A népgazdasági információ-rendszer fejlesztése a Szovjetunióban

(1)

A NÉPGAZDASÁGl INFORMÁCIÓ-RENDSZER FEJLESZTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN

ARANY! ATTILA — DORNYEl JÓZSEF

A népgazdasági információ-rendszer fej—

lesztésének külföldi tapasztalatai között elvi megalapozottsága és átfogó igénye miatt megkülönböztetett figyelmet érdemel a Szov—

jetunióban kidolgozott és jelenleg megvaló- sítás alatt álló koncepció. E koncepció ki- dolgozásának hosszabb előtörténete van.

A szovjet gazdaság gyors iramú fejlődése mellett a szovjet párt- és kormányvezetők az 1950—es évek közepén felismerték, hogy a fejlett tőkés országokkal szemben relativ le—

maradás mutatkozik a termelési folyamatok automatizálásánál. Ennek behozására még 1956-ban automatizálási minisztériumot és Komplex Automatizálási Tudományos Kutató Intézetet hoztak létre. Mindez az elmúlt 20 évben kellő alapot teremtett az ipari folyamatok automatizált rendszereinek létrehozá—

sához.

Az 1960-as évek második felében ugyan- ilyen kezdeményezés született az elektronikus számítógépek alkalmazásának meggyorsítá- sára. Ennek eredményeként a szocialista or- szágok együttműködésével létrejött egy egy- séges számitógép-rendszer (ESZR). Az 1970—es évek elején megindult közös fejlesztés és gyártás napjainkban már harmadik generá—

ciós számítógépek nagysorozwatának gyártá—

sát teszi lehetővé.

A számítógépek gyártásával kapcsolatos együttműködés mellett egyidejűleg megindult egy másik, kevésbé látványos közös program is, amely a számítógépek alkalmazását ki—

vánta előkészíteni, illetve megalapozni az egész népgazdaság területén. Ez a közös fejlesztési program a vállalati és az ágazati irányítás szakositott számítógépes rendszere- it: az automatizált irányítási rendszereket (AlRl) kivánja létrehozni. Hazánk az ESZR gyártási programja mellett az AlR fejlesztési programban is tevékenyen részt vesz.

A szovjet fejlesztési koncepció 1972 óta még tovább bővült. mivel az inkább üzem—

1 Orosz rövidítése: ASZU —— Avtomatizirovannaja Szisztema Upravlenija.

gazdasági szemléletű AlR-program kiegészí- téseként megfogalmazták az ..Automatizált Népgazdasági lrányítási Rendszer" (orosz rö- vidítése: OGASZ2 tervét is. Ez ideig már ezen belül is számos alrendszert dolgoztak ki, sőt tervszerű megvalósításuk is folyamat—

ban van.

A fejlődés rövid összefoglalása után rész- letesebben bemutatjuk a kialakulóban levő rendszert, illetve annak egyes részeit.

A RENDSZER FELÉPITESE

A rendszer felépítésének leírásánál a Szov- jetunióban bevezetett fogalmakat és elneve- zéseket olyan magyar megfelelőkkel helyet- tesíijük. amelyek a magyar szakmai fogalmi rendszerhez értelemszerűen jobban illeszked—

nek. A rendszer általános felépítését az 1. áb—

ra mutatja.

Mint az ábrából is megállapítható, az egész népgazdaságot fokozatosan átfogó rendszernek három ága, -,,vetülete" van. Az első erősebben üzemgazdasági—módszertani orientációjú. a második a népgazdasági fo- lyamatokra épülő, míg a harmadik a műsza- kieszköz—hátteret biztositja. Ezek a ,,vetü—letek"

ugyanarra a rendszerre vonatkoznak, s bo- nyolult belső kapcsolatrendszer révén egy- mást sokszorosan meghatározzák, ezért a rendszer egy háromdimenziós térként fogha—

tó fel. Ennek egyik koordinátája mentén az irányítási módszerek, másik koordinátája mentén a funkcionálisan irányított folyamatok, végül a harmadik koordináta mentén a megvalósítás fizikai összetevői helyezkednek el. (Lásd a 2. ábrát.)

