A csehszlovák egységes társadalmi–gazdasági információ-rendszer

(1)

A CSEHSZLOVÁK EGYSÉGES TÁRSADALMI—GAZDASÁGI lNFORMÁClÓ-RENDSZER*

V. BlKSADSKl

A Csehszlovákiában működő egységes. társadalmi—gazdasági információ—rend—

szer az országban 1946 óta végbement integrációs folyamat eredménye. Jogi szem—

pontból a társadalmi—gazdasági információk egységes rendszeréről szóló 21/1971.

Szv. sz. törvény szabályozza. Ide tartozik a társadalmi—gazdasági tömegjelenségek területéről származó összes információ. Ez alapvetően a következő területeket jelenti: könyvvitel, költségvetés. kalkuláció. statisztika és operatív számvitel. A társa—

dalmi—gazdasági információ-rendszer mellett létezik a tervezéshez és az állami költ—

ségvetés összeállításához szükséges. valamint a tudományos. műszaki és gazdasági információk rendszere. Az irányítási szervek minden szinten az említett rendszerek alapján hoznak létre az irányítás konkrét szükségletei számára célszerű informá—

ció-rendszereket.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal hatáskörébe a társadalmi—gazdasági infor- máció—rendszer módszertani irányítása tartozik.

Az információ-rendszerek között lényegileg módszertani és technikai integ- ráció megy végbe. Az információ-rendszereik a rendszerelmélet alapelveire támasz- kodva jönnek létre. Kifejlesztésük programja szoros kapcsolatban van az auto—ma- tizált irányítási rendszerek létrehozásával. Ez az információ-rendszer a megismerés és az irányítás céljaira szükséges információk közötti különbségen alapszik. A tár- sadalmi—gazdasági információ-rendszert csak a megismerés céljára szolgáló tö—

meges információk alkotják. Ennél az .,információ" szónak az alapjelentését veszik figyelembe, úgy mint ,.közlést". mint a tudás terjesztését. ilyen értelemben a szó azo—

kat az információkat és egyes adatokat. azok sokaságait és elemzéseiket jelenti.

amelyek a gazdaság állapotára és fejlődésére. a társadalomra és annak feílődési törvényszerűségeire, tendenciáira vonatkoznak.

A társadalmi—gazdasági információ-rendszert a népgazdaság valamennyi ága- zatából és a társadalmi élet minden területéről származó információk alkotják. és tartalmazza ezeknek az információknak a forrásait is. '

A társadalmi—gazdasági információ-rendszer'hez az információk két köre tartozik.

Az első kör az, amit szervezeti információ-rendszernek nevezünk, és azokat az információkat tartalmazza, amelyek az egyes szocialista és más szervezetekben jön- nek létre. A második körhöz azok az információk tartoznak, amelyeket a statisztikai

' ,.Az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezése — a statisztikai adatgyűjtés általános korszerűsítése" címmel 1977. április 19. és 22. között Budapesten rendezett KGST tudományos szemináriumon megvitatott előadás.

(2)

BlKSADSKl: A CSEHSZLOVÁK INFORMÁCIÓ—RENDSZER 1007

felvételek, a szervezetek és a lakosság csoportjainak tanulmányozása útján ka- punk.

A szervezeti információ-rendszerbe a következők tartoznak:

a) gazdasági eszközök (azok forrásai), valamint a gazdasági eredmények (a könyv—

vitelből származó információk) állapotának és mozgásának rendszeres és megbízható tanul- mányozásábál és értékeléséből nyert információk;

b) a szervezeteken belüli gazdálkodási tevékenység mérésére, értékelésére és ellenőr- zésére szolgáló információk (a költségvetések köréből származó információk);

c) az árak egyes elemeinek kiszámításával és becslésével és azok fejlődésének tanul- mányozásávai nyert információk (az árvetések köréből származó információk);

d) a társadalmi—gazdasági tömegjelenségek állapotáról és fejlődéséről a statisztikai módszerek segítségével a szervezetekben nyert információk (a statisztika köréből származó információk);

e) a társadalmi—gazdasági jelenségekről nyert operatív adatok (az operatív számvitel területéről származó információk);

f) sajátos szervezési nyilvántartások — törzskönyvek és jegyzékek — útján nyert vagy egyéb társadalmi—gazdasági jellegű információk.

A fentiekből kiindulva az új információ—rendszer a továbbfejlesztés lehetőségé—

vel rendelkező, nyílt modellt jelent. E rendszer egyes elemei a továbbfejlesztési el—

képzeléseknek megfelelően egybekapcsolódhatnak vagy meg is szünhetnek.

Azok az információk, amelyeket a szervezetekről vagy a népesség csoportjairól statisztikai felvétel útján nyerünk társadalmi—gazdasági jelenségekről szóló infor- mációk, amelyeknek forrásai a beszámolójelentés. a speciális vizsgálatok. az össze- írások és a népszámlálások, az adatfelvételek, a kérdőíves és monografikus vizs- gálatok.

