TÖRTÉNET! DOLGOZATOK
A XVIII. SZÁZADI ClGÁNYUSSZElRÁSOK BÁCS-KISKUN MEGYEI ADATAP
MÉSZÁROS LÁSZLÓ
Az indiai eredetű cigányság történelmi múltjában sok a fehér folt. Ezek felté—,"
rásához jól hasznosíthatók az újkori cigányösszeírások, melyek azonban, az 1893-as
országos cigányösszeírás kivételével még teljesen feldolgozatlanok (8). (13). E for-
rásokból összeállítható a cigánynépesség demográfiai struktúrája, de emellett érté—kes adatokat nyerhetünk belőlük a cigányság foglalkozására, vallási megoszlására
és névadási szokásaira is. Közéjük tartozik a történeti Pest-Pilis—Solt vármegye 1768-, as cigányösszeírása is. valamint a cigánygyermekek 1780—as összeírása. melyekből- feldolgoztuk a Duna—Tisza köze déli részére, azaz a mai Bács—Kiskun megyére vo-natkozó adatakat. V ' "
A cigányösszeírások a cigányprobléma megoldását célzó állami erőfeszítésekkel függtek össze. 1725-ben III. Károly rendeletet adott ki a cigányság letelepítésére. az ellenszegülők kitoloncolósára és a visszamerészkedők lefejeztetésére. de a cigány- ügy rendezése mégis lányára és unokájára maradt. Mária Terézia i758—as első ren—
delkezésétől az 1780-as évek közepéig számos rendszabály, utasítás született. ame—
lyeknek az volt a célja, hogy a többnyire szabadon kóborló. a társadalommal gya- korta összeütközésbe kerülő cigányokat véglegesen letelepítsék. földművelésre szo—
rítsák. s így bekapcsolják a folyamatos termelőmunkába. Ezek a törekvések azonban nem jártak eredménnyel. egyrészt mert a szükséges anyagi—gazdasági alapokat nem biztosították, másrészt mert a cigányság szembefordult velük, a paraszti és nemesi társadalom pedig bizalmatlanul, ellenségesen fogadta a rendelkezéseket. Nyilván—
való. hogy egy sok évszázados életformát nem lehetett néhány tollvonással gyöke- resen. véglegesen megváltoztatni: a bécsi kormányzat csupán részleges, időleges eredményeket tudott elérni (9).
A letelepítés első lépéseként igyekeztek megállapítani a cigányság pontos lét- számát. :; összeírták őket. Pest—Pilis—Solt vármegye 1768—as cigányösszeírása egyike volt a legelsőknek; az országos összeírást csak 1782-ben tudta végrehajtatni ll. Já—
zsef. A gyermekösszeírással. melyet a vármegyében 1780—ban végeztek el. a gyerme- kek létszámát kívántók megállapítani, hogy azután szüleiktől elvegyék és jobbágy- gazdókhoz adják ki őket ,.átnevelésre". A kecskeméti járás cigánygyermekeinek ' összeírását 1780 áprilisában készítették el.1 A nyilvántartás 30 falura és mezővárosra terjedt ki, melyek közül ma 25 Pest. 3 Bács-Kiskun és 2 Szolnok megyéhez tartozik;
' Szerző .,Az 1768—es cigányösszeírás és :: cigánygyermekek 1780-es összeírása" c. anyagának rövidített változata.
* Lásd erre vonatkozóan: Utasítás a cigány nép rendbeszedéséről. Pest megyei Levéltár. Acta pol. Mis- cellanea. 1780. 70. sz.; 1783. 25. sz. A lakosok közt kiosztandó czigány gyermekek összeírása! (! Kecskeméti já—
rásban. Pest megyei Levéltár. Acta pal. Miscelianea. 1780. 72. sz.
MÉSZÁROS: CIGANYOSSZElRASOK
275
Rovatai a lakóhely nevét, a családfő teljes személynevét, valamint a fiú- és a leány- gyermekek számát tartalmazták. Kecskemét mezővárosban 40 családfőnél 33 fiút és 31 lányt. lzsákon 6 családfőnél 5 fiút és 8 lányt, Alpáron 4 családfőnél 2 fiút és 3
lányt regisztráltak. Tehát a 3 településen 50 családfőnél összesen 82 gyermeket (40
fiút, 42 lányt) írtak össze. A családfők nevét többnyire megtalálhatjuk az 1768-es összeírásban is. Az összeírt gyermekek viszonylag kis száma feltehetően arra mutat, hogy a szülők közül többnek sikerült elrejtenie, eltitkolnia gyermekét az összeírók elől.Az 1768-as cigányösszeírás2 feltünteti a lakóhely nevét. jellegét, birtokosát, az apák vezeték- és keresztnevét, az anyák keresztnevét (olykor a családnevét is). a gyermekek keresztnevét, valamennyiük életkorát, vallását, végül a serdülő és a fel—
nőtt férfiak foglalkozását. Az 1768. március 29. és május 10. között végrehajtott ci- gányösszeírásnak a mai Bács-Kiskun megyei helységekkel kapcsolatos adatait a következő fejezetekben tekintjük át olyaténképpen, hogy először táblákba foglaljuk,
majd értékeljük őket.
A cígánynépesse'g demográfiai viszonyai
A cigánynépesség területi elhelyezkedésével és létszámával kapcsolatos ada- tokat az 1. táblában összegeztük. Számbeli súlyuk meghatározásához feltüntettük a lakóhelyek összlélekszámát is az 1784—1787-es hivatalos állami népszámlálás alapján (2). A lakóhelyeknél általában a ma használatos elnevezést tüntettük fel.
A táblában a helynevek betűrendben követik egymást lakóhelytípusonként: a 7 me—
zővárost a 24 falu követi, az utolsó 2 rovatban pedig a pusztákra vonatkozó adatok találhatók.
A cigányösszeírás a korábban Pest—Pilis-Solt megyéhez, jelenleg Bács-Kiskun
megyéhez tartozó terület3 113 települése közül 33—ban (29%) tüntet fel cigányokat.
