TÖRTÉNET! DOLGOZATOK
,,APRÓFALVAK" KlALlA'KULÁSA Es TlPUSAl BÁCS—KISKUN MEGYEBEN (u.) ' '
SÁNTHA JÓZSEFNÉ DR.
A tanulmány első részében (lásd: Statisztikai Szemle 1986. évi 2. sz._176-186.
old.) történelmi fejlődésében kísértük nyomon Bács—Kiskun megye településszerke;
zetének. ezen belül a tájegységre jellemző településrészek: tanyák. szállások stb.
kialakulását. ' . _ _
A még közigazgatásilag nem. de településföldrajzi. statisztikai szempontból már önálló egységnek tekinthető településrészeket ,.aprófalvak"'-nak neveztük. A különböző aprófalu—típusok kategorizálása céljából társadalmi és lakásellátási mutatószámok — összesen 38 mutató — alapján vizsgáltuk a differenciáló tényezők szóródását.
, A vizsgált mutatószám-rendszeren belüli összefüggések feltárására faktoranolí- zist végeztünk. Elemzésünkben először a 151X38-as matrixból indultunk ki, amely 5738 alapinformációt tartalmazott. A mutatószám—rendszer belső korreláltsága lazá-
nak bizonyult, a lehetséges 703 páros kapcsolatból csak 72 mutatott 0.6-nál erősebb
korrelációt. ezen belül is mindössze 17 emelkedett ki 0.8—es vagy erősebb együttha—tóval.
Nem volt ennyire egyértelmű a kapcsolat (-l—O,8—as értékkel) a gyermekek aró—
nya és a legalább 8 osztályt végzett felnőttek aránya között. és előfordult szoros kaposolat, amely társadalmi és lakásellátottsági tényezők között állt fenn (az előb-
bi iskolázottsági mutató és a fürdőszobával ellátott lakások között —l—O.8—es együtt-
ható jelentkezett).Több tényezővel való szoros kapcsolat alig mutatkozott. a háztartás-. illetve a családnagysággal a kormegoszlás és az iskolai végzettség korrelált szorosabban.
a fürdőszobával való ellátottsággal pedig az iskolai végzettség, a lakások kora és
a vízvezetékkel való ellátottság.A lakónépesség és a lakóházak száma csak egymással állt kapcsolatban. ami azt a hipotézist támasztja alá, hogy ezen aprófalvak kialakulásában és fennma—
radásában nem a méret a döntő elem. hanem az. hogy bizonyos funkciót töltenek be (pédául a termeléshez közeli lakóhely. a nagyobb városok központi belterüle—
tén kialakult népességkoncentráció enyhítése, kistermelés bázisa stb.). Tipusaik jel-
lemzőit tehát inkább más mutatók determinálják.Különös tényező a központtól való távolság, amely egyetlen más mutatóval sem korrelált, tehát önálló típusalkotó tényező lehet. illetve más típusokban indif-
ferens. *
A csekély mértékű korrelóltság azt jelenti. hogy a tényezők különböző szem- pontokat fejeznek ki. ami a vizsgálat folytatásához kedvező.
SÁNTHÁNÉ DR.:- .,APROFALVAK" KlALAKULASA 301
2. ábra. A laktoranolízíshez alkalmazol! 38 mulató páronkénti korrelációia
! fama/5063 agyú/Mara" (! )
hamm—u.n—
— Ma - a,:a
§ — a,!va — ass
.. — aaa — as9
. — a,?a — 1379 . — aaa — 499
1 2 3 'I 5 6 7 B .9 7077 72737475 7677 75792021222324526772529303732173'Iű363730
A faktoranalízis a BMDP-programrendszer 4M számú programjával készült.
amelynek alapértelmezése a főkomponens-elemzés. A programfu'tás során 10 fok—
tor képződött. ebből 9 faktor sajótértéke meghaladja az 1.0—et, és a változók szó- rásnégyzetének 820 százalékát magyarázza. Ezt a társadalomtudományi elemzé—
sekben kedvező eredménynek minősítik. Az első 7 faktor elég jól értelmezhető, az;
ínformációtartalom 753 százalékát mentette át, a sajátértékek meghaladják az 1.6- et, az első 4 faktor esetében pedig a 2,7-et. *
A rotált faktorok tartalmát vizsgálva kiemelkedő volt az F1 (fő) faktor, amely 11.9—es sajátérték mellett a szórásnégyzetek 31.4 százalékát magyarázza.
