A csehszlovák állami statisztika feladatai az 1980-as években

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI STATISZTIKA FELADATAI AZ 1980-AS ÉVEKBEN*

JAN KAZIMOUR

A csehszlovák statisztika a korábbi időszakok gazdag hagyományaihoz kapcso- lódik, különösen az 1919 utáni időszakhoz, amikor a Csehszlovák Köztársaságban az állami statisztikáról szóló első törvényt megalkották. Az ország felszabadulása után 1951-ben adtak ki jogszabályi rendelkezéseket, amelyek az állami statisztikának (:

tervgazdálkodásban felmerülő feladatait hangsúlyozták, elsősorban a népgazdasági terv ellenőrzése vonatkozásában. Az ezt követő időszakban —- felhasználva a gazdag szovjet tapasztalatokat —— kialakítottuk az állami információs rendszer koncepcióját annak felismerése alapján. hogy a tervgazdálkodás rendszerében lehetséges és szükséges az információs rendszerek módszertani irányítása. az adatok közötti köl- csönös összefüggések és az összehasonlithatóság biztosítása és ezen a módon az egész népgazdaságról. illetve társadalomról komplex információk nyerhetők.

I. AZ 1971. ÉVI STATISZTIKAI TÖRVÉNY

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a statisztika kibontakoztatásában lé- nyeges lépés volt a társadalmi—gazdasági információk rendszeréről szóló 1971. évi 21. sz. törvény. E törvény újszerűsége abban nyilvánul meg, hogy nem csupán szer—

amelyek a statisztikai adatokat gyűjtik, feldolgozzák és közzéteszik), hanem megha- tározza az alapvető fogalmakat és elemeket. meghatározza kinek kötelessége a nyil- vántartásokat vezetni és információkat biztosítani, milyen módszereket kell e tevé- kenységek során alkalmazni, milyen kötelezettségek keletkeznek az állammal, első—

sorban az állami statisztika szerveivel és a számvitel irányítóival szemben. A törvény kimondja, hogy az állami, szövetkezeti és magánszektor gazdálkodó egységei köte- lesek rendszeres időközökben információkat szolgáltatni és felhatalmazást ad a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak, hogy a kormány jóváhagyásával, illetve felhatal- mazása alapján, önállóan határozza meg a statisztikai adatszolgáltatások taital- mát. periodicitását és módját. A népszámlálás. az épület— és Iakásösszeírás eseté—

ben azonban szükséges, hogy az elrendelés a kormány részéről történjék, mert csak a kormánynak van joga a lakosság számára az állami információs rendszerrel szem—

ben kötelezettségeket meghatározni.

Az 1971. évi 21. sz. törvény szankciókat is állapít meg mindazokkal szemben.

akik a statisztikai szerveket késve, vagy hamisan tájékoztatják: a törvény a Szövet-

' Az osztrák hivatalos statisztika 150 éves fennállását ünneplő eseménysorozat kerekasztal konferenciáján, 1979. november 5'én elhangzott előadás.

(2)

254 JAN KAZIMOURT

ségi Statisztikai Hivatal számára lehetőséget biztosít arra, hogy az adatgyűjtések

tartalmát és metodikai előírásait, valamint a statisztikai bizonylatokat meghatározza..

Ennek az időszaknak problémája. hogy egyfelől az állami statisztikának elsőrendű feladata az állami terv teljesítésének megfigyelése. amikor is igazodnia kell a ten/em zési rendszer és a tervmutatók metodikájához, másfelől a statisztikai szervek a vál- lalati számviteli rendszer által biztosított alapnyilvántartásokból indulnak ki. A cseh- szlovák tapasztalatok azt igazolják, hogy az 1965—1971 közötti rövid időszakban.

amikor a statisztikai szervek a statisztika mellett a számvitelt is irányították. lehetsé- ges volt a két rendszer lényeges közelítése és ezen az alapon az elsődleges vá'lla—

lati bizonylatok egységesítése. A tervmutatókkal való szoros összefüggés tekintetében—

azonban Csehszlovákia nem érte el azt a szintet, mint például a Német Demokra—

tikus Köztársaság, ahol az az alapelv érvényesül, hogy nem szabad a tervezésben egy mutatót mindaddig használni, amíg azt a statisztikai szervek módszertanilag

nem határozták meg.

