Az egységes nemzeti információ-rendszer kiépítésének néhány problémája

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

AZ EGYSÉGESNEMZET! lNFORMÁClÓ-RENDSZER KlEPlTESENEK NÉHANY PROBLÉMÁJN

SZTEFAN SZTAN EV

A gazdaságirányítási rendszer alapvető problémáját a társadalmi információ- rendszer problematikája képezi. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1970. évi júliusi és szeptemberi plénumán elfogadott határozatok alapján már meg- kezdődött az információ-rendszer kiépítésére irányuló konkrét munka. Sor került egy átfogó koncepció kidolgozására és konkretizálási tervét is jóváhagyták. Már kez- detben számos probléma merült fel. amelyeket előzetesen tisztázni kell, hogy ele—

jét vegyük a felesleges munkaráfordításoknak, erőt és eszközöket takarítsunk meg, és biztosítsuk a beruházások nagyobb hatékonyságát. Nehéz lenne mindezeket a problémáikat egyetlen tanulmány keretében összefoglaltan vizsgálni. így tehát csak néhánnyal foglalkozunk közülük. A tárgyalt problémáik négy fő csoportba sorol—

hatók:

!

a) az egységes társadalmi információ-rendszer modelljével kapcsolatos kérdések;

b) a társadalmi információ—rendszer gépesített feldolgozási rendszerének modelljével kapcsolatos kérdések;

c) az információáramlás csatornái;

d) a megoldásra előirányzott feladatok sorrendisége.

Mielőtt rátérnénk a fenti négy kérdéscsoport egyenkénti tárgyalására, foglal- koznunk kell egy általános alapelvvel. Ez az alapelv a maximális gazdaságosság, amely valamennyi lehetséges megoldási változat elbírálásánál fő kritérium.

Magától értetődik, hogy az információ—rendszer gazdaságossága nem választ—

ható el az irányítási rendszertől és nem vizsgálható attól elkülönítve. Az utóbbi viszont nemcsak az információk áramlásának racionális megszervezésétől függ, ha- nem a döntések tudományos színvonalától, az adott terület sajátosságainak meg—

felelő matematikai statisztikai apparátusnak az igénybevételétől, a stratégiai és a taktikai, rutin döntések harmónikus összehangolásátóll az ellenőrzés helyes meg—

szervezésétől. idejében történő elvégzésétől stb. is. Itt nagyszámú és nehéz prob—

lémával kerültünk szembe. Ezek a problémák blokksémák segítségével könnyen szemléltethetők, de gyakorlatilag nehezen oldhatók meg. mert széles körű és ese- tenként eléggé bonyolult előzetes tanulmányozást igényelnek.

' Nem kívánunk kitérni az összes olyan körülmény tárgyalására, amely befolyá- solja egy irányítási rendszer hatékonyságát, s ennélfogva gazdaságosságát is. Ed—

digi tapasztalataink korlátozott volta azonban arra késztet bennünket, hogy már

* Njakoí problemi po ízgrazsdaneto na edinnata nacionalna szisztema na szocialnata ínformacija.

Sztatlsztíka. 1971. évi 2. sz. 12—28. old. (Rövidítve.)

1—

820 SZTEFAN SZTANEV

most gondolkozzunk egy egész sor kérdés megoldásán. A gazdaságosságnak csak a legáltalánosabb előfeltételeit vizsgáljuk az alábbiakban. éspedig azokat, ame—

lyek a visszacsatolás megszervezését és a beérkező információk gépi feldolgozását érintik. tehát az információ megszervezését és feldolgozását az irányítási dön—

tésig.1

A legelső az említett előfeltételek közül. hogy a rendkívül drága elektronikus számítógéppark ésszerűen legyen kihasználva, vagyis igénybevételére csak olyan jellegű feladatok megoldásánál kerüljön sor. amely feladatok más számító be—

rendezésekkel nem oldhatók meg. vagy pedig megoldásuk elektronikus számító- gépekkel célszerű.

Az elektronikus számítógépek alkalmazása lehetséges mindenekelőtt akkor. ha

a gazdasági problémák megoldására matematikai statisztikai módszerek szolgál—

nak. Ez történik például a termelési programok optimálása esetén, majd ezen az alapon a munkatervek, a szállítási (ellátási) programok. valamint az állóalapok

hasznosítására vonatkozó tervek kidolgozásakor, a legkülönbözőbb összefüggések

feltárásakor; a gazdasági folyamatok szimulálása esetén, az operatív tervezés kü-

lönböző konkrét problémáinak megoldása-kor stb. Az itt felsorolt feladatok megol;

dási módszereivel kapcsolatosan szükségessé válik az elektronikus gépek haszná—

lata. Ilyen gépek nélkül a gazdaságirányítás sok fontos problémáját nem lehetne megoldani.

Elektronikus számítógépekkel kell dolgozni továbbá olyan esetekben, amikor

a kapott információknak nagyon gyors feldolgozására van szükség. tekintettel a

feldolgozott információk alapján hozandó operatív döntésekre.

Amennyiben egy meghatározott területre vonatkozóan a döntéseket normál kö- rülmények között hozzák, hosszabb időszak alatt. vagyis ha elegendő idő áll ren-

delkezésre ahhoz, hogy a szükséges információt például speciális kis gépek segít—

ségével dolgozzuk fel, kiderülhet, hogy a hatalmas elektronikus számítógépek al-

kalmazása megdnágítjo az információfeldolgozási munkát. felesleges költségráfor- dításokat okoz. Az elektronikus számítógéptechnika alkalmazása tehát ebben a vo- natkozásban kalkuláció kérdése: mérlegelni kell a felmerülő költségeket.

Az elektronikus számítógépek az összes olyan feladatot megoldják, amelyet be tudunk táplálni, de csak olyan jellegű munkát szabad velük végeztetnünk, aminél végső soron hatékonyság mutatkozik, vagyis amikor a kapott eredmények lényege- sen felülmúlják az elektronikus technika üzemeltetésének költségeit. Vannak olyan állásfoglalások, hogy nem is annyira az elektronikus számítógépek üzemeltetési költségeinek nagyságrendje a fontos. hanem főképpen az automatizált irányítási

rendszer funkcionálásából származó hatékonyság: növekszik-e a munka termelékeny—

sége és csökkennek-e a termelés anyagi ráfordításai stb. Azt senki sem vonja két- ségbe, hogy a rendszer hatékonyságát kell döntő jelentőségűnek tekinteni, de mennyivel nagyobb előnnyel járna, ha a szóban forgó hatékonyságota gépek ész—

szerű kihasználása révén, minimális költségráfordítás—okkal érnék el.

Az elektronikus számítógépek célszerű kihasználása révén (a megoldásra be—

táplált feladatok helyes megválasztásával) azok kapacitásának egy tekintélyes ré- sze felszabadul. Ennek folytán jelentős mértékben bővíthető a gépeket igénybe

vevő vállalatok köre. következésképpen csökkenthetők mind a beruházási. mind az

üzemeltetési költségek. '

Az egységes információ-rendszer kiépítésénél a gazdaságosság másik fontos előfeltétele a számítógép-állomány ésszerű koncentrálása. Hatalmas elektronikus

* A jelen tanulmányban tárgyalt minden probléma kizárólag csak az információ visszacsatolásos kap- csolatokra vonatkozik.

AZ INFORMÁCIÓ-RENDSZER KlÉPlTESE 821

számítógép—központok létrehozásával lényegesen jobb lehetőségeket biztosíthatunk a manőverezéshez, a gépek hasznosításához, a feladatok egyedi elosztásához, a

különböző gépek sajátosságainak figyelembevétel'éhez stb. (Erre a kérdésre az alábbiakban még visszatérünk.)

