A munkaráfordítások első ágazati kapcsolati mérlege a Szovjetunióban

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A MUNKARÁFORDíTÁSOK ELSÖ ÁGAZATI

KAPCSOLAT! MÉRLEGE A SZOVJETUNIÓBAN*

M. EJDELMAN

A szocialista termelés állandóan növekvő méretei, az ország nayonjai, vala—

mint az egyes ágazatok közötti gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlődése és el—

mélyülése megkövetelik a szovjet népgazdaság tervszerű irányításának szaka—

datlan tökéletesítését, a munkaerő- és anyagi források leghatékonyabb felhasz—

nálását. A munkaerőforrások ésszerű felhasználása mindenekelőtt az élő munka népgazdasági elosztásában olyan arányok kialakítását tételezi fel, amelyek mel—

lett a legkisebb munkaráfordítással a legnagyobb eredményt lehet elérni.

Ezzel kapcsolatban nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van a munkaráfordí—

tások ágazati kapcsolati mérlegének, mely a társadalmi termék termelése és fel—

használása folyamatában ténylegesen kialakult ágazati kapcsolatokat jellemzi az adott év munkaráfordításaiban kifejezve.

Mint ismeretes, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala 1961—ben össze—

állította az 1959. évre vonatkozóan (a termékek termelésének és elosztásának ér—

tékben és természetes mértékegységben kifejezett ágazati kapcsolati mérlegét. Ez részletes adatokat szolgáltat számos ágazat és termék tekintetében a szovjet nép- gazdaságban kialakult arányokat és ágazati kapcsolatokat illetően. Az adatokat a bővített szocialista újratermelés folyamatának mélyebb elemzéséhez és egy sor gazdasági és tervezési feladat megoldásához használták fel.1 A munkát ebben az irányban folytatva, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala népgazdasági mérlegosztálya 1962—ben egy új ágazati kapcsolati mérleget állított össze a szov- jet gazdaságra vonatkozóan, éspedig a munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlegét.2 A mérleg a társadalmi termék ágazati kapcsolati mérlege és a munka—

ügyi statisztikai adatok alapján 1959. évre vonatkozóan készült, is kiegészítettük néhány 1960. évre vonatkozó számítással. Széles körben felhasználtuk a terme—

lési költségekről a társadalmi termék ágazati kapcsolati mérlegének összeállítá—

* Vesztnik Sztattsztlkt. 1962. évi 10. sz. 3—17. old.

'E mérleg legfontosabb adatai a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala statisztikai év- könyvében (,,Narodnoe hozjajsztvo SzSzSzR v. 1960 godu") jelentek meg. A mérleg általános jel- lemzését és összeállításának módszertani kérdéseit szerző ,,A termelés és a termékelosztás ága—

zati kapcsolati mérlegének összeállításával kapcsolatos tapasztalatok a Szovjetunióban" (Veszt- nik Sztatlsztikl. 1961. évi 7. sz. 9—29. old.)c. cikke tartalmazza. Ezzel kapcsolatban lásd szerző ,,Az ágazati kapcsolatok a szovjet gazdaságban" (Statisztikai Szemle. 1962. évi 1. sz. 26—35. old.) c. cikkét 15. (A szerk. megj.)

! Lásd V. Sztarovszkíj ,,A társadalmi munka termelékenysége és a népesedés problémái" című cikkét a Vesztnlk Akademii Nauk SzSzSzR 1962. évi 5. számában s ennek rövidített formáját az lzvesztlja 1962. május 22—i számában (Magyar fordítását lásd Nemzetközi Szemle. 1962. évi 7. sz.

16—27. old. — A szerk. megj.) A munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlegének legfontosabb adatai a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala 1961. évi évkönyvében jelentek meg.

486 M. EJDELMAN'

salkor bevezetett reprezentatív felvétel adatait, valamint a termékegység elő- állítására jutó munkaráforditások tényleges és normatív adatait.

E cikk célkitűzése az, hogy áttekintést adjon a munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlegének összeállítása során felmerült egyes módszertani kérdések—

ről és bemutassa a mérleg néhány végeredményét.

