Az 1977. évi ágazati kapcsolati mérleg kidolgozása a Szovjetunióban

(1)

AZ 1977. ÉVI ÁGAZATI KAPCSOLATI MÉRLEG KIDOLGOZÁSA A SZOVJETUNIOBAW

M. EJDEL'MAN

A társadalmi termelés hatalmas és állandóan növekvő méretei, az ágazati kap-

csolatok bővülése és bonyolultabbá válása a szovjet népgazdaságban a gazdasági

elemzési és tervezési eljárások és módszerek szüntelen tökéletesítését, továbbfej-

lesztését követeli meg. A feladatok megoldásában fontos szerep hárul az ágazati kapcsolatok mérlegeire, valamint az ily módon kapott adatok feldolgozására és elemzésére.

A szovjet állami statisztikai szervek most foglalkoznak az 1977. évi ágazati kap—

csolatok mérlegének (ÁKM) kidolgozásával. Ez a negyedik mérleg, amelyet az ál- lami statisztikai szervek 18 év óta rendszeresen összeállítanak széles körű program keretében, részletes ágazati és termékbontásban.

Az 1977. évi ágazati kapcsolati mérleg összeállításának előkészítése még 1976

elején megkezdődött. Kidolgozták és az Országos Tervhivatallal egyeztették az 1977.

évi mérleg összeállításának programját. ágazati bontását. Elkészítették és a válla- latoknak és intézményeknek megküldték azokat az utasításokat és nyomtatványokat, amelyek a termelési ráfordítások számbavételéhez szükségesek az iparban, az épí-

tőiparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság más ágazataiban. Összeállítot-

ták és elküdték a helyi statisztikai szerveknek azokat az utasításokat. amelyekben részletesen megfogalmazták, hogyan kell a vizsgálatot megszewezniök, milyen rend- szerben kell feldolgozniok és szolgáltatniok az eredményeket stb.

Ahhoz, hogy fogalmat alkothassunk a termelési ráfordítások egyidejű vizsgá- latának méreteiről, elegendő arra utalni. hogy ez a munka kb. 40000 iparvállalatot.

23000 építőipari szervezetet, 5000 kolhozt és szovhozt, a szállítási. kereskedelmi és—

begyűjtési vállalatok és szervezetek tízezreit, valamint a nem termelő szféra több mint 40 000 vállalatát és intézményét ölelte fel.

1978 első felében valamennyi vizsgált iparvállalat és építőipari szervezet kitöl-

tötte és megküldte az állami statisztikai szerveknek a megfelelő nyomtatványokat.

Azokban a köztársaságokban, amelyekben nincs területi tagozódás. a kérdőíveket közvetlenül a szövetségi köztársaság központi statisztikai hivatalának küldték meg.

míg a területi tagozódású köztársaságokban a kérdőívek előbb a területi (határte— ' rületi. autonóm köztársasági) statisztikai szervekhez, majd onnan a szövetségi köz-

társaság központi statisztikai hivatalához kerültek. 1978 második felében a Szovjet- unió Központi Statisztikai Hivatala megkapta valamennyi szövetségi köztársaság)

*A tanulmány eredeti címe: Metodologlcseszkie problemü razrabotki otcsetnogo mezsotraszlevogo ba—

lansza za 1977 g. Vesztník Sztatiszfiki. 1979. évi 1. sz. 30—38. old.

(2)

EJDEL'MAN: AZ 1977. ÉVI SZOVJET ÁKM 749

központi statisztikai hivatalától az ipari és az építőipari termelési ráfordítási ada-

tokat. valamint az állóalapok összefoglaló adatait. Ezeket az adatokat gondosan

ellenőrizték. majd a mérleg ágazati bontásának megfelelően a népgazdaság egé-

szére összegezték.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában és a szövetségi köztársaságok központi statisztikai hivatalaiban most összegyűjtik és feldolgozzák azokat a pótló- lagos információkat. amelyek az 1977. évi ágazati kapcsolati mérleg összeállításá—

hoz még szükségesek. Mielőtt áttérnénk arra, hogy milyen módszertani kérdéseket vet fel a mérleg összeállítása, vizsgáljuk meg fő vonásaiban, hogy milyen változta—

tások történtek a munka szervezésében.