A fentieken túlmenően a gazdaságossági elv realizálásának kérdése magá- nak az információs rendszer szervezetének is függvénye. Ide tartozik az alrend—

szereknek pontosan elhatárolt kialakítása, különös tekintettel a párhuzamosságok kiküszöbölésére; az elsődleges nyilvántartás (iktatás) gazdaságos megszervezésé—

nek, az információ és az irányítási funkciók szoros integrálásának, valamint ezzel kapcsolatban az információáramlás diagramja megszerkesztésének harmónikus, egységes rendszerbe foglalása. Ugyancsak itt vetődik fel az a kérdés, hogyan lev- het ésszerűen bevonni a tárgyalt egységes rendszerbe olyan viszonylag autonóm alrendszereket, mint a Bolgár Nemzeti Bank vagy az Anyagi és Műszaki Ellátás Minisztériuma információ-rendszerét.

Mindezzel természetesen még nem merültek ki a gazdaságosság tartalékai, hiszen csak egynéhányat soroltunk fel közülük. A tartalékok realizálása során az a lényeg, hogy semmiképpen se szenvedjen ikárt magának az irányítási rendszer- nek a hatékonysága. A szigorú számvetésnek itt feltétlenül elsőrendű szerepet kell kapnia.

A fentiekben hangsúlyozott alapelvből —— a maximális gazdaságosság elvé—

ből — kiindulva a következőkben külön-külön megvizsgáljuk mind a négy konkrét problémacsoportot.

1. AZ EGYSÉGES INFORMÁCIÓ—RENDSZER MODELLJÉRÖL

Messze vagyunk még attól, hogy az egységes társadalmi információs rend- szer modelljének vizsgálatáról beszélhetnénk. Erre itt már azért sem kerülhet sor, mert a modell végleges formában való megszerkesztése még nem történt meg.

Mindjárt a munka kezdeti szakaszában fontos elvi kérdések merültek fel az egy—

séges információ-rendszer általános modelljével kapcsolatosan. Ezekre a kérdések- re kívánju'k ráirányítani a figyelmet.

Az egyik ilyen kérdés: bizonyos —— viszonylag autonóm — információ—rendszerek integrálása az egységes társadalmi információurendszer keretében. Az ilyen auto- nóm információ-rendszerek kiépítésére az irányítási rendszer speciális funkciói- nak betöltése érdekében kerül sor. Az autonóm információ-rendszerek révén ka—

patt, illetőleg feldolgozott információ — tartalmát és jelentőségét tekintve — túl- haladja a funkcionálisan elkülönült rendszerek kereteit. A kapott információ szük- ségszerű és felhasználható a többi alrendszerniél. sőt az egész népgazdaság irá—

nyításánál is. így például a Bolgár Nemzeti Bank irányítási rendszerébe beépített információ—rendszer gyors információkat biztosíthatná a nemzetgazdaság egy egész sor fontos paraméterére vonatkozóan, 5 ezekkel az információkkal kiszolgál—

hatná az irányítás összes szerveit. Adatdkat tudna szolgáltatni népgazdasági szin—

ten a munkabérköltségek nagyságrendjére, az egész országra számítva összesen, valamint külön—külön ágazatonként, főhatóságon'ké—nt, gazdasági szervezetenként, sőt a szervezeten belül még részlegeniként is. A banki információ—rendszer a to—

vábbiakban azonos keresztmetszetben biztosítja az információt a forgóeszközök-

kel kapcsolatos helyzetről, az előállított termékek értékesítéséről és a gazdasági

fejlődés (növekedés) számos fontos jellegzetességéről. ltt rendelkezünk egy alap- vető forrással, ezek a vállalatok. gazdálkodó egységek számlái a bank elszámolási rendszerében. A számlák pontosan tükrözik a vállalatok anyagi helyzetét, ügyeik

822 SZTEFAN SZTANEV

állását; a vállalatok egymás közötti elszámolásai ugyanis egyszerű jóváírás útján rendeződnek. A bankfiókoknál azok a bizonylatok jelentkeznek. amelyek alapján "

a könyvelés a bejegyzéseket elvégzi. Az információ-rendszer megszervezése lehet—

séges oly módon, hogy minden napra biztosítva legyen az ilyen jellegű információ—

ellátás (ahol és amikor ilyen információkra szükség van), és a rendszer az infor—

mációkat különböző rendeltetési helyekre (címekre) tudja továbbítani. A gazda—

sági szervezet például ezekből az információkból folyamatosan tudomást szerez;

hetne arról, hogy egy bizonyos időszak alatt milyen elszámolások és kifizetések történtek a béralap terhére a szervezeten belül az egyes részlegek szerinti bon- tásban és a szervezet egészére.

Hasonlóképpen az anyagi—műszaki ellátás területén funkcionáló információ- rendszer adatokat tudna szolgáltatni a különböző szintű irányító szervek részére a nyersanyagok. illetőleg alapanyagok készleteiről, valamint a készletek feltöltésé—

nek lehetséges forrásairól, a költségráfordításokról, a termelés ellátottságáról stb. Megteremthető tehát ezen a területen is az az információbázis, amely a bi—

bák időben történő kijavítását, a hiányosságok, illetve a felmerült nehézsége-k le- küzdését célzó különféle döntések meghozatalához szükséges. Az így nyert infor—

m—ációkból nemcsak az áruellátást és értékesítést bonyolító szervezetek profitál- hatnak, hanem valamennyi gazdasági szervezet, valamint a párt és a kormány

szervei is. ,

A továbbiakban a fentebb kiválasztott két információ—rendszerrel foglalko- zunk, mert ezek a viszonylagosan autonóm rendszerek rendkivül fontos népgazda- ság-irányítási funkciókkal vannak kapcsolatban.

Az egységes társadalmi információ-rendszer modelljének ésszerű módon kell integrálnia az itt tárgyalt két rendszer csatornáin átáramló egész információt. Ez feltételezi, hogy mind a két rendszer — de az összes többi is — az egységes infor- mációnyelv kötelező használatán épül fel; teljesen azonos fogalmakat használ.

amelyek tartalma. jelentése szigorúan körülhatárolt, ugyanazon szimbólumokat.

jeleket, kódokat alkalmaz stb. Ezen előfeltétel nélkül az integrálás nem is hajtható végre.

Az ésszerű integráció megvalósításának további követelménye, hogy a más szervektől beérkező információk a rendszerben ne okozzanak párhuzamosságokat, átfedéseket. Ez azt jelenti, hogy az egységes információ—rendszer keretében teljes

mértékben össze kell hangolni mind a pénzügyi és a hitelrendszer adatait. mind

az anyagi—műszaki ellátásra vonatkozó adatokat, és az egyeztetett adatoknak úgy kell bekerülniök, beleilleszkedniök a rendszerbe, hogy azok az egységes infor—

máció—rendszer tárgykörök szerint (munkabérek, forgóeszközök. anyagok, termék- értékesítés stb.) elkülönült alrendszereinek elválaszthatatlan, szerves részét képez- zék. Ily módon olyan alrendszereket kapunk, amelyek a tárgyalt területekről össze—

hasonlíthatatlanul több információt fognak tartalmazni, mint korábban, sokolda- lúan rávilágítva a különböző jelenségekre és azok sajátosságaira. Ez azonban egyben azt is jelenti. hogy a viszonylagosan autonóm rendszerekből álló integrált rendszer nyújtotta információk a bonyolult, több dimenziós. sokrétű gazdasági fo- lyamatokat csak bizonyos meghatározott aspektusból jellemzik.

Nézzünk itt erre egy példát.

