A számítástechnika alkalmazása Franciaország közigazgatásában

(1)

SZEMLE

A SZÁM lTÁSTIECH—NIKA ALKALMAZÁSA FRANCIAORSZÁG KÖZIIGAZIGATÁ'SÁBAAIN

DR. KALAS TIBOR

Franciao rszá g a szó m itógté—p— ál Io m—áiny nagysága szempontjából Nyugat-Európában

—— a Német Szövetségi Köztársaság után, Nagy-'Britanniával közel azonos szinten — a második helyet foglalja el. Ugyanez a helyzet a számítástechnika közigazgatási alk-a'l- marása tekintetében is. Franciaországban már 1970—ben mintegy 500 számitógép üze- melit a közigazgatásban.1 1973 elejére a közigazgatásban üzemelő, illetve felhasznált számítógépek szóma 900-na emelkedett, és ez a fejlesztési ütem a VI. terv előirányzatai szenint továbbra is megmaradt. A számitó- gépek száma a közhivatalokban 1971 és 1975 között évi 20 százalékos ütemben nö—

vekedett, így 1975 végére a terv szerint a közhivataloknak 1560 számítógéppel kelleti rendelkezniük. A rendelkezésre álló adatok szerint 1973-ig a VI. terv előirányzatai meg- valósultak.2

A SZÁMITÁSTIEGHINIIIKA ALKALMAZÁSA A KÓZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEiINÉL

A közigazgatásban üzemelő számítógépek többsége a közigazgatás központi szerveinél műlködi'k. Ezek közül is különösen négy szerv emelhető ki ebből a szempontból: a Bel- ügyminisztéirirum, a Lakásügyi és Építésügyi Minisztérium, a Gazdaswágü'gyi és Pénzügy—

miniszténium. valamint az Állami Statiszti- kai és Gazdaságkutató Intézet (INSEE).

A Belügymsiiniszténium szerepe azért döntő a közigazgatási számitógép—alkalmazásaban, ment ez a minisztérium irányítja a területi és helyi közigazgatási szervek számitógép—

alkalimazási tevékenységét. Részben a Be!- ü—gyvminisztériuim finanszirozásában indultak meg Toulouse városban az automatizált igazgatási rendszerek megalapozását célzó kisérleti alkalmazások, de ez a miniszté-

iAin'ré Francois: L'iin'formatiaue et I'adminis—t—

ration. Institut International des Sciences Administ- natives. Brüsszel. 1973.

2Galiacy D.: L'informatigue dans l'od'miniustra- tion et dans les entreprises publiaues. Zéro un lnformatigue. 1974. február M. 1. old.

rium finanszirozza egy olyan számítógépes modell folyamatos működtetését is, amely 106 hatóság számára biztosít információkat a középtávú tervezéshez.3

A Lakásügyi és Épitésügyi Minisztérium szá m itógvép -a lka Ima zá si tevékenységének alapja egy olyan információs rendszer, amelyben a területi szervek különböző adatokat szolgáltatnak a vára-siejleszte's—ről. Ez az információs rendszer három alrendszer- ből tevődik össze, melyek a következők:

— a városok technikai szerkezetére vonatkozó in- formációs rendszer,

— a városi tervezés információs rendszere,

—— egyéb városi információk rendszere.

A városok technikai szerkezetére vonat- kozó információs rendszeren belül jelenleg az ún. SI—ROCO-iterven dolgoznak, melynek célja az építési engedélyek ország-os nyil—

vántartásának létrehozása.

A városi tervezés információs rendsze-hétbe a tervezési célú városi adatbarnrkok tartoz- nak, melyek információikat szolgáltatnak a minisztériumnak is. Ilyen például az APUR (Atelier Parisien d'Urbanisme) adatbank, mely a párizsi várostervezési adatokat, a SIAUL (Atelier d' Urbanisme de la Commu—

nauté Urbaine cle Lyon) adatbank, mely a lyoni várostervezési adatokat és a CARDAN (Agence d' Urbanisme de la Région d' An- giers) adatbank, mely Angens város tervezési adatait tartalmazza.

A Gazdaságügyi és Pénzügyi Minisztérium szá—mitógéwp-allkalmazásai közül két jelentős területet lehet kiemelni. Az egyik a meg—

valósít-ás alatt álló földterület-nyilvántantás, a másíik az adóügyi eljárás automatizálása.

A tervek szerint a földterület-nyílvántartás—

nak 1976-77-aben kell az üzemelési meg—

kezdenie./1 Az adóügyi eljárás automatizá-

3ilnufourmartioin technology iun local government.

