A KGST 30 éve és a statisztika fejlődése Bulgáriában

A KGST 30 ÉVE ÉS A STATISZTIKA FEJLÓDÉSE BULGÁRIÁBAW

D. BALEVSZKl

Harminc évvel ezelőtt a szocialista államok első gazdasági szervezetének lét-

rehozásával a történelemben minőségileg új nemzetközi együttműködés alapjait

rakták le, amely az egyenjogúságon, a szuverenitáson és a kölcsönös előnyökön alapul a nemzeti érdekek és a kölcsönös baráti segítség figyelembevételével. A Köl- csönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) létrehozása a szocialista világ—

rendszer új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatai kialakulásának törvényszerű eredménye.

A KGST—tagországok gazdasági színvonalának fokozatos közeledése és jövő—

beni kiegyenlítődése gazdasági együttműködésük egyik átfogó célkitűzése, amelyet az 1971-ben Bukarestben egyhangúlag elfogadott .,Az együttműködés további el-

mélyítését és tökéletesítését. valamint a KGST—tagállamok szocialista gazdasági

integrációjának fejlesztését célzó Komplex Program" fogalmaz meg. Ez elsősorban a tagországok saját erőfeszítéseinek és erőforrásainak maximális mobilizálásával és hatékony felhasználásával, valamint a nemzetközi szocialista munkamegosztás

előnyeinek kiaknázásával érhető el.

Az integrációnak és a kölcsönös baráti segítségnek, valamint a Szovjetunió támogatásának eredményeképpen ma a szocialista közösség hatalmas és sokrétűen fejlett gazdasági komplexum, a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági térsé-

ge.

A szocialista gazdasági integráció a nemzetközi munkamegosztás további el—

mélyítésének, a KGST—tagországok gazdasági potenciálja emelésének legfőbb útja, A Bolgár Kommunista Pártnak a X. kongresszuson (1971. április 24-én) elfogadott programja hangsúlyozza. hogy a gazdasági élet harmonikus és arányos fejlesztése, a gazdasági egységek termelésének optimalizálása nem önellátás útján, hanem oly módon érhető el, hogy széles körben részt veszünk a nemzetközi munkamegosz—

tásban, különösen a szocialista világközösség keretein belül, és hogy a népgazda- ság szocialista integrációja gazdaságpolitíkánk talpköve.

A nemzetközi munkamegosztásban való részvételnek köszönhető, hogy a Bol—

gár Népköztársaság jelentős sikereket ért el az élet valamennyi területén. A nem"

zeti jövedelem 1977—ben az 1970. évihez képest 65 százalékkal, az 1948. évihez kén pest pedig kb. tízszeresére növekedett, az ipari termelés 76 százalékkal, illetve 31,- szeresére, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 39 százalékkal. 1952—höz visza-

' A tanulmány eredeti címe: 30 let Szovetu Ékonomicseszkoj Vzaimopomoscsi ! razvitie sztatisztiki v Na- rodnoj Reszpublike Bolgarii (Vesztnik Sztatisztiki. 1978. évi 12. sz. 18—21. old.).

5 Statisztikai Szemle

290 D. BALEVSZKI

nyitva több mint négyszeresére nőtt. Jelentős változások következtek be a nemzet- gazdaság struktúrájában.

Az elmúlt harminc év alatt Bulgária elmaradott agrárországból, amely csupán jelentéktelen kézműiparral rendelkezett. fejlett iparral és korszerű földműveléssel

bíró országgá lett.

A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1956. áprilisi plénumán el- fogadott, az ország gyorsított iparosítására irányuló vonalát követve, a Szovjetunió segítségének, o KGST—tagországokkal való együttműködésnek köszönhetően Bul—

gária ma saját gépgyártássol rendelkezik, amely az ipar alapvető ágozatává lett.

1977—ben a gépgyártás és a fémfeldolgozó ipar aránya a bruttó ipari termelésben 27,7 százalék volt az 1948. évi 7.3 százalékkal szemben.

