A statisztika helyzete és fejlődésének problémái Bulgáriában

A STATISZTIKA HELYZETE ÉS FEJLÓDÉSÉNEK PROBLÉMÁl BULGÁRIÁBAW

D. BALEVSZKI

A Bolgár Kommunista Párt kidolgozta és alkotó módon alkalmazza a fejlett szo——

cialista társadalom építésének szakaszára érvényes új irányítási módszert. A társa- dalmi irányítás továbbfejlesztésének fontos feltétele a különböző szintű irányitó szer—

vek hatékony információellátásának megszervezése.

A Bolgár Kommunista Párt Xl. kongresszusa feladatul jelölte ki az elektronikus számítástechnika ésszerű felhasználása alapján az Egységes Társadalmi Információs Rendszer további építését. Az 1978. évi országos pártértekezlet határozatában hang—

súlyozta: ,,A tervezési módszerek és eszközök átalakításával és a terv teljesítése ér- dekében létrehozott új szervezeti formák kialakításával egyidőben be kell fejezni az ország Egységes Társadalmi Információs Rendszerének építését. hogy az alkalmas legyen az irányítás valamennyi szintjén a tervezés kiszolgálására és a tartalékok maximális kihasználásának elősegítésére".

A XI. kongresszus határozatai az Egységes Társadalmi Információs Rendszer létrehozásáról intézkedve kimondották, hogy .,A statisztikai információs rendszert a társadalmi irányítás megnövekedett követelményeihez kell igazítani".

A bolgár statisztika az 1944. szeptember 9-i szocialista forradalom után gyors és sokoldalú fejlődésnek indult. A szovjet statisztikusok közvetlen segítsége lehe- tővé tette az állami statisztika alapvető átszervezését, és így az a társadalmi irányító

szervek fontos eszközévé lett.

Hangsúlyozni kell, hogy különösen kedvező hatást gyakorolt a bolgár statiszti- kára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1956. évi történelmi áprilisi plénuma. amely az ország gazdasági és társadalmi életének minden területét érin- tette. Nagy lendületet vett a társadalmi termelés és a szocialista társadalom szel-

lemi életének statisztikája. Gyors fejlődésnek indult a statisztikai publikációs tevé—

kenység is. A statisztika a társadalmi megismerés fegyverévé lett a szó igazi értel- mében. Mind teljesebben és mind nagyobb mértékben valósul meg az a lenini cél- kitűzés, hogy a statisztika a széles néptömegek sajátjává legyen.

Kedvező hatást gyakorolt a bolgár statisztika fejlődésére a szocialista gazda- sági integráció. A bolgár statisztika kitört szűk nemzeti kereteiből, a statisztikai el-

mélet és gyakorlat terén megteremtődtek az aktív nemzetközi tevékenység fejlődé-

sének alapjai. Bulgária és a Szovjetunió között az élet minden területén megnyil- vánuló további együttműködést és integrációt célzó párt- és kormányhatározat, va—

lamint a KGST—országok szocialista gazdasági integrációjáról 1971—ben elfogadott

' A cikk eredeti címe: ..Cösztojanle ! problem! na razvitieto na sztatisztikuta v NR Bölgarija".

BALEVSZKI: A STATISZTIKAI BULGÁRIÁBAN _ 73

Komplex Program Bulgária és a Szovjetunió statisztikai információs rendszereinek integrációját irányozza elő. A módszertani egységesítési munka más KGST-orszá—

gokkal is megvalósul. Mindez szükségessé teszi a nemzetközi statisztika fejlesztését,

a más országokra vonatkozó statisztikai adatok rendszerezését nemzetközi összeha—

sonlítások és elemzések elvégzése céljából. Reális lehetőség nyílik arra, hogy egy

sor mutatószám vonatkozásában megállapítsuk. hogy Bulgária hol helyezkedik el a szocialista közösség és a világ más országai között.

Az egységes statisztikai információ-rendszer megvalósításának fontos eszköze a népgazdasági mérleg. E mérlegrendszer, amely az anyagi termelés körén belüli, az azon kívüli, valamint a két szféra közötti kapcsolatokat tükrözi. a hatékony sta- tisztikai információs rendszer építési folyamatának fő mozgatóereje. A mérlegrend—

szer következetes fejlesztése és bővítése elengedhetetlen feltétele annak. hogy egy- ségessé és összehasonlíthatóvá tegyük a társadalmi irányítás különböző szintjeinek jellemzőit, a társadalmi—gazdasági információ-rendszer mutatószámait.

