STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
A SZOVJETUINIÓ 1972. ÉVI
ÁGAZATI KAPCSOLAT! MÉRLEGE
L. VOLODARSZKIJ — M. EJDEL'MAN
A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának a kilencedik ötéves tervre vonatkozó irányelvei különös figyelmet fordítanak a népgazdaság ágazati szerkezet—ének tökéletesítésére, az optimális arányok biztosítására a társadalmi ter- melés fejlesztésében, a népgazdasági tervek tudományos megalapozottságá'nak inövelwésiéne. kiegyensúlyozottságuxk javítására. E problémák megoldásában igen nagy jelentősége van az ágazati íkaipcsola'tdk mié-rleg—énelk és a népgazdas'ágon
belüli ágazati kapcsolatokról adott elemzése'knek.
A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala 1974 júliusában fejezte be a ter—
melés rés elosztás 1972. évi ágazati kapcsolati mérlegének összeálllitávsát. Ez volt a Központi Statisztikai Hivatal által az utóbbi 15 wévbeni összeállított harmadik á'ga- zati kapcsolati mérleg. Ezenkivül előzetes számításokat végeztek az alapvető n'ép—
gazdasági ágak 1973. évi ágazati (kapcsolataira vonatkozóan.
Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérle—g az előző két mérleghez hasonlóan két felfogás/ban került összeállításra, mégpedig: érték szerint és természetes mérték—
egységben.
Az érték—ben kifejezett ágazati kapcsolatok mérlegében a népgazdaságon belül az anyagi tenmel-ést 112 ágazat reprezentálja, ebből 97 ipari, 5 építőipari, 2 mezőgazdasági (növénytermesztés és állattenyésztés) ágazat, a többi ágazatok:
erdőgazdálkodás, közlekedés (a vasúti közlekedést kiemelve), távközlés. kereske- delem —és közétkeztetés, felvásárlás, anyagi—műszaki ellátás és az anyagi termelés egy—éb ágazatai. A mérleg ezenkívül adatokat tartalmaz a végső felhasználásról.
mégpedig: nem tenmelési célú (személyi és társadalmi) fogyasztás 5 'nem termelői tevékenység, illetve ágazat kiemelésével. álló- és forgóeszközök felhalmozása ('kü- lön-külön), ál'lóalapok pótlása és nagyjavítása, valamint export és egyéb.
A természetes mértékegységben össze—állitott ágazati kapcsol-ati mérleg a nép- gazdasági szempontból legfontosabb 247 terméket tartalmazza,
A társadalmi újratermelés elemzése és az alapvető gazdasági arányok felt-árá—
sa szempontjából legnagyobb jelentőségű az ér'tékfben kifejezett ágazati kapcso- lati imérleg. Ezt reallizáI—ási áron állították össze. azaz az ár a forgalmi adót, a ter—
mék értékesít—ésével Ikapcsolatos kereskedelmi—szállítási költségeket és a felhasz- náló'hoz történő eljuttatás költségeit is tartalmazza. Az ágazati mérlegben tájékoz- tatásként feltüntetik az egyes ágazatok bruttó termelési tértéikéinelk adatait termelői
" A cikk eredeti címe: Osznovnüe itogi otcsetnogo mezsotraszlevogo balansza za 1972 g. (Vasztnik Sztalisztikí. 1975. évi 5. sz. 37—48. old.)
i Az első ilyen mérleg 1959-ről. (: második 1966-ról készült.
6 ' L. VOLODARSZ—KU - M. EJDEL'MA-N
áron. azaz a forgalmi adó és a tenmék értékesítésével kapcsolatos kereskedelmi-—
szállítási (költségek nélkül is.
A természetes mértékegységben megadott ágazati kapcsolati mérleg lényegé- ben az egyes konkrét termékkészleteket és az azok népgazdasági felhasznál-ását leíró. egymással összefüggő, tenmészetes mértékegységben kifejezett [mérlegek rend-
szere. A mérlegben szereplő adatok elsősorban az anyagi—műszaki ellátás szer-
vezése és tervezése szempontjából nagyon jelentősek.A három (az 1959., az 1966. és az 1972. évi) ágazati kapcsolati mérleg ki- dolgozása során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a mérleg felépítése két változatban az ágazati kapcsolati mérleg összeállításának legkényelmesebb és legcélszerűbb formája, ami lehetővé teszi a társadalmi termék újraterlmelés—i folyamatának részletes, az egész népgazdaságra kiterjedő, értékben kifejezett jellemzését (ágazatok egész során—ak kiemelésével). valamint a termelés és a fon- tosabb termékek felhasználásának ábrázol—ását tenmészetes mértékegységben.
Az ágazati kapcsolati mérleg két változatban történt kidolgozását indokolja
a termelési mutatóik érték szerinti és természetes mértékegységben történő szám- bavételénél és tervezésénél a módszerek közötti eltérés is, továbbá azok az el-térő feladatok, amelyeket a két mérlegváltoza'ttal meg kell oldani.2
AZ ALAPVETÖ GAZDASÁGI ARÁNYOK JELLEMZÉSE
A bővített szocialista újratenmelés dinamikáját és struktúráját nagymértékben meghatározó fontosabb gazd-asági arányok közé tartozik a termelési eszközök (l.
alosztály) előállítása és a fogyasztási cikkek (ll. alosztály) tenmelése közötti arány,
valamint a társadalmi termék értékének szerkezete. A népgazdaság és az egyes ágazatok szempontjából a társadalmi termék összetevőinek. illetve elemeinek köl—csönös összekapcsolása a népgazdasági tervezés egyik legfontosabb feladata.
Vizsgáljuk meg, hogyan alakultak az arányok az 1972. évi ágazati kapcsol-ati mérleg adatai alapján.
