Az ágazati kapcsolati mérlegek felhasználása a népgazdasági tervezésben

(1)

MÓDSZERTANl TANULMÁNYOK

AZ ÁGAZATl KAPCSOLAT! MÉRLEGEK FELHASZNÁLÁSA A NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉSBEW

DR. CSERBA LAJOS

A népgazdasági tervezés alapvető feladata — mint ismeretes — az új gazda- sági mechanizmus viszonyai között is olyan tervek kidolgozása, amelyek a szocialista állam gazdaságpolitikáját kifejezve meghatározzák a gazdasági fejlesztés fő céljait, a gazdasági növekedés lehető legkedvezőbb, egyensúlyt biztosító fő arányait, és megfelelő alapot adnak a megvalósítást szolgáló gazdasági eszközök koordinált alkalmazására. A tervezés alapvető feladatához kapcsolódva tehát az új mechanizmus bevezetésével egyidejűleg a tervezés szerves részévé vált az irányítás gazdasági eszközeinek megtervezése is.

A népgazdasági tervezés alapvető feladatának megoldása szükségessé teszi mind az újratermelés összfolyamatának. mind az egyes ágazatoknak, funkcionális területeknek egyidejű és összehangolt elemzését, tervezését. E funkció eredményes ellátása feltételezi megfelelő tervezési eszközök. módszerek egységes kialakítását.

alkalmazását és folyamatos korszerűsítését. A gazdasági fejlődés ütemének, fő arányainak összefoglaló elemzését és tervezését, az újratermelési folyamatok köl- csönös értékbeni összehangolását a népgazdasági mérlegek. a pénzügyi mérle—

gek. valamint az ezekhez kapcsolódó újabb tervezési eszközök és módszerek. ::

közgazdasági—matematikai modellek teszik lehetővé. A

A tervezés népgazdasági wmérlegrendszere hazánkban - az 1950-es évek elején történő kialakulása óta -— jelentősen továbbfejlődött. új elemekkel gazda—

godott és folyamatosan aktivan kapcsolódott a tervezési—gazdaságirányítási rend- szerek és módszerek változásához.

A népgazdasági mérlegrendszer kezdettől fogva alkalmazott elemei a ter- vezésben: a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem mérlege. illetve az össze- vont munkaerőmérleg. A társadalmi termék és nemzeti jövedelem összevont mér—

lege, amely az újratermelési folyamat kezdő és végpontjait, illetve a leglényegesebb oldalait öleli fel, az l960—as évek elején kiegészült az ágazati kapcsolatok mérle- gével, az 1960—as évek végén a nemzeti vagyon főbb elemeinek mérlegével (álló- eszköz—állomány mérlege. forgóeszköz—állomány mérlege). Ezek a mérlegek érték- beni for-mában ugyan, de tárgyi—anyagi oldalról tükrözik az újratermelési folya- matot. amely mindenekelőtt termékek termelését. szolgáltatások nyújtását. valamint ezek elosztását és felhasználását (szokásos összefoglaló elnevezéssel: a reálfolya—

matokat) jelenti.

' M 1971. október 18—20 között Siklóson megrendezett ll. Magyar ÁKM Konferencia *..Az ágazati kapcsolati mérlegek tervezési célú felhasználásával kapcsolatos statisztikai problémák" tárgykörű ülésén elhangzott előadás.

10

(2)

228 DR. CSERBA LAJOS Az újratermeiési folyamat másik oldala a jövedelmi és pénzügyi folyamat, amely a létrehozott javak elosztását és felhasználását 'közvetiti.1 Az újratermelési folyamat e két lényeges oldala — mint ismeretes —- feltételezi egymást, meghatá—

rozott módon összefügg egymással és hat egymásra. A jövedelmi folyamatok össze-

foglaló elemzését—tervezését szolgáló. a nemzeti jövedelem elosztását. újra-

elosztását mozgásában ábrázoló mérlegek kidolgozására már az 1960-as években kisérleti számítások történtek. Az utóbbi években —— főleg a Központi Statisztikai

Hivatalban és az Országos Tervhivatalban kidolgozott —— konkrét metodikai és szám—

szerű megoldósok, valamint a tová'bbfejllesztett statisztikai mérlegrendszer reálissá teszik a tervezésbeni rendszeres alkalmazást.

Az újratermelési folyamat pénzügyi vonatkozásainak elemzését, tervezését és

koordinálását szolgáló rendszer főbb elemei (az állami költségvetési mérleg, a lakosság bevétel—kiadási mérlege, a nemzetközi fizetési mérleg, a hitelmérleg, az

összevont pénzügyi mérleg és az ezekhez kapcsolódó más pénzügyi számítások)

már a tew§azdálkodás kezdetétől alkalmazásra kerültek a tervezésben. tartalmuk

és madwrük azonban folyamatosan fejlődött. Az utóbbi években az Országos _Tervmwmtban, a Központi Statisztikai Hivatalban, a Pénzügyminisztériumban. a

Magyar Nemzeti Banknál intenzív munkálatok folynak a pénzügyi mérlegrendszer

továbbfeálesztésére: egyrészt az egyes pénzügyi mérlegek szintetizálását és kontrol- látását szolgáló pénzügyi kapcsolatok mérlegének kialakitására. másrészt a be- vételi—ikiad—ási. vagyis pénzforgalmi szemléletben készülő pénzügyi mérlegrendszer

szorosabb metodikai és számszaki összekapCsolására az újratermelési folyamat

közgazdasági—arányossági feltételeit kifejező népgazdasági mérlegrendszerrel.

A gazdaságmatematikai modellszámítások tervezésbeni alkalmazását az ága—

zati kapcsolatok mérlegének tervezésbeni felhasználása alapozta meg. Az ÁKM-ek—

hez kapcsolódó input—output számításoktól az 1960-as években eljutottunk az ötéves tervezés és a hosszú távú tervezés megalapozását szolgáló —— az ÁKM-nél

komplexebb mérlegösszefüggéseket is átfogó —- modellek alkalmazásáig, felhasz—

nálva a modern számitógép—technika nyújtotta lehetőségeket.

A fenti fejlődési folyamat keretében. a népgazdasági mérlegrendszerrel és a gazdaságmatematikai modellekkel való kapcsolatában ésszerű és célravezető meg—

vizsgálni az ÁKM tervezésbeni felhasználásával összefüggő tapasztalatokat, prob- lémákat, és kijelölni a továbbfejlesztés irányait, követelményeit.

!. AZ ÁGAZATI KAPCSOLAT! MÉRLEGEK ÉS A NÉPGAZDASÁGI MÉRLEG-EK TERVEZÉSBENI ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAl ÉS FEJLESZTÉSÉNEK lRÁNYELVEl2

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint mind a gazdasági elemzésben. mind a tervezésben fokozott jelentőséget kapott a népgazdasági egyensúly alapvető elemeinek és a gazdasági fejlődés arányossági feltételeinek vizsgálata, elemzése, a fő arányokra és befolyásoló tényezőkre vonatkozó döntések előkészítése. Ezek a vizsgálatok és döntések szolgálnak kiindulási alapul a szükséges (központi intéz- kedések és központi szabályozó eszközök kiválasztásához, az elérendő hatások mér—

tékének megállapításához.

A fejlődési ütem és a fő arányok vizsgálata, tervezése; az ezzel (kapcsolatos

népgazdasági mérlegmunka, sajátos jelleggel merült fel az ötéves és éves terve—

zésnél. sőt a tervezés egyes fázisaiban is.

