Az ágazati kapcsolati modell a Szovjetunióban

AZ ÁGAZATI KAPCSOLAT! MODELL A SZOVJETUNIÓBAW

E. ERSOV — JU. JAREMENKO — A. SZMUSLJAEV

Az ágazatok közötti folyamatok alakulásának mennyiségi elemzése a szovjet gazdaságban azt mutatta, hogy a hagyományos input—output módszereket a szov- jet középlejáratú (5—7 éves) tervezéshez bővíteni és általánosítani kell. Mindenek- előtt számításba kell venni a kínálati korlátokat néhány terméknél és a viszonylagos

felesleget másoknál. A tanulmány olyan modellt ír le. am ely számol ezekkel (: hatá-

sokkal, szorosan illeszkedik a szovjet gazdaság 1950 és 1975 közötti fejlődéséhez.

Használható és fel is használták a szovjet tervezés magyarázására.

A modell 18 szektorból álló input—output táblán alapul. mely 1958. évi össze—

hasonlító árakon 26 évre (1950—től 1975-ig) készült. A 18 ágazati kapcsolati oszlop

mellett a tábláknak 12 végső felhasználás oszlopa van, azaz összesen 30. Alább azokat az oszlopokat soroljuk fel, amelyekkel a tanulmányban foglalkozunk, megad—

va a használt rövidítéseket is.

A modell szektorai (és rövidítésük) 1 Vas- és acélipar (ferr)

2 Fémipar (nfer)

3 Kőolaj-termelés (petr) 4 Szénbányászat (coal) 5 Földgázkitermelés (gas) 6 Vegyipar (chem)

7 Gépípar (much)

8 Villamosenergia—ipar (elec) 9 Fa- és papíripar (wood) 10: Építőanyag-ipar (bmat)

11 Textil—, ruházati és cípőipar (light) 12 Élelmiszeripar (food)

13 Egyéb ipar (misc) 14 Építőipar (cstr)

15 Mezőgazdaság (agri) 16 Szállítás és hírközlés (tran) 17 Kereskedelem (trad)

18 Egyéb szolgáltatások (othr)

20 Személyi fogyasztási kiadások (PCE) 24 Termelő tőkeberuházás (CAP)

29 Export (exp) 30 lmport (imp)

* Az 1981. november 3. és 5. között Hévízen tartott Ill. Magyar Ágazati Kapcsolatok Mérlege Konfe- rencián megvitatott előadás. (Az előadás eredeti címe: A model af interindustry internetton in USSR.)

1174 E. ERSOV — .lU. JAREMENsKO —- A. SZMUSLJAEV

A módszer lényege a hagyományos alakú input—output egyenlet:

X(í, i. t) : mi (0 GW, 0 N

helyettesítése:

X (i. i. t) :"— ao—l—01(t) G(i. fH—azít) GW. t)—l-03(t) X'(m . n. t)—l—az(t) [2/

összefüggéssel (ahol az a-k valamennyi egyenletben természetesen függnek i—től és j—től), amelyben:

G(í), G(i) — az i, illetve a i termék iránti összes kereslet, X(í, [) — az i ágazat szállítása ] ágazat részére, t —-az idő években (1950-ben t: 1).

Az a2(t) G*(i. t) l2l-ben az i termék kínálatának befolyására utal. A G*(i, t)

megadható

-— exogén módon;

—- vagy egyenlő az i termék iránti kereslettel. melyet úgy kapunk, hogy összeadjuk az i iránti valamennyi közbenső és végső keresletet (az összeget G(i, t)-vel jelöljük, csillag nélkül).

Hasonlóképpen az

030) X'ím. n. t)

kifejezés mutatja más ágazati kapcsol ati folyamatok befolyását az x(k, ]) f olyamatra.

Az x*(m, n, t)—t ismét vagy exogénnek vesszük, vagy egyenlő x(m, n, t)-vel saját egyenletével számolva.

Az egyenleteket úgy jelöljük ki, illetve becsüljük, ha lehetséges, hogy a modell- ben a következőket fejezzék ki.

1. A gazdaság szerkezeti változásait, amelyek határozott irányban haladnak, hosszú időszakban mérve. A különböző ágazatokban a gazdasági fejlődés minden egyes fokán a növekedési ütem és szint között érzékelhető összefüggés áll fenn, en—

nek megfelelően az ágazatok egyes csoportjainál kapcsolat van az input—output együtthatók szintje és a növekedés üteme között.

