AZ 1972. ÉVI ÁGAZATI KAPCSOLAT!
MÉRLEGSZÁMlTÁSOW
DR. CSEPlNSZKY AN DOR
A Központi Statisztikai Hivatal a soron következő ágazati kapcsolati mérleget
az 1972. évre vonatkozóan állítja össze. A mérleg statisztikai—számviteli értelemben némileg különbözik elődeitől. A korábbi számításokhoz képest változtatásokat tar—talmaz a megfigyelés körében, az adatgyűjtés és -feldolgozás módjában, valamint az adatközlés rendjében.1 A továbbiakban ezekről a változtatásokról adok rövid át—
tekintést. A korábban már alkalmazott statisztikai—számviteli megoldásokra nem térek ki. azokat ismertnek tételezem fel.
Már elöljáróban hangsúlyozni szeretném, hogy a módosításokat úgy hajtjuk végre, hogy
— a mérlegszerkesztési munká—k folytonosságát minden körülmények között fenntartsuk;
az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlege végső soron egy közel másfél évtizedes múltra visszatekintő mérlegsorozat egyik tagja, igy a számítások folyamatosságának fenntartása alapvető követelmény ;
— a mérleg beilleszkedjék a népgazdasági mérlegrendszerbe: a mérleg lényegében'a népgazdasági mérlegrendszer egyik összetevője, egy egységesen koordinált, rendezett adat- halxmazon értelmezett részadathalmaz, mely elrendezésében a maga speciális célkitűzéseit követi;
-—- a számítások minél jobban kielégítsék a gazdasógelemzési és tervezési munkák fej- lesztési programjából adódó növekvő adatszükségletet.
A MÉRLEGBEN FELÓLELT GAZDASÁGI SZFÉRA (SZEKTORBONTÁSOK)
Az 1972. évre vonatkozó számítások két területen hoznak eltérést az előző évek mérlegeihez képest: 1. a mérleg átlépi az anyagi szféra határait, és a nem anyagi szféra ágazatait is felöleli; 2. a mezőgazdaság részletesebb bontást kap.
Mindkét változtatást az input—output modellek oldaláról jelentkező igény indolkolja.
A reálárfolyamatokon értelmezett, a pénzügyi—jövedelmi és ármodellekiben a halmozott. illetve teljes ráfordításokat kifejező mutatószámoknak centrális szerepük van a modellből levonható gazdasági következtetések kialakításában. lgy például a ,,normatív" jellegű árak kiszámítására szolgáló ármodelle—k esetében ezeknek a
* Az 1971. október 18—20 között Siklóson megrendezett ll. Magyar AKM Konferencia ,.Az ágazati kap- csolati ,mérlegek tervezési célú felhasználásával kapcsolatos statisztikai problémák" tárgykörű ülésén Ael-
hangzott előadás. — , ,
1Az ágazati kapcsolati mérleggel kapcsolatos munka továbbfejlesztésének elméleti megalapozasat és perspektíváit Huszár István ..Néhány gondolat az input-output módszerről" és dr. Rácz Albert'uAz ágazati kapcsolati mérlegek jelentősége és 'a továbbfejlesztés főbb irányai" cimű. szlntén alKonferen- cián elhanngtt előadásai fogalmazzák meg. (Lásd: Statisztikai Szemle. 1972. évi 2. sz. 115—119.. illetve 120—4130. old.
444 DR. CSEPINSZKY ANDOR
mutatószámoknak a segítségével képezzük az ún. transzformációs ,.árindexeket".
A reálfo'lyafmatokat tárgyaló modelleknél pedig az ágazati közreműködési arányok
meghatározásában alapvető a jelentőségük. Ezért fontos. hogy a mutatószámok valóban hiánytalanul összegezzék az ágazatok közreműködését. Az ágazati kap- csolatok mérlege a gazdaságot a maga teljességében, valamennyi működő ága—zatával együtt állítsa elénk; az anyagi szféra mellett a nem anyagi szféra ágazatai- nak kapcsolatait is leírja.
A mezőgazdaság részletesebb bontását egyfelől termelési értékének nagy- sága, másfelől az előállított termékek nagyon különböző jellege és igen eltérő
rendeltetése indokolja. A mezőgazdaság összevont kezelésénél mind a belső. mind a többi ágazatokkal fennálló. külső kapcsolatokban heterogén tartalmú tételek jelennek meg. Ezek felhasználása az input-output modellekben. állandó termék-
összetétel feltételezése mellett. túlságosan erőszakolt. és így aligha tartható. Ész—szerűnek látszik tehát a mezőgazdaság mélyebb részletezése. íly módon ugyanis lehetőséget kapunk a felhasználás oldaláról jelentkező igények, differenciáltabb
figyelem'bevételére.