1972-ben az anyagi termelés ágazataiban a termelés értékének összegeként kapott társadalmi termék 717,4 milliárd rubelt, a termelés anyaglkiöltse'gei 403.8 milliárd rubelt, a nemzeti jövedelem 313,ó milliárd ruibelt tett ki. A társadalmi termékből" az !. alosztályba tartozó termékek (termelési eszközök) értéke 454.5 milliárd rubel, azaz 63,4 százalék, a ll. alosztályba tartozó termék—elké (fogyasztási áilldkevk) 2629 milliárd r'ubel, azaz 36,6 százalék volt. Az 1. tábláiban a társadalmi termelés l. és II. alosztályainak arányát kifejező 1972. évi adatokat tüntetjük fel az 1966. évi adatokkal szembeállítva. Ehhez az utóbbiakat 1972. évi összehasonlít-
ható árakra számítottuk át. !
Amint az adatokból kitűnik. a társadalmi ter-mék l. és ll. alosztálya között az arány az elmúlt hat év alatt (1966 és 1972 között) lényegesen nem változott. Ugyan—
*Az értékben kifejezett bruttó termelést az ún. üzemi módszer alapján veszik számba és tervezik, azaz a belső forgalom nélkül, a természetes mértékegységekben figyelembe vett termékek előállítását pe—
dig a belső forgalommal együtt. Egyes szakértők javaslatai, hogy az ágazati mérlegeket a bruttó forgalom alapján állítsák össze —- vagyis az ágazati mérleghez saját mutatórendszert dolgozzanak ki az érvényben levő számviteli és statisztikai rendszertől függetlenül —, az ágazati mérlegnél a számviteli és a terve- zési gyakorlat elszakadásához. illetve az ágazati mérleg számítási módszertanának és a népgazdasági mérleg felépítése, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem számítási módszertanának szembenállásá-
hoz vezetne. _
Természetesen elemzés céljából lehet és végeznek is különböző számításokat. többek között az ágazati mérlegek természetes mértékegységben kifejezett és értékmutatói közötti összefüggésekre vonatkozóan.
Ugyanakkor, ha az ágazati mérleget gyakorlati célokra akarjuk felhasználni. akkor azt elsősorban a szov- jet statisztikában és tervezésben érvényes módszertan és mutatók alapján kell összeállítani azoknak a módszertani elveknek megfelelően, amelyekre a népgazdasági mérleg kidolgozása. a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem számítása épül. Enélkül lehetetlen a népgazdaság fejlődésének alapvető mutatóival konzisztens ágazati mérleg összeállítása.
A SZOVJET ÁKM
7
akkor az 1966. és 1972. évi mérlegek adatai alapján számított arányok részletes elemzése az egyes alosztályok ágazati struktúrájá'n belül jelentős mértékű változást jelez. Az I. a'losztvá—lvb—ain növekedett a technikai haladást meghatározó, valamint a ll. alosztályt termelési eszközökkel ellátó ágazatolk aránya. A ll. alosztá—ilyiban pedig a kulturális és a háztartási szükségleteket kielégítő ágazatok aránya emelkedett.
Ezt igazolják az ipari termelés növekedési ütemére vonatkozó adatok. 1972—ben az A csoport (termelési eszközök) term—elése az 1966. évihez viszonyítva 59 százalék—
kal nőtt. ezen belül a vill-aimioseneirge'io—ipar termelése 65 százalékkal, a vegyiparé és a petrolkérmiáé 90, a grépi'parré 96 százalékkal. A B csoport (fogyasztási cikkek) termelése 59 százalékkal emelkedett, ezen belül a kulturális és a háztartási rendel- tetésű te'nmák'weké az 1966. évinek kétszeresére nőtt.3
1. tábla
A társadalmi termelés I. és II. alosztályának aránya
, (százalék)___ )
1966. l 1972
Megnevezés ——m——MMMMMMMMMMM*
évben
Társadalmi termék . . . . 100 100 Ebből:
l. Termelési eszközök . . 63,2 63.4 ll. Fogyasztási cikkek . . . 36,8 36.6
Az ágazati kapcsolati mérlegnek — amely tartalmazza az anyagi termelés egyes ágazatai termékeinek elosztását és a tényleges felhasználást -— adatai le- hetővé teszik annak eléggé pontos meghatározását. hogy a termelési eszközök mely rész-ét és mely ágazatokban használják fel termelési eszközök és fogyasztási ailldkek gyártására. A számítások azt mutatják. hogy 1972-ben az l. alosztályba tartozó termékek volumenének ó4.6 százalékát használták fel termelési esz- köz—ölk és 35.4 százalék—át fogyasztási cikkek gyártására. Az 1972. évi és az 1966.
évi adatok összehasonlítása lényeges változásokat mutat mind a termelési eszkö—
zölk volumenét. mind népgazdasági ágazatok szerin-ti elosztás—ának struktúráját tekintve. A termelési eszk—'özöik gyártásához felhasznált, az 1966. évi ágazati kap—
csolati mérleg adatai alapján számított termelési eszközök aránya (1972. évi ösz- sze'hasonlí'tha'tó árakra átszámítva) óó.3 százalékot, a fogyasztási cikkek gyártásá—
hoz felhasz—n'ál't termelés—i esziközöké pedig 33,7 százalékot tett ki.
A társadalmi terméik termelésének és elosztásának arányaiban bekövetkezett említett változásokat a szovjet n—é—p életszínvonalánaík emelésére irányuló, a vizs- gráilt időszakban tett intézkedések eredményezték.
