2. szám.
nak többségben 41'0%—kal 41929—hen 42670). Az évi növekedés az egyéb célra rendeli ;mlonmliiluknál is egyenletesen oszlott meg s így a gépek legna—
gyobb resze, Iovz'ibhm is :! 2'6———3'0 literes kocsik köze larlezntt (205371', 1929-ben 21'000l, A gépkocsiki'iak ebben a esnpm'tjában egyebkent 3'6————1'0 es a 2'l—v—
2'5 literes típusok is körülbelül hasonló arányban voltak képviselve. A m(ilnrkerókpároknál a növe- kedés zöme a kisebb. 126—4250 cm3 hengerűrtar—
lalmú gepekre esell. melyek aránya ezzel 22'4"ú—ról 225'400-i'a emelkedett. Emellett, azonban ill továbbra iv. a Böl—ótm emit—es hieiklik maradtak túlsúlyban (30'0%, 1929—ben 30'9%l_ mely mellel! meg a 251———
350 emil—es gepek aránya maradi kielnelkedi'ihh 211'2% (192El'lwn 2£§'-l%l.
Furgalomból kivont járművek
(Az 1930. ev vegen l'orgalnwn kivül helyezel! jár—
művek ösgzes szama __ mint említettük 4.194 (1929—
—— 158 —— 1931
ben 2.227) lett, mely összegben a személykocsik 2.402 (1.456), a lehernummnhilok 809 (424), az egyél) ('i'-lukra szolgáló gepek 174 (81), Végül a mutorkerék—
parok 8031 (266) darahhal ruhak képviselve. Tulaj- don szemponljálnil 86 (74) állami és egyéb közható—
Jaági gep kivételével valamennyi jármű magánosok tulajdonalmn állott. A gyártmányokat tekintve a l'orgalnmn kivül helyezell. gépjárművek között az amerikaiak 1080 (1929-ben 478), a némelnrszágiak 713 (452). a l'raneia eredeliiek 588 (347), s az osztrák ipar Iermekei 573 (307) darabbal szerepeltek. Az ideiglenesen forgalomból kivont hazai gépek száma 338 (1435) volt,
A küllöldre távozott gepjz'n'n'iiivek száma a hir- gyalt év folyamán 40-röl iii—ra emelkedett, E gépek, mindegyike magánlulajdnnhan állott s közöttük :]
magjar gyín'linanyi'i gepek voltak a legnagyobb ———' 22 (1929—ben IO) ,". szammal képviselve.
l'árszegliy János (Ir.
... lIII-III.III-III.Ill.-IIIIIIIIII-III-...IllllllllllllIll-IUIIIIIIIIIIIIIIIIIII'll-II.CIIUIIIIIll.-IIIIII .n-no-l-ncnnn-II-lnn
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY .'
ni!..ü', u.n-lluonllunl-!-.un.-nlllnnnnlunnnu.n.-'l-Inn-Inl-l-l-ntnlocnuu-nnu.n.-.n-nnn-u-n-nn-un-no-n-n-unn...-n..-u-n-I-nnonu-a-n-l-l-lo-n
Az 1930. második félévi árstatísztikaí és pénzügyi jelzőszámok.
Indices de statistigue de prix et de űnance en Hongrie dans la IIWnoitié de 1930.
Résume'. En 1930, ie niveau (les prix
;:résentuit une tendunce ("1 In buisse en Hon- grie. Ijindice (les prix de gros est, (les le printemps dernier, lombé (ill—(lessons de celui
(le 1913, et en décembre ii étuit inférieur de1070 (1 celui—ci, g1wí11u'il l'uit de'pussé de
3696 il y (1 a peiue de deux (ms. Par rapport (111 31 décembre 1929, il est tombé de 107 :) 90 (-v-———15'9%), et cette buisse étuit due surtout (( celle des produits flgricoles, dontI'indice général est (lescendu de 97 ("1 78
( ————— 211570). Sur 111 base 1913 : 100, liindice muyeu (les eéréules e'tuit de 57 (celui (111 fromeut, 5/1; celui 1111 seigle, 43; celui (leForge, 72; celui (le I'uvoine, 90). L'iiuliee industriel. 11111" comment! [es produits e!
matieres proprement dits de l'industrie,
mui les produits (te l'i111111strie ugrícole, est lembe de 132 () IIS), presentuut une (limiwnation de 9876. Lu buisse (1 été générale
([(IHS 111 catégorie ,,inu'ustrie". Comme l'iudice industriel (1 moins buisse (lue l"indiee ugri-mle, liéeurt S'uceentuu (le nouveau entre em-
1111 cours (le Il'nnne'e. Eu premm! le premier mmme éget ("1 100, l'iudiee (lgrieole, (mis'établissuit (1 736 (1 111 fin (le 1929, u'étuit
(]ue de 65'5 () la [in de 1930; [edit émrt est (lene pusse de 261") (( MiG/(i.L'iiulice 1111 (foút de la vie est établi sur 111 base des besoins de premiere nécessité d'une famille ouvriere (le 4— membres. En ;]
mm;)renuut le loyer, il est tombé de 112'5 (1 99'7 (— 117176), et sans le oner, (le' 1207 () 10/1'0 ( ————— 13'876).
*
]. Átalakulás.
I. A naggkereskedel")í áruk imlezrszámui,
Gazdasági életünknek immár köze] kút
esztendő óta egyik legjellegzetesebl') sajá—lusságz uz ín'szinvonal következetes és elég
gyorsirmnú siillyedi'xse. Az áresés a gazda—
sagi depressziónak Vilz'igszerte éSZle'thiÖ kísérő jelensége, hazánkban a helyzet csak annyiban st'llynsahh, hogy az ellentétek ta- lán jobban kiéleződtek. Az indexszámnk
az 1930. év folyamán tovabb estek és ha néha úgy látszott. hogy az áreső iw'nrvzat
inegldrpan, utána csakhamar még erősebb csökkenés következett, be. A nagykereske—delmi arnk indexszama már az év tavaszán az 1913. évi paritás alá került és decem—
berben már kerek i()%-knl jelezt), a béke—
belinel zilaesmiyablmak az árszínvnnalat,
holott nem is egészen két évvel azelőtt, az
2. szám.
