A társadalmi termék ágazati kapcsolati mérlege a Német Demokratikus Köztársaságban

(1)

A TÁRSADALMI TERMÉK AGAZATI KAPCSOLAT!

MÉRLEGE A NÉMET DEMOKRATIKUS KOZTARSASÁGBAN

KLAUS MULLER

A Német Demokratikus Köztársaságban az ágazati kapcsolati mérleg szerkesz- tésének mint olyan eszköznek, mely a népgazdasági vezetést és a tervezést tökéle- tesíti. egyre fokozódó jelentőséget tulajdonítanak. Ez a feladat szükségessé teszi

(: népgazdasági szinten kidolgozott ágazati kapcsolati mérlegek módszeres tovább- fejlesztését és tökéletesítését. Arról van szó, hogy a népgazdaság számos, részletes összefüggését statisztikailag mind jobban meg kell ragadni, és azokat viszonylag

gyorsan. feldolgozott állapotban a központi tervezés számára hozzáférhetővé kell tenni.

A társadalmi termék 1972. évi ágazati kapcsolati mérlegének összeállításánál ebben a vonatkozásban a korábbi munkákhoz képest minőségileg magasabb tokot

sikerült elérni.i '

A TÁRSADALMI TERMÉK 1972. ÉVl ÁGAZATI KAPCSOLAT! MÉRLEGÉNEK

' ÚJ TARTALMA

A Német Demokratikus Köztársaság társadalmi termékével kapcsolatos első

nagy termékvonatkozású ágazati kapcsolati mérleg 1968—ra készült. 80X80-as ter—

mékcsoportbontásban.

Jelenleg a társadalmi termék második nagy ágazati kapcsolati mérlege készül,

amely az 1972. év ágazati kapcsolatait mutatja be, és ily módon statisztikai infor—

mációt szolgáltat a népgazdaság fő arányainak tervezéséhez a következő ötéves

tervben (1976—1980). Az ágazati kapcsolati mérleg alapsémáját az 1026. oldalon

mutatjuk be.

Tartalmi szempontból az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlege az 1968. évitől

a következő lényeges pontokban különbözik:

1. a 164 termékcsoport lényegesen több. mint az 1968. évi ágazati kapcsolati mérleg—

ben felölelt 80, és így lehetőség nyílik a népgazdaság ágazati kapcsolatainak részletesebb tanulmányozására, mint korábban: '

2. a belső négyzet az ágazati kapcsolatokat a bruttó termelés alapján tárgyalja. nem mint eddig, a bruttó termék alapján; ez azt jelenti. hogy a mérlegszerű elszámolások2 -— a vállalatok saját termelésből történő belső felhasználásának mérlegét hozzáadva a bruttó ter- mékhez —- sajátos módon együtt készülnek el;

* V. 6. K. Müller — dr. K.—H. Siehdel: Die Weiterentwlcklung der volkswirtschoftllchen Verflechtungs- bilanzierung. Statístlscho Praxls. 1972. évi 8.. 9.. 10. és 11. sz. _

1 Az ágazati kapcsolatok mérlegében felölelt termelés -- a népgazdaság összes termelése — ennél ::

mérlegvúltozatnál az alábbi tételekből tevődik össze: az értékesített órutermelésből, az anyagok és készter- mékek készleteinek változásaiból és a saját maga által előállított termékek vállalaton belüli felhasználásából.

A Statisztlkol Szemle

(2)

Atársadalmitermék,illetveanépgazdaságitermeléságazatikapcSoIatimérlege,1972 Termelő!Felhasználás

1 i

!

fizoméhrl''fl'ársadagml Termékcsopartgyasztasagyaszts (ágazat,gazdaságirányltó__ szervezet.alap)

% !

suwnuml

"PIIa illP.^1301! ^sa

(HH—zu) spzpumag sezsgg

Termékcsopart. éltékképzés, alapfajta gmlapnslp; (19.463

OSD

(—H spzouwalmx

'195 :sSesxanaw 300 gramm; mau :: nospngmag

Bassade nsplpuzsoula; seieuua) V

(Em-l—ZBl-HBL-HLI)

jpunamznög (mlm) uosezsso

aspusnköo) (óL H—gt ;) uasazssg

spusoköo;