A XXIV. pártkongresszus irányelvei meghatározzák a kilencedik ötéves terv tő feladatait. Ez a nép anyagi és kulturális színvonalának jelentős mértékű emel—ése
3 Meg kell említeni. hogy a társadalmi termék termelési eszközökre és fogyasztási cikkekre történő felosztása a termékek tényleges felhasználása alapján történik, nem pedig az alapvető rendeltetés alapján. Ily módon a vállalatoknál termelési célokra felhasznált villamos energia a termeési eszközökhöz tartozik, a lakosság által világításra és más. nem termelési célokra felhasznált villamos energia pedig a fogyasztási cikkekhez. A lakosság által közvetlenül felhasznált cukor a fogyasztási cikkekhez, a vállalatoknál élelmiszerek gyártásához felhasznált cukor pedig a termelési eszközökhöz sorolódik. A liszt előállításához felhasznált gabona ugyanúgy. mint a vállalatoknál a pékáru elkészítéséhez felhasznált liszt termelési esz- köznek minősül. Magától értetődik, hogy ez a felosztás igen fontos a termelési eszközök és a fogyasztási cikkek gyártása mennyiségének és arányának meghatározása szempontjából, viszont nem felel meg a tár- sadalmi újratermelési folyamat mélyebb tanulmányozásónak és az alapvető gazdasági arányok elemzésének.
Ezért van szükség a termelési eszközök (l. alosztály) gyártásához szükséges termelési eszközök gyártása és a fogyasztási cikkek (ll. alosztály) gyártásához szükséges termelési eszközök gyártása szerinti további fel- osztásra.
8
L. VOLODARSZKU — M. EJDEL'MAN
a szocialista termelés gyors ütemű fejlesztése, hatékonyságának növelése. a tu—
domanyos-technikai haladás és a mUinikater—mwelé'kenység emelésének meggyor—
sltása alapján. A feladat megoldása érdekében a kilencedik ötéves terv az erő—
források megfelelő újraelosztásánál, valamint a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem termelésénél és elosztásánál az anányolk megváltoztatását irányozza elő.
Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg adatai lehetővé teszik a népgazdaság- ban a kilencedik ötéves ten/időszak alatt kialakult ágazati termelési kapcsolatok és a főbb gazdas—ági arányolk részletes tanulmányozását, a társadalmi újratenme—
lé's alapvető fejlődési törvéinyszerűiségeinelk és tendenciáinak feltárását a szoci- alista építés jelenlegi szakaszában.
A bővített szocialista újraiermele's anyagi—tárgyi összetételének elemzése mel—
lett az ágazati kapcsolati mérleg lehetővé teszi a társadalmi tenmék újraterme—
lése szerkezetének részletes tanulmányozását. (: termelési költségek összetételé—
nek meghatározását a népgazdaság és egyes ágazatai vonatkozásában. továb—bá lehetőséget nyújt más olyan közgazdasági számítások végzésére, amelyek a tár—
sadalmi termék egyes elemei és összetevői között az értékwrelációkaz't jellemzik
(tényleges árakon).
A 2. tábla a társadalmi termék szerkezetét tartalmazza a nxé—pglazdaiságra és az alapvető gazdasági alosztá—lyok'ra (l. és ll.) vonatkozóan, az 1972, évi ágazati kapcsolati mérleg adatai alapján (tényleges áraik'on). .
2. tábla
A társadalmi termék szerkezete 1972-ben
(százalék)
l ! Ebből:
l Termelési :munkabérek Tiszta
! érték l anyag— ; és egyéni ! jövedelem
(p) í költ5é9Ek jövedelmek _l (m)
l (C) ' (" l
Társadalmi termék . . . . . , 100 ] 563 l 22,0 l 21,7
Ebbőh ! l
l. Termelési eszközök . . . . 100 59,5 l 22,2 18,3
; 21,7 , 27,5
l ll. Fogyasztási cikkek . . . . 100 ' 50,8
1972-ben a társadalmi terméknek több mint a felét a termelés anyagköltsé—
gének fedez—ésére fordították. A fennmaradó rész — a létrehozott új érték. vagyisa nemzeti jövedelem — elsődleges elosztásánál muxnlka'sbérre, valamint az anyagi ter—
imelés területén foglallkoztatottalk személyi jövedelmére (220/0). továbbá az anyagi
termelés ágazataiban létrehozott tiszta jövedelemre (21,70/0) oszlott. A fő gazdasági alosztályok szerint a fenti arányok nem egyformán alakulnak. Az i. alosztállylban a munkabér és az anyagi termelés területén foglalkoztatorttalk személyi jövedelmei anányurkat tekintve bizonyos mértékben meghaladják a II. alosztályét (222 százo—lék a 21,7 százalékkal szemben), a tiszta jövedelem aránya pedig jóval kisebb (18.3 százalék a 275 százalékkal szemben). Ez elsősorban annak következménye, hogy a ténylegesen érvényesülő árrendszenben az anyagi termelés valamennyi ágazatában létrehozott tiszta jövedelem részét képező forgalmi adó túlnyomórészt a H. alosztályba tartozó termékek amin. keresztül realizálódilk.
A társadalmi termék szerkezetére vonatkozó adatok alapján tényleges árakon
ki lehet számítani a tiszta jövedelem és a munkabér közötti arányt (m: v). A muta—
A SZOVJET AKM 9
tók kiszámításának igen nagy a jelentősége a nemzeti jövedelemnek az egész népgazdaság és az egyes ágwazaítdk szerinti elsődleges elosztása. az érvényben le—
vő árrendszer ésszerű felépítésének tanulmányozása és számos más közgazdasági probléma megoldása szempontjából. Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg adatai szerint a tiszta jövedelemnek a munkabérhez viszonyított aránya a népgazdaság egészét tekintve 98 százalékot tett ki (az állami szektorban 131 százalékot). Az 1972. évi adatok összehasonlítása a megfelelő 1966. évi adatokkal azt mutatja, hogy az adott időszakban az m/v arány 90—98 százalékot tett ki. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban a népgazdaság egészét tekintve ez az arány alig nőtt (kb. 2 ponttal), az iparban pedig jelentősen csökkent.