————159— 1931
1929. ev február—március havában még3676 -kal állott felette. Az 1929. év végén
_a nagykereskedelmi árak indexszáma 107-1'e süllyedt. Az 1930. év első ln'mapjai- ban az indexszám tovább esett és már márciusban elérte, a bt'ikeparitást, június—ban pedig már csak 94-en állott,, vagyis 6%—kal a paritás alá került. Júliusban úgy látszott, bogj az irányzat megváltozik. Az
átlagos nagykereskedelmi index egyszerre 5 ponttal 99-re ugrott, de ez csak átmenetijelenség volt és augusztusban 93—ra, majd szeptemberben 92—re süllyedt. Októberben
ismét átmeneti szilz'irdulás jelentkezett, de ez csak 94-re emelte az indexet es a követ—kező két hónap alatt, vagyis december Ve,- géig, 90—re esett, elérve nemcsak 1930. évi, hanem általában eszlelt legmelyebb pont—
ját. Egy év alatt az áresés 15'9%—1'1ak felel meg.
A magyar nagykereskedelmi árak in—
dexszíunánzíik alakulását 1929 január óta bavonkint es árucsoportok szerint, részle—
tezve az alábbi adatok mutatják:
Mező— Malom— 'Xz
gaz ( . ág- Gyarinat- ipar és Egyéb ősszes
Időszak és állat- áruk cukor— ipar áruk
tenyésztés ipar átlaga
1 9 1 8 : 1 0 0
1929. 11 130 147 110 139 132
,, 11. 137 147 111 138 186
,, III. 136 150 111 139 136
,, lV. 134 150 109 185 135
,, V. 120 147 104 134 123
,, Vl. 119 144 102 133 122
,, VH, 114 144 111 133 119
' ,, VIII. 106 144 106 133 114
,, IX. 100 144 103 183 109
,, X. 103 138 101 132 111
,, XI. 97 13 104 132 107
,, Xll. 97 19 108 182 107
1930. l'. 95 138 105 181 106
., 11. 93 138 101 130 104
,, 111. 88 188 101 129 100
,, IV. 83 138 98 126 96
,, V. 84 188 98 126 96
,, Vl. 82 138 97 124 94
., Vll. 88 138 100 124 99
,, VIII. 81 138 96 122 93
,, IX. 80 133 92 122 92
.. X. 83 138 91 122 94
,, XI. 80 133 91 120 92
,, Xll. 78 133 91 119 90
Közismert, hogy az agra'irternn'ikek ár—
alakulása volt első sorban az, mely az át- lagos nagykereskedelmi indexet leszorí—
totta, bár a többi csoportoknál is kivétel
nélkül észlelhető az olesóbbodás befolyász'l.A malomipar és a eukoripar indexe a mult évi 103-ról 9t-re csökkent, de csökkent a tulajdonképeni ipar indexe is 132—ről
119-1'e. A gyarmatáruknak a hazai gazda—
ság szempontjátnől aránylag jelentéktelen indexe csak az év végén mutatott csökke-
nést, 138—1'61 13341. lmgnagyobb befolyást
az indexszám alakulására kétségkívül ahazai mezőgazdaság és állattenyésztés ter—
mékeit magában foglaló árucsoport gya—
korolta, vagyis az agrárindex.
Az agrárindex má* az 1929. év Végén a háború előtti paritás alá süllyedt. Az év
utolsó napján az index (JT—en állott, a kö- vetkező év juniusz'ibai'i pedig már csak 82volt. Júliusban hirtelen 88-ig szilárdult, de
augusztusban már 81—re és némi ingado—zás után az év végéig 78—ra esett, 'agyis 22%—kal volt alaesonyabl') az 1913. évi SZíl'thH'lttlIlál. Ha tekintetbe vesszük, hogy
az agrárindex 1929 februárban meg 137-en állott, kidomborodik az áresósnek nem
várt magas mértéke. Az index csökkenéseaz 1929. évi maximumtol számítva 43176—
nak felel meg. Igaz. hog,v az arányszámok nu'arlegelést'fnél nem szabad elfelejtenünk.
hogy az 1929. ev telén az akkori rendki- Viili időjárási viszonyok es nemely egyeb
átmeneti jellegű körülmény következtében
az ag'árindex szokatlan magasságot ért; ei(csaknem elérte, az ipari indexet). de ez mit-
sem Változtat azon a kedvezőtlen helyze—ten, melybe mezőgazdasz'igi termelésünket a legfőbb termekek elertektelenedése so- dorta. Ezt mutatja elsősorban a gabona ár-
alakulása. A i'iégy f*őkalászos áralakulását
1929 es 1930 végén a következő indexszá- mok mutatják:lndexszámok (1913:1001 1929 dec. 1930 deci
Búza . . .. .. .. 93 54
Rozs .. .. .. .. 72 48
Árpa .. .. . . .. 87 72
láb . . . . . . . . 66 90
Mérlegen átlag .. 87 57
Az átlag mérlegelése a nagykereske- delmi index számítász'un'il alkalmazott ter—
melesi koel'l'ieiensek segitsegevel történt.
11 szerint a gabona átlagos indexe 530 pont-
tal esett, ami 34'575—nak felel meg és az utolsó időpontban már 437, -kal maradt az
1913, évi szinvonal alatt. Az áresésben az 1930. évben a legfontosabb mezőgazdasági termékünk, a búza vezetett. Egy év előtt még a búza volt az. mely az összes gabona—félék között meg leginkább tartani tudta
árszínvonaláL ezt mutatja egy év előtti 93—as indexe, mely alig maradt el az álta- lános árszínvonalal mutató átlagos index- től, mely akkor 97-en állott. A tárgyalt (w11
2. szám. —— 160 — 1981
Átalakulás Budapesten az 1930. év július—december havában.Formation des prix a Budapest, en juillet—de'cembre 1930.
,' ;- 1913. évi _,
.És-i.,, átlagár! Árakpengokben
, "' 73 Príx moyen ; - ..