Az F, faktor tartalmát alakító mutatók
Mutató. A Faktorsúly
4. A 14 évesek és fiatalabbak aránya (százalék) . . . . . . . . 0.83
! 5. A 15—39 évesek aránya (százalék) . . . 0,86 8. Az iskolai végzetség színvonala . . . 0.79 23. A száz családra jutó személyek száma . . . 0.90 30. Az 1970 és 1979 között épült lakások aránya (százalék) . . . . 0.61 35. A vlzvezetékkel ellátott lakások aránya (százalék) . . . . . . . 0.50 37. A fürdőszobával ellátott lakások aránya (százalék) . . . 0,62
Tehát a családnagyság. a korstruktúra. az iskolai végzettség és a lakásminő- ség alapvetően differenciálja a vizsgált településállományt.
302 ' ' " — SÁNTHA JÓZSEFNÉ DR.
Az F; faktoron- belüli korr'eláltságotszemlélteti'a 3. ábra. Az F1 faktor a kor- struktúra és a lakásminőség együttes'lfciktorának nevezhető, amelynek pozitiv té- nyezői a gyermekek és a 15—39 éves népesség magasabb arányaya viszonylag
kedvezőbb iskolai végzettség. a nagyobb család, az újabb és jobban felszerelt la- kások; e faktor legkedvezőbb mutatói a megye északkeleti térségében elhelyezke- dő településrészekre jellemzők.3. ábra. Az F1 faktort alakító tényezők (mutatók); ', korrelogramía .
' ' une/idős egyk/Ma' p)
_ — e," 449 4-— — us .. ug
-,'-!——' — oil—v ámú
Megiegyzés. A bekarikázott számok értelmezését lásd a t. tábla (L' részv) oldolrovutúbon.
A második faktor. amely már csak 423 sajótértékű -— de az első faktorral
együtt a teljes szórósnégyzetnek több,,mint—42 százalékát magyarázza -. a fog—lal- kozási jelleg faktornak nevezhető. Ebben a fizikai foglalkozásúak és a szövetkezeti parasztok aránya változik együtt a településállományban, a legkedvezőbb faktor—
pontszámokat kapott ,.aprófalvak" területileg általában a megye középső térségé—
ben helyezkednek el.
A harmadiknak -— az osztály-. rétegtagozódás faktornak - erős jellemzője a munkás státus és az iparban—építőiparban végzett munka. E faktorban a legna- gyobb pontszámot a városok. nagyközségek és a városok környékén elhelyezkedő községek közigazgatási területén levő településrészek képviselik. Ezek többnyire a központ ipari foglalkoztatottainak ,.alvó" települései. ahol az ipari munka kiskert-.
háztáji gazdálkodással egészül ki.
A negyedik — a gazdasági aktivitás -— faktorban olyan ..aprófalvaknak" van
a legmagasabb pontszáma, amelyek kiemelkedő gazdasági aktivitással rendelkez—nek. A lakónépességből az aktív keresők aránya például Csengőd—Kullérban 71,1.
Soltvadkert—Középcsóboron 70,4, Bócsa—Fischerbőcsán 67.4 százalék, holott a vizs—
gólt településállomány egészében 47,3 százalék.
A sajótértékek és az átmentett információk csökkenő sora szerint az ötödik fak- tor a lakóházak nagysága. a hatodik a településnagyság, a hetedik a távolság
faktora. A két utóbbinak sajátértéke már 2.0 alá esik. de a faktorsúlyok mindenütt
i0.5 felettiek.
A faktoranalízis igazolta. hogy a lejátszódó változások olyan jelenségek köré
csoportosulnak, amelyek elkülönítik a teljes településállományból az új, születő.a zárt beépítésű, a faluszerű településeket. A legnagyobb faktorpontértékűek a Kecskemét környéki aprófalvak és a kedvező forgalmi helyzetű kistelepülések.