" V

splpuzsau

(ve l—l—S)

eleme 69ssad9u V ma] 0610;

_olölauagu

asoleuue;

uosazssg splpuzsoula; gsSaM

(om—Hu) smzsoáöo; sezssg

lmropaasmeasm

uaasmouua; :: xosgzggmeg 18; IMSNGWW "AIDS I9Cl'9

uesezssg solpuzsomagöomv sozssg GpsopznsdoN spzoxlpmalzsox

(smart-ela) WIÓWJÖL uodxg

vadul;

[

171l172]173!174175§176h7711781179l1so18111821183§184

.ngömua soummA 100 "o m ao ,.

ln _:

m N

N

'—

(:

001Villamosenergia... 002Mesterségesgáz.hőenergia(városigáznélkül) 068Anyagikibocsátásoka1341—1359pozlclókter— mékelhez..............Al.m. 080Berendezésekazalapanyagiparszámúra. 164Aszámítóvállalatokteljesítménye... 165!'A001—164sarokösszege........§E 166Sajáttermelésbőlanyagfelhasználás. 167Értékcsökkenésileírás 168Termelőfelhasználásösszesen(165és167). 169Termelőfelhosznála'séssajáttermelésbőlanyag- felhasznólás(168és166)...... 170Szükségestermék........... 171Terméktöbblet.......... 172Nettótermék(170-H71).. 173[Létrehozottbruttótermék(1694-173sorok). 174INépgazdaságősszestermelése(160-H73)sorok 175Munkaerő(fő).... 176Munkaerő(népitulajdonúvállalatoknál)..Kiegészítőadata- 177Állóalapok(bruttóérték.éviátlag).....kottartalmazó 178Forgóalapok(éviátlag)......négyzet

KLAUS MULLER

'Bontása:1.gazdaságiágazatokszerint.2.termékcsoportokszerint(164termékcsoport).3;gazdaságlrónyítószervezetekszerint(minlsztériumok).

1 026

(3)

A TARSADALM! TERMÉK MÉRLEGE 1027

3. a munkaerőre és az állóeszközökre vonatkozó kiegészítő adatok mellett kidolgozták a forgóeszközök vektorát annak érdekében, hogy további analitikus vizsgálatokra adjanak lehetőséget;

4. a kiegészítő adatok matrixa további alátámasztásként mintegy 1000, népgazdasági szempontból fontos termék adatait tartalmazza; ezeket az adatokat a Német Demokratikus Köztársaság népi tulajdonban levő ipari, építőipari és szállítási vállalataitól külön adatgyűjtés keretében szerezték be (e részletes információ egyidejűleg olyan adatokat is szolgáltat, amelyek a szükségletek tervezéséhez és tökéletesítéséhez (: szükséges normák kialakítása szem—

pontjából fontosak).

Ezek a minőségi és mennyiségi változások, melyek első alkalommal az 1972.

évi ágazati kapcsolati mérlegnél realizálódnak, a mérlegszerkesztési munkák szer—

vezése és lebonyolítása számára számos új feladatot szabnak meg. lgy új feladatok adódnak:

1. a szerkesztési munkafolyamatból:

— az adatok gyűjtése és feldolgozása a termékmérleg számára,

— a mérleg sorainak és oszlopainak összeállítása és mérlegszerű egyeztetése,

— a mérlegadatok elemzése,

—— az adatok tárolása,

— az adatok visszajuttatása a központi állami szerveknek;

2. abból a tényből, hogy a mérleget állami utasításra. rögzített határidőre kell

elkészíteni; .

3. azokból a megállapodásokból, hogy az ágazati kapcsolatok mérlegét kü- lönböző ágazati elhatárolások szerint, változó közgazdasági tartalommal kell szó—

mitani.

lgy előreláthatóan a társadalmi termék ágazati kapcsolati mérlegét az alábbi elhatárolási változatokban kell kidolgozni:

-— termékcsoportok x gazdasági irányító szervezetek szerint (E/WO. 164X32 méretű matrix),

— termékcsoportok x gazdasági ágak szerint (E/Z, 164X80 méretű _matrix) munkaanyag, -- termékcsoportok x termékcsoportok szerint (E/E, 164X164 méretű matrix).