A 33 lakóhelyen összesen 922 cigányt írtak össze, nagy részüket két súlyponti terü- leten: Kecskemét mezővárosban és a Duna mentén. A gazdaságilag fejlett. nagy népességű Kecskeméten élt a jegyzékbe vett cigányság egyharmada (304 fő), a Duna partvidékén pedig a fele (19 településen 456 fő). E bizonyos fokú népesség- tömörülésnek nyilván az a magyarázata, hogy a fejlett mezővárosban és a folyó kö- zelében a cigányság számára jobb megélhetési lehetőségek kínálkoztak, mint az ezektől távolabb levő kisebb településeken.
A vizsgálatba bevont mezővárosokban. falvakban és pusztákon az össznépes—
ség nagy többségét, 98.8 százalékát a magyarok alkották, a cigányok számaránya csupán 1.2 százalékot tett ki. Jellemző, hogy a cigánynépesség fele 7 mezővárosban tömörült: egy—egy településre itt 66 cigány jutott. ami a magyar népesség létszámá- hoz képest jelentéktelen, de a falvak cigányságához viszonyítva már elég számot- tevőnek mondható. A 32 faluban és pusztán ugyanis átlagosan csak 14—14 cigány élt. de arányuk magasabb, mint a városokban. A falvak közül különösen kiemelkedő
volt a Duna-parti Uszód cigányságának létszáma: 91 fő (9.40/0), amelyet egyedül a
kecskeméti cigánylétszám múlt felül. Az átlagosnál népesebb cigányközössége volt még Dusnoknak és Fajsznak. e falvakban a népesség 3,3, illetve 2.9 százalékát ci- gányok alkották. Említésre méltó még Izsák 29 fős cigánynépessége. A többi falu- ban viszont jelentéktelen számú cigány élt. Különösen kevés cigányt (3—9 főt) talál—2 Pest—Pilis—Solt vármegye 1311 mezővárosában, falujában és pusztáján összesen 2564 cigányt írtak össze, ebből a jelenlegi Pest megye 100 lakóhelyére 1612, Bács—Kiskun megye 33 lakóhelyére 922. Szolnok megye 2
lakóhelyére 30 fő esett.
3 Az egész dunavecsei. kalocsci és kiskőrösi járás, továbbá a kecskeméti. a bajai és a kiskunfélegyházi járások egyes részei. A teldolgozásb :n nem szerepel a bácsalmási és a kiskunhalasi járás területe. vagyis a megye déli és keleti területei.
4a
276 MÉSZÁROS LÁSZLÓ
tak Csószórtöltésen, Dunaegyhózán, Soltvaclkerten és Szalkszentmórtonban, aró—
nyuk alig érte el az illető települések lakosságának 0.4 százalékát. A cigányok távol tartottak magukat—a csekély népességű, fejletlen falvaktól. amelyekben jóval nehe-
zebb volt, megélhetésük biztosítása. 7
1. tábla
A cigánynépesség száma, aránya, nem szerinti megoszlása és átlagos életkora
A cigányok A cigány férfiak Az apák arc/gk
L k'h ! Osszné— *— I " m kük
' ' ' e50 el' e
a 0 e y pügg száma aggy-a szóma ozgzrgy-a szülegtyésekori (fő) zalék) ((ő) zalék) átlagos eletkora
(éV)
Dunapataj . . . 3935 42 1.1 23 542 21 19 -
Dunavecse . . . 3— 394 17 0.5 8 47.1 21 18
Hajós . . . _. . . . 1403 11 0,8 6 5435 27 18
Kalocsa . . . . . . . 5 987 44 0.7 18 4059 21 17
Kecskemét . . . 22 270 304 1.4 164 539 24 16
Kiskőrös . . . 3 540 19 0.6 11 579 33 18
Solt . . . . . . . . 2 697 23 0.9 12 522 23 16
Akasztó . . . 1 589 16 LO 9 56.3 25 19
Alpa'r . . . 903 8 0.9 5 6215 32 %
Apostag . . . 1 587 14 O,9 8 57.1 26 15
Bótya . . . . . . . 1 683 13 0.8 9 692 27 15
Csószórtöltés . . . 736 3 054 2 óór,7 26 18
Dunaegyhóza . . . 1 617 6 0.4 5 83.11 29 30
Dunaszentbenedek . . . 551 3 0.5 2 66,7 30 20
Dusnok . . . 1 356 46 3.3 19 4013 34 25
Érsekcsanád . . . 1 222 8 0.7 5 62',5 20 15
Fajsz . . . 1 395 40 2.9 21 525 30 20
Foktő . . . . . . . 1 544 17 1.1 9 52',9 25 22
Géderlak . . . 587 12 2.0 7 58,3 37 *30
lzsók . . . 2475 29 1.2 14 48.3 24 19
Kecel . . . 2 0W3 23 1.1 13 5615 24 19
Míske . . . 1 346 13 1.0 9 692 36 27
Ókécske . . . . . . 1 054 7 0.7 4 572 27 17
Pandur . . . 680 5 0.8 2 4030 28 21
Soltvaclkert . . . . . . 1 765 7 0.4 4 5712 28 17
Sükösd . . . . . . . 1 562 22 1.3 11 50.0 28 22
Szabadszállás . . . 800 9 1.0 6 62.5 20 21
Szalkszentmórton . . . 2 160 9 , 0,4 5 55,6 26 16
Tass . . . . . . . . 2431 18 018 10 55.6 21 18
Újkécske . . . 616 15 2.4 8 53,4 32 26
Uszód . . . . . . . 971 91 9,4 49 5359 31 21
lstvc'mmegye . . . 1 187 20 1.7 11 55.0 24 18
Kunpeszér . . . . . . 212 8 19,0 4 50.0 27 17
Összesen . . . . . 76 077 922 1,2 493 53,4 26 18
Ebből:
Mezővórosok . . . 43 226 460 1.1 242 52.11 24 17
Faluk . . - . . . 31 622 434 1.4 236 54,3 28 20
Pusztók . . . . v.
