84 ; sZEMl—E ';
7. Együttműködés a felsőfokú statisztikai és számítástechnikai szakemberek tovább—r '—
képze'se terén.
8. A két hivatal kívánatosnak tartja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a _.lu- ; goszláv Statisztikai Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya , — között. A hivatalok munkatársai vegyenek részt egymás tudományos összejövetelein. ,
9. Tanulmányok és cikkek cseréje, a másik ország statisztikai problémáiról szóló tanui— ' * mányok közlése a statisztikai folyóiratokban.
III.
Az együttműködés területe mindkét fél kívánságára bővíthető.
Az együttműködés további fejlesztését a rendelkezésre álló személyi és anyagi felté—
telek határozzák meg. Az egyezmény alapján megoldandó feladatok sorrendjét és módját"
az évenként aláírásra kerülő munkatervben határálzák meg.
IV.
(A két fél megegyezett, hogy a megjelenésre előkészített statisztikai adatokat az orszá- gokban kialakult szokások szerint rendelkezésre bocsátják a magyar követségnek Jugosz- láviában és a jugoszláv követségnek Magyarországon.
V.
A megállapodás az értelemszerűen adódó eltérések ligyelembevételével a területi sta- tisztikai szervekre is vonatkozik.
VI.
A megállapodás végrehajtásából adódó költségeket mindkét fél maga viseli.
VII.
A megállapodás meghatározatlan időre szól. A megváltoztatására irányuló kívánság közlése irásban történik. Ezek elfogadásával a megállapodás értelemszerűen megváltozik.
Az egyezmény bármelyik fél irásbeli kérésére felbontható.
VIII.
Az egyezmény két példányban, magyar és szerb-horvát nyelven készült. A két példány azonos tartalommal egyformán érvényes.
Belgrád, 1915. november 14.
A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala nevében
BÁLINT JÓZSEF elnök
A Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal nevében
lBRAHlM LATIFIC elnök
A SZÁM lTÁSTECHNlKA ALKALMAZÁSA
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KÖZIGAZGATÁSÁBAN
DR. KALAS TIBOR
A közigazgatási alkalmazások kezdetei a Német Szövetségi Köztársaságban 15 évre nyúlnak vissza. de a közigazgatásban üze- melő számítógépek száma csak az utóbbi években emelkedett ugrásszerűen. 1969.
július 1—én a közigazgatásban 160 szövetségi, 75 tartományi és 163 községi számítógépet használtak. 1970-ben már 580-ra becsülték a közigazgatásban üzemeltetett számítógépek számát. Ezek közül, mintegy 1900 szövetségi, 90 a tartományi igazgatásban és kb. 300 a
községeknél üzemelt.1 1971 szeptemberében már aligha volt olyan nagyobb község.
amely ne rendelkezett volna ilyen berende:
zéssel, vagy ne kapcsolódott volna elektro- nikus adatfeldolgozást használó közösségbe.2
1 Lásd részletesebben: Francois Aime': L'informa- tiaue et I'administration. Institut International des Sciences Administratives. Brüsszel. 1973.
2 Datenverarbeitung in der öffentlíchen Verwal—
tung. Das lnformationssystem der Stadt Augsburg.
Computer Praxis. 1971. évi. 8. sz. 221—222. old.
SZEMLE
A Szövetségi Köztársaságban az utóbbi években a közigazgatási számítógépek ins—
tallációia helyett az alkalmazások hatékony- ságának növelése lépett előtérbe. Ez, mint látni fogjuk, elsősorban a közigazgatási szá- mitógép-alkalmazás integrációs szintjében, illetve ennek növelésére irányuló törekvésben jut kifejezésre. Egyes tartományokban már eliutottak a nagy integrált rendszerek létre—
hozásához és előrehaladott tervezési stádium- ban van több szövetségi szintű integrált nagy rendszer létrehozása is.
A SZAMlTASTECHNlKA ALKALMAZÁSA A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEINÉL
A számítástechnika közigazgatási alkalma- zása tekintetében a Szövetségi Köztársaság- ban azt a saiátosságot figyelhetjük meg, hogy a központi szervek időben lényegesen nem előzték meg a helyi hatóságokat. Már az 1960—es évek első felében is volt példa a számitógép helyi közigazgatási alkalmazásá—
ra. így szinte egyideiű feilődés figyelhető meg a központi és a helvi szervek esetében.
A kormányzat 1967 óta foglalkozik szövet- ségi szintű adatbankok létrehozásának terveivel. Ezeknek félig az, hogy rendelke-
zésre álljanak az állam, a gazdaság] a tn'lo—
mánv és az államoolaárok számára. külön- böző információk szolgáltatásával. Létreho—
zásuk azonban iaen nagy terve—zési és szer- vezési előkészületeket, valamint anyagi ki—
adást ielent, így eddig egy kivétellel csak a tervezési stádiumia jutottak el.
Az elkéozelések szerint szövetségi szinten több adatbank létrehozása lenne indokolt.
Eavik ilyen elfogadott és megvalósítás alatt álló terv az általános népességi adatbank (népességnyilvántartás). Ezt a helyi népességi adattárak felhasználásával tervezik létrehozni.
A szövetséoi szintű népességi adatbankban nem tervezik az egyénre vonatkozó és a helyi igazgatás által gyűjtött valamennyi adat kon- centrálásót, csupán azokat, amelyek a szö- vetségi iaazaatás számára lényegesek.
Tervezés alatt áll egy szövetségi szintű tár- sadalombiztasításí adatbank, továbbá egy sta—
tisztikai adatbank létrehozása is. Ez utóbbi célía a különfél statisztikák olyan adatbank—
S'err'i összegyűi se, melyből az eddigi elem—
zéseken túlmenően további hasznos informá- ciók nyerhetők a tudományos munkához, becs—
lésekhez, tervezéshez stb.