A statisztikai felvétel fogalmát. amely az összes említett formát tartalmazza, úgy is meghatározhatjuk, hogy azon társadalmi—gazdasági tömegjelenségek meg- ismerése céljára szükséges bármilyen mennyiségi és minőségi adatok beszerzését értjük.

Tekintettel arra, hogy a társadalmi—gazdasági információ-rendszer a gazdasági és a társadalmi élet minden területét érinti. a Csehszlovákiában levő összes szervek és szervezetek aktívan vagy passzívan részt vesznek benne. Aktívan olyan értelem—

ben, hogy ennek a rendszernek néhány területét közvetlenül vagy közvetve irányít- ják. passzívan olyan értelemben, hogy a megfelelő társadalmi-gazdasági jelen- ségekre vonatkozóan információforrást jelentenek. Ebben a vonatkozásban a rendszerbe beletartoznak nemcsak a szervezetek, hanem a fizikai személyek is.

irányító (aktív) tevékenységet gyakorol a társadalmi—gazdasági információ-rend—

szerben a szentek két csoportja:

a) az állami statisztika speciális szervei, melyek a társadalmi—gazdasági információ- rendszer területén a tevékenységet mint saját alapvető munkájukat végzik:

b) egyéb szervek, amelyek azzal vesznek részt a társadalmi—gazdasági információ—

rendszer egyes területeinek tevékenységében, hogy saját működésük kereté—ben biztosítják a rendszernek az idézett törvényben meghatározott adatszükségletét.

Ami az államigazgatási szervek speciális tevékenységét illeti. alá kell húznunk a következőket:

a) az állami statisztikai szervek, vagyis a Szövetségi Statisztikai Hivatal, a köztársasági központi és területi statisztikai szervek a szervezeti információ-rendszer következő területein végeznek tevékenységet: statisztika, operatív számvitel és a speciális szervezeti számvitelből.

törzskönyvekből, jegyzékekbői adódó, továbbá a szervezetek vagy egyes fizikai személyek csoportjaira vonatkozóan a statisztikai felvétel és vizsgálat módszereivel nyert információk

területén;

(3)

1008 V. BIKSADSKI

b) a Szövetségi Pénzügyminisztérium az információ-rendszerben a következő területeken folytat tevékenységet: könyvvitel, költségvetések, kalkulációk, számviteli beszámolók (ezeket a tevékenységeket a Szövetségi Statisztikai Hivatallal összhangban végzi).

A 21/1971. Szv. sz. törvény alapján az állami statisztikai szervek összefoglaló

elnevezésen a következőket értjük:

a) a Szövetségi Statisztikai Hivatal,

b) a köztársaságok központi statisztikai szervei: a Cseh Statisztikai Hivatal és a Szlovák Statisztikai Hivatal,

c) a köztársasági területi szervek —- a Cseh Statisztikai Hivatal és a Szlovák Statisztikai Hivatal területi statisztikai igazgatóságai és járási (városi) felügyelőségei.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal Csehszlovákia központi államigazgatási szerve. Tevékenysége a következőkből áll:

a) tanulmányozza és statisztikailag feldolgozza a gazdaság fejlődéséről és állapotáról.

a társadalom életszínvonaláról és fejlődéséről nyert társadalmi—gazdasági információkat. és egységes információ-rendszert fejleszt ki, amely megfelel mind Csehszlovákia, mind pedig a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság objektív szükségletei—

nek ;

b) megszervezi a társadalmi—gazdasági információk létrehozásának és átadásának altalanos folyamatat az egesz orszagra kiterjedő méretekben, és megszervezi a technikai eszközök racionális kihasználását;

c) biztosítja az azonos társadalmi—gazdasági jelenségekre vonatkozó információk ösz- szehasonlithatóságát az egész országban.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal fő feladata az egységes társadalmi—gazdasági

információ-rendszer területén a módszertan kidolgozása az egész ország számára és a koordináció biztosítása annak alkalmazásánál. A könyvviteli beszámoló mód—

szertana területén a Szövetségi Pénzügyminisztériummal egyetértésben jár el. A törvényi felhatalmazás alapján kiadja a szükséges végrehajtási utasításokat. Továb—

bá koordinálja és összesíti a szervezetek operatív számvitelét, az elsődleges és fo- lyamatos feljegyzéseket a szervezetek információs rendszerében. és meghatározza az operatív számvitel azon mutatóinak körét. amelyeket mint alapadatokat a szervezetekben a statisztikai felvétel számára vezetni kell. Meghatározza a törzslapok.