Az 1971. évi 21. sz. törvény értelmében a Szövetségi Statisztikai Hivatal nemcsak

a központi adatgyűjtéseket rendeli el, hanem jogkörébe tartozik az igazgatási statisztikai adatgyűjtések engedélyezése is; ez azt jelenti. hogy a Szövetségi Statiszti—

kai Hivatal az egyes minisztériumok és különféle intézmények részére engedélyt, il——

letve felhatalmazást ad. amelynek alapján ezek statisztikai adatgyűjtéseket hajthat- nak végre és azokat feldolgozhatják. Ezenkívül a törvény számításba vesz olyan in- formációs alrendszereket is, amelyeket meghatározott szervek hatáskörébe adnak át (például a szállítási statisztika alrendszerét). A törvény számításba veszi az alap- nyilvántartások szervezését és a számítástechnika alkalmazását is. és fontos felada-—

tokat és jogköröket határoz meg az állami statisztika részére a gépi adatfeldolgozási rendszerek egységesítése, az egységes állami számítóközpont—hálózat kiépítése, új' elemzési módszerek és formák. az operációkutatás és az ökonometriai modellek te—

rületén. E felhatalmazásokkal a Szövetségi Statisztikai Hivatal folyamatosan él és keresi az illetékes partnerekkel való messzemenő együttműködés útját.

Az állami statisztika szervezését Csehszlovákiában a jelenlegi időszakban tel—

jesen a szövetségi államrendszer keretében biztosítják. A Szövetségi Statisztikai Hi- vatal mindenekelőtt az egységes metodikával. a nemzetközi kapcsolatok és nem- zetközi tapasztalatcsere biztosításával és a magasabb szintű elemzések fejlesztésé- vel foglalkozik'. Működik Cseh Statisztikai Hivatal és Szlovák Statisztikai Hivatal is,, amelyek az állami statisztika megyei és járási szerveit közvetlenül irányítják. Ezek a hivatalok területi szerveik útján az adatok begyűjtését biztosítják, továbbá mindkét köztársaság kormánya, valamint a megyei és járási szervek részéről támasztott elem-- zési és információs igényeket kielégítik.

A Cseh és a Szlovák Statisztikai Hivatal alá adatfeldolgozó vállalatok tartoznak,, amelyek a statisztikai adatok feldolgozását végzik, részben az állami statisztika, részben a tanácsok és más területi államigazgatási szervek részére; az adatfeldol- gozó vállalatok ellenszolgáltatás fejében a gazdálkodó szervezetek részére is dol—4 goznak. és ez a tevékenységük folyamatosan növekszik. A Cseh és a Szlovák Statisz—

tikai Hivatalnak alárendelten működnek nyilvántartási és statisztikai nyomtatvány-—

kiadó vállalatok is, amelyek mindennemű olyan nyomtatvány raktározását és expedí-

cióját ellátják, amely közvetve vagy közvetlenül az állami statisztika céljait szolgálja.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal tudományos kutató bázissal is rendelkezik. Két jelentős intézményről van szó: a számítástechnikai kutató központról, amely az ENSZ segítségével Pozsonyban létesült és a társadalmi—gazdasági információk prágai kutatóintézetéről. Ezek a kutatóintézetek a társadalmi—gazdasági információk terü- letén alkalmazott kutatásokat végeznek. és tevékenységük súlypontját a számítógé-

(3)

A CSEHSZLOVAK ÁLLAMI STATISZTIKA 255,

pek alkalmazása fejlesztésének biztosítása, különösen a szükséges programok elké——

szítése képezi.

Történelmi hagyományokból és Ausztria—Magyarország időszakának statisztikai gyakorlatából ered. hogy az utóbbi 60 évben a Szövetségi Statisztikai Hivatal mellett mindmáig az elnök tanácsadó szerveként Szövetségi Statisztikai Tanács működik.