Organisation for Economic Co-aperation Glnd Devel—

opmentulinformatics Studies. 7. Paris. 11974. 51. old.

4 Toward central government computer policies.

Organisation for Economic Oan-operation and Devel- opment. Informatios Studies. 5. Paris. 1976. 53. aid.

(2)

lását azért kell itt említenünk, mert Franaia—

országban az állami adők beszedése nem a helyi önkormányzatok hatásköre. hanem a Guazdasáigügyi és Pénzügyi Minisztérium és közvetlenül alárendelt szervei hatáskö—

rébe tartozik.

Végül az Állami Statisztikai és Gazdaság- kutató intézet kere-tében megvalósítás alatt álló két jelentős programról kell említést tennünk. Az egyik az ún. SAFARl—terv, mely- ne'k célja az ország lakosságának teljes körű nyilvántartása, a másik az ún. SlR—ÉNiE-terv, mely a cégek országos nyilvántartását hiva- tott megvalósítani. Az eredeti tervek szerint a két rendszernek 1974—től kellett volna üze- melnie, ez azonban csak részben valósult meg. A SAFARl—rtervből anny—i realizálódott, hogy az Állami Statisztikai és Gazdaság- kutató intézetben nyilvántartanak minden állampolgárról néhány személyi ada-tot (név, születési hely és idő. lakcím, nem, azonos- sági szám).

Franciaországban az utóbbi években fel- ismerték a számítástechnika közigazgatási alkalmazás—ával együtt jelentkező nagyfokú koordinációs szükségletet, és jelentős köz- ponti koordinációs szervezetet hoztak létre.

Ezek három szinten működnek. Legfelső szinten az Informatikai Választmány van, mely magas rangú tisztviselőkből áll. Fel—

adata arra ösztönözni a közigazgatási szerve- ket. hogy összehangolt terveket valósítsanak meg. gondoskodjanak a személyzet képzé- séről, fejlesszék a költségvetési és számviteli keretet és általában összehangoltabb szá- mítógép-alkalmazást valósítsanak meg. A Minisztériuxmközi Informatikai Bizottság mű- szaki és gazdasági normákat dolgoz ki a számitásteohnilkai rendszerek tervezéséhez, javaslatakat tesz az egyes piroiblémók ta- nulmányozására, összegezi a számítástech—

nika közigazgatási alkalmazásának tapasz- talatai-t. Az emlitett két bizottságon kívül még minden minisztériumban külön szervez- tek minisztériumi informatikai bizottságokat.

Ezeknek négy fő feladatuk van: vizsgálni a piaci lehetőségeket, ellenőrizni a számítás- technika alkallmazását. felvázolni az auto- matizálás fejlesztésének főlbvb vonalait és részt venni (: minisztériumiközi számítógépes politika vég rehawjtásában .

A SZÁMITÁSTECHNWKA ALKALMAZÁSA A HELYI KÖZIGAZGATÁSI SZERleBKlNEL

Franciaországban a helyi közigazgatási szervek közül 1974-ben több mint 100 hasz- nált számítógépe-t feladatai megoldásában.

Ezek között elsősorban a nagyvárosok és a párizsi régióba tartozó megyék szerepel- nek. A kisebb közigazgatási szerveknél a számhőgép-alkalmazás nem gyakori. Erre utal, hogy 1973-ban a 10—50 000 lakosú 582 vá—

rosból 42 használt számitógépet, ezzel szemben a 100—300 000 lakosú 18 városból 11 vett igénybe számítógépet.5

1. A számítógép-alkalmazás kialakulása A francia városok problémái között —- hasonlóan más fejlett országokhoz — első helyen a demográfiai növekedés és ezzel összefüggésben az urbanizációs kérdéseik állanak. Ezek hatása a közigazgatás min—

den területére kiterjed, de ezek között is kiemelkedő jelentőségű a megnövekedett tervezés—i funkció, melynek rugalmasan kell követni a változásokat. Erre csak akkor ké- pes, ha megfelelő időben, kellő részletes- ségű információ áll rendelkezésére. A szó- mitógép-alkalmazás egyik oka ezzel a körül- ménnyel függ össze, ugyanis a gép lehetővé teszi az új követelményeknek megfelelő into—

mációszolgá'ltatásrt.

A másik ok a hagyományos tömegrmun- kák, elsősorban a könyvelés. a bérszám- lejtés jelentős növekedése, amely szintén a korszerű módszerek keresése felé irányí- totta a helyi közigazgatási szervek vezetői- nek figyelmét.