A gazdaság tervszerű irányításának, a szocialista munkaszervezésnek tovább- fejlesztésére vonatkozó pártprogramok a statisztikai információs rendszer átalakítá—

sának és fejlesztésének irányát is meghatározzák. Felvetődnek a szocialista munka—

szervezés és a munka bérezésének problémái. A statisztikának a társadalmi—gazda—

sági élet e fontos területeit mélyebben és komplexen kell tanulmányoznia, és fel kell tárnia az itt meglevő ok—okozati összefüggéseket.

Bővül a szerződési kötelezettségeknek és a termékek értékesítésének statiszti- kája. lgy például havonta megfigyeli a statisztika a gazdasági szervezetek közötti szerződéskötéseket és teljesítésüket. Gazdagodik a realizált árutermelés és az eb- ből származó pénzbevételek statisztikája a gazdasági szervezetektől. a minisztériu—

moktól és főhatóságoktól származó adatoknak, a tervtől való lemaradások konkrét okainak összegyűjtése révén.

Különös figyelmet szentel a bolgár statisztika a termelési kapacitások kihasz—

nálására. az új. a modernizált és a helyreállított kapacitások üzembe helyezésére vonatkozó statisztika továbbfejlesztésére. Tovább javul a tudományos kutatómunká- nak, a műszaki—tudományos eredmények hasznosításának statisztikája. Az általá- nos mutatószám—rendszeren belül kialakul a tudományos kutatómunka hatékonysá—

gát mérő statisztikai mutatószámok alrendszere.

A termelési adatok mind szorosabb kapcsolatba kerülnek az anyagi. pénzügyi és munkaerőforrások felhasználásával annak érdekében. hogy megteremtsük azt az információs bázist, amely lehetővé teszi, hogy komplexen vizsgáljuk hatásukat a tervek természetes mértékegységben és értékben kifejezett mutatóira.

Fejlődik a nyers— és alapanyagok mozgását tükröző statisztika, melynek segit—

ségével tanulmányozhatjuk az anyagfelhasználás mértékét és hatását a vállalatok és ágazatok gazdasági eredményeire.

Bővül és mélyül a műszakok statisztikája. Egyszeri megfigyelések segítségével tájékozódunk a több műszakban. ötnapos munkarendben dolgozó termelő vállala—

tok gépi berendezéseinek a korábbi munkarendhez képest jelentkező üzemeltetési problémáiról.

Tovább fejlesztettük a külföldi fizetési eszközök statisztikáját. Megszerveztük a kiviteli és a valutabevételi adatok havonkénti gyűjtését vállalati, főhatósági, megyei és országos. valamint relációnkénti bontásban.

A tervszerű gazdaságirányítás továbbfejlesztése szempontjából fontos szerepük van a hosszabb távra kialakított szabályozóknak (kritériumoknak). Dolgozunk a hosszabb távrarszóló szabályozók kialakításához szükséges adatok gyűjtésének meg- oldásán.

74 _ D. BALEVSZKI

Kidolgozzuk a munka—, pénzügyi, terv-, technológiai stb. fegyelem alaposabb számbavételét, minta szocialista munkaszervezés statisztikai mutatószámaiból létre-

hozott alrendszer egyik fejezetét.

Rendkivül fontosak és jelentősek a szocialista életmódot tükröző statisztikai adatok gyűjtésének problémái. Bővülnek és tovább javulnak a szolgáltató szférára.

a fogyasztói kereslet kielégítésére, a környezet védelmére és helyreállítására. a munkakörülmények javítására vonatkozó adatok. Arno törekszünk, hogy olyan mu—

tatószám—rendszert hozzunk létre. amely átfogja az életszínvonal növekedése és a gazdaság fejlődése során elért eredmények közötti kapcsolatokat. lehetővé teszi a gazdasági és szociális intézkedések hatékonyságának komplex mérését.