A bűnüldözés terén olyan szövetségi adat—
bank létrehozását tervezik, amelv a személyi
adatok mellett a felderítetlen bíinesetek, el—
lonott tárgyak, íárművek adatait is tartalmaz- ná a helvi nyilvántartások alapián.
Terveznek közlekedési adatbankot is, mely tartalmazná (: közlekedési utakat, beruházá- sokat, a területi ellátást és ennek részét ké—
pezné (: baleseti statisztika is.
85
Végül már megvalósult a munkavállalókra vonatkozó szövetségi adatbank, mely egyetlen számítógépen minden munkavállaló adatát nyilvántartia. Létrehozásánok alapja a társa- dalombiztosítási intézmények adatbázisa és a vállalati adattár.3
A tervek szerint a szövetségi szintű adat—
bankok többsége a helyi számítógépes adat-' bankokra épül. Részben azok összevonását jelenti a hozzáférési lehetőség meghagyásá—
val, részben azok adatállományának részle—
ges átvételét.
A közoonti adatbankok elsősorban a szö- vetségi igazgatási szervek adminisztrációiá- nak hivatottak segítséget nyújtani. A helyi szervek számára hatásuk elsősorban az adat—
szolgáltatási kötelezettségben ielentkezik.
A helyi szervekre vonatkozó lényegesebb következményekkel iár a költségvetési rend—
szer szövetségi szintű automatizálása.
Jelenleg a Szövetségi Köztársaságban d költségvetés ayakorlati végrehajtása decentl ralizált állami szervek feladata. A helyi szer-' vek a költségvetés terhére történő minden- nn'nű kifizetést lyukszalagos gépen könyvel-l nek, maid a lvukszalagokat havonta megkül- dik a köznonti számviteli hivatalnak. A szó—"
mitóaéo által elvégzett összesítések után min-l den hó 10—én kimutatható az enaedménvezett hitelek terhére írandó kifizetések állapota Mia ielenleg a szövetségi kormány kifizetéseit a nyilvános számviteli pénztárak haitiák vég—
re, az automatizálás tervezett magasabb szint-
ién ezeket a kifizetéseket a szövetségi szám- viteli hivatalok faaiák teliesíteni, A végső stádiumban csak 5—6 szövetségi számviteli hivatal lesz. Ezeket számítógépekkel szerelik fel és összekaocsoliák a központi számviteli hivatal számítőaéoével. így naponta adiák maid az információt a bevételekről és kiadá—
sokról. A telles rendszer beindítására 4—5 éves előkészületet terveznek.
E területen szembetűnően érzékelhető a szá—
mítástechnika egyik leglényegesebb követ- kezménye. a centralizáció növekedése.
A S7ÁMlTÁSTECHNIKA ALKALMAZÁSA A HELYl KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKNEL
A következőkben a számítástechnika helyi közigazgatási alkalmazásának okait, integ—
ráltságí szintiét, területeit, továbbá szervezeti és koordinációs vetületeit tekintjük át.
1. A számítógép-alkalmazás célkitűzései A Német Szövetségi Köztársaságban az utóbbi két évtizedben három tényező játszott lenyeges szerepet a közigazgatási munka—
3A szövetségi szintű adatbankokról lásd rész- letesebben: Francois Almé !. m., továbbá: Munka- vállalók adatbankja az NSZK-ban. Korszerű Veze- tés. 1972. évi 14. sz. 56. old.
módszerek felülvizsgálatában és a számítás- technika mind nagyobb mértékű felhasználá- sában: a közigazgatási feladatok növekedése.
a fokozott munkaerőhiány és az emelkedő költségek. Különösen jelentős az egyes ún.
tömegmunkák, mint például az adók. közter- hek beszedésének dinamikus növekedése. A halmozódó esetek racionális feldolgozása kézi eszközökkel egyre nehezebbé vált, így a szó- mítástechnika a gazdasági szférából kilépve már az 1960—as évek első felében megkezdte térhódítását a közigazgatásban is. Az új tech- nika alkalmazásának célja az volt. hogy gyor- sítsa az ügyintézést, javítsa (: határozathoza- talt és növelje a közigazgatás teljesítőképes- ségét.
Az első közigazgatási számitógép—alkalma- zások még 1963—1965—re nyúlnak vissza. Ezt a nyugat—európai viszonylatban korai alkal- mazást az tette néhány szervnél lehetővé, hogy egyes feladatokat korábban már lyukkártya—
gépen oldottak meg. lgy például Észak—Rajna—
Vesztfália tartományban már 1954-ben lyuk—
kártya adathordozóra épülő eljárással kezdték meg az adóügyi feladatok gépesítését, és én- nek következtében 1963-ban már üzembe he—
lyezték a TR—4 tipusú elektronikus adatfeldol- gozó berendezést/* Hasonló módon tette le- hetővé Augsburgban már 1962-ben a korábbi lyukkártyagépek alkalmazása egy IBM 1401 tipusú berendezés beállítását közigazgatási feladatok elvégzésére. Ezt 1967-ben egy IBM 360 rendszerre cserélték ki, mellyel megkez- dődött a kommunáils adatbank kiépítése.5
Természetesen a Köztársaságban is vannak olyan közigazgatási szervek, amelyeknél a szó- mítástechnika igénybevétele jóval később.
csak az utóbbi években következett be. A kisebb községek között pedig jelentős szám—
ban vannak olyanok, amelyek (: számító- gép ígénybevételéig még nem jutottak el.
