Ágazati kapcsolatok a szovjet gazdaságban

ÁGAZATI KAPCSOLATOK A SZOVJET GAZDASÁGBAN*

M. EJDELMAN

A Szovjetunió Közpon ti Statisztikai Hivatala 1961 elején fejezte be az __ága—

zati kapcsolatok 1959. évi mérlegének összeállításá t. A mérleg értékes adatokat szolgáltatott a szovjet népgazdaságban fennálló ágazati kapcsolatokrólés száj nyaktól Az adatok elemzése lehetőséget nyújt arra, hogy mélyrehatóbhzámmar gáljuk a népgazdasági ágak közötti, kölcsönös kapcsolatokat, és me hatarozzak az

egyes ágazatok más ágazatoktól való műszaki—gazdasági függésének' mértékét.

Mindent egybevéve, az ágazati kapcsolatok mérlegének nagy tudományos és gya—

korlati jelentősége van a bővített szocialista újratermelés folyamatainak minden oldalról való tanulmányozása, valamint számos gazdasági és tervezési feladat megoldása szempontjából.

I.

A mérleg összeállításával kapcsolatos munkálatok megszervezésének jellemző sajátossága a reprezentatív módszer és a legkorszerűbb számítástechnika széles—, körű alkalmazása. Elektronikus számológépeket abban a mértékben, ahogyan ez az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállításánál történt, lényegében első ízben alkalmaztak a Szovjetunióban állami statisztikai adatok feldolgozására.

A termékek termelésére és elosztására vonatkozó ágazati kapcsolati mérleg összeállítása természetes folytatása és továbbfejlesztése volt a Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatala által végzett mérlegmunkáknak. Az ágazati kapcsola-—

tok mérlegéhez szükséges számításokhoz a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala által évente összeállított népgazdasági mérleg fő mutatószámai szolgál—

tak alapul.

Az 1959. évi ágazati kapcsolati mérleg összeállításának munkájában a Köz- ponti Statisztikai Hivatal számos dolgozója vett részt mind a központban, mind a helyi szerveknél. A mérleg összeállításának időtartama a program kidolgozásá—

tól a munka befejezéséig kb. egy évet tett ki. 'A mérleg elkészítésének program— ját széles körben megvitatták a vállalatok és gazdasági tervező szervek tudomá—

nyos és gyakorlati dolgozóinak bevonásával. A program kidolgozásában részt vet-

* A cikk a szerzőnek a Központi _Statisztikai Hivatal és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezésében 1961. június 1—5 között tartott Statisztikai Tudományos Konferencián ,,Az ágazati kapcsolatok mérlege összeállításának és felhasználásának problémája" témakörrel foglal—

kozó szekcióban elhangzott előadása alapján készült.

Mi EJDEL'MAN: AGAZA'I'I KAPCSOLATOK A SZOVJETUN'IÓBAN 27

tek az Állami Gazdasági Tanács (,,Goszékonomszovet") Közgazdasági Tudományos Kutatóintézete és más tudományos intézmények.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállításához szükségesadatok előké—

szítése érdekében a Szóvjetunióban 1960 április—júniusában reprezentatív vizsgá-

latot végeztek az iparvállalatok és építkezések kb. 20 százalékánál. A vizsgálat eredményeként az ágazati kapcsolatok mérlegének nomenklaturája szerinti tago—

lásban részletes adatokat kaptak az egyes termékek termelésével és az építési- szerelési munkákkal kapcsolatos anyagráfordításokról természetes mértékegység- ben és pénzértékben kifejezve. E reprezentatív vizsgálat eredményei szolgáltak alapul az ágazati kapcsolatokra vonatkozó számításokhoz az iparban és az építő- iparban. A népgazdaság többi ágazatának adatait, továbbá a nem termelő fogyasz—

tást és a felhalmozást a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalánál és más intéz—

ményeknél rendelkezésre álló statisztikai adatok, valamint különböző közgazda—

sági számitások útján állapították meg. A mérleg legfontosabb összefüggéseit be—

mutató technológiai matrix (lásd a mellékletet), amelyet a Szovjetunió Köz-

ponti Statisztikai Hivatala közelmúltban megjelent 1960. évi statisztikai év- könyve közölt, 73X73 termelő szektor szerkezeti kapcsolatait tárja fel.