1 229 28 2.3 15 53,6 25 17
Mivel a cigányösszeírós nem terjedt ki a megye egészére. ezért teljes létszá- mukat nem ismerjük. Mindössze annyit tudunk, hogy az 1784—1787—es népszámlálás idején a mainak megfelelő Bács-Kiskun megyei területen összesen 140 873 főt írtak össze. E szóm természetesen a magyarokat és a cigány népességet egyaránt moga-
Ban foglalta.
CIGANYOSSZEIRÁSOK
277
A cigánynépesség nemek szerinti megoszlása
Az összeírt cigányság nemek szerinti megoszlásával kapcsolatos adatokat az 1.
táblában összegeztük. Ugyanitt tüntetjük fel a szülők életkorát első életben ma-
radt gyermekük születésekor.A cigánynépesség nemi megoszlása a jelenleginél ellentétes képet mutat, több volt a férfi. mint a nő. A népesség 524 százaléka férfi, 47,6 százaléka pedig nő volt.
ami azt jelenti, hogy ezer férfira csak 870 nő jutott. Ez számottevő nőhiányt jelentett, melynek negatív hatása feltétlenül érvényesült a népességnek a lélekszámhoz vi—
szonyítva kisebb ütemű természetes szaporodásában. Ez a nemi megoszlás mind a korabeli. mind pedig az 1893-as helyzethez képest is negatív volt. 1768—ban ugyanis a történeti Pest—Pilis-Solt vármegye mezővárosaiban 503 cigány férfit (51.60/0) és 471 cigány nőt (48.49/0) írtak össze. tehát ezer férfira 936 nő jutott. Ez lényegesen ked—
vezőbb nemi megoszlás volt. mint a Bács—Kiskun megyei. A Pest—Pilis—Solt vármegyei mezővárosi cigánynépességből a mai Pest megyéhez 261 férfi (50,8%) és 253 nő
(49.20/0) tartozott, a mai Bács—Kiskun megyéhez pedig 242 férfi (5240/0) és 218 nő, (47.60/0), vagyis ezer férfira 969, illetve 901 nő jutott.
Hasonló eredményekhez jutunk, ha az 1784—1787—es népszámlálás országos és megyei adataival vetjük össze a cigányösszeírás adatait. A népszámlálás idején Ma- gyarország jelenlegi területén ezer férfira 970 nő jutott, a népesség 50,7 százalékát
férfiak, 49,3 százalékát nők alkották. Bács—Kiskun megyében az összlakosság 51,4
százaléka volt férfi, s 48,6 százaléka nő, azaz ezer férfira 947 nő jutott. Ugyanakkor a történeti Pest—Pilis-Solt vármegyében ezer férfira 966 nő jutott. Bács—Kiskun megye cigányságának nemi megoszlása tehát a korabeli megyei és országos állapotnál egyaránt kedvezőtlenebb volt. Különösen magas volt a férfinépesség aránya a me—zővárosok közül Kiskőrösön, Hajóson és Dunapatajon. a falvak közül Dunaegyházán.
Bátyán. Dunaszentbenedeken és Alpáron. A nők csak 5 helységben voltak többség—
ben, úgymint Kalocsán (59.10/0). Dunavecsén (52.90/0), Dusnokon, Panduron (600/0) és lzsákon (51.7%). E néhány település csekély nőtöbbsége nem ellensúlyozhatta a kedvezőtlen megyei nemi megoszlást.
A cigánynépesség férfitöbblete egyrészt azzal függhetett össze. hogy több fiú született. mint leány, másrészt a szüléssel kapcsolatos komplikációk miatt a nők át—
lagos élettartama rövidebb volt, mint a férfiaké. A férfitöbblet egyébként a vándorló népesség jellemzője, ami itt a cigányok esetében is bemutatható.
A szülők átlagéletkora első életben maradt gyermekük születésekor a férfiak
esetében 26, a nőknél 18 életév volt. Ebből bizonyos mértékig következtetni lehet az
élettársi (esetleg házastársi) kapcsolat létesítésének idejére, mely a férfiaknál átla- gosan a 25., a nőknél pedig a 17. életév betöltése után következett be. Tekintve, hogy a cigányok jelentős részénél az első életben maradt gyermek tulajdonképpen már nem is az első gyermek lehetett. az élettársi vagy házastársi kapcsolat létesítésé—nek időpontját egy-két évvel nyugodtan korábbra tehetjük. Megállapítható tehát, hogy a nők igen fiatalon, 14—16 évesen ,,mentek férjhez". viszont a férfiak csak 22- 24 évesen ,,nősültek".
A cigánynépesség korösszetétele
A cigányság korösszetételére vonatkozó adatokat egy ötévenkénti és egy élet- kori szakaszonkénti megoszlást mutató táblában foglaltuk össze. A 2. tábla az élet-
kori szakaszonkénti megoszlást jelző adatokat tartalmazza.
Az életkori összetétellel kapcsolatos adatokból az adott korra jól jellemző, a
mai. ember számára meglepő kép tárul elénk: a cigánynépesség közel fele, 48,8278 MÉSZÁROS LÁSZLÓ
szózaiéka gyermek volt. csaknem fele. 49,8 százaléka felnőtt, s alig 1.4 százaléka
tartozott az öregek közé.:. table. ) A cigánynépesség korösszetétele lakóhelyenként
Gyermekkor Feinőttkor Uregkor Produktív kar
Lakóhely —15 16—60 61— 16—40 ' 41—60
éves
Dun—opatoj . . . 20; 221 — 18 4
Dunavecse . . . 9 8 —- 8 -
Hajós 3 8 —- 6 '2
Kalocsa . . . 24 20 —— 17 3 ,
Kecskemét . . . 131 170 3 120 50
Kiskőrös . 11 7 1 5 2
Sok 8 13 2 9 4
Akasztó . 8 8 — 8 --'
Alpór . . 4 4 —— 3 1
Apostag . 4 10 -— 7 3
Bátyo . . . 6 7 — 7 —
Csószórtöltés 1 2 — 1 1
.Dunaegyhóza . . 4 2 -— 2 ——
Dunoszentbenedek . 1 2 — 2 —-
Dusnok 27 17 2 8 9
Érsekcsanád 1 6 1 5 1
Fajsz . 26 14 — 14 -—
Foktő . s 9 -— s 1
Géderlak 8 4 — — 4
Izsák . 12 17 15 2
Kece! ,. 13 10 — 7 3
Miske . . 7 6 — 4 2
Ókécske . 5 2 —- 2 —
Pcmdur . . 3 2 — 2 -—
Soltvodkert . 5 2 — 2 —
Sükösd . . 15 6 1 4 2
Szabadszállás . 5 4 -— 4 —-.