Megnevezes .:o'fbÉ 1181913' Prut mpmgos
__ § . *
Désignation §1§§§ §")! 1 9 3 (!
$$$-§ ? Ein ! . *
s 38 aa 'vu. ' un, ] n,. 1 x. , m. ,xu. __
, [ :
l. A nagykereskedelem árai. t ; s
1. Princ de 9708. , ! , §
a) Élelmezési cikkek és mezőgaz- * , ,
dasági termékek, —— a) Articles ! , ,
dlalimentatíon et produits agrícoles. § 1 ;
. )
Búza,tiszavidéki 78 kg-os — Froment ; i *;
de la ré ion de la Tisza, de 78 kg (; 92—30 25-84; 19-68 iő'bö 1538 l4'98 14'25 13'83
Rozs — eigle . . . . . . . , . ,, 1783 2066 1160 965 808 7'90 ! 8'25 8'85
Takarmányárpa -— Orge fourrag . . ,. 1611 18'66 16'13 14'50 12'88 ; 13-00 13'25 13'50 ';
Zab — Avoíne . . . . . ; ,, 1904 2206 1820 1675 1600 16'75 1768 19'88 )
Tengeri —— Mais . . . , 15'11 17'51 1750 15-78 14-03 1433 13-50 12'15 ;
Bab, fehér —— Haricot blanc kg 024 028 043 041 _ 0'34 0'31 1 025 0'23
Burgonya, fehér —— Pomme de letre x ) , ,
blanche . , :; 5'61 660 "350 260 300 ; 700 1 600 600 '
Búrznlászt O- ás ——Farina de froment, k 0 34 0 3 0 49 O 8 0 ;! , 0 ) 0 05 0 54 ,
Ao . . , . 'rr * ' , ' s '3 'I 3 - '35 a), ': ,
Búzaliszt 2es —- Farina de fmment, D I' , ! :
No 2 . ,, 0'38 0'38 089 035 063 ; 032 02—31 030
Búzaliszt 605 —Farina de roment, § ;
No 6 . . . . . . f . . ,, 030 035 024 022 , 0'21 * 020 020 ; 0'20
Maláta —— Malt. . (] 31 — 35—91 83— 3360 : 32'50 , 32-00 : 32-00 : 32-00!
Kristálycnkor, zsákban— Sucre crist. () 94 O , 1 04 ; 1 04 ; 1 04 ; 1 04
m sav . kg *O'Slx ' l' 5 105 ' ' ' ' ' * -'
Ökör, jobb minőségűm Boeufde (mal § _ , _ , _
supéríeure . . _ 1'02' 118 108 108 101 s l'Ou l'OO 0-9h
Borju _— Veau . . . ,, 114 132 1'20 186 142 5 145 147 % 1'43
Serllés, Satal, nehéz —— Parts, jezmes 1 % 1 58 1 28 1 e) 1 10 . 1 04 1 23 l 2;
etoms... ,. ,, a ' " '-75 '. ", ': *?
Juh —— Mouton . . . . . . ,, 0'64 0'74 067 : 0'67 § 068 0136 066 066
Zsír -— Glaísse , , ,, 151 175 1'65 : 1'73 l'70 1'65 1'64 155
Marhahús, la helybelihátulja— Viande §
de 170er2 panic posiuiemz' Intgua. 1 3 2 0 40 ; ) %O _, 9 %O * o 30 '08 ) 03
líté, de min )tst . . , . , ,, "7 '— .Jí _ L': * s"! e'; l' , L' .
Vaj —— Beurml . . , . . . , . ,, 2'68 3'10 3'80 * 3'20 330 330 800 ! 3'40
. Toi ——— Lai! . . . . . . , . . , liter—l. 024 028 0'37 0'34 033 033 033 029
' l440drb '
Tojás —— Oeujs . . ,, píefczs ,97-53 112'99 12600 15562 18622 19922 200--— 18560
Rizs (Burmah Il. ) —— Riz (Bmmah 11.) kg § 0'34 0'39 066 066 066 056 053 063
Kávé (Santos) _ (,aff' (Santos/. , . ,, ! 265 307 420 4'20 420 420 4170 478
Tea (Sonchong) -- Yhé (Souchong) ,, ; 600 695 b 90 (')'90 b 90 b ?? Él? § 1
Korpa —— óon . , (; ll'15 1292 1010 883 § 690 720 ron U'7O
Széna _ 1 r. —- Iain, In gualiie ; ,, 2925 1072 9'75 8-2?) 3 R— 10— 1050 10——
Szalma —- Paillc . , . . . , . § ,, 3'48 4'03 3'75 325 s 13'50 ; 4'— 330 4'25
b) Ipari anyagok és termékek. ; :
b) Alatiéres industr et produits (15171sz ' *,
Rúdvas — Fer en barres . . Ú ,; ** 19-87 23—05, 20-— ; 29'—— 29'— 29'—— 29-—
Vaslemez, 1 mm-es —— Tales cic—fer, : ; ;
de 1 mm, . ,, 3036? 3522; 4310 5 43'10 4310 4810 4810
Vörösréz gelektrolyt)— (nimc (élec- , g ; _
írolyíe) , . 3 kg § 1-72 1'50 1-45 1430 1—25 1—45 1—40
Olom (hata) —- Plamb (de fonderíe) . ,? ,, § 052 0—55 052 052 , 052 0552 052
On (Banka vagy Billiton) —— Emmy 1 ; , [_
(Banka (m Billíton). , . ] ,, ; 4495 450 4'—— 380 3§0 3530 030
: Horgany ihuta) —— Zinc (de _londeríe) § ,, ;; 0-64 0-55 0'55 0-50 _ 030 000 050
í Szén, hazai barnaszén -— Charbvn, ; ;
* lignite indígéne . — g ! 2'20 3-11 15-11 ; 3—31 . 3'81 8-31 3—31
Szén, porosz, felsősziléz ai—— Charbo1t,u § , !
prussz, de Haute—Silésíe . . , ,, %, 350 5'80 5'70 5'70 5'70 _ 5'7 , 5'80
Petróieum (világító) —— Pétmle (á éclai— ; f ' () 80 , 0 2 ) i () §) * O %O , () 32
mga) . kg *, 0-34—1 ' -3 0-3: -:,_ ,;_ - -
Benzin, nehez motorbenzin 0-76507750 ; 1 ; !