A statisztikai információ—rendszer tartalmi része szempontjából a továbbfejlesz—

tés alapvető célja ez idő szerint az, hogy fokozottan hasznosítsuk azokat a minőségi

mutatókat, amelyek az élő munka, a munkatárgyak és munkaeszközöktfelhasználási

fokát jellemzik. Kidolgozzuk a minőségi gazdasági mutatókra vonatkozó operatív információk bevezetését. A társadalmi—gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszának objektiv feltételei megkövetelik az Egységes Társadalmi Információs Rendszer meg- szervezését a Bolgár Népköztársaságban, a legalacsonyabb szinttől a legmagasabb szintig. Csak így biztosítható a társadalmi irányítás minden területén az operatív irányító szervek ellátása hatékony információkkal a gazdasági életben lejátszódó folyamatokról és jelenségekről.

Az Egységes Társadalmi Információs Rendszer Bizottsága jelenleg a statiszti—

kai feldolgozások területi szempontjainak fejlesztésén és bővítésén dolgozik nem- csak a kerületekre, hanem a falurendszerekre vonatkozó adatok biztosítására is töre- kedve.1 A jelenlegi szakaszban kerültek bevezetésre, a ,,Beruházások"—ra, az ,,Álló- alapok üzembe helyezésé"-re és a ,,Lakásalop"-ra vonatkozó beszámolójelentések.

Adatokat gyűjtünk a falurendszerek lakosságának az alapvető mezőgazdasági ter—

mékekkel történő ellátásáról, valamint azokról a területi ismérveken alapuló muta—

tókról. amelyek az egyes vállalatok kerületből való termékkivitelének tényleges nagy- ságát tükrözik.

Az Egységes Társadalmi Információs Rendszer mellett működő Termés Felügye- lős'ég a Nemzeti Agráripari Szövetséggel együttműködve a mezőgazdasági terme- lésirányítás számára olyan új adatszolgáltatási modellt dolgozott ki, amely eleget tesz a gazdasági mechanizmus követelményeinek. Ezt a minőségében új informá- ciót a következők jellemzik:

— az operatív, a műszaki—tudományos és a statisztikai adatok integrálása révén olyan mutatószám-rendszer kialakítása, amely tájékoztat mind a termelési feltételekről. mind a termelési eredményekről, és megteremti az agrotechnikai és a közgazdasági elemzés lehe- tőségét;

— az adatok hatékony felhasználása gazdasági számításokhoz és a termelés operatív technológiai irányításában;

— az Egységes Társadalmi Információs Rendszer alapelveinek alkalmazása mind a me—

zőgazdaságban, mind az agráripari komplexumokban, ami biztosítja a számbavétel jelentős csökkentését. és ugyanakkor növeli hatékonyságát;

— a hatékony ellenőrzés feltételeinek megteremtése és a valóságnak megfelelő, hiteles adatok biztosítása.

Különösen eredményesnek mutatkozott a 7 mezőgazdasági növényre vonatkozó komplex termelési—gazdasági adatgyűjtés bevezetése, az operatív adatok felhasz—

nálása a termelési ciklusok fontosabb szakaszaiban. valamint a vetések és telepí- pitések állapotáról, a terméskilátásokról és a várható terméseredményekről szóló

információk megszervezése. Új típusú adatgyűjtésekre került sor: az elektronikus

' A Bolgár Népköztársaságban 28 kerület és 291 falu (falurendszer) van.

A STATISZTIKA BULGÁRIÁBAN 75

számítógépes feldolgozásra szánt adatok gyűjtése és előkészítése új technológia szerint történt. A termelésnek nemcsak mennyiségét és értékét vesszük számba, ha- nem azokat a feltételeket is, amelyek között a termelési folyamat a brigádokban le—

zajlik. A mutatók kiválasztása és csoportosítása útján biztosíthatók a mezőgazda- sági szervezetek. valamint a kerületi és a központi irányító szervek szükségleteinek megfelelő adatok. Az új mezőgazdasági adatgyűjtés bevezetésének célja a mező-, gazdasági szervezetektől begyűjtött jelentések számának csökkentése, az adatok megbízhatóságának növelése és a faktoranalízis alkalmazása lehetőségének meg—

teremtése. Az egyszeri adatgyűjtés bevezetésének köszönhetően létrejönnek az in- formációs költségek csökkenésének előfeltételei.

