• Nem Talált Eredményt

A szovjet állami statisztika továbbfejlesztése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A szovjet állami statisztika továbbfejlesztése"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

rétű feladatok megoldásához elengedhetet—

lenül szükséges a tárgykörhöz tartozó fogal—

mak egységes értelmezése, a kapcsolódó in—

formáció-rendszerek egysége.

A korreferátumot mintegy harmincperces színesfilm vetítése egészítette ki. További in- formációkat szolgáltatott annak a kiállítás—

nak az anyaga, amely a környezetvédelmi mintaterület makettje és a különböző kőzet- minták, képek segítségével illusztrálta a kör-

nyezetvédelem egyes vonatkozásait.

A KGST-országok statisztikai )delegációi a környezetstatisztikai szakmai programhoz kap- csolódó hozzászólásaikban egyrészt a saját hazájukban elért eredményeket ismertették.

másrészt hangsúlyozták: a magyar delegáció által összeállított program számukra hasznos, tanulságos, élményt nyújtó eseményt jelen-

tett.

A Statisztikai Állandó Bizottság ülésén részt vevő delegációk vezetőit fogadta Hu- szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A fogadá—

son kialakuló szívélyes hangvételű beszélge- tés keretében a Minisztertanács elnökhelyet- tese tájékoztatást kapott a KGST-ben folyó statisztikai tevékenységről. a Bizottság fonto- sabb feladatairól és eredményeiről.

A Statisztikai Állandó Bizottság 33. ülésén

kijelölték azokat a témákat, amelyek megtár- gyalását a soron következő — a szovjetúnió- beli Kisinyovban tartandó - ülésre irányozzák elő. Ezek között kétféle számitástechnikai té—

ma mellett a más KGST—szervekben folyó sta- tisztikai tevékenység áttekintése, a Bizottság 1979. évi munkájáról szóló beszámoló. vala- mint 1980—1981. évi munkatervének kialakítá—

sa is szerepelnek.

A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA TOVÁBBFEJLESZTESE

DR. GYULAY FERENC

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata- la által Moszkvában, 1977. május 11. és 14.

között rendezett statisztikai Össz-szövetségi Tanácskozáson elhangzott előadásokat, a vi- ta anyagát. valamint a Tanácskozáshoz kap—

csolódó egyéb anyagokat ,,Az állami statisz- tika továbbfejlesztése a jelen szakaszban"1

címmel kötetbe gyűjtve közzétették.

A Statisztikusok Össz-szövetségi Tanácsko- zására történelmi időpontban került sor. Eb- ben az évben ünnepelte a Szovjetunió és az egész haladó világ a Nagy Októberi Forra- dalom 60. évfordulóját, és ebben az évben került sor a világon első össznépi szocialista állam alaptörvénye'nek, a Szovjetunió új Al- kotmányának elfogadására.

A Tanácskozás napirendjén két nagyjelen- tőségű témakör szerepelt: a szovjet állami statisztika továbbfejlesztésének problémái és az 1979. évi össz—szövetségi népszámlálás módszertani és szervezési kérdései.

Mindkét témakörben egy—egy nagy előadás hangzott el. amelyet a plenáris ülésen széles körű vita követett. majd a népszámlálás elő- készítésével, végrehajtásával és az adatok feldolgozásával kapcsolatos kérdéseket négy szekcióban (I. Általános demográfiai kérdé—

_1Szoversensztovanie goszudarsztvennoj sztatisztikl na szovremennom étope. Moterialü Vszeszojuznogo szovescsanija sztatisztikov. Sztatisztika. Moszkva. 1979.

294 alá. A kötetet szerkesztő bizottság állította össze.

melynek nem egy tagja a magyar statisztikusok régi ismerőse: I. la. Mal/uhu (főszerkesztő), A. A. Iszu- pov (a főszerkesztő helyettese). T. G. Ter-Izrael'ion, A. P. Driucsin, T. V. Riabuskin, V. V. Surakov. V. E.

Ovszienko, R. M. Dmitríeva, A. F. Ul'ianova, G, A.

Jakovlev, L. I. Kolganov, M. E. Levit, G. A. Pavlov, A. G. Volkov, R. Sz. Labutova, T. M. Ohrímiuk.

sek. a népesség kulturális és nemzetiségi jel- lemzői: ll. A népesség társadalmi—gazdasági jellemzői, vándorlás; Ill. Az 1979. évi nép- számlálás előkészítése és végrehajtása szer—

vezési tervének tételei; IV. Az 1979. évi népszámlálás adatainak feldolgozási prog—

ramja) részleteiben tárgyalták. A vita ered- ményeképpen a szekciók ajánlásokat fogad- tak el.

Mielőtt bemutatnánk az előadásokat és a vitát. röviden ismertetünk a nagyszabású ta—

nácskozás lefolyásával kapcsolatos néhány fontos eseményt.

A Statisztikusok Össz-szövetségi Tanácsko- zását L. M. Volodarszkii, a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalának elnöke nyitotta meg. A résztvevők a Tanácskozós tiszteletbeli elnökségébe egyhangúlag beválasztották Leo- nyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP Központi Bi- zottságának főtitkárát, az SZKP KB Politikai

Bizottságának tagjait.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz—

ponti Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa nyilt levélben üdvözölte a Tanácsko- zás résztvevőit2, melyet N. K. Baibakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyet—

tese, a Szovjetunió Tervhivatalának elnöke is-

mertetett.

A párt és a kormány üdvözlő levele a tőr—

ténelmi időpont és körülmények méltatása

után kiemelte, hogy a pártnak és a kar- mánynak a gazdaság tudományos irányításá—

val. a népgazdaság tervszerű, arányos fej—

lesztésével, a tervteljesités ellenőrzésével, a tartalékok feltárásával kapcsolatos munkájá—

aPravda. 1977. május 12.

(2)

_ban az állami statisztikai szervek mindig igaz

segítőtársai voltak.

Az irányítás és a tervezés növekvő követel—

ményeinek megfelelően az SZKP XXV. kong- resszusa feladatul tűzte a szovjet statisztiku- sok elé a számviteli, beszámolási és statisz- tikai információs rendszer továbbfejlesztése't.

Ennek érdekében sokrétűen kell elemezni a társadalmi—gazdasági folyamatokat, növelni kell a statisztikai információ operativitását és hatékonyságát, mélyebben kell elsajátítani a marxi—lenini gazdaságelméletet, fejleszteni kell a statisztikai tudományt, javítani kell a munka stílusát és módszereit, hatékonyabban kell alkalmazni a korszerű számítástechnikát.

Az üdvözlő levél felhívta a figyelmet az 1979. évi népszámlálás gondos előkészítésé—

re és lebonyolítására és arra is. hogy a nép—

számlálás eredményei igen fontosak az or—

szág további gazdasági és társadalmi fej—

lesztési terveinek kidolgozása számára, és egyben világosan szemléltetik azokat a ha- talmas sikereket, amelyeket a szovjet nép az SZKP irányításával a szovjethatalom évei alatt

elért.

Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet—

unió Minisztertanácsa végül annak a meg- győződésének adott kifejezést, hogy a szov- jet statisztikusok a párt XXV. kongresszusa által kitűzött feladataikat becsülettel teljesí-

teni fogják.

A Statisztikusok Össz-szövetségi Tanácsko—

zásának résztvevői a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához és a Szovjet- unió Minisztertanácsához intézett válaszuk- ban hangsúlyozták, hogy az állami statiszti- kai szervek dolgozói az SZKP XXV. kongresz- szusa határozatainak végrehajtása során kö—

vetkezetesen megvalósítják mindazokat az in- tézkedéseket, amelyek a számviteli és beszá- molási rendszer további javítására, a statisz- tikai információ—rendszer továbbfejlesztésére, a gazdasági elemzés és a tudományos kuta—

tások színvonalának emelésére irányulnak. feladatuknak tekintik az irányító, tervező és gazdasági szerveknek idejében és teljes mér- tékben való ellátását a szocialista gazdasá- got és kultúrát. az állami tervek teljesítését, a társadalmi termelés és a tudományos—mű—

szaki haladás hatékonyságát, a népgazdaság- ban rejlő tartalékokat és felhasználásukat jellemző tudományosan megalapozott statisz-

tikai adatokkal.

:

A Tanácskozáson részt vettek az SZKP Köz- ponti Bizottságának, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának. a párt— és szovjet szerveknek fe- lelős munkatársai, számos minisztérium és fő- hatóság vezető dolgozói, a központi és helyi statisztikai és tervezési szervek, tudományos intézmények, egyetemek és főiskolák, szakkö- zépiskolák, vállalatok, gazdasági és társadal-

mi szervezetek kb. 800 dolgozója és mintegy 500 Vendég.

AZ ÁLLAMI STATlSZTlKA TOVÁBBFEJLESZTESÉNEK PROBLÉMA!

N, K. Baibakov, a műszaki tudományok

doktora, a Szovjetunió Minisztertanácsának

elnökhelyettese, a Szovjetunió Tervhivatalá—

nak elnöke felszólalásában a statisztikai ada- tok Lenin által kidolgozott társadalmi—gaz- dasági csoportosítási módszerének jelentősé—

gét hangsúlyozta. Véleménye szerint a mód- szer felhasználásával

elemezni kell az ipari termelési tervek nem telje- sítésének okait:

ki kell dolgozni a tervet az építési—szerelési mun- kák lemaradása, :: berendezések hiányosságai, a munkaerőhiány stb. miatt nem teljesítő építőipari szer—

veze'ek csoportosítását;

ki kell dolgozni a termékek kiszállítási tervét nem teljesítő vállalatok csoportosítását stb.

Csökkenteni kell — hangsúlyozta -— a tervtel—

jesítésről szóló statisztikai jelentés összeállítá- sának idejét: a vonatkozó határidők hosszú évek óta változatlanok annak ellenére, hogy az adatok feldolgozása már elektronikus szá- mítógépeken történik. Nem kielégítők a mun- kaerő—tartalékokról, a körzetek, városok sze- rinti munkaerőhelyzetről rendelkezésre álló adatok, ami erősen csökkenti az iparvállala—

tok telepítéséhez szükséges tájékozottságot.

Ki kell dolgozni a szövetségi köztársaságok és gazdasági körzetek szerinti munkaerőmér- legeket. Növelni kell az adatok megbízható- ságát. A tervek teljesítéséről, a termelőkapa- citások üzembe helyezéséről stb. adott hely- telen minisztériumi információk miatt a be- ruházási tervet nemegyszer korrigálni kell jó- váhagyás után. A statisztika hangoztatta N. K. Bajbakov — a teljesített munkák nagy- ságára vonatkozó pontos adatokkal nagy se—

gítséget nyújthat a tervező szerveknek.

L. M. Volodarszkii, a közgazdaságtudomá- nyok doktora, egyetemi tanár, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának elnöke .,Az állami statisztika távlati fejlesztése az,SZKP XXV. kongresszusa határozatainak tükrében"

címmel tartotta meg előadását.3 A plenáris ülésen elhangzott előadás rámutatott arra, hogy a statisztikának mint az államirányítás és a népgazdasági tervezés egyik legfonto- sabb eszközének szerepe jelentősen nő. Nö- vekednek ugyanakkor az állami statisztikával szemben támasztott követelmények, különösen ami a tervfeladatok teljesítését jellemző ada- tok feldolgozását és elemzését illeti.

Az eiőadó megállapította, hogy a szovjet állami statisztika továbbfejlesztése érdekében

3 Az előadás rövid ismertetését a Statisztikai Szemle 1978. évi 4. sz. (MO—441. old.) közölte. A mondani- való fontosságára tekintettel az előadásban felvetett

kérdésekkel itt bővebben foglalkozunk. *

(3)

a kilencedik és a tizedik ötéves terv idején tett intézkedések eredményesnek bizonyultak, A legfontosabb népgazdasági ágak statiszti—

kájának központosítása bevált: a munkát eb- ben az irányban tovább kell folytatni. A szov—

jet statisztikai szervek az Állami Tervhivatallal, a Pénzügyminisztériummal és az Állami Mun- kaügyi Bizottsággal, az ágazati minisztériu- mokkal és főhatóságokkal együtt sikeresen dolgoztak a statisztikai és tervezési mutató- szám-rendszer összehangolásán, (: módszer-

tani egység biztosításán.

Nagy jelentőségű munkának ítélte az elő—

adó a Szovjetunió és a szövetségi köztár- saságok lakossága 2000-ig, az OSZSZSZK la- kossága 1990-ig (területek szerint) várható létszámának előreszámításait.

A statisztikai munka javítása terén elért eredményekhez sorolta az előadó az ágazati kapcsolati mérlegek továbbfejlesztését. Meg—

említette, hogy az 1966. és az 1972. évi mér- leget — az 1959. évivel ellentétben —— nemcsak a Szovjetunióra, hanem a szövetségi köztár- saságokra külön is összeállították. Az ágazati kapcsolati mérlegek rendszeres statisztikai termékké váltak.!l

Az anyagi, pénzügyi és munkaerőforrások tanulmányozása szempontjából nagy fontos—

ságú volt az ország álláeszközeinek számba- vétele és újraértékelése az önálló elszámolású vállalatoknál és szervezeteknél az 1972. ja—

nuár 1-i, a költségvetési intézményeknél az 1973. január 1—i állapot szerint. (A költségve- tési íntézmények állóeszközeinek ez volt az or- szág történetében az első leltározása és új—

raértékelése.)

Az anyagi erőforrások állománya és kihasz- nálása ellenőrzésének fokozása érdekében bevezették a fel nem szerelt berendezések évenkénti összeírását, és az adatok feldolgo- zásának, valamint az érdekelt szervek részére való továbbításának időtartamát 40 napra csökkentették.

Rendszeressé vált az állóeszközök kihaszná- lásának, a beruházások gazdasági hatékony- ságának vizsgálata. Javult a forgóeszközök állapotára és megtérülésük idejére, a normán felüli és a felesleges készletek nagyságára vonatkozó elemzések színvonala. Kiszélese- dett a nyereség, a gazdasági ösztönzők, az áralakulás és -összetétel, valamint annak a hatásnak statisztikai elemzése. amelyet e té- nyezők a vállalati és a népgazdasági ági pénzügyi—gazdasági alapmutatók alakulásá—

ra gyakorolnak.