Tagjai a vezető állami szervek képviselői. elsősorban a tervezés, a pénzügyek és a' technika területéről. továbbá tudományos intézmények. üzemek és szakszervezeti szervek képviselői. A Tanácsban egyrészről az állami statisztika felhasználói, más—

részről azok képviseltetik magukat, akikre az állami adatgyűjtési rendszer keretébenr kötelezettségek hárulnak. Ennek az intézménynek nagy jelentősége. hogy a tapasztalatok és a gyakorlat alapján az állami statisztikai szervek terveit helyesbíti és mesz-4

szemenő ismeret— és tapasztalatcserét tesz lehetővé.

ll. A SZÁMITÁSTECHNIKA HATÁSA

A számítástechnikának. ezen belül elsősorban az elektronikus számítógépeknek a hatvanas évek kezdetétől főleg az állami statisztikai rendszer munkaformáira és munkamódszereire volt hatása. A jelenlegi mintegy 360 állami statisztikai adatgyűj—

tés folyamatosan valósul meg. ami több statisztikai területen a gyorsabb feldolgo—

zást, valamint a módszertani munkára és az elemzési tevékenységre való orientáló- dást teszi lehetővé.

A számítástechnika a termelés területén gyorsabban fejlődött, és az állami szer——

vek csak lassan tudtak a fejlődéssel lépést tartani. Az 1973. évi 114. sz. kormányha—

tározat az állami statisztika számára fontos szerepet biztosított a számitá'stechnikai'

hálózat kiépítése terén azzal a céllal. hogy fokozatosan egységes rendszer alakuljon ki. Hangsúlyozni kell, hogy Csehszlovákiában jelenleg 20 vállalati rendszerű adat-—

feldolgozó központ működik az állami statisztika keretében, amelyek kb. 15 száza—

Iékban az állami statisztika számára dolgoznak. Ez a bázis lehetővé teszi az állami statisztika alapvető feladatainak ellátását; ezenkívül a vállalati ügyviteli informá- cióknak és a helyi tanácsok szakigazgatási szervei adatainak feldolgozásával is fog-—

Ialkozik.

A nagy volumenű adatgyűjtések feldolgozása központilag történik. Ilyenek első- sorban a népszámlálás, az épület- és lakásösszeirás, az ágazati kapcsolatok mér- lege. a mikrocenzusok, az ipari és mezőgazdasági adatgyűjtések és mindenekelőtt a rendszeres éves beszámolók. A csehszlovák statisztikában az éves beszámolóknak nagy jelentőségük van. mivel tábláikban a fő gazdasági mutatókat beszámolási egységenként. azaz vállalatonként éves viszonylatban mutatják be. Az éves beszá- molók kombinált feldolgozása mélyebb közgazdasági betekintést nyújt, mint a havi gyorsbeszámolók. A számítástechnika elsősorban ezekre a feldolgozásokra irányul.

A 114. sz. kormányhatározattal egyidőben hozták meg 1973—ban a 20. sz. hatá—

rozatot, amely a Szövetségi Statisztikai Hivatalra azt a feladatot rója, és azt tette:—

kötelességévé, hogy tartalmilag egységesítse az információs rendszert. teremtse meg

adatok többoldalú felhasználásának feltételeit. Ennek során bizonyos munkameg-

osztással számoltak. amelyet mind az állami statisztikai szervek, mind a műszaki fej—

lesztéssel foglalkozó szövetségi minisztérium egyaránt tiszteletben tartanak; az utób—

bi a tudományos—műszaki információ-rendszer keretében elsősorban az adatok mű—

szaki tartalmát kíséri figyelemmel.

A társadalmi—gazdasági információ-rendszer alkotó eleme természetesen a számvitel is. amelyet jelenleg módszertani tekintetben a Szövetségi Pénzügyminisz—

(4)

256 JAN KAZiMOUR

térium irányít. A bizonylati rendszert átfogóan mégis a Szövetségi Statisztikai Hivatal

irányítja; a számviteli bizonylatokat a Szövetségi Pénzügyminisztérium köteles a Szö—

vetségi Statisztikai Hivatalnak jóváhagyásra bemutatni. Ezenkívül tervinformációs rendszer is működik, amely azokat az adatokat foglalja magába, amelyek alapján a tervjavaslatok és a különféle tervvariánsok készülnek. Az ökonometriai elemzés és az operációkutatás módszertani irányítása az 1971. évi 21. sz. törvény értelmében szintén az állami statisztikai szervek hatáskörébe tartozik, de ez idő szerint egységes módszertanuk és egységes alkalmazásuk még nincs kidolgozva. A csehszlovák kor- mány határozata értelmében, a lakosság körében végrehajtandó szociológiai felvé—

teleket be kell jelenteni a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak, hogy az adatokat eset-

leg maga is felhasználhassa, illetve a felvételek színvonalát figyelemmel kísérhesse.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal szorosan együttműködik a Közvéleménykutató

Intézettel, amely szociológiai tevékenységével kapcsolódik a lakosság körében vég-

rehajtott statisztikai adatgyűjtésekhez.

