5 0 GRÁF JAKAB.
vagy más. Nyelvtani ismétlés havonkint 1 órában, 2 betenkint Írásbeli felváltva magyarból ós latinból. Régiségi összefoglalás segédkönyv alapján.
"VIII. osztály: Horatius és Tacitus, idő esetén Cato Maior, vagy Laelius v. De officiis. — Nyelvtan, mint a VII-ben, dolgozatul csupa latinból magyarra.
Irodalmi összefoglalás segédkönyv alapján.
Ezek volnának azok a szerény észrevételek, melyeket a tanterv revisiója alkalmából a latin nyelv további sikeres tanítása szempontjából a döntés előtt megtenni kötelességemnek tartottam.
W I R T H GYULA.
ÉSZREVÉTELEK A GYMNASIUMI RAJZTANÍTÁSHOZ.
1889-ben volt szerencsém a nagyenyedi ref. tanári értekezleten egy javaslatot tennem a gymnasiumi rajztanításra nézve ; ba ma ismét a gymnasiumi rajztanításról szólok, azért teszem, mert e tárgy taní- tásában némely dolgot kifogásolok.
Hogy ne ismételjem magamat, nem akarok most beszélni a rajz nevelési fontosságáról, mint oly szemléltetési eszközről, mely mint álta- lánosan értbető nyelv minden szellemileg látni tudónak többet magya- ráz, mint a sok beszéd; nem akarom magyarázni, bogy a rajz az által, bogy a szépség, tisztaság és pontosság iránt való érzéket és az ízlést, fejleszti, fontos nevelési tényezővé válik; nem akarom kiemelni, bogy miután a gymnasium főleg erkölcsi és aestbetikai nevelés után törekszik, a rajz, mely ugyanazon elveken alapszik, ezt a czélt bizonyosan közelebb bozza. Mindazt már különféle oldalról mcggyőzőleg megvilágították, úgy bogy ma már nincs ember, ki a rajz hasznos voltát kétségbe vonná;
Ezért tehát egyenesen azzal a kérdéssel foglalkozom, bogy mi a czélja a rajztanításnak és mennyiben közelítik meg ezt a czélt a mai tanításban?
A ministeri utasítás azt mondja: «Gymnasiumainkban a rajz- oktatásnak első sorban az a czélja, bogy a térbeli szemlélet pontos gya- korlásával alapot vessen a későbbi geometriai tanításnak, másod sorban, bogy a feladata teljesítésében módot nyújtson az aestbetikai ízlésnek, valamint a műszaki ügyességnek lehető fejlesztésére".
«E szerint az oktatás minden fokozatán különösen az ábrázolandó alakok szerkezetének megértésére kell törekedni, pontos szemléltetésük, illetőleg elemeikre bontás útján, ebhez fűződjék azután az ábrázoló el- járásban való útmutatás és gyakorlat.»
A tanterv világosan különválasztja a rajzoló geometriának szem- léltető és szerkesztő fokát és azt kívánja, hogy a rajzolandó ékítményt a tanár nagy lapmintán mutassa be, alkotó elemeire bontsa fel, és ezeknek
ÉSZREVÉTELEK A GYMNASIUMI RAJZTANÍTÁSHOZ. 51 geometriai sajátságait magából a szemléltetett alakból világítsa meg.
•Majd előbb az egyes elemeket s utóbb az egész ékítményt a tanár a táb- lán a tanulók előtt megszerkeszti, s velők is ugyanolyan sorban meg-
rajzoltatja.
I t t már azt hinné az ember, bogy ez szabadkézi rajzolás a mértani elemek alapján, a melyek nélkül rajz nem is képzelhető. Hanem az utasítás másra tanít bennünket, 'mert azt mondja, hogy a rajzolás alap- jáúl szolgáljanak: derékszögű és ferdeszögű vonalcombinatiók, különösén az egyszerű meander és a négyzethálóba rajzolt egyszerű diszítmények;
a szabályos sugárrendszer, symmetrikus idomok, csillag- és rosette- alakok, köridomok és combinatióik, és azt kívánja, hogy ezeket előbb vonalzóval és körzővel rajzolják, és csak később szabadkézzel. Efféle rajz- mintát találunk rendesen a tankönyvekben is. Ha már tekintetbe vesz- szük a szabadkézi rajzra maradó időnek rövidségét, továbbá azt, hogy a szabadkézi rajz két év múlva be van végezve, mivel azután a constructiv mértani rajzolás következik: azt kérdezem, vájjon a 12 éves gyermek szerzett-e már magának ügyességet és sesthetikai érzést ? A mi azután következik, a vonalok, szögek, három-, négy- és sokszögek szerkesztése, még kevésbbé alkalmas az ásthetikai érzés fejlesztésére.