4 A Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a Szovjet- unió Állami Tervhivatalo és a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala 1976 novemberében jubileumi konferencián ünnepelték az első (1923/24. évi) nép- gazdasági mérleg közzétételének 50. évfordulóját. A konferencián ismertették a mérlegmunkák fejlesztése terén a Szovjetunióban elért eredményeket. (A mérleg részletes ismertetését lásd: Statisztikai Szemle. 1958.

évi 4. sz. 315—322. old.)

Nagy figyelmet fordítottak az ipari termelési, egyesülések, az új tervezési és gazdasági ösz- tönzési rendszerre áttért épitési—szerelési trösztök, a teljes önálló elszámolásban dol- gozó szovhozok munkájának statisztikai szám- bavételére. Megkezdték ilyen szempontból a mezőgazdasági társulások, az agráripari egyesülések és vállalatok tanulmányozását is.

Az állami statisztikai szervek nagy munkát végeztek a párt által előírt széles körű szociá- lis program végrehajtásának elemzése során.

Speciális felvételekkel tanulmányozták a mun- kás és alkalmazotti bérek emelésének ered—

ményeit, vizsgálták a városi és falusi lakos—

ság életszínvonalának közeledését stb.

Jelentősen megnőtt — mutatott rá az elő- adó -— a tudományos kutatóintézetek és fel- sőoktatási intézmények statisztikai informáci- ók iránti igénye, de a rendelkezésükre bocsá—

tott statisztikai adatok mennyisége is.

Az állami statisztikai szervek a tervezési és gazdasági szervekkel, a népi ellenőrzéssel együttműködve sokat fáradoztak a beszámo- lási adatok megbízhatóságának biztosításán.

Ebben a munkában fontos szerepe volt és van annak a több mint 25 000 társadalmi felügye—

lőnek, akiket a szakképzett számviteli és ter- vezési munkatársak közül választottak ki.

Tovább folyt a statisztikai és számviteli—

számolási munkák gépesítése mind a statisz—

tikai rendszeren belül, mind általában.

1977. január 1-én a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának számitástechnikai há- _

lózatában 29665 számítástechnikai szervezet volt. Erre a műszaki bázisra támaszkodva hoz- ták létre az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének (ASZGSZ) első sorát 1975—ben.

Az állami statisztika feladatainak sikeres megoldását mindenekelőtt a káderekkel való állandó gondoskodás tette lehetővé. A szovjet állami szervek nagyszámú. magasan kvalifi- kált és tapasztalt káderből álló szakember—

gárdával rendelkeznek.6

Az előadás a pozitív eredmények ismerte- tése után részletesen foglalkozott a statiszti- kai rendszerben tapasztalható hiányosságok- kal, problémákkal, amelyeket röviden a kö- vetkezőkben lehet összefoglalni.

Az állami statisztikai rendszer a rendelke- zésre álló hatalmas információtömeget nem' használja ki teljesen a népgazdaság fejlődé- sének, az ágazati kapcsolatoknak komplex elemzésére, a munka hatékonyságának és mi—

nőségének javítására, a népgazdasági tervek teljesítésére és túlteljesítésére irányítható tar- talékok feltárására. Fontos problémák feldol- gozásához és elemzéséhez sokszor sablonos

megoldásokat használnak.

51978. január 1-én 2952. Lásd bővebben: L. M. Vo—

lodarszlu'i: A szovjet állami statisztika megalapításá—

nak 60. évfordulója. Statisztikai Szemle. 1978. évi 11- sz. 1064. old.

"Bővebben lósd: i. m. 1065. old.

(4)

Az adatok feldolgozása és szolgáltatása az indokoltnál gyakran több időt vesz igénybe.

A korszerű számítástechnikai eszközök be- vezetése mellett a gazdasági—matematikai statisztikai elemzési módszerek alkalmazása

nem kielégítő.

Minden erővel törekedni kell a jóvá nem hagyott (engedély nélküli) statisztikai beszá- molók feltárására és felszámolására.

Tovább kell javítani a statisztikai számítás- technikai rendszer munkáját. Gyorsitani kell a statisztikai adatok feldolgozását. a kolho- zok, szovhozok, vállalatok. intézmények szám- viteli és beszámolási okmányainak gépesíté- sét. Javítani kell a munka minőségét, jobban kell törekedni a feldolgozási határidők betar- tására, fokozni kell a számítástechnikai esz-

közök kihasználását.

Az előadás megfogalmazta azokat a tudo- mányos vizsgálatokat és gyakorlati megvaló- sítást igénylő feladatokat, amelyek a Szovjet- unió Kommunista Pártja XXV. kongresszusá—

nak határozataiból 'az állami statisztikai szer- vek számára következnek. Ezek a következők:

—— a statisztikai mutatószám—rendszer továbbfejlesz- tése;

a gazdaságfejlődés statisztikai vizsgálati és elem—

zési módszereinek tökéletesítése;

- az ASZGSZ második lépcsőjének létrehozása és más automatizált rendszerekkel való összekapcsolása:

—— a statisztikai tudományos kutatások fejlesztése a feldolgozási és elemzési módszertan területén.

A felsorolt témaköröket az előadás részle—

tesebben is kifejtette. Kiemelt feladatok kö- zött említette az előadás:

a statisztikai adatok megbízhatóságának fokozá- sát;

a társadalomstatisztikai mutatószám—rendszer ki—

alakításának befejezését;

a közvéleménykutatás statisztikai vizsgálati mód- szereinek kidolgozását;

a környeze'stotisztika továbbfejlesztését;

hangsúlyozta az előadó. hogy

meg kell javítani o'termelés hatékonyságának és minőségének statisztikai vizsgálati módszereit;

-— javítani kell a beruházások hatékonyságának elemzését;

-—- fokozni kell az anyogkészletek felhasználásának vizsgálatát;

-— a területi—termelési komplexumok létrehozása és tevékenysége tanulmányozásánok be kell épülnie a statisztikai szervek gyakorlatába;

-— határozottan meg kell javítani a közlekedés fej- lődésére vonatkozó statisztikai információ elemzését;

—— tovább kell fejleszteni a Komplex program vég- rehajtásának statisztikai megfigyelését, a szocialista országok gazdaságában végbemenő integrációs folya—

mat fejlődésének és a folyamat hatékonyságának elemzését.

Az előadó ezután röviden foglalkozott az 1979. évi népszámlálás előkészítésével, vala—

mint az 1976 novemberében 9 járásban (kör- zetben) és városban végrehajtott próbanép- számlálással. majd rámutatott: ,.Az előttünk álló feladatok sikeres megoldása sokban függ a statisztikai tudomány fejlődésétől, az állami statisztikai szerveknek a tudományos kutató-

intézményekkel, a felsőoktatási intézmények tanszékeivel való kapcsolatainak bővülésétől és erősödésétől, a tudományos kutatások ha- tékonyságának emelésétől és eredményeinek a gyakorlatba való bevezetésétől". (30. old.)