Először is jelentősen változott az iparvállalatoknál és az építőipari szövetkeze- teknél a termelési ráfordítások számbavételének programja. A két kérdőív -- érték- beli és természetes mértékegységben történő közelítés — helyébe egy kérdőív lé- pett. amely értékben fejezi ki az összefüggéseket.

A változtatás több okkal is magyarázható. Egyrészt azzal, hogy a termelési ráfordítások kérdőíveinek kitöltése természetes mértékegységben szerfelett bonyolult és munkaigényes feladat az iparvállalatok és az építőipari szervezetek számára. másrészt — és főleg — azzal. hogy az ilyen jellegű felvétel nem ad elég megbízható eredményeket. Azokat az adatokat. amelyek a természetes mértékegységben kifejezett ágazati kapcsolati mérleg összeállításához szükségesek, ezután annak a statisztikának alapján fogják megkapni. amelyet a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának az anyagi—műszaki ellátással foglalkozó részlege gyűjt az összes és fajlagos nyers- és egyéb anyag—, fűtőanyag- és villamosenergia—ráfordításokról. A módosítás lényegesen csökkenti az iparvállalatok és az építőipari szervezetek, valamint a helyi statisztikai szervek munkáját.

Másodszor az adatfelvételi utasítások és az ágazati kapcsolatok mérlege ösz—

szeállítási programjának kidolgozásakor bővült a mérlegben szereplő ágazatok nó- menklatúrája, és egyértelműbb lett az ágazatok összetétele. Az ágazati kapcsolatok

mérlegében továbbá az ágazatok felsorolását és összetételét (az aggregáció figye-

lembevételével) összhangba hozták az össz-szövetségi népgazdasági ágazati osztá- lyozási rendszerrel.

A korábbi években az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállításakor a gumilábbelit a ,,Bőr-. szőrme- és cipőiparban" vették figyelembe. most viszont a ,.Gumi- és azbesztipar- ban" tartják nyilván. Az üvegből, porcelánból és műanyagból készült egészségügyi cikkeket korábban az ,.Uveg- és porcelán-, fajansziparban" tartották nyilván. jelenleg pedig önálló ágazatba sorolják stb.

Számos új iparágat vezettek be a mérlegbe, így a műanyagból készült termé- kek, az üveggyapot—termékek. a több ágazat által együttesen előállított termékek ágazat stb.

Megváltozott az ágazatok elrendezése a mérlegben és ennek megfelelően a ráfordítások kérdőívén. Korábban az ágazati kapcsolatok mérlegében (és a ter- melési ráfordítások kérdőívein) a sort a kohászati ágazatok nyitották meg, most viszont első helyen a villamos energia előállítása. az olajbányászat stb. szerepel. A rendszerezés az össz-szövetségi osztályozási rendszert követi. Míg az 1959. évi ága- zati kapcsolatok mérlegében az anyagi termelés 83 ágazata szerepelt (ezek közül 73 volt ipari ágazat). addig az 1966. évi mérlegben már 110 (illen/e 95), az 1972.

éviben 112 (illetve 97), az 1977. éviben pedig 119 anyagi termeléshez tartozó (eb—

ből 104 ipari) ágazat. "

A változtatások megkönnyítik az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállítását;

hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelési és elosztási adatok összhangban legyenek a folyamatos statisztikai adatokkal.

(3)

750 M. EJDEL'MAN-

Lényegesen megváltozott az állóeszközök 1977. évi számbavételi kérdőíve is.

Olyan mutatókat vezettek be. amelyek a tényleges amortizációt külön adják meg

a teljes felújításra és külön a generáljavításra, az adatfelvételi lapon szereplő min-

den állóeszközfajta vonatkozásában.

A mutatók szerepeltetése a kérdőíven lehetővé teszik, hogy az amortizációról minden termelési állóeszközfajta vonatkozásában tényleges adatokhoz jussanak, s nagymértékben növeli az állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó mérlegadatok hiteles—

ségét és pontosságát.

A szovjet népgazdaság ágazati kapcsolati mérlegét a korábbi gyakorlatnak

megfelelően két változatban állítják össze:

a) a termelés és elosztás ágazati kapcsolati mérlege. értékben;

b) a termelés és elosztás ágazati kapcsolati mérlege főbb termékek szerint, természetes mértékegységben (vagy pontosabban: a forrás és a felhasználás mérlege).