Ezeknek megfelelően a közigazgatási szá- mítógép-alkalmazás két fő célkitűzése:

— az információs rendszer korszerűsítése.

-—a tömeges és ismétlődő eljárások automati—

zű'láisa.

A kitűzött célok megvalósítása érdekében a számítástechnika közigazgatási alkalma- zásának tanulmány—ozása az 1960—es évek közepétől indult meg. Korábban egyedül Párizsban alkalmaztak közigazgatási lela—

dat ellátására számítógépet, a'hol 1962-től már két lBM 1401 tipusú berendezés üze—

melt. A többi jelentősebb közigazgatási számítóközpontot 1968 és 1970 között, illetve azt követően hozták létre. A fejlődés azonban az utóbbi években erősen felgyor—

sult, és ennek köszönhető, hogy a helyi közigazgatási szervek által használt számito- gépek össztáro'ló kapacitása évente meg—

duplázódik.6

2. Az alkalmazások íntegráltsági szintjei A számitásteahnika helyi közigazgatási al- kalmazására a változatosság, a módszerek és eljárások sa'ktéilese'ge és az integráltság alacsony lolka jellemző.7 Csupán az alkal—

mazások belső integiráciájá'ról beszélhetünk

3 Dr. Szoboszlai György: A francia közigazgatás rendszere és a számítógép közigazgatási alkalma- zása. Tatnácsaloadiémiu Tanácsigazgclbási Szervezési Intézete. Budapest. 1974. 21. old.

6 Dr. Szoboszlai ir m. 15, old.

" Az integráció fogalmára és megjelenési lar- máina vonatkozóan lásd szerzőtől: Államigazgatási alkalmazásaik integráltsági foka külföldön. Számítás—

technika. 1975. évi 10. sz. 3. old.. M'. sz. 3. old.

(3)

SZEM LE

635

és e körön belül is elsősorban vertikális in—

tegrúcióról, azaz egy feladatkörhöz tartozó néhány részfeladat adatfel-dolgozásának összekapcsolósáról. Egy 1971 júniusában vég—

zett felvétel szerint a vizsgált 100 működő vagy tervezett közigazgatási számítógép-al- kalmazás közül kb. 50—nél egyedi, azaz in—

tegráció nélküli, kib. 25—nél feladaton b'elii—

li, azaz belső vertikális és 25—nél feladatok közötti, azaz belső horizontális integráció volt. Az utóbbi két csoport mintegy fele akkor még tervezési stádiumban volt.8

Ezek a számadatok azt mutatják, hogy a számítógépet alkalmazó közigazgatási szervek többs-ége még nem jutott el a belső horizontális integrációt megvalósító adat- ba nkok létrehozá ta ! á ig .

A jelenleg működő két legnagyobb köz—

igazgatási adiatbank az APUR által 1969—

ben üzembe helyezett és már említett vá- rostervezési adatbank és a párizsi városhá- za személyzeti adatbanikja.

Az APUR adatbankban az épületekre, a lakosságra és a foglalkoztatottságra vonat- kozó adatokat tárolnak. Az adatbank—hoz képernyős kijelzőket (display) kapcsoltak, az adatokat pedig közvetlen visxsza'keresést le- hetővé tevő mágneslemezeken tárolják. Az adatbank létrehozását nagymértékben meg- könnyítette az a tény, hogy Párizs városa

—- eltérően a többi várostól — maga vezeti a telekkönyvet, így aktuál—is információkkal rendelkezik az ingatlanokról, azok lakóiról, tulajdonosairól és a gazdasági jellegű te- vék'enységről.

A párizsi városháza személyzet-i adatbank- jánalk felhasználása a következő négy fő területre terjed ki:

—egyes szervek tájékoztatása az alkalmazottak—

róil.

— ügyviteli munkák: átsorolás. előléptetés stb..

— az illetmények kiszámítása,

— stamisztikoi kimutatások készítése.

A feladatok elvégzését képernyős kijel—

zőkg és IBM 2740 tipusú terminálok segí- tik.

A külső integráció, azaz a különböző szervek adjatlieldolgozásai közötti kapcsolat- teremtés csak a távolabbi tervek között sze—

repel. Erre becslések szerint 1975—1980 kö- zött fog sor kerülni, elsősorban az adat- hordozók cseréjének formájáxban. Az allklal—

mazott számítógépek változatos konfigurá- rációja következtében a külső integráció fejletteb—b formáinak megvalósítására csak a távolabbi jövőben kerülhet sor.