Az előadó ezzel kapcsolatban megjegyezte.

hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatala Tudományos Kutató Intézetének fel—

adatává kell tenni, hogy tanulmányozza a sta—

tisztikus tudósoknak a szakirodalomban vagy :: jelentésekben leírt javaslatait, és ezekről folyamatosan adjon tájékoztatást. A tájékoz—

tatásba be kell kapcsolni a Vesztník Sztatísz- tíkit is.

A tudományos vélemények széles körű cse- réjét elő kell segítenie a kiadandó statisztikai irodalomnak is. Pozitív ,,tényt" jelentenek a ..Matematikai statisztika közgazdászok szá- mára" és a ..Statisztika mindenkinek" c. so- rozatban publikált művek, egy sor problémát (a tudományos—technikai haladás statisztiká- ját stb.) azonban nem világítottak meg elég- gé. Sok tankönyvet és jegyzetet adnak ki, de nagyszabású, alapvető statisztikai mű régóta nem jelent meg.

Befejezésül az előadó hangsúlyozta a mun—

kastílus és a munkaszervezés minden szinten való tökéletesítésének, a munka eredményei- ért és minőségéért érzett felelősségtudat nö- velésének szükségességét. Végül nyomatéko- san felhivta a figyelmet a nevelőmunka fon- tosságára, a káderekkel való foglalkozás nagy jelentőségére a párt XXV. kongresszusának határozataiból folyó feladatok sikeres megol- dásában.

L. M. Volodarszkij előadását élénk vita kö- vette. Terjedelmi korlátok miatt nem térhe- tünk ki valamennyi -— szóban elmondott, il- letve irásban beküldött hozzászólás részle- tes ismertetésére. Csupán egyes legfontosabb- nak vélt gondolatok bemutatására szorítkoz- hatunk, de megemlítjük az említett okból nem ismertetett felszólalások fő tárgyát is.

A hozzászólók egyetértettek az előadónak az állami statisztikai szervek munkájáról adott értékelésével. bírálatával. Egyöntetűen vállal—

ták, hogy az SZKP XXV. kongresszusának ha—

tározataiból következő feladatok sikeres meg—

oldása érdekében minden szükséges intézke- dést megtesznek. Számos javaslat is elhang- zott a statisztikai információ-rendszer tovább-

fejlesztésére.

Kérték és javasolták a felszólalók, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és alapvető részlegei fordítsanak nagyobb fi- gyelmet a statisztikai adatok területi feldol- gozására. Ez idő szerint nem dolgozzák fel területi részletezésben a pénzügyi statisztikai adatokat, a mezőgazdasági gépek, a műtrá- gya. (: tüzelőanyagok, az ásványolaj-termé- kek kiszállítására vonatkozó statisztikai ada- tokat, a villamosenergia-termelés és -fogyasz—

tás adatait. a vas- és színesfémhulladék—

(5)

gyűjtés tervteljesitési adatait, nincs megoldva a területi munkaerőmérlegek összeállítása stb.

A területi helyi vezető szervek igénylik ezeket az adatokat.

A számitástechnikai feldolgozási progra- mok lényegében csak a központi igényekre készülnek, a területi (helyi) statisztikai szer—

vek igényei háttérbe szorulnak. Ebből követ—

kezően a területi (helyi) vezető szervek tájé- koztatása nagy nehézségekbe ütközik.

A hiányzó információkat (például a termelő objektumok telepítésének eldöntéséhez) a kör- zeti (járási) tervezéshez, városok, települések generálterveinek összeállításához szükséges adatokat a statisztikai szervek ilyenkor külön felvételekkel gyűjtik be. Célszerű lenne a kér—

dést össz-szövetségi szinten rendezni.

A mezőgazdasági vállalatok statisztikai be- számolási rendszerében nincsenek megfelelő- en kidolgozva azok a mutatószámok, amelyek a mezőgazdasági termelésnek a kolhozok kö- zötti kooperáció és az agráripari integráció eredményeképpen kialakuló szakosodósát és koncentráció/át, valamint a talajjavítást szol—

gáló beruházások hatékonyságát hivatottak jellemezni. Nagy nehézségekbe ütközik az el- számolási mérlegek összeállításához szüksé—

ges termékbehozatali és kiviteli adatok meg- állapitása.

A szociális fejlesztési program városon és falun való megvalósulásának figyelemmel kí- séréséhez nélkülözhetetlenek az állami és sze- mélyi tulajdonban levő, városi és falusi laká- sok adatai.

Tovább kell fejleszteni a helyi nyersanyag- készletek és a készletekkel való takarékos gazdálkodást előíró tervfeladat teljesítési sta- tisztikáját.

Többen is megállapították. hogy a statiszti- kai információ-rendszer tökéletesítése. az elemző munka színvonalának emelése és ezen keresztül a tájékoztatás továbbfejlesztése ér—

dekében eleven kapcsolatot kell létrehozni a statisztikai szervek és a tudományos intézmé—

nyek, kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák között.

A statisztikai vizsgálati módszerek tovább—

fejlesztésére törekedve figyelmet kell fordítani a matematikai módszerek és a reprezentatív megfigyelési eljárások gyakorlati alkalmazá-

sának kiterjesztésére.

Behatóan foglalkoztak a felszólalók a szám- viteli, beszámolási és statisztikai információ- rendszer tökéletesítésének problémáival.

Hangsúlyozták, hogy e feladat megoldása nem egyedül az állami statisztikai szervek kö- telessége. Részt kell ebben venniök a minisz- tériumoknak, a megfelelő tudományos kutató- intézeteknek és egyetemi, főiskolai tanszékek—

nek. valamint a számvitel és a statisztika te- rületén dolgozó tudósoknak is. A közös mun- kát (: Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

talának kell koordinálnia. Sajnos az állami

statisztikai szervek nem forditanak kellő ti- gyelmet :: koordinációra. Emiatt az elsődleges számviteli okmányok egységesítése nem halad

előre a tervezett ütemben.

Szóba került az a gond is, amelyet az ún.

operatív beszámolási ágazati információs ai- rendszerek létrejötte okoz. A Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatalának a minisztériu- mokkal és o főhatóságokkal együtt meg kell keresnie a leghelyesebb megoldást, amely ki- küszöböli a párhuzamos statisztikai informá- cióáramlást, és megerősíti a statisztikai be- számolójelentések központosított gyűjtését és feldolgozását.

. Megállapították. hogy a beszámolóielenté- seknek 1957—1958-ban végrehajtott központo—

sítása bevált: célszerű lenne ezt a rendszert kiterjeszteni és a jövőben minden ipari, épí- tőipari. mezőgazdasági és egyéb népgazda—

sági ági beszámolójelentés begylíijtését és fel—

dolgozását (akár össz-szövetségi. szövetségi.

köztársasági, köztársasági minisztériumi vagy főhatósági) az állami statisztikai szervekben ' centralizálni. Az egy hónapnál rövidebb perio- dicitású operatív beszámolójelentéseket vi- szont át kellene adni a minisztériumoknak és főhatóságoknak.