2. A termék kínálata befolyásolja a termék (ágazat) sorában az input—output együtthatókat, és a termékkibocsátás a kínálat közelítésére szolgálhat; az egyes ágazatoknak adott szükségszerű prioritások a termékek elosztásánál csökkenteni

fogják a rendelkezésre álló termékmennyiséget és a többi ágazatnak néhány ter—

mékét. A gazdasági fejlődés különböző fokain a prioritások rendszere változik.

3. A folyó termelésnél a felhasználási folyamatok dinamikája közötti kölcsön- hatás rendszerint utal a helyettesítés intenzitására, például a különféle anyagok

között a gépiparban vagy az energiaforrások között az áramfejlesztésben.

A helyettesítési folyamat kétféleképpen realizálódhat:

a) új termékek helyettesítik a hagyományos input—output folyamatokat valamilyen gaz—

dasági és műszaki ok miatt (ebben az esetben az új anyagok beáramlása egyenleteink jobb oldalán megy végbe, más szavakkal, dinamikájuk meghatározza a hagyományos források nagyságának változását modellünkben);

b) olykor a hagyományos javak kínálata kevés a gazdaságban. és az új javak növeke- désének arányát az anyagok összes kereslete ösztönzi a helyettesítési elaszticitás szintjének megfelelően (ebben az esetben a hagyományos folyamatok dinamikájának ingadozása ke—

letkezteti az új javak növekedési rátájának változásait, például a villamos energia —- új jó- szág —, amelyet a szállítás felhasznál, belép a szén- és olajszükségletet kifejező egyenletbe a gazdaságnak ezzel az ágával; a természetes szál —- régi jószág —— viszont szerepel a textil-

ipar vegyiszálkeresletét kifejező egyenletben).

ÁKM A SZOVJETUNIÓBAN

1 175

4. A kínálati tényező nem csupán a közbenső szállításokat befolyásolja. hanem a végső felhasználást is, úgy mint a személyi fogyasztást, a beruházást, az expor- tot és az importot. Ezeknél a folyamatoknál éppúgy. mint a folyó termelő felhaszná-

lásnál a magyarázó változó némely esetben akár a régi termék. más esetben akár

az új is lehet.

Néhány input—output együttható alakulását az ábrán mutatjuk be.

Az input—output együtthatók alakulása, 1950—1975

-a,aa 1 4 monr— 7 10

—a£5— 1za— eaa— sao -

* wo — spa — aaa _

_0'50 ' 80 - 400 — sm: —

—v,75 —- 60 - 200 — 200 —

. . ; . . . , i . ; . . . . . . x . . .

2 5 8

"'" ' 100 _ aaa —

075 '

1125 - , _

050 _ 200

0,25 —

. , ; , ; . ; ; . . . . . . .

3 6

—0,00

7000 * —a,25 — 715 '

700 — ..450 - 5/0—

400 — -a,75 —

z,5—

, v ! l , : r , r 1— ! i ; v ! . v , r !

1950/1955 7.950 7.955 7970 7975 7.950 1955 7.950 7.955 7970 7975 7.750 7955 7.950 7.955 7970 7975 7.750 7955 IW 7955 7970 7975

1 Vas- és acél (: gépiparnak (logaritmikus lépték) 2 Vegyipar a gépiparnak (logaritmikus lépték) 3 Új építőanyagok az építőiparnak

4 Hagyományos építőanyagok az építőiparnok 5 Vegyipar :: könnyűiparnak (logaritmikus lépték) ó Mezőgazdaság a könnyűipamak

7 ,Kőolajipar a könnyűiparnak (logaritmikus lépték) 8 Villamos energia :: szállításnak

9 Szén a szállításnak

10 Kőolaj a villamosenergia-fejlesztésnek

11 Szilárd fűtőanyag a villamosenergia-fejlesztésnek 12 Földgáz a vas- és acéliparnak (logaritmikus lépték)

A /2/ típusú egyenleteket valamennyi nagyobb jószágmozgásra becsültük. bele-

értve a végső felhasználás elemei felé irányulókat is. Ahol szükséges volt az idővál-

tozó együttható. az a(t) : b—l—c/(t—l—lO) alakú függvényeket használtuk. Az aszimp—

totikus érték b lesz. Általában 10—nek becsült együtthatónak kellene lennie. Az itt tárgyalt egyenletekben mégis a 10-es értéket használtuk. Természetesen magától ér—

tetődő, hogy amikor G'(i, t)-t (: /2/ egyenletben exogénnek vesszük. az i termék

iránti kereslet. G(i, t) az alábbi mérlegegyenlettel van adva:

a(i, :) : ;xu. i, t)

[

Ki fog derülni, hogy ez G*(i)-től különbözik. Ennek megfelelően a gazdasági szerke—

zet előrejelzésére két utat választhatunk.

