A csehszlovák állami statisztika továbbfejlesztése

(1)

A CSEHSZLOV'ÁK ÁLLAMI STATISZTIKA TOVÁBBFEJLESZTESP

JAN KAZIMOUR

A csehszlovák statisztika továbbfolytatja a Csehszlovák Kommunista Párt XV.

kongresszusa után kibontakoztatott erőfeszítéseit. Munkájának vezérfonala a Szö—

vetse'gi Statisztikai Hivatal és a köztársaságok statisztikai szervei számára a XV.

kongresszus határozatai alapján kidolgozott ötéves program. Az éves tervekben tük—

röződnek azok a kiemelt feladatok, amelyek munkánkat a társadalom igényei sze—

rint irányítják.

A fejlődés igazolta annak az útnak a helyességét. amelyre az 1971. évi 21. tör—

vény és e törvény végrehajtásáról intézkedő kormányhatározatok. elsősorban az 1973. évi 20. számú kormányhatározat kiadásával léptünk. lgazolődott. hogy való—

ban fennáll az a nagy igény. amelyet a törvény és az említett határozatok a válla-

latoktól a központi szervekig kiépítendő információs rendszerrel kapcsolatban meg—

állapítottak, ugyanis az irányítás igényei egyre növekszenek. lgazolódott irányvona- lunk helyessége: a statisztikai rendszernek elsősorban az egyes vezetési szintek igé- nyeit kell szolgálnia. Ezzel párhuzamosan mind a törvény, mind a kormány idevonat—

kozó határozatai feltételezik a rendszer módszertani, tartalmi és elemzési oldalának továbbfejlesztését és a számítástechnika magasabb szintű felhasználását.

A csehszlovák statisztika a Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusa utáni időszakban jelentősen előrehaladt a kitűzött feladatok megvalósításában. A statisz—

tikai információs rendszer sok vonatkozásban fejlődött. _továbbmélyültek kapcsolatai a szervezetek információs rendszerével és az állami tervvel. Az utóbbi években fo- kozott figyelmet szenteltünk a tájékoztatás gyorsításának. Bevezettük a gyorsjelen- téseket. amelyek a tárgyhónap végét követő 4—6 napon belül megfelelő áttekintést nyújtanak a központi szerveknek a népgazdaság fejlődéséről. 1977-ben további elő- rehaladást jelentett. hogy már a tárgyhónapot követő hónap második felében (22.

és 27. között) elkészülnek az ipar, az építőipar fő mutatószámait és a gazdasági szervek pénzügyi mutatóit tartalmazó jelentések, ami lehetővé teszi a gazdaság

alapvető minőségi jellemzőinek értékelését.

Bebizonyosodott, hogy megfelelő rugalmas szervezéssel és jó hozzáállással a

tájékoztatás gyorsítható és a következtetések rövid időn belül és olyan összeállítás-

ban az érdekeltek rendelkezésére bocsáthatók, hogy lehetővé válik a gazdaságba való operatív beavatkozás. Ennek különös jelentősége van, mivel a csehszlovák nép- gazdaság jelenleg. a Csehszlovák Kommunista Párt XV. és XVI. kongresszusa közötti időszakban olyan problémákkal áll szemben, amelyek a nehéz külső gazdasági fel-

ld) ' A tanulmány eredeti címe: Dalsi smery rozvoje státni stotistiky. (Statislika. 1978. évi 3, SL 97—134,

!) . .

(2)

KAZMOUR: iA CSEHSZLOVÁK STATISZTIKA 371

tételekből adódnak. Ezért a tájékoztatás naprakészsége, gyorsasága és mélysége döntő jelentőségű lett.

Ebben az összefüggésben az 1977-ben kezdődő szakasz is sikeres volt, amikor is először az iparban, majd fokozatosan a többi ágazatban több szempontból kisér- tük figyelemmel a főbb gazdasági mutatókat. Hét mutatót figyeltünk, amelyek nem—

csak a termelés volumenéről tájékoztatnak (mint a változatlan árakon számított bruttó termelési érték vagy készárutermelés), hanem a fogyasztásra történő értéke- sítésről — nagy— és kiskereskedelmi áron —, a beruházásokra. a szocialista és a nem szocialista exportra történő értékesítésről és főleg az ipari termelés költségeinek ala- kulásáról. Ez a többszempontú értékelés a vállalatok sokkal valóságosabb és komp—' lexebb megítélésére nyújt módot.

