A számítástechnika alkalmazása a Német Szövetségi Köztársaság közigazgatásában

84 ; sZEMl—E ';

7. Együttműködés a felsőfokú statisztikai és számítástechnikai szakemberek tovább—r '—

képze'se terén.

8. A két hivatal kívánatosnak tartja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a _.lu- ; goszláv Statisztikai Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya , — között. A hivatalok munkatársai vegyenek részt egymás tudományos összejövetelein. ,

9. Tanulmányok és cikkek cseréje, a másik ország statisztikai problémáiról szóló tanui— ' * mányok közlése a statisztikai folyóiratokban.

III.

Az együttműködés területe mindkét fél kívánságára bővíthető.

Az együttműködés további fejlesztését a rendelkezésre álló személyi és anyagi felté—

telek határozzák meg. Az egyezmény alapján megoldandó feladatok sorrendjét és módját"

az évenként aláírásra kerülő munkatervben határálzák meg.

IV.

(A két fél megegyezett, hogy a megjelenésre előkészített statisztikai adatokat az orszá- gokban kialakult szokások szerint rendelkezésre bocsátják a magyar követségnek Jugosz- láviában és a jugoszláv követségnek Magyarországon.

V.

A megállapodás az értelemszerűen adódó eltérések ligyelembevételével a területi sta- tisztikai szervekre is vonatkozik.

VI.

A megállapodás végrehajtásából adódó költségeket mindkét fél maga viseli.

VII.

A megállapodás meghatározatlan időre szól. A megváltoztatására irányuló kívánság közlése irásban történik. Ezek elfogadásával a megállapodás értelemszerűen megváltozik.

Az egyezmény bármelyik fél irásbeli kérésére felbontható.

VIII.

Az egyezmény két példányban, magyar és szerb-horvát nyelven készült. A két példány azonos tartalommal egyformán érvényes.

Belgrád, 1915. november 14.

A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala nevében

BÁLINT JÓZSEF elnök

A Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal nevében

lBRAHlM LATIFIC elnök

A SZÁM lTÁSTECHNlKA ALKALMAZÁSA

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KÖZIGAZGATÁSÁBAN

DR. KALAS TIBOR

A közigazgatási alkalmazások kezdetei a Német Szövetségi Köztársaságban 15 évre nyúlnak vissza. de a közigazgatásban üze- melő számítógépek száma csak az utóbbi években emelkedett ugrásszerűen. 1969.

július 1—én a közigazgatásban 160 szövetségi, 75 tartományi és 163 községi számítógépet használtak. 1970-ben már 580-ra becsülték a közigazgatásban üzemeltetett számítógépek számát. Ezek közül, mintegy 1900 szövetségi, 90 a tartományi igazgatásban és kb. 300 a

községeknél üzemelt.1 1971 szeptemberében már aligha volt olyan nagyobb község.

amely ne rendelkezett volna ilyen berende:

zéssel, vagy ne kapcsolódott volna elektro- nikus adatfeldolgozást használó közösségbe.2

1 Lásd részletesebben: Francois Aime': L'informa- tiaue et I'administration. Institut International des Sciences Administratives. Brüsszel. 1973.

2 Datenverarbeitung in der öffentlíchen Verwal—

tung. Das lnformationssystem der Stadt Augsburg.

Computer Praxis. 1971. évi. 8. sz. 221—222. old.

SZEMLE

A Szövetségi Köztársaságban az utóbbi években a közigazgatási számítógépek ins—

tallációia helyett az alkalmazások hatékony- ságának növelése lépett előtérbe. Ez, mint látni fogjuk, elsősorban a közigazgatási szá- mitógép-alkalmazás integrációs szintjében, illetve ennek növelésére irányuló törekvésben jut kifejezésre. Egyes tartományokban már eliutottak a nagy integrált rendszerek létre—

hozásához és előrehaladott tervezési stádium- ban van több szövetségi szintű integrált nagy rendszer létrehozása is.

A SZAMlTASTECHNlKA ALKALMAZÁSA A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEINÉL

A számítástechnika közigazgatási alkalma- zása tekintetében a Szövetségi Köztársaság- ban azt a saiátosságot figyelhetjük meg, hogy a központi szervek időben lényegesen nem előzték meg a helyi hatóságokat. Már az 1960—es évek első felében is volt példa a számitógép helyi közigazgatási alkalmazásá—

ra. így szinte egyideiű feilődés figyelhető meg a központi és a helvi szervek esetében.

A kormányzat 1967 óta foglalkozik szövet- ségi szintű adatbankok létrehozásának terveivel. Ezeknek félig az, hogy rendelke-

zésre álljanak az állam, a gazdaság] a tn'lo—

mánv és az államoolaárok számára. külön- böző információk szolgáltatásával. Létreho—

zásuk azonban iaen nagy terve—zési és szer- vezési előkészületeket, valamint anyagi ki—

adást ielent, így eddig egy kivétellel csak a tervezési stádiumia jutottak el.

Az elkéozelések szerint szövetségi szinten több adatbank létrehozása lenne indokolt.

Eavik ilyen elfogadott és megvalósítás alatt álló terv az általános népességi adatbank (népességnyilvántartás). Ezt a helyi népességi adattárak felhasználásával tervezik létrehozni.

A szövetséoi szintű népességi adatbankban nem tervezik az egyénre vonatkozó és a helyi igazgatás által gyűjtött valamennyi adat kon- centrálásót, csupán azokat, amelyek a szö- vetségi iaazaatás számára lényegesek.

Tervezés alatt áll egy szövetségi szintű tár- sadalombiztasításí adatbank, továbbá egy sta—

tisztikai adatbank létrehozása is. Ez utóbbi célía a különfél statisztikák olyan adatbank—

S'err'i összegyűi se, melyből az eddigi elem—

zéseken túlmenően további hasznos informá- ciók nyerhetők a tudományos munkához, becs—

lésekhez, tervezéshez stb.