A Komplex Program jelentős lendületet adott a termelési szakosításn'ok és

kooperációnak. A Bolgár Népköztársaság ennek keretében 775 kétoldalú egyez-

ményt kötött a gépipar. a kohászat; a vegyipar, a ruházati és az élelmiszeripar szá—

mos ágazatában. _

A Bolgár Népköztársaság szakosodása az elektromos és motoros targoncák, villamos futómacskák és egyéb emelő—szállító gépek gyártására lehetővé tette, hogy

* az ország e termékek exportőrévé váljon mind a szocialista országokba, mind egyes

nem szocialista országokba. például a Német Szövetségi Köztársaságba, Francia- országba, Olaszországba és Ausztriába. amelyekben a gépgyártás évszázados tra—

díciókro tekinthet vissza.

A termelési rendeltetésű gépek és berendezések aránya a szocialista Bulgária összes exportjában folyamatosan és gyors ütemben növekszik: az 1939. évi 0.05 szá—

zalékról 1955-ben 2,6. 1970-ben 29 százalékra növekedett, míg 1977-ben 45.5 szá-

zalékot ért el.

A Komplex Program végrehajtása során Bulgária a KGST—országokkal együtt részt vesz a Szovjetunió területén létesülő olyan hatalmas objektumok építésében, mint a Barátság kőolajvezeték, az uszty-ilimszki cellulózkombinát stb. A KGST- tagországok energetikai problémái megoldásának egyik útja atomerőművek épí-

tése.

..A Bolgár Népköztársaság társadalmi—gazdasági fejlődésének alapvető irányai a hetedik ötéves tervben (1976—1980)" címmel elfogadott dokumentumnak megfele—

lően az atomerőművekből nyert elektromos energia arányát 1980-ra 20 százalékban irányozták elő. A Szovjetunió segitségével felépített Kozloduj Atomerőmű kapacitása a hetedik ötéves terv során 880 megawattról 1760 megawattra. azaz kétszeresére emelkedik.

Sikeresen fejlődik a Bulgária és a Szovjetunió közötti. valamint a többi tagor—

szággal létrejött együttműködés a szakemberek képzése és cseréje területén. A szakemberek és a tudományos—műszaki dokumentációk cseréje, egy sereg tudomá- nyos probléma közös kidolgozása bolgár és szovjet tudományos intézetek által az országaink közötti tudományos—műszaki együttműködés elterjedt formája.

A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazásában jelentős sze—

repet játszik a Bolgár Népköztársaság részvétele számos sokoldalú tudományos—

termelő egyesülés — az lnteratomenergo. az lntermetal, az lnterchim. az lntertextil-

mas stb. - munkájában.

A jelen szakaszban az integráció magasabb szintre emelkedik, és minőségileg _ új formákat ölt. Ebből a szempontból különös jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági

Segítség Tanácsának 1978 júniusában tartott XXXll. ülésszaka, amelyen a KGST-

országok gazdasági fejlődése kulcsterületein hosszú távú együttműködési célprog-

ramokat fogadtak el. Ezek a programok a KGST történetében az első kísérletet je—

, A STATISZTIKA BULGARIABAN 291

lentik az alapvető gazdasági problémáknak az egész szocialista közösség szintjén történő komplex megoldására.

*

Nagy jelentőségű a baráti szocialista országok együttműködése a statisztikai elmélet és gyakorlat fejlesztésének és tökéletesítésének területén is.

A bolgár statisztika fejlődésének százéves történetében Bulgária társadalmi—

gazdasági fejlődésének megfelelően két alapvető szakasz különböztethető meg. A kapitalizmusban a bolgár statisztika viszonylag gyorsan fejlődött, és sok tekintetben elérte a fejlett európai országok színvonalát. Fokozatosan átfogta a társadalmi élet csaknem valamennyi területét. Ugyanakkor a burzsoá statisztikának a tőkés osz-

tály uralmával és érdekeinek védelmével kapcsolatos hibái jellemezték.