Az 1959. évi ágazati kapcsolati mérleget két séma szerint állították össze:

1. értékben és 2. természetes mértékegységben. E két mérleg lényegesen külön—

bözik egymástól mind felépítés, mind pedig azon feladatok tekintetében, amelyek- nek megoldására hivatottak.

Az értékben kifejezett ágazati kapcsolati mérleg az év folyamán termelt tár- sadalmi termék körforgását jellemzi mind az egész népgazdaságban, mind pedig .az egyes ágazatok szerint. Ez a mérleg lehetőséget nyújt arra, hogy a népgazda—

ság valamennyi ágazata között ténylegesen kialakult kölcsönös kapcsolatokat mélyrehatóbban tanulmányozzuk. Az 1959. évi mérleg 73 anyagi termelési ága—

zatot különböztet meg. '

A természetes mértékegységben kifejezett ágazati kapcsolati mérleg 157 elsö- rendű népgazdasági jelentőségű termékről készült. Ez a mérleg lényegében a fon—

tosabb termékek tekintetében a népgazdaságban kialakult kölcsönös kapcsolato—

kat és arányokat jellemző, egymással kölcsönösen összefüggő anyagmérlegek, rendszere. A termékek a mérlegben összevont nomenklatura szerint szerepelnek (szén, hengerelt termék, fűrészáru stb.).

Az ágazati kapcsolatok mérlegének adatai alapján készültek a termékek elő—

állításával kapcsolatos közvetlen és teljes anyagráfordítások természetes mérték—

egységben és pénzértékben kifejezett együtthatóit tartalmazó táblák.

A teljes ráfordítások együtthatóit elektronikus számológépen számították ki.

Egyes közvetlen és teljes ráfordítási együtthatók nagyságáról és arányáról az

"1959. évi ágazati kapcsolatok mérlege alapján az 1. tábla ad tájékoztatást.

Az értékben kifejezett ágazati kapcsolati mérleg, közgazdasági tartalmát tekintve négy részre, illetve négy négyzetre oszlik, amelyek a bővített szocialista újratermelés egyes oldalait és folyamatait jellemzik.

Az első négyzet az anyagi termelési ágazatok közötti termelési kapcsolatokat fejezi ki. Ez a rész négyzetes sakktábla—alakú táblázat egyenlő számú sorral és oszloppal, amelyekben az anyagi termelési ágazatok vannak feltüntetve.

A társadalmi összterméknek a beszámolási évben végbement körforgása szempontjából az első négyzetben visszatükröződik a termelőeszközök egyszerű

*újratermelésének folyamata, vagyis kitűnik az, hogy a társadalmi terméknek mekkora részét fordították a termelésben felhasznált termelőeszközök pótlására.

28

A közvetlen ésua teljes ráfordítási együtthatók

(az ágazati kapcsolatok értékben kifejezett 1959. év! mérlege alapján)

11. FJDW

mm—

Ezer rubel termelésre jutó A teljes ráfor-

Megnevezés közvetlen %eljes VÉÉÉÉJM'ÉR

ráfordítások (rubel) mk MW

Vasfelhaeználáa

Fémazerkezetekre ... . ... 539.7 MEA l,!

Szerszémokra . . ... 289,8 3533 l,!