, A mutatószámok közgazdasági tartalmát mindenkor a bruttó termék, illetve

a bruttó forgalom (össztermelés) mint alap határozza meg. Itt figyelembe kell venni.

hogy a bruttó forgalom mérlegénél járulékos ráfordítás jelentkezik a saját terme—

lésből történő felhasználás elkülönített mérlegszerű elszámolása miatt. Az alap—

anyag—ráfordítás, valamint az anyagfelhasználás (beleértve a saját termelésből tör—

ténő felhasználást is) együtthatóit külön—külön számítják. Elkészítik a termelési kap-

csolatok matrixát stb. '

A FELADATOK MEGOLDÁSA

AZ ELEKTRONlKUS ADATFELDOLGOZÁS'FOKOZOTT HASZNOSlTÁSÁVAL

A mérleg összeállításához szükséges munkák vizsgálata azt mutatta. hogy a feladatok nem oldhatók meg az eddigiekben szokásos, messzemenően kézi erővel

végzett számításokkal. így az adatok elektronikus feldolgozása elkerülhetetlenné válik. Ez a felismerés szükségessé tett néhány alapvető tartalmi és szervezésirmeg-

állapodást az ágazati kapcsolati mérleg eredményeit hasznosító szervezetek és az Állami Központi Statisztikai Hivatal Számító Központja között az elektronikus adat—

feldolgozó berendezések alkalmazásával kapcsolatban.

A megbeszélések eredményeképpen megegyezés jött létre

, , — a Német Demokratikus Köztársaság népi tulajdonban levő ipari, építőipari és szól-' lrtasi vállalatainak külön megfigyeléséről a tartalom és a terjedelem vonatkozásában.

4.

(4)

— a mutatószámok egységes definiciója tekintetében,

— a nómenklatúra rögzítése, a mutatószámok további bontása terén (az A nómenklatúra 164 termékcsoportot, a B nómenklatúra kb. 1000 terméket tartalmaz),

— a válllalati adatok mágnesszalagra viteléről és az adatok használatáról.

— a társadalmi termék ágazati kapcsolati mérlege sémájának alakja és tartalma tekin- tetében. beleértve az anyagfelhasználás együtthatóinak tartalmát.

—- a mérlegadatok mágnesszalagra viteléről. csoportosításárál és hasznosításáról.

—- táblaformában kinyomtatott mérlegadatok és együtthatók tartalmáról.

A következőkben részletesebben ismertetjük az elektronikus adatfeldolgozás

alkalmazásával kapcsolatos megállapodásokat és az ágazati kapcsolatok mérlegé—

nek szerkesztésénél végzett közös munka lényegét. Például az 1968. évi ágazati kapcsolati mérlegnél a termékcsoportok x termékcsoportok változat statisztikai kidolgo—

zásához ,,csupán" kereken 7300 mérlegszerűen elszámolt ágazati kapcsolati adatot kellett számításba venni,3 az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlege viszont egyet—

len változatában 30000 mérlegadat számítását teszi szükségessé. ezen belül a mér—

leg belső négyzete 26 900-ét. Ezért olyan intézkedésekre került sor, amelyek az adat—

gyűjtésnél, a mérlegek szerkesztésénél és a mérlegadatok értékelésénél az elektro-

nikus adatfeldolgozás messzemenő hasznosításával számoltak. Mindenekelőtt olyan ' módszerek és algoritmusok kidolgozására került sor. melyek kifejezetten előmozdí-

tották a mérlegszerkesztési munkafázis lényeges lerövidítését.

Az alapkövetelmény a következő volt.

Az ágazati kapcsolati mérlegek szerkesztésénél a statisztikai alapadatok a mér-

leg szempontjából különböző minőségűek, mélységűek, tartalmi értékük esetenként eltérő; (: termékcsoportok szerinti szerkezetre részben reprezentatív, nem teljes vagy nem megfelelő struktúrákat adnak, becsléseket, szakértői véleményeket tar—

talmaznak stb.