A bűnüldözés terén olyan szövetségi adat—

bank létrehozását tervezik, amelv a személyi

adatok mellett a felderítetlen bíinesetek, el—

lonott tárgyak, íárművek adatait is tartalmaz- ná a helvi nyilvántartások alapián.

Terveznek közlekedési adatbankot is, mely tartalmazná (: közlekedési utakat, beruházá- sokat, a területi ellátást és ennek részét ké—

pezné (: baleseti statisztika is.

85

Végül már megvalósult a munkavállalókra vonatkozó szövetségi adatbank, mely egyetlen számítógépen minden munkavállaló adatát nyilvántartia. Létrehozásánok alapja a társa- dalombiztosítási intézmények adatbázisa és a vállalati adattár.3

A tervek szerint a szövetségi szintű adat—

bankok többsége a helyi számítógépes adat-' bankokra épül. Részben azok összevonását jelenti a hozzáférési lehetőség meghagyásá—

val, részben azok adatállományának részle—

ges átvételét.

A közoonti adatbankok elsősorban a szö- vetségi igazgatási szervek adminisztrációiá- nak hivatottak segítséget nyújtani. A helyi szervek számára hatásuk elsősorban az adat—

szolgáltatási kötelezettségben ielentkezik.

A helyi szervekre vonatkozó lényegesebb következményekkel iár a költségvetési rend—

szer szövetségi szintű automatizálása.

Jelenleg a Szövetségi Köztársaságban d költségvetés ayakorlati végrehajtása decentl ralizált állami szervek feladata. A helyi szer-' vek a költségvetés terhére történő minden- nn'nű kifizetést lyukszalagos gépen könyvel-l nek, maid a lvukszalagokat havonta megkül- dik a köznonti számviteli hivatalnak. A szó—"

mitóaéo által elvégzett összesítések után min-l den hó 10—én kimutatható az enaedménvezett hitelek terhére írandó kifizetések állapota Mia ielenleg a szövetségi kormány kifizetéseit a nyilvános számviteli pénztárak haitiák vég—

re, az automatizálás tervezett magasabb szint-

ién ezeket a kifizetéseket a szövetségi szám- viteli hivatalok faaiák teliesíteni, A végső stádiumban csak 5—6 szövetségi számviteli hivatal lesz. Ezeket számítógépekkel szerelik fel és összekaocsoliák a központi számviteli hivatal számítőaéoével. így naponta adiák maid az információt a bevételekről és kiadá—

sokról. A telles rendszer beindítására 4—5 éves előkészületet terveznek.

E területen szembetűnően érzékelhető a szá—

mítástechnika egyik leglényegesebb követ- kezménye. a centralizáció növekedése.

A S7ÁMlTÁSTECHNIKA ALKALMAZÁSA A HELYl KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKNEL

A következőkben a számítástechnika helyi közigazgatási alkalmazásának okait, integ—

ráltságí szintiét, területeit, továbbá szervezeti és koordinációs vetületeit tekintjük át.

1. A számítógép-alkalmazás célkitűzései A Német Szövetségi Köztársaságban az utóbbi két évtizedben három tényező játszott lenyeges szerepet a közigazgatási munka—

3A szövetségi szintű adatbankokról lásd rész- letesebben: Francois Almé !. m., továbbá: Munka- vállalók adatbankja az NSZK-ban. Korszerű Veze- tés. 1972. évi 14. sz. 56. old.

módszerek felülvizsgálatában és a számítás- technika mind nagyobb mértékű felhasználá- sában: a közigazgatási feladatok növekedése.

a fokozott munkaerőhiány és az emelkedő költségek. Különösen jelentős az egyes ún.

tömegmunkák, mint például az adók. közter- hek beszedésének dinamikus növekedése. A halmozódó esetek racionális feldolgozása kézi eszközökkel egyre nehezebbé vált, így a szó- mítástechnika a gazdasági szférából kilépve már az 1960—as évek első felében megkezdte térhódítását a közigazgatásban is. Az új tech- nika alkalmazásának célja az volt. hogy gyor- sítsa az ügyintézést, javítsa (: határozathoza- talt és növelje a közigazgatás teljesítőképes- ségét.

Az első közigazgatási számitógép—alkalma- zások még 1963—1965—re nyúlnak vissza. Ezt a nyugat—európai viszonylatban korai alkal- mazást az tette néhány szervnél lehetővé, hogy egyes feladatokat korábban már lyukkártya—

gépen oldottak meg. lgy például Észak—Rajna—

Vesztfália tartományban már 1954-ben lyuk—

kártya adathordozóra épülő eljárással kezdték meg az adóügyi feladatok gépesítését, és én- nek következtében 1963-ban már üzembe he—

lyezték a TR—4 tipusú elektronikus adatfeldol- gozó berendezést/* Hasonló módon tette le- hetővé Augsburgban már 1962-ben a korábbi lyukkártyagépek alkalmazása egy IBM 1401 tipusú berendezés beállítását közigazgatási feladatok elvégzésére. Ezt 1967-ben egy IBM 360 rendszerre cserélték ki, mellyel megkez- dődött a kommunáils adatbank kiépítése.5

Természetesen a Köztársaságban is vannak olyan közigazgatási szervek, amelyeknél a szó- mítástechnika igénybevétele jóval később.

csak az utóbbi években következett be. A kisebb községek között pedig jelentős szám—

ban vannak olyanok, amelyek (: számító- gép ígénybevételéig még nem jutottak el.