Meg kell jegyezni, hogy a tiszta jövedelem és a munkabér arányáról közölt adatok a nemzeti jövedelem elsődleges elosztás—át jellemzik az anyagi termelés te- rületén. Ha figyelembe vesszük, hogy a tiszta jövedelem egy része visszakerül az anyagi termel—ésben foglalkoztatottaklhoz és asaládtagj—ai'k'hoz nyugdíjak. segélyek.
ösztöndíjak, ingyenes oktatás, orvosi ellátás stb. formájában, másrészt pedig, ha az anyagi termelés területén togla'lkoztatottak munkabéréből levonjuk az adókat és az egyéb kifizetéseket, akkor a tiszta jövedelem fennmaradó része (a terme- lés—ben foglalkoztatott dolgozók társadalmi fogyasztási alapjainak levonásával és az általuk fizet—ett adók és kifizetések hozzáadásával) és az anyagi termelésben fog—
lal'koztato—ttak végleges jövedelme (munkabér az adók és kifizetések levon—ásával és a társadalmi fogyasztási alapok hozzáadásával) között az arány lényegesen
megváltozik, és már nem 98. hanem kb. 60 százalékot tesz ki.
A K'O'ZVETLEN ÉS HALMOZOTT RÁFORDlTÁSOK MUTATÓl
Az ágazati kapcsolatok mérlege kidolgozásának egyik legfontosabb eredmé- nye a közvetlen és a halmozott rátordíltási együtthatók kiszámítása/*
A közvetlen és teljes ráfordítási együtthatók segítségével lehetővé válik az anyagi ráfordítások struktúrájának feltárása, a nlépg—azdaságban végbemenő mű- szaki—gazdasági változások elemzése. az ágazatok közötti termelési kapcsolatok megállapítása és mérése és számos más közgazdasági számítás elvégzése. Az 1972.
évi ágazati kapcsolati mérleg adatai alapján kb. 20000 közvetlen és teljes ráfor- dítási együtthatót számítottunk ki értékben és kb. 10 OOO—t természetes mértékegy- ségbe'n.
Ahhoz, hogy képet alkothassunk a szóban forgó együtthatók közötti arányok—
ró—l, nézzük meg a 3. tábla adatait.
A halmozott ráfordítások jelentős mértékben meghaladják a közvetlen ráfor- dításokat (egyes termékeknél 10-szeresen). Ez az előállítandó termék jellegétől, az anyagráfo—rdítások összetételétől és az adott termék előállítása során felmerülő eszközráfordítások nagyságától függ. a kapcsolódó ágazatok technológiai lánco—
la'tának megfelelően. így például a féwmterm'éke'k gyártásához közvetlenül fellhlasz- nált széunmennyis—ég viszonylag nem nagy, és 1972Aben 3.2 rubelt tett ki az ezer rubel érté'kű termelésre jutó felhasználás. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a fémgyártmányak előállításához feketetémet, villamos energiát és más olyan anyago- kat hasz—nál'nak fel, amelyek termeléséhez fémre van szükség. továbbá, ha figye—
lembe vesszük (: kakszgyiártásra és az érc kitermelésére fordított félmimennviséget,
" Mint ismeretes, a közvetlen ráfordítási együtthatón egy terméknek egy másik termék egységnyi ter—
meléséhez való felhasználását (természetes mértékegységben vagy értékben) értjük. A halmozott ráfordítási együttható viszont a terméknek a másik egységnyi végső felhasználásra jutó termék előállításához történt ráfordítását (természetes mértékegységben. illetve értékkifejezésben) jelenti. amely nemcsak közvetlenül realizálódik, hanem az adott termék előállításával összefüggő termékeken keresztül közvetve is.
10 L. VOLODARSZKU —- M. EJDEL'MAN
amelyekből a fém—gyártmányok gyártásához szükséges vasat és acélt előállítják, és így tovább az egyes ágazatok közötti közvetlen kapcsolatok lla—ncoyatbón. akkor
az ezer ruibel értékű iéimtermiék gyártására fordított halmozott rófordliósok értéke
122 rubel—re nő. vagyis a halmozott ráfordítások 38,1-szer magasabbak, mint a köz—vetlen ráfordítások.