Az első év tapasztalatai azt mutatták. hogy csupán a gazdálkodó egységek egyharmada teljesítette minden hónapban valamennyi mutatót. Az egyes mutatók, például a teljesítményegységre eső teljes önköltségcsökkentés mutatója tekinteté- ben a vállalatoknak majdnem 30 százaléka nem teljesítette feladatát. A statisztika ilyen felfogása lehetővé tette, hogy a felügyeleti szervek ne csak operatívan figyel—

jék (: termelési szféra alakulását. hogy ne következzenek be értékesítési és ellátási zavarok, hanem több időszakon keresztül is elemezhessék az összefüggéseket és az okokat, amennyiben ilyen nem kívánatos jelenségek tartósan bekövetkeznének.

A fokozatosan megvalósuló számítógépes statisztikai adatfeldolgozási rendszer lehetővé tette például. hogy kipróbálásra kerüljön az ún. képernyős adatbázis (TlOS), amely az egyes gazdaságstatisztikákból származó adatok távadatátvitelét biztosítja. éspedig néhány száz egységesen kialakított, havonta karbantartott táb—

lázat formájában. így alakult ki annak lehetősége, hogy a központi felhasználók közvetlen kapcsolatba lépjenek a számítógépes adatbázissal. Természetesen ez a rendszer még kezdetleges. Jelenleg az a feladatunk. hogy a gépi adatfeldolgozásból származó adatokat közvetlenül juttassuk be a képernyős adatbázisra, tehát a tób—

lákat olyan formában tervezzük meg, amely közvetlenül szolgálja a rendszer fel—

használóinak igényeit.

Az utóbbi két esztendőben sor került bizonyos kutatási eredmények kipróbálá- sára és gyakorlati bevezetésére is. Ilyenek az iparstatisztika körében folytatott ku- tatások eredményei (ASlS —— hosszú távú ipari információk), valamint (: mezőgazda-

sági statisztikai kutatások (AGlS). Az adatbázis egyes elemeinek felhasználása emel—

lett lehetővé teszi ezen statisztikai információk értékelésének és felhasználásának magasabb formáját, például a bruttó mezőgazdasági termelés kiszámítását és a ta—

karmánymérleg elkészítését.

A számítógépes rendszer máris segítséget nyújtott a regiszterek kialakításában.

a gazdálkodó szervek egységes számjelrendszere pedig lehetővé tette, hogy a köz—

ponti adatbázisban kialakítsuk a gazdálkodó szervek egységes nyilvántartását. Eze- ket a naprakész nyilvántartásokat a Számítástechnikai Vállalaton keresztül vala—

mennyi ipari és mezőgazdasági szervezet megkaphatja. Rendszeressé vált az op—

tikai olvasó berendezés alkalmazása, amellyel Csehszlovákiában elsőként oldot—

tuk meg az információfeldolgozás egyik legalapvetőbb kérdését. a gyors adatrögzí- tést minimális személyi költségek mellett. Az olvasó berendezés lehetővé teszi a komplex adatfeldolgozást is. főleg ott. ahol egyes adatok bizalmas vagy titkos jel- legűek. Ezek gépi rögzítése emberi kéz érintése nélkül történhet. A minimális hely—

igényű gépi mikrokártyás adattárolás területén most ellenőrizzük az első kisérlete- ket. A pozsonyi Számítástechnikai Kutató Központ tapasztalatai alapján már az előző népszámlálás idején kipróbáltuk az automatikus adatellenőrzést és adatjavi- tást, és fokozatosan fejlesztjük a különböző formájú adatbankrendszereket.

?