Jelentősen változik azonban a természetes mértékegységben kifejezett ágazati

kapcsolatok mérlegének felépítése. Korábban a mérlegben a más termékek előál-

lítására felhasznált minden egyes terméket (ráfordítást) az összes termékfajtánál

kimutatták. most viszont csak az adott termék főbb fogyasztóinál.

Például, míg a korábbi ágazati kapcsolati mérlegben a ,,hengerelt vasáru" sor

az összes többi termék előállításához szükséges hengerelt vasáru felhasználását mu- tatta. addig az 1977. évi ÁKM-ben a hengereltvasáru-felhasználást csak a legfém- igényesebb termékek — az egyes gép- és felszerelésfajták, a fémcsövek és -szerel—

vények stb. — előállításánál regisztrálják.

A természetes mértékegységben kifejezett ágazati kapcsolati mérleg felépítésé- nek alapelve tehát az, hogy a felhasználók között az egyes termékeknél csak a ter-

mékek fő fogyasztói jelennek meg.

Változik a természetes mértékegységben kifejezett ágazati kapcsolatok mérlegé- nek a sémája is. Ahhoz. hogy minden egyes termékre természetes mértékegységben

kifejezett adatokhoz jussanak, célszerű összeállítani a természetes mértékegységben

elszámolt anyagmérleget és azt a táblát. amely a többi termék előállításához szük- séges ráfordítást tartalmazza. Azokat a termékeket veszik itt figyelembe, amelyeknek előállítása során az adott termékből sokat használnak fel, vagyis amelyeknek fogyasztásában nagy súlyt képvisel. llyen séma szerint már állítottak össze ágazati kapcsolati mérlegeket. éspedig 1975—re és 1976-ra vonatkozóan rövidített program alapján.

A természetes mértékegységben kifejezett mérleg sémájának alapjául a terve- zésben és a statisztikában alkalmazott sémákat használják.

Az 1977. évi naturális mérleg termékenkénti sémáia

Források Elosztás

Készletek az év elején Termelési. üzemeltetési ráfordítások

Éves termelés Építkezések

lmport Export

Egyéb Egyéb ráfordítás

Készletek az év végén

Források összesen Elosztás összesen

Minden ilyen mérleghez tartozik egy tábla. amely azt mutatja be, hogy egy adott termékből más termékek előállításához ténylegesen mennyit használtak fel

(összesen és fajlagosan).

(4)

AZ 1977. ÉVI SZOVJET ÁKM

751

Nézzük a következő táblát, amelynek (példaszerű) adatai mutatják, hogy hengerelt vasáruból egyes termékek előállításához 1977-ben ténylegesen mennyit hasz—

náltak fel összesen és fajlagosan.

A tényleges és a fajlagos hengerelt vosáru—felhasznólás 1977—ben

Termelés Hengereltáru—felhasználás

Termék az egész egységnyi termelésre

mértékegység összesen termelésre " 7

tézis?) mértékegység fajlagosan

Gőzturbína . . . ezerkilowatt 12500 45 %lo'f—"O 3.6

ezer kilowatt

Vízturbína. . . ezerkilowatt 1500 12 "ion—_nfiu— 8,0

ezer kilowatt

Fővonali tehervagon. . . . . ezerdarab 75 1150 ÉÉÉÉ' 15,3

Hengermű—berendezés . . . . ezertonna 150 70 ——t—onm 467

ezertonna

Fémforgácsoló szerszámgép . . ezer darab' 250 375 igh— 1,5 Tehergépkocsi . . . ezerdarab 800 2000 igazg?) 2_5 Traktor . . . ezerdarab 650 2000 JOML

darab 31

És így tovább a meghatározott nómenklatúra szerint . . . .

A termékenként összeállított táblák az elemzésnél jól hasznosíthatók. Az egyes termékek előállítása, illetve a termékek termeléséhez való felhasználásuk között fennálló összefüggések feltárása és kutatása szempontjából nagy jelentőségűek. A táblák kiválóan alkalmasak a fontosabb nyers és egyéb anyagfajták, fűtőanyagok és energiahordozók fajlagos felhasználásának számszerűsítésére és vizsgálatára, az

anyagi—műszaki ellátás szervezésére és tervezésére.

A táblák összeállításakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy azokban a leganyagigényesebb termékek szerepeljenek. és hogy a táblák az adott anyagfaj—

ta súlyáról az összes népgazdasági felhasználásban kellő képet adjanak. Az anyag—

készletekre vonatkozó érvényes számviteli és statisztikai beszámolási rendszer ke- retében az említett módszerrel lehet legcélszerűbben a szükséges információk bir- tokába jutni.