Ezeket az alapadatokat a munka első fázisában az egyes alapok.

illetve részalapok számára termékcsoportok szerint dolgozták ki. illetve átdolgozták:

így például az ágazatok, a kormányzati és a gazdasági szervezetek anyagfelhasz—

nálását, a beruházásokat, a fogyasztást, az exportot és az importot stb.

A munka második fázisában a területek. ágazatok és alapok ily módon meg—

határozott adatai az ágazati kapcsolatok mérlege sémájának megfelelően egy első

ágazati kapcsolati mérlegbe kerültek. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem

termelését és felhasználását termékcsoportok szerint a sorok és oszlopok egészére mérlegszerűen elszámolták. Az adatoknak ágazati kapcsolati mérleggé történő első összeállításánál a statisztikai forrásanyag különbözősége miatt a mérleg egyes so- raiban és oszlopaiban többnyire még adódtak eltérések.

A harmadik munkafázisban az eltérések tisztázására került sor. Közgazdasági kutatások és döntések alapján bizonyos arányokat. struktúrákat javítottak. az ága—

zati kapcsolatok mérlegének egyes matrixainál az egyes elemek értékét módosítot—

ták stb. Ez a munkafázis. melynek keretében sor került a sorok és oszlopok mérleg—

szerű egyezőségének biztosítására iteratív eljárás alkalmazásával, nagyon munka-

igényes. Ugyanis mint ismert, valamelyik sor vagy oszlop egyes elemeinél minden egyes változtatás közvetlenül hat az egész mérleg vagy valamelyik négyzetének adatkomplexumára. E munkafázis után rendelkezésre áll a mérlegszerűen egyeztetett

ágazati kapcsolatok mérlege abszolút statisztikai adatokkal. Ennek alapján szá—

míthatók azután az anyagfelhasználás közvetlen. teljes és közvetett együtthatói.

Az első és a második munkafázis. valamint a harmadik fázis munkáinak túl—

nyomó része — a módosító elemek. illetve struktúrák közgazdasági értékelését ki-

' A speciális munkatázisok és az együtthatók számítása nélkül.

(5)

A TARSADALM! TERMÉK MÉRLEGE 1029

véve - elvben gyorsabban és jobban elvégezhető számítóberendezések segítségé—

vel, mint kézi erővel.

Ebből a felismerésből kiindulva, az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérlege szer—

kesztésének és számításának előkészítésénél az alábbi fő témák kialakítására, il- letve megoldására került sor.

a) Megvizsgálták és rendszerezték azokat a számítási módszereket, melyek

mind a három munkaszakaszban felhasználásra kerültek, és melyeket mind ez ideig

túlnyomórészt kézzel, illetve egyszerű asztali számológép segítségével végeztek. lgy például megvizsgálták azokat a munkamódszereket, amelyeket az alapadatok át—

számításánál alkalmaztak. Ezek lehetővé tették meghatározott reprezentatív adatok teljes körűvé tételét. az egész vagy részmatrixok mérlegszerű egyeztetését, az elté—

rések elosztását. Valamennyi munkamódszert tormalizálták, és algoritmusokat dolgoztak ki. lgy programok készültek a sorok és oszlopok átszámításához, a részleges átszámításhoz, a matrix sorainak és oszlopainak módosításához, a matrix elemei szerinti módosításhoz, a matrixok eltéréseinek kiszámításához. a sorok és oszlopok

aggregálásához, a matrixok kinyomtatásához ellenőrzés céljából (összegekkel együtt

és azok nélkül), almatrixok kifejezéséhez. a matrix legnagyobb elemének megadá- sához stb. (E fontos munkafolyamat leírását külön tanulmány foglalta össze még

1973—ban./*)

A munkák eredményeként összesen 41 algoritmus készült, melyek az ágazati kapcsolati mérleg szerkesztésénél. mérlegszerű egyeztetésénél és értékelésénél le- hetővé teszik az elektronikus számítóberendezések alkalmazását. Az algoritmusok 8 csoportjáról van szó, nevezetesen:

algoritmusok a reprezentatív adatok átszámításához matrix alakba.

algoritmusok az eltérések kiegyenlítésére, algoritmusok aggregálásra,

ellenőrzési módszerek, korrekciós módszerek.

algoritmusok az elemző számításokhoz, algoritmusok elemi matrixműveletekre,

algoritmusok a mátrixok sorainak továbbvezetése're.