Jelenleg a csehszlovák statisztikában és a vállalatoknál olyan nyilvántartások alkalmazása bontakozik ki, amelyek az adatbankrendszer első fokát képezik. A Szö- vetségi Statisztikai Hivatal bevezette valamennyi szervezet komplex nyilvántartását.

Ez a nyilvántartás több mint 40 000 egységet foglal magában és elsődleges bizonylatok alapján negyedévenként rendszeresen aktualizálják. A nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az adatszolgáltató egységek adatait az állami beszámolási rendszer és az igazgatás vagy a gazdaságirányitás különböző céljainak megfelelően lehessen

csoportosítani.

Nagy lépést jelent előre a statisztikai adatfeldolgozást, a tervteljesités mérését és a gazdasági fejlődés figyelemmel kísérését szolgáló gépi nyilvántartások beve—

zetése. Az utóbbi két évben a Szövetségi Statisztikai Hivatal megszervezte a beru-

házási objektumok nyilvántartását, amely a végső stádiumban 40000 építés alatt

álló egységet fog tartalmazni; Csehszlovákiában évenként átlagosan 10000 objekf

tumhoz fognak hozzá, ennek nagy része kisebb beruházás (a munkák volumene két.

millió csehszlovák korona alatt van).

A beruházási objektumok nyilvántartása a beruházás nyilvántartási számára mint alapvető azonosítóra támaszkodik, amelyet a kivitelező és a beruházó egyaránt használ. A beruházások nyilvántartása lehetővé teszi az építkezés előrehaladásának öt fázisban (a beruházás engedélyezése, a terv engedélyezése, az építkezés megin- dulása, az építkezés befejezése, az építmény üzembe helyezése) való megfigyelését;

ezenkívül a nyilvántartás pótolja az eddig csak globálisan, tehát gazdasági ágaza—

tonként és területi aggregációban szervezett statisztikai adatgyűjtéseket.

Ez az egyedi nyilvántartás lehetővé teszi az adatok összehasonlitását és ellen- őrzését, továbbá a tervben előirányzott paraméterek alapján nemcsak a kivitelezési

költségek, hanem a megvalósult paraméterek figyelemmel kísérését is. ilyen például

ipari létesítményeknél a tervezett munkatermelékenység. a termelés volumene vagy más paraméterek elérése, például a munkaerő biztosítása új beruházások részére

stb. A nyilvántartás fejlesztésével kapcsolatos munkálatok jelenleg vizsgálati stá-

diumban vannak, ami eddig azt mutatja; hogy ez a módszer — bevezetése és a technikai problémák megoldása után —- nagyon hatékony lesz. A tervdokumentáció alap- ján például lehetségessé válik az építési munkák elsődleges összetételének 22 fő- csoportba történt osztályozása alapján a kivitelezők szerinti olyan feldolgozás, hogy a következő évek terveiben e munkák megkívánt összetételét (földmunkák, föld alatti vezetékek, föld feletti vezetékek, kémények, csarnoképítések, lakásépítés stb.) biztosítani tudják. Ezenkívül lehetségessé válik, hogy a tervek engedélyezésekor

az új építkezések elkészülése utáni munkaerő—szükségletet statisztikailag meg le-

(5)

A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI STATISZTIKA 257

hessen állapitani éspedig figyelemmel az eddigi létesítmények munkaerő-állomá—

nyára, a népesség természetes szaporodására és a megszűnt üzemekből származó munkaerőre. Ez a probléma a tervgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos, kü- lönösen Csehszlovákia mai munkaerőhiánya miatt.