(3)

372 MN KAZIMÓUR

Ezek a technikai. szervezeti és módszertani előfeltételek alapul szolgálnak. ar—

ra, hogy a fejlettebb feldolgozási formák és módszerek segítségével az egyes társa—

dalmi és gazdasági jelenségeket teljes bonyolultságukban elemezhessük, és választ adhassunk azokra a legigényesebb kérdésekre is, amelyeket az irányító szervek az

állami statisztika képviselőinek feltesznek.

A csehszlovák statisztika már 1976—1977—ben teljesítette az árrendezés előké- szítéséből adódó feladatokat. A tudomány és technika támogatásáról és fejleszté- séről szóló 1974. évi májusi központi bizottsági határozat alapján megszerveztük a gépek és gépi berendezések műszaki színvonalára, a korszerű gépek kihasználásá- ra vonatkozó egyszeri adatfelvételt. Elvégeztük az állóeszközök újraértékelését. és megállapítottuk korösszetételüket, ezzel mélyebben elemezhetővé tettük a termelő

erőknek ezt a fontos tényezőjét. %

Csaknem minden szakstatisztika területén módosításokat és pontosításokat haj—

tottunk végre, és új elemzéseket végeztünk. amelyek képet adtak gazdaságunk fej- lődéséről. Hozzákezdtünk például a takarmánybázis gazdasági hatékonyságának értékeléséhez, befejeztük az élelmiszer-ellátás kiszámításának módszertani előkészí-

tését. és továbbfejlesztettük a mezőgazdasági statisztikai információ-rendszert. Szé- les körű elemző munkával értékeltük az ágazatok fejlődését az elmúlt ötéves terv-

ben, valamint a hatodik ötéves terv első és második évében.

A pártszervek határozataival összhangban egyre nagyobb figyelmet fordítot- tunk a gazdasági struktúra alakulására, különösen pedig az intenzifikálás és haté—

konyság elért fokára. Az intenzifikálást és hatékonyságot fokozatosan tökéletesített mutatók segítségével mértük, amelyek az értékelés során zárt rendszert alkotnak.

A nem termelő ágazatok és az életszínvonal statisztikája terén módszereinket továbbfejlesztettük. Több felvételt hajtottunk végre a háztartásstatisztika, a fogyasz- tói kereslet vizsgálata és a kereslet piaci kielégítése terén, mind természetes mér- tékegységben, mind a termékek megfelelő ársávja szempontjából. Úgy véljük. hogy

a statisztikai elemzésnek ez a formája világviszonylatban is egyedülálló.

Az 1977. évi május 12-i. 347. sz. kormányhatározat alapján hatalmas munkát végeztünk, és úgy gondolom. sikerült véglegesen megoldanunk a tervezési metodika és az állami statisztikai metodika közötti bonyolult kapcsolatokat mind az építőipari

kivitelező. mind a beruházó szervezetek szempontjából. Most már a két szempont

egységesen is kezelhető, noha továbbra is lehetséges kétféle megközelítés.

Ez a kezdeményezés arra ösztönzött. hogy alapvető döntést hozzunk és hozzá—

fogjunk egy integrált információ-rendszer kialakításához. Több éves előkészítő mun—

ka eredményeképpen, melynek során folytatódott a csehszlovák népgazdasági osztá—

lyozási rendszer fejlesztése. befejeztük a megfelelő számjelrendszerek, nómen—

klatúrák kialakítását, továbbá az adatfeldolgozás megfelelő műszaki szervezésével

kialakítottuk az első integrált statisztikai rendszert az építési beruházások előké- szítése és megvalósítása vonatkozásában.

Bár az eddigi munkálatok, amelyek csak egyetlen ágazatot vagy csak egyetlen statisztikai rendszert érintettek, még nem érték el az eredeti célkitűzést. tehát a többirányú gazdasági problémák és szempontok tényleges integrációját. mégis hozzákezdtünk a tervezés. az építési kivitelezés és beruházások, majd fokozatosan

az állóeszközök és a gépi szerelési kivitelezés integrált statisztikai rendszerének ki—

dolgozásához. Ebben a feladatban jelentős segítséget nyújtott az a több éves ta—

pasztalat. amelyet a Szövetségi Statisztikai Hivatal a Szövetségi Pénzügyminiszte- riummal együttműködve a vállalati egységes alapbizonylotok kialakítása során szer- zett. mégpedig először az egységes számlázás terén, majd a beruházások és jelen-

leg a nem beruházási jellegű munkák és szállítások terén.