A szocialista forradalom győzelme után a bolgár statisztikát új elméleti—mód—

szertani és eszmei—politikai alapon újjászervezték. A szocialista építés. a bolgár

szocialista tervgazdaság kialakításának és fejlesztésének szolgálatába állították.

Ez az átszervezés a szovjet statisztikusok önzetlen segítségével történt.

A bolgár statisztika fejlődésére különösen kedvező hatást gyakorolt a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1956. áprilisi plénuma, amely a Bolgár Népköztársaság fejlődésének széles távlatait nyitotta meg az élet valamennyi terü—

letén, ezen belül a statisztika területén is. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bi- zottságának júliusi plénuma új szakaszt nyitott a statisztika fejlődésében. A plénum határozatai, amelyek az irányítási rendszer továbbfejlesztésére és tökéletesítésére irányultak a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában. feladatul tűzték a párt— és állami szervek valamennyi szintje. a gazdasági szervezetek, a tudományos kutatóintézetek gyors. tudományosan megalapozott. komplex és megbízható infor-

mációk iránti igényének optimális kielégítését.

A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1968. júliusi és 1969. szep—

temberi plénumai rámutattak a Társadalmi Információ Egységes Rendszerének

(ESZSZl) mint az ország társadalmi—gazdasági fejlődésének irányításához szüksé-

ges információ gyűjtése, feldolgozása, tárolása és továbbítása országos rendszere

kialakításának szükségességére.

A Bolgár Kommunista Párt X. és XI. kongresszusán megerősítették e vonal he—

lyességét. Az ESZSZl fejlesztésével az 1978. áprilisi országos pártkonferenciának a gazdaság tervszerű irányítása és a szocialista munkaszervezés tökéletesítése tár-

gyában hozott határozatoiból következő minőségileg új feladatokat kell megoldani.

A rendszer tervezését, szervezését, kialakításával és funkcionálásával kapcso—

latos tudományos—módszertani, koordinációs és ellenőrző tevékenységet a Minisz- tertanács mellett működő Társadalmi Információ Egységes Rendszere Bizottság lát-

ja el.

A Társadalmi Információ Egységes Rendszerének és konkrétan a statisztikának fejlődése Bulgáriában ma és a jövőben elképzelhetetlen a KGST—tagországokkal

való statisztikai együttműködés nélkül.

Az információs tevékenység továbbfejlesztésében és tökéletesítésében lényeges szerepe van a KGST Statisztikai Állandó Bizottságának. Tapasztalatcserék, közös kutatások, elemzések, együttes módszertani munkák útján gazdagodik a statisztika elmélete. fejlődik és tökéletesedik a statisztikai gyakorlat az egyes országokban, bővül az összehasonlítható statisztikai adatok köre a szocialista közösség keretein

belül.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága számos ajánlást dolgozott ki a KGST- tagországok számára, amelyek gyakorlatilag átfogják a modern statisztika vala-

5-

292 D. BALEVSZK!

mennyi területét. és egységes módszertani alapra helyezik a tagországok statisztikai munkáját.

A Bizottság által kidolgozott egyik legfontosabb anyag a bruttó nemzeti ter- melést és nemzeti jövedelem újratermelését jellemző statisztikai népgazdasági mér—

leg kialakítása módszertani alapelveinek egységesítése. Ide tartozik az ágazati kap—

csolatok mérlege alapelveinek egységesítése, amely mérleg részletes információt ad a termelés forrásairól és felhasználásáról, a termelési ráfordítások összetételé- ről. az anyagi termelés ágazatai közötti termelési kapcsolatokról. E dokumentumok szolgálnak alapul a Bolgár Népköztársaság népgazdasági mérlege rendszerének

kialakításához. '

A bolgár statisztikai gyakorlat szempontjából nagy jelentőségű az állóalapok

alapvető mutatóinak és statisztikai módszertanának rendszere. Mind magának az alapvető mutatószám—rendszernek, mind e mutatószámok tartalmának az össz—eha- sonlíthatóság biztosítása céljából történt egységesítése nagy gyakorlati segítség a

KGST-tagországok gazdasági fejlődésének tanulmányozásában.