A nem anyagi szféra bevonása a mérlegelszámolásokba és a mezőgazdaság
bontása természetesen nem jelenti azt. hogy az 1972. évi számításoknál le kell mondanunk az anyagi szféra elkülönített vizsgálatáról, a korábbi mérlegekkel való összehasonlításról. A mérleg tevékenységi elhatárolású változata a megfelelő részek le:-, illetve szétválasztása útján, lehetővé teszi a korábbi évek analógiájára ágazati kapcsolati mérleg értelmezését, kizárólag az anyagi termelés körére.Az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlegének sze'ktorbontását tevékenységi és szervezeti elhatárolásban az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.
A szektorbontásokkal kapcsolatos fejtegetéseket két gondolattal zárom le. Az egyik az, hogy a mellékletekben megadott ágazati bontások az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg legmélyebb részletezését adják. Ezen belül a különféle vizsgá- latoknál a vizsgált téma természete határozza meg a gazdasági tevékenységek rész- létezésének mélységét. így például a népgazdasági mérlegeket tárgyaló kiadványok—
ban az ágazati kapcsolati mérlegnek csupán egy erősen aggregált — 25—30 szek- torra összevont — változata fog szerepelni. ldőbeni összehasonlításaknál. az együtt—
hatórendszer időbeli mozgásának tanulmányozásához a méréseket szintén erősen aggregált mérlege-ken végezzük. Annak érdekében, hogy az ágazati kapcsolati mérleg egymástól aggregáltsági fokban eltérő változatai minél könnyebben és gyorsabban előállíthatók legyenek. adatainak tárolásánál fel kívánjuk használni a komputer-technika nyújtotta lehetőségeket. A másik megjegyzés pedig az. hogy a nemzetközi összehasonlításokhoz szükség van a mérleg mindkét változatára.
A KGST-hez tartozó országok esetében az MPS, a többi országnál pedig az SNA- rendszerben tudunk komparatív jellegű vizsgálatokat végezni.
AZ ADATGYÚJTÉS, ADATFELDOLGOZÁS
Az adatgyűjtések szempontjából az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlege két, egymástól jól elkülöníthető részre tagozódik. Az egyik az anyagi termelés területe, a másik a nem anyagi tevékenységek köre. Az előbbi területen az adatgyűjtések szigorúan követik a statisztikai megfigyelés korábban már eredményesen alkalma- zott eljárásait. Azokat az információs csatornákat hasznosítják, melyek az idők folyamán a statisztikai beszámolási rendszernek szerves részeivé vál-tak.
Más a helyzet a nem anyagi ágazatok terén. Itt nincsenek kipróbált adatgyűj- tési tapasztalatok. A nem anyagi ágazatokra vonatkozó korábbi statisztikai vizsgá-
AZ 1972. ÉVI MÉRLEGSZAMITÁSOK 445
lódások elsősorban nem gazdasági oldalról közelíti-k meg tárgyukat. Ezért nem képesek megfelelő mennyiségű és minőségű adatokat szolgáltatni az ágazati kap—
csolati mérlegek szerkesztéséhez. Ha történt is kísérlet a ráfordítások részletezésére ágazati eredet szerint, az az esetek túlnyomó többségében csak valószínűsítő fel- tételezésekre. szakértői becslésekre támaszkodott.
Ezen a területen az információs rendszert most kell megalapozni. A nem
anyagi ágazatokban felölelt tevékenységek rendkívül heterogén jellege miatt szük-
séges adatok megszerzés—ére csak egy járható út van; reprezentatív megfigyelések alkalmazása kis minták vételével. Az adattömeget mindenekelőtt néhány intézmény- típus alkalmas megválasztásával rétegezni kell. Majd ezt követően az egyes réte- geken belül kiválasztott kevés adatszolgáltatótól igen részletes információt kell kérni (a ráfordítások szerkezetéről. Az eljárás előnyei kézenfekvőlk. Egyrészt biztosítja az ágazati kapcsolatok mérlege összeállításához szükséges adatokat. Bár az adatok pontatlansága lényegesen nagyobb, mint a teljes körű megfigyelés vagy nagy mintázk esetén, az eljárás alkalmazásával mégis sokkal jobb minőségű adatokhoz jutunk. mint valószínűsítő feltevésekre vagy szakértői becslésekre utalva. Az ada—tok pontatlansága az intézménytípusok ésszerű megválasztásával és a mintavétel valószínűségelméleti követelményeinek szem előtt tartásával eléggé szűk korlátok között tartható. A tervezett megoldás előnye másrészt az, hogy olcsó. a teljes körű megfigyelésnél vagy a nagy minták vételénél felmerülő költségeknek csupán ele- nyésző töredékét teszik ki a kiadások.