PONPPfeS-UN?

b) Az egyes mérlegváltozotok szerkesztésénél a munkamenetet rendszerezték és algoritmusokat dolgoztak ki. Algoritmus szabta meg a mérlegek szerkesztésének valamennyi lépését, valamint az a) pontban említett programok és módszerek al—

kalmazásának sorrendjét. Mindezekhez terjedelmes munkamenetet leíró sémát

(blokksémát) dolgoztak ki megfelelő használati utasítással. A blokksémák mindig a mérleg meghatározott kidolgozandó komplexumára készültek. amelyek részben egy- más után. részben egymással párhuzamosan dolgozhatók ki. A sémák az építőszek- rényelv szerint épülnek fel. Minden egyes építőkocka mindig egy közgazdasági—- matematikai módszert vagy matrixműveletet tartalmaz, programokat közvetít az ado- tok beviteléhez vagy kibocsátásához, vagy más tevékenységet végez.

Annak érdekében, hogy a feldolgozás ésszerű legyen, valamennyi programot, valamint valamennyi kidolgozandó, illetve előállítandó mátrixot és vektort nevekkel láttak el. A nevekben, melyek szám— és betűkombinációból állnak. az építőkocka valamennyi döntő jellemzője, például az ágazati kapcsolati mérleg változata, a mutatószám. az értékelés, a bontás mélysége termékcsoportok szerint stb. szerepel—

nek. Csupán az ágazati kapcsolati mérleg különböző változatainak (E/WO. E/Z,

* V. 6. Heinz-Jürgen Tschlnkel: Die Anwendung mathematischer Methoden und der EDV bel der Auf—

stellung der Verflechtungsbilanz der DDR für das Jahr 1972. A disszertációt szerzője a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem Matematikai Közgazdasági fakultásán védte meg 1973-ban.

(6)

E/E) szerkesztése miatt — tehát az értékelő számítások nélkül -— kereken 1300 kü;

lönböző építőkockát állítottak össze, melyeket mintegy 100 különböző blokksémá--

ban hasznosították.

Az ágazati kapcsolati mérlegek egyes változatainak sémái mindenkor tartal—

mazzák a termelés. az anyagfelhasználás, a végső felhasználás matrixai és azok alapmatrixai, az értékképzés és az oldalszárnyi mátrixok kidolgozásának blokksé- máit részben részletes formában. lgy például a termelés területén külön sémát dal- goztak ki a saját termelésből történő felhasználás és az anyagfelhasználás mat- rixónak előállításához együtt, a termelői áraknak fogyasztói árakra való átszámí—

tásához. a beruházási matrixra, a készletváltozások matrixára, a fogyasztási mat- ' rixra, a mátrixok korrekciójára, a szállítási matrixra, a kereskedelmi tevékenység

matrixára stb. E blokkséma tartalmát és felépítését az 1. ábra mutatja be.

1. ábra. Az anyagfelhasználás—matrix kidolgozásának blokkse'máia

(saját termelésből történő felhasználással. termékcsoportok x x gazdasági ágazatok mérleg. felhasználási árakon értékelve)

[ű/WZG ' [űl/36

507 502

400

503

.! IMVÉ

5474

"" ron/SW

505

MWG

* 505

Az épitőkockák megnevezése és tartalma:

LOMZG —— az anyagfelhasználás matrixa (164 termékcsoport x 80 gazdasági ág, felhasználási ár):

LOVSG — a saját termelésből történő felhasználás matrixa (164 termékcsoport x 80 gazdasági ág.

felhasználási ár);

ADD —— utasítás az LOM2G és LOV3G. matrixok összeadására és az LIMVG kiszámítására;

LIMVG — az onyagfelhaszna'lás matrixa saját termelésből történő felhasználással együtt (164 ter- mékcsport x 80 gazdasági ág. felhasználási ár);

ROWSUM —— UÉÉSHÓS az LIMVG matrix sorainak összegezésére a LINVG sorösszegeinek oszlopvektora a;

LlNVG - anyagfelhasználás oszlopvektora saját termelésből történő felhasználással együtt (164 termékcsoport. felhasználási úr) .