Az elképzelt rendszer nyitott, állandóan bő- vülő attól függően, hogy mely területeken dol- goznak ki és tesznek alkalmassá új részrend—

szereket arra, hogy az egész rendszerbe be- épüljenek. Ilyen szempontbólarendszer di—

namikusan aszimmetrikus módon fejlődik, azaz

? Obscsegoszudarsztvennaja Avtomatizimvonnaja Szisztema rövidítése.

(2)

1. ábra. A népgazdasági információ-rendszer felépítése

NE'PGAZDASÁG/

INFORMÁCIÓ—RENAS'ZER

!

, Ala/;UMAT/ZA'LT AuraMAr/IszIA/ÁP'GAZMSÁG/ űűfűM/IUZl/LTU/RÁA/V/IFÉ/

"muy/my RENDSZERE/c' IRÁNY/MS/ ,?[NDSZER5H magma szA/f/ BAZ/SA

__ fmp/ mzmmr/RA'f/w'ró TERV/Mfű/PM/J'C/Ó/J szzíM/flo'ga'kpwmy RSA/052509! AUmMAT/IAUPő/VDIZf/Pf mau/m;

ll/mndszer' ..

? ÁLLAM size: 7/52 mm Paál/UML!

' AUMMÁT/ZALTPEA/DSZÉ'PE '

Alrendszepü

Hazpmfű

m'zmwn/RÁNV/M'S/ _ 7 IV "21 , A, az

—-—- pmoszgpfk A %B Eő/H : 47

A/fendszen

' *7 , ,swfff

: — SZAM/TűyozpaA/my

A/wena'szen Á/Pendszen "

H H [Vagon/ffi

__ A'camn mufNW'fA'S/ .

pfA/Dsszk ,

A/fMdeng

Paz/00041

Á/PEHÚÉZE/IH

2. ábra. A népgazdasági információ—rendszer vetületei

/ :

' :

IPARI FÚL YAMAT/RgNY/G'AS/ RENDSZEREK

: ; :

: J/h/A'I'JzAM/ra'kőzpaA/rak

! l /

mímmr/ IRANV/TAS/ RENDSZEREK

m w á ' z L E É S / H A L O Z A T

,

:

, :

416424 T/ IRA/NY! TA SI RENDSZEREK

; ó'Z/lM/Tű/(ÓZPDNTOKHAMMT !

(3)

egyes időszakokban más és más vetület ki—

dolgozottsága növekszik, igy a rendszer előbb bemutatott felépítése csupán egy logikai modell a jövő számára, nem pedig egy szi- gorúan szabályozott szervezet.

AZ AUTOMATIZÁLT lRÁNYlTÁSl RENDSZEREK

Az automatizált irányítási rendszerek (AIR) tulajdonképpen különböző területekre kidolgozott módszereket, eljárásokat és alkalma- zási megoldásokat foglalnak magukba, A Szovjetunióban az AlR—oknak alapvetően há—

rom szintjét különböztetik meg: az ipari folya- matokat irányitó rendszereket (ASZUTP), a vállalati irányítási rendszereket (ASZUP) és az ágazati irányítási rendszereket (OASZU).

Az ASZUTP folyamatirányitó rendszereknél tulajdonképpen gyártóberendezések, erőmű- vek, megmunkáló berendezések számítógépes

program alapján történő vezérléséről van szó.

Ennek egyik szélső megoldása a szerszámgé- pek numerikus vezérlése, a másik pedig az olyan komplex rendszer, amely például a magnitogorszki kombinátban a martinkemen- céktől az automatikus hengersorhoz továb- bítja _az öntecseket, illetve bugákat.

Jelenleg ennek a fejlesztési területnek a keretében vizsgálják a közlekedés automatikus irányítását, illetve a járművek automa—

tikus vezérlését.

Az ASZUP vállalatirányítási rendszerek fej—

lesztését a nyolcadik ötéves terv (1966—1970) során kezdték meg. A fejlesztés célja olyan rendszerek létrehozása, amelyek meghatáro—

zott típusú vállalatok és üzemek belső irá—

nyitási folyamatait, illetve funkcióit maximá—

lis mértékben számitógép alkalmazásával végzik.