2. Az alkalmazások integráltsági szintjei A számítástechnika helyi közigazgatási al—
kalmazása a Szövetségi Köztársaságban ugyanúgy, mint más országokban, kezdetben alkalomszerű és esetleges volt. A kezdeti lé—
pések megtételében szerepet játszott az ügy- vitelgépesítés korábbi színvonala és általában a racionalizálási törekvések erőssége. Miután a számítástechnikai eszközök igénybevétele szélesebb körben elterjedt és kialakultak a na- gyobb vonzáskörzettel rendelkező számítóköz—
pontok, az alkalomszerűséget lassan a terv—
szerűség, a koordinációra és az integrációra törekvés kezdte felváltani. Olyan egységes ól—
lami terv azonban, amely kötelező erővel ki—
4 Dr. Werner Maas: Az adatfeldolgozás problémái az NSZK közigazgatásában. Számvitel és ügyvitel- technika. 1968. évi 10. sz. 468—470. old.
5 Lásd: Datenverarbeitung in der öffentlichen Ver- waltung .. . i. m.
jelölte volna a közigazgatási számítógépesí—
tés jövőbeni irányát, mind ez idegig nem szü- letett. Ennek megfelelően a Szövetségi Köl—
társaságban a közigazgatás számitógépesité—
sének különböző fokozatai találhatók egymás , mellett.
Az elektronikus adatfeldolgozás fokmérője a helyi közigazgatásban az integráció szintje.
melynek belső és külső formáját különböztet- hetjük meg. A továbbiakban a közigazgatási számitógép-alkalmazást ebből a szempontból vizsgáljuk.
a) Belső integráció. A belső integráció a közigazgatási szerven belüli adatfeldolgozás integrációját jelenti. Az integráció alacso—
nyabb fokát közigazgatási szerven belül az egy feladathoz tartozó részműveletek integ- rálása jelenti (vertikális integráció). A köz—
igazgatási számitógép-alkalmazás kezdetben általában ilyen integrációt eredményez, és ez jellemző a Szövetségi Köztársaságra is. Az adatfeldolgozás bővülése azonban lehetővé tette a belső integráció magasabb fokának (horizontális integrációnak) megvalósulását is, mely több funkció adatfeldolgozásának rész- beni, vagy teljes összevonását jelenti.
A közigazgatási feladatok ellátásához min—
den szinten bizonyos adatokra van szükség.
Különösen az ún. tömegmunkák igényelnek nagy számban adatokat, ezért ezek számító—
géppel történő megoldása szükségképpen fel- veti az adattárak létrehozását.
A közigazgatás számára szükséges adatok azonban sok esetben ugyanazok a különböző funkciók ellátásában. Igen sok funkcióbana lakosságra vonatkozó adatokat használják fel.
ezért az egyes funkciók ellátásához létreho- zott adattárakat célszerű integrálni olyan for- mában. hogy egy adattár több funkció ellá—
tását is biztosíthassa. Az adatbankok mint ho- rizontálisan integrált adattárak az elektro- nikus adatfeldolgozás magasabb fejlettségi fokát képviselik.
A belső horizontális integráció a Szövetségi Köztársaságban tartományi, járási és nagy—
városi szinten jelentkezik. Tartományi szintre példa a Schleswig-Holstein és a Rajna—Pfalz tartományok által létrehozott adatiközpont.
Schleswig-Holstein tartományban 1968. áp—
rilis 2-án hoztak törvényt egy adatközpont fel- állításáról, mely 1972. június 29-én egy Sie- mens 4004/150 tipusú számítógéppel kezdte
meg működését a Kiel melletti Altenholzban.
Az adatközpont feladata az alapitó törvény szerint a tartományi és az önigazgatási szer—
vek elektronikus adatigényeinek kielégítése?
A Rajna—Pfalz tartomány Mainzban létesített adatközpontja az első tartományi számítóköz—
pont volt, amely népességi adatbankot hozott
6 Herbert Wei/: Autonomie und Automation. Auf- gaben und Aufbau der Datenzentrale Schleswig- Halstein. Data-Report. 1972. évi 6. sz. 38—39. old.
SZEMLE 87
létre. A tervek olyan információs rendszer lét- rehozására irányultak, melyben a közigazga- tási szervek rendelkezésére állnak a szüksé—
ges adatok a lakosságról, jogi személyekről, a telkekről. az utcákról és a járművekről.7
Több tartományban szintén terveznek ha—
sonló adatközpontokat létrehozni. Bajoror- szágban erre a célra hozták létre 1971 máju- sában az ,,Anstalt tűr Kommunale Datenver—
arbeitung in Bayern" (AKDB) szervezetét, melynek feladata, hogy gondoskodjék az adat—
feldolgozási munkák elvégzéséről, Bajoror—
szág lakosságának nyilvántartásáról, a torta—
mányi közigazgatási adatfeldolgozó hálózat létrehozásáról és működéséről. Ez utóbbi cél érdekében Augsburg, München és Nürnberg is az AKDB szolgálatába állítják adatfeldol- gozói berendezéseiket.g
A járási adatbankra példa a bajorországi
Schwaben járási adatbank. A járásban (:
kisebb közigazgatási szervek nem voltak ab- ban a helyzetben. hogy önálló számitógépe- ket állítsanak üzembe. és az ehhez szükséges munkaerőt biztosítsák, ezért csatlakoztak az auasburgi számitóközponthoz. Ennek eredmé- nyeként Augsburg. mint ,.Schwaben járás kommunális adatfeldolgozó központja" vesz részt a baior tartományi számítógép—hálózat- ban. Végső kiépítésében itttogiák nvilxlán- tartani a iárás lakosságát. Ez a város külön- ben a városi adatbankok létrehozásában is úttörő munkát végzett. Eddig már mintegy 400 programot dolgoztak ki, melyek tőleg a mun—
kaerőre, a pénzüavekre, a népesséanvilvá'ntar- tásra és az építési ügyekre teriednek ki. Ez az adatbank több témakört ölel fel. melyek között az összekötő elem a személyi azono—
sítási szám. Egv összekötő tábla segitségével kapcsolat létesíthető például a népesséanvilg vántartás és a pénzügyi, munkaerő—. építés- üayi, oktatásügyi, géokocsi-nyilvántartási adattárak között. Hasonló adatbankokat hoz- tak létre más nagyvárosokban is, mint nél—
dául Gelsenkirchen, Düsseldorf, Stuttgart."