A nemzeti statisztikák fejlesztése és tökéletesítése szempontjából különösen fontos a KGST—tagországok népgazdasága fejlődésének szintjét és ütemét jellemző

alapvető mutatók rendszere. E rendszer figyelembe veszi a nemzetközi szocialista

munkamegosztás alapelveit és az e területen kialakult gyakorlatot, ami nélkülöz—

hetetlen a szocialista gazdasági integráció folyamatának statisztikai tanulmányozá—

sánál.

Az összefoglaló gazdasági jellegű módszertani munkákon kívül a Bizottság je- lentős tevékenységet fejtett ki az ágazati statisztikai mutatók és számítási módsze—

reik egységesítése érdekében. A bolgár statisztika a gyakorlatban alkalmazza a Bizottság által jóváhagyott ,,Az ipari termelés népgazdasági számbavételére vo—

natkozó módszertani alaptételek". .,Az iparágak egységes osztályozása" c. anyago- kat, a termelés és a felhasználás elemzését számos iparágban szolgáló statisztikai mutatószám-rendszert, valamint a beruházási, a mezőgazdasági. a közlekedési, a

külkereskedelmi statisztika területére vonatkozó ajánlásokat.

A bolgár statisztika számára nagy jelentőségű a Bizottságnak a nem termelő szféra területén kifejtett munkája.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága az elmúlt években kidolgozta (: társada—

lomstatisztika egységes mutatószám-rendszerét. E rendszer lehetőséget ad a lakos—

ság létszámának és társadalmi összetételének, a dolgozók képzettségének és kul- turális színvonalának. egészségügyi és orvosi ellátásának, a munkaerőforrásoknak és elosztásuknak, a jövedelmek társadalmi csoportok szerinti elosztásának. a fo—

gyasztás összetételének, a lakás- és életkörülményeknek. a munka és a pihenés feltételeinek stb. jellemzésére.

A Komplex Program sikeres megvalósítását, a KGST—tagországok nemzeti sta—

tisztikájának fejlesztését segíti elő országaink együttműködése a műszaki fejlődés statisztikájának problémaköreit illetően is.

A bolgár statisztika aktívan részt vesz a KGST Statisztikai Állandó Bizottság publikációs tevékenységében. Széleskörűen felhasználja a KGST statisztikai kiad- ványainak információit, melyek gazdagítják a Társadalmi Információ Egységes

Rendszere Bizottságának publikációs tevékenységét. Fejlődik és tökéletesedik a

nemzetközi összehasonlítások területén kifejtett elemző tevékenység.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottság munkájában nagy figyelmet szentel a tagországok állami statisztikai rendszerei információs, programozási és műszaki el—

látása kérdéseinek, az automatizált adatbankok létrehozásának és felhasználásá—

nak.

A STATISZTIKA BULGÁRIÁBAN * / ' , ! . 293

Az ezen és más területen kidolgozott témák nagy jelentőségűek az irónyítóxszer- vek növekvő információszükségletének kielégítésére a fejlett szocialista társadalom építése és a kommunizmusba való fokozatos átmenet szakaszaban valamennyi szin- ten képes Tarsadalmi lnformóció Egységes Rendszere létrehozása szempontjából.

PE3lOME

Hacroamaa crarss nanserca aeHrepcng aapuan'rom ouepxa ,,30 net CoaeTy 3KOHOMH- uecxoü Bsanmonomoum " paaaume C'ramcmm : Haponnoü Pecnyőnuke Eonrapun", onyőnu-

KOBaHHOi'O B HoMepe 12 mypHana "Been-mu C'ra'rucmku" sa 1978 ron.

SUMMARY

The study is the Hungarian version of the article published in Vestník Statistikí, 1978 No.

12 (pp. 18—21.) entitled ,,30 let Sovetu Ekonomicheskoi Vzaimopomoshchi i razvitie statistiki v Narodno; Respublike Bolgorii" (Thirty Years of CMEA and the Development of Statistics in

Bulgaria .