Szalkszentmórton . 5 4 — 2 2
Tass . . 6! 12 — 11 1
Újkécske 4 11 — 10 1
Uszód 50 38 3 29 9
lstvónmegye 10 10 —— 9 1
Kunpeszér 6 2 —- 2 -
Összesen '
fő . . . . . . 450 x 459 13 351 108
százalék . - . . 48,8 49,8 1,4 38,0 11,8
Mezővórosok
fő . . . . . . 2017 248 5 186 62
százalék . . . . 22,4 2659 0.5 20,1 6,8
Faluk —,
fő . . . . . . 227 199 8 154 45
százalék . . . . 24.6 21.6 0.9 16,7 4.9
Pusztók
fő . . . . . . 16 12 — 11 1
százalék . . . . 1 1,8 1,3 — 1.2 0.1
]
Még meglepőbb képet mutat a 2. táblából az az adat. amely szerint az össze—
írt cigányság túlnyomó többsége (86.8 százaléka) 40 évesnél fiataIObb volt,
CIGÁNYUSSZEIRÁSOK
279
s csupán 132 százaléka tartozott az ennél idősebbek közé. A felnőttkor produktívabb első szakaszába tartozott a népesség 38 százaléka, a kevésbé produktív második szakaszába pedig 11,8 százaléka. Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják a ci- gánynépesség ,.fiatal" voltát, vagyis az átlagos élettartam rövidségét. A mai érte—
lemben vett öregkort csak minden ;hetedik cigány érte meg, míg a nagy többség élete végleg lezárult a 40. életév táján. Másképpen fogalmazva: a cigányság öreg- kora a XVIII. század végén nem a hatvanadik. hanem a 40. életév betöltésével kez—
dődött, vagyis az a néhány cigány, aki negyven évesnél idősebb volt, már öregnek számított. A rövid élettartam. a mai értelemben vett öregkor csaknem teljes hiánya a cigányság nehéz életkörülményeire, rendezetlen anyagi-gazdasági viszonyaira
utal. ,
E kedvezőtlen kép nemcsak a Bács—Kiskun megyei cigányságra volt jellemző, hanem a Pest megyeire is. A gazdasági—társadalmi viszonyok némi javulásával az életkori összetételben is átalakulás következett be: 1893-ban a 0—14 éves gyermekek aránya 39.10, a 15—59 éves felnőtteké 54,75, a 60 évesnél idősebbeké 6.15 százalék volt a magyarországi cigánynépességnél (3). Ez még mindig kedvezőtlenebb volt az ország össznépességére vonatkozó adatoknál, de az 1768—as állapotokhoz képest
már javulást mutatott.
A cigányság jelenlegi korösszetételéről csak a sellyei járásból (Baranya megye) állnak rendelkezésre adatok (4). Ezek nem mutatnak lényeges eltérést az 1893—es
cigányösszeirás eredményeitől (42,3. 52,6. 5.10/0).
A cigánycsaládok jellegzetességei
A cigánycsaládok összetételével kapcsolatos adatokat a 3. táblában foglaltuk össze.
Az adatokból jól kiviláglik a cigánycsaládok közismerten nagyfokú összetartó ereje. a szülőknek gyermekeikhez való ragaszkodása: a cigányság több mint kilenc- tizede (91 ,3 százaléka) a maihoz hasonló családformációban, elemi családban élt (apa, anya és gyermekek), s csupán 4,7 százalékuk képezett valamilyen család- töredéket (magányos férfi vagy nő, özvegy apa vagy anya gyermekével. egyedül élő
serdülők stb.). 4 százalékot tett ki a nagycsalódban (nagyszülő, szülő. gyermek) élők
aránya. _ ,
A maihoz hasonló elemi családok (családmagok, demográfiai kiscsaládok) ót-
lagos lélekszáma alacsonyabb volt, mint ahogy ez a köztudatban általában elter- jedt a ..népes" cigányfamiliákról. Az elemi családok átlagos létszáma a mezőváro- sokban 4.1, a falvakban 4.6, a pusztákon pedig 4,5 fő volt, vagyis átlagosan 4.3 fő, 5 az átlagos gyermekszám családonként 2.3. Az újabb, családrekonstrukciós törté- neti demográfiai vizsgálatok ezzel megegyező eredményhez vezettek: a XVlll. szá- zad derekán a magyar jobbágycsaládok átlagos nagysága 4—4.5 fő volt. gyermek-száma pedig 2—2.5 fő (7). A cigánycsaládok tehát átlagosan nem voltak népeseb-
bek a magyar jobbágycsaládoknál. A helyzet lényegesen máig sem változott: 1971- ben a 320 000 magyarországi cigány átlagos családnagysága 4.52 volt (6). Az 1768- as 4.3 körüli átlagos családnagyság rossz egészségügyi és megélhetési viszonyokra utal. 5 magas halandóságot feltételez. Még kisebb átlagos családlétszámhoz ju- tunk, ha az elemi családok. (: háromgenerációs családok és a töredékcsaládok át- lagos létszámát —— 4.16 fő (2.145 gyermek) — együttesen vizsgáljuk. Ezek az adatokmindenképpen arra intenek, hogy sokkal kritikusabban kell kezelnünk a cigányság-
nál is az átlagos családnagysággal, a népességnövekedés lehetséges mértékévelkapcsolatos korábbi feltételezéseket. '
280 MÉSZÁROS LÁSZLÓ
3. tábla
A cigánynépesség családtípusok szerinti megoszlása
Elemi családok Töredékcsala'dok "maga;?"