(4)

A CSEHSZLOVAK STATISZTlKA 373

Ennek a kezdetben négy—, később öt—. hatféle statisztika új integrált feldolgozási rendszerének az a lényege. hogy valamennyi olyan fogalom és mutatószám mód—

szertani értelmezését egységesítjük. melyek a tervezésben. az irányításban, és a stav

tisztikában egyaránt szerepelnek. Ezenkívül egységesítjük a gazdasági folyamatok

valamennyi fázisának értelmezését. a tervezés fázisától a kivitelezésig. éspedig mind az építési. mind a gépi beruházás, később az import és az export szempontjából.

valamint a beruházás és az állóalapok összefüggését tekintve is. Az egységesítő, vagyis integráló elem az építmény nyilvántartási száma és emellett a kivitelező. a szállító és egyéb szervezetek egységes számjele. A beruházások eddigi nyilvántar- tási rendszere teljesen elszakadt az információk, a tervezés és az irányítás rend—

szerétől. A jelenlegi rendszer azán nyugszik, hogy az illetékes szervek (a Szövetségi Beruházási és Műszaki Fejlesztési Minisztérium, esetleg a megbízott szervek) beru- házás—nyilvántartási lapokat adnak ki, amelyeket számítástechnikával feldolgoznak és az információkat a számitógép tárolja. A racionalizálásnak az a magva. hogy ez a nyilvántartási lap öt szakaszban kerül be a számítógép tárolájába. Ezeket a szakaszokat azonban nem naptári idő szerint választják ki, hanem a konkrét gaz- dasági és műszaki előrehaladás szerint. A nyilvántartási lap bevitelének első fázi—

sára a beruházási feladat jóváhagyásakor, a másodikra a terv jóváhagyásakor, a harmadikra a beruházás megkezdésekor, a negyedikre a beruházás befejezésekor, míg az ötödikre a beruházás használatba adása után következő esztendőben kerül

sor. Ez utolsó az egész beruházás értékelésének szakasza.

Ez azt jelenti tehát. hogy az egész beruházási folyamatot naprakészen figye—

lemmel kísérik. és a következő műszaki vagy gazdasági szakasz előtt mindig meg—

történik az eredmények rögzítése. Az egész műszaki folyamat figyelemmel kísérése tehát nem az átadási jelentésekkel és a pótmunkák jelentéseivel történik, hanem a számítástechnikai eszközökkel feldolgozott havi. negyedéves és éves beszámoló—

jelentések révén. Ezeknek a beszámolójelentéseknek a feldolgozása korszerű rend-

szerrel történik azzal a céllal, hogy az építési beruházások alakulásáról havonta vagy negyedévenként teljes áttekintést lehessen nyerni, egyes adataik pedig másod- lagosan a beruházási nyilvántartási lapok kiegészítésére is szolgáljanak. Ezáltal többletmunka nélkül naprakésszé tehető ennek a fontos gazdasági területnek az áttekintése, mégpedig az építmények nyilvántartási számát felhasználó rendszer se-

gítségével.

Emellett az is jelentős, hogy az értékelés és a feldolgozás későbbi szakaszában szükség szerint az egyes fázisok egymással is összevethetők horizontálisan a beru- házás befejezése után (betartották-e a tervezett paramétereket. a beruházás kivi—

telezése határidőre befejeződött-e. milyen irányban tértek el esetleg a tervezettől).

Tetszés szerinti időközönként vertikálisan is figyelemmel kísérhető a folyamat, azaz hogy például egy adott ágazat vagy szektor összes beruházási terve az adott évben mennyi építési és gépipari szállítási kapacitást igényel az alkalmazott egységes osztályozás szerint. ldővel e területen is elmélyíthető és pontosabbá tehető a ter- vezés és a kapacitásokkal való egybevetés aránytalanul nagy adminisztratív munka igénybevétele nélkül. Természetesen a tervezés és az információs rendszer tovább—

fejlesztése még több éves kipróbálást és tapasztalatszerzést igényel.