A hét faktor pontértékei alapján további szintetizálás céljából klaszteranali- zist végeztünk. amelynek során a tíz-, öt— és hétklaszteres változatból az utóbbi bi-
,.APRÓFALVAK"* KIALAKULÁSA 303
zonyult —- más irányú ismeretekkel egybevetve —- a leg.megfelelőbbnek. A jelenlegi
mintegy másfélszáz ,,aprófalut'Vennek.alapján a következő klaszterekbe soroltuk:1. klaszter -— a települések belterületéhez közel fekvő csoportos települések (5 te- lepülésrész),
2. klaszter -— szuburbán jellegű agglomerációs település (egy településrész — He- tényegyháza, amelyet 1982. január 1—én Kecskeméthez csatoltak -—
korábban önálló község volt).
3. klaszter - mezőgazdasági nagyüzemek üzemi— lakótelepei (16 településrész).
4. klaszter — faluszerű kistelepülések (30 településrész),
5—6. klaszter - szállások. majorok és kiépülő tanyás térségek (90 településrész),
7. klaszter —- szállások. majorokhés kiépülő tanyás térségek mezőgazdasági nogy- üzemi bázissal (9 településrész).
5. tábla
A településrészek fontosabb mutatói klaszterenként
1. 2. a. , 4. ' 5. ! 6. 7. T,,ely-
pulcs-
Megneveze's részek
össza-
klaszter ,,"
A településrészek száma . 5 1 16 30 42 48 9 151
A településrészek százalékos megoszlása . . . . A lakónépesség százalékos meg—
oszlása . . . 14,8 6.5 4.7 16.0 18,7 36,4 2.8 100,0 Átlagos népesség . . . l020 2246 101 183 153 260 108 228
14 évesek és fiatalabbak aránya 21.1 28,1 29,2 26.0 17,2 17,7 28.1 20,9 15—39 évesek aránya . . . . . 35.8 41,7 42,0 37.4 29,2 31.6 39.9 34,1 40—59 évesek aránya . . . 26.0 20,5 22.6 25.6 29,5 29.1 199 27,0 60 évesek és idősebbek aránya . 17.l 9.6 6,3 10.9 24,2 21.7 12,1 18,0 lskolai végzettség" . . . . . 562 69,0 69.4 58,8 42.6 42,8 56.1 50,1 Aktív keresőkből az ipari-építő-
ipari foglalkoztatottak aránya
3.3 m 1'0,6 19.9 27,8 31.8 ó,0 100,0
(százalék) . . . . . . . . 32.9 31,5 7.7 14,3 15,2 25,9 10.0 22,3 mezőgazdaságiak aránya (szá-
zalék) 34,8 18,3 78,3 71 ,7 65,9 55,4 78.8 56.0
értelmiségiek aránya (százalék) 13.4 18,5 172 9.8 8,1 5.2 13,r1 9,4 Lakónépességből az aktiv kere-
sők aránya (százalék) . . . 46.9 502 51,1 50,8 39,0 49,1 463 47,3 Száz lakásra jutó lakónépesség. 284 321 333 293 221 234 255 255 Az 1970 és 1979 között épült la—
kások aránya (százalék) . . 22.1 45,5 60.5 26.23 5.4 5.9 6.0 14,8 A fürdőszobás lakások aránya
(százalék) . . . . A központtól való átlagos távol-
ság (kilométer) . . . 4.9 13.9 7.3 5.4 6.6 4.4 6.2 5.7 39.8 63.1
69,8 41,0 16,,4 14,6
34.9 27,1
' A 15 éves és idősebb lakónépességből legalább az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya (százalék).