1. Az ágazati fejlődés hagyományos meghatározása a végső felhasználás'vala—

mennyi elemének exogén becsléséből. Ebben az esetben az input—output együtt—

hatók nem exogének, hanem a megoldás eredményei; feltehetően a végső felhasz-

nálás egyes elemeinek mérlegelt összege, ami nem egyenlő annak általunk kidol- gozott becslésével.

1176 E. ERSOV -— JU. JAREMlEN'KO — A. SZMUSUAEV

Például :

18

§; xu, i. t) e ma. 0

ahol X(i, ], t)-t a /2/ típusú egyenlettel definiáljuk ] : 19, ..., 30—ra.

2. Létezik az elkülönített ágazati előrejelzések eredményeinek koordinálása és

néhány más exogén információ a jövő gazdasági szerkezetre vonatkozóan. Ez azt

jelenti, hogy meghatározhatjuk az input—output együtthatókat és a végső felhasz—

nálás színvonalát. valamint szerkezetét a G*(i) ágazati kibocsátások becsléseinek

megfelelően. A 00") modell megoldása rendszerint nem egyenlő G*(i)-ével.

Az ágazati kapcsolati hatást kifejező modell sémája eléggé flexibilis. és az en-

dogén változók némelyike helyettesíthető exogén becslésével és viszont. Az induló exogén (a megoldási eljárás első iterációja) ágazati kibocsátás és a megoldás kö-

zötti hézag meghatározása a jövő fejlődés számos autonóm becsléséunél a koordi—

náció jelentős eredménye. Segít megítélni a gazdasági fejlődés hatékonyságát, mi-

vel a szintet az ágazati növekedés megszorításaival hasonlítja össze.

Ha a végső felhasználások halmazából indulunk ki. valamint a G*(i) előrejel- zéséből. és azt találjuk. hogy G(i) ( G*(i), akkor ezzel a végső felhasználási szint-

tel és a kapacitás bővítésének ezzel a színvonalával i terméknél a terv ezt szokatlan bőségben bocsátja rendelkezésre. Ha viszont (30) ) G*(i), akkor az i termék szo- katlanul kevés lesz a tervben. Azt is tehetjük természetesen, hogy O'(i)-t egyenlővé tesszük G(i)-vel valamennyi i-re és egyensúlyi értékeket számolunk. Valamennyi

egyenlet a folyamatoknál és a kibocsátásoknál lineáris, így a számításoknál szo—

katlan problémák nem lépnek fel.

A következő részben kiemelünk különféle [2/ típusú egyenleteket, utalva je- lentőségükre. A modell mintegy 120 egyenletből áll. Az első tizennyolc mérlegegyen-

let. A következő hatvan [2/ típusú egyenlet az input—output folyamatok ra. 25 egyen—

let pedig ugyanilyen alakú és a végső felhasználásra vonatkozik. A modell továbbá tartalmaz 12 mérlegegyenletet a végső felhasználás valamennyi elemére, amelyek

alakja:

18

O'(j) 2.271 X(i, i) vagy O*(i) : const.

,:

és 18 egyenletet G*(i), i: 1, . . .. 18 becslésére, azaz.

O*(i) :: G(í) vagy D*(i) : const.

lgy a modell redukált alakja a következőképpen írható fel, és mint a szokásos lineáris rendszer oldható meg:

00", i) : ; X(i, i. tH- ,Z' Uij(t) G(i, irl—(hü)

IG]: 16];

ahol X(i, ], t)] 6 ],——re a [2/ típusú egyenletekkel definiált. a,-,-(t)j 6 ];—re a szokásos input—output együtthatók vagy a végső felhasználás összetevőinek szerkezeti jellem—

zői és afa) a végső felhasználás rögzített elemei.

A mezőgazdaság és a fogyasztási függvények

A kínálat oldal exogén becslései különösen nagy szerepet játszanak a mező—

gazdasági szektorban és ennek megfelelően a személyi fogyasztás szerkezetének

AKM A SZOVJETUNIOBAN

1177

modellezésénél. Az utolsó O*(PCE) kifejezés a makrogazdasági modellből szárma-

zik. és a nettó jövedelemtől függ.

Az X*(agri, food); G*(light) és G*(mach) exogén becslések egyenleteinkben a kínálati oldal jellemzői; G*(PCE) a makrogazdasági modellből származik, és a nettó jövedelemtől függ.