Lakóhely -- átlagos átla " 'tla os -- ótla a:
ossz- 905 ossz- 0 9 ossz- 9
száma lélek- csalód- sver- sza'ma lélek- svef- száma lélek- svef-
szóma nagy— "*S*" szóma ka' szóma "'*'?—
saga szama szama számu
Dunapataj . 10 42 4.2 1.9 — — -— —- —- -
Dunavecse . 4 17 4.2 2.2 — — -— — — -—
Hajós 4 11 2.8 0,8 -— —— —- — — —
Kalocsa . 10 48 4.3 2.3 1 1 — — —- -
Kecskemét . 69 285 4.2 2.2 5 9 0.8 2 10 3.0
Klskőrös . 3 17 5.7 3.7 1 2 1.0 — — —
Solt . . 7 23 3.3 1.3 — — — — —- -
Akasztó . 4 16 4.0 2.0 - - — — — —
Alpór. 2 8 4.0 2.0 — —— — — — —
Apostag 3 10 33 1.3 2 4 1,0 —- — —-
Batyo . . 3 12 40 2.0 1 1 - — — —
Csószórtöltés . 1 3 3.0 1.0 — —— — — —- —
Dunaegyhóza . . 1 6 6.0 4.0 —— - -— — - —
Dunaszentbenedek . 1 3 3,0 1.0 — —— - —- -— ——
Dusnok . 4 25 62 4.2 4 13 2.2 1 8 6.0
Érsekcsanád 2 7 3.5 1.5 1 1 — — —- —
Fajsz . 7 40 5,7 3.7 — —- — - —- —
Foktő . 3 17 5.7 3.7 —- — — —— - -—
Géderlak 2 12 6,0 4.0 — — ** — — —
lzsók . 6 29 4.8 2.8 - —- " — -- —
Kecel 5 23 4.6 2.6 — -— * -— —- —
Miske . 1 4 4.0 2.0 - —— — 1 9 5.0
Ókécske 1 7 7.0 5.0 — — — — - —
Pandur . . 1 5 5.0; 3.0 -— — _ —- -— -—
Soltvadkert 1 7 7.0 5.0 - - '" — - ——
Sükösd . . 2 10 6.0 4.0 2 5 1.5 1 7 5.0
Szabadszállás 1 9 9.0 7.0 — — —— — -— —
Szalkszentmórton 2 9 4.5 2,5 — — — — — --
Tass . . 5 16 3.5 1.5 2 2 — —— -— -—
Újkécske 5 14 2.8 0.8 1 1 —— — - —
Uszód 18 88 439 2.9 — — — 1 3 1.0
Istvónmegye 5 19 3.8 1,8 1 1 — —— - —
Kunpeszér . 1 8 CyS 6,0 — -— — —— — -
Összesen
fő . . . 194 845 4.3 2.3 21 40 1.3 .6 37 3.5
százalék . 87,4 91,3 - —— 9.9 4,7 — 2,7 4.0 -—
Mezővórosok
fő . . 107 438 4.1 2.1 7 12 1.0 2 10 3.0
százalék . 55.1 51.9 — — 33.3 3400 — 33,3 27.0 —
Falvak
fő . . 81 380 4.6 2.6 13 27 1.6 4 27 4,0
szózalék . 41,7 45.0 — — 6x1,9 67.5 — 66,7 73.0 -—
Pusztók
fő . . 6 27 4.5 2.5 1 1 —- -— — —
százalék . 3.2 3.1 — — 4.8 2.5 — -— — —
A cigány keresők foglalkozása
A cigónynépesség keresőlnek számával. foglalkozásával kapcsolatos adatokat
a 4. tábla tartalmazza.ClGANYUSSZElRÁSOK
281
4. tábla
A cigányság keresőinek száma és foglalkozása lakóhelyenként Eltartattak Keresők Ebből:
Lakóhely egyéb fa-
szóma kovács fÉm— zenész munkás paraszt
muves
Dunapotoi . 34 a 3 3 2 _ —
Dunavecse . 13 4 4 .. _ .. —
Hajós 7 4 4 .. — — —-
Kalacsa . 34 10 6 .. 4 _. —
Kecskemét . 221 33 43 _. 35 .. —
Kiskőrös . 16 3 3 .. .— _ —
Solt 16 7 4 __ 3 _ ——
Akasztó 12 4 1 .. 3 .. —
Alpór . 6 2 2 _ — — —
Apostog . 11 3 2 _ 1 — '—
Bót'va ,._ 9 4 2 — 2 —— —
Cs'ószórtöltés 2 1 1 — — — *
Dunaegyhóza . 5 1 1 _ —- — "
Dunaszentegyhóza 2 1 — — 1 — _
Dusnok 38 8 1 1 1 5 *"
Érsekcsanád 6 2 2 — — -— "
Fajsz . 34 6 3 — l 2 "
Foktő . . 14 3 2 _—. 1 .. ——
Géderlak 10 2 _ .. 2 — —
lzsók 24 5 4 _ 1 .. _.
Kecel . 18 5 3 — 1 — 1
Miske . . 140 3 1 — 2 -— —
Ókécske . 6 1 1 _ _ ,. ..
Pandur 4 1 1 — .— .. _
Soltvaclkert . 6 1 1 -— — — —
Sükösd . 18 4 2 -— — 2 —
Szabadszállás . 8 1 1 —— — —— ——
Szalkszentmórton . 7 2 1 — 1 — —
Tass . . 12 6 3 — 3 — —
Újkécske . 9 6 2 — 4 —- —
Uszód . 72 19 2 16 1 — —
lstvc'mmegye 15 5 — — 5 - —
Kunpeszér 7 1 1 — — — —
Összesen
fő . . 706 216 112 20 74 9 1
százalék 76,6 23,4 52,1 9.3 34,0 4,2 0.4
Mezővórosok
fő . . 341 119 72 3 44 -— —
százalék 74,1 25,9 60,5 2.6 369 — —
Faluk
fő 343 91 39 17 25 9 1
százalék 78,9 21.1 42,8 18,7 275 9,9 1.1
Pusztók
fő 22 6 1 — 5 — -
százalék 78,5 21.5 16,7
— 83-,3 — --
Elgondolkodtató a cigány keresők és eltartottak aránya. A 23.4:76.6 aróny azt jelentené, hogy száz cigany keresőnek — önmagán kívül — 327 családtagot kellett
eltartania. Sokkal valószínűbb, hogy csak a felnőtt férfiak (a családfők) foglalkozó-
sót írták össze, s ebből még egyáltalán nem következik az, hogy minden családtag eltartott volt. Hiszen, közismert, hogy a cigányság sajátos életforméjában még az,282 MÉSZÁROS LÁSZLÓ
elmúlt évtizedekben is nagy súllyal szerepeltek a családfenntartás, az élelemszerzés egyéb formái (gyűjtögetés. vadászat, halászat, alkalmi vályogvetés. tenyérjóslás stb.), melyeket korántsem csak a családfő, hanem a család többi tagja, a nők és a gyer- mekek is végezhették. Különösen feltűnő. hogy például a vályogvetés teljesen hiány- zik az összeírt foglalkozások közül.