Az adatok feldolgozását a korábbiaktól némileg eltérő módon kívánjuk meg- szervezni. Az egyes népgazdasági ágakra vonatkozó blokkokat egymástól elkülö- nítve dolgozzuk ki. Ez azt jelenti, hogy valamennyi népgazdasági ágra készül. il—
letve készíthető olyan ágazati kapcsolatok mérlege, mely alapot ad egyfelől a szó- ban forgó terület ágazati kapcsolati mérlegén alapuló elemzésre, beleértve az input—output modellek szerkesztését is; másfelől megkönnyíti a terület ágazatainak további részletezésével a korábban is szokásos ágazati részmérlegek szerkesztését.
A második lépcsőben kerül sor az elkülönítve szerkesztett részmérlegek össze- dolgozására. Az általános célú ágazati kapcsolatok mérlegét a részmérlegek alap—
ján állítjuk össze. Amennyiben az érintkezési felületeken ellentmondások mutat- koznak. azokat az érintett rész—mérlegek szerkesztőinek meghallgatásával. az in- formációs csatornák összevetésével és megvitatásával igyekszünk megszüntetni. Te- kintettel arra, hogy az egyes blokkok szerkesztői saját mérlegeik összeállításánál
érdemben is kénytelenek vizsgálódni. indokolt az a várakozás. hogy az ellentmon- dások feloldása nem formális természetű lesz, hanem minden tekintetben előnyös érdemi megoldásokra vezet.
A MÉRLEG TÁBLARENDSZERE
Az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlege táblarendszerében igazodik az in-
put—output modellek támasztotta megnövekedett követelményekhez? A korábbi évek mérlegei elsősorban reálfolyam-atokra értelmezett modell adatszükségletének ki—elégítésére szorítkoztak. Az 1972. évi összeállíitandó mérleg egy lépéssel tovább megy.
Táblarendszerének kialakításában szerephez jutnak a pénzügyi és az ármodell igé- nyei is. Ez két vonatkozásban is kifejezésre jut. A mérleget egyfelől szervezeti el- határolásban is összeállítjuk a tevékenységi osztályozás mellett. Másfelől a köz-
2 A tervezés igényeit dr. Cserba Laios: .,Az ágazati kapcsolati mérlegek felhasználása a népgazda- sági tervezésben" és dr. Szakolczaí György: ,,Az ágazati kapcsolati mérlegek szerepe a pénzügyi és úr—
tervezésben" c. előadásai tárgyalták. (Lásd a Statisztikai Szemle 1972. évi 3. számában a 227—240.. illetve a 241—250. oldalakon.)
446 DR. CSEPINSZKY ANDOR
vetlen ráfordítások blokkja, az elsődleges értékösszetevőket tartalmazó rész sokkal
részletesebb bontást kap. mint a korábbi mérlegeknél.A táblarendszer bázisát a 102. illetve 91 ágazatból álló tevékenység x szervezet
elhatárolású. hazai és külföldi forrásokat együtt tartalmazó alapmiérleg képezi A
változat). Ebből az alapmérlegből származtatjwk le az oszlopok adatainak meg- feielő átrendezése útján 1. a tevékenység x tevékenység táblát és 2. a sorakmeg- felelő átrendezése útján a szervezetx szervezet tipusú mérleget.A statikus input-output modellek magját képező ún. ráfordítási együtthatók matrixának elemei ebben a három mérlegből álló alaprendszerben természetesen
nem függetlenek egymástól. Aszerint, hogy a tevékenység x szervezet alaptáxblóból
hogyan megyünik át —— milyen feltételezések'kel élünk az ún. ágazati technológiáravonatkozóan — a tevékenység x tevékenység vagy a szervezet x szervezet táblába
más és más ráfordítási—folyó termelő felhasználási matrixhoz jutunk. Mivel a rá—fordítások matrixának az input-output modell szempontjából centrális jelentősége van, a tevékenység x szervezet, a tevékenység x tevékenység, valamint a aszervezet x szervezet elhatárolású mérlegek közötti összefüggéseket bemutatjuk két alapvető feltételezés mellett: 1. a szervezetek a tevékenységeket rögzített'arányban állitják elő (tevékenységi technológia állandósitása); 2. a tevékenységek előállitásában
a szervezetek rögzített arány szerint működnek közre (szervezeti értelemben vett
technológiai stabilitás). Lehetségese—k vegyes megoldások is. ilyenkor a tevekeny—ség x szervezet tábla egyes résezire az 1. feltételez—ést vezetjük be. a fennmaradó részekre pedig a 2. feltételezést alkalmazzuk.