A számítógépes feldolgozás, különösen a gépi nyilvántartások rendszere, az ál- lami statisztikában annak felismerésére vezetett, hogy az egyes fogalmakat és mu—

tatószámokat a jövőben sokkal pontosabban kell meghatározni. A jelenlegi szabály- zatok. amelyeket az általános jogi normákból vezettek le, már nem kíelégítők a szá- mítógépek alkalmazásának korszakában. A számítógép pontos, meghatározásokat kíván meg. amelyek többnyire hierarchikusan épülnek fel; leginkább olyan forma felel meg. amelyben alacsonyabb szinten 1-től n-ig terjedő elemeket definiálnak, és ezeket az elemeket tartalmazza a felsőbb szint. Például a ,.befejezett építmény" fo—

galmat úgy kell kialakítani, hogy az a befejezett építmény 5. 10, 15 fajtáját és típusát tartalmazza. E típusoknak közös alaptulajdonságaik vannak és fajtánként bizonyos eltérésekkel találkozunk, amelyek az építkezés kivitelezésének eltérő módozataiból származnak stb.

Véleményünk szerint a következő 10 évben a statisztikai mutatószámok meg- határozását tovább kell finomítani mind programozásuk, mind tartalmuk vonatkozá—

sában, hogy a mindenirányú megismerést, érthetőséget és összehasonlíthatóságot teljes mértékben biztosítani tudjuk. Ez osztályozások és kódok alkalmazását igényli, valamint az alacsonyabb hierarchikus szintek elhatárolását és aggregálásukat teszi szükségessé. hogy mint a magasabb egész egyes elemei matematikailag kifejezhetők legyenek.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal megvizsgálta a terminál—hálózat létesítésének kérdését, egyrészt a programozók munkája, másrészt — a Hivatal székhelyétől sok esetben távol dolgozó —- felhasználók szempontjából. Jelenleg a havi gyors informá- ciók olyan táblarendszere működik, amelyet naponta egészítünk ki; ehhez a rend- szerhez —- egészen a Minisztertanács elnökének irodájáig — egy sor felhasználói ál- lomás van kapcsolva. A kivánt táblákat egyszerű kód segítségével néhány másod—

percen belül elő lehet hívni. Ezeket a tábl'ákat a számítógép on-líne feldolgozással folyamatosan biztosítja. úgy. hogy az információkat a feldolgozás után azonnal to—

vábbitani lehet oda, ahol a vonatkozó terület gazdasági fejlődését rendszeresen figyelemmel kísérik. Ezt a rendszert bővíteni fogjuk és kétoldalú párbeszéd formájá-

ban a korszerű tájékoztatás egész rendszerét továbbfejlesztjük.

Az eddigi közlési rendszer hagyományosan a havi gyors tájékoztatókból indul ki, és legmagasabb fokát mélyebb elemzésű féléves és éves közléseken át a Cseh—

szlovák Köztársaság statisztikai évkönyvében és a gazdasági ágazatok évkönyveiben éri el.

A közlési rendszert a napirenden levő problémáknak megfelelően bővítjük.

Az elmúlt években például a népgazdasági tervezés területén jelentős szerepet ját—

szott a gazdálkodás magasabb hatékonyságára irányuló erőfeszítés. Ezzel kapcso—

latban az állami statisztikai szervek felvették munkaprogramjukba néhány olyan ha- tékonysági mutató figyelemmel kísérését is, amelyeket az eredeti terv nem tartalma—

zott; mindenekelőtt az állóeszközök kihasználásáról. az anyagfelhasználásról, a

munkaidő kihasználásáról. az energia-. a tüzelőanyag- stb. felhasználásról, az ön- költségcsökkentésről volt szó; ily módon a gazdálkodó egységeket nemcsak teljesít- ményük mennyisége alapján. hanem mindenekelőtt minőségileg lehetett értékelni.

Ezt a módszert a nem statisztikus közvélemény nagyra értékelte és az így nyert in- formációk a tervező szervek, valamint a szélesebb közvélemény közgazdasági tájé-

kozottságát nagyban gyarapították.

3 Statisztikai Szemle

(6)

253 JAN KAZIMOUR

Ill. A STATlSZTlKAl VlZSGÁLATOK KlTERJESZTÉSE

Mint korábban említettük, néhány évvel ezelőtt lehetővé vált a közgazdaságba való szélesebb betekintés, éspedig a több aspektusból végzett vizsgálatok segítségé—

vel, amelyek esetében a tervgazdálkodásban az alapkérdés: miként kell a vállalatok

munkájának összesített eredményét értékelni. Mivel a feltételek változnak. a terv nem mindig fejezi ki objektíven a vállalatok valamennyi lehetőségét. Arról van szó.

hogy a terv 100 százalékos teljesítésének figyelemmel kísérése mellett tovabbi szem- pontokat is figyelembe kell venni.