3. tábla
Egyes termékek közvetlen és halmozott ráfordítási együtthaiói
(az 1972. évi ágazati kapcsolati mérlegwértékodatai alapján)
Ezer rubel értékű Ahalmozott termék ráfordítások
Termék _, _MH_.A__WM _ hanyszor
közvetlen ] halmozott nagyobbak,
mm,—MWMN "minta
ráfordításai (rubel) kozvetlenek
Fémfelhasznalós
Fémszerkezetek. . . 4225 l 560,3 1.3
Termelési rendeltetésű fémgyórt-
mányok. . . . . . . . . 453,0 595,6 1,3 e
Szenszómok . . . 189,8 ' 2592 1.4
Épületgépészeti berendezések. . 2302 334,8 1.5 Traktorok, mezőgazdasági gépek
és alkatrészeik . . . 148.9 276,0 1.9
Emelő—szóllító berendezések . 118.0 212,1 1.8 Préselő—kovócsoló berendezések. 105.4 170.8 1.6 Gépkocsik és alkatréuszeik . . . 72,1 142,4 2,0
Építőipari és útépítő gépek . . 74,6 ! 1949 2,6 Fémiorgc'icsoló és famegmun'kúló
gépek . . . . 64,6 11ó,9 1.8
Ipari és háztartási készülékek . 13,8 36,4 26
Villamos— és hőenergia-fel- használó—s
Nehézvegyipari termékek . ._ . 89.9 132.ó 1.5
Cement . . . 85,6 113,0 1.3
Vegyi szólok . . . . 752 1186 1.6
Cellulóz—popiripari termékek . 38,8 67,7 1.7 Szintetikus gyantók és műgyantók 37.7 93,4 2.5 Csapógyak . . . 31.9 59.1 1.9
Szén. . . 29.0 55,8 19
Tűzólló anyagok . . . 27,0 53.9 2.0
Kőolaj— feldolgozás termékei . . 26.7 47.7 1.8 Traktorok. mezőgazdasági gépek
és alkatrészeik. . . . . . 23.0 65,1 2.8
Fémmegmunkáló szerszámgépek
és famegmunkc'iló gépeik . . . 19.11 43.3 2.2 Gépkocsik és alikatrészeik . . . 14.4 47,6 3.3
Kábelek . . . 11,9 78.5 6.6
Széinfelhasznólós
Kokszvegyészet . . . . . ó77.5 982,1 1,4
Villamos energia és hőenergia . 169,5 244,7 1.4
Feketefémek . . . . . . . . 60,6 230,5 3.8
Cement . . . . . . . . 38.1 94,7 2,5
Tűzólló anyagok . . . 9.6 43,4 4.5
Nehézvegyipari termékek . . . 3,4 672 19,8
Termelési rendeltetésű fémgyc'irt-
mányok. . . . . . . . .
3,2 122,0 38,1
A SZOVJET AKM 11
Az 1966. és 1972. évi közvetlen és halmozott ráfordítási együtthatók össze- hasonlítása a néipgazdaságfban 6 év alatt végbement hatalmas műszakingazda- sági és strukturális változásokat jelzi. A műszaki haladás, a termelési folyamatok villamosítása és kemizál—ása fokozódásánalk hatására jelentős mértékben megvál- tozott a termelés ágazati szerkezete és a termékek előállítására fordított költségek összetétele. A termelés volumenén *belü'l nőtt a műszaki haladást meghatározó ágazatok aránya (gépipar, vegyipar, villamosenergia-ipar), a termék gyártására fordított költsége—kben észrevehetően megnőtt a korszerű nyers-. tüzelő és egyéb
anyagok és en—ergiafaj'táik felhasználásának aránya.
Lényeges változások történtek a fémige'nyes termékfajtáfk gyártásához szük—
séges fémek felhasználásában. Az ágazati kapcsolati mérleg adatai szerint a fe—
ketefémek közvetlen ráfordítása a glépiparban - ezer rulbel értékű termlélkrle szá—
mítva -— az 1966 és 1972 közötti időszakban átlagosan 26 százalékkal csökkent, az egyes ágazatoknál pedig még nagyobb mértékben. A géip'iparfban a vas és az acél átlagos felhasználásának olyan mértélkű csölklkenését. amelyet a mérleg ada—
tai alapján értékben (lösz—ehasonlítlható árakon) számítottak ki. az egyes gépipari termékek előállításához szükséges hengereltáru-felhasználási normák átlagos csökkenésére vonatkozó statisztikai adatok is igazolják, amelyeket természetes mér—
tékegységben adtak meg. ily módon 1972-ben a felk'eteféam hengereltáru rátordítási normáinak átlagos csökkenése az 1966. évivel szemben a gépipari minisztériumok- nál 22 százalékot tett "ki. Ezen belül a műszaki—szervezeti intézkedések eredménye- képpen (: hengereltáru-felhasználás 15 százalékkal csökkent, a csökkenés többi
részét pedig a gépipar gyártmánystru—ktúrájána'k változása idézte elő.
A gépipari termékek előállításához szükséges felk—eteféme'k felhasználá—
sának átlagos csöv'klken'ése tükröződik a két ágazat termelésének gyors ütemű nö- vekedésében. lgy 1972—ben a gépipar bruttó termelése az 1966. évihez viszonyítva 1.9-szerevsére nőtt, (: kohászaté pedig 1,4—szeresére. A gépipari termékeik termel—é- sének növekedési üteme jelentősen meghaladja a kohászati termékek termelésé- ne'k növekedési ütemét (összeh—asonlítható árakon). és ez csupán úgy következhetett be. hogy jelentős mértékben csökkentették a fémfelhasználást a gépipari termékek gyártásánál.
Jelentős műszaki—gazdasági változások mentek végbe a népgazdaság más ágailban is: a közlekedés területén tovább csökkent a szénfelhasználás az anya- gi ráfordítáxsolkfban. és nőtt a kőolajipari termékek és a villamos energia felhasz- nálásának aránya. Az építőiparban fokozódott a lémszerkezetelk felhasználása. és viszonylag kisebb a faanyagok felhasználása. Jelentősen megváltozott az ország
fűtőanyag—energia mérlege is.
Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg adatainak elemzése lehetővé tette az anyagi erőforrások felhasználásában és a társadalmi termelés szerkezetében ta- pasztalható hiányosságok feltár—ását. Többek között nagyon lassú a legkorszerűbb nyers— és egyéb anyagfa'jtáck termelésbe és felhasználásba történő bevezetése.
Nem elég gyors ütemű a termelési folyamatok kemizálása, kevés szintetikus gyan- tát, műgyantát és más korszerű vegyipari nyersanyagfajtát állítanak elő és hasz-
nosít—analk.