b) Külső integráció. A külső integráció a szervek közötti adatfeldolgozási kapcsolatot ielenti. Vertikális formában ez a különböző szintű adatbankok, illetve azonos feladatkörű adatfeldolaozások kapcsolatát tételezi fel. A Szövetségi Köztársaságban a népességnyilván- tartás és más szövetségi szinten tervezett adat—
bankok között bontakoznak ki a külső vertiká—
lis integráció körvonalai, megvalósításuk azonban racionális formában még hosszú időt vesz igénybe. A helyi közigazgatásban alkalmazott számítógépek ugyanis tipusukat
7 Dr. Helmut Köhl: Das Landesrechenzentrum Rhein- land-Pfalz in Mainz. IBM Nachrichten. 1971. évi 208. sz. 862—864. old.
sDatenverarbeitung in der tung . .. i. m.
9Datenverarbeitung in der öffentlíchen Verwal- tung !. m.
öffentlichen Verwal-
tekintve igen különbözőek és ez a kapcsolat- teremtés elsőrendű akadályát képezi.
A külső horizontális integrációnak helyi szinten kisebb jelentősége van, bár tartomá- nyon belül találhatók ilyen törekvések is. Szö—
vetségi szinten jelentősége megnövekszik, mi—
vel a különböző adatbankok és adatfeldolgo- zások összekapcsolása révén minőségileg ma- gasabb rendű információk nyerhetők. Ehhez azonban először létre kell hozni a szövetségi adatbankokat. ezek hiányában ilyen szintű integrációról említést tenni nem lehet.
3. A számítógép alkalmazási területei
A Német Szövetségi Köztársaságban a szá- mítógép közigazgatási alkalmazásának terüle- teit az alábbi főbb csoportokra oszthatjuk:
irányítás. információs rendszer,
költségvetés kidolgozása és végrehajtása.
adózási feladatok.
illetmény-számfejtés,
közüzemi díjak elszámolása.
lakosságra vonatkozó nyilvántartások.
választások.
építésügy.
állóeszköz-gazdálkodás.
lllllllll
A fenti csoportok közül a költségvetés ki- dolgozása és végrehajtása, továbbá általá- ban az építésügyhöz tartozó műszaki—mate- matikai számítások nem igényelnek előzete—
sen létrehozott adattárat vagy adatbankot. A többi alkalmazási csoport kisebb-nagyobb mértékben feltételezi az ilyen adattár vagy adatbank létrehozását. Vizsgáljuk meg részle—
tesebben az egyes funkciócsoportokat a szá- mítógép alkalmazás módszere szemszögéből.
a) Irányítás, információs rendszer. Az adat4 bankok és adattárak jelentősen növelik a köz- igazgatás információs igényeinek kielégítését, hiszen egy helyen és könnyen hozzáférhetően tartanak nyilván olyan adatokat. melyek a mindennapos munkában szükségesek. A Szö- vetségi Köztársaságban már'kezdkirajzolód—
ni az a kép, amelyben az információs rend—
szer végberendezések, adattárak, adatbankok összekapcsolt rendszerét jelenti. Ebből követ- kezik, hogy a közigazgatási információs rend- szer korszerűsítését a számítástechnika köz- igazgatási alkalmazásának kérdésétől elvo—
natkoztatva vizsgálni nem lehet. A korszerű információ-rendszer tulajdonképpen a számí- tástechnika közigazgatási alkalmazásának magasabb szintjén jelenik meg, mint annak egyik eredménye. Ezt mutatja a Szövetségi Köztársaságban a tartományi számítóközpont- hálózatok létrehozására irányuló törekvés.
melynek célja a korszerű eszközök alkalma- zása mellett a korszerű információs rendszer létrehozása is, valamint a szövetségi szinten tervezett nagy számítógépes rendszerek, me—
lyek a szövetségi szintű információs rendszerek korszerűsítését is szolgálják.
88 kasza, e
b) A költségvetés kidolgozása és végreha/'- tása. A Szövetségi Köztársaságban a helyi költségvetések összeállításában, továbbá a bevételek és kiadások folyamatos könyvelésé—
ben már jelentős múltja van a közigazgatási számhőgép—alkalmazásnak. lgy Nürnbergben már 1967-ben számítástechnikai eszközök se- gitségével állították össze a költségvetést. En- nek során az előző évi költségvetési adatok- ból indultak ki, melyeket gépi úton tároltak, majd közölték az egyes szoglálati helyekkel, ahol azokat az igények szerint módosították.
Az így készült adathordozó volt a költségve- tési terv végrehajtásának alapja.10 A nagyobb városok mellett, még a kisebb városok, sőt a községek költségvetési feladatainak ellátásá—
ban is általánosnak mondható a számítás—
technikai eszközök igénybevétele. Megemlít- hető Herford városa (70 000 lakos), ahol ún.
költségvetési tervkartotéktárat hoztak létre.
mivel a hagyományos könyvelési eljárások a növekvő feladatok ellátására már nem voltak elégségesek. A feldolgozást egy közepes tel- jesítményűelektronikus adatfeldolgozó beren—
dezéssel végzik. melyen a költségvetési terv- től a költségvetési elszámolásig terjedő fel- adatokat látiák el. Az elektronikus adatfeldol- gozásra történt áttérés eredménye, hogy ko- rábban a költségvetés elkészítésére kb. 2—3 hétre volt szükség. a számítógéo ezt a felada- tot egy nap alatt végzi el. Az ún. költség—
vetési keresztmetszetet a korábbi 3—4 nap he—
lyett a berendezés 4 percen belül kidolgozza.