Az információs rendszer ebben az esetben aktív szerepet játszik. vagyis befo- lyásolja az ellenőrzési és a tervezési rendszert. és igen alapos. naprakész áttekin—

tésre nyújt módot az elgondolások, a célkitűzések. a tervek és az egyedi döntések egész rendszerében.

Már az előkészületek első esztendejében és a megvalósítás első lépései során

is nyilvánvalóvá lett, hogy ez az első következetesen integrált információs rendszer.

(5)

374 * JÁN KAZIMOUR

amelyet a mai számítástechnika lehetővé tesz, a tulajdonképpeni információ—rend—

szerrel szemben is lényegesen nagyobb igényeket támaszt. Mindenekelőtt ez az in- tegrált rendszer a hagyományos gépi adatfeldolgozásnál jobban megköveteli a fo-

galmak, a mutatószámok pontos meghatározását, az utasítások korszerűsítését.

hogy azokat ne csak a jogász vagy csak a technikus értse meg, hanem a számítógép is. amely igen pontos és leegyszerűsített fogalmakkal dolgozik, és csupán az igent és a nemet hasonlítja össze. Ezért a viták egész sorozata foglalkozott a kódolás fokozatos elmélyítésével, hogy a mutatók leírásának és jellemzőinek rendszere mind tökéletesebbé és elmélyültebbé váljon. Emellett ügyeltünk arra, hogy elmélyítsük az információs és az irányítási rendszer valamennyi formája közötti összhangot. Például a ,,befejezett építmény" egyszerű fogalma is megmutatta, hogy értelmezésének egész skálája létezik, ami bizonyára szükségessé teszi, hogy minden lehetséges variánst leíró kódcsoportokat képezzünk, és így a számítógép tárolójában a valóság

tényeit gyakorlatilag figyelemmel kísérhessük.

A közeljövőben tehát szükség lesz valamennyi utasítás átdolgozására úgy, hogy a szokásos szóbeli körülírást vagy a jogi formulázást fokozatosan igen pontos kó—

dokkal, nómenklatúrákkal helyettesítjük, meghatározva, mettől meddig terjed az adott mutató vagy fogalom. Az életben bizonyos kapcsolatok igen bonyolultak. Eze—

ket a szokásos utasításokban nem lehet jellemezni és kifejezni, ilyenkor a gyakorlat dönt. Ezeket a problémákat ez ideig a jelentésekhez fűzött megjegyzésekkel vagy különböző döntőbizottsági vitákkal oldották meg. Az integrált számítógépes rendszer azonban megkívánja, hogy ezt az egész leképezési rendszert világosabbá és

pontosabbá tegyük.

E munkák során tudatositottuk, hogy az adatbank üzemmódot a statisztikai rendszerben állandó adatbázis sémaként célszerű felfogni, amelyet mind területi, mind hierarchikus elrendezésben egységesen értelmezünk, az egyes részeket fokozatosan összekapcsoljuk egységes rendszerré. Ezért nagy fontosságot tulajdonítunk

azoknak a munkáknak, amelyek a Társadalmi—Gazdasági Információk Kutató lnté—

zetében és részben a pozsonyi Számítástechnikai Kutató Központban bontakoznak ki a jövő integrált statisztikai információs rendszerének modelljével kapcsolatban.

Ezek az elgondolások a legmegfelelőbben és (: legésszerűbben kívánják ábrázolni a valóságos társadalmi—gazdasági folyamatokat, helyesen határozva meg ezek ele- meit és a közöttük levő kapcsolatokat. Ezt a munkát azonban az ésszerű adatfel—

dolgozási és adatátviteli szükségletek figyelembevételével kell megszervezni. Ez azt jelenti, hogy nem tetszés szerinti sémát kell választani a társadalmi—gazdasági va—

lóság ábrázolására, hanem olyan sémát, amely az egyes területeken hűen tükrözi a társadalmi-gazdasági folyamatok intenzitását, figyelembe veszi e jelenségek vál- tozásának eltérő frekvenciáját, a jelenségekkel kapcsolatos információigény eltérő intenzitását, és mindezek alapján olyan ésszerű rendszert alakít ki, amely az eddigi rendszernél jobban válaszolja meg a gazdaságirányítás felmerülő kérdéseit.