1 Az AKM—eknek a pénzügyi jövedelmi folyamatok tervezésével kapcsolatos szerepét tárgyalja dr. Sza- kolczai György .,Az ágazati kapcsolati mérlegek szerepe a pénzügyi és ártervezésben" c. tanulmánya.

? A tapasztalatok feltárásában. (: javaslatok kialakításában részt vettek Ámon Zsolt. Harányl Jenőné, Pankár István, Szeles Ferencné, Tárnoki József. az Országos Tervhivatal munkatársai.

(3)

AZ AKM ÉS A NEPGAZDASAGI TERVEZÉS " 229

Az ötéves terv döntési problematikája elsősorban fejlesztési—beruházási jellegű.

és ahhoz kapcsolódva tárja fel a kiegyensúlyozott fejlődés feltételeit, szabályozó eszközeit. Az éves terv — amelyben a kapacitások nagyrészt adottak — a nép-

gazdaság helyzetének elemzéséből kiindulva, az ötéves tervcélokat megalapozó

egyensúlyi feltételeket határozza meg. és kidolgozza a folyamatokat befolyásoló

eszközöket, központi intézkedéseket. ;

A tervezés egyes fázisaiban is sajátos mérlegfeladatok és módszerek alakultak ki. A tervezés előkészítő szakaszában a bázisidőszakban kialakult tendenciák, fő arányok elemzése. a tervidőszakban várható fejlődés előzetes felmérése és az

ötéves terv célkitűzései szerinti értékelése történt meg. a népgazdasági mérlegek—

ben kifejeződő tendenciák és összefüggések felhasználásával. Ezek a kiinduló népgazdaságimérleg-számítások alapul szolgáltak egyes ágazatokra, részterüle- tekre vonatkozó elemzések és tervszámításak ,,elindítósához", illetve azok ,,fogadá—

sához". A tervezés koordinációs szakaszában a népgazdaság egyes ágazataira,

területeire elkészített részletesebb elemzések és számítások népgazdasági szintű összefoglalása tárta fel. hogy azok milyen fő arányokhoz vezettek. A kiinduló elvek

és mérlegszámítások figyelembevételével el kellett végezni a részterületekre vonat- kozó számítások népgazdasági szintű koordinációját. majd a következtetések alap- ján javaslatokat kellett kidolgozni a további tervezőmunka irányaira. Az egyes ágazatok, folyamatok befolyásolására javasolt központi intézkedések fő arányokra vonatkozó hatásainak feltárásával a különböző típusú népgazdasági mérlegek szintjén is el kellett végezni azok összehangolását.

A negyedik ötéves terv és az 1970. évi éves terv kidolgozását szabályozó mód- szertani előírásból a népgazdasági mérlegek felhasználására vonatkozó részt, valamint az alkalmazott ÁKM sémáiát 0 .,Függelék" tartalmazza.

Az éves tervek és a negyedik ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos népgazda- sági mérlegmunkában szerzett néhány általános jellegű tapasztalat és nehézség kiemelése különösen fontos a továbbfejlesztés szempontjából.

1. A tervezés rendszerében az új mechanizmus folytán bekövetkezett lényeges változások miatt átmenetileg nagy nehézségekbe ütközött a gazdasági folyamatok értékbeni elemzése és előrebecslése mind az egyes szakmai területeken, mind a népgazdasági mérlegek területén. Az 1969—1970. éves tervszámitásoknál és a negyedik ötéves terv kidolgozásánál a szokásosnál többször és szélesebb körben volt szükség a tény- és a tervadatok közötti áttételező számításokra, közgazdasági becs-

lésekre. ilyen kiegészítő számításokra természetesen mindig szükség lesz, de mennyiségük az elemzési—tervezési szükségletekhez jobban igazodó információs

rendszer kiépítésével csökkenthető.

A tervkészítés során a legérzékenyebben változó elem volt a terv közvetlen bázisát képező népgazdasági helyzet megítélése. Ez a körülmény nehezítette a fő gazdasági folyamatok mozgásirányainak és mértékének mind a korábbi évekhez vi- szonyított értékelését. mind a további évekre való előrelátását. Egyben folyamatosan befolyásolta a tervidőszakra vonatkozó feltételezéseket és előirányzatokat is. Ezek a tapasztalatok is indokolják a hosszabb időszakot átfogó folyamatelemzés (idő- sorok) és az erre épülő folyamatelőrebecslések (prognózisok) szerepének növe- lését, különösen az ötéves tervezésben.

A terv ÁKM—ek és a népgazdasági mérlegek — mivel közvetlen kapcsolatban voltak az egyes területekre vonatkozó tervszámításokkal —- a gyakorlatban lehető- séget nyújtottak azok népgazdasági szintű koordinációjára, azoknak a tenden—

ciáknak és aránytalanságoknak a feltárására. amelyek a különböző irányból köze—

litő szakmai tervszámítások között kialakultak. A népgazdaságimérleg-számítások

(4)

230 DR. CSERBA was

azonban komplexségük ellenére sem' helyettesítették az egyes szakmai területe-k.

naturális és pénzügyi folyamatok részletes elemzését és tervezését. hanem utakkal együtt, egymást kölcsönösen kiegészítve, járultak hozzá a terv közgazdasági meg-

alapozásához. ' (

2. Mivel a népgazdasági mérlegek —- más mérlegszerű számításokkal kombi—

nálva —- átfogjá—k a bővített újratermelés valamennyi fő folyamatát. és számázerűen kifejezik az arányos fejlődés legáltalánosabb feltételeit, alapul szolgálhattak a fejlettebb matematikai módszerek kidolgozásához, a lineáris programozásixmadell

ötéves tervezésbeni alkalmazásához. '

A pénzügyi—jövedelmi folyamato—k elemzésével, tervezésével szemben támasztott

fokozott követelmények arra ösztönözték, hogy azok szintetizálásaként feltárjuk és ;

vizsgáljuk a nemzeti jövedelem társadalmi csoportok közötti (állam, vállalatok, * *

lakosság) elosztásának, újraelosztásának és felhasználásának arányait. egyensúlyi

feltételeit. Az ehhez szükséges metodikai—statisztikai feltételek kialakitása érdeké—

ben az 1968. évi előzetes; tényadatokkalapján. majd legutóbb az 1971. éves terv—

adatok alapján kísérleti számítás és egy a tervezésben lehetséges metodikai meg?

oldás készült. A jövedelmi kapcsolatok mérlegének (JKM) a tervezés folyamatába való intézményes beillesztése a mérlegmunka továbbfejlesztésének egyik fontos

láncszeme. '

. 3. Az éves és ötéves tervezőmunka keretében végzett népgazdaságimérlegé

számítások rámutattak olyan metodikai és munkaszervezési hiányosságokra is.

amelyek nehezítették a népgazdasági szintű koordináció következetes alkalmazását.

Az egyes területekre vonatkozó, számszerű adatok eltérő időpontokban való ki-

alakítása és a részleges döntésekkel összefüggő, folyamatos változások átvezetése

nehezítette a tervmunka menetében a népgazdaságimérleg—számítások időbeni el—

végzését -és azok eredményének visszacsatolását az ágazati—szakmai tervszámí- tásokra.

4. A népgazdaság ötéves tervének kidolgozását, de az éves tervkészítést is.

jelentős mértékben akadályozták az információs problémák. Az információk részbeni

hiánya, a nem kellő időpontban érkező információk. a nem megfelelő információ—

áramlás (kényszerpályák hiánya vagy be nem tartása) akadályozta a tervmunkát.

illetve rontotta a tervmunka hatékonyságát.