2. Az alkalmazások integráltsági szintjei A számítástechnika helyi közigazgatási al—

kalmazása a Szövetségi Köztársaságban ugyanúgy, mint más országokban, kezdetben alkalomszerű és esetleges volt. A kezdeti lé—

pések megtételében szerepet játszott az ügy- vitelgépesítés korábbi színvonala és általában a racionalizálási törekvések erőssége. Miután a számítástechnikai eszközök igénybevétele szélesebb körben elterjedt és kialakultak a na- gyobb vonzáskörzettel rendelkező számítóköz—

pontok, az alkalomszerűséget lassan a terv—

szerűség, a koordinációra és az integrációra törekvés kezdte felváltani. Olyan egységes ól—

lami terv azonban, amely kötelező erővel ki—

4 Dr. Werner Maas: Az adatfeldolgozás problémái az NSZK közigazgatásában. Számvitel és ügyvitel- technika. 1968. évi 10. sz. 468—470. old.

5 Lásd: Datenverarbeitung in der öffentlichen Ver- waltung .. . i. m.

jelölte volna a közigazgatási számítógépesí—

tés jövőbeni irányát, mind ez idegig nem szü- letett. Ennek megfelelően a Szövetségi Köl—

társaságban a közigazgatás számitógépesité—

sének különböző fokozatai találhatók egymás , mellett.

Az elektronikus adatfeldolgozás fokmérője a helyi közigazgatásban az integráció szintje.

melynek belső és külső formáját különböztet- hetjük meg. A továbbiakban a közigazgatási számitógép-alkalmazást ebből a szempontból vizsgáljuk.

a) Belső integráció. A belső integráció a közigazgatási szerven belüli adatfeldolgozás integrációját jelenti. Az integráció alacso—

nyabb fokát közigazgatási szerven belül az egy feladathoz tartozó részműveletek integ- rálása jelenti (vertikális integráció). A köz—

igazgatási számitógép-alkalmazás kezdetben általában ilyen integrációt eredményez, és ez jellemző a Szövetségi Köztársaságra is. Az adatfeldolgozás bővülése azonban lehetővé tette a belső integráció magasabb fokának (horizontális integrációnak) megvalósulását is, mely több funkció adatfeldolgozásának rész- beni, vagy teljes összevonását jelenti.

A közigazgatási feladatok ellátásához min—

den szinten bizonyos adatokra van szükség.

Különösen az ún. tömegmunkák igényelnek nagy számban adatokat, ezért ezek számító—

géppel történő megoldása szükségképpen fel- veti az adattárak létrehozását.

A közigazgatás számára szükséges adatok azonban sok esetben ugyanazok a különböző funkciók ellátásában. Igen sok funkcióbana lakosságra vonatkozó adatokat használják fel.

ezért az egyes funkciók ellátásához létreho- zott adattárakat célszerű integrálni olyan for- mában. hogy egy adattár több funkció ellá—

tását is biztosíthassa. Az adatbankok mint ho- rizontálisan integrált adattárak az elektro- nikus adatfeldolgozás magasabb fejlettségi fokát képviselik.

A belső horizontális integráció a Szövetségi Köztársaságban tartományi, járási és nagy—

városi szinten jelentkezik. Tartományi szintre példa a Schleswig-Holstein és a Rajna—Pfalz tartományok által létrehozott adatiközpont.

Schleswig-Holstein tartományban 1968. áp—

rilis 2-án hoztak törvényt egy adatközpont fel- állításáról, mely 1972. június 29-én egy Sie- mens 4004/150 tipusú számítógéppel kezdte

meg működését a Kiel melletti Altenholzban.

Az adatközpont feladata az alapitó törvény szerint a tartományi és az önigazgatási szer—

vek elektronikus adatigényeinek kielégítése?

A Rajna—Pfalz tartomány Mainzban létesített adatközpontja az első tartományi számítóköz—

pont volt, amely népességi adatbankot hozott

6 Herbert Wei/: Autonomie und Automation. Auf- gaben und Aufbau der Datenzentrale Schleswig- Halstein. Data-Report. 1972. évi 6. sz. 38—39. old.

SZEMLE 87

létre. A tervek olyan információs rendszer lét- rehozására irányultak, melyben a közigazga- tási szervek rendelkezésére állnak a szüksé—

ges adatok a lakosságról, jogi személyekről, a telkekről. az utcákról és a járművekről.7

Több tartományban szintén terveznek ha—

sonló adatközpontokat létrehozni. Bajoror- szágban erre a célra hozták létre 1971 máju- sában az ,,Anstalt tűr Kommunale Datenver—

arbeitung in Bayern" (AKDB) szervezetét, melynek feladata, hogy gondoskodjék az adat—

feldolgozási munkák elvégzéséről, Bajoror—

szág lakosságának nyilvántartásáról, a torta—

mányi közigazgatási adatfeldolgozó hálózat létrehozásáról és működéséről. Ez utóbbi cél érdekében Augsburg, München és Nürnberg is az AKDB szolgálatába állítják adatfeldol- gozói berendezéseiket.g

A járási adatbankra példa a bajorországi

Schwaben járási adatbank. A járásban (:

kisebb közigazgatási szervek nem voltak ab- ban a helyzetben. hogy önálló számitógépe- ket állítsanak üzembe. és az ehhez szükséges munkaerőt biztosítsák, ezért csatlakoztak az auasburgi számitóközponthoz. Ennek eredmé- nyeként Augsburg. mint ,.Schwaben járás kommunális adatfeldolgozó központja" vesz részt a baior tartományi számítógép—hálózat- ban. Végső kiépítésében itttogiák nvilxlán- tartani a iárás lakosságát. Ez a város külön- ben a városi adatbankok létrehozásában is úttörő munkát végzett. Eddig már mintegy 400 programot dolgoztak ki, melyek tőleg a mun—

kaerőre, a pénzüavekre, a népesséanvilvá'ntar- tásra és az építési ügyekre teriednek ki. Ez az adatbank több témakört ölel fel. melyek között az összekötő elem a személyi azono—

sítási szám. Egv összekötő tábla segitségével kapcsolat létesíthető például a népesséanvilg vántartás és a pénzügyi, munkaerő—. építés- üayi, oktatásügyi, géokocsi-nyilvántartási adattárak között. Hasonló adatbankokat hoz- tak létre más nagyvárosokban is, mint nél—

dául Gelsenkirchen, Düsseldorf, Stuttgart."