Ezek a munkálatok azért is célszerűnek bizonyulnak, mert az utóbbi években a Szovjetunió példája és tapasztalatai alapján a csehszlovák Szövetségi Műszaki Fej- lesztési és Beruházási Minisztérium a Szövetségi Statisztikai Hivatallal karöltve el—

határozta az automatizált irányítási rendszerek létrehozását. Ezzel a munkával kap-

csolatban a statisztikai szerveknek a tudományos testületekkel együttműködve biz-

tosítaniok kell minden egyes elem tartalmát és meghatározását.

A legközelebbi időszak konkrét feladatait az 1977. évi 61. sz. kormányhatározat tűzi ki, amely szerint a statisztikai szerveknek két kiemelt sajátos feladatuk van:

elsősorban a mutatók egységes rendszerének fokozatos kialakítása úgy, hogy egy—

ségesítsék az állami tervezésben, az állami költségvetésben, a hitel- és pénzügyi

(6)

A CSEHSZLOVÁK STATISZTIKA ' 375

rendszerben és az összes irányítási szinten használt fogalmakat az információ-rend—

szerekben használt fogalmakkal. Emellett azonban ezeknek a fogalmaknak meg

kell felelniök a korszerű közgazdasági elemzés követelményeinek és a számítógépes adatfeldolgozás igényeinek, különös tekintettel a meghatározások pontosságára, a fogalmak világosságára és a társadalmi és gazdasági események egyes területei

közötti integrálás lehetőségeire.

Ezzel összefüggésben a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak az a feladata, hogy továbbfejlessze az osztályozásokat, a nómenklatúrákat és a kódolási rendszereket.

E téren jelentős eredményeket értünk el. és hozzá kell tenni, hogy továbbra is feladatunk az egységes osztályozások, számjelrendszerek és nómenklatúrák fel- használásának biztosítása. Nemcsak a termékek és termelő ágazatok osztályozásá—

val foglalkozunk, hanem az építmények osztályozását is elkészítettük, alkalmazzák a szolgáltatások osztályozását, az állóeszközök osztályozását az amortizáció megál—

lapítására, a foglalkozások egységes osztályozása elmélyíti a munkaügyre és a szakképzettségre vonatkozó információkat. A gazdálkodó szervek egységes szám- jelrendszere jelenleg kb. 40000 szervezetet kísér figyelemmel, a számítógépes tá- rolás segítségével úgy, hogy rendszeresen, rövid időközönként az információk mág- nesszalagon átadhatók minden érdekeltnek. Kidolgoztuk a területi egységek szám- jelrendszerét, befejeződött a területi osztályozás kidolgozása is, amely lehetővé teszi, hogy fokozatosan megtörténjen a területek jellemzése nemcsak az egyes ága—

zatok (mezőgazdaság, ipar, közlekedés) szempontjából, hanem a gazdálkodó szer—

vek egységes számjelrendszeréhez való kapcsolódás és a területi tényezőkhöz kap—

csolódó valamennyi szabályozás szempontjából. Azonkívül, hogy a Szövetségi Sta- tisztikai Hivatal részt vesz a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisz- tériummal és más központi szervekkel együttműködve az egységes számítástechni- kai hálózat problémáinak megoldásában és kihasználása hatékonyságának méré- sében. az állami statisztikának az a fő feladata, hogy kezdeményezze az automa—

tizált irányítási rendszerek tartalmi fejlesztését, amely ebben a szakaszban elsősor- ban az automatizált információ—rendszerekre orientálódik.