Különösen fontos helyet foglal el az Egységes Társadalmi lnformációs Rend- szer Bizottsága tevékenységében az elemző munka. Az információszolgáltatás to—

vábbfejlesztése megköveteli, hogy az elemzési anyagok a folyamatos tájékoztatás alapvető formájává váljanak a különböző szintű társadalmi irányító szervek számá- ra. Ez szükségessé teszi a társadalmi—gazdasági folyamatok elemzésének fejleszté- sét és elmélyítését. szélesebb, komplex alapokra való helyezését azzal a céllal, hogy a jelenségek és folyamatok fejlődésében ne csak a tendenciák, hanem az egyes tényezők hatásai is feltáruljanak. Az elemző munka javítása végett nagy figyelmet kell szentelni a társadalmi—gazdasági jelenségeknek, a tervteljesítés jövőbeli fel-

tételeinek előrejelzésére. Az előrejelzéseknek rendszeresekké kell válniok, és lehe-

tővé kell tenniök az illetékes irányítószervek számára a nemkívánatos tendenciák elhárítását célzó. megfelelő megelőző intézkedések megtételét. Ez a statisztikai ada—

tokon kívül különböző szervezetek és intézetek szociológiai, műszaki—tudományos és egyéb információt tartalmazó munkáinak széles körű felhasználását is igényli.

Teljes gazdagságában fel kell használni az országban rendelkezésre álló informá- ciót beleértve a más országok eredményeiről tájékoztató adatokat is. Az elemzés- nek a társadalmi irányitó szervek számára világosan megfogalmazott következteté—

seket és értékeléseket. a döntések előkészítéséhez javaslatokat kell adnia.

Az elemzések tematikáját a társadalmi—gazdasági fejlődés adott szakaszában a párt és a kormány által megoldásra kijelölt konkrét problémák határozzák meg.

Az elemző munka középpontjában általában a gazdasági növekedés. a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. a terv minőségi mutatóinak teljesítése áll. A társadalmi újratermelés olyan fontos oldalai, mint az alapok nagysága, megtérü- lése, a termelés anyag- és munkaerő-igényessége, részletes és mélyreható elemzésre kerülnek. Külön figyelmet fordítunk azokra a problémákra, amelyek döntő jelentő- ségűek a Bolgár Népköztársaság fejlődésére vonatkozó pártirányvonal valóra vál- tása szempontjából a nyolcadik ötéves terv és az elkövetkező hosszú távú periódu- sok során, mint például a műszaki—tudományos fejlődés hasznosítása. a tudomány termelő erővé válása. Ez feltételezi a fontosabb társadalmi—gazdasági problémák speciális tematikus vizsgálatát. a törekedést a társadalmi—gazdasági élet valameny- nyi jelenségének és folyamatának mind teljesebb körű tanulmányozására.

Az elemző munka nem korlátozódhat a gazdasági elemzésre. Mind részlete—

sebben és szisztematikusabban tanulmányozzuk a szocialista társadalom szellemi életét. Ennek érdekében rendszeresen gyűjtjük. feldolgozzuk és elemezzük a mun- kásoknak a társadalmi fejlődés problémáiról, a szocialista életmódról. annak mi—

nőségéről és jellemző vonásairól alkotott véleményéről tájékoztató adatokat.

A társadalmi termelés szellemi tényezői szerepének erősödése a népgazdaság minden területén, az új gazdaságirányitás következetes megvalósítása újabb köve-

telményeket támasztanak a statisztika, az egész társadalmi információ-rendszer to-

vábbfejlesztésével szemben.

76 o. BALEVSZK!

Az új gazdasági mechanizmus feltételei között a tájékoztatás alapvető funk—

ciója nem az adatok termelése és felhasználása általában, hanem a mennyisége, minősége és frissesége szempontjából optimális társadalmi—gazdasági informá—

ció, vagyis az olyan információ szolgáltatása. amely lehetővé teszi a hatékony ve- zetői döntéseket, kisebb előállítási költségek mellett.