b) Külső integráció. A külső integráció a szervek közötti adatfeldolgozási kapcsolatot ielenti. Vertikális formában ez a különböző szintű adatbankok, illetve azonos feladatkörű adatfeldolaozások kapcsolatát tételezi fel. A Szövetségi Köztársaságban a népességnyilván- tartás és más szövetségi szinten tervezett adat—

bankok között bontakoznak ki a külső vertiká—

lis integráció körvonalai, megvalósításuk azonban racionális formában még hosszú időt vesz igénybe. A helyi közigazgatásban alkalmazott számítógépek ugyanis tipusukat

7 Dr. Helmut Köhl: Das Landesrechenzentrum Rhein- land-Pfalz in Mainz. IBM Nachrichten. 1971. évi 208. sz. 862—864. old.

sDatenverarbeitung in der tung . .. i. m.

9Datenverarbeitung in der öffentlíchen Verwal- tung !. m.

öffentlichen Verwal-

tekintve igen különbözőek és ez a kapcsolat- teremtés elsőrendű akadályát képezi.

A külső horizontális integrációnak helyi szinten kisebb jelentősége van, bár tartomá- nyon belül találhatók ilyen törekvések is. Szö—

vetségi szinten jelentősége megnövekszik, mi—

vel a különböző adatbankok és adatfeldolgo- zások összekapcsolása révén minőségileg ma- gasabb rendű információk nyerhetők. Ehhez azonban először létre kell hozni a szövetségi adatbankokat. ezek hiányában ilyen szintű integrációról említést tenni nem lehet.

3. A számítógép alkalmazási területei

A Német Szövetségi Köztársaságban a szá- mítógép közigazgatási alkalmazásának terüle- teit az alábbi főbb csoportokra oszthatjuk:

irányítás. információs rendszer,

költségvetés kidolgozása és végrehajtása.

adózási feladatok.

illetmény-számfejtés,

közüzemi díjak elszámolása.

lakosságra vonatkozó nyilvántartások.

választások.

építésügy.

állóeszköz-gazdálkodás.

lllllllll

A fenti csoportok közül a költségvetés ki- dolgozása és végrehajtása, továbbá általá- ban az építésügyhöz tartozó műszaki—mate- matikai számítások nem igényelnek előzete—

sen létrehozott adattárat vagy adatbankot. A többi alkalmazási csoport kisebb-nagyobb mértékben feltételezi az ilyen adattár vagy adatbank létrehozását. Vizsgáljuk meg részle—

tesebben az egyes funkciócsoportokat a szá- mítógép alkalmazás módszere szemszögéből.

a) Irányítás, információs rendszer. Az adat4 bankok és adattárak jelentősen növelik a köz- igazgatás információs igényeinek kielégítését, hiszen egy helyen és könnyen hozzáférhetően tartanak nyilván olyan adatokat. melyek a mindennapos munkában szükségesek. A Szö- vetségi Köztársaságban már'kezdkirajzolód—

ni az a kép, amelyben az információs rend—

szer végberendezések, adattárak, adatbankok összekapcsolt rendszerét jelenti. Ebből követ- kezik, hogy a közigazgatási információs rend- szer korszerűsítését a számítástechnika köz- igazgatási alkalmazásának kérdésétől elvo—

natkoztatva vizsgálni nem lehet. A korszerű információ-rendszer tulajdonképpen a számí- tástechnika közigazgatási alkalmazásának magasabb szintjén jelenik meg, mint annak egyik eredménye. Ezt mutatja a Szövetségi Köztársaságban a tartományi számítóközpont- hálózatok létrehozására irányuló törekvés.

melynek célja a korszerű eszközök alkalma- zása mellett a korszerű információs rendszer létrehozása is, valamint a szövetségi szinten tervezett nagy számítógépes rendszerek, me—

lyek a szövetségi szintű információs rendszerek korszerűsítését is szolgálják.

88 kasza, e

b) A költségvetés kidolgozása és végreha/'- tása. A Szövetségi Köztársaságban a helyi költségvetések összeállításában, továbbá a bevételek és kiadások folyamatos könyvelésé—

ben már jelentős múltja van a közigazgatási számhőgép—alkalmazásnak. lgy Nürnbergben már 1967-ben számítástechnikai eszközök se- gitségével állították össze a költségvetést. En- nek során az előző évi költségvetési adatok- ból indultak ki, melyeket gépi úton tároltak, majd közölték az egyes szoglálati helyekkel, ahol azokat az igények szerint módosították.

Az így készült adathordozó volt a költségve- tési terv végrehajtásának alapja.10 A nagyobb városok mellett, még a kisebb városok, sőt a községek költségvetési feladatainak ellátásá—

ban is általánosnak mondható a számítás—

technikai eszközök igénybevétele. Megemlít- hető Herford városa (70 000 lakos), ahol ún.

költségvetési tervkartotéktárat hoztak létre.

mivel a hagyományos könyvelési eljárások a növekvő feladatok ellátására már nem voltak elégségesek. A feldolgozást egy közepes tel- jesítményűelektronikus adatfeldolgozó beren—

dezéssel végzik. melyen a költségvetési terv- től a költségvetési elszámolásig terjedő fel- adatokat látiák el. Az elektronikus adatfeldol- gozásra történt áttérés eredménye, hogy ko- rábban a költségvetés elkészítésére kb. 2—3 hétre volt szükség. a számítógéo ezt a felada- tot egy nap alatt végzi el. Az ún. költség—

vetési keresztmetszetet a korábbi 3—4 nap he—

lyett a berendezés 4 percen belül kidolgozza.