Ha az ország összes gymnasiumainak évi értesítőit kezembe Yeszem, mindenütt csak a mértani rajzot találom, a szabadkézi rajzról álig van szó; akárhány tankönyvet nézek át, mindenütt oly nagy mennyiségben szerepel a mértani és kiszámítási feladat, hogy a tanuló
túlterhelés nélkül csak kis részben oldhatja meg azokat, magyarázásuk, /kikérdezésük és ismétlésük annyi időt vesz igénybe, hogy a szabadkézi rajzra kevés vagy épen semmi idő nem marad.
És mit csinál a tanár ? A térben levő tárgyakon vagy mértani ékítményeken megmutatja és megmagyarázza a mértani elemeket, de :ezek csak arra szolgálnak, hogy azokat az elemeket külön rajzoltassa, ünég pedig egyenes vonalokat, szögeket, három-, négy-, sokszögeket, természetesen mindenféle eszközzel. A magyarázat annyi időt elvesz, hogy a tanuló a rajzot ritkán végzi az osztályban, többnyire otthon készíti vagy készítteti el. Ehhez járul még az is, hogy a III-dik osztály- ban ugyanazon feladatok visszatérnek. Jól tudom, hogy a megoldás más, de az eredmény megint vonal, szög, háromszög, négyszög stb.
/A szegény fiú sohasem szabadul meg ezektől a csodaszép dolgoktól.
De feltéve, hogy egy szorgalmas tanuló vonalzóval, körzővel, -tollal és tussal a tanár teljes megelégedésére mind megcsinálta ezeket a
"mértani gyakorlatokat, s talán még' ki is színezte: kérdem, négy év múlva mit tud rajzolni ? Vájjon az orvosok, természettudósok, tanárok, /hivatalnokok körében nem fogjuk-e többé hallani a panaszt, hogy nem , Lépesek a rajzónnal a legegyszerűbb dolgot szemlélhetővé tenni? Vájjon
4 *
5 2 GRÁF JAKAB.
képes lesz -e a művészét vagy műipar ezer meg ezer termékeivel szemben értelemmel megállani? Képes lesz-e az alakokat felismerni, megítélni, átváltoztatni vagy értékesítni ? A régiek szépérzésének, a szép vonalnak és nemes alaknak magasztalása a régiek művészetében vájjon meggyőződéi és érzésnek kifejezése lesz-e, vagy csak traditió ?
Minden gyermek szeret rajzolni ; de nem rajzol abstract dolgokat, hanem tárgyakat: nem rajzol négyzetet, hanem egy ládát, nem tégla- lapot, hanem asztalt, padot, széket, és ha a hátulsó lábakat rövidebbnek rajzolta, már a szemében van a perspectiva. Bár milyen ügyetlenek is azok a rajzok, mindig azt fogjuk látni, hogy a gyermek megfigyelt. Meg- lepő találékonysággal választotta ki és rajzolta le a jellemző vonalokat.
Ekkor kell a tanárnak beleavatkozni és az alakokat felbontani és meg- magyarázni ; mert öntudatos gyönyörködtető, az ész által vezetett, az érdek által kisért, az emlékezőtehetség által megtartott cselekvéssé a.
rajzolás csak akkor válik, ha a tanár szava az alakot a tanulóknak ért- hetővé teszi, ha a legkisebb részben megérteti, fontosságát, alkalmazását, becsét megismerteti; ha a holt alakot valami szellemi tartalomnak hordozójaként mutatja be.