Benzine lennie á motem'. ,, , ,, ;; 030; 045 045 045 ! 045 * 045 045
Nyerspamut, amerikai —- Colon brut ? §, ? ;
amértcain . . . , , . ,, ' , ,! 145; 208 187 1 174 ! 1'8i 176 163
Pamutfonál 2-es szamu —— 1413 de ;' ', l) [ HH , ) § ! )8' ) § ) 0
coton. No 2 . ,, * 230 3' ( ; :. 37; § L' n' 1'7. *.*5,
Pamutszövet középszálú, fehéríiett _ * % § * 1 ,
Tíssusdecotoublanchis defilsmoyens ! m —'_ 0'60 l'lO 108 109 § 104 104 , 1'04
Nyersgyapjú, középfinom szöxetgyapjú, WE ; , §
szennyben nyilott—Laine brute, laine : ,; , : _ _ a ,
* demi [me pour tissus Umm. , dos ' kg §: 1'47' 1'70 lőn 160 140 140 , 140 140
Gyapjúszövei, férfi, téli, tiszia gyapjú- ? (! , ; !
ból —— Tíssns de laine pure el chaude, § ; . , _ 1
d 'híver, pour hommes . m §, 6001 6953 1106 1100 1100 10'96 ; 1019 1019
Kender gyári. tilult A Chmwre de § ,j § " _ * __
jaltrigue, ti'íllz . . . . . . kg 0'80; 0'93,' 100 100 0'90 % 0'70 * ()"1'1 . 070
í ; .í , t 1
2. szám. —— 161 — 1931
*á*,,_*ií
§$n 1913. évi §§ ,,
$$$-"Év átlagárj Árak pengokben
, %S'DÉ § Prix moyen ,' P - "
M e g n e v e z e s §.D § de 1913 § nm en pengos
. a: ; ,_ ,. -———
Dészgnatzon h§§4ug§ 1 9 :: 0
§§ : Ö!);; 2 E 018 , ,, , _
:á-W :; Enzo
; '" § 8 ag , vu. vm. IX. x. XI. xn.
§ ' § §
§
Len, nyers —- Lin brut. . § kg 120 139 1-76 1-70 1'65 160 145 § 1'34
Marhabőr, nyers, zöldsúlyú, vágóhídi [§ , § ,
Pzaux de boeuf, brutcs, d'abaítoü § ,, , 1'30 1131 125 1'25 120 120 1'13 § 1 1")
Borjúbőr, nyers zöldsúlyú, hosszúlá— — *
bú, fejes —— Peaux de veau, bruhs,§ §
longs pieds, avec téte . . . . . §1 ,, § 205 238 2'— 210 280 220 220 ; 13-10
Talpbőr —— Cm'r [; semelle . § . 5'85 6'78 11—90 4'95 4'85 4'80 4'80 ' § 4'80
Felsőbőr box-can' fekete — Cuir a§C§ láb §
' empeigne, box—calf nozr . . § ,,pifd 1'45 1'68 1'70 1'75 1'80 § 175 170 § 1'70
Ujságpapíros, rotaciós —-— Papíer á § ; ) §
* jnurnaux, rotat. . kg — 0'25 0'29 0'35 035 033 0-33 0-35 , 0—35
* Tégla, 25X12X6 cm méretü —Brzgues:1000drb§; §
de 25X12x6 cm . . , ,,Hm'l.31 —— 35'91 46'— 46'— 46'——— 46-— 44-— ; 44-—
, Mésv, darabos, égetett—Chaux, gros— í
. siére et cuiíe . (! § 2'20 2'55 4'20 4'20 4'20 4'20 4'20 ; 4'20
' Épüietfa, ácsolt fenyőfából —— Bois de 1 § _ '
,, sapin de construction, charpente' § ma 45— 0213 47-— 47'— 47-— 47-_. 47—_. 47-—
Kénsav, 660 Hé — Acide sul/urugue . * (] §10— 11'59 14'-—- 14'-—— ; 14'—— 14'—— 14'M § 14'——
Szuper-foszfát —— Superphosphate . ' ks: W,, § 050 068 (")-50 0—50 , 050 060 050 , 0-50
Tüzifa — Bois de changfage . . . ' (; § 228 2-64 3-25 13-25 , 31?) 3-15 315 ) 3-15
§ ' § ,
i,
2. A kiskereskedelem árai. § 2. Przw de de'tazl. §
Marhahús levesnek való —— Víamde de , § §
* boeuf, pour soupe . . : kv § — 224 2-' 2-2 2'20 § 2-2 2; f-2
Sertéshús, comb —— Víande de porc, 3 D § 193. 20 0 0 00 2 O
CMSS? - - - - - - - § ,, § 1'98 229 280 220 215 2-— 2'04 205
Disznózsír —— Saindoux. . . . . , § __ ' 1-77— 2-05 1-79 186 14; 183 176 1.7?
liter :,
Te, _ Lm! . . . . . . . . . . § én? 0-31' 0-36 0-8? 0—85 0-35 0-33 0-33 0—30
, r §
Tojás —- Oeujs . - § piécc §OO74 0'086 009 010 01! 0—14 0'16 ' 0'14
Liptói túró — 141omageon de Liptó ; kg 1 95§ 2226 260 2-30 330 2.30 12.30 2.30
Kenyér, félbama, gyári — Pain demi- § .
bíss defabwgue - 4 - ,, § 0'30 0335 043 043 04? 038 035 035
Búzaiiszt z-es —— l'arme de fromem, § § *
No 2 . - - - , , § 034É 0-39 046 044 0-41 0'38 0-37 0—36
Burgonya, fehér — Pomme de terre §w
blanche . . . . . * ,, , 0'08 0-09 0-05 0-05 0-09 0-09 0—07 0-09
Savanyúkáposzta —— Choucroute A § 0-27, 0-31 0-22 0428 0-30 _ 0.34 0-28 0-27
Bab, fehér, apró —— Harícols Mancs, ; §
etits . - - . - - - . . . 0- i 048 065 0- 3 076 :; - 5 - 2
Cgikor, finomított, kristály —— Sucre 4' . 5 ) O ); 04 04
raffné, cris! . . ,, , 0- § 1-02 1-15 15 1- 4 , - -
Férfituha, Il. —rendű gyári —- ( 'omplet §1 rend 88 1 1 1 14 1 14 1 14
pour hommelee gual" fait enfab; lcompl. 40-_§ 4634 51-20 51-20 51-20 51—20 51'20 51'20
Női ruha lI—rcndu gyári —— Rnbe ? .