Az alapmérlegen belül az összefüggések az alábbi hat relációval fogalmaz—
hatók meg:
X7 x A1—j— x7 /1/
xT : T'1 /2/
Xsz ; T! /3/
A1 : Kx" /4/
m : LX /5/
n : m' /6/
ahol:
XT — az ágazati bruttó termelés oszlopvektora tevékenységek szerint, Xi;z -— az ágazati bruttó termelés oszlopvektora szervezetek szerint,
T — a bruttó nemzeti termelés matrixa szervezet x tevékenység elrendezésben;
sorai az egyes szervezetek kibocsátásait mutatják tevékenységek szerint rész—
letezve, oszlopai pedig az egyes kibocsátott tevékenységeket a közreműködő szervezetek szerint bontják,
x T — a végső felhasználás oszlopvektora tevékenységek szerint.
A -— a közbenső felhasználások matrixa tevékenység x szervezet elrendezésben.
K, L, M -— az együttható matrixok: K az ágazati bruttó termelés (szervezetek szerint) és a közbenső felhasználás közötti kapcsolatot, L az ágazati bruttó termelés (szervezetek szerint) tevékenységi összetételét. M az ágazati bruttó termelés (tevékenységek szerint) szervezeti arányait rögzíti.
A hat reláció felhasználásával szórmaztatjuk a két mérleg együttható matrixait a következőképpen:
xT :Ai _HT :; kxswr x7
AZ 1972. ÉV! MERLEGSZÁMlTÁSOK 447
A szervezetekre az állandó tevékenységi összetétel feltételezést bevezetve kap- juk, hogy
XT ?: KL—i XT * ,1
x1 -.—_——(E--KL)*1 *1 x7
A fentiek analógiájára írhatjuk, hogy
xsZ (_: (E—L—l K) —'lL —T XT
Vagyis a tevékenységi technológia elfogadása és stabilizálása esetén a tevékeny- ség x tevékenység tábla együttható matrixát úgy kapjuk, hogy a KL—1 matrixszorzatot képezzüxk; a szervezet x szervezet táblánál pedig az együttható az L _1 K szorzattal van adva.
Az előző levezetés analógiájára képezhető a tevékenységek szervezeti össze—
tételének rögzitésével a tevékenységxtevékenység, illetve a szervezetxszervezet mérlegekiben az együttható matrix. Az előbbi esetben KM—mel. az utóbbi esetben
pedig MK-val lesz egyenlő. '
Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg táblarendszere mármost a tevékenység x szervezet elhatárolású alaptáblázatból kiindulva a következő vázlatos sémával írható le.
ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE
§ A bel— és külföldi eredetű javak és szolgáltatások elszámolása együtt. Az ágazatok kibocsátásai tartalmazzák a kereskedelmi árrést és (: fuvarköltséget.
(A változat.)
l Y
FUVARKULTSEG MATRlX
Tevékenység x szervezet tipusú elszó- molás.
! Y
KERESKEDELMI ÁRRÉS MATRlX
Tevékenység x szervezet tipusú elszá—
melós.
ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1972.
A bel— és külföldi eredetű javak és szolgáltatások elszámolása együtt (A változat). Az ágazatok száma 102, il- letve 91. Tevékenység x szervezet tipusú mérleg.
L (Folytatás a következő oldalon.)
448 DR. CSEPINSZKY ANDOR
$ (Folytatás.)
Y Y
ÁGAZATi KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1972. ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1972.
(A VÁLTOZAT)
(A VALTOZAT)
Szervezet x szervezet tipusú mérleg.
Az ágazatok száma 91.
Tevékenység x tevékenység tipusú mérleg. Az ágazatok száma 102.
i
Az ANYAGI TERMELÉS ÁGAZATI KAPCSOLA- TAlNAK MÉRLEGE (A VÁLTOZAT)
Tevékenység x tevékenység mérleg. Az ágazatok száma 90.
tipusú
Y
lMPORT MATRIX
Szocialista. nem szocialista bontásban.
Tevékenység x szervezet tipusú elszá-
moas. *
l if
IMPORT MATRIX IMPORT MATRIX
Szocialista, nem szocialista bontásban. Szocialista, nem szocialista bontás—
Tevékenység x tevékenység típusú elszá- ban. Szervezet x szervezet tipusú elszá—
molás. molás.
ÁGAZATl KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1972.