A folyamatok közötti kölcsönhatások három fő jellemvonása domborodik ki:

1. X(light, PCE)-t az X(food, PCE) befolyásolja, az élelmiszeripari termékek kereslete és kínálata közötti hézag a textil, a ruha és a lábbeli iránti kereslet változásában realizálódik (negatív előjellel. kölcsönösen). ennek megfelelően ez definiálja a tényleges X(light. PCE) növekedési rátáját;

2. a fent jelzett folyamatok iránti kereslet kielégítésének színvonala meghatározza X(mach. PCE) mértékét:

3. az X(food, PCE) ,,másodlagos" mezőgazdasági termékek fogyasztásának növekedése meghatározza az elsődleges mezőgazdasági termékek keresletét a fogyasztásban.

A O*(PCE) személyes fogyasztási kiadás exogén becslése és input—output ma—

dellbeli megoldása közötti eltérés:

18

G(PCE) : ;, G(i, PCE)

a rendelkezésre álló és a fogyasztási források iránti kereslet között a különbséget jelzi. Az idősorok elemzése azt mutatja, hogy a források iránti kereslet jobban nő.

mint a mezőgazdasági termelés. Más szavakkal. néhány kibocsátásnál az állandó- sult dinamika biztosítása a többi folyamatoknál a növekedési ráta nagyfokú inga- dozásával jár együtt. Az együtthatók becslése egyenleteinknél azt mutatja. hogy a mezőgazdaság fejlődése nagy jelentőségű a fogyasztási kiadások tényleges szer- kezete szempontjából. A hagyományos út az X(food, PCE) élelmiszeripari ágazati ter- mékeknél az állandósult növekedési ráta biztosítására azt jelenti. hogy X(agri, agri) és a készletek a mezőgazdaságban játsszák a kiegyenlítő szerepet. Az összefüggést az ágazatok fejlődésének forrásai között a személyi fogyasztási kiadások jelentik, s hosszú lejáratú szerkezeti trenddel fejezzük ki őket. Tehát erre az alábbi függvénye—

ket kapjuk:1

X(food, PCE) : 18 2644—O,300 PCE—j—1.194—(3.48/(t—l—10)) X(agri, foodH—532t v : 1,4; DW : 1.5

Az egyenlet a határhajlandóságot mutatja az élelmiszerek vásárlásánál. Ez a jelenlegi átlagos szint kétharmada. A kínálati változó X*(agri, food) együtthatója je- lenleg emelkedik valamivel aszimptotikus értéke alatt: egy rubel mezőgazdasági ter- mék szállítására 1.19X(food, PCE) rubel növekedés jut az élelmiszer—termelők részé- re. A jövedelem és a kínálat befolyásán túlmenően létezik egy pozitív trend is. A mezőgazdaság értékesítése közvetlenül személyi fogyasztásra:

X(Ggrl. PCE) : 442—j—(0,l'19—j—2,89/(t—j—10))PCEd—0,091 G*(Ogri) ——O,346 X(food, agri)—j—3'1ó,5t

v : 3.4; DW :: 2.5

PCE együtthatója csökken: aszimptotikusan tart a 40 százalékhoz 1975. évi ér—

téke alatt. Tehát minden egységnyi rubel többlet a feldolgozott élelmiszereknél.

X(food, PCE) 34.6 kopejkával csökkenti azoknak az élelmiszereknek a keresletét, amelyek közvetlenül a mezőgazdasági üzemektől származnak.

1 v és DW az átlagos relatív szórás százalékban kifejezve, illetve a Durbin—Watson statisztika.

1178 E. ERSOV — JU. JAREMENKO — A. SZMÚSLJAEV

A ruházat és a textil fogyasztói keresletét szintén befolyásolja az X(foocí. agri):

X(light. PCE) :: —16104—l—0.1550*(light)—l—(Oi,217—l—3.81/(t—l—-10))PCE—

— GJ 79* X (food. agri) —— 174,6t v : 1.6: DW : 1.6

Egységnyi rubel növekedés X(food, PCE)—ben X(light. PCE)—t 17,9 kopejkával csökkenti: mihelyt több áll belőle rendelkezésre, a fogyasztási kiadások az élelmi—

szer felé tolódnak el. O'(light) könnyűipari kibocsátást növelve; egy rubelnyi növe—

kedésénél X(light. PCE) csupán 15,5 kopejka. Ily módon. úgy tűnik, a kínálati ténye—

zők a könnyűiparban kevésbé fontosak. mint az élelmiszer-termelésnél. O'(light)—ot rendszerint egyenlőnek vesszük G(light)-tal. Mind a hanyatló időtrend. mind PCE

csökkenő együtthatója a ruházatot és textilipart ,,kényszerűségekként" márkázza.