pour femmes, IIe (mat., faite enfabr. ,, 50-_, 57-95 Gil-__ (yi-__ (pl-_ 64-—— 64'— ; 54-W Gyermekruha II. rendű, gyári _ Véte— § —'
ment pour enfants, lle gimi, faztf ;
_ en fabrigw . ' ,, 20'——, 2317 98'—— 28'— ?I —— 28— 28'—— 23—
Fértiing (munkásing)— Chemises pour drb
hommes (chemíses d oum'ier) . _ ]chmu 290, 38 488 488 4-88 488 460 ; 4'60
Férfiaisónadrág— Calvgons pam hom- 1 val. § §
mes . - ' .. 3-—' 348 5'28 43-25 528 : 5-28 5-—— 5——
Női ing — Chemíses pour jemmes. , ] ChL'lll. 3-10§ 359, 4-32 4—32 4 33 § 4-32 , 4-30 4 30
; Férfiharisnya. rövid —— Chaussettes , pár § * : § ,
Pour hommes . . . . [mire §052 0-6 ; 1-78 178 178 1-78 § 1—75 1-75
Női harisnya —— Bas pour femmes . ,, § 0-90 1—04, 9-30 2-30 ;) 30 9.330 § 13-90 920
Gyermekharisnya _ Bus pour enfanís " § 050 058. 178 178 1 78 178 § 173 173
Férücípő, gépszeges, fekete box —— § ; a
Chaussures pour hommes, clouées a % *
la machine, box noir . . , 15—— 17—38E, 23-50 23-50 2360 21—_ 19—— 19——
' Női cipő fekete box, magasszárú §
füzős —— Battím's pour femmes, box _, ,
noir, á laczls . . . . § , 16'—— 18'54—' 23230 2360 23-50 21'—- 19'-— 19-—
Gyermekcipő 33—35 sz —- Chaussures ! * f i
pour enfants 17.33—35 . ,, 10'—- 11—593' 16-—— 16'— 16'— 14'—— 13'— 13'——
Fűtőszén, porosz— Charbon de chauf— * '
- Tfage, de Prusse - (; § 3-80 11-40, 7-11 , 7-01 7-01 7-01 7-01 7-11
űzlfa, aprítutt —— Bozs dechanffage, * _ § '
mmm . . . . , ,, 2-96 34 560 5130 S'GO 5'60 3'60 560
11*
2. szám.
nagyobb részében azonban a búza ára
gyorsan és szinte megszakítás nélkül esett,.
Az 1929. év utolsó tőzsdei napján a búzát
még alapul véve a tiszavidéki 78 kg-os
buzát — 23'95 pengővel jegyezték. Az 1939.év első hónapjában még nem jelei'itkezett áresés sőt január végén 24139, februárban
is csaknem ugyanannyi, 2465 pengő volt a búza ára. A továl'á'ú hónapokban azonban
már len'iorzsolódz'is állott be, de egészen jú—niusig nem került, az ár 20 pengő alá.
Áimh az új áru forgalomba kerülése az év
második felében gyors áresést hozott.
Augusztus végén az ár 16135 pengőre, szep—
temberben 13.38 pengőre, októberben pe- dig 14'98 pengőre csökkent és az év végéig
a lanyhulás csak folytatódott, amit mutata december végén jegyzett 13'83 pengős
ár. Tehát; az év első felében a búza ára többmint 3 pengőt, a második felében pedig közel 7 pengőt vesztett á *áből, s így egy év alatt az árveszteség —M budapesti paritás—
ban —— meghaladta a 10 pengőt. Az áresés mértéke egyetlen esztendő alatt mintegy
4270. Csekély vigasz. hogy a külföldi nagy világpiacokon sem volt más a helyzet. VVin—
nipegben (Kanada) a bltlllthdut 'I'. búzát
az 1929. év végén még —— z'itszámítva —————29'21 pengővel jegyezték s ez az ár júniusig '20'79 pengőre csökkent. a decemberi jegy- 7és pedig már csak 1202 pengőnek felel meg. Egy év alatt, tehát itt az áresés
38'876'. ami jóval felülmúlja a budapesti áresés arányait. (lsikágóban (Red win- ter 2.) egy év előtt, 24 pengőn felüli jegy—
zést, látunk, mely novemberben 1549, de—
cemberben lő'ílt pengős jegyzésnek adott
helyet, Buenos Ayres pedig 27'44 pengő- ről lti'2t pengőre csökkent. A búza lna—
gygirországí ára tehát csak alkalmazko- dott a világpiaci irányzathoz. lgy csökkent azután a búza indexe az 1930 decemberi
adatok szerint írt—re. vagyis ttiílő—fal az
1913. évi ár alá.
Úgy abszolút, mint relativ értelemben véve legalacsonyabban áll ezidi'iszerint, a rozsnak az ára, mely az év nagyobb részé-
ben már felét sem érte el 1913. évi árának.
1929 decemberi indexe még 72 volt, de már
júniusban 49-1'e esett, októberben 38—cal mélypontját érte el, de az év végéig 43—ig szilárdult. Áralakulásá'a jellemző, hogy l9l3. évi átlagára koronáról átszámítva Éltl'őt') pengő volt, októberben pedig jegy—
zése nem tett ki többet 7'90 pengőnél és decemberi megszilárdult ára is csak 8'85 pengő volt. A rozsnál az áresés évi aránya
—— 162 —— 1931
mindazonáltal valamivel kisebb. mint a
búzáé, mert mult év végi ára is aránylag;igen alacsony volt már, de így is 40'Et%—ot tett ki. A rozs ára 1930 december végén ő2'2%—kal volt á—ilacsonyabb az átlagos ár—
színvonalnál.
Az árpánál w— alapul véve a takarmány—v árpa tőzsdei jegyzését az áresés aránya jelentékenyen kisebb volt a kenyérmagvr- kénál. 1929 végén az árpa indexe 87—en állott, de júniusig 76-ig' csökkent. Július-
ban ismét hirtelen ugrással 86-ra emelke—dett, az év végéig azután ingadozásokkal
72—ig csökkent, Mélypontját már szeptem—berben érte el (átl—cel, amikor ára 12'88 pengőt tett ki. Évvégi á 'a 13'59 pengő volt,
szemben az egy év előtti 1615 pengővel. Az
árpa árcsőkkenése egy é * alatt 17'2%-nak felel meg.Érdekes képet ad a zabnak az t930. évi íralakulása. Ez volt az egyetlen gabona—
t'ajta, melynek az ár: az 1930. év folyamán emelkedett, holott az 1929. év végén a zab-
nak az indexe volt a legalacsonyabb az
összes galmnal'ajták között, mert indexenem volt több titi—nál. Ára ekkor 14231?