Az ágazatok egymás közötti termelés—i kapcsolatainak elemzése az ágazati kapcsolatok mérlege alapján lehetővé teszi a bővített szocialista újratermelési folyamat mélyreható és sokoldalú tanulmányozás-árt, és megmutatja. hogyan való- sul meg a társadalmi termék körforgása részletes ágazati bontásban. Az anyagi tenmelés alapvető ágazataiban (ipar, mezőgazdaság. építőipar), ahola termékek közvetlen előállítása történik. hozzák létre a társadalmi termék—nélk kb. 90 száza-
12 L. VOLODARSZKU —— M. EJDEL'MAN
lékát. Az anyagi termelés töbibí ágaib—a-n — a teherszválllításlban. a kereskedelemben.
a felvásárlás és az anyagi—műszaki ellátás területén — a termékek értéke csupán emelkedik. A 4. tábla adatokat tartalmaz az anyagi termelés három alapvető ágá—
ban előállított termékek felhasználásáról a gazdas-ágban. amelyeket az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg alapján számították ki.
4. tábla
Az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelés 1972. évi felhasználása
(a népgazdasági felhasználás százalékában, végleges felhasználási árakon)
ipari Mezőgazda— Építő-
Megnevezés sug! _ ipari
termékek
Népgazdasági felhasználás ösz-
szesen . . . . . . . . . 100 100 100
Ebből:
Anyagi ráfordítások a terme—
lő ágazatokban összesen . . 53,4 72,9 ——
Ebből:
—— az iparban . . . . . 412 52,4 —
— a mezőgazdaságban 3,3 20,3 —-
— az építőiparban . . . 7.1 -— —
— a többi termelőágazatban 1.8 O,2 —
Fogyasztás . . . 32,5 24,7 —
Felhalmozásra és egyéb célok—
ra (az elhasználódott álló—
alapok pótlásával és a nagy-
javításokkal együtt) . . . l1,0 1.8 100
Exportra . . . . . .
3.1 0.6 —
Az ipari termékeknek több mint a felét (53.4%) és a mezőgazdasági termék—elk—
nek közel háromnegyedét (72.90/0) 1972—ben anyagi ráfordításként használták fel a termelőágazatakiban, a végső felhasználásra fennmaradó részt pedig nem termelő (személyes és társadalmi) fogyasztásra, felhalmozásra és egyéb célokra. vala—
mint exportra fordították.
Az ipari termélkek legfőbib felhasználója elsősorban maga az ipar. ahol 1972—
ben termelés—i anyagköltségként a termelés 412 százalékát használtálk fel. Az ipari termékek jelentős felhasználója továbbá a lakosság. Az ipari termékek la—
kossági fogyasztásának volumene, beleértve a lakossági szolgáltatásokat vég—
ző szervezetek anyagi ráfordításait, valamint a tudományos intézményekben és az irányítás területén történt anyagi ráfordításokat is. 1972-ben az ipari termelés 325 százalékát tette ki. Ezen belül a fogyasztási alapnak mintegy 'kii'lenctizede a lakos-
sági fogyasztás. A mezőgazdasági termelés anyagköltségekiént 1972—ben az ipari
termelésnek 3.3 százalékát használták fel. felhalmozásra és egyéb célokra 11.exportra pedig 3,1 százalélkát. A mezőgazdasági termékeknek több minta fele ipari feldolgozásra került. amit azután könnyű és élelmiszeripari termékként a lakosság fogyasztott el 1972- ben a mezőgazdasági termékek 52.4 százalékát az iparban dol—
goztálk fel. A mezőgazdasági termékeknek közel egynegyede (24, 70/0) lkerültIpari fel- dolgozás nélkül közvetlenül lakossági fogyasztásra, 20.3 százalékát a mezőgazda—
ság termelési szükségleteire (vetőmag és takarmány). 1.8 százalékát a készletek növelésére és 0.6 százalékért exportra fordították.
A szovusr AKM 13
Az 1966. évihez viszonyitva jelentős mértékben nőtt az ipari feldolgozásra ke- rülő mezőgazdasági termékek aránya. Ezzel együtt az 1972. évi kedvezőtlen időjá—
rás és a mezőgazdasági termelés nem megfelelő mértékű fejlődése következtében csökkent a felhalmozásra. illetve a készletnövekedésre jutó rész aránya. Az építő- ipari termékek felhasználása az áliló- és forgó-alapok ie'lh-allimozásában. a pótlás—
ban és a nagyjavításdklban jelentkezik.
AZ 1972. ÉVI ÁGAZATI KAPCSOLATOK ÉRTÉKELÉSE
Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg és az 1973. évi statisztikai beszámolási rendsz—er adatai alapján a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala az 1973. évi ágazati kapcsolatokra vonatkozóan számításokat végzett.
A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint 1973-ban a társadalmi termék tényleges árakon 770 milliárd rubelt. a termelés a'nyagráfordítá-sai 433 mil- liárd rubelt és a nemzeti jövedelem 337 milil'iáird rubelt tett ki. A társadalmi össz—
termékből a termelési eszközök értéke 490 milliárd rubel, azaz ó3,3 százalék. a fo—
gyasztási c'iklkeiké pedig 280 milliárd rulbeil. azaz 3ó.4 százalék. Az 5. tábla a tár- sadalmi termék és a nemzeti jövedelem ágazati szerkezetét mutatja be, amelyet az egyes ágazatok termékeinek tényleges értékesítési árain számoltak el.
5. tábla
A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem ágazati szerkezete
(százalék)
Társadalmi termék l Nemzeti jövedelem
Termelési ág __ —— Hm,—_, — ); —— w
1972 1973 l 1972 ; 1973
Az anyagi termelés ágazatai ösz-
szesen . . . . . . . . . . 100 100 100 100
Ebből:
lpar . . . , . . . 63,9 63,7 52,1 51.3
Épitőipar . . . 10.8 10.5 11.1 10,7
Mezőgazdaság . . . 152 15,7 19.0 20.3
Az anyagi termelés egyéb ágaza-
tai . . . 10.1 10.1 17,8 17,7
1973-ban az 1972. évihez viszonyítva a társadalmi termékben és a nemzeti jövedelemben bizonyos mértékig megnőtt a mezőgazdaság aránya és ennek meg—
felelően csökkent az iparé. Ezt a mezőgazdaság bruttó termelésének 1973. évi gyors ütemű, több mint 16 százalékos növekedése idézte elő.