Az ASZUP—rendszerek koncepciója — a tár- sadalmi berendezkedés eltéréseinek figye- lembevételével —— nagyban hasonlít az 1960-as évek közepe óta a gazdaságilag fejlett tőkés országokban is kifejlődőben levő ,,vezetési információ-rendszerek" (management infor- mation systems — MlS) vállalati szférában tör—

tént megvalósulósaihoz. Mindkét elgondolás alapja az, hogy a mikroökonómiai szerveze- tek (vállalatok, üzemek) működése véges szá- mú alrendszerre (folyamatra, funkcióra) bont—

ható, s ezen alrendszerek viszonylag általá—

nosíthatók. Az ilyen általánosított alrendszerek (például (: termelésirányitás, a készlet—

gazdálkodás, a munkaerő—nyilvántartás stb.) számára azután ki lehet dolgozni azt az opti- mális működési eljárást, amely önmagában is alkalmazható, ugyanakkor illeszkedik a többi alrendszerhez is. A fejlesztés célja, hogy a vállalatokon belül minél nagyobb mérték—

ben váljanak alkalmazhatóvá a modulokból felépített számítógépes eljárások.

1970—ben már több mint 400 számítógépes vállalati rendszer üzemelt a Szovjetunióban.

A jelenlegi tervek szerint ez év végéig az ilyen vállalati alkalmazások száma mintegy 2500-ra fog nőni. A vállalati AlR-ok elsősor- ban az ipari nagyvállalatoknál kerültek be- vezetésre. és főként a te'rvszámítások optima—

lizálására, a vállalatok pénzügyi irányítására és anyag és munkaerő gazdálkodására vonatkoznak.

Az OASZU ágazatirányitási rendszerek módszertana most van kifejlődőben. A közép—

és felsőszintű irányítás számítógépes módsze- reivel olyan folyamatoknál kívánnak eredmé- nyeket elérni, mint a készletezés, a pénzesz—

közök forgásának meggyorsítása stb.

Jelenleg az AlR okkal kapcsolatban még számos vitás vagy megoldandó kérdés van.

Ez nem meglepő, hiszen a vezetési informá- ció-rendszerek elméleti megalapozása még világszerte a kezdeti lépéseknél tart. Vitás a Szovjetunióban az AlR-ok tartalma is.

Egyes fejlesztő csoportok munkája kimerül általánosítható számítógépes programok irá—

sában, mások először az egyes vállalattipu- sok belső működési összefüggéseinek üzem-—

gazdasági leírására törekszenek. Utóbbi azért megy lassabban, mivel hiányzik ehhez a szocialista vállalaton belül néhány alapvető üzemgazdasági kategória elméleti megfogal- mazása. A szovjet kormány azonban minden eszközzel ösztönzi a számítógépes rendszerek kifejlesztését, és igy várható, hogy a követ—

kező években ezek a módszerek rohamos fejlődésnek indulnak.

AZ AUTOMATIZÁLT NÉPGAZDASÁGI RENDSZER

iRÁNYlTÁSi

A Szovjetunió Kommunista Pártja 1971 áp- rilisában megtartott XXlV. kongresszusán fogadott el először irányelveket népgazdasági szintű számítógépes irányítási rendszer létre- hozására. A rendszer koncepcióját egy 1972 januárjában megrendezett össz—szövetségi konferenciára dolgozták ki, ahol azt széles körben megvitatták és kiegészítették. Ezt a konferenciát lehet tehát az Automatizált Nép—

gazdasági lrányítási Rendszer (OGASZ) ,,szü- letésnapjának" tekinteni.

Az OGASZ olyan átfogó számítógépes irá- nyítási rendszer, amely a népgazdaság ter- vezése, irányítása és ellenőrzése érdekében az egész Szovjetunióban integrálni kívánja az információgyűjtéseket, —feldolgozásokat és

—tárolásokat.

Az OGASZ egymással koordinált alrendszerek együttese. Jelenleg a következő alrendszerek létrehozását tűzték ki célul:

ASZPR —- a tervinformációk automatizált rendszere.

ASZGSZ — az állami statisztika automatizált rend-

szere.

ASZFR rendszere,

ASZUMTSZ — az anyagi-műszaki ellátás automa- tizált rendszere,

— a pénzügyi információk automatizált

(4)

ASZUBANK —- az Állami Bank automatizált rendszere.

ASZUSZTROJBANK -— az Állami Fejlesztési Bank automatizált rendszere,

ASZOISZEN —- oz áruinformációk automatizált rend—

szere,

ASZUTRUD — a munkaügyi információk automati- zált rendszere.