A blokkse'mában rögzített munkafolyamatok kidolgozásánál figyelembe vettek -—- mintegy 200 olyan adatot, illetve adatkomplexumot (paraméter, egyedi adat, vektor és matrix), melyeket .,extern" készítettek elő és a számítógépbe betápláltak,

-— mintegy 50 olyan adatot, illetve rendkívül nagy tömegű adatkomplexumot, melyek a külön megfigyelésekből adódtak (ezeket a számítóberendezésben tárolták).

Valamennyi adathalmaz, a kitűzött feladatnak megfelelően. többször is bevi—

hető, illetve hasznosítható a munkafolyamatok során.

(7)

A TÁRSADALMI TERMÉK MÉRLEGE 1031 2. ábra. A mérlegszámítósok munkanemenkéntí összefoglalása

(WoW/p' ada/ak

Á'zi/i/J mayÚyJ/e/és Mir/fyszáműásaí Járu/íáw' ii)/ZJ/Wáa/a'k

— fermékmna/I'azásd — Finehyízdasaja/ - papaya/ah?

mafa/aísza'rmr a mara/zik, megfújta/ések

nep/fa/aja'anáan — fámada/M/ff/rmü— /pÁ/0'áz// mezi— __ _ _ — 37/0' war/', a,b/'M— és nemze/(jóre— gazdaság, ffi/w— _;

óva/vi is szá/Wá— df/pm—szá/H/Yá— de/zzl/űgyaszfás), !

s/ yáűa/a/pkná/ sok - más á//a/n/ás !

— ayazaf/szer'ke- gazdasá/szer— l ze/el ár a/apok veze/elé ada/áá !

— few/adam? !

l l l l l l

l

!

N f !

It'/Ill 7 IMA 2 § MW 3

', .. , Á/ya/f/fmz/sak als szám/fá-

" 9 1'WW WEYf/IJ?" Windu/szenet? bekezdése — 5519;foMW

/es eped/mam— a ám!/séma szep/W elemzése/r,

nfkaűgnőnze'st, , f'k /" ,_

mmm; és Mán/ml h'szá— " gát,/50233?

e/aíMZ]fese' W/ÁíraíczZ/őű, f/Z' " (eze/(' és arány—

— az egyem ada— * szám/tások;

fak és ékszeye— fred/Hány káZVef/en és a

zef/' eredmények * — fáú/áza/alf fe/jes na'/amí—

fáműsa máyngs— ű/Wj/ű/I/fő/áá'), fa'mé egyi/f—

sza/aypn **" _ _, __ _ fjpg/jy hamva/, fe'/lya-

majaws- zás/amzések)

szalagon

K ) J

Információk a ká'zponf/ 57/5071" és gazdasági szerre/r számára

A programok megnevezése:

KAA 1 —- komplex feldolgozási és elemzési program a ,,Termékvonatkozásű mutatószámok kiszámítása 1l9í2't' kkij'liin megfigyeléshez a társadalmi tulajdonban álló Ipari. épltálpari és szállító vál-

Cl 0 0 na !

KAA 2 —— komplex feldolgozási és elemzési program a társadalmi termék és a népgazdaság összes termelése ágazati kapcsolati mérlegének szerkesztéséhez és mérlegszerű elszámolásához

(egyeztetéshez) elektronikus adatfeldolgozás segítségével:

KAA 3 -- komplex feldolgozási és elemzési program az ágazati kapcsolati mérleg elemzéséhez. bele- értve az ahhoz szükséges elemző számításokat az együttható matrixok segitségével.

Az ágazati kapcsolati mérleg szerkesztésénél -— az alapvetően új közelítés mellett - jelentős változtatásnak tekinthető. hogy az ágazati kapcsolatok mérlegének

(8)

gépi úton kapott és mérlegszerűen elszámolt adatait első ízben géppel leolvasható

adathordozókon tárolják. és azok az elemző számításokhoz a legkülönbözőbb ki—

vánságok szerint egységesen lehívható formában rendelkezésre állnak.