Hangsúlyozták, hogy :: minisztériumoknak, főhatóságoknak ez idő szerint sokkal több adatra. információra van szükségük, mint ko- rábban volt. időszerű felülvizsgálni az ún. en- gedély nélküli beszámolóielentések kérdését.

A minisztériumok. főhatóságok. szervezetek részére lehetővé kellene tenni, hogy megha—

tározott keretösszeg erejéig maguk dönthes- senek arról, hogy az operatív irányításhoz (amennyiben az állami statisztikából nem áll rendelkezésre) milyen adatokat, mikor gyűj- tenek be és dolgoznak fel.

Nagy erőfeszítéseket kell tenni egy olyan mutatószám—rendszer kidolgozására. amely lehetőséget ad a munka minősége és haté- konysága összefoglaló jellemzésére. Ki kell alakítani a lakossági szolgáltatások minőségi mutatóit is. Nincs az ágazat. a vállalat haté- konyságának számítására pontos módszertan.

Nem gyűjtenek elég adatot a veszteségek, az improduktív költségek elemzéséhez, az új irá- nyítási formák hatékonyságának megállapí- tásához.

Javasolták, hogy az állami statisztikai szer- vek a minisztériumok, vállalatok munkájának általános értékelésekor vegyék figyelembe a szerződéses szállítási kötelezettségek tel/"esí-

tését. _

Az ágazati számítástechnikai hálózat gyors növekedése felveti a racionális működtetés.

a rendszerek közötti és az ASZGSZ-szel kiépí- tendő kapcsolat, együttműködés szükségessé- gét. Gondoskodni kell a koordináció megol- dásáról.

Fontos időszerű feladat a tudományos munkaszervezés elveinek alkalmazása az ál—

(6)

lami statisztikai szervek tevékenységének ész—

szerűsítésekor. Szükségessé teszi ezt az az utóbbi években kialakult helyzet, hogy a sta- tisztikával szemben támasztott egyre növekvő mennyiségi és minőségi igényeknek megfele- lően jelentősen megnövekedett a területi és járási statisztikai szervek apparátusának lét- száma, és bonyolultabbá vált a Központi Sta- tisztikai Hivatal számítástechnikai rendszere.

Rámutattak arra, hogy nincs kielégítő in- formáció a társadalmi jelenségekről és folya- matokról: hiányzik az ország életének politi—

kai. szociális, ideológiai, erkölcsi és jogi ol- dalát jellemző számos adat és mutató.

Sürgették a társadalomstatisztikai feldol- gozások, elemzések számára a munkahelyre, a foglalkozásra, a társadalmi csoportra stb.

vonatkozó teljes körű és részletes adatokat.

A munkaügyi statisztika továbbiejlesztése a következőket követeli:

—— létre kell hozni a munkaügyi statisztika kapcso—

lkatát a különböző adatfelvételekkel és feldolgozások- al:

széles körben alkalmazni kell a különböző társa- dalmi csoportok, rétegek, vállalatok és szakmák szeA rinti csoportosításokat, rendszeresen meg kell figyelni és vizsgálni az élenjáró tapasztalatokat:

a rendszeres elemzés érdekében ki kell dolgozni a nagy problémákra vonatkozó mutatószám—rendszert;

az adatok elemzésére széles körben alkalmazni kell a gazdaságmatematikai módszereket és a számi-

tás*echnikát.

A statisztika nagyobb rugalmasságának szükségességét hangsúlyozva javasolták a környezeti statisztikai és a társadalomstatisz- tikai osztályok felállítását a szövetségi köze társaságok központi statisztikai hivatalaiban.

Az ASZGSZ második sorának időszerűvé vált létrehozásával kapcsolatban a felszóla—

lók rámutattak a sürgősen megoldandó sta- tisztikai problémákra. Ki kell alakítani az in- tegrált statisztikai mutatószám-rendszert, amely nem nélkülözheti az egységes módszer—

tant és feldolgozási programot, és lehetővé teszi ugyanazon mutatószámok párhuzamos feldolgozásának kiküszöbölését a statisztika

különböző ágaiban.

Az egyik legfontosabb feladat a statisztikai (ASZGSZ) és a tervezési (ASZPR) automati—

zált információ-rendszer összekapcsolása. A tervezési és a statisztikai módszertan ehhez nélkülözhetetlenül szükséges egységének megteremtése érdekében már eddig is sok minden történt, de most az ASZPR és az ASZGSZ alrendszereivel kapcsolatos kérdések össz—szövetségi és köztársasági szintű feldol- gozásának egységes koordinációs tervét is

sürgősen össze kell állítani.

A munkatermelékenység-növekedés ténye- zők szerinti számítását például össze kellene kapcsolni az új technika statisztikája és a tu- dományos munkaszervezés bevezetése statisz- tikájának megfelelő mutatóival. Ehhez az anyagi termelés valamennyi fő ágazata tekin-

tetében az éves beszámolók közé fel kell ven- ni a megfelelő kérdőíveket. Ez segíteni fog nemcsak az ASZGSZ és az ASZPR összekap- csolásának megoldásában. hanem a termelés hatékonyságának elmélyültebb elemzésében

is.

A termelés műszaki színvonalát és minősé- gét a statisztika nem tükrözi kielégítő módon.

Nevezetesen nem mutatja ki, hogy a termelés minősége milyen intézkedések (élenjáró tech- nológia bevezetése, új nyersanyagfajták al- kalmazása vagy a régiek jobb minősége, jobb gépek, jobb szervezés stb.) eredményeképpen emelkedik és milyen mértékben. Nincs ez idő szerint olyan mutatószám—rendszer, amely jel- lemezné a termelés műszaki szinvonalát és azt, hogy az hogyan emelkedik. A területi (he- lyi) statisztikai szervek híjával vannak az ipari,

a mezőgazdasági termelés, a szolgáltatások és különösen az építőipari termelés minősé- gének statisztikai vizsgálatára vonatkozó mód-

szertani útmutatásoknak.

A területi (helyi) statisztikai szervek igény—

lik a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata- lának módszertani segítségét. többek között a tudományos—műszaki haladást, a munkások képzettségének növekedését, a munka gépe- sítésének színvonalát jellemző mutatószámok

kidolgozásához.

Megemlítették a felszólalók, hogy az utób- bi időben az állami statisztikának a gazda- ságirányítási rendszerben elfoglalt szerepét aláértékelik. A gazdaságelméletben ez úgy jelentkezik, hogy a számvitelt, a statisztikai beszámolást és az ellenőrzést az irányítás utolsó szakaszának tekintik. Valójában ezek a folyamat kezdő szakaszát alkotják, hiszen a statisztikai adatok alapján állapítják meg a helyzetet, és hozzák meg a szükséges dön-

téseket.

A gazdasági gyakorlatban a számvitel és a beszámolás lebecsülése nehézségeket, sőt kárt okoz. Előfordul ugyanis, hogy egyes gaz- dasági vezetők nem tulajdonitanak fontossá- got a számvitel és a beszámolás megszerve- zésének. (Késlekednek az egységes elsődle—

ges számviteli okmányok bevezetésével. pár- huzamos adatgyűjtéseket rendelnek el stb.)