ASZUNT — a tudományos és műszaki fejlesztési in—

formációk automatizált rendszere.

Az alrendszerek száma fokozatosan növek- szik, s végül egységes, összefüggő rendszer—

ben átfogják majd az egész szovjet népgaz- daságot, ugyanakkor —- más iránybólf— ezek- hez közvetlenül illeszkednek a vállalati és az ágazati AlR-ok is.

A szovjet népgazdasági információ—rendszer fejlesztésének terve egyrészt középtávú.

ötéves feladatokat tartalmaz, másrészt jelen-

leg 1990—ig körvonalazza a vázolt rendszer felépítésének szakaszait és követelményeit.

A tervek szerint az OGASZ kialakítása két szakaszban történik. Az első szakaszban mint—

egy 10 év alatt a fő figyelmet az egyes funk—

cionális alrendszerek kifejlesztésére fordítják (így például a statisztikai rendszerre). Ezen a téren már jelentős eredmények vannak. Az ezután következő, második szakaszban követ—

keznék be az egész rendszer integrációja.

A fejlesztésnek ezt a szakaszos koncepció—

ját sokan vitatják a Szovjetunióban. V. G/us—

kov akadémikus, az egész koncepció egyik fő kezdeményezője bírálóan hangsúlyozta egyik írásában.3 hogy a vállalatok, valamint az ágazati és funkcionális irányító szervek közt nincs kielégítő koordináció. Ez, vélemé- nye szerint, azt eredményezi, hogy egymás- sal össze nem hangolható rendszereket hoznak létre. lgy például az Állami Tervbizottság és a Központi Statisztikai Hivatal számítógé- pes rendszere merőben eltér egymástól, és együttműködésük jelentős nehézségeket okoz.

Véleménye szerint az információfeldolgozás gépesítése mélyreható módosításokat ered- ményezhet a már kialakitott nyilvántartási és elszámolási rendszerekben, gazdasági struk- túrában és irányítási mechanizmusokban.

Mindez azért következik be, mivel kezdetben alábecsülték a gazdaságirányítás számítógé- pes rendszerével kapcsolatban felmerülő elméleti problémákat.

Jelenleg már számos helyen koncentrált kutatás folyik a számítógépes információ- rendszerekkel kapcsolatban. Nagyon érdeke- sek és jelentősek a rendszerleiró nyelvvel és a rendszer tartalmának dokumentációjával kapcsolatban elért eredmények.

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA AUTOMATlZÁLT RENDSZERE

Az Állami Statisztika Automatizált Rend- szere vagy ismert orosz rövidítéssel az

3 Izvesztija. 1974. március 8.

ASZGSZ4 tervének kialakítására az OGASZ előzetes koncepciójának megfogalmazása után, 1972 végén egy kifejezetten a statisztikai rendszer problémáival kapcsolatban ren—

dezett konferencián került sor. A konferen—

cián mintegy 300 szakértő vett részt. ebből 180 a szovjet statisztika különböző területei- ről; 80 szakértő az egyes minisztériumokból és főhatóságoktól, a többiek pedig egyete—

mekről és kutatóintézetektől. A konferencián több mint 100 tanulmányt, előterjesztést, il—

letve előadást vitattak meg. s az alkotó viták eredményeként az azóta is érvényes rendszer alapvonalai egyértelműen kialakultak. A Szovjetunió Minisztertanácsa által a Központi Statisztikai Hivatal működéséről 1973—ban el—

fogadott új határozat már mindezeket figye- lembe vette.

Az ASZGSZ az OGASZ egyik, talán eddig legfejlettebb alrendszere, minthogy az indu- lásnál a leghosszabb múlttal és legnagyobb hagyományokkal rendelkezett. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában 1960 óta alkalmaznak számítógépeket, és 1971—ben a statisztikai feldolgozó hálózatban már 54 szá- mítóközpont 60 számítógéppel működött, emellett 124 megyei és 1500 járási adatfel- dolgozó állomás volt üzemben.

Az új minisztertanácsi határozat — a statisztikai és számviteli adatok helyességéért, valamint a statisztikai adatok szolgáltatásáért való alapvető felelőssége mellett — a Köz- ponti Statisztikai Hivatal feladatává tette:

—- az ASZGSZ létrehozását.

— a statisztikai és számviteli adatfeldolgozás mód- szertanának és szabványainak kidolgozását.