A fajlagos anyagráfordítások számviteli és statisztikai beszámolási rendszeré- nek továbbfejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatban számos új szervezési és módszertani probléma jelentkezik. Mindenekelőtt felül kell vizsgálni és némileg bő- víteni kellett a nómenklatúrát és az előállításukhoz szükséges fajlagos nyers- és egyéb anyag, tüzelőanyag— és villamosenergien-ráfordításokról szóló beszámolóje—

lentésben külön kimutatandó anyagfajták körét. A számviteli és a statisztikai beszá—

molási rendszert olymódon kellett kialakítani. hogy az adatok lehetőséget adjanak a tényleges ráfordítások (fajlagos költségek) arányának kiszámítására az ága-

zati kapcsolatok mérlegének összevont nómenklatúrája szerint. Meg kellett oldani

azt a kérdést is, hogyan lehetne a fajlagos ráfordításokat felölelő beszámolóban a termékek és az anyagok nómenklatúráját némileg bővíteni. Erre azért volt szükség,

(5)

752 M. EJDEL'MAN

hogy a lehetőségekhez képest jobb és teljesebb képet kapjanak a népgazdasági összes és fajlagos anyagfelhasználásról.

Elméleti szempontból az ágazati kapcsolatokat bemutató, természetes mérték- egységben kifejezett adatok elrendezése a javasolt táblák szerint -- szigorúan vé-

ve -— eltér a sakktábla—rendszerű ágazati kapcsolatok mérlegének klasszikus sémá—

jótól. Gyakorlati szempontból ugyanakkor a táblák (amelyek az egyes termékek nép- gazdasági készleteinek és felhasználásának sajátos egyéni elszámolásai) ésszerűb—

bek és igen alkalmasak a gazdaságelemzés és a tervezés céljára. A táblák továbbá

(különösen a jövőben, a fajlagos anyagfelhasználásra vonatkozó statisztikai beszá-

molójelentés bővítése és tökéletesítése mértékének megfelelően) könnyen beépít- hetők a természetes mértékegységben kifejezett ágazati kapcsolati mérleg klasszikus sémájába, vagyis bemutathatók egyetlen sakktábla-rendszerű tábla keretei között.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének kidolgozásában és elemzésében az egyik legidőszerűbb feladat a fő mutatók kidolgozása összehasonlító árakon. Ez a felté- tele annak, hogy a társadalmi ájratermelés alapvető folyamatainak változásait több

év dinamikájában vizsgálni lehessen. Ezt a kérdést általános formában a Vesztnik

Sztatisztiki 1978. évi 7. számában tárgyaltuk.1

E cikkben a kérdés gyakorlati megoldásának néhány olyan aspektusát tekintjük át. amelyeknek fontos szerepük van az 1977. évi ágazati kapcsolatok mérlege ada-

tainak elemzésében.

Az ágazati kapcsolatok mérlegét mindenekelőtt az adott évben érvényes ára—

kon állítják össze, vagyis olyan árakon, amelyeken a népgazdaságban lejátszódik a tényleges gazdasági forgalom, megvalósulnak a társadalmi újratermelés összes folyamatai (ezeken az árakon realizálódik a termelés. számítják az önköltségét, ezek az árak szolgálnak az önálló gazdasági elszámolás alapjául stb.). Ugyanilyen ára—

kon kell előrejelezni az adott évre a népgazdaságban kialakuló alapvető arányokat és összefüggéseket, a társadalmi termelés ágazati szerkezetét, ilyen árakon kell

kiszámítani a közvetlen és a teljes (halmozott) ráfordítások együtthatóít, a hatékony-

ság mutatóit stb.

Ugyanakkor a népgazdaságban bekövetkezett szerkezeti és műszaki—gazda- sági változások elemzése, a társadalmi újratermelés fejlődésében jelentkező gaz- dasági tendenciák és törvényszerűségek feltárása céljából az ágazati kapcsolati

ténymérlegek fő mutatóit összehasonlítható árakra kell átszámítani.

