb körben ismertté váljék. S végül őszinte köszönet illeti az Intézet munkatársait, akik fá—

radságot nem ismerő munkával, az Intézet eszmei céljainak tudatától áthatva kötelességüket minden- kor híven teljesítették.

Baranyai Lipót elnök: ,,Az elhangzott évi jelen' tést valóban nyugodt lelkiismerettel bocsátom a 1.

Közgyűlés döntése alá. Újabb bizonysága ez a je—

lentés annak, hogy ez a mi Gazdaságkutató Intéze—

tünk, amelyet annyi érdeklődéssel és szeretettel

méltóztatnak körülv'enni, az elmult esztendőben

hiánytalanul betöltötte azt a hivatást, amelyet ala—

pítói 13 esztendővel ezelőtt eléje tűztek. Magához

a jelentéshez nekem hozzáfűzni valóm nincs, nem

is lehet, mert a jelentés hézagtalan, teljes áttekin—

tést adott nemcsak arról a munkáról, amelyet az Intézet az elmult esztendőben végzett, hanem arról

a programról és azokról a konkrét célokról is,

amelyeknek ebben az esztendőben munkásságát szentelni szándékozik. Ennek folytán még csak azt kérem, méltóztassanak nekem megengedni, hogy valamennyiünk nevében köszönetet mondjunk Varga Istvánnak azért a mindenre kiterjedő éber figyelemért, amellyel a magyar gazdasági élet folya- matának minden új momentumát megragadta, azt az Intézetben feldolgozta és szakértői puhlikumunk elvé tárta. Az ő és munkatársai széleskörű elméleti

tudásának és a tapasztalat által megedzett gyakor- lati érzékének köszönhetjük, hogy a Magyar Gaz—

daságkutató Intézetből olyan intézmény lett, amelyre a mai nehéz időkben nyugodtan támasz—

kodhatik mindenki, aki gazdasági politikánk vitelé—

ben részt—vesz. Amikor az Intézet igazgatójának

———448——

valamennyiünk köszönetét tolmácsolom, kérem őt "

még arra, hogy a közgyűlés elismerését és teljes megelégedését munkatársainak tolmácsolni szíves;

kedjék."

Navratil Ákos egyetemi ny. r. tanár: ,,Azt hiszem, hogy mindnyájunk bensőséges, meleg érzését fejezem ki, amikor pár szóra enge—

delmet kérek. Teszem ezt azért, mert munkaf

köröm eléggé közel áll ahhoz a munkához, amely; , nek gyönyörű egy évi termését itt Varga István bemutatta és elég távol állok viszont a Gazdaság kutató Intézettől ahhoz, hogy azt a javaslatot, ame- lyet most tenni vagyok bátor, megtehessem. Arra kérem a közgyűlés tagjait, hogy velem együtt adja—

nak kifejezést mélyen érzett köszönetünknek, első-

sorban ,a mi kedves elnökünk iránt azért, hogy

amellett a rendkívül nagy munka mellett, amelyet ezekben az igazán nagyon nehéz időkben az ország, javára oly eredményesen fejt ki, ideje jut ahhoz, hogy ilyen lelkesen karolja fel'ezt a nemes intéz- ményt. Annak az irányításnak, amelyet az Intézet neki köszön, még a tudományban is nagyon ma- radandó emléke lesz. A köszöneteknek áradatát hallottuk, most már rajtunk a sor, hogy ebbe bele- kapcsolódjunk és kifejezzük köszönetünket az In—

tézet igazgatója és az ő nagyon érdemes vezérkara iránt. Teszem ezt annál szívesebben, mert hiszen azoknak nagy része éppen abból az iskolából ke- rült ki, amelynek én voltam kezdő tanítója. A jó

Isten

váhbra is."

áldja meg őket ebben a munkában to-

Baranyaí Lipót elnök: ,,Az elhangzott elisme- rés intézetünket minden bizonnyal arra fogja ösz—

tökélni, hogy erőit még nagyobb igyekezettel és buzgalommal feszítse neki a jövő feladatainak."

Ezt követőleg a közgyűlés elfogadta az évi je- lentési, jóváhagyta az ]94t. évi

és az 19—12. évi költségvetést.

zárszámadásokat

1942 ; t,!