A banknál a könyvelési Számlák alapján, 5 a kivonatolás automatizálása ré- vén, gyors információkat kaphatunk a munkabérekről, amelyeket a különböző vál—

lalatokn-ál. szervezeteknél, főhatóságoknál, ágazatokban stb. elszámoltak és kifi-

zettek. Az ezúton kapott információ azonban csak összevontan. egy összegben mu-

tatja meg az elszámolt és kifizetett munkabérek nagyságát, biztosítva az operatív

AZ lNFORMÁCIÓ-RENDSZER KlÉPlTÉSE 823

igények gyors kielégítését. Ugyanakkor az irányítási rendszernek — mind az egyes termelőegységeknél, mind a gazdaság egészében —— részletekbe menően ismer- nie kell a munkabérek szerkezetét (alapbérek, bérpótlékok, prémiumok stb.), to- vábbá a különböző kategóriákba besorolt dolgozók béreit, a munkabérek átlagos nagyságát —— egyrészt ágazatonként. másrészt a képzettségtől, a szolgálati évek számától függően. a különböző foglalkozásúak bérarányait stb. A munkabérek a lakosság jövedelmeinek egyik forrását képezik, éppen ezért nemcsak a termelés költségeinek szempontjából kell vizsgálni azokat, hanem az életszínvonal szem- pontjából is. Ehhez szükséges, hogy külön a munkabérekre kiterjedő információs alrendszer álljon rendelkezésre, amelyen belül —— mint azt már említettük —— a banki információknak egy meghatározott, de eléggé korlátozott szerep jut. Ugyan-

ez vonatkozik a forgóeszközök, az értékesítés, az ellátás stb. adataira is.

Világosan látható, hogy az egységes országos információ-rendszer modell—

jének kiépítésekor szervesen be kell illeszteni az autonóm rendszerek információ—

áramlását, és az előállított információkat fel kell használni az irányítás különböző szintjein hozandó döntésekhez. lgy kiküszöbölhető-k az esetleges párhuzamossá- gok. egységes lesz az információáramlás, és olcsóbb az információ ..termelése".

A másik kérdéscsoport, amellyel az egységes társadalmi információ—rendszer modelljével összefüggésben foglalkoznunk kell, az egyszeri regisztrálás (feljegy—

zés) elve és az ínformációáramlások egységességének a kérdése. Lényegében véve az egyszeri feljegyzés elve szolgál az információs folyamatok integrálásának alapjául. Ezt az elvet az egységes országos információ-rendszer koncepciója so- rán dolgozták ki, és ez a szóban forgó rendszer kiépítésének egyik alapelve. Ennek értelmében követelmény 'az események, tárgyak, folyamatok (és azok ismérvei) egyszeri, elsődleges feljegyzése. A feljegyzés vagy az esemény bekövetkezésének időpontjában, vagy annak megfigyelésekor történik. Az egyszeri elsődleges fel—

jegyzés a további munka alapja. Az elsődleges információkat különféle módon feldolgozzuk. annak érdekében, hogy a jelenséget vagy folyamatot minden vonat- kozásban feltárjuk. Ez az információ a továbbiakban átmegy az egységes infor- máció-rendszer bonyolult hierarchikus szerkezetével kapcsolatos minden aggre- gációs fokozaton. Elsődleges forrásként pedig minden esetben csak egyetlenegy feljegyzés szerepel.

Az egyszeri feljegyzés elve szoros kapcsolatban áll a maximális gazdaságos—

ság elvével, ugyanakkor a rendszer egységességének egyik legfontosabb előfel—

tétele. Egy és ugyanaz a feljegyzés, illetve másként fogalmazva egyetlenegy azonos elsődleges információ felhasználása biztosítéka annak; hogy a megfigyelési egy—

ségre és az annak jellemzésére szolgáló ismérvekre mindig ugyanazt a definíciót alkalmazzuk. lly módon kiküszöbölhető a módszerbeli különbözőségek fő forrása.

Az egyszeri feljegyzés a továbbiak során. az információhordozák automatizált ki—

alakításánál a gyors adatfeldolgozás fontos feltétele lesz, s ezáltal fokozza az információ operatív értékét. Lehetővé teszi az információblokkok ésszerű szervezé—

sét és a változatok számának növelését a feldolgozásoknál. Ily módon a vizsgált jelenségre vagy folyamatra vonatkozóan az összes lehetséges információszükség—

letet ki tudjuk elégiteni.

Az ismertetett elv gyakorlati realizálása, és az ebből származó előnyök állandó következetes kihasználása, szükségessé teszi egyéb fontos előfeltételek megterem- tését az egységes társadalmi információ—rendszer kiépítése során. ilyenek az adat—

rtárolási rendszer egységessége és az információ útjának egységessége.

Az adattárolási rendszer az információtáraknak (adatbanikok) szerteágazó rendszerét öleli fel. Az adattároló egységek tartalmazzák az elsődleges feljegyzés—

824 SZTEFAN SZTANEV ből szerzett értesüléseket, ezen értesülések elemi feldolgozásának eredményeit és

az általánosabb jellemzéseket. Az ilyen rendszer szervezésének az a lényege, hogy

biztosítja egyrészt az információk további változatos feldolgozásának lehetőségét annak érdekében, hogy az újonnan jelentkező igényeket is ki tudjuk elégíteni,

másrészt az adatokhoz való hozzáférhetőséget a különböző irányítási rendszerek és

alrendszerek számára.

Az adattárolási rendszer egységessége közvetlenül az egyszeri feljegyzés elvé—

ből következik, és — mint már említettük — ezen elv következetes realizálásának

egyik előfeltételét képezi. Ez csak egységes szervezéssel és egységes irányítás mel—

lett érhető el. Fenntartása szigorú egységes szabályok bevezetését, és egységes ellenőrző tevékenység gyakorlását 'követeli meg. Az egységes szemlélet a biztosí—

téka annak, hogy az információk feldolgozásánál az alacsonyabb szintekből ki- indulva a felsőbb szinteken történő információ-aggregálás útján az ország tár- sadalmi—gazdasági fejlődésére vonatkozóan összetett, szintetikus mutatókat kap- junk. Az a szerv, amelynek létre kell hoznia és fejlesztenie kell az információkat tároló rendszert. azonos azzal a szervvel, amelynek feladata az egységes társa- dalmi információ-rendszer kiépítése: ez pedig az Országos Információs Központ.

A felhasználók köre várhatóan nagyon széles. a szükségletek. amelyeket ennek a rendszernek ki kell majd elégítenie, igen különbözők, de a rendszer szervezésének és irányításának teljesen centralizáltnak kell lennie. mert csak ilyen módon bizto- sítható a rendszer egysége, valamint a társadalmi információ-rendszer egységes- sége is. Ezen a területen az Országos lnformációs Központ irányító funkcióit nem lehet elvitatni.

A másik előfeltétel az egycsatornás információálramlás, és ebben a tekintet—

ben a fentivel analóg helyzettel állunk szemben. Az egyszeri feljegyzés elve és az ezzel kapcsolatos egységes adattárolás szükségessé teszi az információáram- lási csatornák szabályozott kialakítását. Ezúton megteremthető az információk áramlásának közös, harmonikus üteme, ésszerűen szervezhető az adatfeldolgozás.

szem előtt tartva az irányítás különböző szintjeinek általános és specifikus szükség- leteit. Megvolósítható továbbá az egyes információs alrendszerek között a szüksé—

gessé váló információcsere. Természetesen az egységes információáramlás létre- hozása nem abszolutizálható.

Az autonóm információ—rendszereknek, tehát például a Bolgár Nemzeti Bank vagy az Anyagi és Műszaki Ellátás Minisztériuma rendszerének is külön önálló in- formációs csatornái vannak, amelyek egy meghatározott szakaszban beletorkollnak abba a csatornába, amelyen az Országos Információs Központ információja áram- lik. A gazdasági szervezetek részlegeitől ezen szervezetek vezető szervei felé és fordított irányban is áramolhat információ; főleg operatív szükségletek kielégíté-

sére, és nem igényel különösebb feldolgozást. Az egységes információs csatornát

(az információk áramlásának útját) az Országos információs Központ szabja meg.

Többcsatornwás információ-rendszer kialakítása nincsen összhangban azokkal az alapvető elvekkel, amelyekre a tárgyalt rendszer épül. Éppen ezért az informá- ció-rendszer megtervezésénél és kiépítésénél szigorúan ügyelni kell a szóban forgó követelmény betartására. Az alrendszerek összekapcsolásánatk és a kölcsönhatá—

soknak nem szabad aláásniok, ellenkezőleg erősíteniök kell a rendszer egységét.