Hasonló megoldások találhatók többek kö- zött Hoizminden. Buxtehude. Opladen váro- sokban is.M
A községek általában szövetségre lépnek egymással egy számítógép üzemeltetésére. és ezzel végeztetik a költségvetéssel kapcsolatos feladatokat. Példaként említhetjük e téren Marktheidenfeld járás községeit (47 község kb. 45 000 lakossal), ahol egy közepes szá—
mitógép segítségével közös pénztárhivatalt lé- tesítettek. és itt a csatlakozott községek nvil- vános oénztára számára végzik el a felada—
tokat.12
c) Adózósi feladatok. Az adókivetés és köny- velés volt a Szövetségi Köztársaságban az első közigazgatási számitógép—alkalmazási te—
rület. itt már a számítógépek megjelenése
előtt is magasabb fokú volta aépesítettséa
mint más területeken, Az 1950—es években már több tartományban lyukkártvarendszerű gépeket használtak az adózási eliárásban. Az adózási szabályokat (előírásokat) a Szövet-
10 E. Meíncke: lntegrierte Datenvercrbeituna in der öffentlichen Vemaltung unter besanderer Bea rücksichtigung der Kommunalverwaltung. Kohl-
hammer. Köln. 1970.
" O. Schulte: Computer der mittieren Da'tentech- _nik in der Kommunalverwaltung. Bürotechnik und
Organisation. 1970. évi 11. sz. 980—984. old.
" Lásd: Dr. Werner Maas: Az adatfeldolgozás problémái i. m.
ségi Köztársaságra és a tartományokra vo- natkozóan már 1956-ban azonos folyamatáb—
rák készítésével és egyöntetű matematikai—_
logikai formában ábrázolták. Néhány évvel később üzembe is helyezték az elsö számító- gépeket ezen a területen. lgy történt ez Észak- Rajna-Vesztfáliában is, al1oli9ó$átaszámí—
tógéppel oldják meg az adózási feladatokat.
A Szövetségi Köztársaságban az adózás gyakorlati lebonyolítása a tartományok pénz-, ügyi szerveinek feladata. Ezeknél a szervek- nél az adatfeldolgozás elsősorban a jöxiedef lemadóra, az illetményadóra, a gépjárműadó-
ra és az ipari adóra terjed ki. * A gépi adatfeldolgozás kiterjed az előirány—
zat megállapítására, a befizetések könyvelé- sére. a figyelmeztetés kiírására. a hátralék- kimutatások készítésére és általában minden adózással kaocsolatos tömegmunkára. 1970- ben a pénzügyi szervek már a kb. 5 millió illetményadó—kiegyenlítés 90 százalékáha kb;
5 millió jövedelemadó-kivetés 80 százalékát.
és az 1,6 millió tétel ipari adó megállapító-*
sának több mintBO százalékát számítógénen véaezték.f3 Azóta ezek az arányok megköze- lítik a 100 százalékot. *
dl Illetményszámfejtés, Az illetménvszám- fejtés területén -— hasonlóan az előző két pénzügyi területhez —- szintén gyakoriaszá—
mitástechnika alkalmazása. ltt a fizetések, prémiumok, egyéb díjak. társadalarnbiztasí—
tási iárulékok elszámolása képezi az adat—
feldolaozás alapját. Problémaként merült fel e területen, hogy a helyi közigazgatási szer—
vek elszámolási módja, kiutalási eljárása nem mindenütt volt azonos, íav amennyiben eav közaonthoz különböző eljárási módot al—
kalmazó szervek kapcsolódtak. az elszámo- lási módot és a kiutalási eljárást egysége- síteni kellett A számítógép használata lehe- tővé tette a készpénz nélküli elszámolást is, mivel a nyilvántartott bér— vaay fiz'etéselő—
legek alapián a számítógép kinyomtatja a készpénz nélküli fizetési utalványokat is. Ez a terület elsősorban a szabványosítás szülo séaesse'aére mutat rá. ami a számítástech—
nika közigazaatási alkalmazásának egyik lé—
nyeaes feltétele.
e) A közüzemi díjak elszámolása.Apénz—
üayi alkalmazásokhoz kapcsolódik 'a közüze—
mi dijak (villanyáram, gáz. víz, csatornadíil elszámolása számítógéppel. A közigazgatá—
si szervek a közművekkel általában szoros kapcsolatban állnak szervezeti és számviteli téren egyaránt. A fogyasztás elszámolása végső soron a város vagy község pénzgaz—
dálkodása keretébe is tartozik, így előnyös, ha a város vagy község egyéb könyvvitelé- vel együtt végzik ezeket az adatfeldolgozó- sokat is. Ludwigshafen és Mainz például
13 Számítógépek a közigazgatásban. Számítástech—
nika. 1971. évi 1. sz. 15. old.
SZEMLE '
oly módon dolgozik együtt a városi közmű- vekkel, hogy a fogyasztók elszámolásait a város számítógépén végzi. Neustadt an der Weinstrasseban az autom *_.izálást a városi közművek fogyasztóinak elszámolásával kezd- ték. A Szövetségi Köztársasr'ftgban általában úgy ítélik meg, hogy has van a kánűvek és a közigazgatási szervek együttműködése a számítástechnika alkalma,,sa teren már csak azért is, mert így a közmuvck felhasz—
nálhatják a közigazgatási szervek népesség—
nyilvántartását.