Az elemzés során az 1977. évi ágazati kapcsolatok mérlegének fő mutatóit, valamint a legfontosabb népgazdasági arányokat és összefüggéseket össze kell ha- sonlítani a megelőző évek ágazati kapcsolati mérlegeinek megfelelő mutatóival. Az 1959., az 1966. és az 1972. évi ágazati kapcsolati mérlegek összeállítása után jelen—

tős ár- és tarifaváltozások történtek a népgazdaságban. Ahhoz, hogy ezeknek a gaz—

dasági folyamatok dinamikájára gyakorolt hatását kiküszöböljük, az ágazati kapcso—

lati mérlegek fő mutatóit át kell számítani összehasonlítható árakra. Az 1977. évi ágazati kapcsolati mérleg elemzésénél az 1973. évi árakat kell összehasonlító árak- ként alkalmazni, vagyis azokat az árakat, amelyeket ilyen célra a tizedik ötéves terv társadalmi termékének és nemzeti jövedelmének kiszámítására használtak.

Az ágazati kapcsolatok mérlege fő mutatóinak átszámítása összehasonlító árak-

ra egyrészt szintetikus. aggregált mutatókra (bruttó termelés. nettó termelés, anyagi

termelési ráfordítások, fogyasztási és felhalmozási alap, a mérlegnek megfelelő ágazati bontásban). másrészt a mérleg egyes elemeire történik. Az átszámítás az

1 A népgazdasági mérleg — a szocialista bővített újratermelés elemzésének eszköze (Balansz narod- nogo hozjajsztva — vazsnejsij insztrument analiza razsirennogo szocialiszticseszkogo voszproizvodsztva) cím-

mel. lsmertetését lásd: Statisztikai Szemle. 1979. évi 1. sz. 100—102. old. (Szerk.)

(6)

AZ 1977. ÉVI SZOVJET AKM

753 ágazati kapcsolati mérleg egyes ágazatai bruttó termelésének, %anyagi. termelési rá- fordításainak és nettó termelésének összehasonlító árakon való kifejezésével kez- dődik. A műveletet az ágazati kapcsolatok mérlegének oszlopai szerint végzik. Erre a célra a Központi Statisztikai Hivatal 1973. évi árakon kifejezett társadalmiter- mék-. anyagitermelési-ráfordítás- és nemzetijövedelem—adatait használják fel. (llyen adatokat az egész népgazdaságra és az anyagi termelés főbb ágazataira évente számítanak a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és a szövetségi köztársasá-

gok statisztikai hivatalai a népgazdasági mérleg összeállításakor.)

Ezután történik az ágazati kapcsolatok mérlegében szereplő iparágak bruttó termelésének, anyagi termelési ráfordításainak és nettó termelésének összehasonlító árakra való átszámítása. Az átszámítás módszerét a Szovjetunió Központi Statisztikai

Hivatalának .,Utasítások a szövetségi köztársaság társadalmi termékének és nem-

zeti jövedelmének kiszámításához" c. dokumentuma tartalmazza.

A kapott adatok alapján számítják ki a bruttó termelés és az anyagi termelési ráfordítások átértékeléséhez szükséges árindexeket; a nettó termelést az összeha- sonlító árakon kifejezett bruttó termelés és az anyagi termelési ráfordítások különb-

ségeként határozzák meg.

Az említett módszerrel kapott adatokat azonban nem lehet közvetlenül felhasz- nálni. egyrészt azért, mert a mérleg mindegyik ágazata a végső fogyasztás árain (beleértve a kereskedelmi és a szállítási szervezetek költségeit) van értékelve, más- részt, mert az iparágak itt az iparstatisztikában alkalmazott ágazatoktól elérően

ún.w,,tiszta" ágazatokat jelentenek.

Ezzel összefüggésben a bruttó termelésnek és az anyagi termelési ráfordítá- soknak az ágazati kapcsolati mérleg ágazatai szerinti, a végső fogyasztás össze- hasonlító árain való áwtértékeléséhez kiszámítják a mérleg minden egyes ágazata

vonatkozásában a végső fogyasztás mérlegelt átlagos árindexeit.

lgy a mérleg ágazatai bruttó termelésének átértékeléséhez szükséges mérlegelt átlagos végső fogyasztási árindexek képzéséhez a vállalati nagybani árakon figyelembe vett bruttó termelés árindexeit. a szállítási, a hírközlési tarifaindexeket, a kereskedelmi, ellátási és felvásárlási szervezetek árrés és forgalmi adó indexeit hasz- nálják. Ezen indexek segítségével számítják ki a mérleg ágazatai bruttó termelésé- nek a végső fogyasztás összehasonlító árain való átértékeléséhez szükséges mér-

legelt átlagos árindexeket.