A bel- és külföldi eredetű javak és szolgáltatások elkülönített elszámolása (B változat). Ágazatok száma: 103, il- letve 92. Tevékenység x szervezet típusú mérleg.
l l Y
ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1972. ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1972. ,
(B VÁLTOZAT) (B VÁLTOZAT)
Tevékenység x tevékenység típusú Szervezet x szervezet tipusú mérleg.
mérleg. Az ágazatok száma 103. Az ágazatok száma 92.
AZ ANYAGI TERMELÉS AGAZ—ATI KAPCSOLA- TAINAK MÉRLEGE (B VALTOZAT)
Tevékenység x tevékenység tipusú mérleg. Az ágazatok száma 91.
A B tipusú ágazati kapcsolatok mérlegének származtatása az A változatból az import matrix levonásával történik; A különbségek lklépzése oly módon történik, hogy az A változat minden egyes tételét két összetevőre bontjuk: 1. belföldi eredetű ter-,
AZ 1972. ÉVI MERLEGSZÁMI'TASOK 449
mékekre vagy szolgáltatásokra; 2. külföldi eredetű termékekre vagy szolgáltató—
sokra. A B változatot az ily módon részletezett A változatból a 2. pont alatti tételek egyetlen importsorlba történő összegezésével kapjuk.
A MÉRLEG ÉRTÉKELÉS! RENDSZERE
Mind a gazdaságelemzésben, mind a tervezésnél alkalmazott input-output modellek követelményeket szabnak meg az ágazati kapcsolatok mérlegében alkal- mazandó árakkal szemben. Az alapkövetelmény meglehetősen szigorú. Az ,,egy termék egy ár" feltétel kielégítése valamennyi input—output vizsgálatnál alap- vető. Amennyiben ugyanaz a termék vagy szolgáltatás az ágazati kapcsolatok mér—
legében különböző helyeken más—más árakon értékelve jelenik meg. az input-output modell egyenletrendszerének nincs megoldása.
Ennek szemléltetésére egy olyan összefüggésből indulunk ki, amelyik az ága- zati kibocsátásokat a közbenső ráfordítások és a végső felhasználás összegeként értelmezi. Célkitűzéseinlckel összhangban, az ágazati kapcsolati mérleg értékadatait két összetevőre: mennyiségi és árkomponensekre bontjuk. Ennek megfelelően, ha egy termékre egyidejűleg több ár is létezik, a következőket írhatjuk:
(Pl %A. Pu) 0111L *f' (P1 % APln)Oln-l-(Pl l—A Pl,n-l—1ll]1,n-l—l'l'
%- (Pl Jr APlJH-m) (Il,n—l—m:(Pl % A P10)01
(P2 —l—A P21) (hw * (Pz 'l-AP2n)02n-l'(P2 %A P2,n—l—1)(]2,n'f*1*l*
"F(PZ "l' A P2,n-i-m) (12,n-l—m:(P2 _l— A P20) 02
(Pn 'l' A Pnl)0n1*l" - - - *l— (Pn 'l— APnn)0nn'l'(Pn "l' A Pn,n-l—1)(In,n-i—1'l' . - .
*l'(Pn _l— A Pn,n—I—m) l]n,n—tm£(Pn 'l- A PnO) On
ahol:
Oíj,0i,,(;i — az ágazatok bruttó közbenső, illetve végső kibocsátása. természetes mértékegységben elszámolva,
Pi,Pi,',Pi0 — az egyes ágazatokban az ár, éspedig annak valamennyi relációban változatlan és változó része, illetve átlagos szinvonala.
A fenti egyenletrendszer két részre bontható. Az egyik részben a természetes mértékegységben elszámolt kibocsátások és felhasználások relációnként változatlan áron szerepelnek. Matrixegyenlet formájában írva:
pAa t mv :m ahol:
p — a relációnként változatlan árak diagonális matrixa, (] — a bruttó kibocsátások oszlopvektora,
av — a végső kibocsátások oszlopvektora.
A —— az ún. tranzakciós matrix felhasználva a Oij ': aij O," összefüggést.
Ha az egyenletrendszert a pl:] szorzatra megoldjuk,
/x A A
pt] : (E — pAp—1)—lmv
8 Statisztikai Szemle
450 DR. CSEPINSZKY ANDOR
ami megfelel az ismert árformulának és egyben a megoldhatáság feltételei is tel—
jesülnek.
Más a helyzet a második rész tekintetében, mely a természetes mértékegy- ségben elszámolt kibocsátásokat és a felhasználási relációnként módosuló árkü- lönbségeket tartalmazza. Erre az összefüggésrendszer az alábbi ma'trixegyenlettel írható fel:
A A A
AszACI'l' Alul"
és az egyértelmű megoldhatóság feltételei természetesen nem teljesülnek. mert az ismeretlenek száma meghaladja az egyenletek számát. !