A nagyobb egységszámú klaszterek mellett elkülönülnek kisebb csoportok, sőt teljesen külön vált Hetényegyháza. a legnagyobb népességű. nem régen még ön—
álló közigazgatási egység. amely a központtól tóvol kiemelkedően jó minőségi je-
gyekkel rendelkezik.Külön csoportot képeznek — 5 településrésszel - a nagy népességszámú, fiatal
korösszetételű, közepes iskolai végzettségű és lakásellátottsógú .,aprófalvak". ahol
ipari és mezőgazdasági aktív keresők egyaránt laknak. közel a központhoz. elég304 SÁNTHA JÓZSEFNÉ mi
jó értelmiségi aránnyal. Például Kecskemét—Felsőszéktó. Szakmár—Rósztelak—Kese—
rűtelek. Tiszakécske—Tiszabög. (Résztelek—Keserütelek 1986. január i-én Szakma:
társközségeként önálló közigazgatási egység lett thelek néven.)
4. ábra. A településrészek alaptípusai
Ilma/m
I—z
!
! N$h$h§$üNA mezőgazdaság közelsége élteti azt a 16 kistelepülést, amelyeknek átlagos népessége 100 fő körüli. igen fiatal a korösszetételük, a magas mezőgazdasági ak- tiv keresőarány mellett kiemelkedően jó a lakosság iskolázottsági szintje és magas a gazdasági aktivitás értéke. Ennek megfelelően új és korszerű (: lakásállomány.
Ezek a települések központjuktól az átlagosnál távolabb vannak. és jellemzően, a korszerű mezőgazdaságot szolgálják. A 4. klaszterben van olyan ,.aprófalu". mint például Hajós—Érsekhalma és Lajosmizse—Felsőolajos, amelyeknek lakónépessége már most 4—500 fő. (Érsekhalma és Felsőolajos 1986. január 1—én önálló közigaz—
gatási egység lett: Hajós,illetve Lajosmizse társközsége.)
A kialakult csoportok népesség— és lakásmutatói — a vártnak megfelelően — jelentősen differenciáltak. (Lásd az 5. táblát.)
Jelen vizsgálatunk is azt bizonyította, hogy ezen településállomány sokkal he- terogénebb, semmint valamennyit egyértelműen be lehetne sorolni néhány (pél-
dául a Helységnévtár vagy a tanácsi tervezés által alkalmazott és az évtizedek során többször megváltozott) kategóriába. A klaszterezés jellemző csoportjai ugyan
valamelyest harmonizálnak az elemzésünk kiinduló pontja szerinti tipuscsoportokkal (lásd a 6. táblát). de más jellegű kategóriák is előállíthatók lennének bővebb. il—letve mós irányú statisztikai információk (például néhány településellátottsági té—
nyező) révén.
..APROFALVAK" KIMAKULASA 305
' 6. tábla
A településrészek megoszlása klaszterenként.
településíelleg szerint
(százalék)
Településrészek külterületen
Egyéb moző- szórt
bolte- gazda— cso- (de kö-
Klauf" rüle- sági portas rül ha- össze-
ten üzemi tele- tárol- sen lakó - pülés ható)
hely tanyák
1. . . . . . BOD -- 20,0 -— 100,0
2, . . . . . 100,0 — -— — 100,0
3. . . . . . 81,3 18.8 —* * --' 100,0*'
4. . . . . . . . . 50.0 ló.7 33.3' -- 1000
5. . . . . . . . . 262 14,3 59.5 -- 700,0
6. . . . . . . . . 20.8-14.6 47.9 16,7 100,0
7. . . . . . . . . — 44,4 44,4 11.1 1000
Összesen ' 35,8 16,6 41,7 ó;0' mao
Az ..aprófalvak" egy részéről Bács-Kiskun megyében és néhány hasonló telepü—
lés-szerkezetű megyében az információk bővítése szükséges lenne az ott élő lakos—- ság életkörülményeinek kiegyenlítése céljából. Ezért" a legfontosabb feladat kivá—
lasztani a fennmaradásra, fejlesztése leginkább alkalmas településrészeket. ahol az alapellátás nagy részét helyben. illetőleg jó közlekedést lehetővé téve viszonylag
kis "távolságon belül biztosítani lehet még akkor is, ha ezek nem válnak önálló
közigazgatási egységekké. * —
Eddig végzett és ismertetett vizsgálatunkkal ehhez a munkához kívántunk hoz-
zájárulni és eredményül az l., a 2., a 3. és a 4. klaszterbe soroltakra felhívni a figyelmet. Területi elhatárolósuk után időben is össze kellene hasonlítani fejlődé—
süket. amia népszámlálásokkal együtt lenne leginkább megoldható.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni -— különösen e bizonyos funk-
ciókra épülő településállamány esetében -. hogy mind a múltban, mind a jelen- ben a településhálózat élő organizmusként létezik. Különböző tényezők együttes.egymást erősítő vagy gyengítő hatására a valamilyen szempontból elhatárolható települések átalakulnak. fejlődnek vagy visszafejlődnek. létrejönnek vagy megszűn—
nek. Ez a folyamat-feltehetően a jövőben is érvényesül, de kedvező lenne, ha ez egyre több tervszerűséggel és tudatossággal történne. Ennek reményére feljogosít az országgyűlés 1985. évi tavaszi ülésszakán meghozott. a terület— és település- fejlesztés hosszú távú feladatairól szóló határozat is.