*Meallíer, A.: Vue d'ensemble sur les systémes d'informio'tion, études et realisation dans l'administ—

ration franoaise. lniormaticjue et Gestion. 1972. évi 410. sz. 69—72. old.

9 Potíer, F.: Base de données ..Personineil" Ö lla préfecture de Paris. Zéro un Informatiaue, 1976.

november. óló—470. old.

3. A számítógép alkalmazási területei

a) Pénzügyi feladatok. A közigazgatási számitógép—alkaimazás egyik első és jelen—

leg is legkiterjedtebb területe a pénzügyi műveletek köre. Ezen belül több elkülönít- hető részterület van, melyek a következők:

költségvetéssel kapcsolatos feladatok lebo—

nyolítáisa, bérszáimiejités, beruház-ások finan- szírozása, közüzemi díjak elszámolása.

A könyvvitelre vonatkozó rendelkezések szerint Franciaországban a 10000 lakosnál többet számláló közigazgatási egységekben kétféle könyvelést kell végezni. A kiadások kiutalását és a bevételek nyilvántartását a község. város polgármestere végzi a költ- ségvetés cikkelyeire és bekezdéseire lebont—

va. A kiadások kifizetését és a bevételek könyvelését az eredeti bizonylatok alapján a községi, városi bevételek könyvelője vég—

zi, aki az állam tisztviselője és a község.

város összes elszámolásáért felelősséggel tartozik.

A könyvelés folyamatába a számitógép úgy kapcsolódik, hogy a polgármester ál- tal elhatározott kiadásokról — a költségve- tési előirásakkal való egyeztetésük után — eljuttatják az információkat a számítóköz- pontba, a községi, városi adószedő nevére szóló fizetési meghagyás elkészitése céljá—

ból. A számítóközponrtban lyukkártyára vi—

szik az u'talváinyok adatait, majd kinyom- taltják a fizetési megihagyáisokat, a kísérő- jegyzékeket, a fizetési meghagyásak listá—

ját, a hitelek listáját stb.. és egyidejűleg automatikusan ellenőrzik a hitelek felhasz—

nálását is. A bevételek könyvelése hasonló az utalvány—ok kibocsátásához.

A költségvetési helyzet figyelemmel kísé—

rése a tervezett kiadások szempontjából tör- ténik. Az egyes szervek vezetői által kiállí—

tott rendelési utalványok egy-egy példányát a iszámítóközpan't is megkapja. itt ugyan- úgy, mint a fizetési meghagyásak esetén, lyukkártya készül, mely tartalmazza a köte- lezettségvállalás jellegére és a kiadás nagy- ságára vonatkozó adatokat. A lyulk'kárityákat a pillanatnyi költségvetési helyzettel folya- matosan összevetik. Ezek alapján a számí- tógép kinyomtatja az új költségvetési hely—

zet—et, megadva a még rendelkezésre áiló összegeket. Költségvetési cikkelyenlké-nt még összeállítanak egy a keretek esetleges túl- lépését vagy kimerítetlenségét jelző listát.

Ezek után állapítják meg havonta az ún.

gazdálkodási számlát. A módszer lehetővé teszi, hogy a polgármester bármely pililanat- ban rendelkezzen a község, város költségve- tési helyzetének analitikus ki'muttatáosával. A költségvetési év végén pedig az éves gazdál- kodási száimla gyors-an elkészíthető.

Az ismertetett módszer gyakorlati megva- lósítása során a toulouse—i számí—tóközpont-

(4)

636

^SZlEMLE

ban négy számítógépes nyilvántartást (file) hoztak létre,10 melyek a következők:

— a költségvetési nyilvántartás tartalmazza a vá- rosi tanács által jóváhagyott költségvetés tartalmát és az esetleges pótlőlaigos költségvetési tételeket

(peldaul: az előző évi áthozdtot),

— az analitikus könyvelés nyilvántartása az előző lebontása egyes részlegek és analitikus tételek szerint.

—a még nem realizálódott kiadások nyilvántar—

tása tartalmazza a működési költségekkel és ber—u—

házasok esetén a köteleztektségválvlailásokkail kapcso—

latos rendelések összefoglaló jegyzékét,

— a hónap folyamán befutott bizonylatok nyilván- tartása tartalmazza a hónap kiadásainak és bevéte-

leinek jegyzékét.