Egészségügyi-műszaki berendezésekre ... 279,8 3542 El,-3 ;

Épitőanyagipari berendezésekre ... 256,7 353,0 LA

Ceapégyakra ... 2345 306,4 ha, Fémforgúceoló és famegmunkáló gépekre ... 140,8 204,8 1.5 Traktorokre, mezőgazdasági gépekre és tartalékal

katt-északra . . . a . ... A. . . 120,4 "6.7 LG Gépkoee'kra és tartaléknlkatréezekre ... . ; 7l,6 113,8 3.6

*Kébeltermékekre ... 4,4 - 39,5 mo _, Vegyi alapanyagok felhasználása

Müszélra ... l27,2 1403 13

Műgumira ... 54,8 75,0 LL

Kokazvegyéezeti termékekre ... 11,5 16,2 15 Papíripari termékekre ... 10,2 14,6 l,]:

Villamoa- és hőenergia-felhaaználáe

Műazálra ... 51,7 71,1 I,;

Önt—(idei berendezésekre ... 49,8 92,9 1.9

Műgumira ... 44,3 69,3 LG

Ceapégyakra ... 39,7 59,1 1,5 Papíripari termékekre ... , 33,7 47,7 1,4 Energiacermelő gépekre ... 28,8 —50,7 1,8 Kovácsoló-eajtoló berendezésekre ... . 25,9 483 1.9 Kokezvegyéezeti termékekre ... 26,0 59,8 , 2.3 ,Szénre ... . . . 21,8 35, 4 1.6 —

Fémforgéceoló ée famegmunkáló gépekre ... 20,2 39, 7 25) Bzerszémokra ...— . 16,5 85,4 23 ,_

Traktor-okra, mezőgazdasági gépekre és tarta- ,

lék-alkatrészekre ... 16,7 83,9 2.0 Gépkoceikra és tartalékalkatréezekre ... 6,5 26,8 G,!

Kábeltermékekre ... 9,2 7l,l 7.7

Szénfelhaaználáa

Kekszvegyészeti termékekre ... 716,6 936,1 1.3 Villamoe- és hőenergia-termelésre ... 222,8 275,2 l,!

Vegre. ... 81,2 270,1 3.3 Áruszállitásra ... 74,1 103,9 1.4 Bényevegyipari termékekre ... . 57,6 115,6 2.0 Papíripari termékekre ... . . . . 37,2 82,5 2,2 Építőanyagipari termékekre , ... 34,4 111,6 33"

Tűzállóanyagipari termékekre ... 30,l 146,9 i,?

Öntődei berendezésekre ... 23,9 161,1 G,?

Egészségügyi—műszaki berendezésekre ... . . . 15,0 175,9 11,8 Vegyi alapanyagok gyártására. ...' 14,9 l30,4

8.8

Forrás: Narodnoe hozjajsztvo szazSzR v 1960 code. Sztatiszucseezkij ezsesodník. Moszkva.

1981. 145—148. old.

"%

ÁGAZATI KAPCSOLATOK A SZOVJETUNIÓBAN

29

A második négyzet feltünteti a nemzeti jövedelem felhasználását fogyasztásra és felhalmozásra. Emellett a nem termelő fogyasztás teljes végösszegéből külön—

választották a lakosság személyes fogyasztását és az anyagi ráfordításokat a kö—

vetkező nem termelő ágazatokban: kommunális— és lakásgazdálkodás, személy- szállítás, a nem termelő területet (szférát) kiszolgáló hírközlés, oktatásügy és egészségvédelem, tudomány és tudományos intézmények, igazgatás és egyéb nem termelő ágazatok. A felhalmozást két oszlopban tüntették fel: a) a termelő és nem termelő állóalapok növekedése és b) a forgóalapok, készletek és tartalékok növekedése. Az első négyzettől eltérően, ahol az anyagi termelési ráfordítások pótlása tükröződik vissza, vagyis a termelőeszközök egyszerű újratermelése, a

második négyzet azt mutatta meg, miként megy végbe az anyagi javak bővített

újratermelése és a nem termelő Iogyasztás.