A cigány keresők között 1768-ban csak férfiak szerepelnek (családfők és ser-
dülő fiúk.) A keresőknek közel kétharmad része lémművességgel foglalkozott. egy-
harmada muzsikálással; a famunkások aránya jelentéktelen. paraszti munkát. föld—művelést pedig csak egyetlen cigánycsalád űzött. Ez is azt bizonyítja, hogy a kor- mányzatnak a cigányság földművelésre kényszerítését célzó erőfeszítései nem jártak
eredménnyel. A fémművesek nagy része kovács volt. ők tették ki a keresőknek több
mint felét, 52.1 százalékát. Kisebbik részük lakatosként, üstfoltozóként tevékenyke- dett (a keresőknek 93 százaléka). A famunkások közé néhány szita— és rostakés—zitő cigányon kívül a 3 Duna—menti településen, nagyrészt Dusnokon élő teknővájó és csánakkészítő keresők tartoztak. A zenészek elsősorban hegedűsök voltak,'_s kisebb számmal tartoztak közéjük citerások cimbalmosok, furulyások is. A cigány keresők túlnyomó többsége. 86,1 százaléka a két legősibb és legelterjedtebb cigány mester-séggel, kovácsmunkával és muzsikálással foglalkozott.
A cigánynépesség vallási megoszlása
A cigányság vallási megoszlása meglehetősen egysíkú. a legtöbb helyen vala- mennyi cigány a római katolikus vallást követte. Ezért a lakóhely—típusonkénti ösz- szegzésen kívül csak azoknak a településeknek az adatait részletezzük egyenként.
amelyekben református vagy görögkeleti vallású cigányok is éltek. '
5. tábla
A cigánynépesség vallási megoszlása
Lakóhely kGRIZTlECIS Református Görögkeleti
Dunapataj . . . 30 12 —
Kecskemét . . . . . 229 75 —
Dusnok . . . . . . 24 22 —
Fajsz . . . 29 — 11
Izsák . . . . . . . 20 9 ——
Pandur . . . . . . - — 5
Sükösd . . . 17 — 7
Bács Kiskun megye .
fő . . . . . 781 96 45
százalék . . . . 84,9 10.3 4.8
Mezővárosok
fő . . . . . 373 87 -—
százalék . . . . 47,8 90.6 —
Faluk
fő . . . . . 380 9 45
százalék . . . . 4486 9.4 100
Puszták
fő . . . . . 28 -— -—
százalék . . . . 3,6 — —
A cigányság túlnyomó többsége. 84.9 százaléka a római katolikus vallást kö—
vette; 10.3l százalékuk volt református; az ortodox görögkeleti egyházhoz pedig csak
CiGANYCSSZElRASOK 283
4.8 százalékuk tartozott. A cigányok történelmük során vallási téren jelentős mér- tékben alkalmazkodtak környezetükhöz. lgy a Földközi-tengeri tartózkodásuk idején az őskeresztény kopt egyházhoz. később a Balkánon az ortodox görögkeleti egyház- hoz, majd a hódoltság éveiben a mohamedán'egyházhoz csatlakoztak (10), (11).
A török kiűzése után a Habsburgok erőszakos katolizálási törekvései hatására nagyrészt a római katolikus vallást vették fel.
A görögkeleti cigányok a néhány Duna-menti faluban vertek gyökeret. ami szintén nem véletlen, hiszen a Duna mentén húzódtak északabbra a hódoltság évtizedeiben a görögkeleti szerbek, bolgárok és görögök is. Jellemző az is, hogy a református cigányok kétharmad része Kecskeméten élt. mely Cegléd és Nagykőrös mellett a Duna—Tisza közi reformáció központja volt.
A cigányság anyanyelvi megoszlását nem ismerjük, de a görögkeleti hitűek számának igen csekély volta arra enged következtetni, hogy a szerb— horvát és a román nyelvet kevesen beszélhették Az 1893——os országos cigányösszeírás idején is a jórészt szerbek által lakott Délvidéken, továbbá Erdély románlakta területein írták össze a görögkeleti hitű. szerb—horvát és román anyanyelvű cigányok nagy részét.
míg a cigány anyanyelvüket jórészt teljesen elfeledő. magyarul beszélő romungrók (magyar cigányok) főként az Alföldön éltek (3).
A cigányok névadási szokásai
Az összeírt cigányok közül 402—nek ismerjük a vezetéknevét. Az összeirók fel- tüntették valamennyi férfi vezeték— és keresztnevét. viszont a nők vezetéknevét csak esetenként, a gyermekekét pedig sohasem adták meg. Elméletileg feltételezhető, hogy a fiúgyermekek nagy része az apa nevét kapta. de mivel a cigányok vezeték—
neveinek változása még korunkban is jelentős volt, ezért a vizsgálódást leszűkítet- tük a megadott személynevekre.
A legelterjedtebb cigány vezetéknév a Kolompár volt. melyet összesen 34 férfi és nő viselt. Ezt követte a Farkas. a Horváth és az Oláh (15—15 fő), a Hedó (11), va-
lamint a Fehér, a Rácz és a Sztojka (10—10 fő).