Az új követelmények figyelembevétele céljából olyan mutatók rendszeres figye-u lemmel kísérésére is sor került, mint például a belföldi piac részére történő szállítá- sok, a szocialista és a nem szocialista országokba történt exportszállítások. a beru- házások részére történő szállítások teljesítése, a termékösszetétel betartása stb. E mutatók többségét rendszeresen megfigyelik és vannak idősorok, amelyek mélyebb elemzést tesznek lehetővé.

A csehszlovák statisztika jelentős feladatává lett —— különösen a szövetségi rend—

szer 1969. január 1-ével történt bevezetése után — a gazdasági és társadalmi jelen—

ségek területi elv szerinti megfigyelése éspedig főként az alsóbb szintű területi szer—

vek (járások) igényeinek kielégítése szolgálatában. Ebben a vonatkozásban —— együtt- működve a Csehszlovák Állami Bankkal -—— az állami statisztika számos olyan kimu—

tatást biztosit. amelyek lehetővé teszik a járásonkénti munkaerőmérleg készítését, [a

közlekedési helyzet értékelését, a kiskereskedelmi áruforgalom és különböző más..

területi szempontból jelentős mutató megfigyelését. Ezenkivül ez a módszer az ille- tékes vezető szervek számára alapot nyújt a járás területén működő alacsonyabb szintű egységek értékelésére. Különösképpen a szakszervezeti szervek használják fel ezeket az áttekintéseket, mégpedig nemcsak az állami tervben meghatározott gazdasági feladatok teljesítése, hanem a dolgozók kezdeményezéseinek kibontakoz—

tatása, a baleseti és megbetegedési arányok figyelemmel kísérése vonatkozásában

[S.

A nagy statisztikai munkálatok. amelyekben a számítástechnika is teljes mér—

tékben érvényre jut. a népszámlálás. épület—ées lakásösszeírás, a mikrocenzusok és az ágazati kapcsolatok mérlegei. Három terjedelmes munkáról van szó. amelyek a jelen időszakban a rendelkezésre álló számítástechnikát teljes mértékben felhasz—

nálják.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a népszámlálás és a vele kapcsola-—

tos épület- és lakásösszeírás (a legutóbbit 1970-ben hajtották végre, a következőt, 1980. november i-re készítik elő). a háztartások és a lakosok, valamint az épületek és a lakások összeírására terjed ki, éspedig különböző összefüggésekben és kombi—

nációkban, beleértve a háztartások felszereltségi fokát is.

Az említett mikrocenzus, amely a népszámlálás, épület— és lakásösszeíráshoz kapcsolódik. ugyanazzal az időponttal rögzíti a háztartások jövedelemeloszlását, és lehetővé teszi a mélyebb elemzést a népesség életkor. gazdasági ágazat és foglal—

kozás szerinti összetételének kombinációjában. Ez a rendszer jól bevált és a társa—

dalmi fejlődés megismerésének bázisát alkotja Ezenkívül a statisztika teljesíti a Csehszlovák Tudományos Akadémia kívánságait is. amelyek időről időre reprezentae tív adatgyűjtések szervezését igénylik. például a lakosság mobilitásának, am a fog—

lalkozásváltozásoknak vizsgálatára, a család és háztartás vonatkozásában és más paraméterekre; ezek a vizsgálatok kutatásircélokat szolgálhatnak. ,

Az ágazati kapcsolatok mérlegének elkészítése nagy munkaráfordítást igényel;

szerkesztésüket a Csehszlovák Köztársaságban megkönnyíti. hogy a termelés és ae

(7)

A CSEHSZLOVAK ÁLLAM! STATISZTIKA 259

szolgáltatások területén már 1966 óta rendelkezésre áll a termékek egységes osztá- lyozási rendszere, ami lehetővé teszi a gazdasági tevékenységek és eredményeik pontos osztályozását. Ezen az alapon — a változó szervezeti felépítéstől függetlenül