Az információközlések áramlásának rendszere mind a tervezésen belül (a

tervkészítő főosztályok és az egyes munkatársak között), mind a tervezés és a

külső környezet kapcsolatát tekintve (az Országos Tervhivatalhoz való adatáramlás

a Központi Statisztikai Hivataltól, (: bankoktól és a minisztériumoktól stb.) sok kívánnivalót hagy maga után.

Az információhiányból, valamint a rendelkezésre álló és szükséges adatok

közötti eltérésből származó főbb hiányosságok a következők voltak:

— az adatok kisebb—nagyobb mértékben eltértek a szükséges tartalomtól. s így csak egyszerűbb vagy bonyolultabb átalakítással voltak használhatók a feladat megoldásához.

vagyis csak feldolgozási műveletek közbeiktatásával lett az adatokból tervezéshez fel—

használható információ;

— a .,szükséges" adatok megjelentek ugyan. de olyan ,.nyelven", illetve tartalommal.

mely nem felelt meg az adott feladatok megoldására, a ,,lefordításához" azonban nem állt rendelkezésre az a részletes ismeret, amely az áttételezést biztosíthatta volna;

—- a több-kevesebb munkával a szükséges formába. tartalomra átalakítható adatok beérkezésének időpontja nem tette lehetővé a tervezésben való felhasználásukat.

A fentiekben kiemelt általános jellegű tapasztalatok mellett néhány konkrét módszertani probléma különösen nehezítette a népgazdasági mérlegmunkát.

(5)

AZ AKM ÉS A NÉPGAZDASÁGi TERVEZÉS 231

Amegoldásra váró módszertani problémá—k'közül jelentősebbek a következők.

a) A változatlan áras és folyó áras tervezéssel kapcsolatos problémák. Az új g—azdaságirányításí rendszerben — a korábbi gyakorlattal ellentétben — a válto- zatlan áras tervezés háttérbe szorult, s a folyó áras tervezés került előtérbe. Ez érthető — és bizonyos mértékben szükséges is -— a piac szerepének növekedése. az új árrendszer bevezetése miatt. Ugyanis a vállalatok döntését messzemenően be- folyásolja a tervidőszakra érvényben levő szabályozási rendszer és árrendszer. s ezen keresztül a piaci helyzet, a kereslet—kínálat alakulása, amely befolyást gya- korolt a termelés és a felhasználás volumenének alakulására ís. Mégis —— véle—

ményünk szerint - főleg az ötéves terv készítésénél nagyobb súlyt kellett volna helyezni a volumentervezésre, tekintettel arra, hogy csak a tervkészítés közben, főleg annak utolsó fázisában dőlt el, hogy milyen lesz az új, módosított gazdasági szabályozórendszer. illetve milyen területeken hajtunk végre árváltoztatásokat.

Ezeknek az intézkedéseknek volumenmódosító hatását a tervkészítés közbenső, illetve utolsó fázisában is át lehetne vezetni,

b) Termelői ár—realizálási ár tervezésbeni alkamazásának problémái. A ter—

vezési metodikának azt is kell biztosítania. hogy a termelés és felhasználás reál—

folyamatait a népgazdasági mérlegekben nyomon lehessen követni, illetve meg kell teremteni a termelés és felhasználás összhangját. Ez a követelmény azt indo- kolja, hogy az ágazati kapcsolatok mérlegében a termelők egymás közti lkapcsola- tóban. valamint a termelők és más felhasználók kapcsolatában az értékesítés a tényleges értékesítési áron, ún. realizálási áron történjék. A jelenlegi éves és ötéves tervezési gyakorlat azonban ún. nettó termelői áron számol. ez azt jelenti, hogy az egyes ágazatok társadalmi terméke nem tartalmazza a forgalmi adót, de az árkiegészítés eleme a társadalmi terméknek. Népgazdasági szinten természetesen ez az áreltérés. .,ellentételeződík", mivel az összes forgalmi adó része a társadalmi összterméknek, míg az összes árkiegészítés nem. A társadalmi termék és nemzeti jövedelem mérlegében és az ÁKM-ben külön összegező sorban számoljuk el a forgalmi adó és árkiegészítés egyenlegét.

A jövőben célszerűnek tartjuk a statisztikai ÁKM—el egyezően a terv ÁKM-ben is a realizálási árak alkalmazását. Emellett azonban a termékadók nélküli ágazati társadalmi termék vizsgálatára is sor kerülhet, a felmerülő elemzési—tervezési—

árszámítási szükségleteknek megfelelően.

Az értékesítési—áruforgalmi kapcsolatok tisztábban látása indokolná a forgalmi típusú ágazati kapcsolatok mérlegének elkészítését is, tekintve, hogy ez a termelő-, forgalmi— és felhasználó ágazatok. illetve területek közvetlen kapcsolatait tükrözi, és elősegíti több olyan áttételező számítás elvégzését, amely a múltban nehézségekkel járt. Ennek gyakorlati alkalmazása azonban csak ilyen jellegű infor- mációs bázis (forgalmi típusú tény ÁKM—ek) kiépítése és a gépi feldolgozás egyéb feltételeinek (forgalmi szektorok áruáramlásí sakktáblái) biztosítása esetén való—

sulhat meg. A népgazdasági arányok, az egyes ágazatok közötti kapcsolatok elem- zéséhez és tervezéséhez azonban a jelenleg alkalmazott termelési típusú ÁKM- számításokra a jövőben is szükség lesz.

c) Árindexek tervezésbeni alkalmazásának problémái. A népgazdasági ará- nyok, a népgazdaság fejlődésének vizsgálatához elengedhetetlen egyes népgazda- sági mérlegek változatlan (bázis-) árakon történő kidolgozása is. Az ehhez szük- séges árindexek kialakításánál, az árváltozások mérlegszerű elszámolásánál a negyedik ötéves terv kidolgozása időszakában. de az éves tervkészítésben is gyakran

okozott gondot az, hogy az árváltozásokra vonatkozó szakmai tervszámítások későn

álltak'rendelkezésre, illetve a mérlegösszefüggések alapján több alkalommal mó—

(6)

232 DR. CSERBA LAJOS

dosításukra volt szükség. Az árindexszámítások megalapozását nehezítette az is,

hogy az egymást követő években megvalósult konstrukciós (szervezeti) változások fiátwezehéséhez a szükséges információk nem álltak rendelkezésre.

A népgazdasági mérlegmunka eddigi tapasztalataiból és a magasabb szín-

vonalú tervezés követelményeiből kiindulva, valamint az újabb számítási—technikai lehetőségeket is figyelembe véve, a továbbfejlesztés két fő irányban szükséges:

1. a népgazdasági mérlegrendszer teljes körűvé és egységessé tétele irányában;

2. a népgazdasági mérlegek és matematikai modellek fokozottabb összekapcsolása és integrált fejlesztése irányá'ban.

A tervezésben alkalmazandó népgazdasági mérlegrendszer teljessé és egysé- gessé tétele arra irányul, hogy az minél hívebben tükrözze a bővített újratermelés

komplex folyamatát, annak összefüggésrendszerét és fő tényezőit. Ennek érdekében szükséges:

—— a nem anyagi ágak komplex mérlegösszefüggéseinek kidolgozása:

— a jövedelmi folyamatok mérlegszerű összekapcsolása a termelési, felhasználási reál- folyamatokkal (az ÁKM és a JKM kapcsolata);

— az eszközfelhalmozás, a vagyonképződés és a hatékonyságváltozás összefüggéseinek kidolgozása ;

- a népgazdasági mérlegek szorosabb összekapcsolása a pénzügyi mérlegekkel, () termékmérlegekkel. a munkaerőmérleggel.