És ilyenkor kényszerítik a gyermeket abstract mértani rajzra, a, mi által türelme, megbocsáthatatlan módon, olyan próbára van téve, melyben a pliantasia és a tehetség alig kap valamit, és még azt kívánják, hogy jó kedvvel rajzoljon! A következmény nem is marad el. A régi kedvnek nyoma sincs többé. A rajz neki kín, és négy év múlva ujjong, hogy mögötte van az unalmas kényszermunka. Oly tanítási mód pedig, mely a gyermekben az úgyszólva vele született hajlamot megöli, nem lehet jó.
Bizonyára senki sem teheti nekem azt a szemrehányást, hogy a.
mértani rajz hasznát nem tudnám eléggé méltatni; hisz én voltam az, ki 1871 -ben, tehát oly időben, mikor a magyarországi gymnasiumokban még szó sem volt róla, felvettem a 3-dik és 4-dik osztályba hetenkénti egy órával. Ma pedig Goethe bűvészinasával kiáltom :
Die ich rief, die Geister, Werd' ich nicht m e h r los.
Rajzolás mathematikai alap nélkül nem gondolható, mindkettő öszhangzólag kiegészíti egymást. Hanem nagy különbség van a mértani rajz és szabadkézi rajz közt. Az előbbi támogatja ugyan az utóbbit, a mértant, a természettudományt; de a biztos látásnak, a szabad fel- fogásnak és a kéz független vezetésének fejlesztésére a mérő- és vezető- eszközök nem alkalmasak. A mértani rajz elvezet a segédeszközök gyors és ügyes kezeléséhez, a szabadkézi rajz elveti ezeket az eszközöket, m e r t
ÉSZREVÉTELEK A GYMNÁSIÜMI RAJZTANÍTÁSHOZ. 5 3
hátrányára vannak. Ha pedig a szabadkézi rajz hasznát és fontosságát nem lehet tagadni, akkor nagy hiba, ha a mértani rajz ezt elnyomja és kiszorítja. Mindkettőt elkülönítve kell tanítni, a kettőnek egyesítése csak ártalmas lehet. A szabadkézi rajz nem érheti el czélját, ha a tanuló
segédeszközöket használhat, a mértani rajz sem éri el czélját, ha a tanuló a vonalakat szabad kézzel húzza és a távolságokat szemmértékkel hatá- rozza meg. Mindkét esetben tanítjuk a tanulót látásra és kézi ügyes- ségre, de egészen más módon és különböző czélból. Minél inkább köze- ledik a mértani rajz czéljához, annál több mathematika kell neki; minél inkább tökéletesedik a szabadkézi rajz, annál inkább szabadul tőle, azaz, annál kevesebbet mér és számít. E fokon a tanulónak számítása már a szemében van, vonalzó és körzője a keze. Tehát teljes félreértésről tanúskodik az, ha azt hiszi valaki, hogy az egyiket a másikkal pótolni lehetne. Mit is csináljon a tanuló a mértani rajz ismereteivel, ha majd a természet után vagy a mikroskop után kell rajzolnia ? Hisz, ő csak mérni tanult, de látni nem !
A mint már mondtam, még az a kevés szabadkézi rajz is, a mit a tanár esetleg — úgyszólva lopva — tanított, már a 2-dik osztályban véget ér, mert azután jön a vonalak, szögek és sokszögek constructiója, a mihez járul a terület felmérése, és mindez hetenkénti 2 órán. Az utób- bit a rajzteremben nem lehet tanítni, a tanárnak tehát ki kellene mennie a szabadba, de ehhez mindig egy fél nap szükséges. Hát mondja meg nekem valaki, honnan vegye a tanár ezt a fél napot, mikor a tanulónak hetenkint 28 órája van és e mellett tanulni valója is csak akad! De ha 40 tanulóval kimehet is, hogy mi az eredmény, ezt csak az mondhatja, a ki próbálta. Azon pár tanuló kivételével, ki a tanárnak a mérésnél segédkezik, egy sem vesz részt a munkában : játszanak.