Végül megemlítjük, hogy egyes felszólalók ismertették statisztikai intézményük eredmé- nyeit; a járási (városi) információs számító- gépállomások (más nevükön számítóközpon- tok) mint új állami statisztikai egységek mun—

káját; a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatalának rendszerében létrehozott gépköny- velőállomások (MSZU) tevékenységét; beszá—

moltak a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatala és a Szovjetunió Pénzügyminisztériuma által az elsődleges számvitel, a könyvelés és a beszámolás ellenőrzése terén a vállalatok- nál, szervezeteknél és intézményeknél végzett munkáról; foglalkoztak a statisztikai nyomtat- ványokkal (kérdőívekkel stb.) való ellátás szer—

(7)

vezési kérdéseivel, a KGST-országok közötti statisztikai együttműködés keretében végzett nemzetközi összehasonlításokkal, a statisztika

oktatásának egyes kérdéseivel.

AZ 1979. ÉVI OSSZ-SZUVETSÉG! NÉPSZAMLALÁS

Az Össz—szövetségi Tanácskozás nyitó ple—

náris ülésének másik előadója A. A. Iszupov, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Népszámlálási főosztályának7 vezetője, (: hi- vatali Kollégium tagja volt, aki ,,Az 1979. évi össz-szövetségi népszámlálás módszertani és szervezési kérdései" címmel tartott előadást.

Az előadó elmondotta. hogy a népszámlá- lás időpontját a Minisztertanács megfelelő rendelete 1979 januárjában jelölte meg. s előkészítését és végrehajtását a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának feladatává tette. Az időpont kiválasztását — a nép—

számlálásra ugyanis a 9 évvel az előző, az

1970. évi után került sor8 —— az indokolta, hogy a soron levő népgazdaság-fejlesztő ötéves terv összeállításához a szükséges adatok kellő

időben rendelkezésre álljanak.

A népszámlálás nagy politikai és népgaz- dasági jelentőségéről szólva az előadó kifej- tette, hogy az előző népszámlálás óta eltelt időszakban az SZKP XXlV. és XXV. kongresz- szusán hozott határozatok megvalósításának, a szovjet dolgozók önfeláldozó munkájának eredményeképpen a termelés valamennyi nép- gazdasági ágban megnőtt, nagyszabású szo- ciális intézkedések szolgálják a tizedik ötéves terv fő feladatának teljesítését, a nép anyagi és kulturális színvonalának töretlen fejlődését.

A gazdaság, a tudomány, a kultúra fejlődé- sével. a társadalom anyagi és szellemi javai- nak növekedésével jelentős változások követ- keztek be a népesség összetételében is. A szocialista társadalomban a népességre vo- natkozó teljes és pontos statisztikai informá- ciók fontos kiindulást jelentenek a társada- lom élete valamennyi területének irányításá- ban. A tudományosan megalapozott tervek összeállításához a népességről részletes de- mográfiai és társadalmi—gazdasági jellem- zésre van szükség. llyen jellemzést csak a gondosan előkészített, egységes program, egységes módszertan és egységes szervezési

7A népszámlálás idején: Össz—szövetségi Népszám- lálási igazgatóság.

8Az össz—szövetségi népszámlálás 1979. január 17.

és 24. között sikeresen lezajlott. Végrehajtásárál a Vesztník Sztatiszlikiben (például az 1978. évi 4., S., (S.. te.. 12. számban) több cikk is beszámolt. 1979 áp—

rilisában a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala közzétette az előzetes eredményeket (lásd: Vesztnik Sztatisztikí. 1979. évi 5. sz, 67—77. old.). A végrehajtás lefolyásáról és értékeléséről lásd az A. A. Iszupovval készített interjút (Vesztnik Sztatísztikí. 1979. évi 6. sz.

25—30. alá.).

Az 1979. évi össz-szövetségi népszámlálás előzetes eredményeit a Statisztikai Szemle következő számában

közöljük.

terv szerint végrehajtott népszámlálás bizto- sít. A nagyszabású teljes körű összeírás rész- letes adatokat szolgáltat a népesség számá- ról, területi elhelyezkedéséről, nemek és élet- kor szerinti megoszlásáról, a munkaerőforrá- sokról, a népesség képzettségéről, nemzeti—

ségi összetételéről, családi állapotáról. nép- gazdasági ág, foglalkozás és társadalmi cso- port stb. szerinti megoszlásáról. A népszámlá- lási adatok hasznosítási területe rendkivül széles. Az adatok nélkülözhetetlenek az irá- nyító, a tervező szervek. valamint a tudomá—

nyos intézmények számára. A népszámlálás alapot ad a népességszám és a népesség különböző ismérvek szerinti összetétele két népszámlálás közötti meghatározásához. A népszámlálási és népmozgalmi (a népesség folyamatos számbavételén alapuló) adatok összekapcsolása pedig lehetővé teszi a nép- számláláshoz közel eső években a demográ- fiai elemzések kiszélesítését és elmélyítését. A népszámlálási adatokat széles körben fel—

használják az osztálykülönbségek megszűnése folyamatának, a városi és falusi népesség képzettségi és kulturális színvonala közeledé- sének, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek felszámolásának vizs- gálatára.

Az előadó elmondotta, hogy a népszámlá- lás megtervezéséhez, az alapelvek, az alap- vető módszertani és szervezési tételek kidol- gozásához figyelembe vették a szovjet és más országokbeli népszámlálások tapasztalatait.

valamint a KGST Statisztikai Állandó Bizott—

sága és az ENSZ Statisztikai Bizottsága aján- lásait. Beszámolt arról is, hogy 1976. novem- ber 17. és 24. között az ország 9 járásában (rayonban) és városában prábanépszámlálást tartottak. A próbanépszámlálás tapasztalatait felhasználták az összeírási program tervezeté—

nek, az utasításoknak, a szervezési és a fel- dolgozási tervnek pontosításához, véglegesí—

téséhez.

A népszámlálás fő szervezési és módszer- tani tételeít a következőkben foglalhatjuk

össze:

—- az összeírást számlálóbiztosok végzik a lakóhe—

lyiségek felkeresése. a polgárok kikérdezése és az adatoknak a kérdőívekre való bejegyzése útján:

a jelenlevő, valamint az állandó népességet ír- ják össze;

—a teljes körű összeírást reprezentatív összeírás- sal kapcsolják össze:

az összeírás idején és utána ellenőrző intézkedé- seket foganatosítanak;

— új összeiróív bevezetésére kerül sor, amely egy—

idejűleg az adatoknak a számítógépbe való bevitelére szolgáló technikai információhordazó;

az adatok gépi feldolgozásra való előkészítése decentralizáltan (a szövetségi köztársaságok központi statisztikai hivatalaiban, a határterületi, területi és városi statisztikai hivatalokban) történik; az informá- ciókat az összeíróívekről a mágnesszalagra (: ,.bokor"

számífóközpontokban optikai Ieolvasőval juttatják;

az adatok összesítését centralizáltan, a Szovjet- unió Központi Statisztikai Hivatala Számitá Központ- jában végzik el.