— az állami statisztika évente nagy vonalakban és 4—6 éves időközökben részletekbe menően képes a népgazdaság teljes struktúráját, különösen a termelést homogén területek szerint megfigyelni. Mintegy 420 szektort figyelünk meg, és egy nagy mat- rixban kiszámíthatók az egyes szektorok közvetlen és teljes ráfordításainak technikai koefficiensei, Ez azt jelenti, hogy a tervezési gyakorlatban csupán olyan adatokat tárolnak, amelyek meghatározott gazdasági normatívákat jelentenek; ezek az oda—

tok globálisan fejezik ki a gazdasági tevékenységek eredményeit és ráfordításait, és így mód nyílik arra. hogy a megoldási lehetőségeket a tervezési elgondolásokban és a tervvariánsokban megfelelően vázolják. Fontos. hogy a tervgazdálkodás rend—

szerében a jövőben ez a tevékenység nemzetközi méretekben is lehetségessé válik, és bizonyos ágazati kapcsolatok a nemzetközi munkamegosztásban is meghatároz- hatók lesznek. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a statisztika ilyen bonyo- lult feladatokat is meg tud oldani, még akkor is, ha azok gyakran nem kis nehéz- séggel járnak.

Statisztikai rendszerünkben —- kisebb területektől eltekintve — elengedhetetlen az állami és a szövetkezeti szektorban egységes módszertan biztosítása, mind a ve—

zetésben, mind az információk vonatkozásában, ezért a statisztikai szervek feladata az információk módszertanának egységesítése és fejlesztése. Ez a gyakorlatban azt

jelenti, hogy a szövetségi statisztikai szerveknek is érdeke. hogy az egyes szerveze- tekben egységes információs rendszereket hozzanak létre. Ezzel megteremtődik az adatok összehasonlíthatósógának feltétele; egyrészt lehetségessé válik az adatok pontosabb kifejezése és elhatárolása a gazdasági eredmények értékeléséhez, más—

részt ez a kiépülő számítóközpont—hálózatban megkönnyíti az adatfeldolgozást.

Ez okból mind a Szövetségi Pénzügyminisztérium, mind a Szövetségi Statisztikai Hivatal az 1970-es évek elejétől nagy figyelmet fordít a vállalati alapbizonylatok rendszerének kialakítására. Megtörtént például — a beruházások területét kivéve ——

az egységes szá'mlaminták kidolgozása és engedélyezése, és rövidesen sor kerül a' beruházások egységes számlamintájának engedélyezésére is. Fokozatosan egysége—

sítik a munkaügyi és bérügyi, a raktárgazdálkodási és más bizonylatokat. Nemcsak a gépi feldolgozás szempontjait is figyelembe vevő bizonylatok elrendeléséről van szó, hanem mindenekelőtt a bizonylatok tartalmi egységesítéséről; ennek a folya-—

matnak fokozatosan egységes információs rendszer kialakításához kell vezetnie. Ez azt jelenti tehát, hogy a csehszlovák statisztika bizonyos tekintetben olyan szakaszt ért el, amely 5—10 éven belül — véleményem szerint — a technikai előnyök teljes ki- használását lehetővé teszi. Más szavakkal: lehetségessé válik valóban egységes rendszerű megoldás valamennyi feladat számára, a társadalmi—gazdasági fejlődés-—

nek az egyes rendszerelemek segítségével történő követése és a különböző típusú alapegységek megfigyelése; a teljes tartalmi és módszertani egyezőség a gazdasági és a társadalom fejlődésének komplex áttekintését fogja biztosítani.

A számítástechnika elért színvonala, a távolsági adatátvitel nálunk kipróbált lehetőségeinek használatba vétele, az adatfeldolgozás magas technikai színvonala együttesen képezi a feltételét annak. hogy a nyolcvanas évek folyamán a teljes in—

formációs rendszer kiépítéséhez a számítástechnika alkalmazásának területén je- lentős előrelépést tehessünk.

Ebben az összefüggésben meg kell említeni. hogy a csehszlovák statisztika fej-

lődése során mindenkor következetesen érvényesültek a nemzetközi együttműködés

elvei, éspedig mind az ENSZ és az Európai Statisztikusok Értekezlete, mind a KGST

st

(8)

260 KAZlMOUR: A CSEHSZLOVAK ÁLLAMI STATISZTIKA

keretében. Az Osztrák Köztársasággal közösen végrehajtásra került az ipari munka—

termelékenység négyoldalú összehasonlítása és Csehszlovákia még néhány más két- és többoldalú összehasonlitósban is részt vett. Kétségtelen, hogy a fejlődést a köl- csönös megismerés és tapasztalatcsere útján meg lehet gyorsítani; ebben a vonat—

kozósban meg vagyok győződve arról. hogy az Osztrák Szövetségi Statisztikai Hiva- tallal és további európai partnerekkel való együttműködés lehetővé fogja tenni, hogy a nyolcvanas években — a tartalmi, módszertani és technikai kérdésekben —- messze—

menő és eredményes közös munkat végezzünk.