Mindezeket még kiegészíti két nyilvántar- tás: a tényleges és a tervezett kiadások nyi'lváintarftása és az év során kitizietett bizonylatok nyilvántartása. Mindezek alapján a költségvetési ellenőrzés történhet megha—

tározott időközönként, részl—egenlként és költ- ségvetési '%telie'nikéint. A kimutatások lehető—

vé teszilk az előirányzatok és a tényleges felhasználások közötti eltérések nyomon kö- vetését és (: korrigáló döntések gyons meg—

hozatalát. Hasonló költségvetési adatfeldol—

gozások találhatók többek között Val-de- Mame megyében és Agen városban.

A számítógép-alkalimaziás szempontjából másik legjelentősebb pénzügyi terület a bér- szá'mtejtés. A számítógépes bérsz'ámifejtés az általános személyzeti nyilvántartáson és a változások folyamatos megfigyelésén alapul.

Az általános nyilvántartások tartalmazzák a dolgozók ún. törzsadatait, a változó elemek (például túlóra, jutalmak. térítések) ha'-von—

ként kerülnek be az illetményszá'miejtés alán- coila'tálba.

A változó elemek nagy számára való t—e—

kintettel egy ilyen rendszer beindítása az összes különleges eset részletes elemzését és gyorsan módosítható programok kidol—

aozását teszi szükségessé. A már említett Vail—de-Marne megyei számítőközupontban a számítógépes bérszámfejtés alapját eay át- futó bizonylat képezi, melyre a polgármes- teni hivatal személyzeti osztályán manuáli—

san vezetik fel a változásokat. Ennek alapján az adatfeldolgozó központban a változó—

sokat lyuklkártyára lyu'ko'sztjáik, és ezek a lyulkkárityák felváltják a központi nyílvántar- tás négli lyuika—áintyáit. Ezek után a szá-mitő—

gép kiszámítja a bér összegét és kinyomtatja a bérjregyzéket. Havonta készítenek összefoglaló lyukkártyákat is, melyek segít- ségével az év végi kimutatások gyorsan elkészíthetők. A megyei számítőközpont'ban 3000 tisztviselő fizetésének feldolgozása —- az összes szükséges fizetési kimutatás ki—

nyomitatásával együtt — hat óránál kevesebb

10 Bazeraue, L. - Hubert. J.: Gesti-on Automatisée de la Ville de Toulouse. lntormatioue et Gestion.

1970. évi 17. sz. Stv—56. old.

időt vesz igénybe. A bérszámiv'ejtéisi mód,—

szerek egyszerűsítése lehetővé tette, hogy a személyzetnek az a része, amely a hosz—

szadalmais és fárasztó könyvelési mrunikát végezte. más feladatokat lásson el.11 Ha—

sonló módszerekkel tönténiik a személyzeti nyiilvántantás és ezen belül az illetményszám- fejtés számítógépes megoldása a toulouse-i számítólközpolntban is, ahol egyébként másik két város —— Monta—aban és Narbonne ——

részére is elvégzik az illetmuényszáimiejtés—

sel kapcsolatos adatfeldolgozást.

A költségvetéshez kapcsolódik a beruhá—

zások finanszíroz—ásának számítógépes ellen- őrzése. _Az ilyen jellegű adatfeldolgozás cél- jo, hogy pontosabban nyoman lehessen kö- vetni a beruházási kiadások végrehajtását.

A GERMilNAL (Groupe d'études et de recher—

ches des moyens intormatiaues nécessaires ó l'automatisation locale) kutatócsoport ku- tatási eredményei szerint a beruházások végrehajtása és ellenőrzése terén a számí- tógép a következő munkákban nyújthat se- gitséget:

-—az adminisztratív műveletek időbeni lefolyásá- nak ellenőrzése.

— az előzetes pénzügyi ellenőrzés,

— a munkálatok mennyiségi és minőségi meg- valósul—ásának ellenőrzése, az elszámolások össze—

állítása és átutalása.

-—-—az objektumok tényleges költségeinek összeha—

sonlitása a tervezett költségekkel. az eltérések le- mérése és az eltérések csökkentését igénylő műve—

letek felderítése. l

—-a már elkészült beruházá—sok ellenőrzése.m

remabiilitá—sá nak

Végül a pénzügyi alkalmazásokhoz kap- csolódó számítógép—alkalmazási terület a közüzemi díjak, elsősorban a vízdíj és a községi, városi tulajdonban levő lakások lak- bérének szá-mítógéppel történő számítása.

számlázása és könyvelése.

b) Népességnyilvántartás. A közigazgatá—

si szervek feladatának jelentős része közvet- lenül a lakossághoz kapcsolódik. ennek el—

lenére a helyi közigazgatási szerveknél az átfogó népesség—i nyilvántartások létrehozá- sa csupán néhány helyen történt meg. A gyakorlatban a legtöbb helyen csak a la- kosság egy-egy csoportjának nyilvántar- tását oldották meg. Általában soron követ—

kező teladatna'k tekintik ezeknek az egyedi nyilvántartásokna—k általános népességi oldat- ban'kká tönténő integrálását.