6. tábla
A cigányok vezetékneveinek megoszlása
A nevek Az előfordulások
A vezetéknév típusa , megoszlása , megoszlása
szama (százalék) szama (százalék)
Keresztnév . . . . . 33 2*1,9 64 15,9
Helynév . . . 44 27,8 96 237
Foglalkozás . . . . 16 10.4 67 16,7
Népnév . . . 5 32 44 11,0
Tulajdonság . . . . 14 9.0 38 9.5
Köznév . . 22 14.2 42 1055
Idegen eredetű és is-
meretlen . . . . . 21 13.5 51 12,7
Összesen 155 100,0 402 100,0
Az idegen eredetű (köztük a cigány) és ismeretlen jelentésű nevek a névanyag-
nak csak 127 százalékát tették ki, míg a nevek nagy többsége, 87.3 százaléka ma- gyaros hangzású volt. E tény. valamint az, hogy valamennyi keresztnév magyar hang—284 MÉSZÁROS LÁSZLÓ
zású volt. világosan jelzi, hogy az összeirók az asszimiláció bizonyos fokára elju—
tott. többnyire állandóan letelepedett és magyar anyanyelvű cigányokat regisztrál—
ták, míg a román anyanyelvű vóndorcigányokat jórészt kihagyták az összeírásból feltehetően felkutatásuk igen nehéz volta miatt.
Az összeírt 493 cigány férfi 33 különféle keresznevet viselt. A nevek választéka tehát elég szűk, egy- egy keresztnevet átlagosan 15 cigány férfi viselt. Még inkább
kitűnik ez a leggyakoribb keresztnevek előfordulási arányának vizsgálatából.'A 11leggyakoribb nevet viselte a férfiak közel kilenctized része (88.6 százaléka). Termé—
szetesen e tény korántsem egyedül a cigányságra volt jellemző; a kutatásokihasonló jelenségre mutattak rá a XVl—XVlll. századi magyar népesség keresztneveinél is.—
7. tábla
A cigány férfiak keresztnevei Iakóhelytímsonként
Az előfordulások
Férfinév gfáfok Faluk Puszták szóma megadása
összesen (százalék)
Ádám . 9 10 2 21 4,3
András 9 3 —- 12 2,5
Antal —- 2 'l 3 0.6
Balázs 1 1 — 2 0.4
Béla . -— 1 —- 1 02
Dávid . —— 1 — 1 02
Farkas 4 2 1 7 1.6
Ferenc 23 16 39 7.8
Fülöp . — 1 -— 1 02
Gábor . 1 2 — 3 O,ó
Gergely 1 —— — 1 0.2
György 16 16 1 33 6.5
lmre 4 5 —-— 9 1.8
lstván . 36 20 1 57 11,5
Jakab . — 1 — l 02
János . 41 49 2 92 18.6
József . 23 11 — 34 6.9
Károly . — 1 — 1 052
Lajos 1 - 1 0.2
László . 2 3 6 1.2
Márk — 1 1 0.2
Márton 6_ 6 -- 12 2,4
Mátyás 1 2 - 3 0.6
Mihály 40 47 4 91 18.6
Miklós . 9 10 — 19 3.9
Pál . 3 4 —- 7 1,5
Péter 7 19 1 27 5.5
Sámuel 1 — -— 1 0.2
Sándor 2 — — 2 0.4
Simon . -— 1 - 1 0.2
Tádé — 1 — 1 O,?
Tamás . 2 -- — 2 0—4
Zsigmond . . — — 1 0.2
Együtt 242 236 15 493 mm
A cigányok névdivata nagy hasonlóságot mutat a magyarságával. A 11 leg- gyakoribb nevet (János. Mihály, István. Ferenc. József, György. Péter. Ádám. Miklós..
András. Márton) az egyetlen Ádám kivételével előkelő helyen találhatjuk a névsta—
ClGANYOSSZEIRÁSOK 285
tisztikákban. Viszont az Ádám keresztnévvel a magyarságnál alig találkozunk, e név
gyakori előfordulása — a rangsorban a 8. volt — a cigányok névdivatjára jellemző.Viszonylag gyakoribb a cigányoknál az 5. helyen álló József keresztnév is, mely a magyar névstatisztikákban többnyire a rangsor végefelé helyezkedik el. A 9 másik név viszont a magyaroknál is a leggyakoribb keresztnevek közé tartozik.
A XVI—XVlll. századi névstatisztikákban egyöntetűen a János áll az első helyen mint a legnépszerűbb magyar keresztnév. Viszont előfordulási aránya egyetlen név- statisztikában sem éri el a Bács-Kiskun megyei cigányoknál 1768-ban regisztrált 18,7 százalékot (12). A Mihály szintén a második—harmadik helyen állt a magyarok-
nál is. de aránya a cigányoknál a magasabb (18.6%). A Mihály csaknem olyan
népszerű keresztnév volt a Duna—Tisza közi cigányságnál, minta János. Az lstván és a Ferenc név aránya a cigányoknál szintén magasabb volt. mint a magyaroknál.Végeredményben megállapítható, hogy a cigányoknál éppúgy az apostolok és a mártír szentek nevei voltak a legkedveltebbek, mint a magyarságnál, vagyis a név- adási szokások sok vonatkozásban közel állottak egymáshoz.
A 425 cigány nő 28 különféle keresztnevet viselt, így egy-egy név éppúgy 15 alkalommal fordult elő, mint a férfiaknál. Ezeket a XVl—XVlll. századi magyar női
nevekkel (a töredékes adatok miatt) kevéssé tudjuk csak összehasonlitani.
8. tábla
A cigány nők keresztnevei lakóhelytípusonként
Az előfordulások
Női név irőlreágok Faluk Puszták száma megoszlása
összesen (százalék)
Ágnes . . . 4 — — 4 0.9
Anna . . . . . . . . 34 25 2 61 14,8
Apollónía . . . —- 2 — 2 055
Borbála . . . . . . . 4 9 — 13 3.1
Brigitta . . . —— 1 — 1 0.2
Erzsébet . . . . . . . 23 14 —— 37 8.5
Éva . . . . . . . . . 11 14 2 27 6.3
Ilona . . . 26 15 ,3 44 10.2
Johanna . — 2 — 2 0.5
Judit 30 14 — 44 10.3
Julianna —— 2 — 2 0.5
Katalin 30 27 2 59 13.6
Klára ,. 6 5 -— 11 3.6
Krisztina . 2 1 1 4 O,?