Ezért egyre elmélyültebb elemzéseket végzünk, amelyek most például a XV.

kongresszus után és hosszabb időszak alatt elért eredmények értékelésére irányul- nak. Arra törekszünk továbbá, hogy a gazdasági fejlődés figyelemmel kísérése sa- rán a felismert fogyatékosságokat is felhasználjuk a metodika elmélyítésére, és a meglevő. valamint az új mutatók tartalmának messzemenő tökéletesítésére. Kifeje- ződik ez a Szövetségi Pénzügyminisztériummal való együttműködésben is, melynek célja a gazdálkodó szervek információ-rendszerének és a fogalmak értelmezésének

sürgős egységesítése, különösen a termelő vállalatok vonatkozásában.

Távlatilag ezeket a munkákat össze kell kötni azzal a célkitűzéssel, hogy ne tet—

szés szerinti, egyedi információs rendszerek kerüljenek kialakításra, hanem olya- nok, amelyek építőkockaszerűen lehetővé teszik a vállalatok és szervezetek adatszolgáltatását a központi és a területi szervek részére. Osztályozási rendsze—

rünk lényegében már megoldotta a szervezeti, a gazdasági és a területi struktúra közötti kapcsolat problémáját, most a célszerű felhasználást kell megvizsgálni. A

részletesebb bontást és mérlegkészítést sokfelől igénylik. Jelenleg például a Cseh-

szlovák Szocialista Köztársaság Központi Döntőbizottságának kérésére azon dolgo- zunk, hogy megoldjuk a gazdasági szerződések figyelemmel kísérését és nyilván—

tartását, ellenőrizzük azok teljesítését, avagy megragadjuk a szállító és a vevő vi- szonylatában a kapcsolatokat a szállítási és beszerzési mérlegek segítségével (ami—

hez az osztályozási struktúra a szocialista országok között nálunk a legrészletesebb),

és felhasználjuk ehhez a számítástechnikót és a távadatátvitelt.

(7)

376 JAN KAZIMOUÉ

A 187/76. sz. kormányhatározat szerint meg kell szervezni a dolgozók egysé-

ges nyilvántartási rendszerét és ennek továbbvezetését úgy. hogy szolgálja mind az illető egység, mind a többi szerv igényeit, és hogy ezekhez az automatizált nyil—

vántartásokhoz a központi szervek is hozzáférhessenek. és ezáltal megtakaríthas- suk a nyilvántartások folyamatos vezetését a központi szerveknél. Emellett szükség esetén biztosítani kell az elképzelhető legrövidebb időn belül valamennyi adat szol-

gáltatását tetszés szerinti részletességgel.

Jelenleg 12 trösztnél új szabályozó elemekkel és új irányítási módszerekkel folytatunk kísérleteket. Az állami statisztika ebben a kísérletben nemcsak az in- formáló szerv szerepét játssza, amely beszámol az egységek gazdasági eredményei—

ről. hanem részt vesz az egyes trösztök elért eredményeinek mélyreható elemzésé—

ben is, azzal a céllal, hogy a középirányító szervek szintjén világítsa meg az egyes gazdasági kategóriák közötti kapcsolatokat, és ezekkel a tapasztalatokkal gya—ra- pitsa az egész információs rendszert. Ezenkívül azt is meg kell vizsgálni, hogy a népgazdaság feszült helyzetében mely adatokat kell egy hónapnál rövidebb idősza- konként megfigyelni, melynek révén esetleg a második dekád végén már előzetes

jelzéseket—lehetne szolgáltatni az alapvető mutatók alakulásáról.

Egy sor olyan kérdést kell megoldanunk. amelyek a hatékony gazdaságirányí—

tás szempontjából igen fontosak. Az Állami Tervbizottságnok arra a kívánságára gondolok, hogy mind az ár értelmezése, mind a teljesítés időpontja szempontjából egységesítsük az exportra termelő és a külkereskedelmi vállalatok adatszolgáltatá—

sát. Arról van szó, hogy helyesen értékeljék a külkereskedelmi ügyletek eredményé- nek megosztását a termelő és a külkereskedelmi vállalat között.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal részt vesz az 1978. évi terv jóváhagyása során előírt számos további feladat, mint például az új módszerű ármegfigyelésnek egy