jegyzékek és a nyilvántartás egységes vezetésének metodikáját. és a köztársasági statisztikai és más illetékes szervekkel együttműködve eldönti a népesség. a házak és lakások számbavételének módját. A könyvviteli beszámolás kivételével meghatá- rozza az adatszolgáltató egységektől és más szervektől származó információk be- érkezésének módját, formáját és határidejét. Egyes esetekben felhatalmaz más központi szerveket arra, hogy az egységes társadalmi—gazdasági információ-rend—

szert saját tevékenységükre vonatkozóan kidolgozzák. A szükségesnek megfele—

lően a csehszlovák kormány és a központi állami szervek részére adatokat és elem- zéseket szolgáltat. A központ a köztársasági statisztikai hivatalokkal egyetértésben egységes alapelveket állapít meg a területi statisztikai szervek, megszervezésére! vo—

natkozóan, az információk pontosságának és hitelességének ellenőrzésére meg—

határozza az idősorok vezetésének alapelveit az egész országra vonatkozóan és át- számításuk módszertanát. Kidolgozza a társadalmi—gad—asági osztályozások és osz- tályozók egységes rendszerét, és bevezeti azokat. Biztosítja az információkat a nem- zetközi szervezetek számára. és együttműködik velük a statisztikai kérdések megol- dásában. különösen a nemzetközi módszertani javaslatok egységesítésében.

A KGST-tagországokban, elsősorban a Szovjetunióban és Csehszlovákiában új, tökéletesebb irányítási módszereket dolgoznak ki. Ezek a törekvések automatizált

irányítási rendszerekben (AlR) realizálódnak, amelyek kidolgozása a modern gazda-

(4)

A CSEHSZLOVAK INFORMÁCIÓ-RENDSZER 1009

ságmatematikai és számítástechnikai módszerek intenzívebb felhasználásán alapszik. Ez megköveteli mind az irányítási mód-szerek, mind pedig az információforrá-

sok, vagyis az információ-rendszerek továbbfejlesztését. Ez egyrészről a formalizált

irányítási módok algoritmizálásóhoz és automatizálásához, másrészről az informá- ció-rendszerek kölcsönös kapcsolatának és összehasonlíthatóságának elmélyülésé-

hez és azok ún. külső és belső integrációjához vezet.

A csehszlovák kormány 1973. évi 20. számú határozatával elfogadta az infor- máció-rendszerek tökéletesítésének, racionalizálásának és integrálásának állami programját, és meghatározta e program megvalósításának alapelveit.

Az integrációs erőfeszítések alkotórészei a rendszerjellegű megoldásokkal és a rendszerek leírásával kapcsolatos kísérletek. Ilyen bonyolult feladatok megoldásá- nál, mint amilyen a belső és külső integráció problémája. nem szabad a hagyomá- nyos módszerekre szorítkozni. Fel kell használni a rendszerszemléletű megközelítést.

Rendszerszemléletű megközelítések alkalmazását a csehszlovák statisztikában a Szövetségi Statisztikai Hivatal kezdte el a társadalmi—gazdasági információ- rendszerek olyan összetevőinek megismerése érdekében folytatott kísérleteiben, mint:

a) az elemek sokasága,

b) az elemek közötti kapcsolatok sokasága, c) a környezettel való kapcsolatok sokasága.

A statisztikai információ—rendszert mint egészet fel lehet osztani néhány rész- alrendszerre, amelyek kölcsönös kapcsolatban vannak egymással. Jelenleg a statisztikai információ-rendszer alapvető alrendszereinek tartjuk a következőket:

a) tartalmi alrendszer, amely meghatározza az információk tárgyi tartalmát, leírását, az egyes információknak a tartalmát és méreteit (ebbe a problémakörbe tartoznak az egy—

séges osztályozások kérdései, a nómenklatúrák, az osztályozók, amelyek az egész rendszer integrátorainak szerepét töltik be, valamint a mutatók és kölcsönös kapcsolataik tartalma egységes módszertani meghatározásának kérdései):

b) technikai—feldolgozási alrendszer, amely azokat a problémákat tartalmazza, amelyek az információk gyűjtésével, azok hordozóival, az információátadással, -tárolással, az információk számítástechnikai feldolgozásának eszközeivel és módszereivel, az információk ellenőrzésével és az egyes felhasználók között — azok társadalmi munkamegosztási sajátos- ságaiból adódó és a népgazdaság irányításában betöltött helyük által meghatározott szük- ségleteitől és feladataitól függően — történő differenciált elosztásával kapcsolatosak:

c) szervezeti alrendszer, amely a társadalmi—gazdasági információ-rendszer szervezeti helyeit érinti, s amely meghatározza azok hatáskörét, felelősségét, működését, egymás közti

kapcsolataikat stb.;

d) jogszabályal'kotási alrendszer, amely tartalmazza azon jogi normák rendszerét, ame- lyekl meghatározzák és szabályozzák a fent említett alrendszereket és azok kölcsönös kap- cso atait.

A társadalmi—gazdasági információ—rendszer részletes elemzése megmutatja, hogy ez a rendszer nagyon bonyolult, szerteágazó bel—ső kapcsolatokkal rendelkező,

hierarchikusan rendeződött rendszer. Ebben a rendszerben meg lehet állapítani

néhány egymással kölcsönösen összefonódott hierarchikus alrendszert. A társa—

dalmi—gazdasági információ-rendszert általában úgy határozhatjuk meg, mint bonyolult multihierarchikus rendszert. Ebből következik annak szükségessége, hogy megfelelő eszközöket hozzunk létre ezek irányítására és vezetésére.