Több városban és községben a közüzemi
" '(hoz hasonlóan a lakbér elszámoir'isável és könyvelésévei kapcsolatos feladatokat is a közigazgatási szervekkel egy működve, sránitágéppel végzik.
f) A népességnyilvániartásak fel/iarználá—
sa, A közigazgatási számítógépe"
pénzügyek mellett a másik leo terület a népességi adatok ny;i
nak számitógépes megoldása. Fi ielenti a kiindulánnntat a közigazgatási adatbank lét—
rehozásához és egyben az összekötő elemet az egyéb közigazgatási számítógépes terü"
letek között.
Korábban említettük, hogy a szövetségi népességi adatbank megvalósítás alatt áll, viszont a helyi közigazgatási szervek már sok helyen létrehozták a saját számítógépes népességnyilvántartásukat. Létrejött ilyen nyilvántartás már tartományi szinten is (pél—
alául Raina-Pfalzban) vagy megvalósítás alatt áll (Baiorországban). Egyik legrégebbi ne'—
V"? m; i
oességnyilvántartást Augsburgban iratták létre. Ennek struktúrája:
_a/apadattár: személyi azonosító szám szerinti sorrendben a tömegmunkák elvégzéséhez szükséges adatok;
—- alfabetikus táblázat: a vezeték- és keresztnév szerinti visszakeresést szolgálja;
— regionális táblázat: város, körzet, háztömb. lak- cím szerinti keresést tesz lehetővé;,
— községtáblázal: tartalmazza (: feldolgozásokhoz szükséges állandó adatokat: postai irányítószám, község, lakcím stbr;
— személyi azonositásza'mok táblázata: a szemek lyi számban kiadott minden sarszámrál vezetett nyilvántartás;
——utcatáblázat: segítségével az tók és dekódolhaták."
utcák kódolha—
A népességnyilvántartás felhasználása igen sokrétű, hiszen a közigazgatási felada—
tok többsége a személyekhez kapcsolódik:
leggyakoribb felhasználás az oktatási, egész ségügyi célokra készitett különféle névjegy—
zékek kiiratásában jelentkezik és erre ala- pozzák a választói névjegyzékek elkészi ' sét is.
9) Választások. A választások lebonyolí—
tásához szükséges választói névjegyzék ösz- szeállitásán kivül a számítógépet a válasz-
" Lásd: Dotenverorbeitung in der Verwaltung i. m.
öffentlichen
89
tásokkal összefüggő egyéb munkákban is igénybe veszik. Számítógéppel készülnek el az értesítések, cimzések, és a számítógépet használják fel a választások eredményé—
nek megállapítására is.
h) Épitésügy. Ebben a funkcióban a szá—
mítóge'pet ingatlan—nyilvántartásra, földméré- si célokra és műszaki matematikai számítá—
sok céljára használják a közigazgatási szer- vek. Van olyan építési hatóság (Hamburg), amely saját számítógéppel rendelkezik.
i) Állóeszköz-gazdálkodás. Néhány helyen, például az Észak—Rajna—Vesztfália tartomány pénzügyi igazgatóságainál, a számítógéoet állóeszköz—gazdálkodási feladatokra is te!- használiák. Ilyen feladatok például az épü- letek karbantartásával vagy építkezések esz—
közellátásával kapcsolatban jelentkeznek.
4. A közigazgatási szerv és a számítógép A közigazgatási számitógép-alkalmazás terén feilett orszáaok között a Szövetségi Köztársaságban alakultak ki a közigazgatási szerv és a számítógép kapcsolatának leg—
változatosabb formái.
0) Önálló számitóközaont. Tekintettel egy ilyen központ anyagi és munkaerőigényeire, elsősorban a tartományok és nagyvárosok vannak abban a helyzetben, hogy önálló
számitóközpontot létesíthetnek. ilyen közpon—
tok a Schleswig-Holstein, Raina—Pfalz, Köln, Hamburg. Auasbura stb. tartományokban.
illetve városokban iöttek létre.
bl Együttműködés más közigazgatásiszer—
vekkel. Amennyiben a közigazgatási szerv egyedül nem képes számitóközpont üzemel—
teté ére, más szerve—kkel keresi az együtt- működés lehetőségét. Egyik ilyen lehetőség a más közigazgatási szervvel való együtt- működés, amelynek szintén több formája alakult ki:
-— másik közigazgatási szerv szómitógénének igény- bevétele; ez azt jelenti, hogy az a szerv, amelyik nem rendelkezik saiát berendezéssel. a már létre- hozott számitóközpontnak megrendeléseket ad,mely ezért munkodiiat számít fel:
—— közös számitóközpont létrehozása; ilyen célból alakulnak ivóidáxil községi szövetségek, de külön- bözö szintű köziaaznatási szervek között is gya- kori az iiven célú közösség.
Az ilyen közös számitógép használatához általában valamennyi partner egyenlő jo- gokkal rendelkezik, és ugyanakkor azonos kötelezettségek is terhelik. Bonyolultabb a helyzet akkor, ha a közös gép használatá- ban különböző szintű szervek vesznek részt.
Példa erre a Moers járási közösség, ahol a számítógépet a járás üzemelteti, és a résztvevőknek minden megkezdett 1000 Ia- kos után egy szavazatuk van. A járás sza—
vazatával szembeni döntés előfeltétele azon—
ban a kétharmados többség. Ebből a járás
meghatározó szerepe tűnik ki, mely már nem mutat az egyenjogúság irányába. Az egyenjogúságot a Köln járási egyesülés jobban példázza, ahol polgárjogi társaságot alapitottak, melynek közgyűlésén minden résztvevőnek egy szavazati joga van.
ltt kell említést tenni az ún. kommunális és az állami szervek közötti együttműködés- ről is. Ez a megkülönböztetés abból adódik, hogy egyes közigazgatási feladatok ellátá- sára az önkormányzattal rendelkező köz- igazgatási szervek mellett decentralizált ál- lami szervezetet hoztak létre. llyenek példá- ul a pénzügyi szervek. Tekintettel arra, hogy mind a két szervtipusban törekednek az elektronikus adatfeldolgozás fejlesztésére, a racionális adatfeldolgozás szükségessé teszi a két szervtípus között az együttműködést.