olyan rendszerben történő megoldásában, amelyben a fontosabb termékek árát túl—

nyomóan központilag szabályozzák. A Szövetségi Statisztikai Hivatal kezdeményezé—

sét az illetékes szervek már értékelték.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal 1978 elején hozzálátott az integrált rendszerek második szakaszának megoldásához, éspedig az ún. emberi tényezők terén. Ez nagyobb munkát jelent, mint amilyen a beruházási statisztikák integrálása volt. A népességi, a munkaügyi és a munkabér-statisztika fokozatos összekapcsolásáról van 'szó, amelyhez végül a háztartásstatisztika is csatlakozni fog. E téren az első feladat a társadalom osztálystruktúrájának és más olyan struktúráinak következetes átgon—

dolása és korszerű megfigyelési rendszerük fokozatos kialakítása. amelyeket a tár—

sadalom és a gazdaságilag aktív lakosság körében figyelemmel lehet kísérni, és

célszerűen elemezni lehet.

Előttünk áll a népszámlálás és számos jelentős kísérlet. mint például az ipari termelés struktúrájának 1978. végi egyszeri megfigyelése az ötpozlciós termékosz—

tályozó szerint. Ha ezt a struktúravizsgálatot célirányos elemzéssel kihasználjuk, ak- kor a korábbinál sokkal pontosabb áttekintést kapunk a termelési, különösen a gép—

ipari struktúráról, és a termelési programokról sokkal pontosabb profil szerint ké- szíthetünk mérlegeket. A dolgozók korösszetételének megfigyelése, amit tízévenként végzünk el. hasonló módon jelentősen elősegíti a gazdasági szervek döntéseit egy

olyan időszakban, amikor köztársaságunkban a munkaerőforrások korlátozottab-

bak, mint a megelőző időszakban.

1977—ben első ízben dolgoztuk fel a nemzetközi szocialista gazdasági integrá- cióra és a nemzetközi munkamegosztásra vonatkozó információkat. Az első sza—

kaszban a szocialista. gazdasági integrációs terv keretében közösen épített objektu—

mok és létesített kapacitások kerülnek megfigyelésre. Adatszolgáltatást vezetünk be

(8)

A CSEHSZLOVAK STATISZTIKA 377

a két— és többoldalú kooperációról és nyilvántartjuk az egyezményeket, mint a gaz—

dasági kooperációra vonatkozó adatbank kialakitásának első lépcsőfokait.

A felsorolt feladatokon kívül a statisztika valamennyi területén, amelyeket e cikk

rövidsége miatt nem említhettünk. a mostani és a következő időszakokban is az új

feladatok egész sora jelentkezik. Ha ezeket sikeresen megoldjuk, jelentősen bővít- jük az információfelhasználási lehetőségeket a népgazdaság irányításának tökéle—

tesítése szolgálatában. lgy nyer igazolást alapelvünk. amelyet 1967—ben tűztünk ki.

és amely törvényünkben is kifejeződik: a statisztika szolgálja a társadalmi és gaz- dasági fejlődés megismerését, szolgálja a politikai érvelést és a gazdasági propa- gandát, és az irányító szervek számára tegye lehetővé társadalmunk és gazdasá—

gunk mind tökéletesebb és mind elmélyültebb irányítását a tények és a fejlődési tendenciák széles körű ismerete alapján.

FEBIOME

Hacronumü ouepK anseTcn aeHrepcxuM BapMaHTOM cron-M (,.Dalsi smery rozvoje státni statistiky") (Aansl—leüwwe Hanpaanennn paaaumn rocyAapcraeHHoü cramcmxu : 'vlexocno- Bamm), onyőnuxoaaHH—oi s HOMepe 3 mypnana ,,Cramcmxa" sa 1978 ron (crp. 97—104).

SUMMARY

The study is the Hungarian version of an article published in Staiistika, 1978 No. 3 (pp.

97—104.) entitled ,.Dalsi smery rozvoje státni statistiky" (Further Development of National Sta—

tistics in Czechoslovakia).