A harmadik négyzet a nemzeti jövedelem értéki összetételét fejezi ki. Itt a nettó termelés következő elemeit találjuk: munkabér, egyéb munkabérjellegű pénzbeni kifizetések (kiküldetési

dijak stb.), a munka (pénzbeni és természetbeni) díjazása a kolhozokban, társadalombiztositási levonások, az állami vállalatok nyeresége, forgalmi adó, a kolhozok és szövetkezetek nettó jövedelme, a lakosság nettó jövedelme, a nettó jövedelem

egyéb elemei (kölcsönök után fizetett kama- tok stb.). Ily módon a második

négyzettel szemben, amelyben a nemzeti jövedelem anyagi összetétele tükröződik vissza, a harmadik négyzet a nemzeti jövedelem

érték szerinti (1: 4— m) összetételét mutatja.

A negyedik négyzet a nemzeti jövedelem

újraelosztásának bizonyos elemeit tartalmazza, ezek: a nem termelő

ágazatok dolgozóinak munkabére, a nem termelő vállalatok [és szervezetek bevételei stb.

WMind a négy négyzet szerves kapc solatban van egymással, és részletes) jel—

lemzést adnak a bővített szocialista újratermelésről, mind a népgazdaság egészét, mind pedig az egyes ágazatokat tekintve. Az ágazati kapcsolati mérleg ilyen fel- építése következtében lehetővcsolatok feltárása, ami a mérlegé válik nemcsak az ágazatokegyik fő feladata, hanem lehetőségközötti termelési kap—nyílik arra

társadalmikérdéseinek vizsgálatánál. ,költségeinek és rentabilitásának elemzésénél valamint az árképzés .

2. tábla

A társadalmi össztermék összetétele

Ebből:

M_egnevez6 Termék gi ó

: összesen(p) anyaráfordításoktermel si mun'l'ffbér többi?;tfrmék

' (c)

TársadalmiTermelőeszközökössztermék(I) ...összesen . . . . 100,0 50,8 26,1 23,1

100,0 52,1 29,5 ISA

Fogyasztási cikkek (II) ...

100,0 49,0 21,3 29,7'

Az ágazati kapcsolatok mérlege alapján könnyen és elég pontosan fel lehet osztani a társadalmi összterméket termelőeszközökre és fogyasztási javakra, mind az egész társadalmi össztermék, *mind pedig az egyes ágazatok tekintetében. Meg—

30 , , M. EJDELMAN

történt ez az 1959. évi ágazati kapcsolati mérleg összeállításakor és elemzésekor is. A társadalmi összterméknek az 1959. évi ágazati kapcsolati mérleg alapjánílei—

számitott érték szerinti struktúráját —— mind globálisan, mind pedig alapvető gazdasági osztályok (I. és II.) szerint —- a 2. tábla adatai mutatják. - —'

A társadalmi összterméknek az alapvető, gazdasági osztályok szerinti összeté—

telét az ágazati kapcsolatok mérlege alapján a következő módon számították ki!

mind az egész társadalmi össztermék, mind pedig az egyes ágazatok tekintetében

a termelőeszközökhöz sorol ták a termelési szükségletek re történő egész termékre??—

használást (I. négyzet), a term elési állóalapok, a forgóeszk özök és a készletek nö-

vekedését (kivéve a kereskedelmi készletek és a könnyű— és élelmiszeripari válla-—

latoknál a kereskedelmi hálózat részére tárolt késztermékek növekedését, ezeket a fogyasztási cikkekhez sorolták), valamint a háztáji gazdaságok termelési szűkü—

ségletekre rendelt készleteinek (vetőmag, takarmány stb.) növekedését. A fo—

gyasztási cikkekhez sOrolták az egész nem termelő fogyasztást, a nem termelő álló— _

alapok növekedését és a nem termelői fogyasztás céljára szolgáló forgóeszköZölt

és készletek növekedését. Az exportra forditott termékeknek termelőeszközök és fogyasztási cikkek szerinti különválasztása a termékek túlnyomó rendeltetése

alapján történt. A társadalmi össztermék értékösszetételét *(c—i— v 4—- m) az I. és

II. osztályban minden egyes anyagi termelési ágazat tekintetében az ágazati kap-;

csolatok mérlegében közölteknek (függőleges oszlopoknak) megfelelően állap?

tották meg.