Hasonló megoldások találhatók többek kö- zött Hoizminden. Buxtehude. Opladen váro- sokban is.M

A községek általában szövetségre lépnek egymással egy számítógép üzemeltetésére. és ezzel végeztetik a költségvetéssel kapcsolatos feladatokat. Példaként említhetjük e téren Marktheidenfeld járás községeit (47 község kb. 45 000 lakossal), ahol egy közepes szá—

mitógép segítségével közös pénztárhivatalt lé- tesítettek. és itt a csatlakozott községek nvil- vános oénztára számára végzik el a felada—

tokat.12

c) Adózósi feladatok. Az adókivetés és köny- velés volt a Szövetségi Köztársaságban az első közigazgatási számitógép—alkalmazási te—

rület. itt már a számítógépek megjelenése

előtt is magasabb fokú volta aépesítettséa

mint más területeken, Az 1950—es években már több tartományban lyukkártvarendszerű gépeket használtak az adózási eliárásban. Az adózási szabályokat (előírásokat) a Szövet-

10 E. Meíncke: lntegrierte Datenvercrbeituna in der öffentlichen Vemaltung unter besanderer Bea rücksichtigung der Kommunalverwaltung. Kohl-

hammer. Köln. 1970.

" O. Schulte: Computer der mittieren Da'tentech- _nik in der Kommunalverwaltung. Bürotechnik und

Organisation. 1970. évi 11. sz. 980—984. old.

" Lásd: Dr. Werner Maas: Az adatfeldolgozás problémái i. m.

ségi Köztársaságra és a tartományokra vo- natkozóan már 1956-ban azonos folyamatáb—

rák készítésével és egyöntetű matematikai—_

logikai formában ábrázolták. Néhány évvel később üzembe is helyezték az elsö számító- gépeket ezen a területen. lgy történt ez Észak- Rajna-Vesztfáliában is, al1oli9ó$átaszámí—

tógéppel oldják meg az adózási feladatokat.

A Szövetségi Köztársaságban az adózás gyakorlati lebonyolítása a tartományok pénz-, ügyi szerveinek feladata. Ezeknél a szervek- nél az adatfeldolgozás elsősorban a jöxiedef lemadóra, az illetményadóra, a gépjárműadó-

ra és az ipari adóra terjed ki. * A gépi adatfeldolgozás kiterjed az előirány—

zat megállapítására, a befizetések könyvelé- sére. a figyelmeztetés kiírására. a hátralék- kimutatások készítésére és általában minden adózással kaocsolatos tömegmunkára. 1970- ben a pénzügyi szervek már a kb. 5 millió illetményadó—kiegyenlítés 90 százalékáha kb;

5 millió jövedelemadó-kivetés 80 százalékát.

és az 1,6 millió tétel ipari adó megállapító-*

sának több mintBO százalékát számítógénen véaezték.f3 Azóta ezek az arányok megköze- lítik a 100 százalékot. *

dl Illetményszámfejtés, Az illetménvszám- fejtés területén -— hasonlóan az előző két pénzügyi területhez —- szintén gyakoriaszá—

mitástechnika alkalmazása. ltt a fizetések, prémiumok, egyéb díjak. társadalarnbiztasí—

tási iárulékok elszámolása képezi az adat—

feldolaozás alapját. Problémaként merült fel e területen, hogy a helyi közigazgatási szer—

vek elszámolási módja, kiutalási eljárása nem mindenütt volt azonos, íav amennyiben eav közaonthoz különböző eljárási módot al—

kalmazó szervek kapcsolódtak. az elszámo- lási módot és a kiutalási eljárást egysége- síteni kellett A számítógép használata lehe- tővé tette a készpénz nélküli elszámolást is, mivel a nyilvántartott bér— vaay fiz'etéselő—

legek alapián a számítógép kinyomtatja a készpénz nélküli fizetési utalványokat is. Ez a terület elsősorban a szabványosítás szülo séaesse'aére mutat rá. ami a számítástech—

nika közigazaatási alkalmazásának egyik lé—

nyeaes feltétele.

e) A közüzemi díjak elszámolása.Apénz—

üayi alkalmazásokhoz kapcsolódik 'a közüze—

mi dijak (villanyáram, gáz. víz, csatornadíil elszámolása számítógéppel. A közigazgatá—

si szervek a közművekkel általában szoros kapcsolatban állnak szervezeti és számviteli téren egyaránt. A fogyasztás elszámolása végső soron a város vagy község pénzgaz—

dálkodása keretébe is tartozik, így előnyös, ha a város vagy község egyéb könyvvitelé- vel együtt végzik ezeket az adatfeldolgozó- sokat is. Ludwigshafen és Mainz például

13 Számítógépek a közigazgatásban. Számítástech—

nika. 1971. évi 1. sz. 15. old.

SZEMLE '

oly módon dolgozik együtt a városi közmű- vekkel, hogy a fogyasztók elszámolásait a város számítógépén végzi. Neustadt an der Weinstrasseban az autom *_{_.izálást a városi} közművek fogyasztóinak elszámolásával kezd- ték. A Szövetségi Köztársasr'ftgban általában úgy ítélik meg, hogy has van a kánűvek és a közigazgatási szervek együttműködése a számítástechnika alkalma,,sa teren már csak azért is, mert így a közmuvck felhasz—

nálhatják a közigazgatási szervek népesség—

nyilvántartását.