Az 1972. és 1973. évi termelési ráfordítási együtthatók elemzése azt mutatja.
hogy az ágazatok között és az egyes ágazatokon belül a termelési kapcsolatok a két év alatt — a mezőgazdaság kivételével — lényegesen nem változtak.
Az ezer ruvbel értékű gépipari és fémfeldolgozó ipari termék előálllításáihoz szüks-éges iém- és egyéb anyag ráford ításolk bizonyos fokú növekedése 1973-ban fő- képpen az egyes gépipari termiélkf—ajtáik árainak csökkenésével magyaráz—ható. Az ezer ruibel értékű gépi—pari termék gyártásához szükséges iémráfordítás (összeha—
sionlil'oható áraekon) 1973-ban az 1972. évihez viszonyítva csökkent.
A mezőgazdaságban a mezőgazdaságitermé'k—ráforditás (vetőmag és ta'kar- máiny) ezer rulbel értékű termékre számítva 1973-ban az 1972. évihez viszonyítva 8 százalékkal csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy 19734mn sokkal nagyobb volt a termés, mint 1972-ben, amikor a kedvezőtlen időjárás következtében pótlólagos
1'4 * L. VOLODARSZKIJ _ M. vEJDEUMAN
vetőmag-ráfordításokra került sor la kipusztult évelő növények újravetése kapcsán elég jeleniős tenmőterülieteíken.
6. tábla
A férnek (: villamos energia és a vegyipari termékek közvetlen ráfordítási együtthatóí az egyes iparágakban
(az ezer rubel értékű termékre jutó ráfordítások rubelben, tényleges árakon)
1972. 3 1973.
Ag ozat _;— w"í"'""m—' " ***—
évben
Fekete- és színes—
fémek felhasználása Gépipár és fémfeldolgozó ipar . . . 134,3 135,1 Fekete— és színesfémwkohásmt . . . 428,3_ 424,6 Épitőanyag—ipor . . . , 75,1 77,1 Vegyip—ar . . . 37,7 l 37,1 Villamosenergia-
felhasználás Gépipar és fémfeldolgozó ipar . . . . 16.1 16,4
Vegyipor . . . . . . . . . . . . . 56,5 54,7
Épitőcmyag——ipar . . . . . . . 38,5 39,0
Fekete- és színesfémkohászot. . . 40,1 l 40,1
Fűtőonyagipor . . . 32.7 33,7
Vegyipari termékek felhasználása Gépipor és fémfeldolgozó ipar . . . . 39,5 5 40.45 Vegyipor . . . 308.5 304,0 Építőonyog-ipor . . . 29.11 ) 30,1
A fogyasztásra és felhalmozásra forditott nemzeti jövedelem (azaz (: megter—
mwelrt nemzeti jövedelem a veszteségek és a külkereskedelmi egyenleg levonásá—
val) 1973-ban tényleges árakon 334,1 milliárd rubelt tett ki. Eblbőll fogyasztásra 237.3 mviililiárd rubelt, fellhoflimozáwsna és egyéb célokra 96,8 milliárd rubelt fordí- tottuk. Az 1972. évihez viszonyítva a fogyasztásra és a felhalmozásra forditott 'nem—
zeti jövedelem 1973-ban — összehosonlítlhotó ánofkon —— 7.5 százalékkal nőtt.
7. tábla
A fogyasztásra és a felhalmozásra fordított nemzeti jövedelem növekedési üteme
(összehgsonlítható árukon)
1972. év l 1973. év
2 l az
Megnevezés 1971. év i
százalékában
l A fogyasztásra és felholmo— 1
zásrcx fordított nemzeti jö—
vedelem ...
Ebből:
Fogyasztás . . .
Felholmozás és egyéb kio- dások
103.7 107.5
105,ó § 105.5
98.11 1136
A SZOVJET ÁKM 15
A nemzeti jövedelem 1972. évi viszonylag alacsonyabb növekedési üteme fő-
képpen a mezőgazdasági tenmelés volumenének csökkenésével magyarázható.
amit a kedvezőtlen időjárás okozott. Ettől eltekintve a fogyasztási alap növekedési üteme 1972-ben elég magas volt. és megmaradt a folyó ötéves tervidőszak évi átlagos szintjén, Csökken—és a felhalmozás területé—n észlelhető, amit főképpen a mezőgazdasági termékkészletek csökkenése idézett elő. 1973-ban a felhalmozás gyorsabb ütemben nőtt, mint a nemzeti jövedelem és a fogyasztási alap. Ennek során jelentősen megnőtt a mezőgazdasági tenmékk—ész'let.
8. tábla
A nemzeti jövedelem felhasználása
(az egyes évek tényleges ároin. milliárd rubel)
1971. 1972. l 1973.