Lidia —— — 1 1 02
Lucia . . —-— , 1 -— 1 052
Magdolna 1 1 — 2 0.5
Margit - 1 -— 1 0.2
Mária . 6 17 1 24 5.6
Márta . —- 2 — 2 O,5
Rebeka 2 1 -— 3 0,6
Rozália 11 8 1 20 4.7
Salome - 1 — 1 0.2
Sára 20 9 — 29 6.8
Szófia . - 1 — — 1 0.2
Teréz 2 8 10 ZO
Vera —- 1 —- 1 0.2
Zsuzsa . . . 6 12 — 18 4.2
Együtt 218
194 13 425 100,0
286 MÉSZÁROS : CIGÁNYUSSZEIRÁSOK
E korban a magyar nőknél is kedvelt név volt az Erzsébet. (: Katalin, a Mária.
az Anna és az Eva (5). A cigány nőknél a 12 legkedveltebb nevet viselte a népesség több mint kilenctizede (91,ó százaléka). A legnépszerűbb női név, az Anna nem ve-
tekedett a János gyakoriságával, mivel a nőknek ,.csak" 14,8 százaléka viselte. s a Katalin is elmaradt a Mihály százalékos aránya mögött, viszont az llona gyakoriságamegegyezett a szintén harmadik helyen álló lstvánéval. Az Anna. a Katalin. az Ilona
és a Judit rendkívüli népszerűségnek örvendett, e négy nevet viselte a nőknek csak-nem a fele. A Rozália, a Sára és a Borbála főleg a cigány nők névdivatjára volt
jellemző.lRODALOM
(!) Csantosi lános: Adalék ; magyarországi czigányok történetéhez. Századok. 1677. évi 5. sz. 454- 456. old.
(2) Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk.: Danyi Dezső, Dávid Zoltán. Statisztikai Kiadó. Budapest. 1960. 389 old.
(3) Herrmann Antal: A czigányok megtelepitéséről. Ethnographia. 1893. 94. és köv. old.
(4) Haóz István: A ciganynépesség 1960. évi demográfiai struktúrája arsellyei járásban. Megjelent:
Nemzetiségek demográfiai sajátosságai Baranya megyében. (A KSH Népességtudományi Kutató intézetének és az MTA Demográfiai Bizottságának Közleményei 18. Budapest. 1968.) c. kötetben (75—126. old.).
(5) Karácsony Sándor Zsigmond: Személyneveink 1500—tól 180049. Nyelvtudományi Ertekezések 28. Aka—
démiai Kiadó. Budapest. 1961. 117 old.
(6) Kemény István: A magyarországi cigány lakosság. Valóság. 1974. évi 1. sz. 63—72. old.
(7) Kováts Zoltán: A magyarországi népességi reprodukció kérdése és a XVlll—XlX. századi családi re—
konstrukciós vizsgáiatok néhány eredménye. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Tanul- mányok a társadalomtudomónyok köréből. 1966. Szeged. 131—148. aid.
(a) A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam lX. köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1895. 59%—81 old. 5 t.
(9) Marczali Henrik: Magyarország története ll. József korában. l—lll. Pfeifer - Akadémiai Kiadó. Buda- pest. 1881. 1888. V—l—468. XV—l—533, 607 old.
(10) Mészáros László: A hódoltsági latinok, görögök és ciganyok történetéhez (16. századi oszmán—
török szórványadatok). Századok. 1976. évi 3. sz. 474—489. old.
(11) Mészáros László: Délszlavok és cigányok a dunántúli hódoitság területén. Megjelent: MTA Veszp- rémi Akadémiai Bizottságának értesítője. ll. Szerk.: Farkas Gábor. Veszprém. 1976. 221—230. old.
(12) Péter László: Szegedi személynevek 1578-ban. Néprajz és nyelvtudomány. XVll—XVlll. Szeged. 1974.
231—264. old.
(13) A területi levéltárakban őrzött feudális korl összeírások jegyzéke. 3. r. Városi összeírások. Szerk.:
Bácskai Vera. Magyar Országos Levéltár. Budapest. 1969. VI", 355 old.
PE3iOME
Aerop BHanHSHpYET AaHHble nepenncu ubiraH, uMeeweü Mecro a 1768 rony. B 33 Haceneunux nkarax nepenucuo őbmu oxaauenu pacnpeAeneHue ubiran no nonaM n noe—
pacry, cpem—mn Benn-maa CEMBH, an-leM nocnem—mn őbma cpaBHureana neöonbmoü
" coenanana csenuuunoü ceMbH ernocmaroxpecrbnucraá. Aarop uanaraer caornomeune camanemensnmx " umAuaeHuea,a fonoke pacnpenenenue caMaaenrensnux no semmim.
Cornacno ABHHblM 86,1 npoueHra caMern'reanux cocraannnu nyaneuu " myaemanrbi.
BAaaneüweü mac-ru crarsu aarop nouaablaae'r pacnpenenenue u.mran no pennruasnoü npuHaAnemnocru, ocraHasnusaercn Ha xapakrepe mammut? " amen, KOTOphle noxaauaaror őonbmoe concrao c ranoauMu rorAawHero aenrepcxoro Hacenennn.
SUMMARY
The study analyses the data of the census of gipsies in 1768. The distribution of gipsies by sex and age and the average family size were observed in 33 settlements of Hungary.
The latter was relatively law and corresponded to that of the serf families of the epach. The, study shows the eomer/dependent ratio and the breakdown of earners by occupation. Black- smiths and musicians amounted to, according to the data, 86.1 per cent of the earners.
The article presents the distribution of gipsies by religion, then it deals with charac- teristics of the surnames and forenames which resembled very nearly the Hungarian names used in that time.