Ebből következik annak az elvnek az érvényesítése. hogy az információ terje- delme a célzott döntési szinttől függ. Ez nélkülözhetetlen, mivel jelenleg az irá- nyító szerveket gyakran elárasztják az információk, amelyeknek jelentős része szá- mukra szükségtelen. A döntéshozatal szükségleteinek figyelembevételével differen—

ciált adatokat kell az irányító szervek rendelkezésére bocsátani. A szelektivitás elvé—

nek érvényesítése a társadalmi irányítás magasabb szintjén álló szervek számára lehetővé teszi. hogy mennyiségüketxtekintve kevesebb, de tartalmi vonatkozásban átfogóbb és a vezetői döntések előkészítéséhez konkrét elemzéseket tartalmazó in—

formációkat kapjanak. ,

Rendkívül fontos szerepe van a tájékoztatás gyorsaságának. Azonkívül, hogy az operatív irányítást szolgálja. segíti az új gazdasági mechanizmus továbbfejlesz—

tését az egyes vállalatok és szervezetek konkrét körülményei között.

A tájékoztatás tematikájának megváltozása a szellemi tényezők szerepének az anyagi termelés és a népgazdaság egyéb területein bekövetkezett erősöd'ésér'e vo- natkozó, a legésszerűbb döntések kidolgozásához. az új gazdaságirányítási mód- szerek következetes alkalmazásához szükséges adatok biztosításához szükséges. A bolgár statisztikusoknak meg kell találniuk a megoldást a költségek gazdasági és társadalmi hatékonyságának mérésére azok termelő vagy nem termelő jellegétől függetlenül. Szükségessé vált a pénzügyi és a végső gazdasági eredmények, vala-

mint az azokat meghatározó tényezők mind szélesebb körű megragadása.

A statisztikai információ terén bonyolult módszertani problémákat vet fel a nép- gazdaság valamennyi ágazatában kialakuló szakosodás és koncentráció. a verti- kális és horizontális integráció sokoldalú megközelítése. Új módon kell megoldani a számbavételi egység kiválasztásának kérdését, egy sor megállapítást és definí—

ciót felül kell vizsgálni abból a szempontból. hogy összhangban vannak-e az új gaz- dasági mechanizmussal. Jelentős mértékben fejleszteni kell a statisztikai adatfelvé- teli rendszert: új, egyszeri vagy időszakos megfigyelésekre, különböző teljes körű

vagy reprezentatív vizsgálatokra orientálódva.

Az információ-rendszer továbbfejlesztése az említett körülményekre tekintettel az elektronika, a tudomány és a technika egyéb ágainak fokozottabb felhasználá—

sát követeli meg. Ez a folyamat szoros kapcsolatban van az Egységes Társadalmi lnformációs Rendszer és főbb alrendszerei építésével és fejlesztésével, mely utób—

biak közül megemlítjük az Automatizált Statisztikai Információs Rendszert (ASZlSZ).

Az ASZISZ fő célja az információszolgáltatás megjavítása. a begyűjtött adatok meny—

nyiségének jelentős csökkentése, az információs anyagok minőségének emelése az adatfeldolgozás és —továbbítás idejének egyidejű csökkentése mellett.

A jelenlegi szakaszban az Egységes Társadalmi lnformációs Rendszer Bizott- sága azon munkálkodik. hogy az ASZISZ néhány főbb alrendszere a népgazdaság- ban bevezetésre kerüljön, például a Tervteljesítések Ellenőrzésének Kerületi Opera-

tív Rendszere (OSZIP). Az OSZIP döntéstípusok segítségével biztosítja az adatok

különböző gyakoriságú gyűjtését a kerületi vállalatoktól és gazdasági szervezetek- től a tervfelodatok teljesítését jellemző mutatószámok vonatkozásában. A megfe- lelő feldolgozás után a kerületek, falurendszerek és városok (járások) irányító szer- vei számára az adatok rendelkezésre állnak. és a központi és ágazati irányító szer-

vek számára is hozzáférhetők.

A STATISZTlKA BULGARIABAN 77

Előzetesen a területi számítóközpontok elektronikus számítógépeibe táplálják a vállalatok havi és napi terveit, és változás esetén elvégzik a megfelelő korrekció—

kat. Az adott mikrokörzet tervteljesítési adatait naponta (dekádonként) eljuttatják a kerületi tanács által kijelölt egyik vállalathoz —- mégpedig az adott napra vonat- kozó jelentést legkésőbb másnap délelőtt 10.30—ig — ahol terminál (telex) van. Itt a vállalat adatairól lyukszalag készül, amelyet 11,20—ig a területi információs szá- mítóközpont részére továbbítani kell. A területi számítóközpontban a hasonló köz- vetítő állomásokról összegyűjtött lyukszalogokat az elektronikus számítógépbe táp-

lálják. A feldolgozott adatokat 13.30-ig telexen eljuttatják a felhasználókhoz.