Miként a 2. tábla adataiból látható, az újonnan létrehozott érték (v 4— m), il—

letve a nemzeti jövedelem aránya az egész-társadalmi öSsztermékben 49,2 Száza—

lékot tesz ki, ebből a munkabér aránya 26,1 százalék, a többlettermék aránya pedig 23,1 százalékot tesz ki. Az alapvető gazdasági osztályok tekintetében ezek az arányok nem egyformán alakulnak. Az I. osztályban a munkabér aránya (2950/0) _ lényegesen nagyobb, mint a II. osztályban (21,3%), a többlettermék aránya pedig lényegesen kisebb (18,4% szemben a 29,7%—kal). '

A társadalmi össztermék értékösszetételére vonatkozó érvényben levő ára—

kon kifejezett adatok alapján kiszámítható atöbblettermék aránya a munkabér-

hez, azaz meghatározható a többlettermé k normaja. Az utóbbi globálisan, az egész

társadalmi össztermék tekintetében 88 százalékot tesz kil, ezen belül az I. osz—

tályban 62 százalékot, a II. osztályban pedig 139 százalékot. A többlettermék vi—

szonylag magasabb normáját a II. osztályban az l. osztályhoz képest főként az magyarázza, hogy az árképzés jelenlegi rendszere szerint a forgalmi adó —— amely az összes anyagi termelési ágazatokban létrehozott többlettermék részét képezi ———_—

túlnyomórészt a II. osztály termelésén keresztül realizálódik. '

Figyelembe kell venni, hogy a többlettermék normájára vonatkozó adatok a nemzeti jövedelem elsődleges elosztását jellemzik az anyagi termelés területén;

A nemzeti jövedelem továbbelosztása és újraelosztása folyamán a többlettermék jelentékeny része visszakerül a dolgozókhoz nyugdíjak, segélyek, ösztöndíjak, in—

gyenes oktatás, ingyenes egészségügyi ellátás és az állam részéről, nyújtott egyéb kifizetések és kedvezmények formájában. Ha figyelembe vesszük a nemzeti jö- vedelem újraelosztását, azaz egyrészt a munkabérhez hozzáadjuk azokat a kifi—

zetéseket és kedvezményeket, amelyeket a termelés területén dolgozók az állam- tól a többlettermékből kapnak, másrészt pedig levonjuk az adókat és az illetéke- ket, amelyeket az államnak fizetnek, akkor a többlettermék és a munkabér aránya nem 88 százalékot, hanem mindössze kb. 60 százalékot tesz ki. Ehhez még hozzá

* A lakosság háztáji gazdaságainak nettó termelését is figyelembe véve.

Minmi! KÁPCSOLATOK A SZOVJ'E'I'UNIOBAN 31;

kell termi azt, hogy ezt az arányt az állam lakásépítési, közüzemi, kulturális és,

jóléti (a lakosság ellátását szolgáló intézmények építésével kapcsolatos) ráfordítás sainak figyelembevétele nélkül határozták meg, minthogy a nem termelő állóan—'- pok felhalmozása az egész társadalom rendelkezésére áll.

A fent említett arányok a társadalmi össztermék értékösszetételét az érvény—w

ben levő árrendszer feltételei mellett jellemzik, amikor a nehézipari termékek, árát viszonylag alacsonyabb szinten állapítják meg, mint a könnyű— és élelmiszer——

ipari cikkekét. A termelőeszközök nagybani árszinvonalának felülvizsgálása abból a célból, hogy pontosabban tükrözzék a termelési ráfordításokat: az emlitett ará- nyok bizonyos módosulásához vezet a nehézipari ágazatok rentábilitásának és az.

anyagi termelési ráfordítások II. osztálybeli aránya nöVekedésének irányában, a többlettermék arányának ezen osztálybeli megfelelő csökkenése mellett.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének elemzése lehetővé teszi a társadalmi össztermék körforgásának konkrét jellemzését nemcsak az egész népgazdaság, hanem egyes ágazatai tekintetében is. Az alapvető népgazdasági ágazatok, ahol a termékek közvetlen termelése végbemegy: az ipar, a mezőgazdaság és az építő——

ipar. A szállítás, a kereskedelem, a begyűjtés és az anyagi—műszaki ellátás csupán az anyagi termelési ágazatokban megtermelt termékek értékének növeléséhez járul hozzá, e termékek szállítása, tárolása, csomagolása, kiszerelése stb. útján.