A 10 évenkénti népes-ségősszeíirá'st hasz—

nálta ki három város, Angers, Colombes és Tours arra, hogy megteremtse az általános számítógépes népességi nyilvántartást.

" Fraísse, M. — Boegner, A.: Création et fanc- tionnement d'un centre intormatiaue inteircammuina—l dans le Val—de—Mame. lnformatiaue et Gestion, 1970. évi 17. sz. 23—26. old.

12 Cledes, P.: Le modéle d'automatisation mu—ni- cipale du groupe GERMliNAL. lnformatiaue et Ges- tion. 1970. évi 17. sz. 05—49. old.

(5)

SZiEMLE

637

Angers városban 1968-ban statikus népes- séginyilivóntartást, Colomibes városban azonban már aktualizált népességnyirlváintartá-st hoztak létre. Az utóbbi alapja a személyi, a lalkás- és a ház— (ingatlan-) kérdőív volt.

Az adatok naprakész állapotban tart—ásához a polgármesteri hivatal minden olyan rész- lege, amely a lakossággal kapcsolatban állt. jelentette a változásokat. Ezek segít—

ségével mintegy 90 százalékos megbízható—

sági szintet tudtak elérni.

A colomibe's-i népességnyilvánltartás fel- használási körét az alábbi csoportokra lehet osztani:

a tanteremszü kség let felmérése

— művelődésügy: (

iskolalátogatási a földrajzi helyzet függvényében.

felhívás kibocsátása,

-- közsegélyezés: évente többször kiválasztják azoknak a személyeknek a kártyáit, akik 65 évnél idősebbek és a kártyák alapján jegyzéket készítenek róluk.

— honvédelmi összeírás: az jegyzékének elkészítése.

— kisajátítás: az érintett ház—tömbökben lakó sze- mélyek jegyzékének elkészítése,

— demográfiai adatok: minden évben összeállít- ják a korpiramí'st. ezenkívül az igényeknek megfe-

lelően készítenek feldolgozásokat,

—-címzési munkák: körlevelek szétküldése, a la- kosság bizonyos rétegeinek összehívása, :: ,,Közs—égi Híradó" postázása (: asaládfőknek havonta.

éri n-tett koroszta ly

A toul—ouse-i számítáközpont létrehozását megelőző munkálatok során kezdetben arra a következtetésre jutottak, hogy célszerű ugyan foglalkozni egy népesség-i nyilvántar- tás létrehozásával, de a mintegy 400000 lakasra vonatkozóan rendkívül nehéz lenne a nyilvántartás naprakészen tartása. Ezért először csak részleges népességi nyilvántar—

tást hoztak létre azzal a céllal, hogy később ezeket egy általános népességi adatbankban fogják egyesíteni. Erre az egyesítésre már sor került, és jelenleg olyan népességi nyil- vántartással rendelkeznek, mely tartalmazza a személyekre vonatkozó adatokat és emellett a lakásokra vonatkozó adatokat is.13

c) Ingatlan— és közmű—nyilvántartás. A szá—mitéstechniika közigazgatási alkalmazásá- nak már kevésbé általánosan elterjedt te- rülete az ingatlanok és a közművek nyil- vántartása. A telekkönyvi adatak számító- gépes nyilvántartását osupán Párizsban és néhány megyében oldották meg. Párizsban az APUR adatbank tartalmazza a telek- könyvi ésaz építményekre vonatkozó adva—

toloat. Toulouse—ban a beépített vagy üres magán- és közterületek, továbbá a rajtuk levő felépítmények adatait tartják nyilván.