pengő volt. holott 1913. évi átlagár: 22'06
pengőnek felelt meg. Egészen májusig a
zab ára is lépést tartott a többi gabonat'aj—ták olcsóbbt)dásával és ez utóbbi hónapban
már csak 1320 pengővel jegyezték. A tőb-
biekkel ellentétben azonban már junius l'o—lyamán szilárdulni kezdett, júliusban pedig
hirtelen 18'20 pengőre ugrott az ára s in—
dexszálna ekkor egy hónap alatt (Sá-ről"
Stt—'a ugrott. A későbbi hónapokban ugyan
visszaesett, de csak kis mértékben (szep—
temberben 16 pengő volt az aa), ősszel azonban előbb lassan, majd gyorsuló irani—
ban ismét, szilárdulva 19'88 pengőre emel-
kedett, tehát kis híján elérte a 20 pengőt.
liz az ár pedig tőbb mint Iiő'ff'j—kal maga- sabb_ mint az 1929 decemberi ár. Sajnos.
a zab viszonylagos jelentősége eltörpül a
kenyérmag 'aké mellett s azok i'iagyarz'myi'i áresését a legt:'n'olal'ibről sem tudta ellen-súlyozni.
A kapás növények közül eléggé szeszé—
lyes vonalat mutat a tengeri ára, hasonlo—
képen a luu'gonyáé is. Egyöntetű irányzat"
ról egyikiiknél sem lehet szó. Az évvégi adatokat hasonlítva, össze egymással, na- gyobb mértékű eltolódz'isokat — legalább is a gabonánál észleltekhez hasonlóat ———- nem találunk. A tengeri ára ezek szerint valamivel csökkent. a burgonyáé emelke—
dett. A tengeri indexe 1929 deceml'ierél'wn
2. szám.
76 volt, mely az év első részében csökkent,
majd a takarmányt'élék altalanos szilár- dulása ii'lejében, júliusban hirtelen IDO—ra
emelkedett, elérve 17'50 pengővel csaknemtillérnyi j')ontossa'tggal az 1913. évi paritast.
Színvonalút azonban ez az áru sem tudta tartani. Szeptemberi és októberi indexe már csak 80 körül jár, az új aru pedig még olcsóbban kelt csak el s így december vé- gén az index 69—1'e süllyedt. Az évi áresés)
a tengerinél mindössze 9276.
Óriási szélsőségeket mutat a burgonya
'aralakulása, melyek az ennél az árunál je—lentkező idényszert'i ingadozz'isokkal sem- miképen sem magyarazhatők. lndexe az 1929. év végén 81 volt, tehát a'anylag elég magas. Ára ekkor (kőzői'iséges t'ehér minő- ségű) 5'25 pengő volt métermazsankint. De
már az év első harmadában meglepően
gyors árzuhanas következett be. Januar-ban ugjan az idénvnek megfelelően némi
kis szilardulas volt észlelhető, de februar—ban 4250, mz'ireiusban 3'74'), aprilisban pedig
már csak 2'50 pengő volt a burgonya bu- dapesti nagybani a'a. lndexe ekkor 38.vagyis 6276 —kal állott a békeparitas alatt.
Ezt az alacsony árszínvonalal' a, l'iurgonvz'in kívül az 1939. év folyamán csak a rozs tudta elérni, az is csak rövid időre, míg a burgonya ára, ezen a példátlanul alacsony nívőn teljes t'élesztendőn keresztül, egészen augusztus végéig megma'adt. Ez a két és fél pengős budapesti paritasú ar gyakorla- tilag tulaj(lonképen a termelők szempont—
jából a burgonyz'mak csaknem teljes elér- tektelenedését jelentette, s hogy ez valója—
ban mennyire nem volt, indokolt, mutatja az a gyors áremelkedés, mely augusztus után következett be. Szej')te1111'iei' végén a
burgonyát már ismét 5 pengővel, október—
ben pedig éppen 7 pengővel jegyezték, te—
hat a békeparitas fölé került, miutan a 7 pengős ar l()8-as indexnek felel meg. No- vemberben és deeemlmrben azutan esők—
kent az a'a, de csak egy pengővel. Évvégi
indexe 92. 13'6%-kal magasabb az előző évinél.A többi mezőgazdasági termékek aranya lagosan kisebb jelentőségük mellett árala- kulásukkal csak kevéssé befolyásolják az indexet. imlíthető a hüvelyeseknél jelent- kező számottevő áresés, pl. a bahnak az in- dexe egy év alatt 225—ről 82—re esett, ez az
áresés azonban ——— mint az 1929. évvégiaránytalanul magas index mutatja ,.M főleg
annak a következmt'énye, hogy egy évvel az—:előtt a bab még részben tartotta azt a szo—
———163— 1931
katlanul magas árszínvonalat, melyre az 1929. évnek ebből a szempontból vett rendv kívüli viszonyai között tett szert s az 1930.
év folyamán azután, fokozatosan alkalmaz—
kodott a rendkívüli ártényezők hatásának megszünte'zvel az agrártermékek általános árszínvonalához. A szálastakarmányí'élék az idényszerű ingadozások mellett az év—
végi adatokkal ősszehasonlítva, szilárduló'
irányzatot mutattak.
Az z'illattenyi'isztés körébe tartozó aru—
esoportokat az árcsökkenő iranyzat ko—
*antsem érintette oly mértékben, mint a gabonaféléket és k:,lpz'isnövényeket. A vá—
gómarha (l. l'. őkőr) ara élősúly kg szerint
1929 decemberében 109 fillérbe került.8%-kal kevesebbe, mint az 1913. évi úr,
mint azt a 92—es index mutatja. .lúniusig
azután 98 fillérig ol(',s('ibbodott. Júliusban és augusztusban áruk ismét 198 tillérreemelkedett, az év végéig azonban fokoza- tosan 96 fillérre csökkent. Az élőmarha in—
dexe az év Végén 81 volt, l2%—kal keve—
sebb, mint az 1929. év végén. A marhahús
ára az év egész folyamán paritás felett
mozgott, deeemberi indexe 104, de nyáron115 is volt. A sertés a'a különösen az év
elején volt magas, mikO' az 1913. évi átla—gos arszínvonal fölé emelkedett. Legmaga- sabb pontjat, t'ebruz'irban érte el, 169 tillér-
rel, júniusban viszont csak "112 [illérbe ke—
riilt s ekkor indexe csak 71 volt. Az évvégi index 78, az előző évi 93-mal szemben. Az allatarak altalaban az év vége felé mutat- nak szz'unottevi') ellanyhulást, nyilvan'z- lóan az exporthelyzet kedvezőtlenebhé va—
lasaval kapcsolatosan. Állandóan magas in- dexet tudtak felmutatni az év folyamán a
tejtermékek és a tojás.