Mindkét folyamat belekerül a fennmaradó ipari termékek fogyasztását leíró egyenletekbe. Az egyenletek:

a gépiparra (gépkocsi, háztartási berendezések):

X(mach, PCE) : - 1074—26 596/(t—l—10)—l—O,95 G*(mach) -—

—— 0.0093 X(light, PCE) — 0.0247 X(food, PCE) v : 2,2 ; DW : 2.7

a vegyiparra (szappan, kozmetikumok. gyógyszerek):

X(chem, PCE) : 789 — 342 /(t—l—10)—l—0.04.34 PCE -— 0.0668 X(light.PCE) —-

—- 0.0265 X (food, PCE) v : 4.7; DW : i,?

a faipari termékekre (bútor, papíripari termékek):

X(wood, PCE) : 5603— 18 0948/(t—l—10)—l—0,053 PCE —

— 0.100 X(light, PCE) — 0,018 X(food. PCE) v : 4.5; DW : 1.2.

A vegyi és papíripari egyenletekben nincsenek kínálatot kifejező tagok. Más—

felől, PCE. a jövedelem tag nem jelenik meg a gépipari egyenletben. ahol a G(mach) kínálat uralkodó szerepet játszik.

Mezőgazdasági anyagok

A pamut, gyapjú és más mezőgazdasági termékek értékesítését a könnyűipar- nak az alábbi egyenlet adja:

X(agri, light) : 3685--26063/(t—HO)—l—0,014X*(agriH—0,0138G(light)

v : 3.2; DW : 2.3

Végül a fontos ,,diagonális" kapcsolat, a mezőgazdaság kibocsátása saját ma- ga számára a következő egyenletben határozódik meg:

X(agri, agri) : 54—35 —125 238/(t—l—10)—l—0.4'15 G(agri) —— 0.4988 X*(agri. food) v : 4,9; DW :1_,O

AKM A SZOVJETUNIÓBAN

1179

Jóllehet, mint említettük. X(agrí, food)-ot gyakran exogénnek tekintjük, szüksé—

günk van egy egyenletre a forgatókönyvekhez. ahol nem akarjuk azt előre specifi- kálni. Ilyen okokból az alábbi összefüggést használjuk:

X(agri, food) : —- 1605-l—O.289 X*(agri)—l—0.092 G(food) —

—1.342 X(agri,light)—l—350,6 t ,, : 4,1; DW :1,9.

Ipari anyagok

Mivel X(agri, light) ismert, rátérhetünk az első ipari anyag egyenletekre; neve- zetesen a műszálakra a textiliparban és a műanyagokra a lábbelik és az eső elleni védőruházatok gyártásában:

X(chem, light) : —-169,1—l—0,0503 G(Iight) _ 0.299 X(agri. light)

v:14,2; DW:0.5

Jóllehet az egyenlet világosan mutatja a helyettesítést a természetes és a szinteti- kus anyagok között, nagy a mutató hibája, és joggal megkövetelhetjük. hogy az X(chem, light) legyen exogén a gépiparban használt következő vegyipari egyenle-

tekben (műanyagok. festékek. savak):

G(chem, mach) : 11'80—l—0.0410 G*(chem)—l—(O.100—2.137/(t—l—10)) G(mach) —

—O,344 X(chem, light)

v : O,7; DW : 2.4.

Ez az egyenlet világossá teszi a közeli kapcsolatot a könnyűiparban felhasznált ve- gyipari termékek és a gépiparban felhasználtak között.

Egy rubel növekedés a vegyipar kibocsátásában az X(chem, mach)—ot csupán

4 kopejkával növeli. Egy rubel értékű vegyipari csökkenés azonban azoknál az anyagoknál. amelyeket a könnyűipar használ fel. lehetővé teszi az X(chem, mach) növelését 33,4 kopejkával.

Amint azt várnánk, szoros a kapcsolat a gépipar számára rendelkezésre álló vegyipari termékek és a gépiparban szükséges fémfelhasználás között. Valóban egy rubelnyi növekedés a vegyiparban a gépipar számára lehetővé tesz 68 kopejka csökkenést a vasipari felhasználásban és 19 kopejka csökkenést a fémróforclitások—

ban, amint az kitűnik a következő egyenletekből:

X(nfer, mach) : 1996—l—(v0,126—2,27/(H—10)) G(mach) —

— O,681 X(chem, mach) —— 3.9 t v : 3.4; DW : 1.5.

X(ferr, mach) : —— 511,4—l—10,34ó O*(ferrH—D,18 G(mach) -—

— 024 X(nfer, mach) — 0.19 X(chem, mach) v : 1,3; DW : 2.0.