A számításokat az alábbi formula alapján végzik:

szc : (xm—N*hlj"vjlzj'lzfsi"stfj'[fili'r'jdgjlfli'lajl'hj'lhj "37 szc : X/lc 'pj;

i,,j : d(xzc_N_h)j-lpj—l—dzj-Izj—i—dsj—Isj-i-dfj—lfj—l-dgj-lgj—i—dgj-lgj—l—dhj-Ihr

ahol:

m -—az ágazati kapcsolatok mérlege i-edik ágazatának bruttó termelése a végső

tc fogyasztás összehasonlító árain; , , , , , _

x, —az ágazati kapcsolatok mérlege i-edik agazatanak brutto termelese a vegso

_ fogyasztás folyó (adott évi) árain; " , , '

Ip, -—az ágazati kapcsolatok mérlege i-edik ágazatának a végso fogyasztas aram számított mérlegelt átlagos árindexe;

Ipj — a i-edik ágazat termelésének nagybani árinde'xe'; , _ , , , . z, —a i-edik ágazat termékei által igénybe vett szallitas szolgaltatasok erteke;

s, —a i-edik ágazatnak nyújtott hírközlesi szolgaltatasok erteke: ' , , f, —a kereskedelmi szervezeteknek a i-edik agazat te'rmekemel' elert arrese:

g] —-a felvásárló szervezeteknek a i-edik ágazat termekeinel lelert arrese:

g, —-az ellátási szervezeteknek a i-edik agazat termekelnél elert arrese:

6 Statisztikai Szemle

(7)

754 M. EJDEL'MAN

Ni ——a kereskedelmi. felvásárló és ellátási szervezetek árrésének. valamint a szálli—

tási, hitközlési szolgáltatások értékének együttes összege a i-edik ágazat ter-

melésében; _

'zj — a szállítási tarifák változásának indeXe.

's; —a hírközlési díjtételek változásának indexe.

Ifj — a kereskedelmi szervezetek árrése változásának indexe;

Ig,- — a felvásárló szervezetek árrése változásának indexe.

'a; — az ellátási szervezetek árrése változásának indexe a i-edik ágazat termelésé-

nek vonatkozásában;

de -— a szállítási szolgáltatások értékének aránya.

ds, — a hírközlési szolgáltatások értékének aránya.

df; —-a kereskedelmi szervezetek árrésének aránya.

ág, --a felvásárló szervezetek árrésének aránya.

de" --az ellátási szervezetek árrésének aránya a i-edik ágazat végső fogyasztása árain mért termelésének értékében.

hj — a i-edik ágazat termelésére jutó forgalmi adó; — fh, —a i-edik ágazat termelésére jutó forgalmi adótételek változásának indexe;

dottc—N—hlfo i-edik ágazat termelői árakon számitott termelésének aránya a végső fo- gyasztási árakon mért termelésében.

A képlet alapján végzett számítások a főbb mutatók meghatározásához össze-—

hasonlító árakon az első szakaszt jelentik. A számítások lehetővé teszik, hogy a

végső fogyasztás összehasonlító árain minden ágazatra megkapjuk a bruttó terme- ! lés összegét, és ily módon meghatározzuk a mérleg egyes elemei átértékeléséhez

az értékösszegek pontos korlátait. Ezzel azonban a feladatot még távolról sem me-

rítettük ki.

A számítás második szakasza: a mérleg első és második negyede elemeinek ér-

tékelése összehasonlító árakon.

Ehhez először is olyan differenciált árindexrendszerre van szükség, amely figye-

lembe veszi a mérleg minden egyes eleménél a termelés szerkezetét és a termék- összetételt.

A mérleg első negyedébe tartozó elemek átszámítása összehasonlitó árakra az következő képlettel történik:

stc ___: xto. , (j íj ij

,

ahol:

l,, —a i-edik ágazat termelésében felhasznált i-edik ágazat termékeinek árindexe.

'Az 1966. évi ágazati kapcsolati mérleg összehasonlító árakra való átszámítá-

sánál nyert tapasztalatok azt mutatták, hogy az átértékelés céljára használt árin- dexeket legjobb a vállalatoktól vagy az illetékes minisztériumoktól. illetve főható—

ságokól közvetlenül kapott adatok alapján számítani.2

Ahhoz. hogy a mérleg első negyedének valamennyi mutatóját átértékeljük, rend—

szerint elegendő, ha a szóba jövő ágazatokra csupán néhány árindexet számítunk (a mérleg ágazati nómenklatúrája szerint).