Befejezésül: az egyszeri feljegyzés elve mint az információk integrálásának és a rendszer egysége kialakításának egyik fő előfeltétele, nemcsak az egyetlen adat—

tárolás és a szabályozott információáram—lás szükségességét hangsúlyozza, hanem

az Országos Információs Központ felelősségteljes funkcióit is világosan körvo—

nalazza.

AZ lNFORMAClO—RENDSZER KIEPlTESE 825

2. A GÉP! INFORMÁCIÓFELDOLGOZAS MODELLJÉRÖL

Nem egy alkalommal hangsúlyoztuk már, hogy a társadalmi információ gépi feldolgozásának a modellje mennyire összefügg az információáramlás, az informá—

ciós csatornák és az információk áramlási ütemének a megszervezésével. A szabó—

lyozó szerepet az információ-rendszer modellje tölti be. Ettől függ. hogy milyen lesz majd a géprendszer teljesítménye és konfigurációja, területi elhelyezkedése stb.

Ugyanakkor az információs modell természetszerűleg teljes mértékben azoknak az igényeknek, követelményeknek van alárendelve, amelyeket az irányítás támaszt vele szemben.

Ennek a tanulmánynak a keretében nem foglalkozhatunk az információ gépi feldolgozására szolgáló elektronikus számítóközpontok rendszerének kiépítésével kapcsolatos valamennyi problémával. Egy kérdést azonban részletesen meg aka—

runk vizsgálni: a koncentráció követelményét.

Nemcsak deduktív okoskodás útján, hanem az elektronikus számítógép—techni—

kát jelenleg már széles körben alkalmazó országok tapasztalatai alapján is arra a következtetésre jutunk, hogy a gépek hatékonysága nagyobb, ha nagy számitó- központok keretében üzemelnek. A koncentráció előnyei nemcsak az anyagi ter—

melés terén tapasztalhatók, hanem ezen a területen is jelentkeznek. A magyarázat eléggé kézenfekvő. A koncentrálás egyrészt jelentősen csökkenti a műszaki kar- bantartás költségeit, másrészt a tartalék alkatrészekből minimális készleteket kell tartani. A tömegszolgíáltatás elve alapján lehetőség nyílik tudományos irányítási rendszer bevezetésére a felújítási és karbantartási munkák elvégzése terén. Kis központban, ahol mindössze CSCllk egy—két elektronikus gép található. erre a mun—

kaszervezésre nincs lehetőség. További lényeges szempont, hogy a nagy számító- központ ellátható specializált gépekkel. amelyek kevesebb eszköz— és időráfordí- tással képesek különleges feladatokat megoldani.

Az irányítási problémák sokrétűek. szerteágazók, és számuk rendkívül nagy.

Amennyiben ezek között akad néhány olyan, amely kisebb, specializált gépekkel is megoldható, célszerűtlen lenne óriási értéket képező. méreteiben hatalmas gépe—

ket igénybe venni megoldásukhoz. Az utóbbiak használatánál ugyanis a gépidő minden perce rendkívül drága. lgy például a regressziós és korrelációs analízissel összefüggő problémák, a hipotézisek ellenőrzése, a szóródás elemzése, az empi—

rikus eloszlások identifikálása stb. olyan elektronikus számítógépekkel is elvégez—

hető. melyek a közepes és nagyméretű elektronikus gépeknél tíz-egynéhányszor kevesebbe kerülnek. Ez nemcsak a ráfordításokat csökkenti, hanem szabad kapa—

citásokat is teremt a nagy gépeknél. Az értékesebb gépek jobban kihasználhatók bonyolult. nagy feladatok megoldására, nagyobb számú megrendelőt (,,fogyasz-

tót") tudnak kiszolgálni, más szavakkal — az irányítási feladatok kevesebb beru-

házással láthatók el.

Egy nagy számítóközpont keretei között jobb időkihasználás érhető el; külö- nösen a gépekben rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása jelent előnyt.

A nagy Számítóközpont lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt továbbá ahhoz is, hogy a szakembereket szakképzettségüknek megfelelően tudjuek foglal—

koztatni, 5 szakmai tudásukat rendszeresen továbbfejleszthessék, tökéletesíthessék.

A nagy számítóközpont bonyolult és változatos feladatok megoldására kap megbí- zást, így a megoldások kapcsán gazdag tapasztalat halmozódik fel, és több al—

kalom nyílik a tapasztalatcserére. Különböző intézkedésekkel biztosítható a szak-

mai tudás állandó szervezett növelése. hasznosítva a továbbképzésben nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat terén elért eredményeket is.

826 SZTEFAN SZTANEV

Az elektronikus számítógép-technika koncentrálása megteremti annak lehe—

tőségét. hogy a rendelkezésre álló géppark üzemeltetése lényegesen kevesebb szakemberrel történjék. Ez az előny különösen nagy jelentőségű olyan országok számára.—mint Bulgária. ahol az ilyen irányú gépesítés még viszonylag kezdeti stá—

diumban van. s meglehetősen kevés a jól képzett szakember,

Meg kell jegyeznünk. hogy a tudományos technikai haladás ugyancsak a koncentráció irányába ösztönöz. Az utóbbi időben a termelők. a mini—computerek előállítása mellett, mindinkább az óriási teljesítményű elektronikus számítógépek gyártása felé orientálódnak, mert az utóbbiak az időmegosztás (time—sharing) (el- vén működnek, és egyidejűleg sok ügyfelet ki tudnak elégíteni. Megfelelő termi- nálok (végberendezések) birtokában a felek számításokat végezhetnek tőlük nagy távolságra levő gépekkel is, úgy, hogy a megoldásokat rövid időn belül megk—ap- ják. Egy ilyen nagy teljesítményű, sokat tudó gép (a mi viszonyaink között) nem tar- tozhat kizárólagosan egyetlen vállalathoz. Szükségszerű. hogy a gép sok vállalat , részére végezzen munkát. s az üzemeltetést ,.ügyfeleivel" vállalati (,,üzleti") ala-—

pokon alakítsa ki.

A vállalati formában szervezett működés, az ügyfelekkel létesített kölcsönös kapcsolatok szabályozása az önálló vállalati gazdálkodás keretében kiemelkedő jelentőségű a számítástechnika helyes és gazdaságilag kifizetődő alkalmazása'és

az erre fordított eszközök hatékonyságának fokozása szempontjából. A költség-

megtérülés elvének érvényesítése, a normális jövedelmezőség biztosítása az elekt- ronikus számítógépek alkalmazását a realizálható hatékonyságtól teszi függővé.

Az ügyfél csak abban az esetben fogja a szolgáltatásokat igénybe venni, ha az számára megtakarítást eredményez, vagyis, ha többet nyer a szolgáltatás révén, mint amennyit érte kifizet. lgy biztosítható, hogy a drága technikát olyan nagy és bonyolult feladatoknak a megoldásához használják fel. amelyek a vállalatok szá— , mára kulcsfontosságú problémá—ik, melyektől a termelés költségeinek csökkenése.

a munka termelékenységének emelkedése, a termelés hatékonysága függ. Ez teszi szükségessé, hogy a számítástechnika hasznosításánál a kapcsolatok mechanizmu—

sában a ráfordításokat egybevessük a hatékonysággal, biztosítva ezzel egy meg—

felelő gazdálkodási rendszert az elektronikus gépek fejlesztéséhez és alkalmazá- sához. Az elektronikus számítógépek koncentrálása nagy központo'kba az egyik legfontosabb előfeltétel a fejlett technika széles körű alkalmazásához.

A gépek koncentrálása és az önelszámolás elve alapján funkcionáló elek—

tronikus számítóközpontok megszervezése megteremti egy új ágazat — az ,,infor—

mációszolgáltató ipar" — alapjait.