A gyakorlatban eléggé kézenfekvő okok miatt az ,,egy termék egy úr" elv sohasem érvényesül maradék nélkül. Ily módon szigorúan véve az input—output mo—
dellek egyenletrendszere mindig megoldhatatlan. Legfeljebb úgy teszünk. mintha áraink felhasználási relációnként nem lennének differenciáltak. hogy ezzel a meg- oldhatóság feltételeit megteremtsük. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az el—
járás csupán a formális megoldhatóságot garantálja. Érdemben az egyenletrend—
'szer megoldását az jelenti. ha a terméknek az ára az egyes felhasználási relációk-
ban nem változik. ,
Az eltérések okait és megjelenési helyeit kutatva kiderül, hogy az árak az egyes felhasználási területeiken főként a pénzügyi szabályozók befolyására térnek el egymástól. lgy elsősorban az adópolitika és a pénzügyi támogatási rendszer az.
mely a termékek vagy szolgáltatásaik árát gazdaságpolitiikai vagy nem gazdasági okok miatt differenci'álhatja. Ezért. ha jobb feltételeket akarunk teremteni az egyen—
letrendszerünk érdemi megoldásához, az input—output modellen alapuló gazdaság—
elemzési és tervezési munkákhoz, nem elegendő az ágazati kapcsolatok mérlegét csak tényleges realizálási ára'kon összeállítani. Kísérletet kell tenni a pénzügyi sza- bályozók oldaláról jelentkező hatások kiküszöbölésére. llgy közelíthetjük leg—
inkább az .,egy termék egy ár" elv érvényesülését, ami a megoldhatáság feltétele.
Mindezek figyelembevételével az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlegénél az értékelési rendszer szempontjából az alábbi táblarendszer kidolgozását tervezzük:
ÁGAZAT! KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1972.
A kibocsátások, illetve ráfordítások tényleges realizálási árakon elszámolva.
l
FORGALMI ADÓ. ÁRTAMOGATÁS MATRiX
l
VÁM, lMPORT FORGALMI ADÓ MATRIX
l
ÁGAZ_ATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1972,
A kibocsátások. illetve ráfordítások.
forgalmi adó. vám, import forgalmi adó nélkül, ártámogatásokkal együtt elszá-
molva.
Az előzőkben kísérletet tettem arra, hogy röviden lkörvonalazzam azokat a statisztikai jellegű újításokat. melyeket az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg
AZ 1972. ÉVI MÉRLEGSZÁMITÁSOK
451 elődeihez képest tartalmazni fog. Ezeket a változásokat az elemzés és a tervezés igényeinek növekedése elodázhatatlanná tette. Ha a fejtegetések nem is léphetnek fel a teljesség igényével, úgy gondolom alkalmasak arra, hogy a változtatásokat in- dokolják. szükségességüket kellőképpen hangsúlyozzák és képet adjanak arról az
útról. melyen a jövőben haladni szeretnénk.
1. melléklet AZ 1972. ÉVI ÁGAZATI KAPCSOLATI MÉRLEG NÓMENKLATÚRA/A
(szervezeti)
Megnevezés Megnevezés
1. Szénbányászat; brikettgyártás 48. Kézmű— és háziipar
2. Tőzegbányászat 49. Egyéb ipar
3. Kőolaj- és földgázkitermelés 50. Húsipar
4. Bauxitbányászat 51. Baromfi- és tojásfeldolgozó ipar
5. Egyéb ércek és ásványok bányászata 52. Tejipar
6. Villamosenergia-ipar 53. Tartósító ipar
7. Vasko'hászat 54. Malomipar
8. Alumíniumkohászat 55. Sütő— és tésztaipar
9. Egyéb színesfémkohászat 56. Cukoripar
10. Gépek és gépi berendezések gyártása 57. Édesipar 11. Közlekedési eszközök gyártása 58. Növényolajipar
12. Villamosipari gépek és készülékek gyártása 59. Szesz- és keményítőipar 13. Híradás- és vákuumtechnikai ipar 60. Boripar
14. Műszeripar 61. Söripar
15. Fémtömegcikk—ipar 62. Ásvány—, szikvíz és üdítőital gyártása 16. Tégla—. cserép- és tűzállóanyag—ipar 63. Dohányipar
17. Kő— és kavicsbányászat 64. Magánkisipar
18. Mész- és cementipar; azbesztcementipar 65. Magasépítő-ipar
19. Betonelemgyártás 66. Mélyépítőipar
20. Hő—, hang— és vízszígetelő anyagok gyártása 67. Építési szak- és szerelőipar 21. Finomkerámia- és csíszalákorong-ipar 68. Egyéb építőipari szervezetek