*Az ágazati kapcsolatok mérlegének adatai alapján végzett számítások azt bi- zonyítják, hogy az olyan iparágak esetében, mint a villamosenergia-termelés. a szén- feldolgozó vegyipar, az olajbányászat és olajfeldolgozás, a cukor-, a hús- és a tej- ipar stb. elegendő. ha két—három anyagi ráfordításfajtára nézve rendelkezünk ár- indexszel ahhoz, hogy az említett-iparágak termelésében az anyagi ráfordítások 80—90 százalékát át tudjuk fogni—. Az olyan iparágak esetében pedig. mint amilyen

? Lásd. Eidel'man, M.: Opüt pereocenkl atesetnogo mezsotraszlevogo balansza za 1966. 9. v novüh cenah. Vesztnik Sztatísztiki. 1972. évi 2. sz. 3—14. old.

(8)

AZ 1977. ÉVI SZOVJET AKM

* 755

a kohászat. az építőanyag-ipar. a villamosgépgyártás, a kovács— és sajtoló beren—

dezések előállítása stb. hat—nyolc anyagi ráfordításfajtára van szükség az elem- ) zéshez. A vegyészet, a traktorgyártás. a mezőgazdasági gépgyártás. a szerszámgép—

gyártás esetében nyolc—kilenc anyagi ráfordításfajta megfigyelésére van szükség és csak viszonylag csekély számú iparágnál (elektrotechnikai gépgyártás stb.) kell tíz—

nél több ráfordításfajtát megfigyelni.

ily módon a szükséges adatok begyűjtése közvetlenül a vállalatoktól a terme—

lési ráfordítások számbavételére vonatkozó kérdőívek egyidejű hasznosításával nem igényel nagyobb pótlólagos munkát. és nemíokoz különösebb nehézséget.

Az évente ún. rövid program keretében összeállított ágazati kapcsolatok mérle—

génél a fő mutatószámok kiszámítását (az 1976. évi beszámolótól kezdve) összeha- sonlító árakon úgy oldják meg, hogy az iparvállalatoknak megküldött kérdőívekben szerepeltetik az egyes nyers— és egyéb anyagoknál, tüzelőanyagoknál és más ter- melési anyagráfordítási elemeknél az év folyamán bekövetkezett ,,drágulás" és ..olcsóbbodás" mutatóját. Az adatok alapján kiszámíthatjuk egyes ráfordításfajtákra (elemekre) az árváltozás indexét. Mivel a ,,drágulás" és ,,olcsóbbodás" mutatóit csak az 1976. évi beszámolótól kezdve vették fel az említett kérdőívekre, ezért ahhoz, hogy a mérleg fő elemeit 1973. évi árakon kifejezhessük, az 1976. évi árin—

dexeket ki kell számítani ráfordításelemek szerint 1973—hoz viszonyítva. Ezenkívül az árváltozásra vonatkozó adatokat fel kell venni az ipari felvételi kérdőívekbe is.

Egyéb ágazatokra ezeket az adatokat csak számítás útján lehet megállapítani.

Mindez azt mutatja, hogy a statisztikai beszámolójelentést az ágazati kapcso-

lati mérleg fő mutatóinak összehasonlító árakon való kifejezése érdekében tovább

kell fejleszteni. ,

Ma még az ágazati kapcsolati mérleg fő mutatóinak átszámítása összehasonlító árakra számos speciális számítást igényel. Ezekhez fel kell használni a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának illetékes osztályai által a részletes ágazati és ter- méknómenklatúrának megfelelően kidolgozott árindexeket, továbbá a minisztériu—

mok és főhatóságok (különösen a Szovjetunió Állami Árbizottsága) által megadott árindexeket: az egyes évekre vonatkozó nagybani árakat és tarifákat és más olyan

anyagokat, amelyek az árváltozásokat leírják.

Az ágazati kapcsolati mérleg fő elemeinek összehasonlító árakra történő átszá—

mításánál a szükséges árindexek képzéséhez a mérleg minden elemére vonatkozóan figyelembe kell venni a termelés szerkezetéttés részletes termékösszetételét (xb).