A társadalmi—gazdasági információ-rendszer tartalmi alrendszerének rendszer- szemléletű megközelítése például az egész információ—rendszer olyan különálló mutatókra történő szétbontásához vezet, amelyek a leírás alacsonyabb hierarchia- szintjein önálló információs jellemzőkre bomlanak (adatok, statisztikai ismérvek

5 Statisztikai Szemle

(5)

1010

v. BiKSADSKi

stb.). Az információs jellemző és annak nagysága ily módon az egész rendszer tar—

talmi (szemantikai) alrendszere leírásának alapvető elemévé válik. Ennél tekintetbe

kell venni, hogy az információs jellemzők gyakran azoknak a bázis- (alapvető) jel—

lemzőknek a kölcsönös viszonyában rejlenek, amelyek nélkül a rendszer nem képes működni, és azoknak a termelési jellemzőknek a viszonyában. amelyek közvetlenül vagy közvetve a bázisjellemzők segítségével határozhatók meg. Az információs jel—

lemzők közti közvetlen viszony lehet mennyiségi vagy minőségi. Az információs jel—

lemzők közti mennyiségi viszony leírására felhasználhatók matematikai képletek. Az—

információs jellemzők közti minőségi viszonynak -— mint általában — logikai jellege

van. és ezért azok kifejezhetők a meghatározottságok táblázatának vagy a dönté-si táblázatoknak különböző értékeivel. Ily módon történik a kapcsolatok meghatáro—

zása a mutatók szintjén. A társadalmi—gazdasági információ—rendszer ily módon meghatározott tartalma a mutatók szintjén megfelel a második transzformáció utáni helyzetnek (jelenség—. fogalommutató). A mutatószám-rendszer összekapcsolása a fogalomrendszerrel — vagyis a második transzformáció összekapcsolása az első transzformációval — a mutatók azon különböző osztályozásai segítségével történik, amelyek ezeknek az első transzformáció fogalmaihoz való hozzákapcsolását bizto!- sítják. Úgy véljük, hogy ennek a hozzá—kapcsolásnak az elemzése kívül esik a sta—

tisztikai módszereken és a statisztikai módszertanon, és más társadalmi—gazdasági tudományos diszciplínák tárgyát képezi.

A társadalmi—gazdasági információ tartalmi oldalának a fent említett megkö-

zelítéséből adódik a társadalmi—gazdasági információ-rendszer technikai—feldol-

gozási alrendszerének az a feladata, hogy biztosítsa a tulajdonképpeni klasszikus adatfeldolgozás mellett az információ-rendszerről szóló információk feldolgozását is.

és adódik annak szükségessége. hogy létrehozza az eszközöket e metarendszer szin—

tézisének és működésének elemzésére.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal élén a Hivatal elnöke áll. Az irányítás alap—

vető szervezeti egységei az osztályok, amelyek létrehozása a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnökének hatáskörébe tartozik. Az osztályok a tárgyi problémakörök elvei- nek megfelelően szerveződnek, és feloszthatók összevont osztályokra (például az elemzések és információk, az általános módszertani kérdések osztálya). probléma- orientált osztályokra (például állóeszközök. beruházások főosztálya. munkaügyi sta—

tisztikai főosztály) és ágazati osztályokra (például ipari. mezőgazdasági, közleke- dési stb. statisztikai osztály). Ezeken az osztályokon kívül vannak kisegítő osztályok és más szervezeti egységek. amelyek kisegítő munkákat biztosítanak a statisztikai szolgálat részére (személyzeti, munka. pénzügyi—gazdasági osztály). Az osztályok alosztályokra oszlanak. az alosztályokon belül pedig csoportok (szekciók) működ- nek. A csoportokat az osztály szükségleteiből kiindulva a megfelelő osztály vezetője (igazgatója) hozza létre.

A Szövetségi Statisztikai Hivatalnak alárendelt célszervezetek a következők:

Társadalmi—Gazdasági Információk Tudományos Kutató lntézete. Számítástechnikai Tudományos Kutató Központ, a Központi Adatbank és a Közvélemény—kutató Ka—

binet. E szervek tevékenységéről és rendeltetéséről a továbbiakban lesz szó.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke tevékenységének végrehajtása érde-

kében belső és külső tanácsadó szerveket hoz létre. A belső tanácsadói szervekhez

tartozik az elnöki kollégium, amelynek kijelölt dolgozók a tagjai. A kollégium a Hi-

vatal fő módszertani és elemzési kérdéseivel foglalkozik.