A mondottakkal kapcsolatban figyelmet érdemel a 3. tábla, amely az ágazati kapcsolatok mérlege alapján adatokat közöl a három alapvető anyagi termelési

ágazatnak az egész társadalmi össztermék kb. 90 százalékát kitevő termelésének

felhasználásáról.

3. tábla—

Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelésének felhasználása a népgazdaságban

(a végső fogyasztás áraln, az egyes ágazatok össztermeléséhez viszonyítva százalékban) Ipari Mezőgazdasági Építőipari Megnevezés

termelés

Összes felhasználás a népgazdaságban ... 100,0 100,0 ' '100,0 Ebből :

1.Anyagi termelési ágazatokban (anyagi termelési

ráfordítások) összesen ... 48,9 62,7 * * ——

Ebből :

Az iparban ... _ 36,2 39,6 ——

Az építőiparban ... 7,2 — * _—

A mezőgazdaságban ... 2,7 23,1 _ ——

Az áruszállításban és hirközlésben (a termelés

kiszolgálása) ... l,7 ' —- _—

A kereskedelemben, begyűjtésben, anyagi- műszaki ellátás területén és egyéb anyagi

termelési ágazatokban ... l,1 — —-—

2. Fogyasztás és felhalmozás összesen ... 48,8 36,0 '100,0_",

Ebből :

Fogyasztás ... 36,8 33,0 * ——'- Felhalmozás és egyéb felhasználás ... 12,0 3,0 :100,0 3. Export ... 2,3 1,3 -—

32

M.: WW

,Tehátaz ipari termékeknek kb. felét és a mezőgazdasági termékeknek 633 százalékát az anyagi termelési ágazatok használják fel anyagi termeléai ráfordím' Ú ,,

tások formájában. Az ipari termékek 136 fogyasztói mindenekelőtt maga. 31sz (36,2 százalék) és a lakosság (36,8 százalék), beleértve a nem termelő intézmények:, az_iskolák, kórházak stb. fogyasztását. Felhalmozás céljaira és egyéb felhaszná-—

lásra kerül az ipari termelés 12 szazaleka. A mezőgazdasági termékek jelentős részben ipari feldolgozásra !(39,6 százalék), termelő fogyasztásra , magá—han :;

mezőgazdaságban (23,1 százalék) és a lakosság, fogyasztására (33,0 száZalék, belef— ,

értve az iskolák, kórházak és más nem termelő intézmények fogyasztását) kerül——

nek. Az export aránya az ipari és a mezőgazdasági termékek felhasználásáláan

nem nagy (2,3 és 1,3 százalék). Az. épitőipartermelése a termelőé s nem terraeló

állóalapok növekedésében, valamint az épületek és építmények ielújitásábah 5313?

nik meg. -_ _

Az ágazati kapcsolatok 1959. évi

nemem

E

§

(A

53

E? ,, É

Mérték- " ,

Megnevezés egység %% "; § % §

á— : § § : §

"4 un § :: o § '?' "

§§§ a§§§§"",

M a Én a ao § § § §

1 n mw vv112'345

1. ,Vuéro ... ezer !;

!. thctnéro ... "

!. Mlndenléle nyer-vu ... "

4. Acél ... "

!. Hengereltim ... "

a. Iomnylemex ... "

'I. Hidegen húzott uzelvénynoél ... "

a. Aoélosó ... "

0. Elektrofertoőtvőzebak ... "

'10. Hmmm: ... "

11. Acélkötél ... "

12. Hazel ... "

13. Acélualng ... "

14. Kohn ... " .

15. Tüzüllóanymmk ... " ?

stb. (157 megnevezés) 1

ÁGAZATI KAPCSOLATOK A SZOVJETUNIÓBAN

_ 33

III.