A vállalatok jelentései az egyéb kódolt infomációkon kívül azokat a kódokat is tartalmazzák, amelyek a tervlemaradás okait jelölik meg. Ez lehetővé teszi, hogy a telexen továbbított információkban az okok szöveges formában jelenjenek meg.

A tájékoztatók területi ismérv szerinti (kerületi, falurendszeri, városi és járási), ágazati, időszaki (napi, dekád, havi). az objektumok terjedelme szerinti (teljes kö- rűek, részlegesek, kizárólag azokról a vállalatokról tartalmaznak információt, ame- lyek a terv bizonyos mutatóitól lemaradnak) bontásban készülnek.

Az ASZISZ sajátossága, hogy nyitott rendszerként funkcionál, és így kapcsolata van az ország valamennyi automatizált irányítási rendszerével. Az információszol- gáltatás továbbfejlesztése szempontjából fontos szerepe van az Automatizált Sta- tisztikai lnformációs Rendszer és a Tervszámítások Automatizált Rendszere (ASZPR), valamint az ágazati, főhatósági, szervezeti és vállalati Automatizált lrányítási Rend- szerek (ASZU) közötti kapcsolatnak. Az Automatizált Statisztikai Információs Rend—

szernek egyrészt közvetlen kapcsolatban kell lennie az adatbankokban felhalmo- zott statisztikai információkkal, másrészt a tervezési és irányítási feladatok végre- hajtásához nélkülözhetetlen komplex statisztikai adatokat biztosítania kell az Auto- matizált lrányítási Rendszerek számára.

Az Automatizált Statisztikai Információs Rendszer bővíti kapcsolatait a népes- ségnyilvántartással (ESZGRAON). A népességnyilvántartás célja. hogy a lakosság—

ról olyan országos adatbankot hozzon létre. amely valamennyi intézmény számára lehetővé teszi. hogy a lakosságra vonatkozó adatokat telekommunikációs eszközök felhasználásával (automatikus úton) beszerezhesse.

Kétségtelen, hogy a mondottak távolról sem merítik ki a boígár statisztika fej—

lődésének valamennyi problémáját és perspektíváját. A statisztikai információ-rend- szernek az Egységes Társadalmi lnformációs Rendszer részeként való kialakítása szorosan összefügg a fejlett szocialista társadalom építése során felmerülő problé- mák megoldásával. A társadalmi információ belső tartalmi gazdagodásának követ- kezménye a statisztikai mutatószám-rendszer elé feladatul tűzi a társadalmi—gazda- sági élet bonyofult folyamatainak és összefüggéseinek mind teljesebb megragadá—

sát és feltárását. Létre kell hozni az osztályozók, a nómenklatúrák, az egységesített és szabványosított dokumentációk egységes rendszerét, ki kell dolgozni az informá—

cióáramlás egységes sémáját, meg kell határozni a különböző információs alrend—

szerek integrálási elveit. Az adatgyűjtés. —továbbítás, -feldolgozás. —tárolás szervezeti formájának és technológiájának teljes megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha megteremtjük az elektronikus és kommunikációs technika szilárd alapjait. Az új gaz—

dasági mechanizmus bevezetése egy bonyolult, de rendkívül fontos kérdést vet fel, az információszolgáltatás hatékonyságának mérését. Egy adott információ felhasz- nálásának hatékonysága attól függ, hogy milyen mértékben elégíti ki a különböző szintű irányító szervek igényeit, hogyan lehet az egyes információkat a konkrét irá- nyító munka során felhasználni. vagyis attól, hogy milyen a hozott vezetői döntések és azok végrehajtásának jellege.

78 BALEVSZKI: A STATISZTIKA! BULGÁRIÁBAN

Mindezen feladatok sikeres végrehajtása a statisztikai információ-rendszernek

az Egységes Társadalmi Információs Rendszer keretein belüli fejlődése folyamatá- ban biztosítja az alapvető cél elérését: a különböző szintű társadalmi irányító szer- vek komplex és hatékony információkkal történő ellátását.