A munkaráforditások ágazati kapcsolati mérlege — mint említettük —- az ágazatok között létrejövő kölcsönös kapcsolatokat az adott év munkaráforditá—

saival munkaévekben (a munkások évi átlagos állományi létszámával) fejezi ki;

a továbbiakban a munkaráfordításoknak munkaórában történő kifejezését is tervezzük. A munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlege az egész népgazda—

ságot felöleli s 83 anyagi termelési ágazatot mutat ki sakktábla formában. Az anyagi termelés ágazataín kívül a táblázatban szerepelnek még olyan oszlopok is, melyekben a nem termelő (személyes és társadalmi) fogyasztásra felhasznált termékekre eső munkaráforditások, a felhalmozás és egyéb ráfordítások (export, katonai kiadások) vannak feltüntetve, valamint sorok, melyek a személyes és társadalmi célokra szükséges termék előállítására fordított élőmunka-ráfordítá—

sokat tartalmazzák.

Az egyes ágazatok munkaráfordításait más ágazatok, valamint .a nemter—

melő fogyasztás, felhalmozás és egyéb felhasználás között a termék elosztásának

arányában osztottuk meg.3

A munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlegét a következő séma szerint

állítottuk össze (lásd az 1. táblát).

A séma négy részből áll, melyeknek mindegyike az újratermelési folyamat

egyes szakaszaiban kialakuló arányokat és kölcsönös kapcsolatokat jellemzi. Az

első rész az anyagi termelési ágazatok közötti termelési kapcsolatokat tükrözi vissza, melyek az adott ágazatoan felhasznált termékekre jutó munkaráfordí—

tásokban jutnak kifejezésre; a második rész arról tájékoztat, hogy az adott év munkaráfordításainak milyen hányadát fordítják a nem termelő (személyes és társadalmi) fogyasztásra, felhalmozásra, exportra és egyéb felhasználásra; a har—

madik rész az anyagi termelési ágazatok élőmunka—ráfordításait tartalmazza (ágazatok, a lakosság társadalmi csoportjai és tulajdonformák szerint); a negye—

dik rész pedig a nem tenmelő szféra élőmunka—ráfordításait.

így, ha a mu—nkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlegét horizontálisan vizsgáljuk, az egyes sorok azt mutatják, hogy az egyes ágazatok közvetlen élő—

munka—ráfordításai hogyan oszlanak meg az adott ágazat termékeit felhasználó anyagi term-elési ágazatok, a nem termelő fogyasztás és a felhalmozás között.

Ha a táblázatot vertikálisan Vizsgáljuk, akkor ugyanezek a munkaráfordítások úgy jelentkeznek, mint a termelőeszközökben tárgyi alakot öltött munkiaráfor—

dítások. Ezenkívül az egyes oszlopok tartalmazzák az élőmunka—ráfordításokat is. Tehát minden egyes oszlop az adott termék (ágazat) tenmelésével kapcsolatos összes muinkaráfordítást tartalmazza, azaz nemcsak e termék előállítására jutó élőmunka-ráfordításokat, hanem a termelési eszközökben megtestesülő munka- ráfordításokat is. Ezeknek az adatoknak alapján kiszámíthatók az egyes termé—

kek termelésével közvetlenül, illetve más termékeken keresztül közvetve kap—

csolatos teljes munkaráfordítások

A munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlege, amely az anyagi ter—

meléssel kapcsolatos valamennyi ráfordítást az adott év munkaráfordításaiban

! Ez az elosztás csak megközelítőleg tükrözi az ágazatonkénti tényleges munkaráfordításo—

kat mivel az ágazatok pénzértékben kifejezett termelése csak bizonyos közelítéssel fejezi ki a társadalmi munkatáfordításokat

Amunkaráfordításokágazatikapcsolatimérlegéneksémája (munkaévekben)

1.tábla Milyenágazatokbanésszférákban használjákfelamunkát

Amunkaráfordítások fajtái A)Átvittmunkaráfwdítások I.Vasércekésavaskohászatnemfémesnyersanyagai 2.Vasésacél........... Azösszesanyagiráfordítás (amortizációnélkül)....................... Amortízác'ió Azösszesanyagiráfordítás (amortizáclóvalegyütt). B)Élőmunka—ráford'itúsok 1.Aszükségesterméktermelésére,illetveamunka- béralappótlásialapjáraösszesen_...... Ebből: a)munkásokésalkalmazottak................ b)kolhozparasztok.... 2.Atársadalomrészéreszükségestermék,illetvea többlettel-méktermeléséreösszesen..,..... Ebből: a)államiésszövetkezetivállalatokban(kolhozok nélkül) b)kolhozokban......