IRODALOM
— Dr. Beluszky Pál: A tanyarendszer időszerű problémái - a tanyalelszámoládás folyamata. Földraizí Közlemények. 1973. évi 1. sz. 19—36. old.
Dr. Beluszky Pál — Dr. Sikas T. Tamás: Kutatási jelentés a Bács—Kiskun megyében végzett falutl—
polágiai vizsgálatokról. Földrajzi Értesítő. 1982. évi 1. füzet. 83—119. old.
Dr. Beluszky Pál — Dr. Síkos T. Tamás: Magyarország falutípusai. Magyar Tudományos Akadémia Föld- rajztudományi Kutató Intézete. Budapest. 1982. 16 7old.
Dr. Csatári Bálint —- Dr. Enyedi György: Új, csoportos falusi települések keletkezése. Az ,.Új telepü- lések keletkezése Bács-Kiskun megyében" című kutatási jelentés összefoglalója. MTA Regionális Kutatások Központja Településkutató Csoport. Kecskemét. 1965. 21 old.
Dr. Csatári Bálint — Sántha Józsefné dr..- Az aprólalu méretü csoportos települések néhány jellemzőie Bács-Kiskun megyében. (Kézirat)
Dr. Királyi László: Fordulópont a tanyák fejlődésében. (Megjelent: Alföldi Tanulmányok. MTA Föld- raiztudomónyi Kutató Intézet Alföldi Csoportja. Békéscsaba. 1984. 187—200. old.)
306 : : SÁNTHA JGZSEFNE ou.
Kóczlán Zoltán: Kecskemét és a kecskeméti járás tanyai településeinek egyes kérdései. Területi Sta- tisztika. 1969. évi 2. sz. 190—210. old.
Kóczián Zotán - Dr. Sántha Józsefné: Ar kisüzemi gazdaságok szerepe a külterületen és a mezőgaz- daságban Bács-Kiskun és Szolnok megyében. Területi Statisztika,__1974. évi 1. sz. 28—47. old.
Dr. Kovacsics Iózsel: Bács-Kiskun megye településsze'rkeiete. Területi Statisztika. 1969. évi 6. sz. 601—
618. old. V
477 48gavrilo; Tibor: A statisztikai ..,települefsfogalom és városiogalom. Területi Statisztika. 1969. évi 5. u.
— . o .
Dr. Romány Pál: A tanyarendszer mo. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1973. 125 old.
1 (g; gánti-: Józsefné: A külterület vizsgálatának statisztikai módszerei. Területi Statisztika. 1970. évi
. sz. —4 . o . .,
Dr. Sántha Józsefné: ..Apróialvak" a települések közigazgatási határán belül Bács—Kiskun megyében.
Területi Statisztika: 1975. évi 4. sz; 374—391; old.
Sántha !ózselné (In:—Településdemogrótial átalakulás a külterületeken Bács-Kiskun megyében. Terü- leti Statisztika. 1982. évi 4. sz. SEO—398. old. '
Sántha lózselne' dr.: Az aprótolu-tipusű településrészek differenciáltsóga Bács—Kiskun megyében. Te- rületi Statisztika. 1985. évi 1. sz. 75—89. old.