Külső tanácsadó szervként működik a Szövetségi Statisztikai Hivatal mellett a Szövetségi Statisztikai Tanács. A tanács elnöke a Szövetségi Statisztikai Hivatal el- nöke, akit a Szövetségi Statisztikai Hivatal alelnöke helyettesít. A Szövetségi Sta—

(6)

A CSEHSZLOVAK INFORMÁCIÓ-REN DSZER' 101 1

tisztikai Tanács tagjai a köztársasági statisztikai hivatalok elnökei. A Szövetségi Statisztikai Tanács többi tagját a csehszlovák kormány nevezi ki, és hívja meg a központi szervek, az államigazgatási szervek és információs egységek elnökei és a társadalmi—gazdasági információk területén működő szakemberek és tudományos dolgozóik közül. A Szövetségi Statisztikai Tanács sajátos típusú tanácsadó szerv an—

nak következtében. hogy tagjainak összetétele és tevékenysége a konfrontáció alapelvéből indul ki. A tanácsban az állami irányítás központi szervei által be- nyújtott statisztikai adatfelvételi igények ütköznek azokkal a kötelezettségekkel, amelyek ezekből az információt szolgáltató egységek, vagyis azon szervezetek és személyek számára következnek, amelyek a statisztikai megfigyelés céljára infor- mációkat szolgáltatnak. A statisztikai tanács tagjainak száma nem haladja meg a 18-at. A problémakör konkrét tárgyi vagy helyi igényeiből kiindulva a tanács létre—

hozhat munkacsoportokat, amelyek előkészítik a tanács számára (: megvizsgálandó kérdések megvitatásához szükséges kiindulási alapanyagokat.

A Szövetségi Statisztikai Tanács fő! feladata az egységes adatgyűjtési terv ter- vezetének évenkénti szakmai megvitatása. Ezzel kapcsolatban megvitatásra kerül

az adatgyűjtés tartalma (tárgya), az adatgyűjtés célja és eredményei felhasználó-

sának módja, az adatgyűjtés méretei és időszakossága, az információk rendelke- zésre bocsátásának és feldolgozásának módja, figyelemmel az adatok összehason- líthatóságára az egész föderáció keretében. A Szövetségi Statisztikai Tanács további feladatai az egységes információ—rendszer fejlesztési koncepcióinak tervezeteit érin- tő kérdéseknek, a fontosabb statisztikai rendelkezések tartalmának és céljának.

a számítástechnika fejlesztése és alkalmazása koordinációjának megvitatása.

A társadalmi—gazdasági információk gyűjtése és közlése megszervezésének alapvető eszköze az állami statisztika valamennyi szerve számára ,,A statisztikai adatgyűjtések, az információfeldolgozás és -publikálás egységes terve". Ezt a tervet a Szövetségi Statisztikai Hivatal a köztársasági központi statisztikai szervekkel együttműködve olyan direktívaként állapítja meg, amely meghatározza az állami sta—

tisztikai szervek alapvető tevékenységét a naptári évre vonatkozóan.

Az említett tervet mindig a főbb. hosszú távra szóló direktívákból kiindulva és általában öt évre dolgozzák ki. Az 1976—1980. évekre ez a direktíva az ,,Állami sta-

tisztikai szervek alapvető feladatainak programja", amely a Csehszlovák Kommu-

nista Párt XV. kongresszusán elfogadott határozatoknak a társadalmi—gazdasági in—

formáció területén való végrehajtásából indul ki. Ez a dokumentum valamennyi ál- lami statisztikai szerv számára alapvető irányelv.

A program és az egységes terv alapján a Szövetségi Statisztikai Hivatal osztá—

lyai összeállítják saját tevékenységük tervét, amely elvezet egészen az egyes dolgo—

zók személyes terveihez. Ezekben a tervekben kifejezésre jutnak a kollektívá—k és az egyes dolgozók kötelezettségei. Némely esetben kötelezettségek olyan szervezetek—

kel is létesülnek, amelyek nem tartoznak az állami statisztika rendszerébe.

A Cseh Szocialista Köztársaság központi statisztikai szerve a Cseh Statisztikai

Hivatal, a Szlovák Szocialista Köztársaság központi statisztikai szerve a Szlovák Statisztikai Hivatal. Ezeknek a szerveknek a legfőbb feladatai a következők:

a) biztosítani az egységes társadalmi—gazdasági információ-rendszer fejlődését és meg—

valósítását, valamint a társadalmi—gazdasági információ területén az egész ország számára megállapított módszertan alkalmazását;

b) tanulmányozni és statisztikailag értékelni a gazdaság helyzetére és fejlődésére, az életszínvonal alakulására és a társadalom fejlődésére vonatkozó társadalmi—gazdasági in—

formációkat a köztársaságon belül;

c) megszervezni a társadalmi—gazdasági információk létrehozásának és átadásának folyamatát csupán köztársasági szükségletekre;

5-

(7)

1012 V. BIKSADSKI

d) átadni a társadalmi—gazdasági információkat a köztársaság határain kivülre és biztosítani a társadalmi—gazdasági információkat az állami statisztikai szervek, a kormány és a központi állami szervek számára.