(8)

Az összeirási program tervezetéről szólva az előadó elmondotta, hogy a program 16 kérdést tartalmaz. Közülük 11 kérdésre az egész népesség (teljes körű összeírás), 5 kér- désre pedig az állandó népesség 25 száza- léka ad választ (reprezentatív összeírás). En—

nek megfelelően kétféle összeíróív készült: az egyik 11, a másik 16 kérdéssel.

A teljes körű összeírás (2 sz jelű összeíróív) kérdései (röviden) a következők:

1. A családfőhöz való viszony 2. Nem (férfi—nő)

3. Állandóan ott élő, de ideiglenesen távol levő 4. Ideiglenesen jelenlevő

5. Életkor (január 17—e előtt, január 17-én és (vagy) később született, a betöltött évek száma)

6. Családi állapot

7. Nemzetiség (külföldieknél állampolgárság is) 8. Anyanyelv (a Szovjetunió népei valamely más folyékonyan beszélt nyelve)

9. Képzettség 10. Tanintézet típusa

11. A létfenntartási eszközök forrása

A reprezentatív összeírás (3 V jelű összeírá- ' iv) kérdései

12. Munkahely *

13. Foglalkozás

14. Társadalmi csoport

15. Mióta él az adott helységben 16. Nőknél: hány gyermeket szült?

Az ismertetett két kérdőívhez csatlakozik az 1. sz. jegyzék, amelyen felsorolják az adott helyiségben (lakásban) lakókat, s megjelölik az állandó lakóknál az esetleges távollét okát, idejét, az ideiglenesen jelenlevőknél az állandó lakhely címét, s az onnan való távol- lét idejét. Ezeken felül a háztartásban és a kisegítő gazdaságban dolgozó munkaképes korú férfiakról és nőkről kitöltik a 4. sz. ösz- szeíróívet is. Ezen lényegében a teljes körű összeíróív 2.. 5., 9. és 11. kérdése szerepel, és tudakolja a szakképzettséget (szakmát), azt, hogy mióta nem dolgozik, dolgozott-e 1978- ban idénymunkón. kíván—e dolgozni és milyen feltételek mellett. A nőknél kimutatták még itt a 16 éven aluli gyermekek számát és azt, hogy közülük hánynak lenne szüksége gyer—

mekintézményre, bentlakásos iskolára vagy

napközire. A terv előírta, hogy ezt az össze- íróívet a többi összeírási anyagtól elkülönít- ve. az összeírás végrehajtása után azonnal fel

kell dolgozni.

Az 1979. évi össz—szövetségi népszámlálás programját az 1970. évivel összevetve megál- lapítható, hogy azok alapjában véve meg—

egyeznek. Vannak azonban bizonyos változá- sok. melyek közül a leglényegesebbek a kö- vetkezők: új kérdés az összeiróíven az élve- született gyermekek számának tudakolása (most kérdezték először a szovjet népszámlá- lások történetében), részletesebb formában (nőtlen, hajadon, házas, özvegy, elvált) kér- dezik a családi állapotot, mint 1970—ben (..há- zasságban él—e jelenleg"); nem szerepel a munkaidőnek és a munka jellegének kérdése

9 Statisztikai Szemle

az összeírás előtt nem teljes évet dolgozók- nál; nem szerepel a lakóhely-változtatás oká- nak és az előző állandó lakóhelynek a kér- dése; a nem teljes középfokú végzettségűek- nél nem kérdezik, hogy jelenleg hányadik osz- tályos és hogy hány osztályt végzett el; ,.a saját gazdaságában dolgozik" előnyomtatott válaszhoz hozzáfűzték, hogy "kisiparos. ha- lász, vadász, egyéni gazda"; nem kérdezik a nyugdíjasok korábbi fő foglalkozását.

A népszámlálás programját a minisztériu—

mokkal, főhatóságokkal, tudományos intézmé- nyekkel széles körben megvitatták. A'z előké- szítésnek ebben a szakaszában is számos ja- vaslatot vetettek fel. A javaslatok között vol- tak olyanok, amelyeket nem lehetett elfogad-

m.

A fontosabb el nem fogadott javaslatok kö—

zött volt például az. amely azt ajánlotta. hogy csak teljes körű összeírás legyen, a reprezen—

tativ felvételt mellőzzék. A reprezentatív felvé- tel előnyei már az 1970. évi népszámlálásnál bebizonyosodtak, s a próbanépszámlálás fel- dolgozása azt is igazolta, hogy a szükséges adatok járási részletezésben is megállapítha- tók, ezért a reprezentatív felvétel alkalmazá- sát fenntartották.

Egyes szervezetek az ingavándorlás vizsgá- latának beépítését javasolták az összeírásba.

Az 1970. évi népszámlálás e téren szerzett negatív tapasztalatai arra intettek, hogy ezt a vizsgálatot külön szervezzék.

Javasolták azt is, hogy vizsgálják a mellé- kes létfenntartási forrásokat, a munkával való megelégedettséget és a szabadidő kihaszná- lását. valamint a munkaképesség fokát. Ezek a kérdések a szervezők véleménye szerint kü- lön felvételekkel tanulmányozandók, nem tar- toznak a népszámlálás témakörébe.

Az előadó a népszámlálás feldolgozási programjával foglalkozva elmondotta, hogy az adatokat a nagy teljesítményű számítógé—

pek segítségével (ESZR harmadik nemzedék) dolgozzák fel, éspedig a tervek szerint a fő eredményekkel 1979 végére, a teljes program- mal pedig 1981-ben készülnek el.

A Statisztikusok Össz-szövetségi Tanácsko—

zására benyújtott, vitára bocsátott feldolgo- zási program tervezetében felsorolták az el- képzelt táblákat is. A népszámlálási adat- anyagból adódó szokványos táblákon túl az érdekesebb témák a következők:

a népesség korösszetétele. nemek és családi ál- lapot szerinti megoszlása, kombinálva a nemzetiség- gel:

—a népesség nemzetiségi összetétele kombinálva az anyanyelvvel és a folyékonyan beszélt második

nyelvvel;

az össz— és foglalkoztatott népesség képzettségi szintje kombinálva az életkorral és a tanintézet tí' pusával, a képzettségi szint nemzetiségek, foglalko- zás, népgazdasági ágak és társadalmi csoportok sze-

rint:

—- a népesség megoszlása a létfenntartási eszközök forrásai szerint. kombinálva az életkorral. a taninté-

(9)

zet típusával, a társadalmi csoportokkal és a nemze—

tiséggel;

a foglalkoztatottak megoszlása életkor, nemzeti- ség, képzettségi szint. a tanintézet típusa, társadalmi csoportok, népgazdasági ágak és foglalkozás szerint:

a nők megoszlása életkor és a született gyerme- kek száma szerint, kombinálva a családi állapottal, nemzetiséggel, a képzettségi szinttel és a főképpen fizikai és főképpen szellemi foglalkozással.