Ennek az ágazatnak a kifejlesztése aktívan elősegíti a társadalmi tevékeny- ség irányításának továbbfejlesztését. ' —

Nemcsak a már ismertetett megfontolások, hanem az élenjáró országok ta- pasztalatai is azt mutatják, hogy az elektronikus számítógép—technika koncentrá—

lása képezi a fejlődés fő irányát ezen a területen. lgy például a Szovjetunióban 988 ilyen központ és állomás szolgál ki 20000 vállalatot és szervezetet. Lettország- ban egyetlen területí számítóközpo'nt 256 vállalat2 igényeit elégíti ki. Az Egyesült

Államokban 150 társaság szolgál ki 20000 céget.3

Az elektronikus számítógép—technika koncentrálása természetesen nem jelenti

azt. hogy olyan nagy vállalatok, mint például a Kremikovci Kohászati Kombinát és az Ásványvegyészeti Kombinát (Burgasz közelében) vagy más. jelentős gazdasági szervezetek nem rendelkezhetnének saját elektronikus számítóközponttal. ;

2 A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának közlése.

3 Lásd T. Alexander cikkét (Za rubezsém. 1970._évi 10; sz.)

AZ lNFORMÁClÓ-RENDSZER KlÉPlTÉSE 827

A továbbiakban azonban —— feltételezve, hogy elvitathatatlanul bizonyítottak a centralizáció előnyei —— felmerül egy újabb kérdés: milyen alapon kerüljön sor ennek a centralizációnak a gyakorlati megvalósítására? A kérdés megoldására kétféle lehetőség mutatkozik, éspedig: a nagyméretű elektronikus számitóközpon-

tokat vagy a területi elv, vagy pedig az ágazati (főhatósági) elv alapján szervez-

zék meg. Meglehetősen nehéz volna elemezni az egyik vagy a másik megoldásnak valamennyi előnyét és hátrányát konkrét ismeretek és tapasztalatok nélkül. Mégis úgy véljük, hogy már most felhozható néhány érv a területi elv mellett.

Először: semmilyen szempontból nincsen szükség arra, hogy egy elektronikus számítóközpont. még ha annak történetesen az is a rendeltetése, hogy egy meg- határozott ágazathoz tartozó vállalatokat kiszolgáljon, szervezetileg alá legyen rendelve egy bizonyos vállalatnak, vagy állami gazdasági egyesülésnek. A válla—

latok és a gazdasági egyesülések erejét éppen eléggé lekötik a saját problémáik és gondjaik, amelyek a termelés megszervezésével és a hatékonyság fokozásával kapcsolatosak. A fő feladatok mellett a vállalatok és egyesülések nem tudnak sem kellő időt, sem kellő gondot fordítani egy számitóközpont megfelelő irányítá—

sára is. Egy ilyen központ irányításának ugyanakkor kétségkívül megvannak a maga sajátosságai, így például: a megfelelő feladatokkal való ellátás, a folyama- tos üzemeltetés, a karbantartás, a kiszolgálás, a hozzáértő szakembergárda biz—

tosítása stb. Ezért hatékonyabb megoldás, ha a számítóközpontok irányítását egy erre specializált külön szervezet látja el, amely ezen a területen igen széles körű, szerteágazó tapasztalatokkal rendelkezik, és csak kifejezetten ilyen jellegű kér—

désekkel foglalkozik. A fent mondottakat lehetne tehát irányelvnek tekinteni.

amennyiben az információk feldolgozásának a technológiája nem követeli meg azt, hogy a számítóközpont kizárólag egyetlen kiszolgált vállalathoz, illetőleg gazdasági szervezethez tartozzék.

Másodszor: hangsúlyoznunk kell, hogy az ügyfelek változatossága, amikor a rendelések jellege eltérő, kedvező lehetőségeket teremt a számítógép—technika teljesebb kihasználására, s ennek köszönhetően alkalmazása jobb gazdasági eredményekhez vezet. Ezt a körülményt nem lehet, de nem is fogja egyetlen elekt- ronikus számítóközpont sem figyelmen kívül hagyni. Ha viszont e szerint dolgozik, akkor — munkájának jellegét tekintve —— teljesen hasonlóvá lesz a területi elv alapján szervezett központhoz. lgy felvetődik a kérdés: mi értelme van, hogy az ilyen központ egy vállalatnak, vagy egy gazdasági egyesülésnek alárendelten mű- ködjék, miért nem funkcionálhat önálló gazdasági egységként?

Tovább folytatva a kérdés vizsgálatát, a területi elv alkalmazása biztosítja a gépi információfeldolgozás egységes rendszerének állandóságát a területi fel- osztás és a felügyeleti szervezet vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy sem a te- rületi felosztás, sem a felügyeleti szerv változásai nem érintik az információk fel- dolgozásának így kiépített egységes rendszerét. A .,főhatósági elv" nem biztosít ilyen állandóságot. Az élet rendkívül bonyolult és változásokban gazdag. A létre- hozott intézmények csak viszonylag rövid időszak követelményeinek felelnek meg.

A gazdasági fejlődés. a gyors változások a jelenkori tudományos—technikai forra- dalom hatására mindig újabb és újabb követelményeket támasztanak a társa- dalmi—gazdasági szervezettel szemben. A változásokat meguállithatatlanul hozza magával az élet dinamikája. llyen feltételek mellett az elektronikus számítógép—

technika koncentrálása a területi elv alapján viszonylagos stabilitást kölcsönöz a

tarsadalmi információ egységes feldolgozási rendszerének.

Az elektronikus számítógép—technika koncentrálása terén szerzett eddigi ta- pasztalatok elemzése lehetőséget ad arra, hogy világosan meghatározzuk a terü-

828 SZTEFAN SZTANEV

leti elv alkalmazásának előnyeit. Már több tekintélyes szakember nyilvánított vé—

leményt ebben a kérdésben. álláspontjuk: a számítóközpontok kialakításánál a te-

rületi elv felhasználása az előnyösebb.4

Hazánkban a területi elektronikus számítóközpant-hálózat kiépítése és fejlesz—

tése a területi elv alapján megy végbe. Annak érdekében. hogy a területi közpon- tok életképes gazdasági egységek legyenek. létrehozták a Gépesített Információ- feldolgozási Egyesülést. Mind a számítóközpontok, mind az Egyesülés jelenleg még a kezdeti nehézségekkel küszködnek. A megoldásra váró hatalmas feladatok gyors és energikus intézkedéseket tesznek szükségessé a központok és az Egyesülés további megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Ezeknek kell a gyakorlatban iga- zolnlok a területi koncentrálásban rejlő előnyöket.

3. AZ INFORMÁCIÓK ÁRAMLÁSÁNAK CSATORNÁIRÓL

Az egységes információ-rendszer modelljével kapcsolatban, ha röviden is, de már rámutattunk arra, hogy egy intormációáramlási csatorna megteremtésére van szükség. Ez a szükséglet azokból az alapvető előfeltételekből adódik, amelyekre a társadalmi információ egységes rendszere felépül.

Az egyes vállalatok (részlegek, fiókok) esetében az intormációáramlást az irányítás ottani hierarchikus szervezete határozza meg. Számításba jönnek ebben a vonatkozásban az információfeldolgozás és -továbbítás eszközei is. Ésszerű, volna a vállalatoknál központokat kialakítani az alapbizonylatok automatizált el- készítésére. sőt sok esetben a feldolgozására is. A központok tevékenységének mellékterméke lesz az információk technikai hordozókra (lyukkártyók, lyukszala-

gok. mágneses szalagok) való rögzítése, amelyek segítségével az információk be-

táplálhatók az elektronikus számítógépbe. Ilyen módon jelentős mérvű anyagi esz- köz megtakarítása válik lehetővé. Ezek jelenleg az adatok elektronikus gépi feldol- gozásra való előkészítésénél mint ráfordítások jelentkeznek. Esetenként ezek az eszközök az információfeldolgozás költségeinek több mint a felét adják. néha en- nél is többet. További pozitívum, hogy az elektronikus számítógépekre csak azok- nak a munkáknak az elvégzése hárul, amelyek megfelelnek a gép sajátosságai—

nak és rendeltetésének. —

Az adatfeldolgozás technikája és az elektronikus számítóközponttal fennálló kapcsolat problémája bizonyos mértékig megnehezítheti az információs csatorna kérdésének a megoldását adott vállalat keretei között. A döntő feltétel végső soron az irányítási funkciók hierarchikus szervezete. Az információs csatornát úgy kell megszervezni, hogy az információk áramlása biztosítsa a termelési problémák megoldását abban a sorrendben. ahogyan azok ésszerűen (rangsorolhatók.