Több városban és községben a közüzemi

" '(hoz hasonlóan a lakbér elszámoir'isável és könyvelésévei kapcsolatos feladatokat is a közigazgatási szervekkel egy működve, sránitágéppel végzik.

f) A népességnyilvániartásak fel/iarználá—

sa, A közigazgatási számítógépe"

pénzügyek mellett a másik leo terület a népességi adatok ny;i

nak számitógépes megoldása. Fi ielenti a kiindulánnntat a közigazgatási adatbank lét—

rehozásához és egyben az összekötő elemet az egyéb közigazgatási számítógépes terü"

letek között.

Korábban említettük, hogy a szövetségi népességi adatbank megvalósítás alatt áll, viszont a helyi közigazgatási szervek már sok helyen létrehozták a saját számítógépes népességnyilvántartásukat. Létrejött ilyen nyilvántartás már tartományi szinten is (pél—

alául Raina-Pfalzban) vagy megvalósítás alatt áll (Baiorországban). Egyik legrégebbi ne'—

V"? m; i

oességnyilvántartást Augsburgban iratták létre. Ennek struktúrája:

_a/apadattár: személyi azonosító szám szerinti sorrendben a tömegmunkák elvégzéséhez szükséges adatok;

—- alfabetikus táblázat: a vezeték- és keresztnév szerinti visszakeresést szolgálja;

— regionális táblázat: város, körzet, háztömb. lak- cím szerinti keresést tesz lehetővé;,

— községtáblázal: tartalmazza (: feldolgozásokhoz szükséges állandó adatokat: postai irányítószám, község, lakcím stbr;

— személyi azonositásza'mok táblázata: a szemek lyi számban kiadott minden sarszámrál vezetett nyilvántartás;

——utcatáblázat: segítségével az tók és dekódolhaták."

utcák kódolha—

A népességnyilvántartás felhasználása igen sokrétű, hiszen a közigazgatási felada—

tok többsége a személyekhez kapcsolódik:

leggyakoribb felhasználás az oktatási, egész ségügyi célokra készitett különféle névjegy—

zékek kiiratásában jelentkezik és erre ala- pozzák a választói névjegyzékek elkészi ' sét is.

9) Választások. A választások lebonyolí—

tásához szükséges választói névjegyzék ösz- szeállitásán kivül a számítógépet a válasz-

" Lásd: Dotenverorbeitung in der Verwaltung i. m.

öffentlichen

89

tásokkal összefüggő egyéb munkákban is igénybe veszik. Számítógéppel készülnek el az értesítések, cimzések, és a számítógépet használják fel a választások eredményé—

nek megállapítására is.

h) Épitésügy. Ebben a funkcióban a szá—

mítóge'pet ingatlan—nyilvántartásra, földméré- si célokra és műszaki matematikai számítá—

sok céljára használják a közigazgatási szer- vek. Van olyan építési hatóság (Hamburg), amely saját számítógéppel rendelkezik.

i) Állóeszköz-gazdálkodás. Néhány helyen, például az Észak—Rajna—Vesztfália tartomány pénzügyi igazgatóságainál, a számítógéoet állóeszköz—gazdálkodási feladatokra is te!- használiák. Ilyen feladatok például az épü- letek karbantartásával vagy építkezések esz—

közellátásával kapcsolatban jelentkeznek.

4. A közigazgatási szerv és a számítógép A közigazgatási számitógép-alkalmazás terén feilett orszáaok között a Szövetségi Köztársaságban alakultak ki a közigazgatási szerv és a számítógép kapcsolatának leg—

változatosabb formái.

0) Önálló számitóközaont. Tekintettel egy ilyen központ anyagi és munkaerőigényeire, elsősorban a tartományok és nagyvárosok vannak abban a helyzetben, hogy önálló

számitóközpontot létesíthetnek. ilyen közpon—

tok a Schleswig-Holstein, Raina—Pfalz, Köln, Hamburg. Auasbura stb. tartományokban.

illetve városokban iöttek létre.

bl Együttműködés más közigazgatásiszer—

vekkel. Amennyiben a közigazgatási szerv egyedül nem képes számitóközpont üzemel—

teté ére, más szerve—kkel keresi az együtt- működés lehetőségét. Egyik ilyen lehetőség a más közigazgatási szervvel való együtt- működés, amelynek szintén több formája alakult ki:

-— másik közigazgatási szerv szómitógénének igény- bevétele; ez azt jelenti, hogy az a szerv, amelyik nem rendelkezik saiát berendezéssel. a már létre- hozott számitóközpontnak megrendeléseket ad,mely ezért munkodiiat számít fel:

—— közös számitóközpont létrehozása; ilyen célból alakulnak ivóidáxil községi szövetségek, de külön- bözö szintű köziaaznatási szervek között is gya- kori az iiven célú közösség.

Az ilyen közös számitógép használatához általában valamennyi partner egyenlő jo- gokkal rendelkezik, és ugyanakkor azonos kötelezettségek is terhelik. Bonyolultabb a helyzet akkor, ha a közös gép használatá- ban különböző szintű szervek vesznek részt.

Példa erre a Moers járási közösség, ahol a számítógépet a járás üzemelteti, és a résztvevőknek minden megkezdett 1000 Ia- kos után egy szavazatuk van. A járás sza—

vazatával szembeni döntés előfeltétele azon—

ban a kétharmados többség. Ebből a járás

meghatározó szerepe tűnik ki, mely már nem mutat az egyenjogúság irányába. Az egyenjogúságot a Köln járási egyesülés jobban példázza, ahol polgárjogi társaságot alapitottak, melynek közgyűlésén minden résztvevőnek egy szavazati joga van.

ltt kell említést tenni az ún. kommunális és az állami szervek közötti együttműködés- ről is. Ez a megkülönböztetés abból adódik, hogy egyes közigazgatási feladatok ellátá- sára az önkormányzattal rendelkező köz- igazgatási szervek mellett decentralizált ál- lami szervezetet hoztak létre. llyenek példá- ul a pénzügyi szervek. Tekintettel arra, hogy mind a két szervtipusban törekednek az elektronikus adatfeldolgozás fejlesztésére, a racionális adatfeldolgozás szükségessé teszi a két szervtípus között az együttműködést.