A felsoroltakbi'ú látni, hogy az agráriu-
dexet elsősorban a gabona ára és pedig fő—leg a kenvérmagvak áresése heí'oljásolta döntően. Csak másodsorban járult hozzá az index csökkenéséhez a vagi'n'lllatok aranylag l'llÓl'SékOlfeilb aranvú olcsóbbn—
dása.
A hazai mezőgamlasz'igi ipar termékei
közül a liszt ára nagyjából követte: a ga—
bona arvonalat. A liszt átlagos indexe az
1930. év végén 74 volt, 22'1 % -kal alacso—
nyabb, mint az előző év végén. Egy év alatt a nullás liszt ára 8 fillérrel, a kettes liszté
és a hatos liszté pedig 9, illetőleg 6 fillérrel csökkent. A nullás liszt decemberi ára 34
tillér volt, míg a kettes lisztet 30, a hatos lisztet 20 lillérért adták a nagybani forga—
lomban Budapesten. A cukor ára 108 til—
2. szám.
—164— 1931 lérről 104 fillérre, vagyis 3725 -kal esett.
Decemberi indexe 111.
A tulajdonképeni ipar körébe tartozó
anyagok és termékek átlagos indexe az1930. év folyamán, mint láttuk, szintén
számottevő áresést tudott felmutatni, ami összefügg az ipari nyersanyagoknak a vi-lágpiacokon látott csaknem általános jel- legű lanyhulásával. Az ipari index egy év alatt 132-ről 119—re esett, ami megfelel 9'8% -nak, Ez ugyan nem közelíti meg az agrárindex 19'6%-ot kitevő csökkenését.
de azért kétségkívül számottevő. Az ipari
anyagoknál meg kell jegyezni, hogy a hi- vatal a vasárakat szakértők véleménye
alapján és könyvvizsgálatok megejtésévelkapcsolatos beható tárgyalások után némi-
leg megváltoztatta. A megváltoztatás követ-keztében az indexszámításhoz bevont vas-
lemez indexe valamivel magasabb, a rúd—
vas index-e valamivel alacsonyabb lett.
Egyébként a vasárak az 1930. év folyamán Magyarországon nem változtak. A barna- szén áránál a szokásos szezőnszerl'i inga—
dozások voltak észlelhetr'ik, míg a porosz kőszén ára decembertől decemberig 0'40
pengőről 5'80 pengőre, vagyis métermá—
zsánkint 00 fillérrel csökkent. Kivétel nél-
kül és nagy arányban csökkentek a világ—piaci helyzetnek megfelelően a fémárak. A réz, ólom, én és horgany összefoglaló in—
dex-e l10-ről 70—re esett, vagyis 304 %—kal lett alacsonyabb. Ezzel az összes témárak a békeparitás alá kerültek. Legnagyobb arányú, 50405 -os olcsóbbodás az őnnál
volt észlelhető, melynek indexe ennek kö- vetkeztében üti—ra esett. Kivétel nélkül esett a textilipari nyersanyagok indexszáma is.
A nyers pamut, gyapjú, len és kender át—
lagos indexe az 1929. év deceml'wrében 131 volt, az 1930. év végén viszont már csak 85.
ami 35'176—0s csökkenést jelent. A fél-
gyártmányok áresése általában követte a nyersanyagokét, míg a készgyártmányokáránál a csökkenés kisebb arányú volt. A bőráraknál az árváltozg'isok általában in—
kább valamivel szűkebb keretek között mozogtak. Az építkezési kedv lanyhnlásá—
val csökkent az épiiletfa ára is. Teljesen
változatlan árakat látunk a rotációs papi—
rosnál.
Látni, hogy az ipar körébe tartozó
áruknál is úgyszólván általános jellegűvolt az áresés. De miután mértéke kisebb
volt az agrárindex zubanásánál, a két in- dex közti különbözet, amit agrárollónakszoktak nevezni. az 1930. év folyamán ki—
éleződött. Az ipari indexet 100-zal véve
egyenlőnek, az agrárindex 1929 végén 78'5,1930 közepén 60'1, 1930 decemberében pe—
dig már csak 65'5 volt. A különbözet tehát
20'5%-ról 34'5% -ra emelkedett. A külön-
bözet megnövekedése akkor tűnik erősen szembe hogyha figyelembe vesszük, hogy1929 februárjában *— az igaz, hogy részben átmeneti okok befolyása alatt — ugyanígy számítva az agrárindex 993 volt, vagyis, csak 0776 -kal állott az ipari index alatt,
ami gyakorlati szempontból elenyésző kü—lönbőzet csupán. Az agrárindex akkor—
ugyanis 137. az ipari pedig 138 volt.
II. A létfenntartási költségek.
A négytagú munkáscsalád legelsőrendű
szükségletei alapján számított létfenntar—
tási index, a lakbért is beleszámítva, 1929 decemberétől 1930 decemberéig 112'5-ről
99'7—re, lakbér nélkül számítva pedig 1207—
ről 104'0—ra csökkent. A csökkenés mérve az előbbi esetben 11'4%, az utóbbiban pe- dig 13'8%. tehát kisebb arányú, mint a nagykereskedelmi index csökkenése. A lét—
fenntartási index az év első felében. vagyis
Egy négytagú munkáscsalád heti kiadásainakalakuIása indexszámokban.
Formation des dépenses hebdomadaires d'une famille ou'uriére de 4 membres, en nom/)reS—mdices.
(1913 : 100.)