A köztársasági központi szervek irányítják a köztársaságok területi statisztikai szerveit. Ezekhez tartoznak a következők:

a) a területi statisztikai igazgatóságok és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővá—

rosának, Prágának, valamint a' Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosának, Bratislavának városi statisztikai igazgatóságai;

b) a járási és a városi felügyelőségek.

Ezeknek az igazgatóságoknak gazdasági célszervezetek vannak alárendelve:

a prágai és a bratislavai Számítástechnikai Vállalat (és leányvállalatai-k a külön- böző vidéki városokban), továbbá a Statisztikai és Számviteli Nyomtatványkiadó

Vállalat Prágában és Bratislavában.

A kölcsönös kapcsolatokat. amelyek egyik részről a Szövetségi Statisztikai Hi- vatal és másik részről a Cseh Statisztikai Hivatal és a Szlovák Statisztikai Hivatai

között fennállnak, a következő alapelvek szabályozzák:

a) kiindulási alapelv (: célszerű munkamegosztás és nem az alárendeltség elve. illetve a két szerv azonos felépítése (vagyis azonos tevékenység mindkét szervben);

b) a szoros együttműködés elve;

c) az előző elvből következik a koordináció elve, amelyet a Szövetségi Statisztikai Hiva—

tal elnöke valósít meg annak érdekében. hogy biztosítsa az egységes állami statisztikapoli- tikát egész Csehszlovákiában; ez a tevékenység különös jelentőséggel bír az információ- rendszerben, amelynek homogénnek, konzisztensnek, összefüggőnek kell lennie a vállalat szintjétől (: népgazdasági mérlegekig bezárólag (a Szövetségi Statisztikai Hivatal hatás- körébe tartozik azon feladatok teljesitésének ellenőrzése, amelyek a szövetség állami poli- tikája egységes végrehajtásából következnek, a pozitív eredmények általánosítása, (: felme-

rült hiányosságok kiküszöbölése);

d) a statisztikai adatgyűjtések, —feldolgozósok és -közlések egységes tervének elve.;

e) a kölcsönös kapcsolatok erősítésének fontos momentuma. hogy a Cseh Statisztikai Hivatal és a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke tagja a Szövetségi Statisztikai Tanácsnak.

ami az egységes társadalmi—gazdasági információ-rendszerről szóló törvényből következik;

f) a Szövetségi Statisztikai Hivatal fel van hatalmazva arra. hogy a köztársasági köz- ponti statisztikai szervekkel egyetértésben megszervezzen bizonyos közösen végzett munkákat olyan esetekben. amikor ez ésszerűnek látszik;

g) a kölcsönös kapcsolatok operatív eszköze a három központi statisztikai szen/ elnö- kéne'k együttes. koordinációs tanácskozása is.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal és a köztársasági területi szervek közti köl—

csönös kapcsolatokat a következő főbb elvek szabályozzák.

— A kiindulási alapelv az, hogy a területi statisztikai szerveket a cseh és a szlovák központi statisztikai hivatalok irányítják. Ezek a központi hivatalok a terü- leti szervek tevékenységét úgy irányítják. hogy teljes mértékben biztosítva legyenek a szövetség igényei is.

-— A törvény alapján a Szövetségi Statisztikai Hivatal fel van hatalmazva arra.

hogy a Cseh Statisztikai Hivatallal és a Szlovák Statisztikai Hivatallal egyetértésben meghatározza a területi statisztikai szervek szervezésének egységes elveit.

-— A kapcsolatokat meghatározza továbbá a Szövetségi Statisztikai Hivatal sza- bályalkotó tevékenysége. amelyet a Cseh Statisztikai Hivatallal és a Szlovák Statisz—

tikai Hivatallal egyetértésben folytat az egységes társadalmi—gazdasági információ—

rendszerről hozott törvény alapján. A Szövetségi Statisztikai Hivatal:

egységes módszertani utasításokat ad ki:

meghatározza az információ átadásának módját, formáját és határidőit és a feldolgo- zási javaslatok és programok útját;

(8)

A CSEHSZLOVÁK INFORMÁCIÓ—RENDSZER 1013

meghatározza az információ feldolgozására alkalmazott számítástechnika fejlesztési kon-

cepcióját az állami statisztikai szervekben; _

utasításokat ad az összeírók (számlálóbiztosok) és ellenőrök hálózatának megszerve- zésére;

utasításokat ad a népszámlálás, a ház- és lakásösszeírások megszervezésére;

utasítást ad a lakosság azonosítási számának meghatározására.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal illetékessége azonban nem terjed ki arra. hogy konkrét feladatokat adjon a köztársaságok területi statisztikai szerveinek; akár egy—

séges végrehajtás szükséges, akár a szövetségi szervek kérik a feladat végrehajtá—

sát, ilyen rendelkezéseket csak a Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Cseh Statisztikai Hivatal és a Szlovák Statisztikai Hivatal együttesen adhatnak ki.