A népgazdasági mérlegrendszer ilyen irányú fejlesztésére reális alapot ad a Központi Statisztikai Hivatal által kidolgozott új népgazdasági mérlegrendszer.

amely egyidejűleg lehetőséget teremt a tervmérlegek felépítésének megfelelő bázis- mérlegek idősorainaik folyamatos és rendszeres összeállítására.

A népgazdasági mérlegmun'ka tervezésbeni hatékonyságának növelése a ki- bővített mérlegrendszer felhasználásával, nélkülözhetetlenné teszi a gépi adatfel—

dolgozások, modellezési és matematikai módszerek széles körű alkalmazását. az ehhez szükséges feltételek fokozatos kiépítését. Ennek érdekében szükséges:

— a tervezésben felhasználásra kerülő népgazdasági mérlegek és gazdasági—matematikai modellek megalapozását szolgáló tény és terv információs adatok egységes rend—

szerének biztosítása és — a feltételek fokozatos kiépítésével — azok betáplálása az Országos Tervhivatal mellett működő Számítástechnikai Központ adatbankjába; a folyamatos és köl—

csönös információáramlás szabályozása. az adatbankba betáplált elemi tény- és tervinfor- mációkból a különböző felépítésű népgazdasági mérlegek, koordinációs modellek gépi összeállítása és kiírása; annak lehetővé tétele. hogy a matematikai modellekből gépi úton nyert számítási eredményeket, tervvariációkat a népgazdasági mérlegek összefüggésrend- szerében is elemezni és értékelni lehessen; ilyen feladatok elvégzésére alkalmas gépi proga romok kiválasztása, illetve kidolgozása:

—- a tervmunka szakaszainak, döntési rendszerének és időbeli ütemezésének olyan ki- alakítása, mely lehetővé teszi a népgazdasági mérlegek és modellszámítások eredményeinek érdemi visszacsatolását a szakmai területek tervszámításaira, és ezzel elősegíti a konkrét számításokban kifejeződő szakmai, funkcionális és népgazdasági érdekek, valamint a rövid távú és hosszabb távú érdekek tényleges ütköztetését és progresszív összehangolását.

A népgazdasági mérlegrendszer és a modellek integrálására. együttes fej—

lesztésére reális alapot nyújtanak a negyedik ötéves terv kidolgozásánál alkalmazott lineáris programozási modell tapasztalatai, a hosszú távú tervezéssel kapcsolatos modellezési munka eddig ismert különböző eredményei (például adatkezelő rend—

szer. gépi programok stb.), valamint az OT Számítástechnikai Központjának létre—

hozásával kialakuló számitástechnikaí lehetőségek.

(7)

AZ AKM ÉS A NEPGAZDASAGI TERVEZÉS 233

ll, A STATISZTlKAl ÁGAZATI KAPCSOLAT! MÉRLEGEK ÉS A NÉ'PGAZDASÁGI, MÉRLEGRENDSZER TERVEZÉSBENI FELHASZNÁLÁSANAK LEHETÓSEGEI ÉS FELTETELEl

A tervgazdaság bevezetése óta a Központi Statisztikai Hivatal évenként rend-

szeresen elkészíti a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem összevont mérlegét folyó áron és összehasonlítható áron, népgazdasági ágak szerinti bontásban, a KGST-metodikánaik megfelelően. Az 1957. évre első ízben, majd az 1959., az 1961" az 1965.. az 1968. évekre a Hivatal részletes tevékenységi felépítésű ágazati kap—

csolati mérlegeket dolgozott ki. Ezenkívül 1959-től 1968-ig évenként összevont ÁKM—eket is készített. Ezek az ÁKM—ek — ágazati felépítésü—knél és sajátos meto- dikájuknál fogva — csak áttételező számításokkal voltak összehasonlíthatók a ter- vezésben kialakult safkktá'blamérlegekkel és ÁK'M—mel. Később, az 1960—as évek közepén készültek a nemzeti vagyon egyes elemeire is (állóeszköz-állomány. forgó- eszköz—állomány) statisztikai ténymérlegek.

Az előbb említett, különböző típusú statisztikai mérlegek —— eltérő felépítésük és metodikájuk folytán —- egyrészt nem voltak egymással közvetlen kapcsolatban, másrészt a statisztikai mérlegek köréből hiányoztak olyan típusú mérlegek, ame—

lyek komplex elszámolást adtak volna a nem anyagi ágak tevékenységéről, valamint a termeléshez és felhasználásához kapcsolódó jövedelmi—finanszírozási hát—

tér alakulásáról, a nemzeti jövedelem elosztási—újraelosztási folyamatairól. Az utóbbi hiányosságból adódott az is, hogy a statisztikai népgazdasági mérleg—

rendszer kölcsönös kapcsolata a pénzügyi mérlegrendszerrel az utóbbi évekig közvetlenül nem volt elemezhető.

A statisztikai mérlegrendszerben mutatkozó fenti hiányosságokat, valamint a közgazdasági elemzés növekvő szükségleteit figyelembe véve, a Központi Statisz—

tikai Hivatal az Országos Tervhivatallal és más országos szervekkel együttműködve

—— hosszabb előkészítő munka eredményeként —— javaslatokat dolgozott ki a nép- gazdasági mérlegrendszer tová'bbfejlesztésére. Az új mérlegrendszer lényeges vo—

násai a következőkben összegezhetők:

—- az anyagi termelésen kívül a nem anyagi ágak teljesítményét, annak elosztását és ráfordításait is számba veszi;

— a gazdasági folyamatok anyagi—tárgyi vetületével párhuzamosan bemutatja a gazda—

sági tevékenység során keletkező jövedelmeket, azok elosztását és felhasználását, s ezzel kapcsolatot teremt a mérlegrendszer keretében a különböző típusú pénzügyi mérlegekkel;

a javasolt népgazdasági mérlegrendszeren belül elkülöníti a társadalmitermék- és nem- zetíjövedelem—kategóriákat a KGST-országokkal egyező tartalommal; a nem anyagi ágazo—

tokat is magában foglaló teljes gazdasági tevékenység bruttó és nettó teljesítményének jelölésére bruttó nemzeti termelés, illetve nettó nemzeti termelés elnevezéseket alkalmaz.

A Központi Statisztikai Hivatal első összefoglaló javaslatát az Országos Terv—

hivatal Metodikai Tanácsa is megtárgyalta (1969. szeptember hó), és a következőkre hívta fel a figyelmet:

—— kívánatos, hogy a hazai népgazdasági mérlegrendszer és az alkalmazott fogalmak alapelveikben szorosan kapcsolódjanak a két meglevő nemzetközi rendszerhez: az MP5 és az SNA rendszerhez; ez azonban nem zárja ki azt, hogy az egyes kérdések gyakorlati megoldásában a hazai adottságokat figyelembe vevő, eltérő megoldásokat is alkalmazzunk;

a nemzeti jövedelem kategóriáját a szocialista országokban elfogadott elvek szerint hasz—

náljuk;

— kívánatos a rendszerben nagyobb szerepet biztosítani a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem kategóriáinak, illetve mérlegeinek; célszerű kifejezésre juttatni az anyagi termeléshez kapcsolódó mutatók megkülönböztetett jelentőségét;

-— a Metodikai Tanács tudomásul veszi, hogy az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal képviselői közvetlenül állapodnak meg az alapvető fogalmak értelme—

(8)

234 DR. CSERBA was

zésében és kidolgozásának módszereiben, gondoskodnak ezek összehasonlítható módon való méréséről a negyedik ötéves terv egész időszakában. '