Az első egyenlet azt mutatja. hogy a O(mach)-ra vonatkozó együttható az egyéb

fémipari termékeknél aszimptotikusan tart a 25 százalékhoz az 1975. évi érték felett.

A kínálati tényezőt ebben az egyenletben nem találtuk szükségesnek figyelembe venni. Másfelől, a kínálatot kifejező tag, G*(ferr) nagy szerepet játszik az acélráfor—

1180 E. ERSOV — JU. JAREMENlKO —- A. SZMÚSLJAEV

dításokat kifejező egyenletekben a gépiparban. Az utóbbi egyenlet szintén említé s- re méltó az időtrend elmaradása miatt.

A gépiparban felhasznált acélt nem lehet az építőiparban felhasználni. Ez a

tény a következő egyenletben tükröződik:

X (ferr, cstr) : — URH—026 G*(ferr)—j—Oi,0043 G(cstr) —

— 0.31 X(ferr. mach) — 26.7t v : 2.0; DW : 2.7.

Az acél kínálata az építőipar részére a többi építőanyag ráfordításait alig csök- kenü:

X(bmat, cstr) : -— 10É13$.4"l"0,561 O*(bmat) -— 0.146 (X(ferr, cstr)—l—

—l—X(mach. cstr)H—2'351,3 t v : 1.0; DW : 1,9.

Figyelemre méltó a keresletet kifejező t ag hiánya és a kínálati tag nagy szerepe.

Energia

A szén helyettesítését olajjal és gázzal világosan mutatja az energia szektor egyenlete. Először, az olajipari termékek átadását a szállítási ágazat számára tel- jesen meghatározzák a modellben a kínálati megfontolások és az ídőtrend:

X(petr, trans) : -478—H),075 G*(petr)—j—71.,2t v : 6.2; DW : 1.0.

Hasonlóképpen, az olajipari termékek szállítását a mezőgazdaság számára a kínálat határozza meg és a gépesítés mértéke a mezőgazdaságban:

X(petr. agri) V : -1186—H—- 0.118—H 1.i14/(t—l—10)) G*(petr)—l—

%m868 X(mach, agri) —- 142,1 t v : 3,7; DW : 1.6.

Az egyenletek közül az első: olajipari termékek szállítása a szállításnak. ami lehető- vé tette a szén mellőzését a vasútnál. Ez a hatás jelentkezik az egyenletben:

X(coal. trans) : 38.8i-l—0.1 17 O*(coal) —l—0.066 G(trans) —-

— 0,453*1 X(elec, trans) -O,863 X(petr. trans) v : 2.6; DW : 1.9

Itt a villamos áram kibocsátása a szállításnak szintén csökkenti a közvetlen szén- ráfordítást. Ezt a folyamatot az alábbi egyenlet határozza meg:

X(elec. trans) : — 1:1—2,4—l—(-— 0,04-62——l—3.61/(t—l—'ll0)) O*(elec)—-l—

—l—(0*,09/(t—j—10)) G(trans) — 20.01 v : 1,7; DW : 1.4.

Az egyenlet együtthatója csökkenő mind a kínálati, mind a keresleti tényező vonat- kozásában.

AKM A SZOVJETUNIÓBAN

1181 A csökkenés a szénnél, amelyet a vasút használ fel lehetővé tette a szénfel—

használás növekedését (: villamosenergia-iparban:

X(coal, elec) : 432—j—0n1545 O*(coal)—l—0,0465 G(elecH—

—l—(O,300 —— 14,6/(t-j—10)) X(coal, trans) v : 2,3; DW : 2.2.

A villamosenergia-termelésben felhasznált szén növekedése pedig csökkentette a villamosenergia—ipar igényét a földgáz iránt:

X(gas. elec) :

átm—Hai14—l—l0,35/(t—l—1i0)) G*(gas) —0,,178X(coal, elec) v : 5,5; DW : 2.4.

A fűtőolaj-felhasználást a villamosenergia-termelésben az alábbi egyenlet ad- jCI:

X(petr, elec) : —— 186,2—l—O.j11,2 O*(petr)—l—O,27 G(elec) —-

— 0.65 (X(petr, agri)—j—X(petr, trans)) — 023 X(coal. elec) v : 9.3; DW : l,4.

Ily módon az olajipari termékek felhasználása a mezőgazdaságban és a szállítás—

ban csökkenti a villamosenergia-termeléshez rendelkezésre álló olaj mennyiségét.

ugyanakkor a felhasználás ebben az ágazatban mérsékli az olajszükségletet.

A vas— és acélipamál a fő hatás az energiakínálatban: a helyettesítés a föld- gáz és a szén között, amint azt a következő egyenlet mutatja:

X(gas. ferr) : 12l4—l—0,0aö9 O*(gas)—l-05026 G(ferr) — 9.8 t v : 2.6; DW : 2,1.