— a Hivatal már említett technikai bázisának az állami számítóközpontok egységes hálózatává való fejlesztését.

Az 1972. évi konferencián L. M. Volodar- szkii, a Központi Statisztikai Hivatal első el- nökhelyettese kifejtette, hogy világszerte ki—

alakulóban van egy új iparág, az informati—

kai ipar. Ebben az iparágban is kialakulnak szükségszerűen a specializált nagyvállalatok.

Koordinálásukra két megoldás kínálkozik:

— a számítógépes információ-rendszerek egymástól független létrehozása, ami nagyobb önállóságot, de párhuzamosságokat és az erőforrások bizonyos pa—

zarlását jelentené:

— az információs ipar tervszerű, koordinált, egy—

másra épülő hálózatának létrehozása, amely egyben a népgazdasági információ-rendszer meghatározott funkcióját is ellátja.

Volodarszkij erősen bírálta a szovjet ága- zati minisztériumok túlzott önállóskodását az információ—rendszerek fejlesztésében, és egy- értelműen a második megoldás mellett fog-

lalt állást.

A kibontakozott viták eredményeképpen a KSH Számítástechnikai Főigazgatosaga ki-

5 Avtomatizirovannaja Szísztema Goszudarsztvennoj Sztatisztiki rövidítése

(5)

dolgozta az ASZGSZ fejlesztésének középtá—

vú (1976—1980) és hosszú távú (1976—1990) tervét. amelyet egyeztetett az Állami Tervbi- zottsággal. az illetékes minisztériumokkal és a 'szövetségi köztársaságok minisztertanácsai- va .

Az ASZGSZ a fejlesztési terv tézisei szerint olyan számítógépes információ-rendszer, amely a népgazdaság minden szintjén gyűjti, tárolja. feldolgozza és szolgáltatja a párt. a tanácsi és gazdaságirányitósi szervek számá- ra a szükséges statisztikai információkat.

Az ASZGSZ létrehozása széles körű tudo—

mányos gazdaságszervezési és műszaki prog- ramot jelent, melynek végső célja

— a statisztikai mutatók rendszerének tökéletesítése, - a statisztika elemző jellegének fokozása.

— a statisztikai módszertan fejlesztése.

Sz. V. Szazonov, a Központi Statisztikai Hi—

vatal elnökhelyettese a már említett konfe- rencián az ASZGSZ fejlesztésével szemben az alábbi követelményeket állította fel:

—- az információk átfutási idejének mintegy felére.

harmadára csökkentése.

— a begyűjtött statisztikai komplex felhasználása.

— a statisztikai információkezelés minden rutinmű- veletének gépesítése a legalkalmasabb módon.

információk többcélú,

Mindez akkor teljesíthető — Szazonov vé- leménye szerint —. ha a társadalmi—gazda- sági élet minden információfeldolgozó rend—

szere — a fogalmi és módszerbeli egységes- ség érdekében — központi koordináló szerv felügyelete alatt működik.

Minthogy az ASZGSZ az egész országra kiterjed. már kezdettől többlépcsős struktú—

rája van. Ennek szintjei a következők:

—— össz-szövetség.

— köztársaság.

— megye (autonóm köztársaság. határterület).

— járás (város).

Mindegyik szinten még ágazati (ipar. me—

zőgazdaság, kereskedelem stb.) és funkcio—

nális (munkaügy, bér. ár, értékesítés stb.) ta- golás is van.

Mint már említettük,a Központi Statiszti- kai Hivatal feladata a rendszer feldolgozási módszertanának és technikai bázisának fej—

lesztése. Ennek megfelelően az ASZGSZ mű- ködéséhez három ún. .,támogató" alrendszert határoztak meg a következő feladattal:

—- műszaki ellátás.

— software-fejlesztés.

- informacióbiztosítós_

A műszaki ellátás — jelen esetben — a szó- mítástechnikai. hírközlési, másolási. sokszoro- sítási eszközök kiválasztását, fenntartását és működtetését jelenti.

A software-fejlesztés a feldolgozásokhoz és számításokhoz szükséges programok. prog-

ramnyelvek. programcsomagok kidolgozását és bevezetését. foglalja magában. A

Az információbiztosításon olyan segédlete kifejlesztését értik. amelyek a feldolgozások egyértelmű előkészítéséhez, végrehajtásához és a feldolgozási eredmények értelmezéséhez szükségesek. ide tartozik:

— a statisztikai mutatók rendszerének leírása,

— a különböző fogalmak definíciós szótárai.