Ez valósult meg első izben a schleswig—hol- steini adatközpontnál. Az ilyen megoldás hátránya viszont az volt, hogy a kommuná- lis szervek féltették önállóságukat. Ezt az ellenállást az adatközpontot alapitó törvénv kiegyensúlyozott döntési jogokkal, egyenlő felelősséggel, a községek gazdasági, jogi viszonyainak tisztázásával igyekezett meg-
szüntetni.
c) Együttműködés egyéb szervekkel. Anem közigazgatási szervekkel való együttműködés formái is többfélék attól függően, hogv az milyen szervekkel történik. Ezek a formák a következők:
_együttműködés a közművekkel; a városi köz—
művek általában korában kezdték alkalmazni az elektronikus adatfeldolgozást, mint a közigazgatá—
si szervek, ígv több helyen ez az együttműködés mutatkozott célszerűnek;
—— néhánv esetben a közigazgatási szen/ek a ta—
karéknénztórakkal működnek együtt az adatfeldol—
aozósban (ilven példák vannak Trier, Soever, Lan—
dau stb. városokban) ezt a fajta együttműködést általában a takarékpénztári számítógépek szabad kapacitása indokolja;
—végül előfordul az is, hogy a közigazgatási szervek magánvállalatok számítógépét veszik iaénv—
be -— munkadíj ellenében -— feladataik ellátásához (oélda erre (! schleswig—holsteini Südtondern járás néhány községe. melyek több feladatot egy szal- nólrotó üzem számítógépén oldanak meg): tekin—
tettel arra, hogy az ilyen vállalatoknál hiányzik a szükséges közigazgatási tapasztalat, ezeket a bérmunkákban végeztetett feldolgozásokat nem te- kintik követendő példának.
A közigazgatási szervek és a számitógép konkrét kapcsolata az adatfeldolgozás móde jában jut kifejezésre. Ennek első fejlődési szakaszában a felhasználók az adagolt (batch processing) üzemmódot veszik igény- be. Ez jellemző a Szövetségi Köztársaasáa- ban különösen a bérmunkára, amelvnélidő—
szakos adatbevitel és eredményközlés törté- nik.
Fejlettebb forma a végberendezések (ter- minál) igénybevétele. melyeken keresztül a távolsági adagolt (remote batch), az azo—
nos idejű (realtime) és az időosztásos (time sharing) feldolgozás is megvalósítható.
A végberendezések igénybevételét (: Szövet- ségi Köztársaságban már több adatbank esetében megvalósították. Például Kölnben 20—nál több végberendezés csatlakozik ::
számitáközponthoz, a Schleswig-Holste—iinban levő adatközponthoz négy végberendezésen keresztül kapcsolódik a tartomány négy nagy—
városa, deapénzügyi igazgatásban is több példa található ilyen megoldásra. A bajor pénzügyminisztérium két Siemens 4004—es berendezést üzemeltet adóügyi feladatok megoldására, melyekhez a pénzügyi igazga- tóságok végberendezésekkel kapcsolódnak.
Ezeken a végberendezéseken eddig távolsá- gi adagolt feldolgozásra került sor, azonos idejű és időosztásos feldolgozási módok- kal még nem találkozunk. A technika nyúj—
totta lehetőségek kihasználása közigazgatá—
si téren ezek szerint a Szövetségi Köztár- saságban még korántsem teljes.
5, A számitógép-alkalmazások koordinációja Tekintettel arra, hogy az elektronikus adatfeldolgozás általában megbontja a ha- gyományos munkamegosztást, már az alkal—
mazások kezdetén felmerült az új munka- megosztás kiala—kitá'sának és ezzel együtt az új koordinációnak szükségessége. Ez az igény három szinten is jelentkezik. Elsősor- ban az elektronikus adatfeldolgozást alkal—
mazó közigazgatási szerve—n belül, továbbá szervek között, és végül jelentkezik állami szinten is. Szerven belül a cél az adatfel—
dolgozás—ban történő együttműködés tolva- matos biztositása. Szervek között az eszkö- zök, eljárások, módszerek koordinálása, egyeztetése a legfontosabb szempont.
Felismerve a koordináció fontosságát a Szövetségi Köztársaságban több szintű koor- dinációs szervezetet hoztak létre. A központi koordinációs szervezet mellett valamennyi tartományban és alacsonyabb szinteken is jöttek létre szervezetek. llyen például (: Ba- jorországban 1967—ben létrehozott. pénzügy- miniszteri irányítás alá tartozó koordinációs bizottság. Ennek feladata a közigazgatás automatizálá—sa, szervezeti, személyzeti és pénzügyi követelményeinek koordinációja.
Alacsonyabb szinteken a koordinációt rész—
ben a tartományi szervek, részben a közös adatközpontok, részben pedig maguk a he- lyi szervek vezetői igyekeznek biztositani.
Ezt a célt szolgálja a közigazgatás egysze—
rűsítésére alakult bizottság által szervezett sok tapasztalatcsere és munkaközösség is.
Mindezek ellenére a Szövetségi Köztársa- ságbain általános vélemény, hogy a koordi- nációt a jövőben fokozni kell annak érde—
kében, hogy a közigazgatási szervek együtt- működve és ne egymás munkáját akadá- lyozva lépjenek az integrált adatfeldolgozás útjára.