Szükségesnek tartják a föld felszíne alatti létesítmények (vízvezeték, távfűtés, kábel—ek stb.) nyilvántartását is karbantartási progira- mioik készítése céljá-ból. valamint az úthá—

4 13 Potier, F.: La malirie du Toulouse (; l'heure de l'iinformaltiaue. Zéro un Informatiaue. 1973. má- jus. 53—56. old.

lózat nyilvántartását. Ez utóbbit az úthasz- ná—latból eredő jövedelmeik beszedésére jo- got adó körülmények nyilvántartásávavl is tervezik kiegészíteni.

d) Tervezés. A tervezési munkában a szó- mítástechnika közigazgatási alkalmazása ál- talában jelentős segédeszközzé vált. Ennek az a magyarázata. hogy a tervezéshez nagy mennyiségű és sok szempontból elemzett információra van szükség, és ezeket a ha—

gyomónyos módszerekkel általában csak hosszadalmas és költséges módon lehet meg- szerezni. A számítástechnika itt több irá- nyú segítséget is tud nyújtani. Adatbank létrehozása esetén a felvételek egy része helyettesíthető az adatbank—ból kivehető ada—

tokkal, másrészt a számítástechnika az adatok feldolgozásában és elemzésében nyújt- hat segítséget. Ezeken felül! a számítástech- nika a tervezési allapmrodel'lek számítási fela- datainak elvégzésében is részt vehet. Ilyen számításokat Franciaországban az autóutak terveinek összeállításakor végeznek, amikor figyelembe kell venni a tájegység fejlődésé- ből következő szállítási szükségleteket is.

Érdekes kísérlet történt Seine-et-Marne megye kezdeményezésére a közutak terve- zésével kapcsolatban. itt elkészítettek egy forgalom-előrejelzési tanulmanyt az 1980—- l985—ös évekre, amelyben a lakosság és a m u n kal eh etőségek várható növekedésére alapozva, számítástechnika módszerek fel- használásával megbecsülték a várható for- galmat és annak hatását a közúti hálózat- ra. Az így kapott eredményeket jól hasz- nosították a hosszú távú tervezésben.14

e) Anyakönyvezés. A számítástec—h'niikát al- kalmazó közigazgatási szerveknél általában kapcsolatot létesítettek az anyakönyvelk ve- zeté—se és a számítógép-al'kallmazáis között.

Az egyes anyalkö'nyvezendő eseményeket (születés. házasságkötés, haláleset) az áll- lvamipolgárok bejelentései alapján lyukkár- tyá—n rögzíti—ik, és ezek segítségével táibliákba foglalják. Ezek alapján készítik el a hasz- sz—abb időszakot átfogó kimutatásokat.

t) Választások. A vnépességinyilvánta'rtás egyik legszélesebb körű felhasználási terü- lete a választásokkal kapcsolatos admi- nisztráció. A számítógép elkészíti a válasz- tói névjegyzékeket szavazókörzete'k szerinti bontásban, a választói igazolványokat, a választáson megjelentek névjegyzékét. egy általános betűrendes jegyzéket, az értesí- tések, propaganda anyagaik, [tájékoztatók szövegét és borítékijainalk címzését. Felhasz—

náljálk ezeken kívül a számítógépet a vá- lasztók kor. lakóhely. foglalkozás stb. szerinti megoszlásának elemzésére is.

" Burg, D.: Exemp'le de l'agglomeration de Me- lun. Informatiaue et Gestion. 1970. évi 17. sz. 37—

43. old.

(6)

g) Egyéb alkalmazások. Egyes közigazga- tási szervek az ismertetett alkalmazási te- rületeken kívül egyéb területeken is végez- nek — többnyire kísérleti jelleggel — elektro- nikus adatfeldolgozás—t. Mivel ezek alkalma—

zása még nem tekinthető általánosnak, asu- pán felsorolásszerűeen érintjük ezeket:

— topográfiai számítások,

— roktánkészlet-gazdálkodás,

— a könyvtári kölcsönzés ellenőrzése,

—- az elmebetegek nyilvántartása.

— a pályaválasztási vizsgálatok értékelése.

- az iskolai ösztöndíjak nyilvámarbása.

— a közterület-foglalási engedélyek kiadása és

nyitháM—artása. ,

— a rossz lakáskörülmények között élők nyilvan- tartása.

4. A közigazgatási szerv és a számitógép Franciaországban általánosnak mondható, hogy a nagyobb közigazgatási szervek sa- ját számitógépet szereznek be. Emellett azonban megtalálhatók még különböző for—

mák is, így több község vagy város tár- sulása egy számiíitáközp—ont létrehozása cél—

jából, vállalatoktól bérelt szabad számító—

gép-kapacitás, számítógépes szolgáltató iro—

dák igénybevétele és kisebb váro-sok, köz—

ségek egyes feldolgozásai nagyobb közigaz- gatási egységek száimítógépeiin.