— az osztályozó rendszerek és nómenklatúrák ka- talógusa,

—- a statisztikai mutatók kiszámítási eljárásának le- irása,

-— a statisztikai gyűjteménye.

-— a statisztikai adatok gépi adathordozón való ábrázolását leíró dokumentáció stb.

ismérvek kódolási rendszereinek

Mindezek a ,.támogatá" alrendszerek a leg- igényesebb megoldásokkal kapcsolatosak. A Központi Statisztikai Hivatal fejlesztő szervei—

nél nagy erővel folyik a statisztikai adatbá- zis—kezelő rendszerek software-hátterének ki- alakitása. Ezen a téren több, párhuzamos ku- tatás is folyik. Egyrészt a nemzetközi prog- ramszabványositós (CODASYL Bizottság) ajánlásainak megfelelően építenek fel egy rendszert. másrészt foglalkoznak a magyar Központi Statisztikai Hivatalban már alkal- mazott MARK lV rendszer tanulmányozásával is. Együttműködnek továbbá a pozsonyi ENSZ Számítástechnikai Kutató Központtal is. és te—

vékenyen részt vesznek az lSlS (integrált statisztikai információ—rendszer) konkrét statisztikai feladatokra való adaptálásában.

Előrehaladott szakaszban van a statisztikai adatfeldolgozás során jelentkező rutinfelada- tok programcsomagjainak kifejlesztése. Az egyik ilyen programcsomag az adatbevitel és -ellenőrzés feladatkörét oldja meg. egy má- sik pedig az összegező—csoportosító felada- tok általánosított megoldását tartalmazza.

Foglalkoznak egy szöveges információkezelő rendszer kifejlesztésével is, amely a belső uta—

sítások, határozatok és kollégiumi anyagok.

valamint a statisztikára vonatkozó kormány—

határozatok és rendeletek számítógépes tá- rolását és visszakeresését látja majd el.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala az ASZGSZ fejlesztésére saját tudományos kutatóbázissal rendelkezik. Ehhez tartozik a Tudományos Kutató Intézet, valamint az Össz- Szövetségi Rendszertervezési lntézet (utóbbi foglalkozik az OGASZ koncepcionális terve- zésével is). A két intézet együttes létszáma körülbelül 3000 fő. Ez a hatalmas szellemi kapacitás azonban megoszlik Moszkva és a szövetségi köztársaságok között, ahol az in- tézeteknek kirendeltségeik vannak.

A Tudományos Kutató Intézet általános statisztikai módszertannal és demográfiai ku- tatásokkal is foglalkozik. Az Össz-Szövetségi

Rendszertervezési Intézet fő feladatai:

—- az ASZGSZ fejlesztési lépéseinek tudományos megalapozasa.

(6)

— a rendszertervezés fejlett módszereinek beveze- tése.

— a számítástechnika módszereinek alkalmazása a statisztikában,

— az OGASZ belső integrációjához módszertani el- vek meghatározása.

A RENDSZER MUSZAKIESZKÖZ—HÁTTERE

A szovjet népgazdasági információ—rendszer (: műszaki eszközök háromféle szervezeti rend- szerén épül fel:

— a regionális számítóközpontok GSZVC5 szervezetén,

— az egyes szervek saját számitóközpontjain,

— az egységes automatizált hírközlési rendszeren. a JASZSZ6 és az összállami adatátviteli rendszer. az OGSZPD7 szervezetén.

hálózatán, (:

A regionális számitóközpontok hálózata a Központi Statisztikai Hivatal meglevő adatfel—

dolgozó hálózatán alapul. Ennek keretébe 1973-ban már 90 számítóközpont és 1800 adatfeldolgozó állomás tartozott. Jelenleg ennek a hálózatnak a feladata egyre inkább az általános adatfeldolgozás bérmunkajellegű szolgáltatásként való ellátása, a korábbi ki- zárólag statisztikai adatfeldolgozásokkal szemben.

A fejlesztési tervek a feldolgozásoknak há- rom szintjét különböztetik meg.