Ez valósult meg első izben a schleswig—hol- steini adatközpontnál. Az ilyen megoldás hátránya viszont az volt, hogy a kommuná- lis szervek féltették önállóságukat. Ezt az ellenállást az adatközpontot alapitó törvénv kiegyensúlyozott döntési jogokkal, egyenlő felelősséggel, a községek gazdasági, jogi viszonyainak tisztázásával igyekezett meg-

szüntetni.

c) Együttműködés egyéb szervekkel. Anem közigazgatási szervekkel való együttműködés formái is többfélék attól függően, hogv az milyen szervekkel történik. Ezek a formák a következők:

_együttműködés a közművekkel; a városi köz—

művek általában korában kezdték alkalmazni az elektronikus adatfeldolgozást, mint a közigazgatá—

si szervek, ígv több helyen ez az együttműködés mutatkozott célszerűnek;

—— néhánv esetben a közigazgatási szen/ek a ta—

karéknénztórakkal működnek együtt az adatfeldol—

aozósban (ilven példák vannak Trier, Soever, Lan—

dau stb. városokban) ezt a fajta együttműködést általában a takarékpénztári számítógépek szabad kapacitása indokolja;

—végül előfordul az is, hogy a közigazgatási szervek magánvállalatok számítógépét veszik iaénv—

be -— munkadíj ellenében -— feladataik ellátásához (oélda erre (! schleswig—holsteini Südtondern járás néhány községe. melyek több feladatot egy szal- nólrotó üzem számítógépén oldanak meg): tekin—

tettel arra, hogy az ilyen vállalatoknál hiányzik a szükséges közigazgatási tapasztalat, ezeket a bérmunkákban végeztetett feldolgozásokat nem te- kintik követendő példának.

A közigazgatási szervek és a számitógép konkrét kapcsolata az adatfeldolgozás móde jában jut kifejezésre. Ennek első fejlődési szakaszában a felhasználók az adagolt (batch processing) üzemmódot veszik igény- be. Ez jellemző a Szövetségi Köztársaasáa- ban különösen a bérmunkára, amelvnélidő—

szakos adatbevitel és eredményközlés törté- nik.

Fejlettebb forma a végberendezések (ter- minál) igénybevétele. melyeken keresztül a távolsági adagolt (remote batch), az azo—

nos idejű (realtime) és az időosztásos (time sharing) feldolgozás is megvalósítható.

A végberendezések igénybevételét (: Szövet- ségi Köztársaságban már több adatbank esetében megvalósították. Például Kölnben 20—nál több végberendezés csatlakozik ::

számitáközponthoz, a Schleswig-Holste—iinban levő adatközponthoz négy végberendezésen keresztül kapcsolódik a tartomány négy nagy—

városa, deapénzügyi igazgatásban is több példa található ilyen megoldásra. A bajor pénzügyminisztérium két Siemens 4004—es berendezést üzemeltet adóügyi feladatok megoldására, melyekhez a pénzügyi igazga- tóságok végberendezésekkel kapcsolódnak.

Ezeken a végberendezéseken eddig távolsá- gi adagolt feldolgozásra került sor, azonos idejű és időosztásos feldolgozási módok- kal még nem találkozunk. A technika nyúj—

totta lehetőségek kihasználása közigazgatá—

si téren ezek szerint a Szövetségi Köztár- saságban még korántsem teljes.

5, A számitógép-alkalmazások koordinációja Tekintettel arra, hogy az elektronikus adatfeldolgozás általában megbontja a ha- gyományos munkamegosztást, már az alkal—

mazások kezdetén felmerült az új munka- megosztás kiala—kitá'sának és ezzel együtt az új koordinációnak szükségessége. Ez az igény három szinten is jelentkezik. Elsősor- ban az elektronikus adatfeldolgozást alkal—

mazó közigazgatási szerve—n belül, továbbá szervek között, és végül jelentkezik állami szinten is. Szerven belül a cél az adatfel—

dolgozás—ban történő együttműködés tolva- matos biztositása. Szervek között az eszkö- zök, eljárások, módszerek koordinálása, egyeztetése a legfontosabb szempont.

Felismerve a koordináció fontosságát a Szövetségi Köztársaságban több szintű koor- dinációs szervezetet hoztak létre. A központi koordinációs szervezet mellett valamennyi tartományban és alacsonyabb szinteken is jöttek létre szervezetek. llyen például (: Ba- jorországban 1967—ben létrehozott. pénzügy- miniszteri irányítás alá tartozó koordinációs bizottság. Ennek feladata a közigazgatás automatizálá—sa, szervezeti, személyzeti és pénzügyi követelményeinek koordinációja.

Alacsonyabb szinteken a koordinációt rész—

ben a tartományi szervek, részben a közös adatközpontok, részben pedig maguk a he- lyi szervek vezetői igyekeznek biztositani.

Ezt a célt szolgálja a közigazgatás egysze—

rűsítésére alakult bizottság által szervezett sok tapasztalatcsere és munkaközösség is.

Mindezek ellenére a Szövetségi Köztársa- ságbain általános vélemény, hogy a koordi- nációt a jövőben fokozni kell annak érde—

kében, hogy a közigazgatási szervek együtt- működve és ne egymás munkáját akadá- lyozva lépjenek az integrált adatfeldolgozás útjára.