X(coal, ferr) : 3l74—l—(0.022—O,327/(t—j—10)) O*(coal)—i—

44.086 G(ferr) — 1,93X(gas. ferr) v : 1.3: DW : 2,2.

Megjegyzendő. hogy egy rubel értékű gáz a szénráfordítást 1.93 rubellel csökkenti.

A gépi berendezések szállítása termelő tőkeberuházásra főként X(ferr, much)- tól függ:

X(mach, CAP) : —1,0—l—0,0792 O(CAPH—0.0858 G*(mach)—j—1,.735 X(ferr. mach)

A gépiparnál az összes elsődleges anyagi ráfordítás és a kibocsátás volumene kö- zött nagy a hézag, de a berendezések szállításának dinamikája jól közelíti a kohá—

szati termékek átadásának változását.

Egyenletek a beruházás második elemére ugyanazt a tulajdonságot mutatják:

G(cstr. CAP) : 26.9—297,25/(t—l—10)—j—0.0787 G(CAPH—

—j—0l,0018 G*(mach)—l—1.242 X(bmat, cstr)

Ez a két egyenlet nyersen leírja a trendeket a rendelkezésre álló beruházási

erőforrások és a felhalmozás iránti kereslet közötti kölcsönhatásban. Ha rendelke- zésre áll G(CAP) exogén becslése. az inkább G(cstr. CAP) szinvonalát határozza

meg, kevésbé G(mach. CAP) dinamikáját. Az utóbbi a növekedés meghatározott

1182 E. ERSOV — JU. JAREMENKO — A. SZMUSUAEV

körülményeitől függ. O*(mach) felvétele mindkét egyenletbe részben koordinálja a

kettő dinamikáját. A beruházási javak kínálata és kereslete közötti különbség becs- lése az exogén X*(ferr, mach), az X*(bmat. cstr) és a G*(mach) egyenletekbe való belehelyezéséből adódik. és az X(mach. CAP), valamint az X(cstr. CAP) összeveté—

séből G*(CAP) exogén szintjével. ;

Az export és az import egyenletek kialakítása kapcsán számos különböző fel—

tevést próbáltunk ki. Az export egyenletek abból a feltevésből indultak ki, hogy a gépipari export meglehetősen korlátozott. Ezt a hiányt kiegyenlíti mind a hagyomá—

nyos nyersanyag, mind az olaj- és gázexport. Az importot három csoportra lehet bontani. Az 1. csoport magába foglalja a nyersanyagokat és félkésztermékeket. Vo- lumenét meghatározza. hogy ki kell elégíteni a hazai kínálatot biztosító feldolgozó ágazatok szükségleteit. Ha a belföldi kínálat fokozódik, ez az export csökken. A 2.

csoport a gép- és vegyipari termékekből áll. amelyek kiegészítik a belföldi termelést.

és azzal növekszenek. A 3. csoport a könnyű- és az élelmiszeripari termékeket tar-

talmazza. Dinamikájuk szoros összefüggésbe n van a fogyasztói kereslettel és az el-

sődleges mezőgazdasági termékek mennyisége növekedésének nagyságával. Kisebb kibocsátásokat végső felhasználásra vagy együtthatókkal, vagy exogén módon be—

csüljük.

*

Az ismertetett modell valójában számos modell bármely X*(j)—re. amely az egyenletek egyikében a jobb oldalon jelenik meg, vagy exogén módon adható meg, vagy X(j)-vel tehető egyenlővé. ami a mérlegegyenletből származik. Ugyanez igaz bármely ágazatok közötti kibocsátásra, X(m, n)—re az egyenlet jobb oldalán. lly mó- don a modell alkalmas számos olyan kérdés tanulmányozására, amelyek a gyakor- lati tervezés kapcsán felmerülnek. Mi a hatása az acél iránti keresletre egy jó ara- tásnak. ami növeli a fogyasztó rendelkezésére álló élelmiszer-mennyiséget? Mi a ha-

tása a szállításra elosztott villam os energia volumene változásána k a szén iránti ke-

resletre? Hogyan érinti a mezőgazdasági termékek elosztásának változása a köny—

nyűipar (textilipar) részére a kohászati termékek ráfordítását a gépiparban? A ha- gyományos input—output modell választ tud adni ezekre a kérdésekre, de kizárólag a kereslet oldaláról, és a válasz végül is bizonyára az lesz. hogy ..többnyire egyál- talán nem". Modellünk azonban kínálati meggondolásokat is magában foglal.