TÁRGYSZÓ: Település. Területi beosztás. Falu.
PE3IOME
C'rpyurypa noceneum'i, Kom—rare Bau—Kutuxyn cnomunacu Ha nopnmeuuu crone'ruii, l'lpeoópasonanue öbmo conpnmeno ne rom-no : epmnuucrperumumu nepemeuamu, Ho noone n c rem, uno ura-anime paanu—mumu menni—mu " nuyrpeummn cpaicropemu,06- MBCTIBHHHMH " anonomuuecmmu anHHHaMH nepeMem-r necromurenscna npu-enu K loanmmoaenmo Aanbneümux ingo- noceneuui'r. HBKOTOPLIG us Hux co npemeuem npel—
parmi—ncs . CBMOCTOITeanHe aMuuucrpern-uue enm-mum. ApYrue npexpermm cnoe cymecrloaanue ua-aa yona nacenenun. Hapmy c smm umeno mecro remote u crmmne nocenenuü.
H ! Hecrorruree npemr . Komnrare Bau-Kumkyn : anmunucrpamsnux paMKax nocene—
unit nme-oras Terme ,,nocenenun",'noropi.ie '- cpeAHeM serte őunu npouseraroutumu ce?—
namn. Oópesooaime Apyrux uacreü noceneuuü cusano c rem npoueccoM, ura : reuenue' nocnem—mx uerupex Aecnmneruü : mecmocmx c XYTopaMH suauurenwo conpamnacu unc—
nenuocri. paaoóuiennoro uaceneuun " ycurmnacn ero nonuempauurr.
B xone nccnernaHnn aarop (c "UNICUM-lo mauropnoro n rmecrepuoro ananusa) pas- ria-raer cneAyrouwe amo-ime 'mnu, noropum onakna ocnonaunu ux mama—opot peer cnenyioume Hozsanna:
cnymeőnue manna nocenxu npynr-rsrx cenbcuoxoanücnenuux npeAnpum'nü;
rpynnosue nocemtu nónuau ueurpo- nocenenuü;
menni—ve nocenenuu censcxoro Tuna;
nocennu, cpepri, xyropa;
nocemm, cpepmu, xyropa Ha Saae prnnoro cenucuoxosnücraennom npouanoncr—
ne;
-—- nocenenus cyöypőauusauuonuoro xapan'repa.
HaMeHer—me crpyxrypu nocenenui—i, Ken aru-ofo oprenusma, oxcunao'rcn " : óynyuiem, Ho Aha :roro Heoöxonumo Som-me nnauoMepHoü " coanarensnoü Aenrenbuocm : pyxe uonuenunn Aonrocpounoro pas-urna noceneuuii.
SUMMARY
The settlement structure ot county Bács-Kiskun evolved during long centuries. The development was followed not only by administrative changes. but the migration of the population owing to various endogenous and exogenous factors, social and economic reasons resulted in different types of settlements. The settlements grodually became independent administrative units, other places were amalgamated or on account of depopulation they
simply ceased to exist.
Even now within the administrative boundaries af settlements there are so called ..Cluar- ters" which were llourishing communes in Middle Ages in the county Bács—Kiskun. The devel—
Opment of other parts of settlements is connected with the process observed in the last four decades, i. e. the significant decrease af outskirts' population in the regions of the country with detached forms as well as the increasing concentration of the population.
.,APRÓFALVAK" KIALAKULÁSA
7 fít"v**'__'3o7
In the analysis the outhoress selected 7 basic types denominoting them by their char- acteristics as follows:
—- residential districts of large ogriculturol forms.
-- grouped settlements near the inner areas of settlements.
— village-like small settlements.
— developing ouorters. formsteods.
—-— developing guorters, formsteods based on large—scale ogriculturol forms,
— ogglomerotíons of suburbon character.
The network of settlements, like o living orgonism, is expected to change olso in the future, however, it reguires more purposefulness and consciousness according to the known long—term conception of settlement development.