Az ágazati kapcsolati mérlegeknél a kézi feldolgozásról a gépi feldolgozásra való áttérés, különösen az előkészület időszakában munka— és költségtöbblettel járt

(a programozás végrehajtása, a programok ellenőrzése és a szükséges adatok el- készítése). A ráfordítási többlet azonban megtérül, mert a költségek csökkenése ,

és mindenekelőtt az időmegtakarítás az ágazati kapcsolati mérleg tulajdonképpeni összeállításánál a mérlegszerű egyeztetés gépi úton történő végrehajtásával együt—

tesen nagyobb. Abszolút időmegtakarítás különösen a szerkesztési folyamatban, abban a munkatázisban jelentkezik. amelynél az eltérések közgazdasági—tartalmi tisztázására kerül sor.

NÉHÁNY TOVÁBBl FELADAT

Az ágazati kapcsolati mérleg szerkesztésének munkái azt mutatják, hogy az

elektronikus számítógépek felhasználása a tervezett munkáknál eredményes volt.

A számítóberendezések jegyzőkönyvei segítségével a munkák lezárása után sor

kerülhet annak megvizsgálására, hogy milyen mértékben helyettesítette a kézi

erővel végzett munkát a gépi munka, mely programokat alkalmaztak gyakran. és melyeket csak szűk körben; valamint annak megállapítására, hogy az ágazati kapcsolati mérleg egyes változatai és a mérlegrészek kidolgozására milyen számítási idők adódnak. A vizsgálat alapján előreláthatóan végső következményképpen olyan intézkedésekre kerül sor, amelyek az együttes munka további javltásával. ésszerűsí- tésével járnak majd együtt. El kell érni. hogy

— azokat a programokat pontosan rögzítsék. amelyek az állandó programokhoz viszonylag nagy általános érvényességgel kifejleszthetők;

_ — az egyes blokksémák hosszabb munkamenetekhez rendelődjenek hozzá. és ezzel a számítóberendezések számítási idejének megszakítása a feltétlenül szükséges, a számszaki, illitve közgazdasági ellenőrzések vagy módosítások által megkövetelt méretekre korlátozód—

je ; _

— az alkalmazott számítási módszerek —— amennyire ésszerűen csak lehetséges — prog- ramozva legyenek;

— a visszacsatolás kidolgozott módszerei rendelkezésre álljanak, és lehetővé tegyék a mérlegszerűen elszámolt, részben módosítottlés átszámított mérlegadatokból a közlekedést a mágnesszalagon rögzített, reprezentatív módon gyűjtött adatokhoz. illetve azok összesített eredményeihez, ágazatok, termékek vagy a—fgazdaságot irányító szervezetek szerint.

Azok az átfogó munkák, melyeket a társadalmi termék. illetve a népgazdaság összes termelése 164 termékcsoportos 1972. évi ágazati kapcsolati mérlegének szer—

kesztésénél a Német Demokratikus Köztársaságban végrehajtottak; fontos minőségi lépést jelentenek a népgazdaság ágazati kapcsolati ténymérlege összeállításának továbbfejlesztése terén, és egyidejűleg hosszú távra meghatározzák az elkövetke—

zendő munkák profilját ezen a területen.

PEBIOME

B csoeü cratbe as'rop ocraHaanuaaetca Ha npoaoAuMoü !: PAP paőore a oőnacm co—

aepmeucraoaaunn Memotpacnesoro 6ancha OÖLLteCTBeHHOTO npoAyn-ra. BHacronmee apeMn npouaaonmm pasőopka stoporo őomstuoro Memovpacneaoro őananca oőutecraeHHoro npoAym-a, Koropblü ! cneAyioumx amomenmx ommaercn OT coc-raaneHHoro : 1968 rogy npoAyxtosaro mamatpacnesoro Serial—ice: 1. oxaarbiaaer 164 Toaaprre l'pYI'll'ibl no cpaa- ueHm'o (: npeMHuM 80; 2. B'Hyrpeuum'i KaaApaHT rpaia'yet memotpaCnesbIe causa ne ne oc—

(9)

A TÁRSADALMI TERMÉK MÉRLEGE 1033

HOBaHHH aanosoü nponynuuu, a Ha őaae Banoaoro oőopora; 3. HapnAy c Aononnm'enb—

HthM AEHHHMH paapaőoran raxme BeKTOp OÖOpOTHbIX cpouppa; 4. marpuua AOI'IOJ'IHHTenb—

Hblx paHHbrx conepmm HOHYHEHHYK) nyreM OCOőbIX oőcnenosanuü uncpopmaumo o npu- MepHo 1000 nponyxroa, Bamubrx c HapopHoxossücheHHoü rounm 3peHHz.