Megnevezés ' ' *
évben
A fogyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelem
összesen . . . . . . . . 300,l 310,7 334,l
Ebből:
Fogyasztás . . . 213.0 255,4 237.3 Ebből:
A lakosság személyi fogyasz—
tása . . . 187,8 198,1 207.5
Felhalmozás és egyéb kia—
dások . . . . 87.l 85,3 96,8
Ebből:
Az állóalapok növekedése . 53,7 55,2 60.1 A forgóeszközök és készletek
növekedése . . . 33.11 30,1 36,7
A kilencedik ötéves terv első három éve alatt a fogyasztási alap tényleges áralkon évente 12 milliárd rubellel nőtt, ezen belül a lakosság személy—es fogyasz- tása 9—10 milliárd rubellel. A felhalmozás és a végső felhasználás többi tétele—i az egyes években egyenlőtlenül növekedtek. Ez főképpen a forgóalap és a készletek változására jellemző. Ily módon 1971—ben a felhalmozás és a végső felhasz- nálás többi tételei 2,9 milliárd rulbellel nőttek, ezen belül az állóalapOlk növeke- dése 2,6 milliárd rubel, a forgóeszközök és a készletek növekedése pedig 0.3 mil- liárd rulbel volt; 19724ben a felhalmozás és végső felhasználás töblbi tételei 1,8 milliárd rulbelllel csökkentek, ezzel egyidejűleg az állóalapolk növekedése 1.5 mil-
liárcl ru'belt tett ki, a végső felhasználás többi tételei, a forgóeszközök és a tarta—
lékdk növekedése peclig 3.3 milliárd rulb—ell'el csökkent, 1973-ban a felhalmozás és a végső felhasználás többi tételei 11.5 milliárd ru'bellel növekedtek, ezen belül az állóalapok nővelkede'se 4.9 milliárd rubel, a forgóeszközök és a tartalékok nö—
vekedése 6.6 milliárd rulbel.
A termelés és elosztás 1972. évi ágazati kapcsol-ati mérlege, amelyet a Szov—
jetunló Központi Statisztikai Hivatala állított össze, továbbá az alapvető népgaz- dasági ágak és az egyes iparágalk közötti ágazatközi kapcsolatok 1973. évi elő- zetes mérlege összeállítá'sánalk igen nagy a jelentősége a bővített szocialista újra—
termelés folyamatának sokoldalú elemzése és a tervezés további tökéletesítése
16 VOLODARSZKIJ — EJDEL'MAN: A SZOVJET ÁKM
szempontjából. Az ágazati kapcsolati mérlegek alapján kapott adatok lehetővé te- szik a népgazdaságon belül az ágazatok közötti együtműködés rész-letes vizsgála- tát, a társadalmi termelés alapvető fejlődési törvényszerűsége'inek és tendenciáinak elemzését, a bővített szocialista újr—at—enmelési foly—almat arányos és kiegyensúlyo- zott fejlődéséhez szükséges feltételek ellenőrzését. Ezeket az adatokat széles kö—
rűen fel kell használni az ágazati kapcsolatok szervezésének és tervezés-ének ja—
vítása, az árképzés és (: bérezési rendszer további tökéletesítése. a műszaki—gaz—
dasági mutatók elemzése. a termelési költségek és a jövedelmezőség vizsgálata, a társadalmi termelés hatékonyság—ának tanulmányozása és a gazdasági feladatok egész sorának megoldása területén. Az 1972. évi mérlegnek és az 1973. évi elő—
zetes számításoknak igen nagy a jelentőségük a távlati tervek kidolgozása, töb- bek között az 1976—1980. évi ötéves népgazdaságtejlesztési terv összeállítása szempontjából.
A Szovjetunió egész népgazdais—ágrára vonatkozó 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg mellett hasonló mérlegeket állítottak össze az egyes szövetségi köztársaságok is. Az OSZSZSZK Központi Statisztikai Hivatalában megszervezték az ágazati kapcsola-tok mérlegének nagyobb gazdasági körzetek szerinti bontásban való kidolgozását. A mérlegeknek szövetségi köztársaságok és gazdasági körze—
tek szerint történő kidolgozása során számos bonyolult módszertani probléma és gyakorlati nehézség merül fel. amelyek főképpen a termékek behozatalával és kivitelével kapcsolatosak. E kérdések vonatkozásában számos javaslat és ajá—n—
lás áll rendelkezésre, de ezek még további tanulmányozást és tökéletesítést igé—
nyelnek.
Jelenleg a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala intézkedéseket dolgoz ki az ágazati kapcsolati mérlegek szerkesztésére irányuló munkák további bőví—
tésére, a mérlegek összeállítása és elemzése módszerének továbbfejlesztésére.
Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg alapján mérlegek—et dolgoznak ki az egyes gazdasági ágazatokra, továbbá az állóala-polkra és a mun'karálordításokra. Az 1975.
évtől kezdődően minden évben kidolgoznak ágazati kapcsolati mérleget. Ez arról tanúskodik. hogy az ágazati kapcsolati mérlegeket egyre szélesebb körben hasz—
nositják a szovjet statisztika gyakorlatában, így a gazdasági elemzés és a ter—
vezés továbbfejlesztés—ének fontos eszközévé válnak. A tudományos és a gyakor—
lati munkatársak feladata, hogy elősegítsék az ágazati kapcsolati mérlegek mód- szertanának és az összeál'lításuk megszervezésére irányuló munkák. valamint az ezek alapján adott elemzések tökéletesítését.
PE3lOME
. Hacronumü OliepK cerpm—it Matepnan crarhn, onyőnnkoaaunoü B Homepe 5 mypuana
,,Becrm—m Grawe-mim" sa 1975 top. (ch. 37—48). _
SUMMARY
The study was originally published in Russian in Vestnik Statistíki, 1975 No. 5. (pp.
37—48.).
The study summarizes the main results and experiences obtained by the input—output balance compiled by the Central Statistical Office of the Soviet Union tor 1972. The balance was prepared, similarly to previous ones, in value and in physical units of measurement. Data of the balance make it possible to ínvestigate in detail the production relations of branches and main economic proportions developed in the national economy in theNinth Five Year Plan period, moreover to explore fundamental tendencies of social reproduction.