Járási (városi) szinten .,információs köz—

pontokat" hoznak létre. Ennek érdekében a közelmúltban a járási statisztikai felügyelő- ségeket és a járási adatfeldolgozó állomáso—

kat szervezetileg is összevonták. Jelenleg 1800 járásban (városban) van adatfeldolgozó állo—

más, i976—ig mindaBOOO járásban szervez—

nek feldolgozó állomást. Ezek az állomások ma még csak könyvelőgépekkel, illetve lyuk- kártyagépekkel vannak felszerelve. A jelen-

legi gépeket 1990-ig alkalmas méretű számi- tógépek (R—10, R—20, M—SOOO) fogják felvál- tani.

Megyei szinten 1976-ig mindenhol megala- kítják a számítóközpontot. Bázisegységként R—30 és R—40 típusokkal számolnak, de az iparosítottabb megyékben és autonóm köz—

társaságokban. ahol azt az igények szüksé- gessé teszik, R—50 típusú gépet is beállíta—

nak majd.

Köztársasági szinten már jelenleg is min- denütt van számítóközpont, melyek általában MlNSZK 22. MlNSZK 32 típusú vagy impor- tált számítógépekkel vannak felszerelve. Eze- ket a későbbiek során R—50 vagy annál nagyobb számítógépekkel kívánják felváltani.

A számítóközpontok a lépcsőzetes szerve—

zetnek megfelelően adatátviteli kapcsolatban lesznek egymással, és a kívánt jelentések és adatok ilyen lépcsőzetes aggregációval jut-

nak a moszkvai végfelhasználókhoz.

Országos szinten a rendszer egyfelől a Szovjetunió Állami Tervbizottsága Számító- központjához, másfelől a Központi Statisztikai Hivatal számitóközpontjaihoz kapcsolódik. A Központi Statisztikai Hivatal szervezetében két nagy számítóközpont lesz; az ún. .,fő szá- mítóközpont", amely a rendszeres statiszti—

kai feldolgozásokat és tervelemzéseket. illet—

ve teljesítésméréseket végzi majd. valamint egy új számitóközpont, amelynek feladata az össz-szövetségi statisztikai összeírások feldol- gozása lesz.

A számítógépes hálózatokon kívül az egyes főhatóságok és nagyvállalatok saját számító—

központtal is rendelkezhetnek. így saját szá- mítóközpontja van már 24 szövetségi és 34 köztársasági minisztériumnak és több mint ezer nagyvállalatnak.

A lll. TELEPULÉSDEMOGRÁFIAI ULÉSSZAK SZOMBATHELYEN KovAcs TIBOR

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz—

tikai Szakosztályának Területi Statisztikai Szekciója - az MKT és a TIT megyei szerve- zeteivel karöltve —- 1975. május 27—28—án Szombathelyen rendezte meg 0 ill. Település- demográfiai ülésszakot.

Az ülést Barabás Miklós, a Központi Sta- tisztikai Hivatal iőosztályvezetője, a Szekció elnöke nyitotta meg. Udvözlő szavai után az ülésszak megrendezésének célját, illetve fel—

adatait jellemezve — többek között —- a kö- vetkezőket mondotta: ,,Az ülésszak megren-

5 Goszudarsztvennaja Szet' Vücsiszlitel'nüh Centrov rövidítése.

G Jedinaja Avtomatizirovannaja Szisztema Szvjazi rövidítése.

" Obscsegoszudarsztvennaja Dannüh röviditése.

Szisztema Peredacsi

dezésére olyan időpontban került sor, ami—

kor már az MSZMP Xl. kongresszusa megfo- galmazta a területfejlesztés koncepcionális kérdéseit, napirenden van az ötödik ötéves terv kimunkálása, és előtérbe került a hosszú

távú területfejlesztési tervek kialakítása is.

Az ülésszak előadásainak többsége arra a kérdésre keres választ. hogy a népesedés- politikai határozat végrehajtását hogyan se—

gíti, vagy éppen hátráltatja a településháló—

zat egyes jellegzetes csoportjai helyzetének és sajátosságainak alakulása. ebből adó- dóan a határozat megvalósításában milyen jelentőségű tényező lehet a településhálózat- fejlesztési és a hosszú távú területfejlesztési

koncepciók érvényre juttatása.

A népesség növekedését befolyásolja az a körülmény is, hogy a lakóhely mennyiben