Franciaország—ban több mint 37 000 köz- ség yan, annyi mint a Közös Piac többi országában és Svájcban együttvéve.15 A la—

kosság és főleg az anyagi eszközök ilyen nagyfokú széctforgácsoltsága már a számítás- teahrniknai eszközök közigazgatási felhaszná- lása előtt is felvetette a községek tömörü- lésénrek. együ'ttműködésének elvet. Ezt a jogszabályok különböző formákban lehetővé is teszik. A számítás-technikai eszközök fel- használása természetszerűleg meggyorsítot—

ta ezt a folyamatot. annál is inkább, mi—

vel a közigazgatási szervek a közös szá—

mítáközpontot politikai. hatalmi okokból is előnyben részesítik a felsőbb szerv számitó- központjá-hoz való csatlakozással szemben.

Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a felsőbb szerv száimítóközponfcjához való csat—

lakozás magában hordja a terület teljes át- tekintésének lehetőségét, és ezálibal magasabb szinteken olyan döntéseket is hozhat- nak. amelyek eddig a helyi viszonyok is- meretét feltételeztek és a helyi önkormány- zatok jogkörébe tartoztak. Ezért, ha törté—

nik is magasabb szintű szervnél adatfel—

dolgozás, az csupán egyedi jellegű, mint például a választásokkal kapcsolatos műve- letek feldolgozása.

A társulás egyik különleges formája, amikor a községek magánszektorba tartozó vál- lalatok résmételével hoznak létre közös cso- portokat. (Ilyen például az Association

15 Fraisse, M. — Boegner, A. i. m.

Provence—lnlformatialue. az Association de Bergerac és az Ardennes—lnformaitlaue elne- vezésű társulás.)

A francia közigazgatási száxmítágéplpark- ból jónéhány számitógép több közigazga- tási szerv adatfeldolgozási munkált látja el.

ennek ellenére még általában nem veszik igénybe a számítógéphez kapcsolódó vég- berendvezélseket (terminálok) beállításának lehetőségét. Az APUR adatbank és a pári- Zsi városháza adatbankja esetében talál- kozhatunk a legfejlettebb ilyen megoldással, a többi számítáközpontnál ez a megoldás még általában nem honosodott meg. Ennek okai között elsősorban a költségnövekedés és az adatátvitel problémája szerepel, így az általánosan alkalmazott adatfeldolgozási üzemmód az adagolt feldolgozás. Csupán mégberendezévssel is ellátott egy—két adatbank esetében fordul elő fejlettebb, azonos idejű adatfeldolgozás.

5. A számítógép-alkalmazás koordinációja A számítástechnika közigazgatási alkal—

mazásának jelenlegi legnagyobb problémá—

ja a szakemberek szerint a koordináció nem kielégítő volta. Az állami szint mellett a koordinációs igény jelentkezik a közigazga- tási szerven belül és a közigazgatási szer—

vek között is. Egy-legy szerv-en belül a szá- mítógép-alkalmazás által létrejövő új munkamegosztás vet fel újszerű koordinációs igényeket. Egyes szervek között elsősorban a közös számitóközpontak létrehozása veti fel az új koordinációs problémákat. Ennek so- rán a községi tanácsok képviselői között az utóbbi időben erőteljes véleménycsere in—

dult meg. Ennek köszönhető a már megl—e- vő néhány társulás létrehozása is. A vél—e—

ményosere során ugyanis általánosan elfo- gadott nézet'né vált, hogy az egyes közsé- gek részére történő különálló feldolgozás helyett célszerű közös számítáközponrtokat létrehozni. Vizsgálja—k azt a jogi formát is, amely a legcélszerűbb lenne az ilyen jel—

legű együttműködés megoldására. A jelenlegi jogi szabályozás is elősegirbi az ilyen társulások létrejöttét. ugyanis lehetővé teszi például azt, hogy több közigazgatási szerv egy közös szervet hozzon létre, de létrehoz- ható olyan szerv is, amely csak egyes feladatok megoldására vonatkozóan rendelkezik közös költségvetéssel.

A helyi közigazgatási szerveknél felme- rült koordinációs igények kielégítésére kü- lön szervez-efrek mind ez ideig nem jöttek létre. Mivel pedig a központi koordinációs szervezet ebben a tekintetben hatáskörrel általában nem rendelkezik, a koordinációs probléma továbbra is a helyi közigazgatási szá-miftóg'é'palkalmazás legnagyobb problé—v máj—át fogja képezni.