22. Úvegipar 69. Építőipari tervezés
23. Szerves és szervetlen vegyi termékek gyártása 70. Magánépítkezések
24. Kőolaj-feldolgozó ipar 71. Mezőgazdaság
25. Városi gáz gyártása 72. Erdőgazdálkodás
26. Szénfeldolgozó ipar 73. Vízgazdálkodás
27. Gyágyszeripar 74. Vasúti közlekedés
28. Festékipar 75. Közúti és városi közlekedés.
29. Háztartási és kozmetikai vegyicikkek gyártása szállítmányozás
30. Gumiipar 76. Egyéb szállítás (vizi. légi, egyéb)
31. Műanyag-feldolgozó ipar 77. Hirközlés
32. Fűrész- és lemezipar 78. Belkereskedelem
33. Épületasztalas-ipar 79. Külkereskedelem
34. Bútoripar 80. Személyi szolgáltatás
35. Egyéb fafeldolgozó ipar 81. Város- és községgazdálkodási szolgáltatás
36. Papíripar 82. Uzleti szolgáltatás
37. Nyomdaipar 83. Lakásszolga'ltatás
38. Pamutipar 84. Egészségügyi szolgáltatás
39. Rostkikészítő ipar 85. Szociális szolgáltatás és üdülés
40. Len—. kender— és jutaipar 86. Oktatás
41. Gyapjúipar 87. Népművelés. művészet, művészeti intézmények
42. Selyemipar és egyéb kulturális szolgáltatás
43. Rövidáruipar 88. Sport és testnevelés
44. Kötszövőpar 89. Tudomány és tudományos szolgáltatás
45. Bőr- és szőrmeipar 90. Közigazgatás és egyéb szolgáltatás
46. Cipőipar 91. Pénzintézeti szolgáltatás
47. Textilruházati ipar
2. melléklet AZ 1972. ÉVI ÁGAZATI KAPCSOLAT! MÉRLEG NÓMENKLATÚRAIA
(tevékenységi)
Megnevezés Megnevezés
1. Szénbányászat: brikettgyártás 10. Untödék
2. Tőzegbányászat 'l1. Gépek és gépi berendezések gyártása
3. Kőolaj- és földgázkitermelés 12. Közlekedési eszközök gyártása
4. Bauxitbányászat 13. Villamosipari gépek és készülékek gyártása
5. Egyéb ércek és ásványok bányászata 14. Híradás— és vákuumtechnikai ipar
6. Villamosenergia—ipar 15. Műszeripar
7. Vaskohászat 16. Fémtömegcikk—ipar
8. Alumíniumkohászat 17. Tégla-, cserép- és tűzállóanyag—ipar
9. Egyéb színesfémkohászat 18. Kő- és kavicsbányászat
0 .
(Folytatás a következő oldalon.)
452 DR. CSEPINSZKY ANDOR
(Folytatás)
Megnevezés Megnevezés
19. Mész— és cementipar 61. Növényolajipar
20. Betonelemgyártás 62. Szesz— és keményítőipar
21. Azbesztcementipar 63. Boripar
22. Hő—, hang- és vizszígetelő anyagok gyártása 64. Söripaf
23. Flnomkerámia- és csiszolákorong—ipar 65- ASVÖHY': SlikaZ és üdítőital gyártása
24. l'Jvegipar 66. Dohányipar
25. Műtrágya és szervetlen vegyipari termékek 67- Magasépíto-ipar
gyártása 68. Méiyépitőipar
26. Egyéb vegyipari termékek gyártása 69- Építési szak- és szerelőipar
27. Kőolaj—feldoigozó ipar 70. Építőipari tervezés
28. Városi gáz gyártása 71- Kenyérgabona
29. Szénfeldolgozó ipar 72. Szemes és szálas takarmányok
30. Gyógyszeripar 73. Burgonya. zöldség
31. Festékipar 74. Gyümölcs
32. Háztartási és kozmetikai vegyicikkek gyártása 75- Szőlő és bor
33. Gumiipar 76. ipari növények
34. Műanyag-feldolgozó ipar 77- Egyéb növénytermelés
35. Fürész- és lemezipar 78. Szarvasmarha-tenyésztés
36. Epületasztalos-ipar 79- Sertéstenyésztés
37. Bútoripar 80. Baromfitenyésztés
38. Egyéb fafeldolgozó ipar 81- Egyéb állattenyésztés
39. Papíripar 82. Egyéb mezőgazdasági tevékenység
40.*Nyomdaipar 83. Erdőgazdálkodás
41. Pamutipar 84. Vízgazdálkodás
42. Rostkikészítő ipar 85. Vasúti közlekedés 43. Len—, kender- és jutaipar 86- Közúti közlekedés
44. Gyapjúipur 87. Egyéb szállítás
45. Selyemipar 88. Hirközlés