SZEMLE

91

A SZÁMITÁSTECHNIKA

KÖZIGAZGATÁSI ALKALMAZÁSÁNAK JOGI KÖVETKEZMÉNYEI

A számítástechnika közigazgatási alkal- mazá—sa a Német Szövetségi Köztársaságban is felvetette a magánélet és az állampol- gári szabadságjog veszélyeztetéuséneik kér- dését. Ez az utóbbi években több tudomá—

nyos vita és konferencia témájaként sze- repelt, melyek végső következtetése általá- ban az volt, hogy törvényben kell szabá- lyozni az állampolgárok ilyen irányú jogai—

nak és érdekeinek biztosítását.

Az adatvédelmi törvénynek a kialakult ál- láspontok szerint a következőket kell tartal- maznia:

1. a műszaki és a jogi teendők kijelölését, me- Iy'ek lehetetlenné teszik az adatokkal való vissza—

éést;

2. az adatokhoz való hozzáférés jogának pontos rögzítését;

3. annak meghatározását, adatokat lehet törölni:

4. minden polgár alapvető jogaként biztosítani kell, hogy a személyét érintő adatokat ellenőríz—

hesse és az esetleges hibákat kijavíthasso;

5. azon esetek meghatározását, amikor az érin—

tetteket értesíteni kell arról. hogy adatai iránt ér- deklődnek, biztosítani kell a lehetőséget, hogy in- dokolt esetben az érdekelt megtilthassa az adat- szolgáltatást.

hogy mikor és milyen

A Szövetségi Köztársaságban mártöbb tar—

tományban hoztak adatvédelmi rendelkezé- seket. Például Schleswig—Holsteinben 1970.

februárban olyan rendelkezést adtak ki.

melynek célja a terület számitóközpontjai- ban feldolgozott adatok védelme. Baden—

Würtemberg pedig az adatbankokra vonatko—

zó törvényt bocsátott ki, mely általános ren—

delkezéseket tartalmaz az elkövethető visz- szaélések meggátolására. Hessen tartomány 1970 októberében hozott törvényt, mely a rendelkezések egész sorát tartalmazza az adatgyűjtés, feldolgozás és —kiadás kérdé- seivel kapcsolatban. Ez a törvény jogot biz- tosít az állampolgároknak adataik helyessé- gének ellenőrzésére. Rendelkezik továbbá az ún. adatvédelmi megbízott (Dotenschutzbe—

auftragter) funkció létrehozásáról az adatok jogi és technikai védelme céljából.

Szövetségi szinten ebben a témakörben jogi szabályozás még nem született.

A számítógépes közigazgatási adatbankok létrehozása a szervezési kérdések megoldá- sa mellett jelentős jogi problémák megol- dását is igényli. Feltétlenül szükséges az ál—

Iampolgárokra vonatkozó adatbankok jogi vetületeinek mélyreható vizsgálata ésa hasz—

nálat részletes jogi szabályozása.

MAGYAR SZAKIRODALOM

CSERNOK ATTILA:

A NEMZETI JOVEDELEM

Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1975. 74 old.

Bevezetőben a szerző áttekinti a nemzeti' jövedelem-számítások történeti fejlődését.

Megállapítja, hogy a kezdetek a XVII. szá- zadba vezetnek vissza. amikor William Petty már jól megalapozott módszerek alkalmazó—

sával vizsgálta Anglia nemzeti jövedelmét.A magyar irodalomban megemlékezik Kautz Gyuláról, a nagy elődről, és méltatja Fell- ner Frigyes eredményekben gazdag munkás-

ságát.

A nemzeti jövedelem fogalmi meghatáro—

zása — írja a szerző —- már kezdetben is élénk vitákra adott alkalmat. Ezek a viták főleg a termelőmunka fogalma körül zajlottak, de nem vezettek végső megoldás—

hoz. Ennek az a fő oka, hogy a viták kerev tében nem tisztázták, hogy mi a nemzeti jövedelem fogalmának szerepe a gazdaság- tudományban, és hogy az ilyen számítások eredményei milyen célokra használhatók fel a gazdasági elemzésben.

A megoldások két csoportra oszthatók. Az egyik csoport az anyagi termelés ágaira kor—

látozza, a másik csoport pedig a nem anya—

gi termelés szférájára is kiterjeszti a vizs—

gálatokat.

Az anyagi termelésre korlátozott fogalom kétségkívül a társadalmi gazdálkodás leg—

fontosabb területét öleli fel. Már ebből a meghatározásból következik azonban, hogy ez a fogalom nem terjed ki minden gazda—

sági tevékenységre, így nem adhat képet a társadalom egész gazdálkodásáról. A tanul—

mány számos példán mutatja be az adatok gyakorlati felhasználásának ebből származó nehézségeit. Megemlíti a külkereskedelem eredményeinek számbavételével kapcsolatban felmerülő problémákat. Másik példaként az oktatással foglalkozik, amelynek jelentős ré—

sze ma már gazdasági beruházásnak tekint- hető. az anyagi koncepció szerint mégsem kerül számbavételre.

Az összes gazdasági tevékenységre kiter—

jesztett fogalom a társadalmi gazdálkodás minden területét átfogja. Az ennek alapján megállapított eredmények teljes képet ad—

nak az ország gazdasági fejlettségéről és fejlődésének üteméről. A tanulmány példá- kon keresztül mutatja be az ilyen átfogó számítások előnyeit a szűkebb anyagi foga—

lommal szemben.

A tanulmány következő fejezete az anyagi termelés fogalmait írja le és magyarázza.

Foglalkozik a társadalmi termék fogalmával, ismerteti az ehhez kapcsolódó többi fogal—

mat. Az anyagi ráfordítások fogalmának Ie—