Marad a facultativ rajzolás, mire az utasítás szerint a tanulóknak alkalmat kell adni a III. osztálytól fogva. Ez a minden nevelési elv ellen való eljárás egyetlen tárgyban sem bizonyult jónak, mert először is 28 vagy 30 hetenkénti óra és tanulás mellett rendkivüli nagy kedvet kell feltételezni a tanulóban, hogy ázt várjuk tőle, hogy még több időt tölt- sön a négy fal közt. Oly szülők pedig, kiknek gyermekük egészsége szivükön fekszik, bizonyára inkább jó sétát ajánlanak nekik. Másodszor pedig a jelentkezők korbeli és előképzésbeli különbsége miatt rendszeres tanítás lehetetlen. Az ilyen tanítás sikere nem egyéb csalfa látszatnál oly tárgyban, melynek nem akarják az őt megillető helyet megadni. És ha a tanár a tanuló művésziesnek látszó foglalkozásának és szenvedélyé- nek nem akar mindig engedni, hanem komoly munkálkodásra akarja fogni őt, a tanuló egyszerűen kimarad.
így áll a rajztanítás azon gymnasiumi tanulókra nézve, kik görög nyelvet tanulnak, tehát a többségre nézve. Azok számára, kik a görög
5 4 CSÁSZÁR E L E M É R .
nyelv tanulásával nem foglalkoznak, sokkal kedvezőbb a helyzet. Ezek ugyanis az V-dik és Vl-dik osztályban szabadkézi rajzot tanulnak heten- kénti két órán, a Vll-dik és VIII-dik osztályban legalább részben, míg a- rajzra szánt időnek nagyobb részét a mértani rajzra fordítják. Ezen be-
osztás ellen nincs semmi kifogásom.
A mondottakból kiviláglik, bogy én nem kivánom a mértani rajz- teljes kihagyását — melynek hasznát épen nem tagadom —, hanem kivánom annak összevonását és a szabadkézi rajznak teljes egyenjogosí- tását a mértani rajzzal. Sőt nézetem az, bogy a szabadkézi rajz előzze meg a mértanit, mert a tanulónak elébb kell tanulnia látni és kézügyes- séget szerezni, mielőtt mérni tanul. Ez a mértani rajznak csak előnyére válnék, míg megfordítva ez a dolog nem áll. Gyakorolt szemmel és éret- tebb észszel sokkal hamarább tanulja a tanuló az eszközök kezelését és- könnyebben érti a mértani feladatokat, és a tanár kevesebb idő alatt gyorsabban haladhat a mértani rajzban. Ezt már tapasztalásból állít- hatom.
Végül a fölött való örömömnek adok kifejezést, bogy a felsőbb körökben is belátják, bogy az ifjúságban, tehát már az iskolában kell felkölteni az sesthotikai izlést és a művészet iránti érdeklődést, mert így ki nem maradhat az a belátás is, bogy a szabadkézi rajz tanítása az, mely helyes látásra, éles összehasonlító vizsgálásra, fokozatonkén ti biz- tos felismerésre és végre a műtárgyak helyes megítélésére vezet.*
Kolozsvár. GUAF JAKAB.
IRODALOM.
N e m z e t ü n k n a g y k ö l t ő i . 1. Tompa Mihály, 2. Petőfi Sándor, 3. A r a n y János, 4. Balassa Bálint, 5. Gyöngyösi István, 6. Zrínyi Miklós — élete és költészete. Irta (JaaL Mózes. Pozsony, 1898. Stampfel Károly. Egy-egy füzet ára 20 kr.
Egy talentumos és ügyes tollú tanár-író lát hozzá e vállalatban ahhoz a feladathoz, hogy irodalmunk legnagyobb alakjait az ifjúságnak magyarázza, jellemezze. Az ifjúsági irodalom ily irányú fejlesztését csak örömmel láthatjuk, annál inkább, ha olyan, az ifjúság nyelvén beszélni tudó író fog hozzá, mint Gaal Mózes, a maga jó székely nyelvérzékével, mesemondó kedvével és eleven temperamentumával. Minden azon fordúl meg, bogy mindehhez kellő tudományos (irodalomtörténeti és sesthetikai) tartalom és a kidolgozásban elég gond járúljon. Hosszú időn keresztül uralkodott nálunk az a téves meggyőződés, hogy gyermekeknek, s a fej-
* Felolvasta a szerző a kolozsvári tanári körben.