Részünkről jelentősebb figyelmet igényel annak a csatornának a kialakítása.

amelyen keresztül a vállalattól a felsőbb szintű irányító szervek felé áramlanak az információk, így tehát először az egyesülések részére, azután a minisztériumokhoz, a felügyeleti hatóságokhoz. a Gazdasági Koordinációs Bizottsághoz, a Miniszter- tanácshoz, a párt Központi Bizottságához. Itt szintén biztositani kell a csatorna

egységét, Az egységes csatorna alapja az Országos Információs Központ hálózata.

A Központ tevékenysége szám szerint mintegy 200 (de ,,holnap" bizonyára már 'sokkal több) — tárgykörök szerint elkülönült — információs alrendszer fenntartására és fejlesztésére terjed ki. amelyek minden oldalról és aspektusból felölelík az ország társadalmi—gazdasági fejlődését. Az információteldolgozás teljes gépe—

"* Sz. Lebegyev: Masini novih pokolenij. Negyel/a. 1970. évi 6. sz.

AZ lNFORMÁCIÓ-RENDSZER KlEPlTÉSE 829

sítésével és automatizálásával ezek az alrendszerek minden kétséget kizáróan el—

jutnak a teljes ,,érettség" állapotába. Ekkor majd részletekbe menően és kellő mélységben tudják a problémákat feltárni. lgazodni fognak a matematikai statisz—

tikai módszerek alkalmazásának a követelményeihez, egyre jobb lehetőségeket te—

remtve a hatékony irányítási döntések hozatalához.

Az Országos Információs Központ egységes információs csatornája, amelyen az összes — tárgykörök szerint elkülönült — alrendszer információáramai áthalad- nak, biztosítani fogja az egységet és a következetességet a munka elvégzésére összekapcsolt gépeknél. Ez az aggregátum az irányítás különböző szintű szervei információigényeinek a kielégítését szolgálja, kezdve a gazdasági szervezetektől és a különböző társadalmi intézetektől egészen a Minisztertanácsig, az Ország- gyűlés Elnökségéig és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizotts-ágáig. Az egység és a következetesség alapvető az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének általános irányításához felhasználandó alapdokumentum kidolgozásánál is. Az alapdokumentum a beszámolási időszak népgazdasági mérlege, amely ikiszélesítve és kibővítve a közeljövőben a társadalmi fejlődés mérlege lesz.

Érdemes megjegyezni továbbá azt is. hogy a csatorna egysége garantálja az információáramlások rendjét és összhangját (arányos felépítését, zártságát). Lehe- tővé teszi az ínformációtovábbítás során eszközmegtakaritások realizálását, csök—

kenti a hírközlő hálózat leterheltségét stb.

Természetes, hogy a csatorna egységéről nem beszélhetünk abszolút értelem- ben. A viszonylag autonóm alrendszerek létezése szükségessé teszi elkülönült csatornák alkalmazását, az alrendszerek speciális feladatának teljesítése érdeké- ben. Mind a Bolgár Nemzeti Banknak, mind az anyagi—műszaki ellátás rendsze—

rének iS lesznek külön önálló információs csatornái. Amilyen mértékben már most ezeket az információáramlásokat integráltak az egységes társadalmi információ rendszerébe, annyiban ezeket a csatornákat szükséges elágazásoknak tekinthetjük, amelyek beletorkollanak az egységes információs csatornába.

Az információáramlás vázlatosan a következőképpen képzelhető el.

A Bolgár Nemzeti Bank —— információforrásként felhasználva a számlanyilván—

ta'rtások szerteágazó rendszerét ——- gyors információkat szolgáltat a gazdasági szer—

vezeteknek (lehet, hogy vállalatoknak is). a felügyeleti hatóságoknak. a miniszté—

riumoknak és más irányító szerveknek a részükre fontos gazdasági mutatók (para—

méterek) szerkesztéséhez. így például az elszámolt és kifizetett munkabéralapról, a forgóeszközök mozgásáról. a realizálás helyzetéről stb.

Az anyagi—műszaki ellátás információs alrendszere a fent felsorolt irányitó szervek részére információkat szolgáltat a rendelkezésre álló tartalékok helyzeté—

ről (az alrendszerben) és az ellátás menetéről.

Az Országos Információs Központ a már említett 200 alrendszert magában foglaló kiterjedt információ-rendszeren keresztül el fogja látni az összes irányitó szerveket a gazdasági és a társadalmi élet helyzetére vonatkozóan információval valamennyi egységre vonatkozóan. A Bolgár Nemzeti Bank és az anyagi—műszaki ellátás alrendszereitől szerzett értesüléseket ez az információ ki fogja egészíteni.

Leszármaztatja továbbá a társadalmi—gazdasági fejlődés szintetikus mutatóját.

A gazdasági szervezetek információs kapcsolatban lesznek egyfelől saját részlegeiwkkel és fiókjaikka'l. Ezekről gyors tájékoztatásokat. értesüléseket kapnak. Itt nincs szükség különösebb irányításra. Másfelől kapcsolódnak a Bolgár Nemzeti Bank és az anyagi—műszaki ellátás alrendszerrel. '

Legáltalánosabban és leegyszerűsítve az egységes társadalmi információ-rend- szeren belül az áramlás sémája a következőképpen vázolható fel.

BÚZGÁRKJM/WMSMPÁRT *A

% ..,i ,.mzmw/B/ZÚTTSAGÁI% ?Lx %%!---——f'nfw'más/áánam- 5420/7545;/asaPenzugymm/SZ/e/v/um (gyep/wwwmm;;rmmicsésaáfa/gé;íttmzeh'őank; 57557545rendszere/W: MSZ/4505!$$$/347555--—-—--/nformácm'ánam— r'474!—,,.,..._ ffKV/l/l/Kűzpű/yf/asafmxcmna/rs["a/Ugye !e/fszem/e!—rendszam;— ,H,fő/ 4641!"fill/íl/f—RWE/01011IS IH;J'Iffl'fkFfló'őfflfff'( (fű/IJMMWÁ')gkafKÁlM/W MZWSÁé/ [!S?ATA557555!sz

i? ??

LL"';_.__.mix..—._:.......'...._-'.—:..—.'..—.—::_-::.-—::_..._:—._:—..—_.,._.m...._-.._.-'j—f/Wfífmáő/Éá/jam— fa;az4/la/77/őaza'asag/ 'gyafi/ésrendsze/letű

IPÉNZUGY-ELATA;55 MIN/SZLFRIVMMJ?(M$/(f[EK .453Bú!-GÉPMIMMIWHI!Kő! NEMZETIKÖM/(MINISZTÉRIUM/7

! !4[VXX—X—xlnfopmáa/_Ziáram— [l.,,/ásazáazaf/M/mszf ;.§,fém/marendszam/W '!

X———X———x

._._.—x—x

._._—

x ...—,; __,4

M

):

!...!..._._.!