Az állami statisztikai szervek rendszerében különleges funkciót töltenek be a statisztikai tanácsok. A Szövetségi Statisztikai Hivatal mellett működik a Szövetségi Statisztikai Tanács, a Cseh Statisztikai Hivatal mellett a Cseh Statisztikai Tanács,

a Szlovák Statisztikai Hivatal mellett pedig a Szlovák Statisztikai Tanács. Feladataik

az egyes szervek tevékenységi területéből következnek. A statisztikai tanácsok évi terveinek összeállításánál sor kerül a tanácsok tevékenységének koordinálására és

munkájának megosztására.

A Szövetségi Statisztikai Hivatalnak alá vannak rendelve egyes sajátos irányí- tású célszervezetek. Ezek kiemelése a központi szervekből célszerű. A Szövetségi Statisztikai Hivatal ezeket a szervezeteket távlati és éves terveik segítségével irá- nyítja, amelyeket a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke hagy jóvá a szocialista szervezet igazgatójának előterjesztése alapján. E célszervezetek a következők.

1. A Társadalmi—Gazdasági Információk Tudományos Kutató Intézete távlati

és nemzetközi jellegű kutatási feladatokat lát el a társadalmi—gazdasági informá—

ciók területén, beleértve a gazdasági információk feldolgozásának gépesítési és automatizálási kérdéseit. Az intézet rendeltetése tudományos, elsősorban alkalmazott kutatás, azoknak az elméleti és egyéb fontos kérdéseknek a feldolgozása és megoldása, amelyek a társadalmi—gazdasági információkkal kapcsolatosak. A munkaterv összeállításánál az intézet a népgazdaság irányításának, (: Szövetségi Statisztikai Hivatal vezetésének szükségleteiből indul ki, és figyelembe veszi más központi szervek, szervezetek és felsőfokú oktatási intézmények javaslatait. Az in- tézet tevékenységét a tudományos kutatómunkák terve szerint végzi, amelyet az inté- zet Tudományos Tanácsa (tanácsadó szerve) megvitat, és jóváhagyásra felterjeszt a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnökéhez. A tudományos kutatómunka céljára és a társadalmi—gazdasági információs ismeretek rendszeres felhalmozása céljából, valamint a megfelelő területek szakembereinek képzése érdekében az intézet saját dokumentációs tevékenységet fejlesztett ki és folytat. Az intézet szerves alkotórésze a társadalmi—gazdasági információ-rendszer részére szükséges ,,Műszaki—Gazda- sági lnformácíók Hivatalos Központja". Ez biztosítja az intézményeket és a dolgozó- kat érdeklő tudományos eredményekről és kutatásokról szóló hazai és külföldi in—

formációk széles körű terjesztését.

2. A Számítóstechnikaí Tudományos Kutató Központ a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és az ENSZ által kötött szerződés alapján jött létre. A köz—

pont tevékenységét az említett szerződésből eredő programok teljesítésével végzi.

A központ jelenleg a kutatás fejlesztésével és eredményeinek gyakorlati alkalmazá—

sával foglalkozik a következő alapvető területeken:

a) az információk feldolgozásának automatizálása, elsősorban a statisztika és a ter- vezés területén,

b) a matematikai módszerek alkalmazása a gazdaságban automatizált információfell—

dolgozás segítségével,

(9)

1014 v. BlKSADSKI

c) az elektronikus számítógépek programozási rendszerei és módszerei.

d) az információk tárolásának és visszakeresésének rendszerei és módszerei.

A Számítóközpont tudományos tevékenységével lehetővé teszi a népgazdasági irányítás hatékonyságának emelését. és javaslatokat tesz a fejlesztés alapvető problémáinak megoldására. A kutatási tevékenység keretében foglalkozik oktatás—

sal, konzultációklkal, kiadói és szakértői tevékenységgel. Ezenkívül a nemzetközi információcsere központjának funkcióját tölti be az automatizált információfeldal- gozás területén.

3. A Központi Adatbank a társadalmi—gazdasági információ—rendszer auto-ma—

tizálási problémáinak megoldását biztosítja az információgyűjtés, -tárolás, —feldol- gozás és -közlés racionalizálása céljából. Ezt a tevékenységet a Központi Adatbank

elsősorban a regionális adatbankok közreműködésével végzi. A bank továbbá fel—

dolgozza a társadalmi—gazdasági információkat számítástechnikai, reprográfiai és mikrográfiai eszközökkel. A Központi Adatbank létrehozza és irányítja a társadalmi-

gazdasági információ-rendszert szövetségi szinten a Szövetségi Statisztikai Hivatal

és más központi irányító szervek szükségleteire. A társadalmi—gazdasági informá—

ciók automatizált feldolgozására programokat, terveket (projecteket) és munkamód-

szere—ket dolgoz ki a Szövetségi Statisztikai Hivatal számára.

4. A Szövetségi Statisztikai Hivatal mellett létesített Közvélemény—kutató, Ka-

binet a közvélemény szervezett kutatásával foglakozik a Szövetségi Statisztikai Hi- vatal elnöke által jóváhagyott munkatervnek megfelelően.