*

Végül nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a bolgár statisztika a szervezeti forma változásától függetlenül egyenes vonalban fejlődik. Ahogyan új területeket hódít meg a statisztikai tevékenység, úgy gazdagodik állandóan a mutatószám-rend;

szer mind a termelőszféra. mind a szocialista társadalom szellemi élete vonatkozá——

sában. Töretlenül fejlődik a statisztika módszertana. amelyet összhangba hozunk ::

gazdasági mechanizmus által támasztott követelményekkel és a társadalom szel— ; lemi szükségleteivel. Állandóan mélyül a Bolgár Népköztársaság társadalmi—gazda; _

sági jelenségeinek és folyamatainakelemzése. ezzel járul hozzá a maga/szerény

módján a bolgár statisztika a szocializmus. a kommunizmus építéséhez; * '

PE3lOME

ABTop -—— nanmoumüca npenceAareneM KOMurera no enm-loni cucreme aőmecrseu—

Hoü nnmopmauuu (Sonrapcxoe cra'rHC'rw—iecxoe ynpaaneHne) — !; csoeü crarbe npOHSBOAHT oőaop BosHMKHOBeHm, craHosneHua u pasam'un őonrapCKoi cra'rncmm, OCTaHaBnuBa—

e'rcn Ha HapoAHoxosnücrseHHOM őanche, Kan BaMHOM cpeAcrse peanusaum—i enm-mű cuc- 'I'eMbl cramcmuecxoü MHcpopMaum—i. Hsnaraer saga-m őonrapcnob'i c-ramcmim B oőnacm rnyőonoro u Komnnexcnoro usyueHnsi 06u.i.eCTBeHHo-3K0H0Muuecxoio'i mmm—1 CTpaHbl. Hapn- Ay c npoumM OCTaHaanuaaeTca Ha Bonpocax cosepmeHcraoaaHnn cramcmxu coőmerHl—m Aoroeopnblx oőnsaTenbcrs M cősn'a nponykunu, ncnonbaoaannn npOH3BOACTBeHHbIX mout—

Hoc1eü, BHeApeHHR HayuHo-TexHuuecmx AocrumeHuí—i, counanwcruuecxoro oőpasa must-m, a ranme yKasblaae-r Ha Bamnocrb peannsauma peI'HOHőanbiX acnemoa " T. A- AeMor—icrpu- pyeT HOBYIO Mogenb oruemocm, paspaőoranuyio nna Hymp, ynpaanenns cenbcuoxosaü—

CTBeHHbIM nponsaogchoM.

l'logpoőno OCTBHGBHHBöeTCS Ha ponn " SHÖHGHHH aHaani—iuecxoű paőorm aHenpepbis- Hoi—1 nHmopMaunoHHoü Aéa'renwocm n nogro-roane MptpeKTHBHhIX 3KOHOMMHeCKHX " 06—

mecheHHbrx pewenmi. i'loguepkusaer snaueuue őblCTpOl'O npeaocraanenm umbopmauuü.

B csssu c 3THM ocraHaem—iaaetca Ha cosnamm rnaaHbix nOACHCTeM enuHou'á CHCTeMbl 06- LuecheHHoü anpopMauun " nx ssanMHoü yanske. HaKor-ieu, aarparusaer aonpoc nemepe—

Him ammekmanocm uHdDopMauMOHI-ioü cnymőbl.

SUMMARY

The author. President of the Committee of the Uniform System of Social information (Bulgarian Statistical Office), reviews in his article the formation and the development of statistics in Bulgaria. He discusses the balance of the national economy as important means;

of the formation of the uniform system of information. He ShOWS the tasks of Bulgarian sta—

tistics in the elaborate and complex analysis of the socio—economic life. The author deals with, among others, the problems of improving statistical activities in the field of contractual obli- gations, commoclity sales, the utilization of productive capacities, the application of techni—

cal and scientific results and the socialist way of life. the importance of the assertion of re- gional aspects etc. He shows the new model of the data supply, elaborated for the regulation, of agricultural production.

The author discusses in detail the role and the importance of onalytic work in the con- tinous dissemination of information, in the preparation of effective decisions. The importance) of auick information is also stressecl. ln connection with this the formation of the main sub- systems of the Uniform System of Social Information and their correlationships are discussed, Finally, the author raises the auestion how to measure the efficiency of supplying informa—

tion.