Vasércek ésavas- kohászat nemfé- mes nyers- anyagai

Az anyagi termelés összes fogyasz— tása

Szénle- párlási termékek

Vasés acélstb. 1.rész III.rész

NemtermelőfogyasztásFelhalmozáa Export ésegyéb ré- fordítástársadal—Összesen mi(ága- zaton ként) szemé-állóala-forgóala- lyespokbanpokban

A MUNKARÁFORDITÁSOK MÉRLEGE

II.rész IV.rész

487

488 M. EJDELMAN

fejezi ki, igen nagy jelentőségű a társadalmi termelési folyamat elemzése és a népgazdaság tervezése szempontjából. Ezeknek az adatoknak az alapján meg lehet állapítani, hogy milyen mennyiségű élő és holt, termelési eszközökben tárgyi alakot öltött munkát fordítottak az egyes termékek előállítására, meg lehet hatá-—

rozni e ráfordítások arányát és nagyságát ágazatonként, valamint az egész nép—

gazdaságra vonatkozóan. E mérleg adatai lehetővé teszik, hogy mélyebben és sokoldalúbban tanulmányozzuk az ágazatok közötti kölcsönös kapcsolatokat a munkaráfordítások elosztása szempontjából, kiszámítsuk az egyes termékek munkaigényességét, számításokat végezzünk a munka társadalmi termelékeny—

sége'nek meghatározásával kapcsolatban és megoldjunk egy sor más közgazdasági feladatot. A munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlegének összeállítása fon-—

tos szakasz a termékek előállításához társadalmilag szükséges munkaráfordítások meghatározásával kapcsolatos problémák megoldásában s nagy tudományos és gyakorlati jelentősége van a szocialista gazdaság ésszerű árrendszere'nek kiala—

kítása szempontjából.

A. munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlegének összeállítására szolgáló módszerek a következő feltételeken alapulnak: először az adott év társadalmi össztermékét az adott évben az anyagi termelési ágazatokban foglalkoztatott

munkaerő (munkáslétszám) hozta létre, másodszor a társadalmi terméket létre—

hozó munkának kettős jellege van: új értéket hoz létre, ami egyenlő az élőmunka- ráfordításokkal és ugyanakkor átviszi a termékre a felhasznált termelőeszközök

értékét, azaz a termelőeszközökben tárgyi alakot öltött munkanáfordításokat.

Az ily módon összeállított ágazati kapcsolati mérleg egyrészt megmutatja, hogy az egyes ágazatokban a termékek előállítására közvetlenül ráfordított élő munka hogyan oszlik meg más ágazatok között az egyes ágazatok temnákei elosztásának megfelelően, másrészt (vertikálisan) összegezi az adott ágazat munkatárgyait szállító más ágazatok összes munkaráfordításait és a nettó ter—

melést létrehozó élőmunka-ráfordításokat. Az ágazati kapcsolati mérlegben

minden egyes számadatnak kettős jelentése van: horizontálisan az élő munkának azt (a részét fejezi ki, amelyet közvetlenül fordítottak meghatározott használati

értékek előállítására, ennek megfelelően a horizontális adatok összege az adott

ágazat termékeinek előállítására jutó élőmunka-ráfordításokkal egyenlő, ver—

tikálisan pedig ugyanezek az adatok az adott évnek azokat a munkraráfordításait

fejezik ki, amelyek a munkatárgyakban testet öltöttek és minden egyes ágazat—

ban holt munkaként jelentkeztek. Ennek következtében a vertikális [munka—

ráfordítások összege mind az egyes ágazatokban, mind az egész népgazdaságot tekintve sokkal nagyobb, mint az adott évi munkaráfordítások összege, éspedig

a termelési eszközökben testet öltött adott évi munkaráfordítások belső forgalma

miatt.

A munkaráfordítások ágazati kapcsolati mérlegének kidolgozásánál sok mód-—

szertani probléma és gyakorlati nehézség merült fel. Ezek közül néhánnyal érde—

mes foglalkozni.

Mindenekelőtt meg kellett határozni a termékek előállításával foglalkozta—

tott munkások létszámát az ún. tiszta, azaz az azonos termékeket előállító ága-

zatok szerint. A* jelenlegi tervezési és számviteli rendszerben a munkások szá—

mát és a termelést is azonos vállalatokat és nem azonos termékeket magukba foglaló ágazatok szerint tervezik és veszik számba. Számos vállalatban viszont olyan különféle termékeket állítanak elő, melyek különböző ágazatokhoz tar—

toznak, s ugyanakkor e temékek előállításával rendszerint ugyanazok a mun—

kások foglalkomak. Ezzel kapcsolatban merül fel az ún. ,,tiszta" ágazatok sze—