OCYLLteCTBIIEHHbIe a Garam 1972 rona KauecraeHHble " KonnuecheHi—lble uaMeHeHun conmeei—isr c HOBbIMH aanauaMu a cocraanemm 6anauca, KOTOpble asrop rpynnupyer s paMKax omenbnmx nyHKroe. Memorpacneaoü 6311ch oőmecheHHoro nponyxra npenno- nommenbno Syner paapaőorar—i B cnenyioumx Bapnamax: nponynroaue rpynnu x xoanücr—

BeHHble oprauusaunu; npoAyKToame rpynnbl x xoanücreennue otpacnu; npOAYKTOBble rpynnu x npOAyKTOBble rpynnsi.

B nanbneümem aarop npnaonm aamneümue HYHKThI copepmanun u opranuaauuonuoü C'rpyx'rypbl cornameuun, Koropbm ősm aaumouen memny ucnonb3yioumMi—r pe3yanaTbt őancha opraumaaummu u pacuerHsiM u.em'pom Llempansnoro crarucmuecxoro ynpaa—

nem—m. LLems cornameuun cocronna a cpopcnposaHHoM npwmeueuuu anexrpom—ioü oőpa—

601004 Aauusix a one cocraenenm Memorpacneaoro őananca. B nmepecax aroro ősmu paapaőorausi meroAsr vi anropmer, noasonueume coxparmb cpom paapaőorxu Bananca

" c DOMOLubIO asmncnmensnoü TeXHMKH yCKOpHTb nposenem—re paőor, cocronumx us rpex aranoa.

Aarop AeMor—lcrpupyer 8 rpynnanropurmoe, KOTOpre noaaonsnor anMeHHTb BBM a xone cocraanennn, cornacoaanm u ouemm 6ananca. C nomombio npumepoa u pucyuxos nnmocrpupyer OCHOBHbIe npuuuunm pasnnuubix paőouux npoueccoa. B aanmouenue npu—

BOAHT aanaun, KOTopble npencronr perm—m, a unrepecax nanhneümero ynyuweuun " pam—1—

ouanusauuu aron pBÖOTbl.

SUMMARY

The author outlines the work aimed at further development of input-output balance of the social product in the German Democratic Republic. The second large input-output balance of the social product is under elaboration now, which differs in several respects from the first one, related to physical goods, prepared in 1968: l. it covers 164 product groups as against the earlier 80; 2. the inner matrix shows input—output relations on the basis not of gross production but of the grass trade; 3. besides supplementary data the vector of current assets was elaborated too; 4. the matrix of supplementary data covers also the data of some 1000 products, important in the national economy, which were obtained by a special data collection.

The gualitative and guantitative changes realized in the balance of 1972 give new tasks in balance construction and completion. which are enumerated in paragraphs by the author. Input—output balance of the social product is to be elaborated, presumably, in the following variants: product groups by economic organizations: product groups by economic branches; product groups by product groups.

Then the author discusses the main points of the agreement on content and organiza- tion guestions, which has been reached between organizations using the results of balance computation and Computer Centre of the Central Statistical Office. The agreement is for the broader application of electronic data processing in constructing input-output balances For this purpose algorithms and methods have been elaborated which made possible to cut the time necessary for balance construction, moreover, it was reached that the three work phases evolved can be accomplished faster and better by computers.

The author presents the eight groups of algorithms which permitted the use of electron—

ic computers in constructing, checking up and analyzing the balances. Basic principles of various work phases are illustrated by examples and figures. Finally, the tasks, which must be fulfilled for further improvement and rationalization of the work are mentioned.