A fenti észrevételeket, valamint az MSZMP Közgazdasági Munka'közösségéne'k állásfoglalását is figyelembe véve. a Központi Statisztikai Hivatal 1970-ben az új népgazdasági mérlegrendszerre részletes metodikai javaslatot dolgozott ki ,.A nép—

gazdasági mérlegrendszer fogalmai és módszertana" címmel.3 Ennek véglegesítése az Országos Tervhivatal és más országos szervek észrevételeinek figyelembe—

vételével megtörtént, és 1971 közepén publikálásra került.4

A Központi Statisztikai Hivatal által kidolgozott új népgazdasági métleg—

rendszer kedvező lehetőséget nyújt (: tervezésben alkalmazott népgazdasági mér-

legek teljes körűvé tételére. valamint arra, hogy a tervmérlegek közvetlenül statisz—

tikai ténym—érlegeikre támaszkodjanak. Ennek azonban az a feltétele. hogy az

egyes gazdasági tevékenységek nómenklatúrája és elszámolási metodikája az Or-

szágos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal, valamint más országos szer—

vek (Pénzügyminisztérium. bankok stb.) gyakorlati munkájában azonos legyen (pél—

dául az anyagi és nem anyagi ágazatok elhatárolása. az azokban realizált tár—

sadalmi termék. ráfordítások és jövedelmek csoportosítása, tartalma megegyezzen

stb.). ilyen feltételek mellett a Központi Statisztikai Hivptal által összeállított. az

egész gazdasági tevékenységre kiterjedő a'lapinformációkból a közgazdasági elem-_

zés és tervezés konkrét szükségleteinek megfelelő csoportosítások. összefaglaló mérlegek és modellek gépi úton állíthatók elő.

Az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal között megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy az új metodika szerint teljes körűen összeállított 1968—1969. évi statisztikai ténymérlegek alapján a negyedik ötéves terv nép- gazdasági mérlegeit is átszámítjuk az új metodika szerint, ebben részletes javaslatot teszünk az új statisztikai mérlegrendszer tervezésbeni felhasználására.

A negyedik ötéves terv és az 1970. évi terv kidolgozására jóváhagyott terv- metodika több területen már figyelembe vette azokat a kölcsönösen elfogadható

metodikai megoldásokat. fogalmi meghatározásokat, amelyek a statisztikai nép- gazdasági mérlegrendszer továbbfejlesztése keretében menet közben felmerültek.

Több ponton azonban — a tervezés sajátos szükségletei és feltételei, valamint a rendelkezésre álló tényadatok hiányosságai folytán — jelentős különbségek ma—

radtak fenn. amelyek a módszerek egységesítésével a jövőben tovább csökkent- hetők, illetve .,levezető számítások" közbeiktatásával áthidalhatók.

Az új statisztikai mérlegrendszer és ÁKM tervezésbeni felhasználásával kapcsolatban szerzett főbb tapasztalatok és problémák lényege a következőkben fog- lalható össze.

1. Az Országos Tervhivatal éves és negyedik ötéves tervmetodikai előírása _az anyagi termelés körére. a gazdasági szervezetekből aggregált ágazatokra írta elő a tervkoordinációt és a népgazdasági mérlegek összeállítását. Az egyes ágazatok társadalmi termékének tervezése termékadók nélküli ún. nettó termelői áron tör- tént. és a termékadók egyenlege (forgalmi adó és árkiegészítés egyenlege). valamint a vám. import forgalmi adó és import árkiegészítés egyenlege a tervmérle—

gekben külön—külön összegező soron került elszámolásra. Mivel a Központi Sta—r ;

tisztikai Hivatal az összevont társadalmi termék és nemzeti jövedelem alapszámait

—— munkakapcsolat keretében — termékadók nélkül is közölte, így megoldódott az

3 Lásd: A népgazdasági mérlegrendszer továbbfejlesztése. Statisztikai Szemle. 1970. évi 10. sz. 1023—

1053. old.

4A népgazdasági mérlegrendszer módszertana. Módszertani Füzetek 9. sz. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1971 207 old.

(9)

AZ ÁKM ÉS A NEPGAZDASÁGI TERVEZÉS 235

összehasonlíthatóság a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Tervhivatal mérlegének forrásoldala között.

A kétféle mérlegek felhasználási oldalán a külkereskedelmi egyenleg. illetve a készletváltozás adataiban mutatkozott egymást kiegyenlítő eltérés (úton levő áru). Az összevont társadalmitermék— és a nemzetijövedelem—mérleg szintjén a számszerű egyezőség tehát — áttételezéssel — biztosítottnak tekinthető, s így ezek a mérlegek koordinált behatároló adatokat nyújtanak az ÁKM-számításokhoz.

Tapasztalataink alapján a jövőben célszerűnek tartjuk a terv ÁKM—ben is a realizálási árak alkalmazását az egyes ágazatoknál, mivel ez reális—abb alapot nyújt a kibocsátók és felhasználók közti kapcsolatok elemzéséhez és a volumen- számításhoz szükséges árindexek meghatározásához is. Emellett azonban a reali—

zálási árakban elhelyezkedő forgalmi adó. vám struktúrájának (ágazatok szerinti megoszlásának) elemzése és tervezése szükségessé teszi. hogy a jövőben mind a forgalmi adó, mind a vám eloszlására a tényidőszakra és a tervidőszakra megfelelő saklktáblaszámítások készüljenek.

2, Az 1968. évre jelenleg kétféle felépítésű statisztikai ÁKM áll rendelkezésre.

A Központi Statisztikai Hivatal 1970-ben publikálta az 1968. évi. részletes szektor- bontású, tevékenységek szerinti ágazati kapcsolatok mérlegét. A Központi Statisz—

tikai Hivatal — az új rendszerű népgazdaságimérleg—számítások keretében —— ki—

dolgozta és 1971. év közepén publikálta az 1968. és az 1969. évi ágazati rend- szerű ÁKM—e—ket is. Az 1968. évre kidolgozott statisztikai ÁKM—ek jelentőségét növeli először. hogy az új gazdasági irányítási rendszer, az új ár- és jövedelemszabá—

lyozási rendszer bevezetésének első évére vonatkozik, másodszor, hogy a szokásos tevékenységi bontás mellett olyan ágazati (szervezeti) bontásban is elkészült. amely számszerűen beilleszkedik a továbbfejlesztett népgazdasági mérlegrendszerbe. Ezek az 1968. évre skidolgozott tevékenységi, illetve ágazati felépítésű ÁKM—ek azonban a közös kiinduló adatforrások ellenére több ponton olyan eltéréseket is tartalmaz—

nak, amelyek nehezítették a különböző statisztikai ÁKM—ek egymás közti, valamint a statisztikai és terv ÁKM—ek számszerű összehasonlítását, illetve a tervezés szá—

mára bázismérlegként való felhasználását. E problémák részletesebb feltárására és a szükséges módosítások kidolgozására a Központi Statisztikai Hivatal és az Or- szágos Tervhivatal szakértői között megállapodás történt.

Ez a mun-ka folyamatban van és befejezéshez közeledik.

3. A ténymérlegek tervezésbeni alkalmazása szempontjából fontos követel—

ménynek tartjuk — amit a Központi Statisztikai Hivatal új mérlegrendszere is alapul vesz —, hogy a népgazdasági mérlegrendszerben összefoglalt gazdasági folyamatok megfigyelése, ahol csak lehet, a statisztika és a könyvvitel összehangolt információs adataira épüljön, és a szervezetek szerinti (vállalatok, szövetkezetek stb.) adatokból vezessék le a tevékenységek szerinti adatokat. lgy általában biztosítható a gazda—

sági folyamatok kétféle metszetben történő osztályozása közötti számszerű kapcsolat nyomon követése. Ezt a feltételt — véleményünk szerint -— nemcsak a bruttó és a nettó nemzeti termék elszámolásánál, hanem a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem elszámolásánál is célszerű biztosítani.

4. A tervezés szempontjából is különös jelentősége van annak, hogy az ága- zati, szakmai statisztikák közvetlenül kapcsolódjanak a népgazdasági mérlegrend—

szerhez s így az ÁKM—hez. Tapasztalat szerint a bázisadatokban felmerülő eltéré- sek (például a beruházások—fogyasztás—külkereskedelem terén) a tervszámítások—

ban újratermelődnek és nehezítik a tervkoordinációt. A szakstatisztikák és az

összefoglaló ténymérlegek összehangolásával biztosítandó. hogy az egyes ágazati,

szakmai területek évközi statisztikai adatai. valamint az évenként elkészülő nép-

(10)

236 DR. CSERBA LAJOS

gazdasági ténymérlegek'ben az adott ágazatokra—területekre vonatkozó adatok

számszerűen összehasonlíthatólk legyenek.

A Központi Statisztikai Hivatal új mérlegrendszeréneik és az ÁKM—nek tervezés-

beni felhasználása érdekében kielégítő megoldásokat kell találni főleg a fentiek-

ben jelzett elvi—metodikai és statisztikai problémákra, valamint figyelembe kell venni a közgazdasági elemzés és tervezés sajátos szükségleteit. a tervmunka vól—

tozó feltételeit. Ezekből kiindulva a tervezés szempontjából érvényesítendő főbb irányelvek az alábbiakban foglalhatók össze.

a) Az ötéves és éves tervezésnél továbbra is az ágazati csoportosítást szükséges alkalmazni, amely a szervezeti egységeket domináló tevékenységük alapján sorolja az egyes ágazatokba. Emellett egyes témakörökben, illetve a hosszú távú ter-ve—

zésnél a tevékenységi elv szerinti csoportosítás is alkalmazható.

b) A teljes gazdasági tevékenység körén belül továbbra is szükség van arra, hogy a népgazdasági mérlegrendszer megkülönböztesse

— egyfelől az anyagi termelés koncepciójának megfelelő közgazdasági kategóriákat és azok összefüggő rendszerét,

-— másfelől az anyagi és nem anyagi tevékenységet együttesen felölelő közgazdasági kategóriákat és azok összefüggő rendszerét.

A népgazdasági mér'legrendszer a benne felsorolt gazdasági folyamatokat oly '

módon rendszerezze. hogy a köztünk levő lközgazdasági és számszerű összefüggések

az egész népgazdaságra és a népgazdaságon belül képzett különböző aggregá'tu- mokra elemezhetőrk és értékelhetők legyenek.

c) A népgazdasági tervezésben a Központi Statisztikai Hivatal mérlegrendsze—

rét alapinfonmációs rendszernek kell tekinteni az ÁKM—ek. a népgazdasági mér- legek, a pénzügyi mérlegek és az ágazati—funkcionális területek tervezésénél. En- neik megfelelően az anyagi és nem anyagi ágazatok csoportosításánál, azok el- számolásánál egységes nómenklatúra és metodika alkalmazására kell törekedni.

illetve a szüks-éges kapcsolódási pontok között ki kell építeni a megfelelő ,,közleke- dési hidakat". Fokozatosan meg kell teremteni annak feltételét. hogy az alapinfor- mációt képező adatokból kiindulva, a népgazdasági mérlegrendszer gépi feldol—

gozással mind az anyagi ágakra. mind a teljes gazdasági tevékenységre ágazati és tevékenységi csoportosítás szerint is összeállítható legyen. Ez módot ad arra, hogy az adott közgazdasági-ematematikai elemzés, illetve tervezés számára a leg- célszerűbb mérlegtípust — modellt — lehessen kiválasztani.

lll. AZ ÁGAZATl KAPCSOLAT! MÉRLEGEK ÉS A NÉPGAZDASÁGI MÉRLEGEK, VALAMlNT A MATEMATlKAl MODELLEK ÉS A SZÁMlTÁSTECHNlKA EGYUTTES

FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETÖSÉGEl ÉS FELTÉTELEl A TERVEZESBEN

Tervváltozatok egyidejű kidolgozására vonatkozó igények kielégítése, a nép—

gazdasági m-érlegrendszer teljesebbé tétele, a különböző részrendszerelk és szak—

mai számítások iközötti közlekedés szükségessége. a tervezés időkeretein belül szinte megoldhatatlan feladatot jelent a korszerű számítástechnika széles körű bekapcsolása nélkül.

Az alapadatok konzisztenciáját, egységesítését s ezzel a népgazdasági tervezés megfelelő információkkal való ellátását jelentősen elősegítheti olyan ..adatbank"

létrehozása az OT Számítástechnikai Központjában. amely szervesen kapcsolódnék egy országos hálózatba, biztosítva ezen belül az információk közvetlen cseréjét.

Ennek kiépítése természetesen hosszabb előkészítő munkát és fokozatos megköze—

lítést igényel. Ez a munka az OT Tervgazdasági Intézete, az OT Szá—mítástechnikai

(11)

AZ ÁKM és A NÉPGAZDASAG! TERVEZÉS 237

Központja, valamint az Országos Tervhivatal között kialakult munkamegosztásban elindult és folyamatban van.

Az adatok megbízhatóság—ának ellenőrzését legeredményesebben zárt mérleg—

rendszerben lehet biztositani. Tehát a legfontosabb kiindulási alap egy egységes

rendszer— és fogalommeghatározás, tervezési módszer elfogadása, amelye—kre fel

lehet építeni a különböző szervek (Központi Statisztikai Hivatal, Országos Tervhivaw tal. Pénzügyminisztérium, más minisztériumok, bankok, vállalatok stb.) elszámolási rendszerét és az egyes ágazatok tervezését. Ennek érdekében a Központi Statisz—

tikai Hivatal által összeállított és az érdekelt központi szervekkel megvitatott ,,A népgazdasági mérlegrendszer fogalmai és módszertana" alapján kidolgozott 1968—

1969. évi népgazdasági ténymérlegekre mint konzisztens központi összefüguge'srend—

szerre lehetne alapozni a létesítendő OT-adatbankot is. Az adatokat népgazdasági áganként és a nem termelő tevékenységre vonatkozóan is olyan részletezésben kell tárolni, hogy a tárolt adatok .,épitőelemiként" felhasználhatók legyenek a kü—

lönböző átcsoportosításokhoz, mérlegösszeállitásokhoz. Továbbá a tárolandó adatok

rendszerét úgy célszerű kialakítani, hogy a konstrukciós változások stb. ,.programo—

zásával" lehetőség nyíljék a bázisadatok adott konstrukciójú, árszintű stb. átdol—

gozására is.

Az ÁKM és a népgazdasági mérlegek. valamint a matematikai modellek össze-

kapcsolásának egyik lehetséges és továbbfejleszthető megoldását jelentette a negyedik ötéves terv készítése keretében alkalmazott lineáris programozási modell.

E programozási modell egyik alapelve volt, hogy az Országos Tervhivatal által követett tervezési metodilkára épüljön. Ez nem jelentett ugyan teljes azonosságot, de a fontosabb kategóriák tartalmukban és összefüggései'kben megfeleltek az Or—

szágos Tervhivatal által _a .,hagyományos" tervezésben használt kategóriáknak. lgy valamely ágazat társadalmi terméke a modellben ugyanazt jelentette, mint az Or—

szágos Tervhivatal által készített ÁKM-ben vagy a nemzetijövedelem-mérlegben.

A kiemelt termékek és a nem kiemelt egyéb termelés nómeklatúra szerinti ösz—

szegezése adta az egyes ágazatok társadalmi termékét. Az ÁKM—feltételek beépítése a modellbe biztosította az egyedileg sokkal nagyobb lehetőségek között mozgó termékszíntű megoldások ÁKM szinten koordinált keretek közötti tartását.

A negyedik ötéves tervmodellel végzett számítások eredményeinek és tapasz—

talatainak feldolgozása folyamatban van, és hasznosítandó az éves terv, valamint az ötödik ötéves terv megalapozását szolgáló koordinációs, illetve programozási

modelljeinevk jövőbeni kidolgozásánál.

A programozási modellel kapcsolatos munkák mellett a jövőben célszerű fo—

kozottabban kihasználni az egyes népgazdasági mérlegeklkel vagy azokhoz kap—

csolódó speciális matematikai modellekkel végezhető elemző és variációs számítá- sokban rejlő lehetőségeket. Eddig az ÁKM-eket a koordináción túl különböző terv- számításokhoz hosználtuk fel. Ezen túlmenően a jelenleg rendelkezésre álló kuta—

tási eredmények felhasznál—ásával kísérleti számításokat szeretnénk végezni:

-— a

RAS-módszer ellenőrzésére tényadatok felhasználásával (például az 1968. évi koefficiensek alapján számítással meg kívánjuk határozni az 1969. évi belső négyzetet és ezt összevetni a tényleges ráfordítási szerkezettel);

— megfelelő mérlegidősor alapján koefficiens—előrebecsléseket akarunk adni az auto- regresszivitási vizsgálat eredményei alapján;

—- amennyiben az utóbbi elképzelés is megvalósítható, akkor a két módszer kombinált alkalmazása mindkét módszer finomítását jelenthetné: a trend, illetve az autoregressziv séma alapján végzett számítások a koefficiensek dinamikáját. a RAS-módszer pedig a kívülről adott keretszámokhoz való alkalmazkodást biztosítaná (a RAS—módszer induló matrixát az előre becsült A matrix képezné);

(12)

238 DR. CSERBA (LAJOS

— a dinamikus ÁKM—re vonatkozó modellszámítások területén a kutatások folyamat,- ban vannak, a jelenlegi eredmények egy erősen egyszerűsített sémára vonatkoznak, a gya—

korlati alkalmazás még nem időszerű (ilyen jellegű számítások folytak a Központi Statisz- tikai Hivatalban. ezeknek tervezésbeni alkalmazási lehetőségeit a Tervgazdasági intézetben vizsgálják); az ilyen kutatásokat azonban figyelemmel kell kísérnünk, és folyamatosan fog—

lalkozni kell a megfelelő adatbázis megalapozásával, a tervezésbeni alkalmazás lehetőségei-

nek vizsgálatával. —

!

A népgazdasági mérlegmunka tapasztalataira támaszkodva, a népgazdasági

mérlegrendszer továbbfejlesztésére és a matematikai modellekkel való összekap-

csolására tett javaslatok részletes kidolgozása, valamint a gyakorlati alkalmazás *

előkészitése hosszabb időt igényel. A fejlesztési célkitűzések telje s megvalósításához

szükséges feltételek mindenképpen csakis az adott helyzetből kiindulva, fokozato-

san teremthetők meg. , ,—

Első lépésként az 1972. évi tervmetodikai előírásban azt tűztük ki célul. hogy

a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Tervhivatal metodikai rendszere kö- zött feltárt legjelentősebb eltéréseket megszüntessük, illetve kidolgozzuk azokat a kiegészítő levezető számításokat. amelyek az első lépcsőben ki nem'küszöbölhető

eltérések tartalmát meghatározzák. ' _

Az első lépcsőben szerzett tapasztalatokra támaszkodva, folyamatosan az 1973.

évi terv előkészítése során lehetne az új népgazdasági mérlegrendszer tényés terv

információs anyagát —- a szükséges "közlekedő" számításokkal együtt — a kiépítendő

tervezési adatbankba táplálni és a népgazdasági mérlegek összeállítását.'ezen

keresztül a terv koordinálását gépi úton lebonyolítani. Ezzel egyidejűleg ehhez az ' információs rendszerhez kapcsolódóan volna célszerű kialakitani az évesés az ötödik ötéves terv kidolgozásánál alkalmazandó koordinációs modell, illetve prog-

ramozási modell összefüggésrendszerét és metodikáját. ,

Az előbbi feltételek eredményes megvalósulása lehetőséget nyújtana arra.

hogy az 1974. évi terv kidolgozásánál. majd az ötödik ötéves terv koncepciójának elkészítésénél már a fejlesztési javaslatoknak megfelelően sor kerülhessen a nép- gazdasági mérlegrendszer és a gazdaságmatematikai modellek integrált alkalma—

zasara.

FUGGELEK

Kivonat az Országos Tervhivatalnak a negyedik ötéves terv kidolgozását szabályozó módszertani előirósából

A tervszámítások népgazdasági szintű értékbeni koordinációja az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználásával történik. amely -— a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően

—- átfogja az anyagi termelés körét a koordinációs ágazatok mélységében. Ehhez az ÁKM—

hez kapcsolódóan, azzal összhangban kell elvégezni a nemzeti jövedelemre és a nemzeti vagyon főbb elemeire vonatkozó mérlegszámitásokat.

A nem anyagi ágazatok teljesitményeinek és ráfordításainak, valamint a jövedelmi—

pénzügyi számításoknak népgazdasági szintű összehangolását az újratermelés anyagi folya- mataival, a nemzeti jövedelem elosztási—újraelosztási mérlegének felhasználásával kell el-

ve ezm. ,

g Az egyes munkaszakaszokon kidolgozandó az 1. sz. mellékletben megjelölt népgazdasági mérlegekhez szükséges számítások mélységében, módszereiben a Közgazdasági főosztály, valamint az érintett szakfőosztály állapodik meg.

A népgazdasági terv lezárása után a Közgazdasági főosztály a népgazdasági mérle- geket a Központi Statisztikai Hivatal által javasolt. a nem anyagi tevékenységeket is magá—

ban foglaló rendszerben kisérleti jelleggel összeállítja. amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal 1968. és 1969. évi ténymérlege ebben a rendszerben elkészül. ,

(13)

AZ ÁKM es A NEPGAZDASAGI TERVEZÉS 239

A tervezőmunka egyes szakaszaiban elvégzendő számítások és az elkészülésükért felelős főosztályok felsorolása

1970. évi Negyedik ötéves

tervezés tervezés

, Aszómitás

szómnós § 06 o , .a.- a: elkéfszftíage'ért

N 7-3 "S — 733 lee ,5

v. g,: vr 5, :3 g,: : foosztaly

.- . .,.

e .? gas! g _— 2u9 333 ,

1338 339: Ez" ÉÉS' %% : -,

5534; ...a—_ Egé gli..- "az; M;

5439)! ('Sx (E) szo: (EE ,

Népgazdasági mérlegek

Társadalmi termék forrása és felhasználása

ágazatonként (összevont mérleg) . . . x x x x x Közgazdasági

Nemzeti jövedelem forrása és felhasználása x x x x x Közgazdasági

Nemzeti jövedelem elosztása, újraelosztása

és felhasználása főbb jövedelemtuiaído- —

nosok szerint . . . . . . . z . . . X XX Közgazdasági

Társadalmi termék ágazati kapcsolati mér-

lege (A és B típus) . . . . . . . . X X xx XX XX Közgazdasági

Népgazdasági összevont munkaerőmérleg . X x XX XX xx Pénzügyi

Nemzeti vagyon főbb elemeinek mérlege

(állóeszközök, készlet. devizaállomány) . X xx XX Közgazdasági

Pénz- és hitelforgalom

Állami költségvetés . . . . . . . . . x x x x :( Pénzügyi

Hitelmérleg . . . . . . . t . . . . ! x x x Pénzügyi

Forgóalapmérieg . . . . . . . . . . : x xx xx Pénzügyi

Összevont pénzügyi mérleg . . . . . . ; x :( xx x x Pémügvl

' 1

Megjegyzés: A főfelelős főosztályokat jelöltük meg, a közreműködőket nem.

x -- éves ütemezésben.

xx — csak az 1970. és az 1975. évekre.

A társadalmi termék ágazati kapcsolatainak mérlege (A típusú termelési szerkezet)

A mérleg sorai: A mérleg oszlopai:

1. Bányászat 1. Bányászat

2. Villamosenergia-ipar 2. Villamosenergia—ipar

3. Kohászat 3. Kohászat

4. Gépipar 4. Gépipar

5. Epitőanyag-ipar 5. Epitőanyag-lpar

6. Vegyipar 6. Vegyipar

7. Könnyűipar 7. Könnyűipar

8. Élelmiszeripar 8. Élelmiszeripar

A) ipar összesen l. lpar összesen

9. Építőipar 9. Epitőipar

10. rezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vlzgazdál— 10. rezőgazdaság. erdőgazdálkodás. vízgazdál-

odás adás

11. Szállítás és hírközlés 12. Belkereskedelem 13. Külkereskedelem

14. Forgalmi adó, árkiegészítés egyenlege 15. Vám, import forgalmi adó egyenlege

ll. Termelő felhasználás 16. Fogyasztás

17. Beruházás 18. Készletváitozás 19. Export

Ill. Végső felhasználás lV. Felhasználás összesen 11. Szállítás és hírközlés

12. Belkereskedelem 13. Külkereskedeiem

14. Forgalmi adó. árkiegészítés egyenlege 15. Vám. import forgalmi adó egyenlege

B) Anyaglelhasznólás

Anyaglelhasználás aránya 16. Amortizáció

C') Nemzeti jövedelem D) Társadalmi termék 17. Kiegészítő import

E) kiosztható forrás

PEBIOME

C'ra'rbn conepmu'r 'reKcr aoanaa, nporm'ranaoro aB'ropowr Ha coc'roanmefien c 18 Ha 20 oxuőpn 1971 roaa ll HaguouaJinoü Kompepenunn no mez—rm'rpaczteabm óaJtancaM.

(14)

240 DR. CSERBA: AZ AKM ÉS A NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉS

AETop, nconn ns nyam, Hapoauoxoem'ic'raennoro nnannpoaannn, paanu'mn meroaoa yn- pamemm n mianonoro perynnponannn, nenarae'r cum-r, nonynenumi't :; xoae npnmenemm mem—

OTpaCAem—nx ÖaAaHCOB B nnannpoaamm n Hamegae'r nanpannetmn " Tpeőoaannx nanbnei'imero nporpecca B 3T0ü oőnacu'u.

Ocranamnsancn Ha onm're, nonynenuom B xoae pazpaőo'rxn FOAOBOPO n nu'mnerxcro HAaHOB, aB'rop npnsoan'r npoőnemm, Boanuxmne a xone cpaanennn (DBK'I'PNBCKHX n nnanonmx óanancos n, aaAee, przxnoc'ru, nmetotgne mec'ro B oőnac'm aomacoaannx memo'rpacnesmx őaAancoa, naponnoxosní'rc'rnenumx óanaucoa " otpacneamx Ganancon nnanonmx pacem-on.

ABTop noapoőuo ocmamnaae'rca Ha Bosmomnoc'mx n npezmocmnxax ncnonneosanan CTaTHCTl—IHCCKHX M'emoTpaCAeBbIX óananeoa n cnc'remu Haponuoxasnüc'raennux óanancon B nnannposannn. Comacno ero MlHeHHlO pazpaőo'rannyio ueüTpaAbI—IMM cTa-mcmttectmm ynpaa—

AeHHeM noayxo cuc-remy napoauoxoanüc'mennmx óanancoa cneaye'r cun'ra'rb ocnoenoffs ms- (popxwagnonnoíít cnaremoü a naponnoxosxüc'raeuuom nAaanoeannn, c KiOTOpOf/i meAaTeAbHD ynnsarb 'rame n npyrue rpynnuponxn, coc'raanennme mm yszAe'rBopetmn cnegmpmnmx nyma. ABTop ctmrae—r Taxme neoőxoanmmm oóecneuenne ycnosm'i zum mamnnnoii oópaőo'rtctr naunmx, 'rpamyemux B xauec'rne ocuosnoü nmpopmagnn.

OCTaHaBAHBaHCb Ha saaanax B oőnac'm coaepmeuc'moaannx cuc'reMbl napoaxoxoaniác'r- aennoro mianupoeamm, aB'rop yxaabmae'r Ha onauenue npeBpaxgeHnn CHCTeMbI őanancos e cnnomnym, eannyro CHCTEMly, ;: TaKPKE Ha pacmupeune npumeuetmx cospemexmoii BMHHCAH—

Tenbnoü 'rexunxn n matemamnecxnx moaeAefi. OH cnw'rae'r Heoőxoanmmm coaaanne !!!-11?!)pr gnonnoíá cncremm, cnyzmgeü a xauec'rne ocuonm exonomnuecmtx anannaoa " nnaunponamm a.

coowne-rc'raenno, cnsanmoro c Het—i őamca aannmx. B saxmouenne amop nanarae'r orion. Hanyszor!- nbn'á !; xoae yaxzxn Mnemorpacneabtx Gant-teas, Hapoanoxossücmennmx őaAancos uncnonbza- Bannoii B xozte cocramennn nemem—om nx'rnne'mero futama moaenn Anneüuoro nporpaMMt—xpoe—

anna, a Taxme Boamomnocm nanbneümero ynyumennn !rroü paőo'rm.

SUMMARY

The study was given as a lecture on the Second Hungarian Conference on input—

output Balances organized from 18th to ZOth October, 1971.

Starting from the demand of planning the national economy and from the develop—

ment of methods of management and planning. the author discusses the experiences obtained in the course of using input-output balances in planning and delineates the tend—

ency and reauirements of the further development.

He emphasizes, among the experiences obtained in national economic work related to the elaboration of one-year and five-year plans, the problems which arise comparing actual and plan balances. moreover the difficulties in the co-ordinatlon of input-output balances, of balances of national economy, and of professional plan calculation—s.

The author treats fully the possibilities and conditions of the use of statistical input—

output balances and of accounting system of national economy in planning. ln his opinion the new balance system of national economy, developed in the Hungarian Central Sta- tistical Office, has to be regard as a system of basic information for planning the national economy and it is desirable to combine with that also the diverse groupings. ade- auate for particular needs. Moreover he thinks it necessary to ensure the conditions needed for mechanical processing of the data, treated as basic information.

Dealing with the tasks related to further development of accounting system of national economy the author underlines the importance of its generalization and unification as well as the wider application of up—to-clate computation techniaues and mathematical models.

He thinks it necessary to develop an information system, which would serve as (: basis for analysis and planning of national economy and a data-bank—system connected with it.

Finally he discusses the main experiences and possibilities of further development of the connection of input-output balaances. o't' balalnces of national economy and of linear prog- raming model, used within the framework of the Fourth Five Year Plan.