A természetes szál ráfordításának növelése vegyipari kapacitást szabadít fel mű- anyagok készítésére, ami fémeket helyettesít a gépgyártásban. A modell természe—

tesen hasznos a tervek konzisztenciájának ellenőrzésére. Ha O*(petr)-t exogénnek vesszük, G(petr) kiszámítható a mérlegegyenletből. Ha G(G*, akkor a tervezett

erőforrások nem nagyobbak, csupán elegendők a nyersolajkereslet kielégítésére.

Ha (D* (0, akkor tekintettel egyik vagy másik tényező hatására az ágazat fejlő—

désére, a termelésben hiány lehetséges.

A jelenlegi modell tehát tartal'maz egyenleteket az export. az import és a tőke—

beruházások összetevőire. Néhány közülük alább szerepel. A jövő fejlesztésre vo- natkozó elképzelések magukban foglalják:

— a modell szimulációs ellenőrzését a mintavételi időszakban;

-— az elsődleges ráfordításokra vonatkozó egyenletek felvételét (munka, tőke);

—— a dinamikus összefüggéseket és az ágazati termelés függvényeket valamelyik ráfordí—

tásban mutatkozó hiány hatását. tükrözve az ágazat kibocsátására;

—- az integrálást (: növekedési rátát és végső felhasználás megoszlását kifejező makro- modellben;

—- a modell folyó áras és dezaggregált változatának összeállítását természetes mérték—

egységben ott, ahol lehetséges.

AKM A SZOVJETUNIOBAN

1183

IRODALOM

Jaremenko, Ju. V. -— Lavrenov, N, A. — Szutjagin, V. Sz.: Raszcsetü i onaliz mezsotraszlevüh proporcij v norodnomIaremenko,hazjojsztveJu. V.SZSZSZR.-— Ersov,EkonomikaE. B. —i Szmüsliaev,Matematicseszkie Mode/ü. 1974. évi 4. sz. 677—686.A. Sz.: Model' mezsotruszievüh vzoimodeísztvij.old.

Ékonomika í Matematicseszkie Metodü. 1975. évi 3. sz. 421—438. old.

PE3I-OME

Hacronurasr crarbn conepmmmarepnan onnana, npeACTaBHEHHOI'O aaropamn Ha cocross—

meücn c 3 no 5 Hoxőpa 1981 rona a Xeanse a opraHusauun LleH'rpaanoro cramcmuecnoro ynpanner—mn " Cramcmuecnoro omenenm BeHrepcnoro Skouommecnoro Oőmecraa Ill.

aenrepcxoü Koucpepeuuun no memorpacneaum őanchaM.

ABTOpr uanaraior Monenb, coaAaHHyro s COBeTCKOM Coroae Ha ocnoaaHnn rpanuuuow Hoff CHCTeMbl memorpacnesoro őanauca nna Hymn paapaőorkn CpeAHeCpOHHle napom-ro—

xosnücreeHHbrx nnaHos. Monem, a omomeunu Henoropmx l'lpOAYKTOB npmmmaer ao BHHMa—

ime orpaHuueHHocrb npegnomeunu, a : cnyuae Apyrux ncxonn'r u3 Hanuum HSÖbITOHHbe Konuuecrs.FOAbI. MonenbCucreMaocnoausaercnxopomo coueraercnHa npousaoncheHHL—rx cassnx 18 orpacnei. Aunamunac pasanrneM coaercxoü arcon-roman a 1970—1975npo- Aykume pasőuane no 12 cek'ropaM.c 1950 no 1975 ron yuurblaaercn B u.eHax 1958 roAa. KOHe—moe norpeőneHne .naercn ABTOpr pesAeano paccmarpuaaior cpyr-muuu CEIIbCKOTO xoanűc'rsa " norpeőneum.

Ocrauasnuaaiorcn Ha norpeőnemm cenbcxoxoznücrseuublx " npOMblaneHl-lblx marepnanoa, Aanee_IOT Ha OHblTe tpopMynupoam—f ssanmocanseü sucnopra " umnopra u, HBKOHeU" HaMeua—

BamHeüume Hanpaaneuus Aanbueüwero paaanmz mogenu.

SUMMARY

The study was given as a lecture at the Third Hungarian Conference on input—output techniaues organized jointly by the Central Statisticol Office and the Statístical Section of the Hungarian Economic Society held at Hévíz from 3 to 5 November. 1981. The study was published in the volume Proceedings of the Third Hungarian Conference on Input- Output Techniaues (Stotistical Publishing House, Budapest. 1982, pp. 105—115.) entitled ..A Model of lnterindustríal Relationships in USSR".