! s

i___—li—In——l

W m a g a ; / m , ? % § % %

amawggzwf/aimmár;íWí/ÚS/fűlfű/WEULSÁI?ffku'kffg'_—!nfapmác/éakam- ;A/fm'm/am/um,,,ííggísűggígggglmmmfowzfnam[[LATJ/asafeni/9235rendsze— ;ffmmwsmmx)szavaíffVfofkÉSZííőiMmmm,,éű/ CDJimmy/rawifj/59;Wa;'EijÉgEÉlnfanmámiffelhaszná/áegységaz_mfanmáw'a'áram/ásazűPSZágfűSmfar'mác/a'sZ nagyn/79)az,ffánnyáíS/'nendszanáenMfar'mácm'áf'am/ásóagÁ'a'ípo'nfPendszenéfé'l 4!)f/zűwmác/áűff'ásÉsfé/lí'aszná/áEgységfmpapmác/a'fbmísegységaz——--lniarMc/íápm/ásazff/áfásésűrszágasKész/afat azWgnmázf/őánaműsáanmfpfmáw'áápam/ásbanMi,/amiFanfaiáá'ák)Mf'ű/ÉZféP/bmánxPÉNÚSZEFÉfÉ'f

830

SZTEFAN 'SZTAN EV

AZ INFORMÁCIÓ—RENDSZER KlEPiTÉSE 831

4. A TÁRSADALMI lNFORMÁClÓ EGYSÉGES RENDSZERE KlÉPlTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK PRlORlTASÁROL

Az egységes információ—rendszer kiépítése terén előttünk álló feladatok bo—

nyolultak, hehezek, és számuk igen nagy. A feladatokat ezért rendeznünk kell azok- nak a problémáknak az objektív összefüggései szerint, amelyek megoldásra ke—

rülnek. A rendszerezésnek úgy kell történnie, hogy a soron következő feladat meg- oldását a megelőző megoldása megkönnyítse. A feladatok prioritásának a meg—

határozásához nagyon jól kell ismernünk az egységes rendszer természetét, jelleg- zetes tulajdonságait. A már kidolgozott koncepció ezeket már tisztázta. lly módon lehetségessé vált azoknak a feladatoknak a kiválasztása, amelyekkel el kell kez—

denünk a munkát. Véleményünk szerint ezek a következők.

1. Az egységes országos információ-rendszerhez ki kell alakitani az egységes információs nyelvet. A rendszer összes alrendszerénél kötelező ennek a nyelvnek a használata. Az egységes információs nyelv egységesíti a fogalmakat, a mutató- kat, az osztályozásokat, a kódokat: megteremti azok összekapcsolásának szabá- lyait, és biztosítja a fogalmak jelentésének egyértelműségét. Az egységes nyelvezet megteremtése feltételezi a mutatók rendszerében a jelenleg használt fogalmak széles körű és elmélyült elemzését. lgy dolgozható ki a tartalmilag egyértelmű fo- galmak és mutatók optimális rendszere. a fogalomalkotás szigorúan meghatározott rendje, amely megfelelő az automatizált információfeldolgozáshoz. E feladat fő koordinátora és végrehajtója az Országos Információs Központ lehet, és be is fogja tölteni ezt a funkcióját. Közvetlenül részt fog venni a feladat elvégzésében az információs Központ minden szerve és alegysége. Lényeges szerepet kell játszania ebben a munkában az Országos Tervhivatalnak, s be kell vonni a feladat meg- oldásába még egy sor fontos végrehajtó szervet is: funkcionális és ágazati felügye—

leti hatóságokat, tudományos intézeteket. társadalmi szervezeteket.

2. Meg kell teremteni az osztályozások, a nőmenklarúrák és a kódok egységes rendszerét. Az automatizált információfeldolgozáshoz illeszkedő rendszer kidolgo- zására van szükség, amely harmonikusan összekapcsolja az országban használatos valamennyi osztályozást. Ez a munka az előbbiekben tárgyalt feladat alkotórésze. és módszertanilag szoros kapcsolatban áll az egységes információs nyelv kialakitá- sával. A különböző osztályozások egységes rendszerbe foglalását az Országos ln—

formációs Központ fogja megvalósitani. Ezt az a szoros kapcsolat teszi szükségessé, ami az osztályozási rendszerek és az egységes információs nyelv között fennáll.

Az Országos Információs Központ egyben felelős kivitelező, közreműködő, illetve koordinátor lesz egy sor osztályozás elkészítésénél.

3. Tanulmányozni kell az irányítás különböző szintjein jelentkező információ—

szükségletet, a társadalmi információ modelljének a továbbfejlesztését és beveze—

tését az irányítás helyi szerveinél, valamint a termelőerők területi eloszlását. Kuta- tások kezdődnek a társadalmi irányitó szerveknél a különböző hierarchikus szinte—

ken tipikusnak tekinthető információszükséglet megismerésére, annak érdekében.

hogy részükre tipusmodelleket tudjunk kidolgozni. A munkát az Országos Informá—

ciós Központ egyéb központi, ágazati és területi irányitó szervekkel együttesen hajtja végre.

4. Korszerűbbé kell tennünk az alapbizonylatok rendszerét. E feladat meg- oldása azt követeli, hogy figyelmesen felülvizsgáljuk az érvényben levő alapbizony—

latokat és a jelenlegi alapbizonylat-forgalmat az országban. Az automatizált fel- dolgozás céljának megfelelően ki kell dolgozni a szabvány—alapbizonylatokot és a bizonyiatok forgalmának szabályait. Végső eredményként az alapbizonylatok meny—

8 32 SZTEFAN ÉZTANEV

nyiségének csökkennie kell, a bizonylatok kiállításánál számottevő élőmunka—meg- takarításna—k kell realizálódnia. Az Országos Információs Központ részt vesz e fel—

adat megoldásában több más irányítószervvel, elsősorban a Pénzügyminisztérium—

mal együtt. 6

5. lnformációtárakat (adatbankokat) kell létrehoznunk. Ez összekapcsoló lánc—

szemet jelent egyrészt az információs bázis kidolgozására irányuló feladatok. más- részt az információfeldolgozás anyagi—műszaki bázisának a megszervezésével kap- csolatos feladatok között. Az előinányzott feladatok között szerepel az automatizált adatban-kok hierarchikus rendszerének a kiépítése, amelynek rendeltetése az in- formációk tárolása, feldolgozása és a rendelkezésre álló információk felhasználá—

sának biztosítása.

6. Meg kell terveznünk az egységes országos társadalmi információ—rendszer alrendszereit. Ez a feladat úgy összegezhető, hogy az egyes gazdasági és társa- dalmi egységek információs alrendszereinek tervezésénél ellenőrizni kell az egy- séges metodológiai szabályok betartását és a munka koordinálását. Ezen túl—

menően tervet kell készíteni az alrendszerek összekapcsolására nagyobb infor—

mációs alrendszerekké. A feladat megoldásaként elkészül az egységes országos információ—rendszer ..globális" modellje, amely harmonikusan integrálja magában az összes információs alrendszert. A feladat teljesítéséhez számos tervezői munka—

csoport erőfeszítésére van szükség. A feladat végleges befejezése egybeesik az országos egységes információ—rendszer végleges formába öntésével. A munkát ha—

ladéktalanul meg kell kezdeni. mert fontos, hogy már a kezdeti szakaszban kör- vonalazzuk a globális modellt. Ennek során bizonyára felvetődik majd néhány helyes elképzelés. ötlet az információ—rendszer alapvető elemeinek —- az egyes ol—

rendszereknek — a megtervezéséhez.

7. Ki kell alakítanunk az információk gépi feldolgozásának rendszerét. A fel- adat felöleli mind az egyes számítóközpontok kiépítését, mind pedig a számítóköz—

pontok közötti kapcsolatok és azok kölcsönhatásának megteremtését minimális rá- fordítással. Ide tartozik a szervezés tudományos megvalósításának a feladata a köz- pontokban. a .,folyamatos közelítés" módszerével. A feladatnak azt a részét. ame—

lyik a területi számítóközpontok hálózatának kiépítésével kapcsolatos, az Országos lnformációs Központ fogja elvégezni. a fennmaradó problémák megoldása ezen a területen az Országos Tudományos és Műszaki Fejlesztési Bizottság feladata.