A területi feldolgozások tervének értelmé- ben előzetes adatokat közölnek a jelenlevő és az állandó népesség számáról köztársasá—

gok, határterületek, területek, körzetek, járá—

sok, városok, falusi szovjetek és falusi lakott helyek szerint e helységek igazgatási—gazda- sági jelentőségének és a szám szerint túlnyo- mó nemzetiségeknek kimutatásával csoporto- sítják a falusi lakott helyeket és városokat, a járásokat és falusi szovjeteket az állandó né- pesség száma szerint. A teljes körű összeírás tábláit összeállítják mind a nagy, mind a kis területi egységek szerint, ideértve a városi te- lepüléseket, a falusi járásközpontokat és az 5000 és ennél több lakással rendelkező fal- vakot.

A reprezentatív összeírás tábláit lényegé- ben szövetségi köztársaságok, autonóm köz- társaságok, határterületek, területek, 500000 és ennél több lakossal rendelkező városok szerint állítják össze. A népesség társadalmi—

gazdasági jellemzőit tartalmazó egyes táblá- kat azonban összeállítanak járások és 500 OOO—nél kevesebb lakossal rendelkező vá-

rosok szerint is.

Az előadó végül az összeírás szervezési tel—

vét ismertetve elmondta, hogy az összeírást több mint 600000 számlálóbiztos, 115000 instruktor—ellenőr, 30000 összeírási osztályve—

zető és helyettes, 4500 számitóközpont- vezető és felügyelőségvezető helyettes hajtja végre.9 A. A. lszupov előadásához számos hozzá- szólás hangzott el. A hozzászólók foglalkoz—

tak többek között az összeírás előkészítésével, különböző szervezési intézkedésekkel, a rep- rezentatív összeírás szükségességével és hasz—

nával, az élveszületett gyermekek számának megkérdezésével, illetve a kérdés jelentősé- gével a demográfiai elemzések szempontjá- ból. az anyanyelv mellett a (Szovjetunióban honos) másik folyékonyan beszélt nyelv kér-

dezésével. a kérdés problémáival.

A plenáris ülésen lefolyt vitán túl az 1979.

évi össz-szövetségi népszámlálás témakörét

— mint ezt a bevezetőben említettük -—- tovább tárgyalták négy szekcióban.

A szekciókban kérdőpontonként vitatva az összeíróíveket, az utasításokat, bírálva a fel- dolgozási és szervezési terveket, a tervezett ellenőrző intézkedéseket, ajánlásokat fogad- tak el és adtak át a népszámlálás szervezői- nek. Az ajánlásokban javaslatot tettek az összeíróívek egyes kérdőpontjainok alkalma-

9 Pontosított adatok. Lásd: Vesztník Sztatísztíki. 1979.

évi 6. sz. 27. old.

sabb megfogalmazására, az utasítások ma- gyarázatainak bővítésére, a szabályosan ki—

töltött összeíróív bemutatására az utasításban, felvetették oktató és népszerűsítő filmek készí—

tését a népszámlálásról, javasolták. hogy a munkaképes korban levő, a háztartásban vagy a kisegítő gazdaságban dolgozó személyeket ne csak az ország egész területére vonatko- zóan mutassák ki, hanem köztársaságok, ha—

tárterületek. területek szerint is, ahol ez szük- séges. A vita résztvevőinek véleménye szerint ez a közép—ázsiai köztársaságokban és Ka—

zahsztánban igen értékes információkat adna a munkaerő—tartalékokról. Javasolták a nép- számlálás szervezőinek, hogy a népszámlálás- sal együtt hajtsák végre az ingavándorlás számbavételét. Ajánlották oz Össz-szövetségi Népszámlálási igazgatóságnak, hogy vizsgál—

ja felül a népesség társadalmi—gazdasági jellemzőit tartalmazó reprezentativ táblák to—

vábbi területi részletezésének lehetőségét, hogy a népesség foglalkozás szerinti megosz- lását népgazdasági áganként tartalmazó táb;

lát készítsék el területi részletezésben is;

vizsgálják meg annak lehetőségét továbbá, hogy a családok megoszlását a család nagy- sága és a foglalkoztatott családtagok száma szerint tartalmazó táblába felvehető—e az egy dolgozóra eső eltartottak száma.

A Statisztikusok Össz—szövetségi Tanácsko- zásának záró ülésén L. M. Volodarszkii mél- tatta a tanácskozás lefolyását. magasra érté- kelte a plenáris ülésen és a szekciókban el—t hangzott hozzászólásokat. a statisztikai gya—

korlat és a tudomány számára sokat nyújtó vitát, majd így fejezte be zárszavát: .,Statisz- tikusok vagyunk, és a statisztikusok nem re—

gisztrálói a jelenségeknek, hanem az ország—

ban lejátszódó társadalmi termelési folyamat aktív résztvevői. A párttal és az állammal szemben viselt felelősségünk tudatában min—

dent megteszünk annak érdekében, hogy a statisztika megfeleljen a kommunizmus épi—

tése nagyszerű feladatainak hazánkban."

A Statisztikusok Össz-szövetségi Tanácsko- zása összefoglalta mindazokat a tennivalókat.

amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának határozataiból a sta—

tisztika számára következnek.

:

Végül megemlítjük, hogy a könyv mellékle- tei között találjuk az 1979. évi össz—szövetségi népszámlálás jóváhagyott alapvető dokumen- tumait, éspedig a lakásban élők összeírására szolgáló jegyzéket, a teljes körű és a repre- zentatív összeiróívet, a háztartásban és a ki—

segítő gazdaságban foglalkoztatott munkaké—

pes korú személyek kérdőivét, az ellenőrző lapot, az összeírás megtörténtéről kiállítandó igazolást, az összeíróívek kitöltési utasítását, valamint a tanácskozás hivatalos résztvevői-

nek névsorát.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A számvitel és a statisztika jelentősége a népgazdasági tervezés számára egyre növekedett, ami szükségessé tette, hogy szorosabb kapcsolat legyen a Központi Statisztikai

A Szovjet Szociológiai Társaság, valamint az időmérleg—vizsgálatokkal foglalkozó tudományos kutató bizottság mellett —- mely utóbbi a Szovjetunió Tudományos

A Német Demokratikus Köztársaság Állami Közpon- ti Hivatala vezetőinek üdvöziete a Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatala vezetőjéhez.. Ludwig, M.: 1973-ban

március 21-én a párt Központi Bizottsága és (: Népbiztosok Tanácsa jóváhagyta a Szovjetunió Állami Tervbizottságáról szóló rendeletet, mely a Szovjetunió Állami

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és az állami statisztikai szervek munkájukat a jövőben, mint eddig is, az összállami statisztika egységes módszer- tana és

január 1-én a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala számítástechni- kai rendszerének keretein belül 2952 számítástechnikai szervezet tevékenykedett, ezek közül

A beszámolási adatok begyűjtésének és feldolgozásának központosítása a Köz- ponti Statisztikai Hivatalban szükségessé tette az egész állami statisztikai rendszer

A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Moszkvai Tudós Klubjának statisztikai szekciója megvitatta a Szovjetunió Központi statisztikai Hivatala statisztikai kiadványait.. Davüdov: