A mezőgazdasági üzem ágazati kapcsolati mérlege

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A MEZÖGAZDASÁGI UZEM ÁGAZATI KAPCSOLAT! MÉRLEGE

ID. DR. NAGY LORÁND

Az ágazati kapcsolati mérlegek alkalmazása a közgazdasági vizsgálatok területen Leontief alapvető tannlmányának1 megjelenése óta rohamosan terjed, és számos hazai és külföldi tanulmány foglalkozik az ágazati kapcsolati mér'—

leg alkalmazásainak területeivel.

A mezőgazdaság ágazati rendszeret — amely a mezőgazdasági üzem ágazati kapcsolati mérlege összeállításának feltétele —— első ízben dr. Erdei Ferenc akadémikus fogalmazta meg a Statisztikai Szemlében közzétett tanulmányá—

ban.2 A javasolt ágazati rendszerhez Molnár István és Rózsa Béla szóltak hozzá.3 Ezek a tanulmányok az ágazatokat önálló termelési egységenként tár—

gyalják. Nem foglalkoznak azonban azzal a kérdéssel (illetve Molnár és Rózsa csak érinti), hogy az egyes ágazatok között milyen kapcsolatok állanak fenn, milyen módon szerepelnek a termelés folyamatában az üzem és a népgazdaság igényei szempontjából, hogyan befolyásolják az üzemi és társadalmi termelés eredményeit a kölcsönös felhasználások, ráfordítások, kibocsátások tekinteté—

ben. E tanulmányoknak nem is ez volt a céljuk. Erdei akadémikus tanulmánya nagyon fontos további munkánk szempontjából, mert a mezőgazdaság ágazati rendszerének alapjait összefoglalja.

Az ágazati kapcsolati mérlegeket eddig többnyire az egész népgazdaságra vonatkozóan szerkesztették, azok a népgazdaság termelő ágazatainak kapcso—

latát tartalmazták.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének előnyeit és hátrányait, az elemzés cél—

jára való használhatóságát röviden sorra veszem, hozzátéve, hogy ezek a tulaj—

donságok az üzemi mérlegben milyen módon hasznosíthatók.

Az elemzés három fő kutatási területre terjed ki:

a) a termelő ágazatok közvetlen kapcsolatainak ábrázolására;

b) a gazdasági egyensúly feltételeinek kijelölésére;

c) a tenmelési folyamat hatékonyságának komparatív jellegű tanulmányozásához szükséges egységes, szemléltető mutatószámrendszer megteremtésére.

Az ágazati kapcsolatok mérlege, a jól áttekinthető, rendszerezett forma könnyebbé teszi az egyes ágazatok kapcsolatainak mérését, a költségszerkez'et,

! W. W. Leontief: The structure of American Economy, 1919—1929. 1941. '

" Erdei Ferenc: A mezőgazdaság ágazati rendszere. Statisztikai Szemle. 1963. évi 5. sz 451—462. old.

! Molnár István—Rózsa Béla: Hozzászólás Erdei Ferenc ,,A mezőgazdaság ágazati rendszere?!

című cikkéhez. statisztikai Szemle. 1964. évi 4, sz. 400—407. old.

* tábla tartalmazza.

a ráfordítás és a kibocsátás tanulmányozását. Felhívja a figyehnet olyan _ különbségekre, amelyeket az országos adatok nem mutatnak. Ez a, kisebb gy

ségek vizsgálatánál a vezetés számára nagy előnyt jelent, megmutatja ugy ,_

, hogy például milyen fokú az egyes ágazatok önellátása, részvétele az anim-.,, melésben stb. A szimultán ábrázolás már részletesen tájékoztat a javak ?m'ozn *— 7 —_

gásáról a termelési folyamat keretén belül, az egyes költ'ségtételek elhelyez-, "—

kedéséről és nagyságáról _ _

Az ágazati kapcsolatok mérlegének lényeges eleme, hogy a gazdálkod si _ _ egység egyensúlyi helyzetét mutatjabe, amelyen belül megállapítható az egyesif ,

ágazatok egyensúlyi helyzetének alakulása és az egyensúlyi helyzet feltételeit, * Az egyes ágazatok egyensúlyi helyzetének biztosítása érdekében teendő változ— _

* tatások hatását nemcsak az érdekelt ágazatnál mutatja be, hanem az Végig

_ gyűrűzik az érintett ágazatokon a Végső felhasználásig.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének előnye, hogy segítségével a termelo *

folyamatok hatékonysága is vizsgálható éspedig komparatív módon Öasm

hasonlítható például hogy valamely üzemben az egyes ágazatok anyagi *r, ,

*ditásának milyen a hatékonysága a hozammal való kapcsolata. Ugyanakkor

—, azonban üzemgazdasági szempontból az is előfordulhat, hogy ez a kapcso * nem kielégítő mert a hatékonyság foka nem felel meg a társadalmilag e _ (_

hető mértéknek. Az általam megvizsgált termelőszövetkezetben pál "ul a '*

növénytermelés hozamai között a kertészet 1 kat. holdra számitott he'/sema a;

'gyumölcstenmelés után következik Ha azonban a hatékonyságot vazsgáljuk azt tapasztaljuk hogy a gyümölcstermelésben 100 forint költségre 191 forint

a'kertészetben pedig 62 forint hozam jut. Kérdés, hogy a zöldségtermelésnagy—

arányú veszteségét mi okozta: azalacsony hozamvagy a magaskölt-ség. A—

gal—t gazdas-ág zöldség— és gyümölcstenmelési ágazatainak főbb adatait

_ 1 tábla

A vizsgált termelőszöuetkezetek hoza—m- és költségadatat a két ágazatban Zöldség- ) Gyümölcs—

Megnevezés ,

termelés

l kat. holdra jutó , _

' ,;hoitaxú (forint) ... 10 973 19 353 költség (forint) ... 17 829 10 122

7 , _Ebből (százalékban):

( Segédüzemágak . . . ., ... _ ... 24,8 13,6

Szerves trágya ... 9,8 4,5 Műtrágya ... 10,3 um Vetőmag ... 2,0 _ Munkabér ... 45,0 46,5 Vásárolt anyag ... 3,5 8,5 Leírás . . . ... _ ... !),1 7,1 Különféle költség ... _ ... [ 4,5 §),—2

)

Nyilvánvaló, hogy a zöldségtermelés veszteségének oka a nem kielégítő hozam, de a költségek is —— főleg a segédüzemági költségek és a trágyázás költségei — felülvizsgálandók. Elsősonban a területegységre jutó hozamot kell lényegesen növelni, mert arra bátran mondható, hogy a ,,táxsadalmilag" indo- kolt mértéknek nem felelnek meg. A hozam emelése a termésátlagok növelé- sével, illetve a nagyobb hozamot biztosító zöldségfélék termelésével, az érté—

kesítés; jó megszervezésével (a megfelelő ár biztosításával) érhető el.

AZ UZETMI ÁGAZATI KAPCSOLATI NlEItLEG ! 493

A mérleg segítségével, a termelési folyamatok rendszerezett adatai alapján mérni lehet az egyes termelő ágazatok kibocsátásának és ráfordításának össze—

gét, szerkezetét és kapcsolatait más ágazatokkal. Az egyes felhasználások haté—

konyságának Vizsgálata számos esetben magyarázatot ad az okokra, s ezzel rámutat arra, hogy a hatékonyság javítása hol és milyen változtatásokat kíván

meg.

Az egyes termék előállításánál felmerülő egyetemes társadalmi erőfeszí—

tések elemzése a gazdasági hatékonyságról teljes képet ad. Az ágazati kaposola- tok mérlege lehetőséget ad a hagyományos statisztikai mthószámendszer vizsgálatára is. A mérleg egyúttal mint modell is kezelhető, mely leirja vala—

mely gazdaság egészét ágazati egységekre bontva.

Az ágazati kapcsolatok mérlege tehát új és eredményesebb szemlélet- módot honosíhhat meg a közgazdasági tudományban. Ezt mutatják a rapszó—

dikusan kiragadott -— az ágazati kapcsolati mérlegek elemzésére és haszná—

latára vonatkozó — jellemzők. Az ismertetés azonban korántsem teljes. Csupán azokra a lényegesebb hasonlatosságokra, illetve azonosságokra kívántam rámu—

tatni, amelyek az általam szerkesztett mezőgazdasági üzemi szintű ágazati kapcsolati mérleg és a közgazdasági ágazati kapcsolati mérlegek elvi kérdései között fennállanak.

A MEZÖGAZDASÁGI ÚZEMEK SAJATOSSÁGAI ÉS AZ ÁGAZATI KAPCSOLATI MÉRLEG

A hagyományos üzemtan művelői, főként Aereboe'k és követői a mező—

gazdasági üzemet szervesen összefüggő gazdasági egységnek tekintették, s az egyes ágazatok szerepét kölcsönhatásaikban és összüzemi hatásában vizsgálták.

A mezőgazdaság üzemtani kutatását ezzel nagy lépéssel vitték előre, és az üzemszerveziésben új szemléletet teremtettek.

Másfél évtizeddel ezelőtt hazánkban ez a szemlélet kevésbé érvényesült.

Részben a kiszakított ágazati szemlélet, részben a mezőgazdaság iparszerű szervezésének szemlélete elterelte a figyelmet a mezőgazdasági üzemek össz—

"üzemi szemléletéről. Ez a körülmény többek között akadályozta azt, hogy a mezőgazdasági üzemeket egységes vállalkozásnak tekintsék. Ennek ellenére az utóbbi években a különböző agrárgazdaság—i kutatasok, fejlesztési tervek, az egyes témák modellszámítása—i, az üzemi vizsgálatok stb. igen hasznosan szol—

gálták a szocialista gazdasági szemlélet érvényesülését, az üzemi termelés és a népgazdaság igényei közötti kapcsolatok jelentőségét, összefüggéseit.

A mezőgazdasági üzem és a népgazdaság összefüggései mellett az üzemi

ágazatok kapcsolatainak sokasága is megfigyelhető. E kapcsolatok abban nyil—

vánulnak meg, hogy az üzemben végbemenő gazdasági cselekmények nem állnak meg magukban, hanem mindig kapcsolódnak más ágazatokhoz. Ez más ágazatok produktumaina'k felhasználásában vagy más ágazatoknak nyújtott támogatásban, a termelési eszközök igénybevételében, a külső erőforrások ter- melésbe állításában mutatkozik meg. Ezáltal a kapcsolatoknak igen bonyolult sokasága jön létre. Az általam szerkesztett állami gazdasági ágazati kapcsolati

"mérlegben például a hozamok és a ráfordítások között 595 kapcsolatot állapí—

tottunk meg s ezen belül a kenyérgabonának és a kukoricának 25—25, a pillan—

gós takarmányoknak 21, a tehenészetnek 29, a traktorüzemnek 37, a tehergép—

kocsi—szállításnak 35 kapcsolata van.

" F. Aereboe: Allgemeine iandwirtschaftliche Betriebslehre. Berlin, 1923. Verlagsbuchhandlung

"Paul Parey.

494 , 11). DR. NAGYi—VLORÁÉ, , 7

Ezek a kapcsolatok nem egyszerű ténymegállapítások, hanem mögöttük tágabb értelemben vett biológiai összefüggések, szervezési ténykedések, tech—

nológiai folyamatok ökonómiai jelenségek húzódnak meg, amelyeknek forint—

ban kifejezhető hatásuk van, és amelyek hatással vannak az egyes ágazatok, valamint az egész üzem hatékonyságára, továbbá a népgazdasági kalocsolfiaí—É

tokra is. _ L _

A mezőgazdasági üzemben lejátszódó termelési folyamatok közötti kap—

csolatok általánosan ismert, de nem eléggé rendszerezett sokrétűsége ébresztette

bennem azt a gondolatot, hogy a mezőgazdasági üzemre is készíthető ágazati kapcsolati mérleg. Ezt a lehetőséget 1963-ban kisérletileg, tehát részben kalkulált

részadatokkal kipróbáltam, majd a tényleges adatok felhasználásával elkészí— *

tettem egy állami gazdaság és egy termelőszövetkezet 1963. évi ágazati kap—— '

csolati mérlegét.5

A mezőgazdasági üzem sajátossága, hogy az üzem termelésében elhatárol—

ható, de mégis összefüggő ágazatok szerepelnek, amelyeket termelő ágazatok-

nak nevezünk. Ide kell sorolni a növénytmnelést és az állattartást. Ezek kife—

jezetten mezőgazdasági ágazatok, kapcsolataikat külön régiókként kell kezelni.;

Termelő ágazat tulajdonképpen az esetleges ipari vagy egyéb tevékenység is. Ezeket azonban érthetően elkülönítve kell kezelni a szorosan vett mező—_

gazdasági termeléstől. Ezért az ipari tevékenységet külső ágazatként kezeltük;

Ezen átfogó ágazatba foglaltuk a saját beruházás és felújítás éntékeit, amelyek-%

nek költségtételei hozamként is jelentkeznek éspedig leltárnövekeclésként.

A termelő ágazatok és a külső ágazatok cím alatt összefoglalt gazdasági tevékenységek között helyeztük el a segédüzemágakat nem termelő ágazatok dm

alatt. A segédüzemágak ugyanis közvetlenül nem állítanak elő termékeket, csak

közvetve mint költségtételek vesznek részt a termelésben. A'termelő ágazatoktól tehát szolgáltató jellegük különbözteti meg. Amennyiben a segédüzemágaknak például valamilyen üzemen kívül teljesített munka formájában hozama volt,,

azt megtérülésként tüntettük fel. Ez a körühnény azonban nem változtat a

segédüzemek nem termelő ágazati jellegén.

A hozamok közül a szerves trágyát külön cím alatt az állatállomány kibo-

csátásaként, de attól elkülönítve tüntettük fel. Erre nemcsak azért volt szükség,

hogy kimutassuk az állattartás főterméke'től elkülönített melléktermékként,

hanem azért is, mert felhasználását növénytermelési üzemáganként fel kell

tüntetni a ráfordítások között.

Az ágazatok kibocsátása kétféleképpen jelentkezik: egy része az üzemben marad, vagy belső felhasználásra kerül, vagy mint leltár-növekedés a vagyonba megy át (ide számít a beruházás is), más része mint az egyes termelő ágazatok eladása (megtérülése) a legjelentősebb hozamtétel. Ebből szükségszerűen hal-—

mozódások is keletkeznek az állattartási ágazatoknál, valamint a segédüzem- ágak termelésének és ráfordításának beállítása folytán. E halmozás azonban nem érinti az egyes ágazatok hozamának és ráfordításainak összegszerűségét,

mert az egyes ágazatok vízszintes és függőleges soraiban nincs halmozódás,

vagyis a kimutatott hozam— és költségvégösszegek a tényleges hozamot és költ-

séget jelentik. Ez nagy előnye az ágazati kapcsolati mérlegnek. így ugyanis mód nyílik arra, hogy az egyes ágazatok termelésének hatékonyságát elemez—.,

5 E cikkben csak az összevont mérlegek közlésére kerül sor, a részletes állami gazdasági;

ágazati kapcsolati mérleg szerző ,Agazati kapcsolati üzemi mérleg a mezőgazdaságban egy állami gazdaság példáján" c. tanulmányában (Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kiadványai. Keszt- hely, 1966. évi 1. sz 44 old % '7 mell.) jelent meg.

Ráfordítás

Avizsgáltállamigazdaságösszevontágazatikapcsolatimérlege (Azáltalánosköltségekésabefejezetlentermelésaszámvitelszerintbontva.1000forintban) Kibocsátás növény- termelés

Termelőágazat-ok: állat— tartás

Nemter- melőága- zat(segéd- üzem)

Külsőágazatok: ipari üzem

fel- újítás beru- házás Szerves trágya Le]tár- növekedés Általános költség Feldol- gozás Megtérü— lés, eladás

2.tábla Összesen Termelőágazatok Növénytermelés....... Állattenyésztés..... Nemtermelőágazatok Segédüzemek....... Külsőágazatok Ipariüzem. Felújítás. Beruházás.. Leltárcsökkenés Szervestrágya,... Átmenőágazatok Általánosköltség... Munkabér Leírás..... Különféle.. Átmenő.... Beszerzés....

3967 2897

I

..1172 1287 ............4949 2969 211 ............557

. . . . . . . . . 5 1 0 4 _ _

Összesen23236

6265 7311 785

240 207 1533 114 218 44 132 364 1266

44 39 81 1504

1235 57 77 1369

85 1523

406 75

12738 16508 461 24

26081 50336 9961 1375 1504 5429 2883 1412 9682 13629 3426 3045 123 24449 133335

AZ UZEMl AGAZATI KAPCSOLATI MÉRLEG

495

Avizsgálttermelőszövetkezetösszevontágazatikapcsolatimérlege (Azáltalánosköltségekésabefejezetlentermelésaszámvitelszerintbontva,1000forintban)

3.tábla *xxKibocsátásiTermelőágazatok Ráfordítás

növény- termelés állat- tartás

Természetbenikiadások:* Leltár- növeke- 1dés

Öuzewn Növényzet-melós... Állattartás....... Segédüzemek..... Külsőágazatok... Munkadij......... Prémium Közteher......... Földadó Filómunkatöbblet- terméke Szervestrágya.... Általánosköltség.. Leírás............ Különféle.. Átmenő.......... Beruházás Leltárcsökkenés... Bitelcsókkenés.... Szociálisalap..... Földjáradék... Meszezése'k.......

1427 1716 75 1939 368 95 367 471 772 109 853

3218 2308 502 1208 51 237 181 18

785 525 12

12987 6790 3005 299 4757 363 286 367 7135 511 1830 490 1419 110 62 300 702 112 409 4010 Összesen38729

496

Avizsgáltállamigazdaságösszevontágazatikapcsolatimérlege (Azáltalánosköltségekésabefejezetlentermeléselemeikszerintfelosztva,1000forintban)

4.tábla

4 Statisztikai Szemle

Kibocsátás növény- Ráfordítástermelés

Termelőágazatok: állat- tartás

Nemter- melőága- zat(segéd- üzem)

Külsőágazatok: ipari üzem

fel— újítás Le]tár- növekedés Általános költség

Szerves bem-trágya húzás Feldol- gozás

Megtérü- lés,Összesen eladás Termelőágazatok Növénytermelés.......... Állattenyésztés....... Nemtem—előágazatok Segedüzemek Külsőágazatok Ipari

( n e m

—— Felújítás........................—— Beruházás. Leltárcsökkenés...,.............. Szervestrágya.............. Átmenőágazatok Általánosköltségbőlmegtérülés... Munkabér....................... Leírás251 Különféle

'

Átmenő.. Beszerzés

I902 4990 Összesen

6250 7311 1171 163 371 1266

40 83 1504

— 1 5 3 5 1 0 4 0 5 7 1 2 4

3081 1175 1902 1991 9667

226877A— 1369

406 76

12738 16508 46112774 241375 -—1504 —5429 ——2883 —2818 I384 17118 ——3497 —4951 ——123 ——25342 133335

23801 30336 AZ ÚZE'MI ÁGAZATI KAPCSOLATI MÉRLEG

497"

5.tábla Avizsgálttermelőszövetkezetösszevontágazatikapcsolatimérlege (Azáltalánosköltségekésabefejezetlentermeléselemeikszerintfelosztva,1000forintban) xxKibocsátásTermelőágazatokNemTermészetbenikiadások:Élő, XXX___—_—termelőKülső%munkaSzervesÁltalá-Feldol—Beru—Leltár-Szoci-Föld-Megté-_ Xnövény—állab—ágazatágaza—munka—prémi-föld-többlet-trágyanosgozáshálásnoveke—álisjáradékrülés,Ösezeeen Ráfordítástermeléstartás(segéd-tokegység-nmadótermékeköltségdésalap ___,üzem)re Nővénytermelés...3703213525——1074368367—————10—785_!—— Állattartás.....—*2308—-——————-429."———525AA__ Segédüzemek.....1970**51224037..————-——8239 Külsőágazatok...75—*—*—'_. )Iunkadíj.........2198f*1289'113049'————--,.——399 Prémium....'__;'__- Közteher....v.16271481—————'———89 Fö]dadó..........*367*É**——'———*(;'§_.;, Élőmunka.többlet- értéke..........—— Szervestrágya.701—-—'-—4, Leírás............1131821923—-————5 Különféle........12141294721_—___—_-—__—_—___—___482__ Átn'enő......,— Beruházás........———_-—————-_,,—— Leltárcsökkenés...80220—-———__-—__ Hitelcsőkkenés....—A_.—__.____. Szociálisalap.. Földiáradék..... Beszerzések....... Ösxzesen10633910325192001074368867,_7355117073

AZ UZEMI ÁGAZATI KAPCSOLATI MÉRLEG

499

zttk, de egyúttal az is látható, hogy az egész üzem szempontjából ez egyes ágazatok milyen mértékben vannak függő viszonyban más ágazatokkal.

Az ágazati kapcsolatok mérlege rendszerének megfelelően a ráfordítások

sémáját a kibocsátásoknak megfelelő szerkezettel állítottuk Össze azzal a szűk—

ségszerű eltéréssel, amely az átmenő ágazatok gyűjtőnév alatt összefoglalt ráfordításoknál szerepel. Ezeket azért neveztük átmenő ágazatoknak, mert nincs kibocsátási partnerük, hanem ,,átmennetk" az ágazatokba mint ráfordí—

tási tényezők. A vízszintes sonban mégis fel kell sorolni ezeket azért, hogy a mérleg egyensúlyi (helyzete biztosítva legyen. Ez az oka annak? hogy az oszlo—

pok és a sorok száma nem egyezik meg.

Befejezetlen termelés és általános költség

A számviteli adatok a befejezetlen termelést és az általános költséget össze—

vontan, illetőleg az egyes ágazatokra meglehetősen önkényes kulcs segitségé—

vel szétosztva tartalmazzák. Azonkívül az általánOS költség olyan tételeket is magába foglal, amelyek valamely ágazatra átvihetők. Végül a befejezetlen termelés és az általános költség olyan ráfordítási elemeket is tartalmaz, ame- lyeknek nem itt kellene szerepelniök, például munkabért, segédüzemágí költsé—

geket. Ezt szemlélteti a 2. és a 3. tábla.

Az ágazati kapcsolati mérleg lehetőséget ad arra, hogy a befejezetlen ter- melést és az általános költséget elemeire bontsuk, s az egyes elemeket tovább gyűrűztessük a Végső felhasználásig. A 4. és az 5. tábla a befejezetlen ter- melést és az általános költséget már felosztva mutatja be. Ez a felosztás lénye—

gileg népgazdasági szintűnek tekintendő.

A vizsgált állami gazdaság növénytermelési ráfordításainak szerkezete a számviteli nyilvántartások szerinti bontásban lényegesen más képet mutat, mint a költségelemekre való bontással kapott mérleg.

8. tábla

A vizsgált állami gazdaság növénytermelési ráfordításainak szerkezete

Ráfordítás

Ráfordítás a számvitel ! a költségelemek

szerint bontva (1000 forint)

;

Saját felhasználás ... 3 967 1 902

Segédüzemek ... 2 897 4 990 Szerves trágya. ... 1 287 2 5925

Általános költség ... 4 949 _

Munkabér ... 2 969 5 176 Leírás ... . ... 21 1 251 Különféle ... 557 , 1 685

Beszerzés ... 5 104 ) 5 339

Összesen 21 941 ! 21 941

A befejezetlen termelés és az általános költségek felosztása az ágazati

kapcsolati mérlegen természetesen ágazatonként nyomon követhető és megálla——

pítható, hogy például az általános költség tényleges ágazati elhelyezése és a számviteli kulcsok szerinti felosztás milyen eltéréseket idéz elő az egyes ága- zatok költségszerkezetében. Erre nézve ismét bemutatunk egy példát a kenyér- gabona költségszerkezetében történt változásról. (Lásd a 7. táblát.)

431!