Például, a gépkocsigyártásban a felhasznált vaskohászati termékek árindexeinek

kiszámításánál figyelembe kell venni a vaskohászatban felhasznált vaskohászati ter—

mékek összetételét (hengerelt áru, dinamóacél, acélöntvény stb.), valamint a gép- kocsigyártásban felhasznált termékek nómenklatúráját. Ezek alapján kell a meg- felelő indexet kiszámítani. Ezeket a számításokat a főbb ráfordításelemek szerint

az ágazati kapcsolati mérleg minden ágazatára el kell végezni.

Az ágazati kapcsolatok mérlegében a második negyed elemeinek összehason-

lító árakra való átszámítása oszlopvektorok szerint történik: a lakosság személyes

(anyagi) fogyasztása; anyagi ráfordítások a nem termelő szférában (személyközle- kedés, lakás—kommunális gazdálkodás. oktatás, egészségügy stb.); álló- és forgó- alapok felhalmozása stb. A személyes fogyasztás átszámítása kiskereskedelmi ár—

indexek, a nem termelő szféra anyagi ráfordításainak átszámítása az egyes anyagi ráfordításfojták kibocsátási árindexeí (a kereskedelmi—szállítási költségek figyelem-

bevételével), az állóalapok felhalmozásának átszámítása az egyes állóalap-fajtákra szerkesztett árindexek, a forgóalap—felhalmozás átszámítása a megfelelő készletfaj-

tákra (ipari termelési késztermékkészletek.nagybani árakon, termelési készletek fel-

6.

(9)

.

756 * EJDEL'MAN: AZ 1977. ÉVI SZOVJET ÁKM

vásárlási árakon, kiskereskedelmi árukészletek kiskereskedelmi árakon stb.) meg-

n állapított árindexek segítségével történik. 7

Magától értetődik, hogy ezek a számítások nem abszolút pontosak. Ha azon—

ban gondosan járunk el. a kapott eredmények alkalmasak lesznek a fő mutatók

kifejezésére összehasonlító árakon és a közgazdasági elemzésre.

A szövetségi köztársaságok ágazati kapcsolati mérlegeinek kidolgozásánál és elemzésénél számos bonyolult módszertani problémával és gyakorlati nehézséggel

kell szembenézni. Ezek közül a legjelentősebbek a szövetségi köztársaságok és a

gazdasági körzetek behozatalának és kivitelének meghatározásával kapcsolatosak.

E kérdések megoldásának nemcsak a szövetségi köztársaságok ágazati kapcsolati mérlegeinek összeállítása szempontjából van nagy jelentősége, hanem a termelő—

erők területi telepítésének, a szállítások ésszerű szervezésének vizsgálata, a terüle- tek közötti kapcsolatok tervezésének továbbfejlesztése szempontjából is. A legnehe-

zebb feladat a kivitel és a behozatal területi részletezésű statisztikai információinak megszervezése, a kiviteli és behozatali mutatók értékelése a kivitt és behozott ter-

mékek szállítási költségeinek számbavétele az árban, a forgalmi adó és más spe- ciális vizsgálódást igénylő mutatók tanulmányozása.

Minden lehetséges módon emelni kell az ágazati kapcsolati mérlegek össze- állításának továbbfejlesztésére és a belőlük nyert adatok hatékonyabb elemzésére irányuló tudományos kutatómunka színvonalát. E tekintetben nagy segítséget adhat a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Tudományos Kutatóin'tézete. amelynek ezt a kutatómunkát a Központi Statiszikai Hivatallal és a szövetségi köztársasá—

gok statisztikai hivatalaival, mindenekelőtt a népgazdasági mérlegek és az ágazati

kapcsolati mérlegek összeállításával foglalkozó részlegekkel szoros kapcsolatban és együttműködésben kell végeznie.

PE3l-OME

Hacronuan crarsn nanaercn seurepcunM aapuamom ouepxa europa, onyónnkoaanuoro : HOMep 1 mypuana aBecanK Cramcrmmn aa 1979 ron non. sarnasueM ((MeTvonorme-c- ime npoőneMu paspaőornu ame-maro Memorpacnesora óananca es 1977 roAm

SUMMARY

The study is the Hungarian version of an article published in Vestnik Statistiki 1979 No.

1 (pp. 30—38) entitled ,.Metodologicheskie problemi razrabotki otchetnovo mezhotraslevovo balansa za 1977 g" (Methodology of the elaboration of the input-output balance of 1977).