PE3fOME

Hactonuwü ouepx conepmm Ma'repnan onnana, npoumam—roro 5 HOSÖPSI 1979 roga

Ha Konmepenuuu prrnoro crona, opraHuaoaam—ioü no nosony 150 ronosumum aBCprácJKoü rocyAapCTaeHi-loü cramcmxu.

l'locne upa'rxoro MCTopw-zecnoro oőaopa aerop nonpoőno usnaraet npuummü :; 1971 rogy 36KOH o cramcmxe, Kotopblü urpae'r pemarouwro pont, e pasamuu uexocnoaauxoü cramc'rum. 3axon cerpmm He TOHbKO onpegenenun Bam—ieüwux nonamü " anememoa, Ho onpenenner Taioxe Te yupemgeuns " Opl'BHbl zenet-left KOTOple nsnxerca c60p_ 06—

paőoma u nyőnuxaum ctatucmuecnux p.aunblx " pacnopnmaetcn OTHOCHTeanO metanoe, anMeHSIeMk-IX a xone amx nearenbnocreü. 3BKOH ycranasnuaaer Taxme CBHKLlMH aa Ha- pymenua aakona, onpenenaer ccpepy nemuvel-tuningot!" cpenepanbnoro cramcmuecxoro ynpaanenm, a Takme nemeneHocrb " opranuaauuonnyio crpyxrypy uemcnoro n cnoeau—

xoro C'ramcmuecmx ynpaanem—iü. llanee ocranasnusaetcn Ha nearenbuocm neyx, Hay—mo- MCCJ'leAOBaTeanl-(HX 633 cpegepanbuoro cramcmuecxoro anaBJ'leHHSI " CPYHKIJMOHHPOBBHHH menepanbnoro cramcmuecxoro Coeera.

B Aaneneüwem aarop SaHHMae'I'CSI ccpopMynupoaai-mumu e npasmenecraenumx noc- raHoanei—max 1973 roAa saAauaMM, KOTOpbte HPBAYCManHBal'OT co3AaHue cem oőpaőomu AaHHhIX Ha BBM, ynndmxaumo anpopmauuom-ioíi CHCTeMbI no coaepmanmo, nurerpaumo AaHHhIX " oőecneuenue ux MHorOC'ropoHHero ucnonbaoBaHI—m. Manaraer nemenbnocn Che—

aepanbuoro CTaTMCTHHeCKOI'O ynpasneuna, HanpaaneHHyio Ha ocymecraneuue ewx u.eneü.

B aaumouenne aa'rop ocranaenuaaerca Ha sena—lax, KOTOpble uexocnosauxoű cramcmne

npencvom peumn, B l980—ble rOAhl.

SUMMARY

The study is based on a lecture presented at a round-table conference organized on the occassion of 150 year anniversary of the existence of official statistics in Austria. held on 5th

November. 1979. (

After giving a short historical review the author discusses in detail the Statistical Act

of 1971 which was determinant of the development of statistics in Czechoslovakia. The Act covers not only the definition of the basic concepts and elements. but stipulates the Offices and organizations which collect, process and publish statistical data. describes those obliged to keep records and ensure information, moreover provides about the methods to be applied in these activities. The Act decides on sanctions in the case of non-observance. defines the authority and tasks of the Federal Statistical Office as well as the activities and organiza- tional structures of the Czech and Slovakian Statistical Offices. The Act discusses the func- tions of the two research institutes of the Federal Statistical Office and those of the Federal Statistical Council, too.

Further on, the author deals with the tasks stated by government decisions of 1973 aim- ing at forming the network of computing science, unifying the content elements of the information system ensuring the integration and many-sided applicability of the data. ln the following activities of the Federal Statistical Office pursued to achieve these tasks are discus—

sed. Finally the author outlines the tasks Czechoslovakian statistics has to solve in the 1980ies.