SZEMLE
91
A SZÁMITÁSTECHNIKA
KÖZIGAZGATÁSI ALKALMAZÁSÁNAK JOGI KÖVETKEZMÉNYEI
A számítástechnika közigazgatási alkal- mazá—sa a Német Szövetségi Köztársaságban is felvetette a magánélet és az állampol- gári szabadságjog veszélyeztetéuséneik kér- dését. Ez az utóbbi években több tudomá—
nyos vita és konferencia témájaként sze- repelt, melyek végső következtetése általá- ban az volt, hogy törvényben kell szabá- lyozni az állampolgárok ilyen irányú jogai—
nak és érdekeinek biztosítását.
Az adatvédelmi törvénynek a kialakult ál- láspontok szerint a következőket kell tartal- maznia:
1. a műszaki és a jogi teendők kijelölését, me- Iy'ek lehetetlenné teszik az adatokkal való vissza—
éést;
2. az adatokhoz való hozzáférés jogának pontos rögzítését;
3. annak meghatározását, adatokat lehet törölni:
4. minden polgár alapvető jogaként biztosítani kell, hogy a személyét érintő adatokat ellenőríz—
hesse és az esetleges hibákat kijavíthasso;
5. azon esetek meghatározását, amikor az érin—
tetteket értesíteni kell arról. hogy adatai iránt ér- deklődnek, biztosítani kell a lehetőséget, hogy in- dokolt esetben az érdekelt megtilthassa az adat- szolgáltatást.
hogy mikor és milyen
A Szövetségi Köztársaságban mártöbb tar—
tományban hoztak adatvédelmi rendelkezé- seket. Például Schleswig—Holsteinben 1970.
februárban olyan rendelkezést adtak ki.
melynek célja a terület számitóközpontjai- ban feldolgozott adatok védelme. Baden—
Würtemberg pedig az adatbankokra vonatko—
zó törvényt bocsátott ki, mely általános ren—
delkezéseket tartalmaz az elkövethető visz- szaélések meggátolására. Hessen tartomány 1970 októberében hozott törvényt, mely a rendelkezések egész sorát tartalmazza az adatgyűjtés, feldolgozás és —kiadás kérdé- seivel kapcsolatban. Ez a törvény jogot biz- tosít az állampolgároknak adataik helyessé- gének ellenőrzésére. Rendelkezik továbbá az ún. adatvédelmi megbízott (Dotenschutzbe—
auftragter) funkció létrehozásáról az adatok jogi és technikai védelme céljából.
Szövetségi szinten ebben a témakörben jogi szabályozás még nem született.
A számítógépes közigazgatási adatbankok létrehozása a szervezési kérdések megoldá- sa mellett jelentős jogi problémák megol- dását is igényli. Feltétlenül szükséges az ál—
Iampolgárokra vonatkozó adatbankok jogi vetületeinek mélyreható vizsgálata ésa hasz—
nálat részletes jogi szabályozása.
MAGYAR SZAKIRODALOM
CSERNOK ATTILA:
A NEMZETI JOVEDELEM
Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1975. 74 old.
Bevezetőben a szerző áttekinti a nemzeti' jövedelem-számítások történeti fejlődését.
Megállapítja, hogy a kezdetek a XVII. szá- zadba vezetnek vissza. amikor William Petty már jól megalapozott módszerek alkalmazó—
sával vizsgálta Anglia nemzeti jövedelmét.A magyar irodalomban megemlékezik Kautz Gyuláról, a nagy elődről, és méltatja Fell- ner Frigyes eredményekben gazdag munkás-
ságát.
A nemzeti jövedelem fogalmi meghatáro—
zása — írja a szerző —- már kezdetben is élénk vitákra adott alkalmat. Ezek a viták főleg a termelőmunka fogalma körül zajlottak, de nem vezettek végső megoldás—
hoz. Ennek az a fő oka, hogy a viták kerev tében nem tisztázták, hogy mi a nemzeti jövedelem fogalmának szerepe a gazdaság- tudományban, és hogy az ilyen számítások eredményei milyen célokra használhatók fel a gazdasági elemzésben.
A megoldások két csoportra oszthatók. Az egyik csoport az anyagi termelés ágaira kor—
látozza, a másik csoport pedig a nem anya—
gi termelés szférájára is kiterjeszti a vizs—
gálatokat.
Az anyagi termelésre korlátozott fogalom kétségkívül a társadalmi gazdálkodás leg—
fontosabb területét öleli fel. Már ebből a meghatározásból következik azonban, hogy ez a fogalom nem terjed ki minden gazda—
sági tevékenységre, így nem adhat képet a társadalom egész gazdálkodásáról. A tanul—
mány számos példán mutatja be az adatok gyakorlati felhasználásának ebből származó nehézségeit. Megemlíti a külkereskedelem eredményeinek számbavételével kapcsolatban felmerülő problémákat. Másik példaként az oktatással foglalkozik, amelynek jelentős ré—
sze ma már gazdasági beruházásnak tekint- hető. az anyagi koncepció szerint mégsem kerül számbavételre.
Az összes gazdasági tevékenységre kiter—
jesztett fogalom a társadalmi gazdálkodás minden területét átfogja. Az ennek alapján megállapított eredmények teljes képet ad—
nak az ország gazdasági fejlettségéről és fejlődésének üteméről. A tanulmány példá- kon keresztül mutatja be az ilyen átfogó számítások előnyeit a szűkebb anyagi foga—
lommal szemben.
A tanulmány következő fejezete az anyagi termelés fogalmait írja le és magyarázza.
Foglalkozik a társadalmi termék fogalmával, ismerteti az ehhez kapcsolódó többi fogal—
mat. Az anyagi ráfordítások fogalmának Ie—