46. Rövidáruipur 89. Belkereskedelem
47. Kötszövőlpar 90. Külkereskedelem
48. Bőr— és szőrmeipar 91. Személyi szolgáltatás
49. Cipőipar 92. Város- és községgazdálkodási szolgáltatás
50. Textilruházati ipar 93- Uzietí szolgáltatás
51. Kézmű— és háziipar 94. Lakósszolgáltatás
52. Egyéb ipar 95. Egészségügyi szolgáltatás
53. Húsipar 96. Szociális szolgáltatás és üdülés
54. Baromfi- és tojásfeldolgozó ipar 97- Oktatás
55. Tejipar 98. Népművelés, művészet. művészeti intézmények
56. Tartósító ipar és egyéb kulturális szolgáltatás
57. Malomipar 99. Sport és testnevelés
58. Sütő- és tésztaipar 100. Tudomány és tudományos szolgáltatás
59. Cukoripar 101. Közigazgatás és egyéb szolgáltatás
60. Edesipar 102. Pénzintézeti szolgáltatás
PEBIOME
C'ra'rbn couepmn'r 'reKC'r noanaampeAcTaBAem—roro an'ropom Ha coc'roxameűcn c 18 no 20 oxrnőpn 1971 maa II Haguonanbuoü xompepengm—r no memayOTpaCAeBoMy őaAchy. .
AB'rop uaAarae'r nporpammy pactre'ron no memorpameaomy őaAchy Ha 1972 maa. ripor—
pamma ÖblAa cocraBAer-ra c yue'rom Boapacroroxgnx Hyman mxannpoaaunn " aKoHomuuecKoro aHaAnsa B AáHHle. Banana aocronr npemae Bcero B coaaam—m nnmopmaguonnoü őasbr zum oópaőo'mu 'rexmncoíi memorpacnenoro óaAcha nom—mo ma'repuanbnbrx npogeccoa 'raKme a munaucosmx 14 genonbrx npogeccon. ueneyc'ranoaxn B OÖAaCTH aaAbHeümero conepmeucrao-
BBHHH paőorbr no COCTaBAeHI/IIO Moaeneü momuo oóoőrgn'rb cAenyrorguM oőpasom. 7. MOJIBAH
memorpacneaoro őaAcha, 1972 maa BHYTpH oxeauer—mmx ero Bunos Xio3nücraeHHof/i nezzem;- HOCTH nonytrar Mec-ro Taxme " oTpacm—r HeMBTepHaAbHOFO oőcnyxmnaaux. 2. Mecro moneAu memorpameaoro őaAcha,cocraBAem-roü T—OAbKO no npnauaxy mmennuoc'm, aaümew Baanmuo yanaam—xan cucrema moaeAeü, oőpaaonanumx no opraHr—rsagnouomy npusnaxy " npnauaky gen—
TeAbl-XOCTH. 3. CAymalgan zum ogemm orneAbeix nosugm'i Taőnm; cncreMa gen őyne'r o'r- pamarb nopnzrox memorpacneemx canaer'fr He TOAbKO ulo CÖbI'I'OBbIM genam, ne 14 c ytre'rowi rocynaxcraer—mmx Aoraguü u, coorae'rcaeuno, owucnenuífr.
SUMMARY
The study was given as a lecture on the Second Hungarian Conference on Input—
Output Balances organized from 18th to 20th October. 1971.
AZ 1972. ÉVI MÉRLEGSZAMITÁSOK 453
A program for the computations of input-output balances of the year 1972 is outlined by the author. Drawing up the program the increasing reauirements of the economic analysis and planning has been taken into account. First of all the computations should serve as an adeauate information basis for handling finance and price processes. besides real ones.
with input-output techniaues. Within the framework of model construction the main ob- jectives can be summarized as follows: 1. The non-material sphere will be also included in the economic activities. covered by the input-output model of the year 1972. 2. The input-output model as it was constructed earlier and based on an activity classification of industries will be replaced by a whole system of models with different classifications ac- cording to organizations or activities. 3. The price system serving for evaluation of in- dividual items in the input-output accounting system. registers the volume of industry relations not only at prices of realization but considering the subsidies and indirect taxes, other than turnover taxes as well.