Valamennyi alárendelt célszervezet élén igazgató áll. A szükségletektől füg- gően ezek a szervezetek osztályokra és alosztályokra, illetve egyes esetekben más

szervezeti egységekre oszlanak.

A köztársasági központi statisztikai szerveknek a következő gazdasági szerve-

zetek vanak alárendelve: Számítástechnikai Vállalat és Statisztikai és Számviteli

Nyomtatványkíadó Vállalat. Ezeknek a szervezeteknek az élén szintén igazgató áll.

A Számítástechnikai Vállalatnak területi leányvállalatai vannak. Mindkét szervezet az önálló elszámolás elvei alapján működik, nem kap dotációt az állami költségve—

tésből.

A Számítástechnikai Vállalat társadalmi—gazdasági információk feldolgozásá- val foglalkozik, elsősorban gazdasági szervezetek és egyéb olyan szervezetek ré—

szére, amelyek nem tartoznak az állami statisztikai szen/ek rendszerébe. Központi és területi statisztikai szervek részére végzett munkákra a Szómitástech—nikai Vállalat kapacitásának kb. 10 százalékát használja fel.

A Statisztikai és Számviteli Nyomtatványk'iadó Vállalat teljes mértékben bizto—

sitja a statisztikai és az elsődleges számviteli nyomtatványok, valamint a beszámolók összeállításához szükséges utasítások kiadását.

PE3tOME

Hactonman cransa zansetcn BeHrepCKMM BöpHaHToM nounana, npencweanenuoro Ha

HayuHoM ceMuHape, cocronsmeMcs 19—22 anpenn 1977 rona B Bynaneun'e a paMKax C'ra-

Tuc'muecuoü KoMuccuu CBB.

myHKuMOHMpyiomaa :; I-lexocnoiaanm4 enm—ian cuaeMa oőmeCTaeHHo—akoHommecxoü MH- tpopMaunu soanuxna Bpeaynb'rate npoucxonuamero nocne 1946 rona uHTerpauuom—ioro npouecca, Kotopan nonyuuna caoe npaaosoe omopMneHue a 1971 rogy.

MeTononorw-xecnoe ynpaanenne cuc—remaü oőmectseHHo—axouomnuecxoű uncpopmauuu onAur e Komnetenumo menepanbuoro cramcmuecxoro ynpaanemm, Koropoe oőecneuu- Bee-r KoopAHHauHIO s npumeHeHuu cucremsi. Aarop onucusaet nen-renbnocn. megepanbuoro cramcmuecxoro ynpaenenns KGK ueH-rpanbnoro rocynapcreeHHoro oprauanuanaraer co-

(10)

A CSEHSZLOVAK INFORMÁCIÓ-RENDSZER 1015

nepxtai-me npaawrenbcmem-roro noctauoaneuua, Hanpaanennoro Ha nanbueüume paaamun uadaopMauuoHHbix CMCTeM.

Munuua'ruaa s oőnacm anMeHeHMS CHCTeMHOI'O noAona őbma npoaaneua CDenepama—

HblM cramcmuecxnm ynpaaneHneM s unrepecax pacnoanaum KOMnOHeHTOB cucreM 06—

mecrseHHo—axonomnuecxoű HHCPOpMaUMH. AaTop n3naraet noncucreMbi cra'ruc- muecnoű MHcpopMaur—rounoú CMCTeMbi, 3aTeM nepeonm' K opranaaunouHoü crpykrype CDegepamsi—ioro cramcmuecxoro ynpaaneuun, K sagauaM " nenTeanocm Bueumnx " sHyr- per-mux COBeI-LLGTeIIbeIX opraHoa n nonuuHeHHblx anasneumo u.eneablx opranuaauuü.

OCTaHaanuaaercz Ha opraHusauuu " paőore Hemcxoro " Cnoaauxoro cramcmuecnwx ynpasneHnű, a Taxme ux Teppnropuaanux crarucmuecmx opraHos.

SUMMARY

The study is the Hungarian version of a lecture presented and discussed on the CMEA scientific seminar held at Budapest from 19thrto 22nd April. 1977.

The uniform socio-econo—mic information system has been formed in Czechoslovakia as a result of the integration process which has taken place since 1946 and which obtained legal

regulation in 1971. '

The methodological control of the socio-economic information system is within the competence of the Federal Statistical Office which ensures the co-ordination of using the system. The author discusses the activity of the Federal Sta'tistical Office acting as a central organ of state administration and the government decision serving for further improvement of the information systems.

System—type approximations in the Czechoslovak statistics were launched by the Federal Statistical Office in order to examine the components of the socio-economic information systems. The author reviews the sub—systems of the statistical information system. then deals with the organizational structure of he Federal Statistical Office, with the tasks and activities of the outer and inner advisory boards and of the special organizations controlled by the Office. The structure and activity of the Czech Statistical Office, the Slovak Statistical Office as well as of the regional statistical organs in the republics are also dealt with.