*

E tanulmány csak néhány kérdést vet fel és vizsgál meg az egységes országos információ—rendszer kiépítésével kapcsolatosan, Bulgária vonatkozásában. ltt vi—

szonylag kis részét tekintettük át annak a bonyolult és nehéz útnak, amelyet a Köz—

ponti Bizottság júliusi és szeptemberi plénumán hozott történelmi jelentőségű ha—

tározatok teljes realizálásáig meg kell tennünk. A munka széles fronton megkez- dődött. Alkotó kollektívá'k formálódnak és edződnek, folyik az első alapdokumentu—

mok kidolgozása. az erőgyűjtés, az első információ-alrendszerek kiépítése és be-

vezetése több vállalat és gazdaság automatizált irányítási rendszerével kapcso-

latosan. A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa újabb hatalmas lendületet adott a munkának. szorgalomra és kitartásra lelckesíti a már nagy számú dolgozó—

gárdát. hogy gyorsan elsajátítsák a szükséges ismereteket és azok alkotó módon történő alkalmazását. Annak érdekében tesszük ezt. hogy meggyorsuljon a tudo—

mányos és műszaki forradalom egyik hatalmas vívmányának realizálása, és kor—

szerűsödjék az országban a társadalmi irányítási rendszer.

AZ lNFORMACiÓ-RENDSZER KlEPlTÉSE 333

PEBIOIVIE

Hacromgaa CTaTbH npeuctraBAneT coóoi'i coxpaxgem-lmii BapuaHT ouepua, onyőwuxosan- Horo B Homepe 2 mypHaAa CTaTucn/nca sa 1971 ron.

B Bonrapnn rocyaapcmermoe pyxonoac'rao B TelleHHe nomemmx Ae'r HOCTaBI/INO sagauy cosaauun imrerpnpoaauuoü Humopmaguaunoü CHCTeMbI, oxaa'rbmaiotgeü Belo crpany. B cso-- eM OHepKe amop aaunmae'rcn Bamueümamn npoönemamu, caneauubmn c COBAaHHeM 'raxoü CHCTeMbI " onncmsaer Hmnemuee cocrounne paőoT a amit oönam'u. OH ocranaamxaae'rca Ha

cnezxyrorgux ue'rblpex 'reMax:

7. Bonpocm, caxzarmme c MOILCAbIO oőigec'mermoü nncpopmagnonnoü cuc—rerum. B a'roü oőAacm maman npoőAema gamiouae—rcn B cnocoőe nmerpagrm camocron'remno rpyuxgupy- forgux umpopmaguounbix CHCTEM (Hanpnmep, őauxoscxoü nnmopmaguouuoü cuc-rerum, nmpop—

Magi/IOHHOH CHCTeMbI MATCpHaAbHO—TexHHHCCKOTO cnaőmem/m), B HBblCKaHl/IH ny'reíi MX npeB—

palgcnua B cyőcncremm eanuoü chTpaAbHoü mimopmaguolmofi cnc'reMm.CpeACTBa "Hrerpa- gimi eaHHax cuc'rema immopMagx—onme norm'rm'fr, eAHHOBpeMCHHaH Sanger, neztem/iii H oőc'l'a- nomen, perympoeanne annmemm oörgecmemmx umpopmagnii, xpanexme aaunmx, oőecne- venne .uocryrmocm AáHHbIX c nomotgmo cuc-rerum őamca AaHHle. Bce am gaaatm .zrowmen pemarb Focyzzapc'raeunmü unmopwxagnounmü gemp.

2. Bonpocm, csaaamibxe c moaenbro ennem)! mamunno'ú oőpaóm'xn llaHHbIX oőrgecr- Bel-moi? mimopmagnonnoü CHCTeMbI. ABTOp cuu'rae'r HCOÖXOAMMDXM pagpaőm'xy MOACAH, Ko—

T'apan oóecnennnaer ocylgechAr-mre ;KCCTKO Kougeu'rpnposanuoü OÖpaÖOTKH nammrx c Hu- Molghio napKa BEM Gonmoü Molguocrn, Bmuncmx'renbnme gen'rpm paőm'ann öm Bxatrec'rse caMOCTOHTeAbeIX npezmpux'mííi, a B nx opramiaagun anM'EHHACH öm Teppn'ropnanbx—xmü npuugnn.

3. KaHaAbr ABumeHI/IH tampopmagnu. Áeiicnme CHCTeMbI c Tatum apemm geHTpaAbnoü rocyzrapcmeuuoi'r Hamopmagnonnoü cncrebe aaancn'r OT opranuaaguu Tex KaHaAOB, no Ko—

1'0pblM garpmccupoeamime na ripezmpnn'mnx u npyrux eaum—rgax yue'ra ztalmme norm/c ux oőpaőo'mu nocrynarm- K rocyaapcmeunomy pyxonoacray. BTM Kanam oőpasyro'r CET!) Fo- cyztapc'mennoro mupopmagnonnoro gen—rpa, KOTOprü OÖbClIl/IHHET H paaBnBaeT nom-amino BoapacTaiotgee unom mimopmaguounmx noncucrem. Amop noxaabmae'r ny'rb cnea—osanun oőlgecmemroü Hnmopmagnn, ncnonbsyn zum aToro 'ramxe u rpacpwrecxoe uaoőpamenne.

4. Hopnaox same, Hameuennbrx K ocyrgecrmenmo. Comacuo muemuo amopa s ocy—

lgecnmemm 389311! CACAye'I' COÖAlOllaTh CAEIlyKHgKü HOPHAOKZ OOBÁHHHC CÁHHOI'O nncpopMa-

gnounoro HSbIKa; oőecneuctme ycnonnü zim aBTomaTuz—mposannoi'r oőpaőonm AaHHle; yc-ra- HIOBACHHC norpeőnocm a HHiDOpMagHH no pamuwmm ypommM ynpaBAeHHH; c-rauziapmsa- gas: nepnmnoü aouymomagurr n peryAHpOBaHue nx Ammenun; coaaanue cuc-rerum Gama:

llaHHle; paspaőm'xa npoema gempanbnoü rocyaapcmennoü nmpopmaguonnoii cncTe-vibx "

ee noacncrem; coazramre BbltlHCAX/lTeAbelX gempoa n peryAnpoaaHue cyrgec'rayioxgux mem- ltv HHMH csnaeü.

Aa'rop paccmarpnsae-r BCC!) KOMHAEKC BOHpOCOB c Torma sperma maxcumammoü SKOHOMH—

teckoű arpcpexmanoc'rn.

SUMMARY

The article is the abridged version of the study published in Statistíca, No. 2. 1972.

The higher direction in Bulgaria has been repeatedly dealt in the date years with the possibilities of developing an integrated information system at national level. The author discusses some important problems connected with it and shows the present state of this work. He díscusses the following four subjects:

1. Guestions related to the model of the uniform system of social information. The main problem in this field is how the individually functioning information systems (e. g.

those of banking. material-technical supply) could be integrated or converted into sub- systems of the information system at national level. The means of integration are: the uniform system of information concepts, non-recurrent reaistration of events and their cir- cumstances. controlled route of social information, data storage, and ensuring the acces- sibility of data by means of a data bank. All of these must be worked out by the National

lnrormation Centre.

2. Guestions related to the modell of mechanized processing method of the social information system. The author thinks it necessary to create such a model which ac- compllshes the highly concentrated data processing with up-to-date computer stack of

2 Statisztikai Szemle

334 SZTANEV: AZ lNFORMAGlÓ—RENDSZER KlEPITESE

high efficiency. Computer centers would operate as independent enterprises and their organization would adopt the regional principle.

3. The routes of information. The operation of a system, from the point of view of the national information system, depends on the organization of those routes through whicn primary data registered at enterprises, etc. - after being processed — come to the higher direction. These routes constitute the network of the National information Centre. that keeps up and develops on increasing number of information sub--systems (some 200 ot present). The author díscusses the routes of social information; it is demonstrated by a chart too.

4. The order of accomplishment of the tasks. ln the author's opinion the tasks are to be dealt with in the following order: formation of the uniform language of information;

creating of the conditions of automatized data processing; determination of the information demand according to the different levels of guidance; standardization of base document and regulation of their routes; development of the data bank system; planning the uniform national system of social information and of its sub——systems; development of computer centres and regulation of the relations existing among them.

The author discusses the whole sphere of subjects from the aspect of the reauirement of maximal rentability.