A természetes mértékegységben kifejezett ágazati kapcsolati mérlegnek nagy

elméleti és gyakorlati jelentősége van (a természetes mértékegységben kifejezett '

mérleg ,sémáját lásd alább). Ez a mérleg a legfontosabb termékek fedezeti ' forrásaira és azok népgazdasági felhasználására vonatkozó adatokat tartal—_

maz. A mérleg bevételi részében vannak feltüntetve a fő fedezeti források: a kész—

letek a szállítóan és a fogyasztóknál ez év elején, az évi termelés, az import és egyéb bevételek. A mérleg kiadási része feltünteti a termelésre történt felhasz- nálást, külön kimutatva ezen belül a felhasználást a mérlegben szereplő 157 ter:—

, mék szerint, feltünteti továbbá az építkezésekre, a szállításra történt felhaszná—

lást, a népgazdaság egyéb ágazataiban jelentkező felhasználást, az exportot és az

év végi készletet.

,

fmérlegének sémája a Szovjetunióban

mértékegységben) Euből:

.É . S

;

§

§

§

3:

P:

a WC, G

A _a a:!

e a; o ?— a ?"

m s

; a § 53

a fát

§ § §

:)

"§

a

É

a

S

E

%

'6

§ Za

s'" ' ;

§

a

§

^::

^e E ^,,

^{o '0}

a :

^e

a g

^,,

3 ..

,o

e an

s *0

: a _ .,,

v— ...

.. g, e

-—

a a a

a

% _,

.D "E

.a? gu:

0-4)

s

a

v

a m 3 .a "' .M "' § " : V '0 ..; ") *" o __" 0

M a ..— N -— s _. " e: . 6 '9 át "ez N

3 3 g § ; g ; 2 A3 ; .a "a a a §; ? e: a

.: .: es a) :. e .: a .a a 13 *A b m ra. 31 M :o

6 ] 7 [ s 9 10 11 12 13 14 15 16 158 159

¹⁶⁰

161 VII VIII 11;

3 Statisztikai Szemle

ae ,, ; - "? mü,

Ily módon, az ágazati kapcsolati mérlegben minden sor lényegébena teunékjf, * ;

__ [részletes anyagmérlegét jelenti természetes mértékegységben. Emellett, minthogy—_

* _ amérlegtábla megfelelő soraiban és oszlopaiban egy és ugyanazon termékmeg— ,

— nevezése szerepel, ez lehetőséget nyújt az összes termékek mérlegeinek össze—

fogását—*a az anyagrhérlegek egységes rendszerébe, és lehetővé teszi a k**zöttú lévő kblcsönös összefüggések feltárását. ( —

,, A természetes mértékegységben kifejezett együtthatókigen fontnak az

zatok közötti műszaki-gazdasági kapcsolatoktanulmányozásához, tala " * , _

melés és az anyagi—műszaki ellátástervezésének tökéletesítéséhez.Az együt ató—v

kat a 4. tábla tartalmazza., '

!

sem *

Az ipari termékek termelésével kapcsolatos közvetlen és teljes szén—, villamosenergia- és hengereltám-ráfordítási együtthatók '

Közvetlen TelSes

Megnevezés Mértékegység , ,

, ráfordítások

Szénfelhaaználás: , ,

Kuki-mra ... kg/t— 1434 * 1526 Villamosenergiára ... ' ...*. . kg/ezer kWó 526 ' A 687 ' Tűzáll'óanyagokra ... leg/t 86 514 Cementre ... , ... "' 135 147

Ablaküvogre ... kg/ezer m! 5244 6208 — " - ' :Nyersvísra ... kg/t. 29 1412

Aeélra ... _ " 42 1018

— Hengerelbárura ... " 48 1464 Elektrofemőtvözetekre ... " 69— 3760 (lakoma ... " 739 955!