§
_ tanN gagiz'agg
Időpont § ?: aie Eft—áv-
35 ws— psi—% § gea— %s%s
Epogue $ § ?; § mast m§ 0138 m—a'ücg
§§ $$$ $$$ ÉS; $$$ ÉÉEÉÉ
a:; és is ssyaeszeaexs,
1924 XII. 31 1450 1660 1230 250 1160 1490 1925 X11.31 1150 1310 125-0 460 1020 1190 1926 XII. 31 1150 1240 1340 600 1050 1190 1927 XII. 31 1292 1292 1280 75- 1130 1249 1928 Xii.31 125-5 134-3 1294 869 117—6 127-5 1929 XH.31 1145 1309 1381 863 1125 1207 1930 131 114-7 1309 1360 86-3 1124 1206 ., 11.28 1191 1309 1931 803 1112 1190 11191 1132 1309 134—6 803 1114 1193 ,; IV. 30 1100 1303 133-1 86-3 1096 1169 ,, V. 31 105-8 1303 130-8 863 1071 1186 ,, VI. 30 1024 1275 1294 86-3 104-8 1100 .. VII.31 1046 1275 1294 89-59 1060 1122 VIII.31 103—3 127—5 128-6 869 1052 111-1 ,, IX. 30 103-5 127-5 1286 863. 105—3 111-3
" x. 31 996 1225 1286 869 102-7 107-8 , XI. 30 959 117-8 128-6 803 1000 1044 , XII. 31 950 1178 1294 863 997 1040
l
2. szám. —— 165 -— 1931 június hó végéig 104'8—ra esett —4—— lakbérrel 2. Pénzintézeti betétek.
együtt. számítr'a ———, július viszont itt is Dépóts m baugue.
megszilárdulást hozott, bár csak kisará- nyút és ebben a hónapban az index ltlö-ot
ert el. Augusztus és szeptember csak kis- :arányú táltozást hozott (szeptemberben105'3), októberben azonban az index
l'()2'7—re, novemberben pedig kerekenl'OO-ra csökkent. Az index decemberben valamivel az 1913. évi paritás alá került,
*.)9'7—te1 elérve évi mélyimntját. A lakbér ligyelmen kívül hagyásával számított index
'alamivel magasabb színvonalon az előbbi- vel természetesen párhuzamoson mozgott(s az év közepén lltl'ö, az év végén pedig
ltl4—en állott.
A létfenntartz'tsi index költségesoportjai
közül ma is még legalacsonyabban áll a
kötött lakbér indexe, mely 1928 óta, mióta
az utolsó emelés történt, vi'iltozatlanul 86'3-at mutat. Az ag'ártermékek nagya 'í—
nyú árcsökkenésének megfelelően legna-
gyobb arányban olesóbbodtak az élelme-zési cikkek s ennek következtében az élel—
mezés költségeinek indexe egy év alatt
114'5-ről 95-1'e, 'agyis l7% -kal csökken—
tek. Az élelmiszerek kicsinyheni áránál ter—
mészetesen a bekövetkezett nyersanyag-
áresések mellett sem találunk oly alacsony indexeket, mint némely mezőgazdasági ter- ménynél, hiszen a detailáraknál már a
nyersanyagá'ak mellett erősen előtérbenyomul az egyéb tényezők befolyasa. Mind—
azonáltal a tojástól eltekintve, melynek á'a télen magas, az 1930. év végén index—
számuk nagyobb része 100 alá esett. Leg—
magasabb a cukor indexe volt 112-vel, míg
a kenyér ára pontosan l()()-on, vagyis a bé- keparitásoi't állott. A ruházkodás indexé—
nél is nagy, sőt szokatlan arányának ne—
vezhető áresést láttunk. Az index 130'9—ről
ll7'8—ra esett, ami 10%—os áresést jelent.Ez az olcsóbb fajta textil-, illetőleg kon—
fekcionált áruk, valamint a cipő ardepresz- sziójának a következménye. A tartott szén—
és tüzifaárak következtében a létfenntar—
tási index költségesoportjai közül ezidő-
szerint legmagasabban áll (decemberben1294) a fűtési és világítási csoport össze- foglaló indexszáma.
A lakbérek mesterségesen megkötött ár-
szinvonala 1928 végén, mikor utoljáraemelték, 32'3%—kal állott a többi költségek
színvonala alatt. Egy évre "á ez az arány már 28'5%—ra csökkent, 1930 decemberé-ben pedig l7%—'a zsugorodott össze.
Résume'. Au cours de l'aunée 1930, [es dépóts (l,é[)(.1rgzie placés aux 12 principauzr établissements de crédit de Budapest et a la Caisse diépargne postale Se sont élevés (:
631'6 millions de pengős, présentant une augmentation de 30 millions (% 5%). Dans la méme anne'e, les dépóts diépargne placés
aux 35 principaux établissements de crédit de province se sont élevés de 118'5 (( 125'8millions (le pengős, soit de 6'2%. Les dépóts
(ltépargne ont accuse une augmentatíon eonsidérable lyéte' dernier, mais cette aug—mentation (( été fort réduite par suite des
retraits effectués pendant Palliotlzlie et sur—tout en octobre. A la [la de 1930, [es (le'póts
(Pépargne représentaient a Budapest 63% de
l'effectif de 1913; aux établissements de prouince, cette, proportion étaít de 341576.()uant (1ch (lepöts en compte courant, (zur
22 princípium? établissements de crédit de Budapest et (( la Caisse d'épargne postale ils se sont éleve's de 811'6 (l 816'9 millions de pengős; ils ont (liminue' de 303? a 25'2 mil- lions de peng/ős aux établissements de erédit
de province.*
I. Takarélx'l)elétek.
Az 1930. évnek kedvezőtlen gazdasági
viszonyai a tőkeképzlidésnél is i'ok'ozottan
éreztették hatásukat, különösen az év ll.felében, amikor w— októberben — a beté—
tek csökkenése a stabilizáció óta először öltött veszedelmesnek látszó arányokat. A fő 'árosi 12 legnagyobb 1')énzintézetnél és a postatakarékpénztárnál elhelyezett taka—
rékbetétek álladéka az év első felében még emelkedett és ez a növekedés eltartott egé- szen augusztusig. Álladékuk a mult év vé—
gén 601'6 millió pengő volt, s ez az összeg június végéig 646'3 millióra növekedett,
ami 7'49ő—nak felel meg, az átlagos haviszaporulat pedig 73") millió pengőt tett ki, ami az adott viszonyok között tekintélyes
összeg volt. A betétek júliusban és augusz- tusban is tovább gyarapodtak és ez utóbbi hó végén érték el a maximumot 661'5 mil- lió pengő, elérve ezzel háború előtti álla-dékuknak (%%-át. Szeptemberben már bi—
zonyos csökkenés következett be, mely azonban még nem öltött veszedelmes mére-
teket, de azután jött október, a betétképző-
dés fekete hónapja. Ebben a hónapban ha—tározottan a betétektől 'aló menekülés je—
lenségei mutatkoztak és a takaréklwtétek