Vülanwsenergia- felhasználás:

Elsődleges aluminíumra ... kWó/t l8163 21708 Szinegefém—hengereltárura ... " 1133 14026 , Acélra ... —. ... " 50 283 Elektrol'erroötvözotekre ... " 4374 6250

Szénre ... " 19,8 23,1

Tehergépkocsikra ... kWó/db 1750 5309 Személygépkocsikra ... " 1679 3898

Vas- és acélhengereltáru—felhaaználáa:

Tehergépkocsikra ... t/db 2,3 3,6 * Személygépkocsikra ... " 1,0 l,? _ Traktor-okra ... " 2,6 33 * Gabonakombájnokra ... " 4,0 6,3 Vasúti villamosmozdonyokra ... . . . " ll9,7 1565

; Vasúti _személykocsíkra ... " 36,8 45,3 Fémfórgácsoló szerszámgépekre ... " O,9 2,0 _ Kovács-eajtológépekre ... " 3, 5 4,5 Exkavútorokra ... " 12 1 16A Szénkombájnokra ... " 7,4 953

Hűtőberendezésekre ...

t/gamítura 0,2 0,6

A 4. tábla adatai a közvetlen és teljes ráfordításokat az ágazati kapcsolatok mérlegében figyelembe vett termék—nomenklatura (azaz 157 termék) keretei kö—

zött jellemzik. Annak érdekében, hogy a teljes ráfordítások együtthatói teljes mértékben tükrözzék a népgazdaságban fennálló összes kapcsolatokat, az ágazati

AGAZATI KAPCSOLATOK A SZOVJ'ETUNIÓBAN

35

kapcsolatok mérlegét a népgazdaságban termelt összes termék figyelembevételé—

vel kellene összeállítani. Ilyen természetes mértékegységben kifejezett mérleg megszerkesztése azonban óriási gyakorlati nehézségekkel jár. Ugyanakkor

*a természetes mértékegységben kifejezett ágazati kapcsolati mérleg összeállítása akárcsak a legfontosabb termékek alapulvételével is, nagy gyakorlati jelentőségű az ágazati kapcsolatok tanulmányozása és az anyagi erőforrások felhasználására vonatkozó normatívák megjavítása szempontjából. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy az 1959. évi ágazati kapcsolati mérleget természetes mértékegységben kife—

jezve is összeállítják azon főbb termékek tekintetében, amelyeknek döntő jelentő—- _ségük van a népgazdaság fejlődése szempontjából.

*

A szocialista építés hatalmas arányai mellett a népgazdaság ágazati kapcso- latai állandóan bővülnek, a népgazdasági tervezés feladatai pedig egyre bonyolul—

tabbakká válnak. Szükségessé vált a közgazdasági számítási és tervezési módsze—

rek állandó tökéletesítése annak érdekében, hogy biztosítsuk a nagyfontosságú népgazdasági kérdések optimális megoldásának lehetőségét. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségre tesz szert az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállítása. Ez a mérleg ugyanis lehetővé teszi valamennyi népgazdasági ágazat ténylegesen ki;

alakult kölcsönös kapcsolatainak mindenirányú és részletes elemzését és számos más tervezési és közgazdasági feladat megoldását. A Szovjetunió Központi Sta—

tisztikai Hivatala által összeállított 1959. évi ágazati kapcsolati mérleg az első kí—

sérletet jelenti a Szovjetunióban ilyen mérlegszámítások elvégzésére nagyszámú ágazat alapján. A jövőben törekedni kell az ágazati kapcsolatok mérlege összeál—

lítási módszereinek további javítására, a mérleg sémáinak és a természetes mér-Á tékegységben és értékben kifejezett ágazati kapcsolati mérleg mutatóinak össze—

hangolására, az állóalapok újratermelésének visszatükrözésére stb. szolgáló el—

járások tökéletesítésére. Ennek a mérlegnek hatékony eszközül kell szolgálnia a társadalmi újratermelés mindenirányú elemzése és a népgazdasági tervezés számára.

gat